-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#77643
Érdekesség a Dél-Koreai - Orosz kárpótlási egyezményről:
1991-ben Dél-Korea felvette a kapcsolatot az oroszokkal, hogy a szovjetunió részéről fentálló cirka 30 milliárd dollár értékű hátralékkal valamit kezdjenek. Oroszország első körben azt kérte, hogy had fizessenek orosz (szovjet) haditechnikával. A koraiak erre átadtak egy listát, amelyen 1-2 példány volt összesen 54 különféle harceszközből, úgy mint Mig-29Sz, BMP-2, BMP-3, BM-30 Szmercs, 9K22 Tunguszka, T-72S, T-80U, BTR-80A, 2Sz19 Mszta. Vagyis tanulmányozni akarták az orosz fegyvereket, nem rendszeresíteni. Az oroszok reakciója érthetően az volt, hogy ezt így nem. Ha rendelnek valamiből, akkor legalább annyit, amennyiből egy dandárt fel lehet szerelni.
Így jött létre a "Barna Medve Ügylet" három fordulója.
Az első forduló:
33db T-80U harckocsi
37db BMP-3M lövészpáncélos
50db 9K310 Igla-1 indító és 700db 9M313 Igla-1 rakéta
226db Metis-M indító és nem tisztázott mennyiségű Metisz-M rakéta, a rakéta gyártását licencben folytatták, 12000 db mennyiségben
![]()
A T-80U-król vegyes a megítélés, a terepjáró képességét és megbízhatóságát elismerik, ugyanakkor az éjjellátó rendszerét használhatatlannak minősítették, és lecserélték a K1 harckocsikban használt hazai gyártású éjjellátóra. A másik gond a löveg pontossága. Erről annyit, hogy a T-80U-kkal felszerelt egységek harckocsizói a képességfelmérés terén átülnek K1A1 harckocsikba, és az alapján osztályozzák őket. A harmadik gond a pótalkatrész-ellátottság, amely terén szörnyű rossz tapasztalataik voltak nekik.
![]()
BMP-3-k terén a mozgékonyságot, terepjáró képességet és az úszóképességet pozitívnak tartják, de az éjjellátókat ismét lecserélték saját gyártásúra (a második fázisban már eleve francia éjjellátókkal látták el őket az oroszok, ezek a BMP-3F-ek), illetve a lövegek pontatlanságát és rossz pótalkatrész-ellátottságot kritizálják.
![]()
Igla-1 esetében a modern(ebb) célkövető rendszert elismerik, és ez alapján építik meg a saját KP-SAM (vagy Shin-Kung) MANPADS rendszerüket.
Második forduló:
2 db T-80UK parancsnoki harckocsi
33db BMP-3F lövészpáncélos (Francia Thales Catherine-FC éjjellátó berendezéssel)
60-70 db Kamov KA-32 szállító helikopter (ebből 7 ment a hadsereghez, a többi az tűzoltó / erdészeti / parti őrség alkalmazásában van)
20 db IL-103 kiképzőgép
3 db Murena-E-osztályú légpárnás partraszállító jármű
![]()
A Kamov helikopterekről nagyon jó véleménnyel vannak, főleg a hegyes vidékek feletti használatnál.
A Murena-E-ről a haditengerészet pozitívan beszélt, de azóta saját verziót építettek.
Harmadik forduló:
![]()
Itt már katonai fejlesztések együttműködéséről van szó, az Almaz Tervező iroda aktívan részt vett a KM-SAM (alias Cheolmae-2) közép-hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer fejlesztésében a Samsung Thales, LIG Nex1 (ma LG Defense) és a Doosan DST segítségével. Az oroszok cserébe szoftver és hardver támogatást kaptak (na innen már sejtem, hogy akkor honnan származnak a síkkijelzők az orosz légvédelmi rendszerekbe :D). Az Almaz az itt gyűjtött tapasztalatokat felhasználva építette ki az Sz-350 Vityaz légvédelmi rendszert. Eredetileg még 2011-ben felröppentek olyan hírek, hogy nagyobb teljesítményű rakétákkal és radarokkal a hatótávolságot 150km-re kitolják a KM-SAM hatótávolságát, és állítólag ehhez az Sz-400 rakétatechnológiáját használják fel, és a rendszer így a THAAD-al egyenértékű lesz ballisztikai rakétavédelem terén. Azonban erről azóta nincs információ, feltehetően az Oroszország elleni szankciók miatt ez az együttműködés megszakadt, és ugyebár a Koreaiak az amerikai THAAD-ot kapják / veszik meg.
