95110
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#75823
Be jó kis anyag Stinger / Javelin témában. -
SZUsszan #75822
Mennyivel másabb volt ez gyerekszemmel! =D -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#75821
-A hír címe megint félrevezető, hiszen nem helikopter-tender, hanem helikopter-nagyjavítás tenderről volt szó.
-Szomorú, hogy a kedden aláírt szerződésről a HM még csak egy nyúlfarknyi hírt sem volt képes kirakni az honlapjára. Minden másról van szó, erről especiel nincs... :(
-Feltehetően ez csak gyorstapasz, ismét, mint anno a finn minyók beszerzése.
-Érdemes megjegyezni, hogy a Mi-24-esekről még ennyi info sincs... -
#75820
Oroszok nyerték a magyar helikopter tendert. Tudom hogy nem lenne keret rendes vasakra, de hát... -
#75819
Ballisztikus rakétáknál az égésvégi sebesség a csúcssebesség.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.13. 15:01:10 -
#75818
Ez nem ilyen egyszerű. A sebességgel nő a légellenállás, csak éppen a légkör meg egyre ritkább. A lenti diagram alapján azért a sebesség miatti ellenállás erőteljesebben nő, mint ahogy az ellenállás csökkene.
![]()
Ez viszont azt jelenti, hogy az elején lesz nagyon nagy gyorsulása. A bibi az, hogy a gyorsulás relatív lassulását az határozza meg, hogy a tolóerővel állandó tömeg esetén hol lenne az elérhető max. sebeeség. Ha ez nagyon magas lenne, akkor a gyorsulás szinte lineáris. Ha nem, akkor viszont nagyon nem lineáris...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.07.13. 14:59:24 -
#75817
Ha viszont a rakéta úgy működik, hogy az elején irgalmatlanul gyorsul és aztán lassulva, akkor magasabb értékek jönnek ki.
Nagyjából állandó tolóerőt ad le (számolhatsz nyugodtan 9s égésidővel, a többi -+50 fokra igaz), szóval alacsonyabb a valós érték.
-
#75816
Legprimtívebb modell.
45 fokos emelkedés.
Lineáris gyorsulás.
12 sec égésidő.
Akkor az átlagsebességed 450 m/s. Megtett út ezalatt 5400 méter. 45 fokos emelkedésel ez ugyebár a négyzet átlója, tehát gyök2 a vízszintes és függőleges vetület ami 3900 méter. Ha viszont a rakéta úgy működik, hogy az elején irgalmatlanul gyorsul és aztán lassulva, akkor magasabb értékek jönnek ki.
Ezen felül BM-nél az M3.0 az égésvégi vagy ball. végfázis sebesség? Mert én az utóbbira saccolok vagy esetleg csúcspontira. -
#75815
Sz-200VE esetén is van lehetőség az indítás utáni célelfogásra.
(lásd SAMSIM manuál SA-5B_Magyar.pdf 50. oldal A “ЗАХВАТ ЦЕЛИ ГСН” (GSzN célfelderítés módja) kapcsolót a bal szélső, “Β ПОЛЕТЕ Vцр≤0” (cél elfogása repülés közben, cél sebessége≤0) állásba kapcsoljuk.)
De itt ugye nagy távolságon lévő célokról beszélünk, amik irányszöge nem változik jelentősen az elfogásig.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.13. 14:41:31 -
#75814
Ez mind szép, de milye magassában és milyen szögnél van az M3.0?
Elvileg a Luna-M szilárd hajtóműve 6~12 másodperc alatt (külső hőmérséklet függvényében) égette el a durván 1 tonnányi hajtóanyagot.
(az égésvégi pont nem lehetett túl magasan a vadászokhoz képest)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.13. 14:34:10 -
#75813
Soha nem értettem, hogy az R-27R miért nem lett dual thrust. Egyszerűen kinematiakilag teljesen hazavágja a rendszert. Félaktív raklétánál nem tudom, hogy mikor fogja be a célt a rakéta. Az Sz-200-nál a sínen, de hogy más rendszernél...
A Kub elvileg vakon is indítható volt és később világítottak alá, legalábbis a legendák szerint így szedték le O' Grady-t. -
#75812
Igen, eszméletlenül fontos és számít a dual thrust. Ezért olyan - már elnézést - hulladék az R-27R az AIM-7F/M-mel összevetve.
Nem hiszem hogy attól lenne hulladék. 1975-ben az Osza rakéta már dual-thrust volt, tehát a hajtómű technológiájuk meg volt.
Szerintem (nemtom, csak tippelek) inkább az R-27 érzékelő GSzN/TGSz érzéketlenségénél lehet a gond.
R-27R-nél a célt még az indítósínen, az indítás előtt be kellett fogni a rávezető fejnek?
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.13. 14:16:05 -
#75811
Ez mind szép, de milye magassában és milyen szögnél van az M3.0? -
#75810
Igen, eszméletlenül fontos és számít a dual thrust. Ezért olyan - már elnézést - hulladék az R-27R az AIM-7F/M-mel összevetve. -
#75809
Nem is értem, hogy Hpasp vagy bári hogyan képzeli azt, hogy a bolgár mizéria 100 km+os ballisztikus hatótáv összejön M2.0-val..
Luna-M Frog-7 égésvégi sebessége Mach3, és max 70km-re repül el.
Ezt álló helyzetből, és 0 magasságból indítják.
HARM esetén a Mach2+ az önálló sebesség lehet, amihez +hozzá kell adni a hordozó sebességét és magasságát.
Közepes magasságról és taktikai sebességről (valahol Mach1 alatt) a HARM elvi lőtáv 43nm.
-
#75808
Mivel forrásunk nincs, így marad a hírhedt Szófiai indítás, ahol ~90km-t tett meg a HARM ~5 perc alatt.
-
#75807
Sparrow 7F manuálban 2,9Mach van. Azért vigyáznék a szimulátor játékokkal (én már csak tudom).
:)
HARM-ra eddig csak Mach2+ -t láttam hivatalosan, persze kérdés hogy ehhez hozzáadódik-e az indító sebessége.
Shrike-ról például van részletes beszámoló...
There were three different rocket motors developed to power the Shrike. Two of these, the Mk 53 and the Mk 78, were used in Desert Storm. The Mk 53 was used on the AGM-45As while the Mk 78 was on the AGM-45Bs. The Mk 53 was a pure boost motor with a nominal 2.8-second burn time producing 7,800-pounds of thrust. The Mk 78 was a boost-sustain design, with a 1-second boost phase producing 7,200-pounds of thrust followed by a nominal 19-second sustain phase which produced about 550-pounds of thrust; total impulse was the same with both motors. The reason for the change was to increase missile Pk. The Mk 53 accelerated the missile to Mach 1.75 over the launch aircraft’s velocity at firing while the Mk 78 only accelerated the missile to 0.9 Mach over aircraft launch velocity, but maintained this speed throughout the sustainer’s burn time.
... amiből látszik hogy nagyon számít a dual-thrust arány. -
#75806
Ha pedig már németek. A Luftwaffe megbízta az Airbus Defense & Space (AirbusDS) céget, hogy dolgozzon ki koncepciót a Tornado leváltására. A Luftwaffe jelenleg azt tervezi, hogy akár még 2030-ig repteti tovább a Tornado-t, igaz, részben azért, mert megnyirbálták a költségvetését az Eurofighter-beszerzéshez. Most azt vizsgálja a Luftwaffe és az AirbusDS, hogy merre tovább. A program jelölése NGWS, Next Generation Weapon System.
![]()
Fantáziarajz az új gépről, kétüléses, két hajtóműves, nagy méretű, F-15E / Szu-27 szintű gép
![]()
A hálózati rendszer vázlata, a gép előtt komplett rajnyi UAV/UCAV repül, amelyek felderítik az ellenfeleket, szükség esetén befogják/megsemmisítik őket, miközben más UAV-k elektronikai hadviselést folytatnak, a hálózat része további UCAV-ok, illetve 'legacy' platformok, mint az Eurofighter
![]()
Az előbbi folyománya, itt már felismerhető, hogy a drón-rajokhoz Barracuda drónokat, illetve az EuroHawk felderítő-drónt rajzolták be. Figyelemre méltó maga a gép is: az F-15SE-hez hasonló FAST illeszkedő konténer a beömlők oldalán, póttartályok (?) és Meteor rakéták a szárnyak alatt.
Érdekesség, hogy a németek soha nem érdeklődtek az F-35 illetve az F-22 iránt. Az F-4 kivonása óta pedig amerikai harci gépük nincs rendszerben. Ugyanakkor az NGWS potenciális partnerek terén meglehetősen légüres térben mozog, hiszen a franciák a Rafale-nak nem akarnak még utódot, ellenben dolgoznak egy csapásmérő drónon (nEUROn projekt), az angolok, olaszok, norvégok, hollandok, dánok mind-mind az F-35-öst választották, a spanyolok jelenleg nem gondolkoznak az Eurofighteren túl. Tengerentúli kooperációra sincs sok esély, Japán saját megoldást akar, Ausztrália az F-35 mellett tette le a voksát, Kanada még nem döntött, de esélyesen marad a CF-35-nél, India saját gépet fejleszt, Brazília megegyezett a Saab-al, más potenciális partner pedig nem nagyon maradt.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.13. 13:19:29 -
#75805
A források teljesen értelmezhetetlen statikus értékekat adnak meg. SL M0.4 platfrom esetén az AIM-7M vízszintesen repülve nem éri el a M3.0-at. 30k lábon meg enyhén loftolva M1.3 gépről röhögve töri át az M4.0. A források meg mit írnak? Egy értéket M4.0 az optimistát.
A HARM esetén az M2.0+, az alsót adták meg.
Nem is értem, hogy Hpasp vagy bári hogyan képzeli azt, hogy a bolgár mizéria 100 km+os ballisztikus hatótáv összejön M2.0-val... -
JanáJ #75804 Nem tudom, ötletelek. Minél több funkciója van valaminek, annál kevésbé jó egy- egy funkcióra. -
#75803
Nem megkérdőjeleztem, csak rácsodálkoztam. Eddig nem nagyon láttam sehol M3.0, pláne M4.0 sebességet említve a HARM-al kapcsolatosan. -
#75802
A Sparrow lazán ment M3.0 fölé még 3 km-es indítási magasság esetén. Ok, hogy a HARM átmérője nagyobb, de a rakéta is nagyobb. A kinti fórumon anno fent voltak a tolóerő, hajtómű és hajtóanyag adatok is. -
#75801
Érdekesség: a német haderő rendelkezésre álló / működőképes / rögtön bevethető állománya:
![]()
-
#75800
Ez egyszerű fizika és a BMS4 is kihozza. Ugyanazzal a motor, ami 2-5%-os pontossággal produkálja a SAM lőtéri eredményeket ezt adja ki. Az Osa kisebb rakétája felmegy 800 m/s-ra úgy, hogy 0 m/s-ról indul és 0 méter magasságban. 3-4 km magasan egy 250 m/s-mal haladó platromnál mi a meglepő a 900 m/s feletti égési sebességben?
Max. M2.0 sebességgel még 12 km magasan indítva sem vitorlázna el 100 km+ra a HARM...
A HARM egy kb. AIM-7F/M kinematikával bíró rakéta aminek a számolt értékeit már linkeltem. A HARM ráadásul a végén magasságot veszít, mert ugyebár a cél a földön van és nem a levegőben.
-
#75799
Upsz. Ez engem is meglepett, Mach 2+ van mindenhol feltüntetve, de M3.0? 
-
#75798
forrást kérnék
-
#75797
Közepes magasságban 15 km-ről indítva a HARM simán M3.0 fölé gyorsul. A végfázis végén zuhanásban nagyon talán lassul 700 m/s alá ilyen kis távolság esetén. Nagy magassában lazán M4.0 fölé mászik, ha platfrom M0.8 táján repül. -
#75796
700 m/s? Hm... Akkor a közelről indított HARM-mal lehetnek problémái a rendszernek.
Miért?
HARM nem max. Mach2? -
#75795
700 m/s? Hm... Akkor a közelről indított HARM-mal lehetnek problémái a rendszernek. -
#75794
A Tor-nak van valamilyen szintű ABM képessége? Az M3.0 cuccok ellen jó? (Ennél többet nem várnék el tőle.)
A 2 célcsatornás TOR-M1 (SA-15) hadosztály szintű légvédelmi komplexum, amit a Csehszlovákoknak, és nekünk is ajánlottak az Osza/KUB után, ám végül egyedül a Görögök szerezték be...
max.hatómagasság: 6km
max.hatótávolság: 12km
max.célsebesség: 700m/s
... elvileg hatásos volt TOMAHAWK/HARM/GBU ellen. -
#75793
A JAGM rendelkezik a képességgel a jövőben, és a Lima változat még hadrendben van, csak újat nem rendeltek belőle, szóval én úgy vélem, hogy az US ARMY a Lima változat cseréjére várja a JAGM-et, és a Hellfire-t még egy ideig húzza (talán arra számítanak, hogy a JAGM sokkal drágább lesz, mint a Hellfire Romeo?).
De egyébként se nagyon repültek vele az Apache-ok, szinte mindig a félaktív lézeres változat volt a szárnyaik alatt mostanság.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.13. 11:34:28 -
#75792
Ha megszűnik a radaros, akkor a Longow tornyos indítás és rávezetése is a múlté lesz? -
#75791
Igazából ez a változat egy egyszerűsítésre való törekvés a korábbi Hellfire II változatok (AGM-114K/N/M/P) összefogására, egy többfeladatú harci fejjel, és félaktív lézer rávezetéssel (ie.: megszűnik a radar rázvezetésű változat), különböző platformokról való indíthatósággal (szárazföldi, hajóról, alacsonyan repülő (helikopter/drón) vagy (közép)magasan repülő (drón)).
Elviekben ezt majd a 2018-ban érzkező JAGM (Joint Air-to-Ground Missile) váltja, amely három érzékelős (félaktív lézer, félaktív radar (longbow) és infravörös önirányító). Arról egyébként érdekes módon nem esett szó...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.13. 11:31:11 -
Freeda Krueger #75790 ![]()
![]()
Hatékonynak tűnik -
JanáJ #75789 A szállító gépekről mindig azt hallani, ogy nagyon leterheltek. Ezenkívül nem tudom mennyire hatékony egy ilyen átalakító kit, egy eleve erre használt géphez képes. Lehet még egy csomó más szűk keresztmetszet is, pl nincs ennyi oltóanyag, vízfelvételi lehetőség. Vagy csak nem az a megoldás, hogy 10x annyi géppel oltasz.
-
#75788
Az AGM-114R mi újdonságot hoz? -
#75787
Eleve forgószárnyasra akart menni, de olyan jó volt az EÜ papírja, hogy vadászgépzésre is mehetett (ekkoriban főleg azok mentek helire, akiknek az EÜ ezért vagy azért, de nem volt elég jó). A MiG-21 kivonása után választhatott, és Szentkirályszabadjára ment, ott pedig Mi-24-esre került. Amelyik heliezredet dettó beszántották, ezután ült vissza merevszárnyúra, és lett először kiképző, majd ment tovább a Gripen-képzésre. Forrás
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.13. 11:21:29 -
JanáJ #75786 Mit keres egy vadász pilóta helin? Nem pazarlás? Mert tuti nem eü oka van, ha utána megint vadászra ülhetett. -
#75785
Érdekesség, hogy jövőre jöhet az AH-64E Apache 'version 6' upgrade. Az upgrade első sorban a fedélzeti számítógép hardware cseréjére és a szoftver fejlesztésére vonatkozik.
Ezzel a következőekre lehet majd képes:
-Javított veszélyforrás-felderítés és azonosítás, továbbá nagyobb hatótávolság a AN/APG-78 Longbow radarral.
-Integrálásra kerül az AGM-114R 'Hellfire Romero' rakéta
-Integrálják a hadsereg szárazföldi hangkommunikációs rádióját a Link-16-ba, így közvetlenül tudnak majd csatlakozni a 'sártúrók' rádiójához.
-Level 4 képesség az MQ-1C Gray Eagle és a Shadow V2 UAV/UCAV drónokhoz (Level 1: a drónok videójelét fogadni és továbbítani tudja külső forrásból és forrásnak, a Level 2: a videójelet közvetlenüld dróntól tudja fogadni, Level 3: a drón fegyverzetét irányítani tudja (Hellfire rakétát), Level 4.: a drón követlen irányítása a helikopterből (feltehetően fél-autonóm módon, tehát waypointokat tudnak megadni neki))
![]()
Hamarosan géppárban repülhetnek... -
#75784
A Tor-nak van valamilyen szintű ABM képessége? Az M3.0 cuccok ellen jó? (Ennél többet nem várnék el tőle.)
