95140
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#75934
Végképpen kivonják a Dassault Super Etendard-ot a Francia Haditengerészet állományából, ennek emlékére egy 12 perces videóösszeállítást tettek közzé (van benne jópár gyönyörű felvétel):
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.22. 16:46:13 -
#75933
Az első ismert kép a Mi-28NM-ről:
![]()
-
#75932
Az első Svéd Gripen MS20 upgrade után:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
![]()
![]()
![]()
-
JanáJ #75931 Szvsz ez a "híres" hasra szállt gép. -
JanáJ #75930 Jogos, hülyén fogalmaztam. Kevésbé elterjedtek voltak. Volt ellene ellentevékenység. Bár én okos alatt a dual heades infrára gondoltam ami elől max "futhatsz". -
#75929
Ezzel meg mi történt? :) -
#75928
Koreában? Nem Vietnámot akartál írni? -
Lacusch69 #75927 ![]()
-
#75926
Meg anno nem is voltak olyan "okos" ellen cuccok amivel lelőtték volna az égről.
Anno hamarabb volt Redeye Koreában, mint az első mi24 prototípus egyáltalán felszállt volna. -
JanáJ #75925 Kb bármi ellen. Szerintem nem hülyeség és szásáék szerint sem, különben nem szórakoznak vele. Azzal egyet értek, hogy nálunk azért csinálták, mert olcsó volt. Bár nem tudom mennyire drága pár tucat irányítatlan rakéta a heli repköltségéhez képest. Mondjuk mi a Griffekkel is gépágyúztunk földre. :-( -
#75924
Van egyáltalán a heliknek olyan célzóberendezése, ami alkalmas célzott bombavetésre? A pilóta előtti tükörreflexes célzók csak zuhanóbombázásra alkalmasak, a modernebb gépekben ha van HUD, akkor a CCIP módban dobhatja, de ott is meredek zuhanórepülés kell hozzá. Vagy esetleg -ahogy Szíriában a hordó bombákat dobálták - függeszkedik egy pont fölött, és onnan sacc/kb ledobja? -
#75923
Mármint mi ellen? A Mi-24 csúcssebessége 300 km/h táján van. II. vh-s vadászbombázók sanszosan pontosabban bombáztak alacsonyabbról, mint a 24-es úgy, hogy gyorsabban repültek... A heli sebessége pont azért jó, mert tud nemirányított rakéta csapásokat mérni és gyorsan megpattani. Bombázáshoz irrelevenás.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.07.21. 13:45:51 -
JanáJ #75922 A Mihu tudtommal a sebességére épített, nem pedig a lopakodásra. Így már nem olyan hülyeség a bombázás. Pláne, hogy bombából gondolom annyi volt mint a szemét. Meg anno nem is voltak olyan "okos" ellen cuccok amivel lelőtték volna az égről. Az meg nem az ő hibája hogy most már nem ez a trendi. No meg van élet az ami "csillag" fegyvereken túl is. -
#75921
Az ejtőernyőhöz hozzá sem szóltam, csak a bombavetéshez... -
ambasa #75920 Ja és természetesen én sem gondolom, hogy a helikopterek személyzetének túlélési esélyének javítására az ejtőernyő a legjobb megoldás, és, természetesen nem ezt tekintem, nem csak a jövőnek, de még a jelen sem.
TG -
ambasa #75919 Bocsánat, az egész alapkérdés, az volt, hogy a szovjetek miért is tettek ejtőernyőt a helikoptereikbe, ehhez nem tudom hogy jön, hogy 2016-ban miként harcolnak az amerikaiak?
A hadviselés nem csak 1991 és 2016 folyt, hanem már sokkal régebbi és a helikopterek alkalmazása is korábbra datálódik. Ezt a szovjetek a 70-es években dolgozták ki, annak a kornak a szemléletével kell megítélni, és nem a main keresztül. Az USAF és az US Army Vetnámban bevett légi indítású földi célpontok elleni harceszközei közül, mennyi is volt irányított fegyver? Ne ragadj le a mában, ha egy kérdést vizsgálsz, hanem ás le gyökerekig. Azért mert Te valamit tagadsz, attól még nem változik az a tény, hogy valamikor valakik, úgy gondolták, hogy van olyan kérdés, amire ez lehet a megoldás.
Rajtad kívül senki sem a máról beszél, hanem egy lehetőségről, amelyre igen is felkészítették a csapatokat és a hajózókat, még ha ennek a szükségszerűségét nem is érted. És igen is találtak olyan feladatot, vagy harchelyzetet valamilyen okból (mert pl. nem mindenkinek áll rendelkezésére töménytelen mennyiségű irányítható fegyver, vagy mert az irányítatlan rakéták pusztító képessége elégtelen), hogy alkalmazták, alkalmazzák. Nem, nem az amerikaiak, de rajtuk kívül vannak olyan nemzetek, akik nem olyan gazdagok, de valamilyen okból kénytelenek hadat viselni. És akármennyire is vitatod ez is a hadviselés jelene.
Pl. a jenki alkalmazás miben is különbözik a szovjetek afganisztáni általam korábban leírt alkalmazásától? Az hogy a szírek alkalmazzák annak nem lehet az oka, hogy egy ki vannak rá képezve, nincs számottevő légvédelem, kifogytak a többi fegyverből? Ez esetben nem kellene csinálniuk semmit?
Mint, ahogy az előző kommentem végén is írtam, nem állítom, hogy ez jó megoldás, nem állítom, hogy az első bevetések tapasztalatai után is alkalmazták volna a szovjetek, de ettől még létezett, sőt létezik még ha ez nem is fér bele a hadviselésről alkotott képedbe, és a gyakorlat igen is azt mutatja, hogy nem csak én gondolom így.
Mellesleg most sem cáfoltál, hanem az első mondatoddal semmisé tetted a kommentemet, és egyszerűen nem vagy hajlandó tudomásul venni a neked ellentmondó tényeket, adatokat.
TG -
#75918
Tökmindegy, COIN gép helyett írhattam volna drónt is. A helikopteres nem PGM-es bombázás kb. annyira korszerű és szükségszerű megoldás, mint 1982-ben Me-109-szel szembeszállni az IAF ellen. -
#75917
Azért tegyük mellé, hogy a modern hadseregek látványosan kerülik a COIN gépeket.
USAF: túl lassú, inkább a drónok,
US ARMY: nem lehet nekik, inkább a drónok,
USMC: nem elég férfias, inkább a Lightning II.
Luftwaffe: nein, danke (pedig anno volt Alpha Jet-jük, ami ma már csak kiképzőgép)
Armée de l'air: non, je t'en prie (volt Jaugar-juk és van AlphaJet-jük, elöbbi már nincs, utóbbi csak kiképzőgép)
RAF: Oh, bloody hell, no way! (meg egyébként is, inkább a Reaper-ek)
...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.21. 10:48:31 -
#75916
Már a második mondatnál elvérzik a kommented. Nincs harcászati kérdés sem. Egyszerűen szökőévenként van olyan helyzet, amire kell ez. Viszont repülőgép alapból képes bombázni...
A magyar helik azt gyakorolták, amire éppen van eszköz és pénz. Mikor és milyen gyakorisággal lőttek rakétával vagy ATGM-mel? Izé, ez a gépek fő fegyverzete. Bombavetési gyakorlat meg lehet, hogy 20 év alatt volna 1 vagy 2 db...
A jenkik is használhatták, aztán azóta sem foglalkoztak vele a jelek szerint. Meg úgy nagyon más sem....
A válasszal semmi bajom, egyszerűen félreérted az egész gondolatmenetemet.
Ezen felül lehet, hogy anno erre szükség volt. A PGM-ek korában meg totál felesleges és még veszélyes is. Egy Super Tucano szerű gép MANPAD zónán kívül dobálja a JDAM/LGB-t a helikopternek ilyen önveszélyes mutatványra nem kell vállalkoznia.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.07.21. 10:27:02 -
ambasa #75915 Megint beleesel a szokásos hibádba szerintem. Van egy bizonyos harcászati kérdés, amire nem ugyan azt a választ adták keleten, mint nyugaton. Nem érted miért, ezért nyomban elveted. Gondoljuk végig azonban miért is tehettek így? A nyugati harci helikopterek fő feladata a VSz páncélozott céljainak pusztítása volt, főleg lesből kiemelkedve, innen nehéz bombát vetni. Mi a szovjetek helikopterek feladata? A támadást támogatni, ezért már a repülési profiljuk is különbözik, nem véletlenül helyezik a hangsúlyt a sebességre. Így már lehetséges a bombavetés. A Mi 24-es egy teljesen más harcászati koncepcióra született, nem véletlen, hogy a fent említett képessége mellett, egyedülálló módon hermetizált, és deszant szállítására alkalmas.
Mellesleg, most, hogy Repvez írta, nekem is beugrott, hogy anno Szentkirályszabadján emlékeim szerint egy kis közös platformra függesztettek 3 kis (pár kilós) kék gyakorló bombát, Mi-17-esre (annál a századnál voltam) amelynek ballisztikai tulajdonságai megegyeztek a nagyokéval és gyakorolták a bombavetést. (Mint lentebb írtam a magyar Mi-17-esek rendelkeztek OPB-1r bombacélzó periszkóppal.
Egyébként a Mi-8TB PG-s szakutasítása leírja, hogy a helikopter belső tartóira lehet függeszteni 50-250kg, a középsőre pedig 500kg-s bombát, míg a külsőre nem. A gép tartalmazta a bombavetéshez szükséges teljes bekábelezést, az ESzBR-3P/A elektromos kioldót és a KSzB-49 bombadobó nyomógombot.
![]()
Mint írtam a szovjetek kidolgoztak egy választ a saját harcászati elképzelésük támogatására. Az hogy ez a válasz jó, vagy rossz, lehet vitatni. Azt hogy, csak speciális esetekben kívánták alkalmazni, vagy általánosan, nem tudom, nem ismerem az idevágó szovjet harcszabályzatot. Az is lehet, hogy az első tényleges bevetések tapasztalatai után elvetették volna a használatát, nem tudhatjuk. De ezektől függetlenül létezett, és ez indokolta az ejtőernyő rendszeresítését a gépek fedélzetén, még akkor is, ha ez túlnyomó részt valóban csak placebó volt az én megítélésem szerint is.
Mellesleg itt egy kis anyag a helikopterek bombavetéséről:
https://en.wikipedia.org/wiki/Armed_helicopter
Mint olvasható, az amerikaiak is használtak helikoptereket Vietnámban hasonló céllal, a szovjetek talán innen meríthették az ötletet.
TG
Utoljára szerkesztette: ambasa, 2016.07.21. 09:06:21 -
#75914
Azért a Mi-28 és Mi-35 esetében ők is áttértek a fix futóműre. ;) -
#75913
Annyira értéktelen a használata, hogy a magyar helikopterek is gyakorlolták a bombavetés vele várpalotán. mi-8 és mi-24-esből is.
Egy mondtat erejéig még visszakanyarodva az ejtőernyőkhoz, a nyugati tervezésben azért nincs ejtöernyő a helikben, mert ott az az "biztonság érzetet, hogy nem behuzható a futó és az ülés elnyeli a becsapodást, igaz, hogy a belső szervek leszakadhatnak közbe, de az öroszoknál meg az ejtöernyő olcsóbb, volt ehhez a biztonság érzet megteremtéséhez és nem kellett a gépet áttervezni hozzá. -
JanáJ #75912 Én kisebb gépről, valami Cessna méretről és hordóról olvastam. De persze volt ott minden. -
#75911
Tudom. Akkor is marginális ennak használata. Annyira, hogy ha értékelni kellene a harci helikopterek képességét, talán be se tenném az értékelésbe, mert hiánya nem valódi hiány és ha képes rá akkor is szökőévenként lehet használni.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.07.20. 14:31:32 -
fonak #75910 Ancsákból tudtommal, "gázpalack-bombát" és egyéb barkácsolt dolgot, ami akadt. Ancsák egyes híresztelések szerint tőlünk is kerültek át oda, talán pilóták is.
Bocs, látom megelőztek :)
Utoljára szerkesztette: fonak, 2016.07.20. 14:22:25 -
JYeti #75908 Köszi a választ :)
Y -
JanáJ #75907 Ennyi erővel a Mi-8/Mi-17-en meg a "hordó bomba" van rendszeresítve. A Horvátok meg valami kis gépből dobták. Sőt asszem még vonat bombájuk is volt. :-) -
#75906
Csakhogy az egy improvizált megoldás volt, nem "gyári".
Ez kb. olyan, mint amikor az iráni F-14A-ra HAWK rakétákat szereltek....
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.20. 09:07:48 -
fonak #75905 Jah, a libanoni hadsereg vetett bombákat Huey-ról pár éve. -
Freeda Krueger #75904 Uh-1 re biztosan lehet. -
#75903
Amint a videón is lehet látni, jó magasan, cirka 600-800 méteren lehettek, olyan magasan biztosan nem jelent rá veszélyt a saját bombája.
Hogy mennyire bevett? Ahogy Ambasa leírta, Afganisztánban volt használva a szovjetek által, meg talán Csecsenföldön, és persze most Szíriában. Nem bevett, de előfordul. Csak a szovjet / orosz doktrínában szerepel, nyugati gépekre nem lehet légibombát szerelni, ott az irányítatlan rakéta, USMC-nél a TOW, illetve a gépágyú a céleszköz. A légibombáról az egyik magyar Mi-24 pilóta mondta meg a frankót uszkve 20 éve, mikor szóba került, hogy gyakorolják annak vetését is: a légibomba olcsó...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.19. 22:08:29 -
#75902
Köszönöm szépen :) -
fonak #75901 A Mi-24-eshez volt rendszeresítve asszem 500 kg-osig bezárólag bomba használták is az oroszok Afganisztánban pl. -
JYeti #75900 Egyébként ez a harceljárás mennyire megszokott, hogy harci helikopter nem irányított bombákat dobál a városra? Nem veszélyes ez a helikopterre?
Y -
ambasa #75899 Afganisztánban került sor ilyen bevetésre, igen COIN feladat során. Nem csak klasszikus nyílt hadviselés létezik. A szovjetek valamiért szükségét érezték, mint azt is, hogy deszantot is tudjon vinni. Beleépítették a doktrínájukba és alkalmazták.
Emlékeim szerint valamelyik barlang bejáratát bombázták, függésből. Olcsóbb, mint egy irányított bomba, a nyolcvanas években, meg nem is nagyon bővelkedtek belőle, viszont a pontossága megfelelő, és néhány ezer méteres magasságban viszonylagos biztonságban is volt a Stringerek megjelenése előtt.
A magyar Mi-17-esekben ois ott van a jobb ülés mögött a bombacélzó periszkóp, és előtte a kis nylás, amelybe be kell illeszteni.
A szállítógépek bombavetési képessége is elvi, 1982-ben az argentinok mégis bombáztak C-130-asról és az etiópok 1999-ben An-12-ről.
TG -
#75898
Szíria, 2015:
Oké, nem jelent semmit, de előferdülhet. -
#75897
Annak használatát igen elvinek gondolom. A klasszikus nyílt hadviselésben semmiféle reális bevethetősége nincs a csapatlégvédelem miatt. Legfeljebb COIN harvászatban van értelme, de még ott sem nagyon. -
ambasa #75896 Arról az apróságról azért ne feledkezzünk meg, hogy a Mi-24-es azon kevés helikopterek közé tartozik, amelynek fegyverzetébe hagyományos, gravitációs bomba is beletartozik. Azt meg nem 50 méterről hajigálja...
TG -
#75895
Érdekesnek tűnik, de nem merném egyértelműen azt mondani, hogy fake.
Mondjuk a pisztollyal való lövöldözés finoman szólva is megmosolyogtató... -
#75894
Hamár orosz flotta...
Ugyebár 2015 óta pörög a net a 'Sztorm' (Projekt 23000) repülőgép-hordozó terven. Ez egy 100 000 tonna vízkiszorítású, 330 méter hosszú repülőgép-hordozó a QE osztályhoz hasonlóan osztott felépítménnyel, a fedélzetén MiG-29K, tengerészeti PAK-FA, és más egyébb repülőgépekkel. A pletykák szerint 2020-ban indulna az építése az orosz flottának, és 2030-ra adnák át.
Ami hír, hogy az Indiaiak szerint az oroszok felajánlották a terv export változatát számukra (Projekt 23000E), ahol a legfőbb különbség, hogy a nukleáris reaktorban az U-235 arány 20% lenne csak, szemben a katonai reaktorokban általános 70-90%-os dúsítású U-235-el. E mögött az áll, hogy a katonai reaktorok exportja nemzetközi egyezmények által tiltott (ezért lízingelik az indiaiak az Akula-osztályú tengókat, és nem veszik, mert az előbbit lehet, az utóbbit nem - hülye dolog a jog, na). Viszont 20%-os, civil reaktorokban megszokott dúsítás esetén semmi akadálya nem lenne az exportnak...
![]()
![]()
![]()
![]()
