95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Massari #72874 Ha szabad kérdezni, :) a T80U-M1Bars ettől mibe különbözik lényegét tekintve (?) - persze azon túlmenően hogy nincs belőle raktárkészlet.
Vagy csak ami hirtelen beugrik. :>> -
#72873
![]()
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.01.11. 21:01:45 -
#72872
NATO-RTO-EN-018 -
fade2black #72871 meglepő lenne, egy forró aszfalt mondjuk 80C, egy repülőnél ennél messze magasabb hőmérsékletekről beszélünk. Kérdés az IR szürő hol vág.
A szenzorokat mindig probálják kihegyezni egy tartományra de ez a tartomány eléggé bő a kivánt fölött és alatt is bőven érzékel a szilicium/germánium félvezető, külön szürővel oldják meg, hogy csak a pl 9-11 (10)micronos em sugárzás érje el a szenzort. Ezt a szürőt pedig ki lehet kapcsolni. Ha kell egész széles IR tartományban érzékel a szenzor, ha kell egészen szűkben. uilyen fontos a szenzor mérete, pixelméret, optika fényereje, fényáteresztő képessége, minősége, nagyítási (zoom) képessége...
hamár IR Navy perisan gulf -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#72870
Oki, én is így gondoltam, csak megerősítést vártam, elvégre is ez az első (?) IR rendszer közepes hatótávolságú rakétán, jól tudom?
Más.
T-90A (orosz standard, Catherine-FC éjjellátóval) Allepo mellett, Szíriában:
![]()
-
#72869
Nem, közepes hatótávolságú rendszer. Nem a rakéta szenzora határozza meg, ha kombinált a vezérlés. Az, hogy a régen a klasszik IR annyi tudott amennyit és összekapcsolódott a két dolog az csak úgymond véletlen. -
#72868
Most így félre billentettem a fejem, és picit elgondolkoztam (no nem felvágásból), mi a helyzet akkor az IRIS-T SL-el? Ez a rendszer ugyebár a CEAFAR 3D AESA radarral, dedikált TAC parancsnoki modullal és 4-8 indító járművel bír, az IRIS-T SL rakéta hatótávolsága 40km vízszintesen, 20km függőlegesen. Csakhogy ez a rakéta infravörös képalkotást használ végfázisban.
Ez minek minősül? A Svédek ugyebár az RBS-70 kiváltására vették, SHORAD tehát?
![]()
IRIS-T SL makett
![]()
A 'Proof-of-concept' modulok élőben, 2014 februárjában
DIEHL IRIS-T SL brossúra
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.01.10. 15:25:32 -
#72867
A MANPAD 2,5-3 km-re megy fel legfeljebb tengerszintről. Az IR SHORAD (Sztrela-10/Chapparal) is kb. ennyire 5-6 km-es távolságig, a radaros SHORAD (Osza, Tor, Roland 2, ami 5-6 km-es magasságig és 10-15 km-es távolságig dolgozik. -
JanáJ #72866 Ezt tudom, de ugye aki ellen jó, ott egyszerűen nem mennek 6000 alá oszt csók, mert arabusnak úgyis csak albán légvédelme van. -
#72865
Pont mint a repülőgép fedélzeti gépágyú.
(sokszor temették már)
Az infra kézi lérakok fejődését majd Molni kivesézi a következő HT összefoglalóban, de nagyjából itt is igaz, hogy a fegyverek és az azok elleni harc több generációja terjedt el.
Flare, villogó cézium lámpa, stb... jó lehet Sztrela-2 ellen, de a kétcsatornás fejek már nem eszik meg.
Marad a fej elvakítása (lézerrel).
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.10. 14:36:14 -
JanáJ #72864 Ezek szerint a flar kb felesleges egy vadászgépen? -
#72863
a mai IR irányítású rakéták többsége eleve 10 mikron hullámhossz környékén működik
No ebbe azért nem egyezik a véleményünk.
A lent belinkelt Aim-9X kép gyakorlatilag egy közel foto-kontraszt megoldás (álá Sztrela-1), horizonthoz közel (pl parkoló autók, felforrósodott aszfalt utak között) már elvész a cél a túl széles vételi tartományban.
A mai korszerű infra fejek inkább két különböző hullámhosszon működnek, és összehasonlítják egy adott cél jel intenzitását mindkét hullámhosszon
.
(ezáltal érzéketlenek infra csalicélokra, villogó lámpákra lámpákra, stb...)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.09. 16:17:01 -
#72862
És hogy ne gondoljuk hogy a szovjet mindig gyengébb...
... a semleges finnek véleménye:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Igla (SA-18, ItOhj-86M): in 1990's, preliminary plans about Strela-2 modernization were made. Russians considered 17 years as absolute maximum for missile's service life, after that missile propellant would become unsafe. However, these plans were abandoned. Russia began to pay off old Soviet debt by weapon deliveries, and this proved to be somewhat of a jackpot for air defence arm. Newest variant of Igla was presented to Finnish officers in 1992 and purchase of 912 missiles was made in 1994. Russians told that this variant had been produced since 1983, which explains why Igla-1 was released to export so soon. Cost of a launcher was 13 580 US dollars, and missile costed $66 680. Whole deal costed about same as two F-18's.
Most important feature was the new dual band seeker, which was about twice as sensitive as Igla-1's. Russian presenters had claimed that it's ability to avoid countermeasures was superior to other similar missiles, and tests showed that this was not an empty boast. Seeker would completely ignore all IR flares, it wouldn't lock to them at all! Even Mistral was not as good at avoiding flares. Russians also claimed that the countermeasure avoidance was effective against "optic-electric" active IR jammers (I assume this means 'lamp' style radiators like L-166), but it was not designed to counter 'shutter' type modulated IR jammers.
Magnavox-IR sights were also tested on Igla (same sights were used on Stinger), and the sight worked well. American representative commented that the sight was actually easier to use on Igla, which was more ergonomic than Stinger. Compared to older types, relatively few Iglas were expended in training. Only 67 missiles were fired: six were direct hits (9%) and seven missed (10.4%). Since entire weapon type was removed from service, there was no large "shoot-off" of older stock, like with previous missile types. Last firings were done in 2005, and missiles were gradually removed from stocks. -
#72861
Ez meg már egy hűtött fejű Igla.
- egyértelműen látszik a gáztartály (tehát nem lehet Sztrela-2 SA-7)
- A lőporos generátor/gáztartály ferdén helyezkedik el a rakéta tubushoz képest (tehát nem lehet Sztrela-3 SA-14)
- ez bizony egy Igla (SA-18)
![]()
Ehhez még a VSz hozzá sem jutott a hidegháború végéig...
... a Finnek 1994-től vették meg. (ItOhj-86M)
Persze hogy a Minyó leesik-e a találattól az már nem derül ki...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.09. 15:28:01 -
#72860
Lengyel Sztrela-2M lövészet katyusa rakétára...
... amúgy ez találatnak számít.
(szép példája az arányos rávezetési módszernek)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.09. 14:58:56 -
JanáJ #72859 Itt pont nincsenek a kedvenceim, csak egy távoli kép van az olyan beton kockákból, amire ablakot, muskátlit, függönyt festettek, az aljában meg ott a csúzli. :-) -
JanáJ #72858 Köszi neked és HPASP-nak is. Megyek lövök is valamit. :-) -
#72857
Aligha hiszem, hogy az YF-22 tervezésekor azt gondolták a mérnökök, hogy a közel-keleten fog rongyos turbánosokra bombát dobálni a gép első éles bevetésekor. :)
Az R-60 a kis mérete és a "mindehol" (csapásmérő gépeken is) való használat miatt nem hűtött fejjel rendelkezett, az valóban a Sztrela-2 szintje, csakhogy az R-60 az 1970-es évek szintje. Azonban az 1980-as évektől a frontvonalbéli szovjet IR rakéta az R-73, immár hűtött keresőfejjel, ha jól tudom 4 mikron körüli hullámhosszon működve (AIM-9L-hez fogható érzékenységgel), már "all-aspect" képesség (szemből is indítható). Ez az az időszak, amikor az YF-22 tervezését megkezdték.
És ismét felhoznám példának, hogy az YF-23 hajtóműve valóban komolyabban álcázva volt alulról, de az YF-22 esetében túl sok álcázás nem volt...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.01.09. 12:02:03 -
#72856
F-22A első éles bevetésének helye, és ellenfele?
Amúgy mikor is tervezték?
Mi volt akkoriban a legelterjedtebb VSz infrafej?
Én csak a lérakhoz értek, de miből gondolod hogy a K13, R60, R73 vonalon teljesen más technológiát használtak az elftársak?
-
#72855
Az F-22A eredendően légifölény vadászgépnek készült, mint ilyen, mennyire sűrűn előforduló célpont szerinted a Sztrela-2 megsemmisítési zónájában? 
Másképpen fogalmazva az F-22A tervezésekor hol lehetett a Sztrela-2 elleni IR védelem fontossági sorrendben? -
#72854
Erre írtam én, hogy túl sok elfedés nem lesz, mert a mai IR irányítású rakéták többsége eleve 10 mikron hullámhossz környékén működik, erről írt HPASP részletesebben.
Ez igaz, bár a világ terroristáinak nagy része számára a Sztrela-2 az elérhető eszköz, márpedig a NATO jellemzően ellenük harcolt az utolsó x évtizedben.
Csak az MN 128db indítót tartott rendszerben, és a hozzá tartozó 1536db rakétát.
(márpedig mi mindenből csak az abszolút minimumot vettük)
Az Origón volt egy hír, hogy az IÁ lassan tud lőporos generátort önmaga is előállítani...
... persze a cikk színvonalához képest a béka segge Csomolungmai magasságokban leledzett.
cikk
Azért a 99%-os találati arány MANPAD-al, főleg (nagy magasságban repülő) utasszállító ellen...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.09. 11:09:39 -
Kepek #72853 svájci bunkerek -
#72852
Másra gondoltunk.
Sequoyah eredetileg egy olyan idézetett tett be, amely arról szól, hogy az F-22A esetében a tolóerő-vektor kormányok valójában az Infravörös tartományban való álcázást is szolgálják, azzal, hogy "elfedik" a turbina- (nem a kompresszor-) lapátokat.
Erre írtam én, hogy túl sok elfedés nem lesz, mert a mai IR irányítású rakéták többsége eleve 10 mikron hullámhossz környékén működik, erről írt HPASP részletesebben.
Mivel a kormánylapátok átmelegednek, ezért nagyon jól látható lesz az IR érzékelő számára, erre vonatkozott a linkelt videó példája.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.01.09. 09:52:25 -
fade2black #72851 "Nem, de az is átforrósodik, és az "világít", hiszen fémből van."
molni majd 100* jobban elmondja, de a különösen forró, felderíthető testek... 3 féle képp adják le a hőt hővezetés, hőáramlás, hősugárzás által.
egy megfelelő borítás/szárnyelem pedig tuti sokat tud modosítani ezeken, pl a sugárzás ami tippem szerint a legfontosabb jól vissazverhető, eltéríthető. azaz nem melegszik fel és nem a várt irányba veri vissza.
plda: hősugárzó mögé szerelt alu lap a fal felé irányuló hősugarakat a szoba irányába veri vissza. a fal hidegebb lesz a szoba levegője melegebb.
nah jön mindjárt molni és jól megmondja... -
#72850
A nitrogén távozik a rendszerből, felrakod az új tartályt, amely nem csak a hűtőgázt, de a lőporos elemet is tartalmazza, és bizonyos idő múlva (azt hiszem volt talán egy 5 perces idő, amit ki kellett várni a tartály cseréjekor) újra harckészen van a kezedben a rakétaindító. -
#72849
Nem mondom hogy a szigeteles 100%-os, nade teljesen hatastalan lenne?
Látom HPASP már írt róla részletesebben, de a Hadviselés a világűrben topicban is írtam a hullámhossz dolgot, miszerint manapság jellemzőbb a 10 mikron körüli hullámhosszon működő érzékelő. A modern IR rakéták (HPASP főleg a földről / pontosabban vállról indított rakétákat hozta fel, na most a levegő-levegő légiharc rakéták többsége is) 10 mikron körül hullámhosszon működik, itt ismét előhoznám az ott a videó alá belinkelt QF-4-ről az AIM-9X érzékelője által "lőtt" képet (alulra berakva most), ott is lehet látni, hogy az érzékelő az egész gépet érzékeli, nem csak a hajtómű hőjét, de az egész gépet "látja").
Éppen ezért mondom, hogy a tolerővektor lapátokat beállítani annak, hogy az IR kép csökkentése a céljuk, hát izé... erőltetett. Főleg annak tudatában, hogy majdnem le is hagyták őket az F-22A-ról, mondván, hogy az YF-22 adatai alapján a gépnek nélküle is bőven megfelelő a manőverező képessége.
![]()
QF-4 az AIM-9X érzékelőjének képén, a becsapódás előtt -
Lysandus #72848 Persze, komoly korlátai voltak. De akkor másnak ilyen sem volt. -
JanáJ #72847 De jó vagy, köszi. Ha mégsem lövök, akkor a nitrogénnel mivan? Az a rakéta kuka? -
#72846
Meglátod a célt, elhatározást hozol, hogy megsemmisíted azt.
Indítótubus végeiről ledobod a kupakokat, elsütöd a lőporos generátort, és beengeded a folyékony nitrogént a rakéta fejébe.
A lőporos generátor által termelt villamosenergia felpörgeti a rakéta giroszkópját.
Célt megcélzod az irányzékkal, IFF ellenőrzés, és ha minden klappol, akkor kigyullad az irányzékba épített zöld lámpa, indítod a rakétát.
Ha mégsem klappol minden (mondjuk saját a cél), akkor kicseréled a lőporos generátort/gáztartályt egy másikra.
Az indítótubusba csak a gyárban raknak rakétát, ha kilőtted az üres tubust eldobod.
Minden indítószerkezethez jár 12db betöltött rakéta tubus, és 24db lőporos generátor/gáztartály.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.08. 14:16:03 -
JanáJ #72845 Magyarul - nagyon leegyszerűsítve - lehűtöm és adok neki áramot, majd célzok. Ha pedig elment a cél indítás nélkül, vagy indítással, akkor ezt a kettőt cserélem, meg lökök bele új rakétát és örülök, hogy megint töltve van a fegyver. -
#72844
Sztrela-1 és a Sztrela-10-nek volt ilyen üzemmódja is. Azért a foto kontrasztosság korlátaid ne felejtsed el... -
Papichulo #72843 Értsd csak célpontot keresek és ha megvan indítok, vagy van valami készenléti üzemmód, amiben lennem kell célkeresés közben. -
JanáJ #72842 A termo-elemet ismertem, de a hűtést nem. Mondjuk rájöhettem volna, hogy gázzal... :-( Ezt a kezelő röffenti be, vagy olyan gyors, hogy elsütő húzás után indul is a folyamat? Értsd csak célpontot keresek és ha megvan indítok, vagy van valami készenléti üzemmód, amiben lennem kell célkeresés közben. -
Lysandus #72841 Bizony ám! Meg volt egy egyedi csapatlégvédelmi orosz konstrukció, fotokontrasztos elven működött. A koraiak közül az egyetlen volt, ami a rárepülésnél is tudott tüzelni a közeledő ellenséges csapásmérő gépekre. A többi, csak a gép után tudottt lőni, amikor viszont az már ledobta a cuccot. -
#72840
A gömb alakú tartály (az elsütőszerkezet előtt) sűrített gázt tartalmaz, az hűti le a fejet a célelfogás előtt.
Az előtte lévő hengeres cucc a lőporos termo-elem szolgáltatja az elektromosságot.
Ezek így egyben egyszer használatosak (eldobhatóak), egy rakéta konténerhez jópár feltöltött gáztartály-termoelem jár.
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.08. 09:50:37 -
JanáJ #72839 És milyen módon hűtik? Már nem a lehűtés folyamata érdekel, hanem hogy gondolom ez nem folyamatos, hanem indítható. Mennyi idő?
Ha már ezek is hűtöttek, akkor megint mit számít egy légharc rakétánál? Nagyobb az érzékelési távolsága? -
#72838
Egy MANPAD csak nem hűtött fejjel működik.
Debizony. :)
Szovjet oldalon egyedül a legelső MANPAD verziónak (Sztrela-2, SA-7) nem volt hűtött a feje, az összes többinek az, pont az előbbiek miatt.
Persze a fej érzékenysége a max lőtávolságokon való elfogáskor érdekes. -
JanáJ #72837 Nem trolkodás, mert biztos így van. Meg az is biztos, hogy a hőkép csökkentése fontos, mégha nem is ez az elsődleges. De akkor hogy puffogták le 30 éve az afgánok a HIND-eket? Egy MANPAD csak nem hűtött fejjel működik. Meg ha jól értem, akkor ez mondjuk egy régebbi rakéta ellen segítség. Kicsit olyan hamár úgyis kell, akkor legalább erre is jó érzésem van. :-) -
#72836
Kompresszooooooooooooooor..? Talán turbina... -
millerius #72835 Egy gázturbinás hajtóműben nem a kompresszorlapátok a legforróbbak, hanem a turbinalapátok. A kompresszor csak párszáz fokra melegszik fel (a sűrítés hatására), a turbina pedig jóval 1200 fok fölé, a tüzelőtér felől a turbinára áramló forró gáz égéstermék hatására, a turbinalapátok üzem közben cseresznyevörösen izzanak.
