Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #72913
    Emm....

    A teljes történet valahogy így nézet ki: A Csehszlovákok akartak egy új, önjáró légvédelmi gépágyút, tudni kell, hogy nekik az Praga vz.53/59 'Lizard' volt a mobil légvédelemi gépágyújúk. A Zsu-23-2-őt tesztelték, de a két rendszert azonos képességűnek tartották, és nem redszeresítették az orosz gépágyút, később pedig a Zsu-23-4-re is nemet mondtak (nincs pontos információm arról, hogy miért).


    Praga vz.53/59 'Lizard', 2x30mm-es önjáró légvédelmi gépágyú


    Eredetileg a Lengyelekkel karöltve akartak egy önjáró légvédelmi gépágyút kifejleszteni, de politikai okokból (lengyel belső instabilitás) végül csak Csehszlovák program lett belőle. Az első cél egy új tűzvezető rendszer kifejlesztése volt, amely passzív radarérzékelésen, illetve optikai csatornán keresztül működött volna (megj.: ezek alapján feltételezem, hogy a Shilkával az aktív radar volt a problémájuk). Ezért egy BVP-1 alvázra felszerelték a Vz.59 tornyát, és hozzá az új tűzvezető rendszer tesztváltozatát 1982-ben, ezt a járművet hívták STROP-nak (~mennyezet, tető). A passzív érzékelők PRUS I. és PRUS II. néven futottak. A tesztek 1984-ig folytak, és bár bizonyos limitációk adódtak (például a gépágyú alacsony tűzgyorsasága és szűkös tűzkész lőszerkapacitása miatt, illetve nem tudott mozgás közben megfelelő pontossággal tüzelni), a koncepció alapvetően életképesnek lett nyilvánítva, és a továbbfejlesztés mellett döntöttek.


    A STROP-1 a lőtéren


    A STROP-1 belső küzdőtere


    A STROP-1 tapasztalatai alapján úgy döntöttek, hogy a saját 30mm-es gépágyú használatát mellőzik, és körbenéztek, milyen opciók merülnek fel. Az orosz 2A38 mellett döntöttek (ugyan az, mint a Tunguzkán, csak ugyebár ott kettő van), amelynek 2000-2500 lövés/perc tűzgyorsasága megfelelőnek volt tartva, hogy a feladatot elláthassa. A lőszerjavadalmazása 1300 lőszer volt, 260 lőszeres konténerekben, melyekből kettő tűzkész. Ugyanakkor a ~4km-es effektív lőtáv a modern pct. rakéták mellett már elégtelen volt, így másodlagosan Sztrela-2(M) rakétaindítókban gondolkoztak (megj.: számomra picit furcsa ez az indok, hiszen a Sztrela-2M hatótávolsága is mindössze 4,2km).

    A megfelelő alváz kiválasztása takarékosságból és logisztikai okokból a Tatra 815 alapú Dana 152mm-es önjáró ágyútarackéval azonos volt, sőt, még a tornyát is átvették. Az 1986-ban kezdődött STROP-II fejlesztés viszont lelassult (feltehetően anyagi problémák miatt), és csak 1989-ben fogtak hozzá a két STROP-II prototípus legyártására. A DANA alapú torony viszont hibás döntésnek bizonyult, túl nehéz és lassan forgatható volt a légvédelmi feladatkörhöz. Érdemes megjegyezni, hogy a kialakítás és a hidraulikus talpak alapján eredendően álló helyzetből való működés feltételezhető, ami kicsit furcsának hat.


    A STROP-II egyik prototípusa, jól látható a két Sztrela-2M indító a torony oldalán


    A Cseh-Szlovák szakítás után a STROP-II a Szlovák oldalon folytatta életét, de a Sztrela-2M helyett négy Igla indítót helyeztek el, illetve újabb elektron-optikai torony jelent meg rajta (nem tudni, hogy a PRUS passzív radarérzékelő továbbra is része volt-e a tűzvezető rendszernek, de minden esetre említve nem volt később vele kapcsolatban). Ezt átkeresztelték BRAMS-ra, de senki sem harapot rá (megj.: sok helyen 2x30mm-es gépágyút említenek, de jól láthatóan csak egy 2A38 fedezhető fel a tornyon), és mára eltűnt a gyártó honlapjáról is.


    A BRAMS, jól látható az új EO torony


    A Csehek ugyancsak a DANA / ZUZANA alvázra a svájci Oeriklon 35mm-es légvédelmi gépágyú tornyát képzelték el, ám ez ha jól tudom nem jutott túl a tervezőasztal-fázisnál...


    A STYX makettje, érdemes megjegyezni, hogy a makett letalpalva látható

    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.01.17. 11:46:31