95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#72914
Egen, három hadosztályuknál (összesem 10 hadosztályuk volt), ezekből a vz.53/59 -esből társítottak 4db-ot, 4db Sztrela-10M-hez ezredenként.
Az összes többi hadosztálynak egyáltalán nem volt ezred szintű lérak-ja.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.17. 14:10:50 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#72913
Emm....
A teljes történet valahogy így nézet ki: A Csehszlovákok akartak egy új, önjáró légvédelmi gépágyút, tudni kell, hogy nekik az Praga vz.53/59 'Lizard' volt a mobil légvédelemi gépágyújúk. A Zsu-23-2-őt tesztelték, de a két rendszert azonos képességűnek tartották, és nem redszeresítették az orosz gépágyút, később pedig a Zsu-23-4-re is nemet mondtak (nincs pontos információm arról, hogy miért).
![]()
Praga vz.53/59 'Lizard', 2x30mm-es önjáró légvédelmi gépágyú
Eredetileg a Lengyelekkel karöltve akartak egy önjáró légvédelmi gépágyút kifejleszteni, de politikai okokból (lengyel belső instabilitás) végül csak Csehszlovák program lett belőle. Az első cél egy új tűzvezető rendszer kifejlesztése volt, amely passzív radarérzékelésen, illetve optikai csatornán keresztül működött volna (megj.: ezek alapján feltételezem, hogy a Shilkával az aktív radar volt a problémájuk). Ezért egy BVP-1 alvázra felszerelték a Vz.59 tornyát, és hozzá az új tűzvezető rendszer tesztváltozatát 1982-ben, ezt a járművet hívták STROP-nak (~mennyezet, tető). A passzív érzékelők PRUS I. és PRUS II. néven futottak. A tesztek 1984-ig folytak, és bár bizonyos limitációk adódtak (például a gépágyú alacsony tűzgyorsasága és szűkös tűzkész lőszerkapacitása miatt, illetve nem tudott mozgás közben megfelelő pontossággal tüzelni), a koncepció alapvetően életképesnek lett nyilvánítva, és a továbbfejlesztés mellett döntöttek.
![]()
A STROP-1 a lőtéren
![]()
A STROP-1 belső küzdőtere
A STROP-1 tapasztalatai alapján úgy döntöttek, hogy a saját 30mm-es gépágyú használatát mellőzik, és körbenéztek, milyen opciók merülnek fel. Az orosz 2A38 mellett döntöttek (ugyan az, mint a Tunguzkán, csak ugyebár ott kettő van), amelynek 2000-2500 lövés/perc tűzgyorsasága megfelelőnek volt tartva, hogy a feladatot elláthassa. A lőszerjavadalmazása 1300 lőszer volt, 260 lőszeres konténerekben, melyekből kettő tűzkész. Ugyanakkor a ~4km-es effektív lőtáv a modern pct. rakéták mellett már elégtelen volt, így másodlagosan Sztrela-2(M) rakétaindítókban gondolkoztak (megj.: számomra picit furcsa ez az indok, hiszen a Sztrela-2M hatótávolsága is mindössze 4,2km).
A megfelelő alváz kiválasztása takarékosságból és logisztikai okokból a Tatra 815 alapú Dana 152mm-es önjáró ágyútarackéval azonos volt, sőt, még a tornyát is átvették. Az 1986-ban kezdődött STROP-II fejlesztés viszont lelassult (feltehetően anyagi problémák miatt), és csak 1989-ben fogtak hozzá a két STROP-II prototípus legyártására. A DANA alapú torony viszont hibás döntésnek bizonyult, túl nehéz és lassan forgatható volt a légvédelmi feladatkörhöz. Érdemes megjegyezni, hogy a kialakítás és a hidraulikus talpak alapján eredendően álló helyzetből való működés feltételezhető, ami kicsit furcsának hat.
![]()
A STROP-II egyik prototípusa, jól látható a két Sztrela-2M indító a torony oldalán
A Cseh-Szlovák szakítás után a STROP-II a Szlovák oldalon folytatta életét, de a Sztrela-2M helyett négy Igla indítót helyeztek el, illetve újabb elektron-optikai torony jelent meg rajta (nem tudni, hogy a PRUS passzív radarérzékelő továbbra is része volt-e a tűzvezető rendszernek, de minden esetre említve nem volt később vele kapcsolatban). Ezt átkeresztelték BRAMS-ra, de senki sem harapot rá (megj.: sok helyen 2x30mm-es gépágyút említenek, de jól láthatóan csak egy 2A38 fedezhető fel a tornyon), és mára eltűnt a gyártó honlapjáról is.
![]()
A BRAMS, jól látható az új EO torony
A Csehek ugyancsak a DANA / ZUZANA alvázra a svájci Oeriklon 35mm-es légvédelmi gépágyú tornyát képzelték el, ám ez ha jól tudom nem jutott túl a tervezőasztal-fázisnál...
![]()
A STYX makettje, érdemes megjegyezni, hogy a makett letalpalva látható
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.01.17. 11:46:31 -
#72912
A Strop ugyanazon az alvánoz van, mint a Dana löveg? -
#72911
Igazad lehet, teljesen jogos az észrevétel. -
millerius #72910 A negyedik képen UB-16-57 helyett inkább B-8 blokkok vannak felszerelve (80 mm-es rakéták indításához), az UB-16 nem volt ennyire kövér. Ráadásul azt már régen tudták keleten is, hogy az 57mm-nek túl kicsi a hatása, és túl kicsi a hatótávolsága is, tehát túl közel kell vele menni az ellenhez ami egészségtelen mellékhatásokkal járhat, mert előfordulhat hogy visszalőnek.... -
#72909
Baj nincs, vele ilyen szempontból, megegyezik a Ceasar megoldásával, csak a fülke borítása olyan, mintha egy Transformers filmhez készítették volna... :) -
#72908
Mi a baj az elsővel? A tömegközéppont és a reakció erő helye? -
#72907
![]()
Tatra Ceasar (a jelek szerint a jövőben fontosabb lesz a jó desing, mint a pragmatikus kialakítás :D )
![]()
Ha már Tatra... STROP-II önjáró légvédelmi gépágyú (2A38, 30mm-es) és két Sztrela-2M rakétával
![]()
Manapság így néz ki...
![]()
Ukrán "MLRS"-ek UB-16-57-esekkel -
#72906
Évfordulós esemény.
![]()
-
#72905
Mer eddig (2013) nem volt amivel lecseréljék.
Azért az Sz-400-asok sem tömegével ömlenek ki az Almaz gyár kapuján.
(Orosz GDP valahol az Olasz körül)
Mások voltak a prioritások.
Moszkva-flotta kikötők-Kalinyingrád - újabban DA repterek
Sz-400 rendszeresítés...
2007 1 - 1 Электростали Подмосковье.
2009 1 - 1 Электростали Подмосковье.
2011 2 - 2 Дмитрове Подмосковье.
2012 4 - 2 Звенигороде Подмосковье. 2 Находке
2013 4 - 2 Калининградской области. 2 Новороссийске
2014 4 - 2 Подольске 4-й полк в Подмосковье. 1 Кольском полуострове. 1 Камчатке.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.15. 12:02:40 -
#72904
Vajon van arra válasz, hogy miért maradt egy ennyire kiemelt régióban ilyen sokáig az Sz-200D rendszerben? -
#72903
Sikerült kiváltani az utolsó Sz-200D Dubna (SA-5C) rendszert (300km + 100km hatásos lőtávolság), ami eddig Kalinyingrádban szolgált, egy hozzá mérhető lőtávolságú Sz-400 Triumph-al (SA-21).
Meg is indult a diplomáciai box...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.15. 11:37:11 -
#72902
-Ha már annyit volt az A-10 téma...
Az USAF úgy döntött, hogy a Szírai események miatt még legalább FY2017-ig üzemben tartja az A-10-eseket...
-Buk-M3 ábra (a nagyobb rakéták ugyebár különálló tubusokba kerültek):
![]()
-
#72901
Ezt nekem már nagyon régen megküldted. :) -
#72900
Ugyanez a téma, kissé mélyebben kivesézve, lérak szempontból. (angolul)
www.mediafire.com/view/ggtptp52yqwftxv/Jamming-1.doc
-
#72899
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
XB-70 sétáltatás
B-1B gyakorol
Buk rakéta vs Il-86
-
#72898
Pontosabban azt írja az F-117A Flight Manual (4-95 fejezet):
"The weapon inventory for the attack modes includes nuclear bombs, laser guided bombs, unguided unitary bombs, and cluster bombs...
... The attack modes normally utilized by the weapons delivery system include the following:
- Level Weapon Delivery
- Loft
- Manual Release (MAN)" -
#72897
+ nuki bomba -
#72896
Egyik sem igaz. Az F-117 GBU-27-en kívül soha semmilyen más fegyverzettel nem bírt egészen a JDAM integrációig. Már, ha az megtörtént egyáltalán... RWR biztosan nem volt rajta. -
fonak #72895 A lopakodós cikk egy-két részletén felvontam a szemöldököm, de persze ki tudja, akár igazak is lehetnek.
(Konkrétan pl. azon az állításon, hogy a poszt szerint az F-117 mindig hordozott egy HARM-ot a belső fegyvertérben végszükség esetére, illetve, hogy az F-117-es rendelkezett besugárzásjelzővel, tudtommal egyik sem igaz. Bár ez nem jelent semmit.) -
JanáJ #72894 Ez most nagyon jó, a prec fegyverzet és pár korábbi az viszont nem annyira. Az látszik, hogy a témában mozog. :-) -
#72893
Én meg pontosan az ellenkezőjét érzem. Nagyon jól megtalálta a középutat a műszaki mélységben. -
JanáJ #72892 Korábban lelkiztem belinkeljem-e, de végül nem tűnt túl szakmainak, nagyon - még hozzánk képest is - laikusoknak szólt. Amúgy szerintem örvendetes, hogy ha valaki összeszedi/lefordítja és ezzel több ember számára elérhetővé teszi a témát. Pl a techstorys srác írásait imádom. -
#72891
Egyszer mintha már linkelted volna az oldalt. Nem rosszak a cikkek, de némi copy-paste utánérzésem volt pl. az Almaz cikkből, igaz mentségére legyen szólva, hogy a cikk alján ott van, hogy Kibra oldala alapján.
(Egyébként néha egész érdekes és korrekt haditechnikai írásokat is lehet már találni magyarul, örömteli ez, lássuk be :) ) -
#72890
Érdemes lehet a többi bejegyzést is elolvasni. -
Papichulo #72889 VIDEO ANALYSIS OF DPRK SLBM FOOTAGE
-
#72888
-
#72887
Akkor így stimmel. :) -
#72886
Igen.
Délen 3 Krug, Balatontól északra 4 Buk.
(Móron 2 Buk osztály települt)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.13. 19:49:49 -
#72885
Ez alatt a hadsereg és front szintet érted? Ezek akkor Krugok és Buk-ok? A körök számából nem igazán jön ki nekem a mennyiség. -
#72884
Szovjet Dél Hadsereg Csoport hadosztályfüggetlen légvédelme a '80-as évek végén.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#72883
Egy ELINT rendszernel ez kez a kezben van. Maximum nincs minta az adott radar karakterisztikajarol, de itt ketlem, hogy ez lenne a helyzet. Feltetelezem a Longbow es az Arbalets meg csak nem is ugyanazon a freqkvencian uzemel.
Ez eddig rendben van, viszont amennyiben nincs azonosítás, az RWR csak annyit fog mondani, hogy abban az irányban van egy működő radar. Ami aztán jelenthet kismillió dolgot...
Amugy a restriktiv LoS miatt a felderito platformnak is megfelelobb lenne egy helikopter, mintsem egy felszini jarmu. Az RWR persze ettol fuggetlenul szuksegszeru lehet.
Inkább a drónok lennének ideálisak, már csak azért is, mert pusztán egy, a frontvonalban dolgozó ELINT felderítő platform nem biztos, hogy életbiztosítás. :) -
Papichulo #72882 Nem pusztán az észlelésről van szó, hanem azonosítani kell
Egy ELINT rendszernel ez kez a kezben van. Maximum nincs minta az adott radar karakterisztikajarol, de itt ketlem, hogy ez lenne a helyzet. Feltetelezem a Longbow es az Arbalets meg csak nem is ugyanazon a freqkvencian uzemel.
Amugy a restriktiv LoS miatt a felderito platformnak is megfelelobb lenne egy helikopter, mintsem egy felszini jarmu. Az RWR persze ettol fuggetlenul szuksegszeru lehet. -
#72881
Őőő... attól tartok itt némi félreértés van. Nem pusztán az észlelésről van szó, hanem azonosítani kell, hogy például az a radar nem egy hk. vadász helikopteré (pl. AH-64D Longbow vagy Mi-28N 'Arbaleszt' radarral), hanem az Arena APS radarja, mert ugyebár ez két jelentősen eltérő veszélyforrás.
A kérdés az, hogy ezt a frontvonalban haladó harcjármű (harckocsi, lövészpáncélos, akármi) vagy a mögötte haladó ELINT rendszerrel szerelt támogató jármű fogja észlelni és azonosítani. Utóbbi esetén ugyanis még valahogy (adatkapcsolat ma jellemzően, de akár rádión is) az információt tovább is kell küldeni a frontvonalon lévőknek.
A probléma valahol itt kezdődik, mert városi hadszíntéren nem biztos, hogy az ELINT jármű észlelési távolságon belül lesz, ez esetben viszont ésszerű lenne a harckocsikra megfelelő RWR-t telepíteni... -
Papichulo #72880 A Drozd APS K-savban uzemel, ami nem jelent gondot meg a regebbi ELINT eszkozoknek sem, de az Arena mm-wave radarjat is tudjak mar a korszeru vevok. -
#72879
Az ELINT / SIGINT nyilván segít ilyen helyzetben, de ezek pontos integrációjáról nincs információm, hogy például egy harckocsi (vagy bármilyen harcjármű) aktív védelmi rendszeréhez tartozó radar észlelése és a helyzetének megállapítása mennyire könnyű feladat. -
Papichulo #72878 Azert egy ELINT gep konnyen tudja erzekelni ezeket a sugarforrasokat es ahonnan sok ilyen jon, ott van az ellenseg. Bar kerdes a nagy frekvencia (20+ Ghz) miatti erzekelesi tavolsag es hogy mikor aktivizaljak ezeket a radarokat. -
#72877
A kérdés jó, de amennyire én tudom, az ilyen jellegű radarokra nincs még felkészítve a harcjárművek többsége, mivel nem túl elterjedtek. Tehát a szárazföldi harcjárműveken nincs RWR (radarbesugárzás-jelző), a helikoptereken, repülőgépeken pedig az RWR aligha fog bejelezni nagyobb távolságból. -
JanáJ #72876 Ezek az aktív védelmi cuccok mennyire árulják el a hk.-t? MErt ugye a működéshez radar kell, a radar kisugárzás meg érzékelhető. Vagy ez a hőkép mellett már nem számít? -
#72875
Alapvető különbségek vannak a kettő között.
-T-90A a T-72BM alvázával bír, míg a T-80 széria egy jobb minőségű futóművel rendelkezik. A T-80UM1 erőforrása egy 1250 lóerős gázturbina, míg a T-90A-ét egy 950 lóerős V-92Sz2 12 hengeres diesel-motor. Összesítve a T-80UM1 mozgékonyabb, gyorsabb, és jobb a terepjáró-képessége.
-A T-80UM-1 egy orosz tűzvezető rendszert (1A45) kapott, amely az eredeti T-90-esével azonos, a T-90A egy újabb és modernebb rendszert, a Fehérorosz 'ESSA' rendszert kapta meg, ráadásul az éjjellátója a (orosz rendszerekhez képest) igen jó francia Thales Catherine-FC hőképalkotó. Tűzvezető rendszer terén tehát jobb a T-90A.
-A T-80UM-1 töltőberendezése a T-64/T-80 széria hidraulikus rendszere, amely valamivel gyorsabb, mint a T-72/T-90 mechanikus rendszere, előbbi rendszer ráadásul 28 lőszert tárol tűzkészen, míg az utóbbi 22 darabot.
-A T-80UM-1 egy integrált Kontakt-5 reaktív páncélzat felett rendelkezik az Arena aktív védelmi rendszerrel, amely a torony két oldalán lévő "keretben" lévő elhárító töltetekkel képes a 700m/s sebesség alatti pct. rakétákat a beérkezés előtt megsemmisíteni. Ennek a rendszernek a része a torony végén lévő árbócon elhelyezett radartorony.
A T-80UM-1 akárhogy is nézzük, az 1990-es évek végi orosz csúcstechnika volt, a T-90A ennél modernebb tűzvezető rendszerrel, de gyengébb védelmi képességgekkel, gyengébb (de takarékosabb) erőforrással és valamivel rosszabb futóművel rendelkezik. A T-80UM-1 igazából a 2000-es évek közepétől-végétől el is tűnt a bemutatókról, külföldi érdeklődő nem volt a típus iránt, az orosz hadsereg pedig a drágább és drágábban üzemeltethető T-80-asokat ki is vonja a hadrendből, T-90A-kkal, illetve T-14-esekkel kiváltva azokat, a T-72-esek egy részét pedig a mindkettőnél (mindháromnál) olcsóbb T-72B3 szintre hozzák fel.
![]()
T-80UM1 egy kiállításon, érdemes megjegyezni, hogy a felfestés csak T-80U-ként hivatkozik rá...
