95127
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#75921
Az ejtőernyőhöz hozzá sem szóltam, csak a bombavetéshez... -
ambasa #75920 Ja és természetesen én sem gondolom, hogy a helikopterek személyzetének túlélési esélyének javítására az ejtőernyő a legjobb megoldás, és, természetesen nem ezt tekintem, nem csak a jövőnek, de még a jelen sem.
TG -
ambasa #75919 Bocsánat, az egész alapkérdés, az volt, hogy a szovjetek miért is tettek ejtőernyőt a helikoptereikbe, ehhez nem tudom hogy jön, hogy 2016-ban miként harcolnak az amerikaiak?
A hadviselés nem csak 1991 és 2016 folyt, hanem már sokkal régebbi és a helikopterek alkalmazása is korábbra datálódik. Ezt a szovjetek a 70-es években dolgozták ki, annak a kornak a szemléletével kell megítélni, és nem a main keresztül. Az USAF és az US Army Vetnámban bevett légi indítású földi célpontok elleni harceszközei közül, mennyi is volt irányított fegyver? Ne ragadj le a mában, ha egy kérdést vizsgálsz, hanem ás le gyökerekig. Azért mert Te valamit tagadsz, attól még nem változik az a tény, hogy valamikor valakik, úgy gondolták, hogy van olyan kérdés, amire ez lehet a megoldás.
Rajtad kívül senki sem a máról beszél, hanem egy lehetőségről, amelyre igen is felkészítették a csapatokat és a hajózókat, még ha ennek a szükségszerűségét nem is érted. És igen is találtak olyan feladatot, vagy harchelyzetet valamilyen okból (mert pl. nem mindenkinek áll rendelkezésére töménytelen mennyiségű irányítható fegyver, vagy mert az irányítatlan rakéták pusztító képessége elégtelen), hogy alkalmazták, alkalmazzák. Nem, nem az amerikaiak, de rajtuk kívül vannak olyan nemzetek, akik nem olyan gazdagok, de valamilyen okból kénytelenek hadat viselni. És akármennyire is vitatod ez is a hadviselés jelene.
Pl. a jenki alkalmazás miben is különbözik a szovjetek afganisztáni általam korábban leírt alkalmazásától? Az hogy a szírek alkalmazzák annak nem lehet az oka, hogy egy ki vannak rá képezve, nincs számottevő légvédelem, kifogytak a többi fegyverből? Ez esetben nem kellene csinálniuk semmit?
Mint, ahogy az előző kommentem végén is írtam, nem állítom, hogy ez jó megoldás, nem állítom, hogy az első bevetések tapasztalatai után is alkalmazták volna a szovjetek, de ettől még létezett, sőt létezik még ha ez nem is fér bele a hadviselésről alkotott képedbe, és a gyakorlat igen is azt mutatja, hogy nem csak én gondolom így.
Mellesleg most sem cáfoltál, hanem az első mondatoddal semmisé tetted a kommentemet, és egyszerűen nem vagy hajlandó tudomásul venni a neked ellentmondó tényeket, adatokat.
TG -
#75918
Tökmindegy, COIN gép helyett írhattam volna drónt is. A helikopteres nem PGM-es bombázás kb. annyira korszerű és szükségszerű megoldás, mint 1982-ben Me-109-szel szembeszállni az IAF ellen. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#75917
Azért tegyük mellé, hogy a modern hadseregek látványosan kerülik a COIN gépeket.
USAF: túl lassú, inkább a drónok,
US ARMY: nem lehet nekik, inkább a drónok,
USMC: nem elég férfias, inkább a Lightning II.
Luftwaffe: nein, danke (pedig anno volt Alpha Jet-jük, ami ma már csak kiképzőgép)
Armée de l'air: non, je t'en prie (volt Jaugar-juk és van AlphaJet-jük, elöbbi már nincs, utóbbi csak kiképzőgép)
RAF: Oh, bloody hell, no way! (meg egyébként is, inkább a Reaper-ek)
...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.21. 10:48:31 -
#75916
Már a második mondatnál elvérzik a kommented. Nincs harcászati kérdés sem. Egyszerűen szökőévenként van olyan helyzet, amire kell ez. Viszont repülőgép alapból képes bombázni...
A magyar helik azt gyakorolták, amire éppen van eszköz és pénz. Mikor és milyen gyakorisággal lőttek rakétával vagy ATGM-mel? Izé, ez a gépek fő fegyverzete. Bombavetési gyakorlat meg lehet, hogy 20 év alatt volna 1 vagy 2 db...
A jenkik is használhatták, aztán azóta sem foglalkoztak vele a jelek szerint. Meg úgy nagyon más sem....
A válasszal semmi bajom, egyszerűen félreérted az egész gondolatmenetemet.
Ezen felül lehet, hogy anno erre szükség volt. A PGM-ek korában meg totál felesleges és még veszélyes is. Egy Super Tucano szerű gép MANPAD zónán kívül dobálja a JDAM/LGB-t a helikopternek ilyen önveszélyes mutatványra nem kell vállalkoznia.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.07.21. 10:27:02 -
ambasa #75915 Megint beleesel a szokásos hibádba szerintem. Van egy bizonyos harcászati kérdés, amire nem ugyan azt a választ adták keleten, mint nyugaton. Nem érted miért, ezért nyomban elveted. Gondoljuk végig azonban miért is tehettek így? A nyugati harci helikopterek fő feladata a VSz páncélozott céljainak pusztítása volt, főleg lesből kiemelkedve, innen nehéz bombát vetni. Mi a szovjetek helikopterek feladata? A támadást támogatni, ezért már a repülési profiljuk is különbözik, nem véletlenül helyezik a hangsúlyt a sebességre. Így már lehetséges a bombavetés. A Mi 24-es egy teljesen más harcászati koncepcióra született, nem véletlen, hogy a fent említett képessége mellett, egyedülálló módon hermetizált, és deszant szállítására alkalmas.
Mellesleg, most, hogy Repvez írta, nekem is beugrott, hogy anno Szentkirályszabadján emlékeim szerint egy kis közös platformra függesztettek 3 kis (pár kilós) kék gyakorló bombát, Mi-17-esre (annál a századnál voltam) amelynek ballisztikai tulajdonságai megegyeztek a nagyokéval és gyakorolták a bombavetést. (Mint lentebb írtam a magyar Mi-17-esek rendelkeztek OPB-1r bombacélzó periszkóppal.
Egyébként a Mi-8TB PG-s szakutasítása leírja, hogy a helikopter belső tartóira lehet függeszteni 50-250kg, a középsőre pedig 500kg-s bombát, míg a külsőre nem. A gép tartalmazta a bombavetéshez szükséges teljes bekábelezést, az ESzBR-3P/A elektromos kioldót és a KSzB-49 bombadobó nyomógombot.
![]()
Mint írtam a szovjetek kidolgoztak egy választ a saját harcászati elképzelésük támogatására. Az hogy ez a válasz jó, vagy rossz, lehet vitatni. Azt hogy, csak speciális esetekben kívánták alkalmazni, vagy általánosan, nem tudom, nem ismerem az idevágó szovjet harcszabályzatot. Az is lehet, hogy az első tényleges bevetések tapasztalatai után elvetették volna a használatát, nem tudhatjuk. De ezektől függetlenül létezett, és ez indokolta az ejtőernyő rendszeresítését a gépek fedélzetén, még akkor is, ha ez túlnyomó részt valóban csak placebó volt az én megítélésem szerint is.
Mellesleg itt egy kis anyag a helikopterek bombavetéséről:
https://en.wikipedia.org/wiki/Armed_helicopter
Mint olvasható, az amerikaiak is használtak helikoptereket Vietnámban hasonló céllal, a szovjetek talán innen meríthették az ötletet.
TG
Utoljára szerkesztette: ambasa, 2016.07.21. 09:06:21 -
#75914
Azért a Mi-28 és Mi-35 esetében ők is áttértek a fix futóműre. ;) -
#75913
Annyira értéktelen a használata, hogy a magyar helikopterek is gyakorlolták a bombavetés vele várpalotán. mi-8 és mi-24-esből is.
Egy mondtat erejéig még visszakanyarodva az ejtőernyőkhoz, a nyugati tervezésben azért nincs ejtöernyő a helikben, mert ott az az "biztonság érzetet, hogy nem behuzható a futó és az ülés elnyeli a becsapodást, igaz, hogy a belső szervek leszakadhatnak közbe, de az öroszoknál meg az ejtöernyő olcsóbb, volt ehhez a biztonság érzet megteremtéséhez és nem kellett a gépet áttervezni hozzá. -
JanáJ #75912 Én kisebb gépről, valami Cessna méretről és hordóról olvastam. De persze volt ott minden. -
#75911
Tudom. Akkor is marginális ennak használata. Annyira, hogy ha értékelni kellene a harci helikopterek képességét, talán be se tenném az értékelésbe, mert hiánya nem valódi hiány és ha képes rá akkor is szökőévenként lehet használni.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.07.20. 14:31:32 -
fonak #75910 Ancsákból tudtommal, "gázpalack-bombát" és egyéb barkácsolt dolgot, ami akadt. Ancsák egyes híresztelések szerint tőlünk is kerültek át oda, talán pilóták is.
Bocs, látom megelőztek :)
Utoljára szerkesztette: fonak, 2016.07.20. 14:22:25 -
JYeti #75908 Köszi a választ :)
Y -
JanáJ #75907 Ennyi erővel a Mi-8/Mi-17-en meg a "hordó bomba" van rendszeresítve. A Horvátok meg valami kis gépből dobták. Sőt asszem még vonat bombájuk is volt. :-) -
#75906
Csakhogy az egy improvizált megoldás volt, nem "gyári".
Ez kb. olyan, mint amikor az iráni F-14A-ra HAWK rakétákat szereltek....
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.20. 09:07:48 -
fonak #75905 Jah, a libanoni hadsereg vetett bombákat Huey-ról pár éve. -
Freeda Krueger #75904 Uh-1 re biztosan lehet. -
#75903
Amint a videón is lehet látni, jó magasan, cirka 600-800 méteren lehettek, olyan magasan biztosan nem jelent rá veszélyt a saját bombája.
Hogy mennyire bevett? Ahogy Ambasa leírta, Afganisztánban volt használva a szovjetek által, meg talán Csecsenföldön, és persze most Szíriában. Nem bevett, de előfordul. Csak a szovjet / orosz doktrínában szerepel, nyugati gépekre nem lehet légibombát szerelni, ott az irányítatlan rakéta, USMC-nél a TOW, illetve a gépágyú a céleszköz. A légibombáról az egyik magyar Mi-24 pilóta mondta meg a frankót uszkve 20 éve, mikor szóba került, hogy gyakorolják annak vetését is: a légibomba olcsó...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.19. 22:08:29 -
#75902
Köszönöm szépen :) -
fonak #75901 A Mi-24-eshez volt rendszeresítve asszem 500 kg-osig bezárólag bomba használták is az oroszok Afganisztánban pl. -
JYeti #75900 Egyébként ez a harceljárás mennyire megszokott, hogy harci helikopter nem irányított bombákat dobál a városra? Nem veszélyes ez a helikopterre?
Y -
ambasa #75899 Afganisztánban került sor ilyen bevetésre, igen COIN feladat során. Nem csak klasszikus nyílt hadviselés létezik. A szovjetek valamiért szükségét érezték, mint azt is, hogy deszantot is tudjon vinni. Beleépítették a doktrínájukba és alkalmazták.
Emlékeim szerint valamelyik barlang bejáratát bombázták, függésből. Olcsóbb, mint egy irányított bomba, a nyolcvanas években, meg nem is nagyon bővelkedtek belőle, viszont a pontossága megfelelő, és néhány ezer méteres magasságban viszonylagos biztonságban is volt a Stringerek megjelenése előtt.
A magyar Mi-17-esekben ois ott van a jobb ülés mögött a bombacélzó periszkóp, és előtte a kis nylás, amelybe be kell illeszteni.
A szállítógépek bombavetési képessége is elvi, 1982-ben az argentinok mégis bombáztak C-130-asról és az etiópok 1999-ben An-12-ről.
TG -
#75898
Szíria, 2015:
Oké, nem jelent semmit, de előferdülhet. -
#75897
Annak használatát igen elvinek gondolom. A klasszikus nyílt hadviselésben semmiféle reális bevethetősége nincs a csapatlégvédelem miatt. Legfeljebb COIN harvászatban van értelme, de még ott sem nagyon. -
ambasa #75896 Arról az apróságról azért ne feledkezzünk meg, hogy a Mi-24-es azon kevés helikopterek közé tartozik, amelynek fegyverzetébe hagyományos, gravitációs bomba is beletartozik. Azt meg nem 50 méterről hajigálja...
TG -
#75895
Érdekesnek tűnik, de nem merném egyértelműen azt mondani, hogy fake.
Mondjuk a pisztollyal való lövöldözés finoman szólva is megmosolyogtató... -
#75894
Hamár orosz flotta...
Ugyebár 2015 óta pörög a net a 'Sztorm' (Projekt 23000) repülőgép-hordozó terven. Ez egy 100 000 tonna vízkiszorítású, 330 méter hosszú repülőgép-hordozó a QE osztályhoz hasonlóan osztott felépítménnyel, a fedélzetén MiG-29K, tengerészeti PAK-FA, és más egyébb repülőgépekkel. A pletykák szerint 2020-ban indulna az építése az orosz flottának, és 2030-ra adnák át.
Ami hír, hogy az Indiaiak szerint az oroszok felajánlották a terv export változatát számukra (Projekt 23000E), ahol a legfőbb különbség, hogy a nukleáris reaktorban az U-235 arány 20% lenne csak, szemben a katonai reaktorokban általános 70-90%-os dúsítású U-235-el. E mögött az áll, hogy a katonai reaktorok exportja nemzetközi egyezmények által tiltott (ezért lízingelik az indiaiak az Akula-osztályú tengókat, és nem veszik, mert az előbbit lehet, az utóbbit nem - hülye dolog a jog, na). Viszont 20%-os, civil reaktorokban megszokott dúsítás esetén semmi akadálya nem lenne az exportnak...
![]()
![]()
![]()
![]()
-
fonak #75893 Egyébként itt is szerepel. -
fonak #75892 A neten azt mondják, hogy ez a videó fake (az állítólagos helikopter 20mm-es gpágy. lövedékek "hatása"), vélemény?
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
-
#75891
Eddig is volt 4db Vanguard-osztályú SSBN, amerikai D-5 Trident SLBM rakétával, brit robbanófejekkel. Az első 1993-ban állt rendszerbe, és 25 éves élettartamra tervezték őket, tehát az utódlásuk jó előre látható volt - hacsak a britek nem akarnak az utolsó nukleáris elrettentő fegyverüktől is megválni (nincs már nukleáris légibombájuk, robotrepülőgépük vagy taktikai atomfegyverük).
A per pillanat 'Successor'-osztálynak nevezett tervet hagyták jóvá, amely 4 új tengeralattjáró megépítését jelentené. Ezek 16 000 tonnás vízkiszorításúak, 12 indítótubussal, amelyből 8-ban lennének D-5 Trident rakéták (5-5 robbanófejjel), a maradék négy hagyományos fegyverek (feltehetően robotrepülőgépek) számára vannak fenntartva. A hajók tervezett élettartama legalább 30 év. A Trident rakéták felújítása dettó benne van a pakliban, 2042-ig maradnak, utána lecserélésre kerülnek egy újabb SLBM-el. A robbanófejek számát 2025-re 180-ra csökkentik, ebből 120 lesz bevethető (tehát rakéta szerelt). Rövid úton kiszámolható, hogy alaphelyzetben egyszerre legfeljebb három tengón lehet 8-8 D-5 rakéta egyenként 5-5 robbanófejjel.
Egyébként a csökkentett rakétafegyverzet az egyetlen költségcsökkentő tényező, korábban 3 egységes osztályt is vizsgáltak, ám ott nem lehet garantálni, hogy egy hajó mindenképpen a tengeren lesz. Így a program tervezett költségvetése 31 milliárd font... -
#75890
Cifu mesélj, mi a helyzet az orosz haditengerészetnél? Hogy muzsikál a Borej és baráti köre?
-Átadták a harmadik 995 (Borej) osztályú SSBN-t, jövőre jön a negyedik, amely már egy továbbfejlesztett változat (955A), és további négyet szeretnének átadni 2020-ig. Ezzel együtt a 667BRD (Delta III) osztályt kivonják, így 2020-ra lesz 8db Borej, 1db Typhoon és várhatóan 6db Delta IV. rendszerben.
-A 995A osztály a hírek szerint már a 'Bulava II." rakéták kapnák meg, erről nem sokat tudni, de a pletykák szerint hiperszonikus manőverező visszatérő robbanófejekkel szerelnék őket (a ABM rendszerek ellen).
-Három még egyben lévő Akula (Typhoon) osztályú SSBN van, a Dmitrij Donszkoj Bulava rakétákkal kiképzőhajóként funkcionál jelenleg, a két testvére, a Szeversztal és az Arkhangelksz pedig kivonásra, és feltehetően szétbontásra van ítélve.
-Per pillanat a Jaszen-osztály (885) az egyetlen építés alatt lévő SSN (SSGN), amely az amerikai Seawolf építésmódját követi abból a szempontból, hogy az orrát teljesen kitölti a fő szonár, és 4db 650mm illetve 4db 533mm-es torpedóvetőcső a hajó oldalán van, ferdén beépítve. Az oldalán oldalra néző nagy méretű szonár van, mint a Seawolf óta mindegyik amerikai SSN-en. A közepén Club-S robotrepülgépek számára függőleges indítókonténer van. Az első Jaszen 2014 óta van rendszerben, a második példány átadása eredetileg jövőre lett volna, ez egy évet csúszik, viszont ez már egy átdolgozott típusba, a 885M-be tartozik (feltehetően a 650mm-es torpedóvetőcsövek helyett is 533-asakat kapnak). 8 példányt építenek belőle 2023-ig (ennek az esélye elég kicsi, a hatodik példány építése is csak 2016 július végén kezdődik), majd további 7-re van terv. A 885 osztály képességei egyébként valahol a Seawolf és a Los Angeles között lehetnek, a 885M pedig a Seawolf szintjén. Állítólag a Virginia osztály egy szinttel feljebb mozog, tehát az amerikaiak nem aggódnak (főleg a lassú gyártási ütem miatt).
-A következő generáció tervezése folyamatban van, a gyártás 2020 után indulhat meg, feltehetően egy kisebb, "dedikált" elfogó vadász-tengeralattjáró lesz, amilyen az Alfa-osztály volt.
-A Lada-osztályú SSK ment a kukába, az első egység olyan hitványul lett megépítve, hogy csak tesztelési / kísérleti céllal üzemeltetik, a második egységet befejezik, 2018-ra adják át, a harmadikat 2019-ben. A későbbi (AIP-vel felszerelt) Lada-M programot törölték a Kalina-osztály javára.
-2017-2018 körül indulhat a Kalina-osztályú SSK építése. Egyenlőre annyit tudni, hogy viszonylag nagy (a Kilo / Lada osztálynál nagyobb), AIP rendszerrel rendelkező, függőleges UKSK (?) indítókkal rendelkező tengók lesznek. Ennél többet nem tudni róluk.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.19. 13:38:10 -
JanáJ #75889 "Na jó, de egy harci helikopter elvileg alacsonyan a fa magasságában sunnyog, és lövi a szovjet páncélosokat. Vagy a nátókat :) Jó nagyot esik onnan is ha eltalálják de talán túlélhető. "
Pont ezért mondja Cifu, hogy max hamis biztonságérzetet ad az ernyő a Mi-24-en, mert nincs időd használni. Az energia elnyelő kialakítás meg esélyt növel ugyan, de egy irányítatlan zuhanással már nem fog megbirkózni. -
JanáJ #75888 Nem támadás, de ez miért fegyverkezés? Nem bővítik a flottát, csak lecserélik a tengókat. Pláne hogy 4 tengóról beszélünk, amiből kb egy lehet kint. Vadász szivaruk meg eddig is volt/van. -
#75887
London fegyverkezik
hurrá, lesz tengeralattjárójuk..... -
#75886
hát szerintem figyelj, mert erre szerintem reagálni fog az orosz tengerészet. akár új ismeretekkel is gazdagodhatunk :D -
#75885
Na jó, de egy harci helikopter elvileg alacsonyan a fa magasságában sunnyog, és lövi a szovjet páncélosokat. Vagy a nátókat :) Jó nagyot esik onnan is ha eltalálják de talán túlélhető.
Cifu mesélj, mi a helyzet az orosz haditengerészetnél? Hogy muzsikál a Borej és baráti köre? Tervben van egy anti-virginia osztály? Egy időben mintha valamit magyaráztak volna, de az kimerült a szokásosban TASSZ stílusban, hogy annyira kemény lesz az új hajó hogy nem lemerül a víz alá hanem a viz jön fel mert megijed tőle :) -
JanáJ #75884 Köszi! -
#75883
Egy merevszárnyunál is vannak olyan esetek amikor hiába volt katapult nem segitett mégha dupla 0-ás is volt.
Ellenben hány helikopterről tudsz, amelyben ejtőernyő van a pilótáknak? AH-64, Eurocopter Tiger, AW129 Mangusta? Egyikben sincs, mindegyiknél a földetérést próbálják meg puhává tenni.
A Ka-50/52 esetében a katapultülés korrekt. A Mi-28 esetében a rotorlapátok lerobbantásának lehetősége hasznos és így kiugrani a gépből nem annyira veszélyes (plusz a főrotor általi forgatónyomaték is megszűnik). De a sima Mi-24-esnél a rotorlapátok lerobbantásának lehetősége nélkül? Annak én semmi értelmét nem látom - ahogy már mondtam, azon kívül, hogy a személyzet biztonságérzetét növeli. Olyasmi, mint az űrsiklónál a Challenger-baleset után az ejtőernyővel való kiugrás lehetősége, amely mondjuk a létező legkisebb valószínűségű veszélyhelyzetnél használható csak, de elmondhatták, hogy legalább valamit fejlesztettek a személyzet túlélésével kapcsolatosan...
A példát azért kérdezem, mert a katapultülés merevszárnyúból már rengetegszer mentett életet. De olyanról nem nagyon tudok, hogy Mi-24-esből ugrott a személyzet (ezért lenne jó ellenpélda, és akkor meg vagyok hazudtolva, oszt kész).
@fonak: Igen, relatíve magasan repülő Mi-8-asból. De nem Mi-24-esből... -
fonak #75882 Mondjuk még valamennyire irányítható a gép, de nem esélyes autorotációval letenni, mert pl. ég a hajtómű. Szíreknél ugrott párszor a személyzet Minyóból, persze nem mindig élték túl (de ebben általában a földön várakozó allahakbarozók behatása is benne volt). -
#75881
Minden vészrendszer ami a pilóta épségéért van egy szép elméletre van ráhuzva és azt feltételezve, hogy soha ne kelljen használnia.
Egy merevszárnyunál is vannak olyan esetek amikor hiába volt katapult nem segitett mégha dupla 0-ás is volt.
ÉS mint minden vészrendszer ha csak egyszer is de megmenti a pilóta életét már nem volt hiábavaló.Ezért furcsálnám, hogy nem lenne ejtőernyő a helikben, megjegyszem én eddig mindegyikben láttam eddig, olyanrol meg én nem hallottam, hogy nem tették be a gépbe.
egyébként 2 majdnemről tudok ami nem is olyan rég volt.
