95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#75754
A nem irányitott rakéta is elég nagyot robban és a rakéta test többi része is kárt okozhat, de itt láthatóan csak a faroklégcsavar és a végreduktor esett le, a forgószárnyaknak sem lett baja.
Sz-5M
robbanó töltet: 0,3kg
teljes harci rész: 0,8kg
Sz-5K
robbanó töltet: 0,3kg
teljes harci rész: 1,13kg
Igla 9Н312Ф
robbanó töltet: 0,4kg
teljes harci rész: 1,27kg -
#75753
Rakéta szempontból én inkább egy keskeny IR freki tartományú optikai szűrőt tolnék legelőször is, ami a legtávolabb van az ismert IR laser frekiktől.
Jó megoldás még a Stinger, és a 9K333 Verba által is alkalmazott NUV érzékelő.
Utána jöhetnek a fotózásban már bevált blendézési trükkök.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.11. 18:17:57 -
#75752
Lehetett akár baráti tűz is, az Allah Akbar FanClub egy kicsit lefagyott az elején ezek szerint nem tudtak az akcióról, váratlanul érte őket a Party Time.
Gugli fordító
--------------------------------------------------------------------------------------
--------------------------------------------------------------------------------------
A cikk szerint 3....
---------------------------------------------------------------------------------------
Egy kis pukk
-
#75751
Ez az ernyő hiány elég meredek lenne, én még nem hallottam, hogy az esélyt sem adnák meg a pilótáknak a használatukra.
A mi-28-asnál is igy oldják meg a maentést csak egy kicsit finomitottak a dolgon a kabin alatt a dudorban egy felfujodó csuszda van ami megvédi és megvezeti a pilótát a félszárnyba ütödéstől.
a 09-es szám feletti dudorban van a csuszda -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#75750
Ezért mondom, hogy az is egy opció, hogy a látható frekitartományt használnák ismét.
De ez megint olyan dolog, hogy akkor függ a rakéta érzékelőjének a hatékonysága az időjárástól (eső, füst, köd, felhőháttér) illetve a gép álcázófestésétől (túl kicsi kontrasztkülönbség).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.11. 17:33:44 -
#75749
Hm, ezzel az ejtőernyő dologgal kapcsolatosan ellentmondásos akkor a helyzet. Én anno olyasmit olvastam, hogy ezt anno így találták ki, de gyakorlatilag soha nem ugrott 24-esből személyzet, és már Afganisztánban is kivágták az ernyőket a gépből.
A baráti tűz elmélet nekem is meredek, de érdekességnek nem utolsó.
Az mondjuk tényleg érdekes, hogy a jelek szerint a rakéta hátulról és fentről érkezett... -
#75748
Volt anno látható fényben működő SAM sőt, a Sztrlea-10M-nek is volt ilyen üzemmódja. Az ellen meg a DIRCM szerintem nem ér semmit. -
#75747
Akkor pár pontositás ,mert ugy látom , hogy leragadtak páran egy részletnél, ami nem is annyira lényeges.
Az, hogy az oroszok vagy szirek nem használják, nem biztos hogy azért van, mert nincs nekik lehet ugy ítélték meg, hogy nem nyujt akkora védelmet, mint amit a használatuk jelentene.
Egyébként minden pilótának van ejtőernyője, azokon ülnek, az csak rajtuk és a helyzeten áll, hogy tudják e vagy akarják e használni.A kabintető manuálisan ledobható, onnantól, már csak ki kell ugraniuk.
DE erre a kis magasság miatt nem mindig van idő vagy próbálja megmenteni a gépet és egybe letenni.
Ilyen pörgő helyzetben meg nincs sokat tenni , A forgószárny vagy a szárnycsonkba elakadhatnak kiugráskor.
Azt az elméletet , hogy a társ lötte lene eléggé hihetetlennek tünik, mert azért A nem irányitott rakéta is elég nagyot robban és a rakéta test többi része is kárt okozhat, de itt láthatóan csak a faroklégcsavar és a végreduktor esett le, a forgószárnyaknak sem lett baja.
Nem mellesleg marha nagy balszerencsének kellett volna lenni, hogy egyes lövéses rakétával, pont csak a farokrészt találja el.
A vízszintes vezérsík a heliken , nem mozgatható, hogy azzal "nyomná le "az orrát.Az csak a berepüléskor állítják be , hogy a gép vízszintesen álljon semleges bothelyzetben repüléskor, amolyan fix trimm szerepet játszik, mivel orr-nehéz a gép amúgy is.
Igy amikor a farokrész elszállt onnantól, már mindegy , hogy van e rajta vízszintes vezérsík vagy nincs vagy sérült e, nem tud mit kezdeni vele.
-
#75746
Kíváncsi vagyok erre mi lesz a válasz rakéta oldalról.
-Olyan optika, amely az általánosan a lézer által használt frekiken kifelé tükröződő, vagyis tönkretenni nem tudja az érzékelőt ezáltal. Esetleg ezeken a frekiken átlátszatlan optika.
-Több tartományban való észlelés (UV, látható).
-Összetett optika (a fentiek együtt)
-Áttérni más hullámhosszra (például Svédország ugyebár az IRIS-T SL(S) rakétára tér át az RBS-70 után)
-Több rakéta indítása (általában egy zónába egy rakéta megvakítására képes a rendszer, tehát szimultán több beérkező rakétával legalábbis a mostani rendszerek még nem bírnak el)
-Áttérnek kinetikai ágyúkra (EM ágyúk) vagy lézer-fegyverekre.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.11. 17:10:43 -
#75745
Vagy arra gondolsz hogy magának a kezelőnek a szemét vakítják el hogy ne tudja követni a célt?
Magában az indítóállványban van egy érzékelő, a sima RBS-70 esetében ez csak látható fénytartományban működő optika, az RBS-70NG esetében már infravörös érzékelő is van. A lézer ezek elvakítására tehet próbát - és igen, a sima RBS-70 esetében ez bizony a kezelő szeme lesz... -
#75744
Egy - akár manőverező - helikopter lézerrel vakít egy szintén mozgó rakétát. Kíváncsi vagyok erre mi lesz a válasz rakéta oldalról. Radaros rakéták?
Laser jamming of missiles was tested in laboratories in the mid-1970s and found to
work well, but lasers have two problems that were not solvable then and are still difficult
today:
1. Low in-band power—no laser materials have natural molecular resonances in
threat IR bands. In-band emission requires frequency multiplication, which
yields low power. Laser jammers achieve high irradiance with a very narrow
beam (see Figure 88).
2. Need for reliable missile warning with accurate direction of arrival to hand off
to a tracker and an accurate pointer tracker to follow the inbound missile and
direct the laser beam onto the missile optics.
-
_rudi #75743 CIFU,
Azt írod:...elviekben lehetőség van a földi indítóállást elvakítani (hiszen az érzékelő abban van), ...
Milyen elvi lehetőségre gondolsz?
Tudtommal az RBS 70 irányítási módja (laser line of sight - beam riding) olyan elven működik hogy az indító állás - ha jól emlékszem - négy különböző hullámhosszú (színű) lézernyaláb kúpot vetít előre úgy hogy azok részben átfedik egymást.
A rakéta fenekén lévő érzékelő érzékeli a lézert és úgy kormányozza a rakétát hogy az a középen a semleges (fehér színű) zónában maradjon.
Hogy lehet ezt egy másik lézerrel zavarni?
Vagy arra gondolsz hogy magának a kezelőnek a szemét vakítják el hogy ne tudja követni a célt?
-
JanáJ #75742 Ez nekem scifi. :-) Egy - akár manőverező - helikopter lézerrel vakít egy szintén mozgó rakétát. Kíváncsi vagyok erre mi lesz a válasz rakéta oldalról. Radaros rakéták? -
#75741
Mivel gondolom úgy is ide fog találni:
VJ-750 helikopter-drón HJ-10 pct. rakétával:
![]()
![]()
A helikopter típusjelzése a maximális felszállótömegre (750kg) utal, a fegyverzete 100kg tömegű lehet, tehát két HJ-9 vagy HJ-10 rakétát jelenthet. A HJ-10 tömege 45-46kg körül mozog, hatótávolsága az alapváltozatnak 12km, a nagyobb robbanófejjel szerelt változatnak ~6km.
![]()
HJ-10 indítása lánctalpas indítójárműről
A HJ-10 egy moduláris rakéta, van drótos SACLOS, IR önirányítású, milliméter hullámhosszonon működő félaktív radar (a'la Hellfire Longbow) és félaktív lézer rávezetésű feje is.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.11. 16:24:24 -
#75740
A DIRCM lényege, hogy egy körkörös, általában infravörös érzékelőrendszer figyeli, hogy közeledik-e veszélyforrás. Ha észrevesz ilyet, akkor megpróbálja azonosítani, és ennek megfelelő ellentevékenységet hajt végre. Az ellentevékenység elsődlegesen egy lézerágyúból áll, amelyik a közeledő rakéta orrára "világít". Ezzel első körben elvakítja, második körben elviekben tönkre is teheti magát az érzékelőt. Az érzékelő nélkül a rakéta pedig vak lesz...
A rendszer hátránya persze, hogy csak az infravörös (vagy dual) önirányító rakéták ellen hatásos. Radarirányítású rakéták ellen ugyebár nem ér semmit, hiszen az átlátszatlan orron keresztül nem tud semmit csinálni, ráadásul ahhoz túl gyenge a lézer energiája, hogy az orrkúppal bármit is csináljon. A Starstreak vagy RBS-70 szerű rendszereknél elviekben lehetőség van a földi indítóállást elvakítani (hiszen az érzékelő abban van), de ehhez fel kell deríteni magát az indítóállást. Ha jól tudom, a Nemesis már képes erre is. -
JanáJ #75739 Erre van a DIRCM, nem? Bár lövésem sincs, hogy az mit villant a dual heades cuccok ellen. Eleve nem értem, hogy hogy ellentevékenykedik. -
#75738
Helikopterből nem igazán tudsz ugrani, ejtőernyő sincs a pilótákon, csak gondolj bele, hogy pörög feletted egy bő 17 méter átmérőjű, 5 lapátos rotor. Választhatsz, hogy császármetélt leszel, vagy laposra klopfolt húspogácsa.
A földetérés túlélését ideális esetben az autorotáció, a futómű energiaelnyelő kialakítása és az ülés energiaelnyelő kialakítása biztosíthat. De nem egy ilyen esetben, amikor össze-vissza pörög a gép, viszonylag nagyobb sebesség / magasság mellett. Itt sajnos a túlélés csodaszámba megy.
A túlélés összességében itt inkább ott kell megfogni, hogy ne találjon el a rakéta. Ehhez meg aktív védelem kell. Itt viszont még csak csalikat sem szórtak (pedig korábban még folyamatosan nyomták harci terület felett).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.11. 14:01:19 -
SZUsszan #75737 És a nyugatiak hogy állnak?
A lelőtt török AH-1W Super Cobraból sem ugrottak ki, mondjuk az a becsapódás után pár másodperccel a levegőben szétesett:
-
#75736
Katapultülés csak és kizárólag a Kamov Ka-50/52 családban van. Mi-24/35-ben a káromkodás és a miatyánk marad. Na meg az, hogy ilyen helivel nem megyünk olyan helyre, ahol Iglák lehetnek a rosszfiuknál...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.11. 13:56:18 -
SZUsszan #75735 Egyébként ilyen helyzetben mit tud tenni egy pilóta ebben az orosz vasban?
Katapultálási lehetősége van, vagy csak szorítja a botkormányt és káromkodik? -
#75734
4x 20 = 80db Sz-8 irányítattlan rakéta.
Hogy mire kell? Tűztámogatásra, lentről megmondják nekik rádión, hogy abban és abban az épületben van az ellen, szórd meg őket. Oszt a rakéták mennek. Hogy miért Mi-8 és nem Mi-24P vagy Mi-35M? Fogalmam sincs. Az oroszok kivitték a Ka-52 és Mi-28N helikoptereket, aztán pár kör után hazahozták őket. Feltehetően nem akarnak blamát, hogy potyognak le a legújabb helijeik, amiket esetleg a nyugati "kukások" megvizsgálhatnak. A Mi-35M nem annyira kritikus technológia. A Mi-8AMTS pedig a célnak megfelel, és feltehetően még olcsóbb, ráadásul több célú eszköz...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.11. 11:56:43 -
JanáJ #75733 Azért ez a Mi-8AMTS elég érdekes. Mire kell 100+ irányítatlan rakéta? Mert anno az ARMA-ban vicces cucc volt, de azt gondoltam ez ilyen elméleti lehetőség, értelme nincs sok. Még egy Mi-24-en látnám értelmét. -
#75732
A Mi-35 (gyerekkori neve: Mi-24VM) újítási a korábbi Mi-24-esekhez képest:
-Klimov VK-2500 hajtóművek
-Üvegszálas főrotorlapátok és áttervezett "X" kialakítású farokrotor, mindkettő a Mi-28-asról érkezett.
-A félszárnyak rövidebbek, eltűnt a külső iker pct. rakétaindító
-Az orr alá GS-231, 23mm-es ikercsövű gépágyú került beépítésre
-Átépített, MFD-re épülő műszerfal
-A Mi-35M-től kezdve az orr alatt egy kis gömbe került át az EO/IR érzékelő, amelynek a képét a személyzet láthatja. Ez jelentős előrelépés, hiszen a korábbi Mi-24-esek éjjellátó képessége nulla volt (és a Mi-28 illetve a Ka-50 is csak később kapta meg)
-A futómű merev kialakítású lett a korábbi behúzható helyett. Ez egyfelől kisebb tömegű, egyszerűbb, másfelől a légellenállást annyival nem rontja le, hogy számottevő legyen. Ellenben a korábbi tapasztalatok alapján a kis magasságú baleseteknél sokszor nem tudta a személyzet kibocsátani a futóművet, így az semmiféle energiát nem nyelt el becsapódáskor.
Egyébként érdekesség, hogy egyes elemzések szerint az is elképzelhető, hogy valójában a saját kísérő helikoptere lőtte le véletlenül a társát egy irányítatlan rakétával.
A magyarázat pont a találatkor látható hajtómű-füstcsík, amely enyhén fentről és hátulról érkezik, majd nem sokkal később látjuk a kísérő helikoptert is:
![]()
![]()
-
JanáJ #75731 Akkor én most elvesztettem a fonalat.
A 35-ös miért fix futós? -
#75730
Megvan az előzetes vizsgálat eredménye.
A lényege annyi, hogy a Március 18.-ai incidensnél az előző (sikertelen) leszállási kísérlet után rosszul programozta fel a 4. kábelhez tartozó energia-elnyelő rendszert, és így a szükségesnél jóval kisebb lassító erőt fejtett ki a kábelre,
A beleset következtében nyolc tengerész sérült meg... -
#75729
Szerintem van miből, csak úgy látszik feleslegesnek tartják. Az ukrán Mi-24-eseken sem szokott fent lenni úgy látom youtube videókon (ők inkább az extrém földközeli repülésben bíznak).
Egen ezek a hűtök max a Sztrela-2M szintű rakétáknak okoznak gondot (csökkentik a befogási távolságot), azok élettartalma meg mára alighanem mind lejárt. -
#75728
Furi.
1.: Ez egy Mi-35M, amely az orosz légierő egyik gépe, amit odatelepítettek. Oldalszáma piros '31'.
2.: A linkelt cikk 2016 februári.
3.: Korábban a hírekben mintha az lett volna, hogy a Szír légierő Mi-25-öse esett le. A Mi-25 egy "export jelzés", behúzható futóművekkel rendelkezik. A videón úgy látni, hogy a helikopter futóműve kint volt, ez a Mi-35 ismérve (fix futómű).
![]()
Szír "Mi-25"
![]()
Orosz Mi-35M
4.: Ezek alapján viszont egy orosz Mi-35M eshetett le, nem szír heli. Avagy akkor az oroszok Mi-35-ösöket adnának át a Szíreknek? -
fonak #75727 Szerintem van miből, csak úgy látszik feleslegesnek tartják. Az ukrán Mi-24-eseken sem szokott fent lenni úgy látom youtube videókon (ők inkább az extrém földközeli repülésben bíznak). -
#75726
+fonak
Akkor ez hatalmas szegénységi bizonyítvány. A jenkik DIRCM szerű aktív védelem nélkül lassan nem engednek helit harci zónába, az oroszok meg 30+ éves "pléh" passzív védelmet nem tudnak rárakni a helire, mert nincs miből?
Ordító a különbség... -
#75725
A HT összefoglaló a kettő között lesz. ;) -
JanáJ #75724 Elvileg ez a gép pottyant le, ezen meg van. A térképet nézve hegyekből sem állnak jól, nem kell magasan repülni, szóval nem értem miért ne tennék fel a keverőt. Ráadásul nekem az rémlik, hogy ezt kb annyira bonyolult levenni és feltenni, mint megtankolni a gépet. Persze lehet semmire sem jó a dual fejesek ellen, akkor meg minek csökkentse a teljesítményt.
link -
#75723
Márpedig én nem nagyon láttam fent még a Szíriában szolgáló orosz és pláne nem a szíriai Mi-24-eseken.
![]()
![]()
![]()
Az érdekes egyébként az, hogy a Mi-8AMTS-ken viszont fent voltak:
![]()
-
fonak #75722 Pedig én is láttam szíriai videókat, ahol nem voltak fent... -
#75721
pont ilyen két mondatos magyarázatra számítottam, ennyi nekem elég is :)
gondolom belenéztem a doksiba is, de az már sok
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2016.07.11. 00:00:06 -
#75720
Elég nehéz elképzelni azt, hogy háborús övezetben anélkül repülne MI-24/35. Még nekünk is van, pedig a mi flották szakadt, mint a rongy. Az oroszoknak hegyekben állhat légkeverő.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.07.10. 23:41:49 -
#75719
RT news
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.10. 23:08:12 -
JanáJ #75718 Az aranysas FB oldalán fent van egy kép a lelőtt gépről - szerintem - már Szíriában. Ott mintha fent lenne. Csak nem bírom nagyítani.
Nem mondtam, hogy a faroklégcsavar nyomja le az orrát. Csak mikor lekapta a rakéta a farkát, akkor szerintem a vízszintes is ment a levesbe, ami addig "dolgozott", leszorító(?) erőt termelt. A farok rotor elvesztése miért jelentene önmagában lezuhanást? Civil gépeknél le tudták tenni pár videon, bár tény hogy tropára megy a gép, de legalább esélyt ad. -
#75717
Nem igazán érted a helikopter müködését, a faroklégcsavar nem az orrát nyomja le a gépnek , az dolgozik ellen annak a forgatónyomatéknak amit a forgószárny kellt.
Ha láttad a mi-28-as bemutató közbeni lezuhanását, akkor ott semmi baja nem volt a hajtómüveknek mégis lezuhant , ott is a faroklégcsavar hajtása ment el. olyankor nincs az az ember aki megfogja onnantól irányithatatlanul megy és most épp felfelé indult el
Eddig egy siriai videonál sem láttam fennt a gázterelőt
-
JanáJ #75716 A legtöbb általában békében repül. :-) Simán rajta lehetett a légkeverő.
Szerintem a farka csak a közelségit indította, nem arra ment. De valószínűleg a hajtóműveket is elkapta, mert különben nem esett volna le mint a kő. A "felpattanás" gondolom azért van, mert a farok már nem szorította le az orrát, hanem mintha hátra húzták volna a botot hirtelen felkapta az orrát, pörgött, majd meghajtás híján leesett. Továbbra is meglep, hogy még mindig a 24-eket küldik. Bár lehet csak erről van videó. -
#75715
Nem minden 24esen van rajta a "légkeverő" sőt a legtöbbön nincs rajta, igy a GT kiömlöre rálát. DE mégha csak a forro gázokat is látná az is kb a farok és törzs találkozásának a vonalába lefelé távoznak, tehát a faroklégcsavart azok sem érik el, legalább is a nagy és melegebb része.
