93517
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #80376
    Az összegeknél nem értek valamit, számolsz valamiféle inflációval? Pl. 1979-től 1983-ig négy éven át 910db T-64 alváltozat épült, mind négy évben 412-412 millió USD-ért.

    Egyébként a számokból azért kiderül, hogy tényleg brutális volt a T-80 ára - több, mint kétszerese a T-64-esnek, holott képességek terén kb. egy szinten voltak...
  • [NST]Cifu
    #80375
    Rudi képe a videón NO36L-ként azonosított radarról szólt, ő viszont oldalra néző radarnak nevezte.
  • [NST]Cifu
    #80374
    Nem. Az a SAR/doppler beam sharpening. Külön van kezelve a linkelt pdf-ben is. Szóbal a 4,5x3,6 fokos nyalábnál sokkal, de sokkal pontosabban dolgozik RCR.


    Lehet, hogy félreértem, de a PDF 5. oldalán több leképezési pontról ír a SAR kapcsán.

    Most meg magadnak mondasz ellent. Fent azt mondod, hogy az RCR nem elég pontos, aztán meg közlöd, hogy több száz km-ről az AWACS megkülönböztet két célt egymástól 100-200 méterre...? Legyen a távolság 300 km és vontatott csali távolsága 200 méter. 0,03 (!) fokos felbontás. Izé...


    Három különböző radarról beszélünk, egyfelől a rakéta orrában lévőről, egyszer az általad linkelt anyagban egy F-16C/D radarjának SAR leképezéséről és egyszer egy AWACS radarjából.

    Bevallom nem találok információt arról, hogy mekkora a szögfelbontása az E-2D AN/APY-9-esnek, nyilván nincs 0.03°, de nem is az a célja, hogy 300km-ről megkülönböztessen 200m-re egymástól lévő két célpontot. A célja az, hogy a cél közelébe vezesse MCG-vel az ESSM Block 2-őt vagy az AMRAAM-ot...

    A kérdés utána jön, hogy vajon az ESSM vagy az AMRAAM képes-e lesz megkülönböztetni a célt és a csalit...

    A nyaláb azimutban keskeny, elevationban meg rohadt széles lesz, tehát a nyaláb teljesítménysűrsűsége pocsék lesz és az antena abszolút felülete is kicsi. Ebből hogyan lesz effektív radar...?


    Nyilván nem elsődleges radarnak való, hanem célkereső radarnak. Igen, magasság terén széles szeleteket "pásztáz", de ez vele jár...

    Túl sokszor hallom ezt a közhelyet. Az F-117 is méteres raar ellen a hasnoló méretű F-4-hez képest kb. tized akkora (280 vs ~30) km-es felderítési távolt hozott össze. És ez az L sáv alatt van és nem elfajzott radar volt és nem is kicsi....


    Az F-117A más világba született, az APA anyagai szerint az F-35 (és a T-50, J-20, stb.) viszont már erősen az X sáv környékére vannak optimalizálva, főleg szemből.

    Hogyan fókuszálsz oda egy olyan radarral, aminek egyik mérete 5 cm...? A nyaláb hogyan lesz keskeny....?????
    ...
    A fenti paraméterek alapján kérem megmagyarázni, hogy hogyan.


    Fogod az L Band radart, és pásztázol vele. Ha kapsz egy olyan visszaverődő jelet, amely kellően erős, odavilágítasz az X Band radarral. Ha az X Band radar is talál ott céljelet, akkor hurrá, van egy célpontod. Ha az X Band radar gyenge vagy semmiféle visszaverődő jelet nem érzékel, akkor felmerül a gyanú, hogy ott egy lopakodó gép van. Ez nyilván nem 100%-os megoldás, de annyit megér, hogy feltűnjön a radarképernyőn, mondjuk kérdőjeles célként, mint potenciálisan kivizsgálásra váró célpont. Aztán a pilóta eldöntheti, hogy figyelmen kívül hagyja a jelet, vagy arra veszi az irányt, hogy kivizsgálja nem egy lopakodó próbál beslisszolni.

    Nem tudom mennyire életképes az ötlet, de az oroszok ugye ezen gondolat menet mellett szerelhetnek L band radart a belépőbe, és van mellette egy X Band radar az orrban.
  • molnibalage83
    #80373
    5:05-től a videón.
  • molnibalage83
    #80372
    Meg itt.
    Ez alapján kicsit zavaros. Ezek szerint az RCS a közeli célok alapján valami apró modulációs eltérést használ ki, viszont ez aspektusfüggően tűnik.

    Ha valamennyire szemből jön a rakéta, akkor a repcsi kompresszora csinál ilyet, de a csalinak mesterségesen kéne előállítani ezt. Oldalról a gépnél nincs ilyen, a csalinak sincs ilyen.

    Akkor ez alapján a RCR hazavágható, ha megfelelő aspektussal repül az ember?
  • molnibalage83
    #80371
    Ez alapján ki mit okoskodik ki ebből?
  • Hpasp #80370
    No összedobtam 1 táblázatot, de ezen is csak az látszik hogy a 72-es ócsó, a 80-as meg aranyárban volt...

    Rendszeresítettek a SzU-ban összesen...

    17'831db T-72/A/B verziót, 6,4mrd USD-ért
    13'108db T-64A/B,B1/BV verziót, 5,4mrd USD-ért
    7'066db T-80/B/UD verziót, 7,4mrd USD-ért

  • ximix #80369
    Nem hivatalos animációkon félsrégen lefele néz.
    -link






    Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.01.29. 14:01:07
  • molnibalage83
    #80368
    Ezek után kétségem van, hogy a vontatott csalis rész mennyire lehet helytálló és mekkora távolságig helytálló.
  • molnibalage83
    #80367
    Vigyázz, itt földi, álló célpontokat mérsz le, és ismered a gép helyzetét az egymást követő leképezési pontoknál, így tudja a felbontást növelni. Egy rakéta esetében kétlem, hogy ez járható út:

    Nem. Az a SAR/doppler beam sharpening. Külön van kezelve a linkelt pdf-ben is. Szóbal a 4,5x3,6 fokos nyalábnál sokkal, de sokkal pontosabban dolgozik RCR.

    Hmm... Úgy véled, hogy az AW&C radarok felbontása nem lenne elégséges ehhez? Érdekes kérdés....

    Most meg magadnak mondasz ellent. Fent azt mondod, hogy az RCR nem elég pontos, aztán meg közlöd, hogy több száz km-ről az AWACS megkülönböztet két célt egymástól 100-200 méterre...? Legyen a távolság 300 km és vontatott csali távolsága 200 méter. 0,03 (!) fokos felbontás. Izé...

    Nem LERX, belépőél, ahogy Rudi és HPASP is linkelte. Széles, de vékony (vagy másképpen mondva hosszú, de kevés sorból felépülő) radar lehet belőle, és itt elsődlegesen célfelderítő radarként kell gondolni rá.

    A nyaláb azimutban keskeny, elevationban meg rohadt széles lesz, tehát a nyaláb teljesítménysűrsűsége pocsék lesz és az antena abszolút felülete is kicsi. Ebből hogyan lesz effektív radar...?

    Mivel a lopakodásnál nem erre a hullámhossz-tartományra koncentrálnak, így fel lehet vele deríteni az ellenséget.

    Túl sokszor hallom ezt a közhelyet. Az F-117 is méteres raar ellen a hasnoló méretű F-4-hez képest kb. tized akkora (280 vs ~30) km-es felderítési távolt hozott össze. És ez az L sáv alatt van és nem elfajzott radar volt és nem is kicsi....

    Ha van még X Band radarod, akkor az adott célterületre ráfókuszálhatsz, és ha onnan az X Band semmit (vagy nagyon gyenge) válaszjelet kap, míg az L Band sokat, akkor gyanakodhatsz, hogy fogtál egy lopakodót.

    Hogyan fókuszálsz oda egy olyan radarral, aminek egyik mérete 5 cm...? A nyaláb hogyan lesz keskeny....?????

    Nem tudja kiváltani az X Band radart, de célfelderítésre megfelel, és ezzel kihúzhatod a lopakodás méregfogát.

    A fenti paraméterek alapján kérem megmagyarázni, hogy hogyan.
  • [NST]Cifu
    #80366
    Vigyázz, ez nem oldalra néző radar, hanem előre néz, csak a belépőélbe helyezték el.

    Az oldalra néző radar az orrba van szerelve, két oldalra, és így néz ki:

  • [NST]Cifu
    #80365
    Ez viszont nem egyértelmű. Mutatom is, hogy miért. Raid Cluster Resolution. Block 25, 30 éves volt ez. Gőzöm sincs, hogy ez technikailag mit jelent.


    Vigyázz, itt földi, álló célpontokat mérsz le, és ismered a gép helyzetét az egymást követő leképezési pontoknál, így tudja a felbontást növelni. Egy rakéta esetében kétlem, hogy ez járható út:
    1.: Az ARH rakéta ismerni fogja pontosan a helyzetét? Tán GNSS (műholdas navigáció) esetében megoldható, de annyira nem vagyok biztos benne, hogy ez járható út, tippre az F-16C Block 25 esetében is Inerciális rendszerrel oldották meg ezt.
    2.: A célpont térben mozog, viszonylag gyorsan.

    Kétlem, hogy légi célpontnál ez a fajta eljárás működne a felbontás növelésére.

    A felbontó képesség kérdőjeles itt is. Ez szép és jó, amíg a célpont nem fog a másik oldalon is csalit vontatni... ASM pl. fog...?


    Hmm... Úgy véled, hogy az AW&C radarok felbontása nem lenne elégséges ehhez? Érdekes kérdés....
    Az ASM alatt azt érted, hogy pl. hajó elleni vagy felszíni célok elleni robotrepülőgépet is ellátnának vontatott csalival? Ilyen elképzelésről nem hallottam még, plusz pár tényező bejátszik még:

    -Nagy a szórás az ASM elhárítás megoldásai között. Ha a célpont közelében vagy rajta lévő közellégvédelmi rendszert nézzük, akkor a vontatott csalit tán meg sem látja, mert eltakarja az ASM, ami vontatná. A CIWS rendszerek egy része passzív radarra épül (SeaRAM) vagy infravörös önirányítású (pl. Mistral).
    -Az oroszok továbbra is nagyon szeretik a szuperszonikus / hiperszonikus robotrepülőgépeket. Ilyen sebességnél, kis magasságban nem hiszem, hogy játszhat a vontatott csali.

    Az AAM-4-nél a 200 mm szerintem az AESA miatt van. Hpaps nemrég linkelte, hogy az új kínai AESA még az AIM-120-nál is kisebb. Az R-37 az R-33 örökös, off design, nem feltétlen lenne szükséges, csak van előd, amire lehet alapozni. Ma egy long range AAM-nek nem kellene szigorúan ekkora átmérő...


    Viszont előnyt jelent a nagyobb radarátmérő, nemde? Az ESSM Block 2 esetében is az aktív radar miatt teljes átmérőjűre (10" -> 254mm) növelték az orr-szekciót is.

    L band? Melyik skálán? Ezt hozzá kéne tenni, mert enélkül ez lehet 1-2 és 60 GHz is. Gondolom a 1-2 GHz-re célzol.


    Igen, 1-2Ghz.

    És hogyan fogsz a lentiek alapján effektív radart csinálni felbontás terén? Eleve nagyon kevés sor lehet, a nyaláb úgy széttart, mint *urvaélet... A teljesítményszűrűsége pocsék lesz. A LERX mérete alig nagyobb, mint az antenna átmérő. Nem vágom, hogy ebből hogyan lesz értelmes és valami hasznos radar.


    Nem LERX, belépőél, ahogy Rudi és HPASP is linkelte. Széles, de vékony (vagy másképpen mondva hosszú, de kevés sorból felépülő) radar lehet belőle, és itt elsődlegesen célfelderítő radarként kell gondolni rá. Mivel a lopakodásnál nem erre a hullámhossz-tartományra koncentrálnak, így fel lehet vele deríteni az ellenséget. Ha van még X Band radarod, akkor az adott célterületre ráfókuszálhatsz, és ha onnan az X Band semmit (vagy nagyon gyenge) válaszjelet kap, míg az L Band sokat, akkor gyanakodhatsz, hogy fogtál egy lopakodót.

    Nem tudja kiváltani az X Band radart, de célfelderítésre megfelel, és ezzel kihúzhatod a lopakodás méregfogát.
  • molnibalage83
    #80364
    És a háborúk nagy része erről szól, nem az ütközetekről...
  • SZUsszan
    #80363
    Az ukrán helyzet változatlan.
  • molnibalage83
    #80362
    Apró hiba, hogy a felső képen X sáv van...
  • Hpasp #80361
    Lehet matekozni



    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.28. 22:50:26
  • Hpasp #80360
    És hogyan fogsz a lentiek alapján effektív radart csinálni felbontás terén? Eleve nagyon kevés sor lehet, a nyaláb úgy széttart, mint *urvaélet... A teljesítményszűrűsége pocsék lesz. A LERX mérete alig nagyobb, mint az antenna átmérő. Nem vágom, hogy ebből hogyan lesz értelmes és valami hasznos radar.

    Ha a belépőélre (legyen mondjuk 5m hosszú) pakolsz 1GHz-es elemekből (30cm-es hullámhossz), akkor úgy 30 elem fér be egy sorba.
    Gyakorlatilag kaptál egy 3.4 fok széles (azimuth-ban) legyezőnyalábot.
  • _rudi
    #80359
    Lehet hogy erre kell a PAK-FA oldalra néző radarja?

    Amúgy a belépőélbe épített L sávú radar állítólag így néz ki. Ebből lehet valamit kihámozni?

  • Hpasp #80358
    MCG fontos az AMRAAM rávezetéséhez.
    Nagyon kevés a konkrétum, de pl a Hollandus pilóta, aki leszedte az egyik Jugó MiG-29-est írt róla.
    18km-ről indított, 34'000 lábon, és kénytelen volt a MiG29 felé repülni ameddig az AMRAAM be tudta fogni végre a célt.
    Kb a becsapódás előtt mindössze 10 másodperccel fogta csak be az AMRAAM a 29-est, és végre a Hollandus ki tudott fordulni.
    Kb indítás után 30 másodperccel jött a becsapódás.
  • molnibalage83
    #80357

    1.: Ez alapján a nagy harci helyzet az, hogy a kis méretű légiharc rakéták, amit annyira szeretnének megvalósítani, nos feltehetően nem radarosak lesznek, hanem inkább IR/EO/UV.

    Stealth gépek ellen igen, ez alapján a kisméretű AAM esetén problémásnak ígérkezik a radaros megoldás. A nagyobb méretű SAM biztos, hogy jó rá, mert ott hiába a nagyobb antenna és kedevőbb hullámhossz, a nagyobb relatív sebesség ezt az előnyt meg is eszi...

    2.: Ez esetben az R-77-es (és feltehetően az AIM-120) és hasonló aktív radaros légiharc rakéták még 10-15km-ről sem tudnak egy alakzatban repülő géppárt megkülönböztetni.

    Ez viszont nem egyértelmű. Mutatom is, hogy miért. Raid Cluster Resolution. Block 25, 30 éves volt ez. Gőzöm sincs, hogy ez technikailag mit jelent.
    Lásd ebben. (Saját gépről van, neten sehol nem találom már...)

    Videón.


    Ha ezt tudja a vadászgép, akkor mirét ne tudná egy rakéta? Ezér van az, hogy a vontatott csalis részen kicsit töprendőbe estem. Ok, meachanikus pásztázású radarnak ehhez idő kell és lassú és az F-16C Block 25 is kb. 20-25 km-en adja ezt elő a videón. Viszont az ARH a célpontig megy, 0 méterig... Ha PESA/AESA van, akkor bizony gyors.

    Az MCG ez esetben roppant fontos marad végig, viszont ez azt is jelenti, hogy hurrá, valóban nem kell az indító repülőgépnek tovább repülni a cél felé, de ha elfordul, akkor utána magára marad a rakéta, egy erősen hozzávetőleges céladattal. Így érthető, miért tolja négy kézzel az US NAVY az E-2D AW&C gépek MCG képességét...

    A felbontó képesség kérdőjeles itt is. Ez szép és jó, amíg a célpont nem fog a másik oldalon is csalit vontatni... ASM pl. fog...?


    3.: A hatékonyabb aktív radaros rakétánál nagy átmérő kell. Hiába gáz a nagy átmérő a rakéta aerodinamikája miatt, mégis jó dolog, ha nagy. Az AAM-4 ugye 208mm átmérőjű, szemben a ~180mm-es AMRAAM és Meteor rakétával, az R-77 is 200mm. Az R-37 meg "über" lett a 380mm-es átmérőjével.

    Az AAM-4-nél a 200 mm szerintem az AESA miatt van. Hpaps nemrég linkelte, hogy az új kínai AESA még az AIM-120-nál is kisebb. Az R-37 az R-33 örökös, off design, nem feltétlen lenne szükséges, csak van előd, amire lehet alapozni. Ma egy long range AAM-nek nem kellene szigorúan ekkora átmérő...

    4.: Ez alapján nem csak az AESA, de kvázi bármilyen radar esetén árulkodó az antenna kialakítása...

    Beza, beza. Nem véletlenül volt letakarva az AN/APG-63V(3). Mondjuk ehhez képest meg AN/aPG-77-ről van fent kép. Érti a fene...

    5.: Ugyan csak teória, de ez alapján nem is ökörség a belépőélekbe száműzni a radart. Oké, AESA radar esetén az elemszám nem lesz rendkívüli, viszont lehet akár L band radart is telepíteni, ami célfelderítésnél hasznos lehet a lopakodó gépek ellen.

    L band? Melyik skálán? Ezt hozzá kéne tenni, mert enélkül ez lehet 1-2 és 60 GHz is. Gondolom a 1-2 GHz-re célzol.

    És hogyan fogsz a lentiek alapján effektív radart csinálni felbontás terén? Eleve nagyon kevés sor lehet, a nyaláb úgy széttart, mint *urvaélet... A teljesítményszűrűsége pocsék lesz. A LERX mérete alig nagyobb, mint az antenna átmérő. Nem vágom, hogy ebből hogyan lesz értelmes és valami hasznos radar.
  • Hpasp #80356
    1. évszám
    2. T-72 gyártás az UVZ-ban (Nyizníj Tagil)
    3. T-72 gyártás az CsTZ-ben (Cseljabinszki traktorgyár)
    4, összes T72 rendszeresítés a Szovjet hadseregben (innen ki lehet matekozni az exportot)
  • JanáJ
    #80355
    Az első három oszlop miben különbözik?
  • Hpasp #80354
  • [NST]Cifu
    #80353
    Jajj....
  • JanáJ
    #80352
    Egyik komment: Szerintem nem kíséretnek mentek, csak meglepődtek, hogy nem vontatják. :-)
  • ximix #80351
  • [NST]Cifu
    #80350
    A Kuznyecov vezette flottila kísérőket kapott:

  • Hpasp #80349

    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.28. 12:10:05
  • JanáJ
    #80348
    Nagyon jó, bár emésztős. Viszont ez már a közelében sem lesz a többi leírásodnak, mert sokkal szárazabb és nagyobb alap tudás igénylő.
  • JanáJ
    #80347
    2 Budapest (Győr), 1 Kecskemét, 1 Paks

    Ez úgy érted, hogy a győri légrakosok kettővel felköltöznek Pestre?
  • JanáJ
    #80346
    Irónia volt, de az 1500-2000 milliárdos olimpiába nem hiszem hogy bele tennék ezt 100-ért. Pláne, hogy nincs EU-s pénz rá. Valamint ha ez lenne a szakmailag indokolt akkor tuti nem ez lesz. :-(
  • Hpasp #80345
    Éz akkor az Sz-400-as antennán 13x7 fázisfordítónak való luk látszik, ami 102/91=1.1 fokos tűnyalábot jelent, ami jóval szűkebb mint a Patriot 1.4 foka, nyilván a nagyobb felderítési távolság elérése miatt. (és annyival drágább is a több elem miatt)

  • [NST]Cifu
    #80344
    Köszi! Még emésztem.

    Észrevételeim:
    1.: Ez alapján a nagy harci helyzet az, hogy a kis méretű légiharc rakéták, amit annyira szeretnének megvalósítani, nos feltehetően nem radarosak lesznek, hanem inkább IR/EO/UV.
    2.: Ez esetben az R-77-es (és feltehetően az AIM-120) és hasonló aktív radaros légiharc rakéták még 10-15km-ről sem tudnak egy alakzatban repülő géppárt megkülönböztetni. Az MCG ez esetben roppant fontos marad végig, viszont ez azt is jelenti, hogy hurrá, valóban nem kell az indító repülőgépnek tovább repülni a cél felé, de ha elfordul, akkor utána magára marad a rakéta, egy erősen hozzávetőleges céladattal. Így érthető, miért tolja négy kézzel az US NAVY az E-2D AW&C gépek MCG képességét...
    3.: A hatékonyabb aktív radaros rakétánál nagy átmérő kell. Hiába gáz a nagy átmérő a rakéta aerodinamikája miatt, mégis jó dolog, ha nagy. Az AAM-4 ugye 208mm átmérőjű, szemben a ~180mm-es AMRAAM és Meteor rakétával, az R-77 is 200mm. Az R-37 meg "über" lett a 380mm-es átmérőjével.
    4.: Ez alapján nem csak az AESA, de kvázi bármilyen radar esetén árulkodó az antenna kialakítása...
    5.: Ugyan csak teória, de ez alapján nem is ökörség a belépőélekbe száműzni a radart. Oké, AESA radar esetén az elemszám nem lesz rendkívüli, viszont lehet akár L band radart is telepíteni, ami célfelderítésnél hasznos lehet a lopakodó gépek ellen.
  • molnibalage83
    #80343
    De nem ennyivel, ezen felül a finnek sanszosan eleve C változatot kaptak már a '90-es évek végi Hornet beszerzésnél, nemhogy a NASAMS II vásárlásánál. Este megcsinálom a BMS4 tesztet, tegnap nem volt rá időm.
  • [NST]Cifu
    #80342
    Finneknek tuti AMRAAM-juk van, és a kiképző komplexum képe nem csal...


    Viszont a legújabb AIM-120C7, ami elviekben nagyobb hatótávolságú, nemde?
  • molnibalage83
    #80341
    Tegyem fel pdf-ben is?
  • molnibalage83
    #80340
    Huh, akkor megpróbálom a hosszú radaros posztot. Első körben lássuk a sávokat.

    Az új NATO szabvány szerint tűzvezető radarok E sávtól fölfelé vannak:

    E band 2 - 3GHz 15 cm – 10 cm SA-1 (10cm), SA-2A/B/F (10cm)
    F band 3 - 4GHz 10 cm - 7.5 cm
    G band 4 - 6GHz 7.5 cm – 5 cm SA-2C/E (6 cm)
    H band 6 - 8GHz 5 cm - 3.75 cm SA-5 (4.5 cm CW, folyamatos hullámú),
    I band 8 - 10GHz 3.75 cm – 3 cm SA-3 (3 cm), RPK-1
    J band 10 - 20GHz 3 cm - 1.5 cm ZSU-23-4 (2 cm)

    Régi osztályozás, a források igen gyakran ezt használják. X sáv jellemző a vadászgépeken, SAM rendszereknél S sáv-tól felfelé.

    S band 2 - 4GHz 15 cm - 7.5 cm
    X band 8 - 12GHz 3.75 cm - 2.5 cm
    L band 1 - 2GHz 30 cm - 15 cm
    Ku band 12 - 18GHz 2.5 - 1.67 cm


    A továbbiakban szűkítsük le az alap felállást a következőkkel.

    1. Hanyagoljuk el a PRF és minden más mizériát, koncentráljunk csak arra, hogy a radarnak tűzvezető feladata van a repcsin, légvédelmi rendszernél vagy aktív radaros rakétán. A tűzvezető radar okkal tér el a felderítő radartól. Lásd P-15/P-18 vs. SzNR-75/125 vagy a Krugnál az 1Sz12 (Long Track) és az 1Sz32 Pat Hand radar közti eltérést.

    2. Tehát tűzvezetésre legalább az E sávot kell használni a pontossági követelmények miatt. Ez a 3 GHz fölötti tartomány. 10 cm alatti hullámhossz tartomány.

    3. Az elektrotechnikai hátteret nem ismerem, de Hpaps megerősítette, hogy az effektív fázisvezérléshez az adott hullámhosszon kb. a fél-hullámhosszal egyező sugárzó elem kell. Tehát ha pl. 3 cm-es hullámhosszon (10 GHz) sugárzó AESA radarnál egy elem mérete kb. 1,5 cm.

    4. Egy bizonyos szögfelbontást az ember szeretne elérni, hogy egyes célokat megkülönböztessen egymástól nagyobb távolságon is. A 102/N összefüggéssel lehet a hozzávetőleges nyaláb szélességet kiszámolni az elemek függvényében (N), ami szögfelbontó képességnél számít meg annál is, hogy mennyi energiát préselsz bele adott térrészbe.

    Ez mit jelent eddig?

    No.1. Azt, hogy ha sok elemet használ az ember, akkor jó felbontása lesz a radarnak.
    No.2. Az elem mérete viszont meghatározza a hullámhosszat.
    No.3. A kettő „szorzata” meg a méretet.

    Mi van, ha kicsi az antenna mérete és jó felbontást akar az ember? Sok elem kell az 102/N miatt. Viszont ha ennek nem 2 méterbe, hanem 0,2 méterbe kell beleférnie, akkor kicsi elem méret lesz, ami a fél-hullámhosszra van befolyással. Sok kis elem = rohadt magas frekvencia. Az nem jó, mert légköri elnyelődés is van, ami már komolyan kezd bejátszani főleg stealth gépek ellen.



    Tehát miért jobb a nagyobb antenna? (Nagy antenna mindig jobb! - Hpasp) Egyrészt érzékenyebb a nagyobb felület miatt, másrész több elemből állhat, úgy, hogy benne marad az ember a E sávban. Tehát egy kisebb antennához képest azonos elemszámmal azonos felbontása van, de maradhatsz E sávban és érzékenyebb is.
    .
    Repvez említette a hangszórókat. Igen a hangszórók is képesek a fél-hullámhossznál kisebb hullámhosszhoz tartozó frekvenciákon is megszólalni, csak éppen borzalmasan szar teljesítménnyel. Hangszóró átviteli függvénye a lenti linken van.

    Tessék megnézni az átviteli görbét. 50-100 Hz között 25 dB a különbség. Ez abszolútban kifejezve 350-szeres eltérés. Izé...

    Szóval lehet, hogy a radar is tudna sugározni a fél-hullámhossztól jóval eltérően hullámhosszon, csak olyan teljesítménnyel, hogy 1 km-ről sem venne észre semmit. Tehát az antenna fizikai mérete behatárolja azt, hogy milyen hullámhosszon/frekvencián tudsz effektíve dolgozni.

    Mi az amit lát az ember?
    A lenti radarok. (képek jönnek ide)

    AN/APG-63 (F-15A) ~950 mm átmérő.
    AN/APG-68 (F-16C) ~28,2 in = 716 mm átmérő
    R-77 ~ 200 mm átmérő
    Patirot (74 elemből áll). ~2440 mm átmérő
    http://www.radartutorial.eu/19.kartei/06.missile/karte003.en.html

    A radaroknál az rések és a közöttük levő hely ad támpontot.



    Az AN/APG-68 esetén a rések darabszáma = elemszám. 24 sor, a középsőben vízszintesen 28 elem van. Ebből kiadódik a 4,25x3,6 fokos ellipszis alakú nyaláb, ezzel pásztáznak.(Az ellipszis tengelyei ívhossznak felelnek meg.) Ez tehát a nyaláb. Mi a helyzet a frekvenciával? 715 mm antenna szélesség / 28 elem = Egy elem mérete kb. 25,5 mm. Viszont a rés-sugárzók a képen 18 pixel szélesek, majd jön még 13 pixel szünet. Vagyis a 25,5 mm egységnyi szélességre 18/(13+18)*25,5 = 14,8 mm sugárzó jut. Ez kb. a fél-hullámhossz (igazából ennél kicsit kisebb, mert az elemek nem érnek össze.), a teljes 29,6 mm-ből 10,1 GHz adódik ki. Nem irreális eredmény.



    Hasonló módszerrel az AN/APG-63. A rések darabszáma = elemszám. 42 elemet számoltam, ebből kiadódik a 2,4 fokos kör alakú nyaláb, ezzel pásztáznak. 950 mm / 42 = Egy elem mérete kb. 22,6 mm. Réssugárzó 32pixel, a két réssugárzó közötti távolság 11pixel, ezzel 32/(32+11)*22,6 = 16,8 mm a sugárzó, és 5,8 mm a szünet. Ebből a hullámhossz így kb. 33,6 mm, ebből a frekvencia kb. 9 GHz. Nincs meglepetés...



    Az R-77 esetén a rések darabszáma = elemszám. 10 elemet számoltam, 200 mm / 10 = Egy elem mérete kb. 20 mm. Szintén figyelembe véve a rések közötti távolságot, rés 46 pixel, rések közötti távolság 20 pixel. 46/(20+46)*20 mm = 13,93 mm fél-hullámhossz, ebből 27,9 mm hullámhossz és 10,75 GHz frekvencia adódott. Ugye senki nem lepődött meg? :)

    Mi az, ami még látszik? Hát az, hogy 12 fokos kör alakú nyaláb, ezzel pásztáznak. Ezért van az, hogy alacsony az észlelési táv, hiszen nagy térrészbe megy szét a teljesítmény.



    AN/MPQ-53 (Patriot) esetén a 74 elem van (színes pontok segítik a számolást), ebből kiadódik az 1,4 fokos tűnyaláb, ezzel világítja meg a célokat radar, ide oda ugrálva és beszúrva. 2440 mm / 74 = Egy elem mérete kb. 39 mm. Ez a fél-hullámhossz, tehát 78 mm-es hullámhossznál 3,84 GHz jön. Ez már eltérő érték, de tartományon belül van.

    (Elemi hullámok kiinduló pontja a rés, ettől lesz az egy nagy síkantenna valójában sok kicsi?)

    Egy kis spoiler az összefoglalóból. Vontatott csalik.

    A vontatott csalinál a gyors pásztázás kell, mechanikus radar nem jön számításba, tehát SAM esetén PESA/AESA megvilágítás kell és a rakétában nem réselt síkantenna, hanem PESA vevő. Félaktív légharc rakétánál is ez kéne, de azok meg kihaltak, marad az aktív radar. Viszont abból az AAM-4-et leszámítva (japán rakéta), mindegyik hagyományos mechanikus pászázású...

    Nézzünk egy közepes hatótávolságú légiharc rakétát. 2 km céltáv esetén – azért a rakétának is legyen ideje manőverezni – kb. 3 fokos felbontás kell ahhoz, hogy két egymástól 100 méterre levő célt meg lehessen különböztetni. Ehhez a fenti formula alapján kb. 35 elem szükséges a légiharc rakétába. A fenti esetben 20 cm-es rakéta átmérőnél minden 5,88 mm-re kell egy sugárzó, amik fél hullámhossz távolságra lesznek egymástól, így 11,7mm-es hullámhossz jön ki, ami nagyjából 25 GHz frekvenciát jelent. A probléma, hogy itt már a radarjel elnyelődés olyan tényező (lásd a lenti ábrán), amit nem lehet elhanyagolni. Minél kisebb a rakéta, annál nagyobb probléma ez.

    Tehát minél nagyobb sebességű a rakéta annál nagyobb távolságról szükséges mérni, tehát annál több elem szükséges, tehát ez csökkenti az elem méretét, ami viszont növeli a frekvenciát és rontja az észlelési távolságot. Ördögi kör. A 100 méteres távolság a korszerű légharc rakéták ellen valószínűleg elég, mert azok harci része messze kisebb, mint a régi hidegháborús BVR légiharc rakétákon levő 40-70 kg-os harci részek. Viszont ott vannak a légvédelmi rakéták...

    Az Sz-300 család rakétáin hatalmas, majdnem 200 kg-os harci rész van – akár az első generációs SAM rendszereknél – ezeknél a szükséges vontatási távolság akár 300-500 méter is lehet attól függ, hogy kit kérdez az ember, hogy a rakéta felrobbanásakor a biztonságos távolság meg legyen a rakéta a vontató gép között. (Ráadásul, ha a rakéta szemből közeledik és nincs idő manőverezni, akkor kis vontatás távolság esetén az oldalirányú eltérés igen kicsi lehet a csalihoz képest. 300 méteres vontatási és nagyobb, 4 km-es cél távolsággal számolva, hogy a rakétának legyen ideje reagálni kb. 4 fokos felbontás jön ki. 50 cm-es rakéta átmérő mellett a szükséges 25 db antenna elem és 50 cm átmérőből számolt fél hullámhossz és abból frekvencia 7,5 GHz. Ez nem okoz elnyelődéi gondot és ma is bevett frekvencia a radartechnikában.) Nagyobb vontatási távolság esetén még inkább kedvező elem és hullámhossz értékek adódnak ki.

    A fenti gondolatmenet lényege az, hogy vontatott csalik estén a légvédelmi rendszerek viszonylag hamar (?)és technikailag egyszerűen (?) korszerűsíthetőek, a rakétákban levő vevő hagyományos mechanikusan pásztázó réselt antennával dolgozó antenna rendszert kell PESA elven működőre cserélni. (viszont ez irdatlan költséget jelenthet) A légiharc rakéták estén amennyibe a célpont tudja, hogy nem kell nagy robbanófejjel rakétára számítani,[1] akkor nem szükséges

    300 méteres vontatási távolság. ott bizony igencsak meg kell feszülni a szükséges felbontás miatt, ami nagyon magasra viszi a használható frekvencia tartományt. Amennyiben ott is 300 m – vagy akár nagyobb távolságban – történik a vontatás, akkor AIM-120 méretű rakétába épített AESA radarral megoldható a probléma. A japán aktív radaros AAM-4 légiharc rakéta 20 centiméteres átmérővel már AESA radart használ. (Az elemek számáról nincs információm.

  • molnibalage83
    #80339
    Kb. Vicc az egész, de ez OFF.
  • fade2black
    #80338
    "Az olimpia becsült költsége 770 mrd HUF asszem, ami cirka 2,5 mrd USD."

    Bejing 44b$ba fájt az nem 770mrd HUF hanem 13200 mrd HUF
    Sochi 51b$ba! fájt az nem 770mrd HUF hanem 15300 mrd HUF
    Londonit, Rioit viszont meglepően olcsón összerakták, Londonban mondjuk rengeteg minden adott volt. Itt 10b$ találtam de még az is 3000mrd HUF.

    Ez alapján a 770mrd HUF kb viccnek, vagy kormányprnek jó.
  • molnibalage83
    #80337
    Na, a hosszú kommentet elküldtem lektorálásra. ;)