94975
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #81995
    mbtk -> MBT-k, tehát harckocsik.
  • [NST]Cifu
    #81994
    Oh, köszi! :)
  • JanáJ
    #81993
    Az mbtk az micsoda?
    Aviano rossz példa. Gondolod, hogy életszerű, hogy egy ilyen dió verővel oda csatangolsz és lövöldözöl?
  • Hpasp #81992
    1990-ben, és 1991-ben vettek egy-egy háromosztályos osztálycsoportot, azután szétdobták őket, mint senki más...



    Teherán-Kelet és Kabudrahang osztálya;
    1db RPC (Square Pair) célmegvilágító lokátor
    2db PU indítóállvány

    Az indítóállványok töltése csak közvetlenül a TZM-ről. (pont az első képen)
    Az RPC gondolom be van kötve valami házilagos AVR-be.





    Bushehr és Bandar Abbas osztálya;

    1db RPC (Square Pair) célmegvilágító lokátor
    2db PU indítóállvány
    2db ZM utántöltő kocsi
    2db rakéta fedezék

    Az RPC gondolom itt is be van kötve valami házilagos AVR-be.





    Teheran-Dél és Esfahan kapta a osztálycsoport eredeti vezetési rendszerét.

    1db RPC (Square Pair) célmegvilágító lokátor
    1db P-14F (Tall King) felderítő célmegjelölő lokátor
    1db PRV-17 (Odd Group) magasságmérő lokátor
    2db PU indítóállvány
    2db ZM utántöltő kocsi
    rakéta fedezék csak 1db Teherán-Dél-en




    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.04.20. 09:45:55
  • aksurv2
    #81991
    Alapvetoen ezek rombolo fegyvernek keszultek, nagyjabol abbol koncepciobol, hogy egy 10 000$ fegyverrel csinaljunk 100 millios kart. El lehet kepzelni, hogy egy jo pozicioban levo lovesz v. loveszek milyen karokat tudnanak csinalni mondjuk Avianoban. a fegyver lovedeke ellen semmi meg mbtk se teljesen vedettek.
  • [NST]Cifu
    #81990
    (bár az irániak elég furcsán használják az osztályaikat - lásd Vega)


    Ezt kifejtenéd?

    Merre van ezeknek a hegy alatti nuki bomba gyáruk?


    Itt van egy gyűjtés

    Ardakan
    Chalus
    Bushehr reaktor
    Fordo
    Lashkar Abad
    Laizan
    Natanz (a "hegy alatti" leginkább erre illik)
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.20. 09:41:58
  • Hpasp #81989
    Ez januári kép, lehet hogy csak ennyi jött meg még akkor, de az is lehet hogy máshol vannak.
    (bár az irániak elég furcsán használják az osztályaikat - lásd Vega)

    Mindenesetre valahol kell még lennie egy RLO-nak, és még egy osztálynak.
    (azt nem találtam meg)

    Merre van ezeknek a hegy alatti nuki bomba gyáruk?
    (gondolom ott lesz)
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.04.20. 09:23:29
  • [NST]Cifu
    #81988
    Most csak 4 (ill. 3) TEL jut egy osztályra, avagy csak szemérmesen elrejthetik a többit?
  • ximix #81987
    Aztán jöttek a szírek és csináltak "csípát" gépágyúból :) (na jó az inkább romboló puska)

    Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.04.20. 01:28:54
  • Hpasp #81986
    Mindhárom Iráni Sz-300PMU2 osztály egy helyen...

  • [NST]Cifu
    #81985
    A különleges erők (SF) maguktól vettek M82A1 és M82A1A puskákat a Barrett-től, az M500 tapasztalati után. Az M500 pontos és erős fegyver volt, de ha megnézed, egylövetű fegyver (nincs tár). Anno az M500 esetében abból indultak ki, hogy második lövésre úgy se nagyon lesz lehetőség. Persze a mesterlövészek más véleményen voltak, ők örültek volna egy öntöltő fegyvernek, így került a képbe az M82. Az is úgy, hogy a svédek rendszeresítették először nagy számban az 1989-ben.

    Őszintén szólva kifejezett eseményt nem tudok az M82 alkalmazása terén, csak azt, hogy nagyon sikeresnek volt tekintve a fegyver, és persze marha jól nézett ki a marketinganyagban, ahogy a csaknem másfél méteres fegyverrel pózolnak.

    Megjegyzés: az 1990-es Predator 2-ben is volt rögtön két .50BMG mesterlövész fegyver, egy AMAC-1500 (a RAI M500 folyománya) és egy M82A1, sőt, az 1987-es RoboCop-ban volt látható először M82A1...

    Utána meg mindenki ilyet akart...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.19. 15:24:11
  • molnibalage83
    #81984
    Mik voltak az iraki tapasztalatok? Snipereknek volt esélyük lőni bármire is?
  • [NST]Cifu
    #81983
    Alapvetően igen, noha pont a Barrett története igazából speciális, lévén ő egy folyami járőrhajón látott egy iker M2-es géppuskát, és ütött szöget fejébe, hogy hát ebből lehetne öntöltő fegyvert is gyártani.

    Az első fecske az US ARMY igényei alapján létrehozott RAI / RAP M500 volt 1981-ben (egyébként ezt vitatják is sokan, hiszen a RAI/RAP M500 is alapvetően 1982-ben készült el, ugyan abban az évben, mint a tőle teljesen független Barrett M82). Mindössze 125db-ot rendeltek belőle, és alapvetően nem volt népszerű fegyver a maga bő 10kg-os tömegével a mesterlövészek között. Úgy vélték, hogy az akkori feladatokra bőven megfeleltek az M14, M300 és hasonló, 7.62x51mm-es mesterlövész puskák, a .50BMG inkább csak speciális helyzetekben használható.


    RAI M500


    Ekkoriban többen foglalkoztak a nagy kaliberű mesterlövészpuskákkal nyugaton, például a Steyr egy külön kalibert (15.2x169mm) is kifejlesztett az ISW2000-hez, amit viszont inkább páncélelhárító-fegyvernek lehet nevezni (könnyen páncélozott célok ellen, tehát rombolópuska inkább). A Barrett is gyakorlatilag csak vegetált az M82-el (érdekesség: az M82 első katonai alkalmazója gyakorlatilag az IRA volt...), és csak az 1980-as évek végén kezdték el felfedezni ezeket a fegyvereket. Az 1990-es években, többek között az Iraki tapasztalatok alapján aztán hirtelen mindenki ilyen fejlesztésébe fogott, illetve mindenki elkezdett ilyen fegyvereket vásárolni.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.19. 14:22:11
  • molnibalage83
    #81982
    Hoppá, akkor ennek lecsapódása a Barrett M82, meg az M107 is? Tehát akkor ne sufnituningba, hanem tervezve legyen valódi sniper ebben a kaliberben?
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.19. 13:58:08
  • [NST]Cifu
    #81981
    Egzakt anyag nem nagyon, de keress rá Carlos Hathcock nevére. Ő, és még pár másik mesterlövész kezdte el mesterlövész-fegyverként használni az M2-őt. Hathcock egy 8x nagyítású távcsövet heftelt a géppuskára, amelyet kvázi egyesével tudott tüzelni, majd a spotterével egy USMC helyőrségben ezzel a fegyverrel több, mint 2km-ről ért el találatot.


    Hathcock átalakított M2-ese


    Hathcock és spottere egy feltehetően beállított képen


    Ennek eredménye volt, hogy elkezdtek érdeklődni a 12.7mm-es mesterlövészfegyverek iránt...

    A géppuskák mesterlövész-fegyverként való használata amúgy a "túloldalon" is felmerült, Afganisztánban DShK és Kord géppuskákat is láttak el optikával, és Hathcock-hoz hasonlóan vadásztak az olyan célpontokra, akik biztonságban érezték magukat nagy távolságból.


    Egy mesterlövész-DShK Afganisztánban, valamikor a 80-as években


    A nagy kaliberű mesterlövészpuskák megjelenésével és elterjedésével az ilyen mesterlövész-géppuskák egyre ritkábbak lettek, hiszen csak kényelmesebb és hatásosabb célzottan kialakított fegyvert használni erre...
  • molnibalage83
    #81980
    Ok, köszi.

    Az M2 Browning sniperként való használatáról van egzakt anyag és eredményességről valami? Hogyan tudnak olyan pontosan célozni vele úgy, hogy a végén fogják a fegyvert?
  • [NST]Cifu
    #81979
    Az AGS-17 / AGS-30 és az Mk.19 / GMG mindkét oldalon népszerű, mert a nem megerősített fedezékeket szépen bontja (mint az általad említettek), és nagyszerűen használható tömeges gyalogsági támadás megfékezésére (lásd még Vietnám).

    Alapvetően a nehéz géppuskákhoz képest a pontossága egy, de inkább két nagyságrenddel rosszabb (ugyebár az M2-őt optikával használták "mesterlövész" fegyvernek 2km-es távolságból is), cserébe meg területre ható fegyver, így ez annyira nem is probléma.

    Amennyire én látom, mind az usákok, mind a németek cirka 3-1 arányban szokták a nehéz géppuskát és az automata gránátvetőket párosítani járműveknél, ott látni például néha harckocsikon is. Az oroszoknál szintén nagyon népszerű, de ott nehezebb arányszámot mondani - ott valamiért a modern nehéz járműveknél nem fordul elő, a könnyebb járműveknél (pl. Tigr) igen.




    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.19. 13:42:32
  • molnibalage83
    #81978
    Én az AGS-17 szerűségekre gonodok. Ezzel kerítés, épültben levő gyalogság mennyire bonható fedezékkel? Ha ilyennel el kezdenek szórni, akkor meddig bírja ezt a gyalogság tolerálni egy Minimi / M2 Browning géppuskával szemben?
  • [NST]Cifu
    #81977
    Helyzetfüggő. Afganisztánban nagy lőtávolságok vannak, a helyi ellenállók / Talibánok kezében meg ott van a PKM meg a Dragunov. Amíg a túloldalon csak 5.56x45mm-es fegyverek voltak általánosan (mert hát ugye a SAW is azt lövi), addig ez elég egyoldalú játék volt, mert a nagyobb teljesítményű szovjet kaliberek fölényben voltak hatásos lőtáv tekintetében.

    Az amerikai (és szövegséges) erők alapvetően a DMR-ekkel válaszoltak, tehát 7,62x51mm-es öntöltő puskákkal. Ide jött az XM25, amely jelentős előnnyel bír, hiszen precíziósnak tekinthető fegyver egy hagyományos kézifegyverhez képest, miközben pusztító ereje elégséges, hogy egy fedezék mögött lévő ellenséget is hatástalanítson.

    Hogy mikor mennyire jó ötlet ilyen fegyverek harcolni, azt a körülmények határozzák meg. Irakban 2003-tól cirka 2010-ig az XM25-nek nem sok babér termett volna, mert egyszerűen nem nagyon lehetett volna a hatásos lőtávolságában rejlő lehetőségeket kihasználni. Ellenben elég nehéz cucc, így városi harcban a raj elveszít vele egy gépkarabélyos katonát, avagy a szokásos gond lép fel, és a katonának két fegyvert kell magával cipelnie.

    Most Szíriában lehet, hogy ki lehetne használni őket az épületekben rejtőzködő ellenfelek ellen, nagyobb távolságból - de persze épületen belüli harcoknál ott se annyira.

    Hogy bizonyos helyzetekben nagyon jó lehet, azt jelzi, hogy sok országnál megjelent. Hogy nem must have, az pedig abból látszik, hogy sok országnál nincs jelenleg még csak tervben sem hasonló...
  • molnibalage83
    #81976
    Magáról az egész kategóriára értettem, hogy a mezei kézifegyverekhez képest mennyivel hatásosabb.
  • [NST]Cifu
    #81975
    A kínai fegyverekről csaknem zéró információ van. A Pakdef fórumon a QLB-87-ről azt írták, hogy nagyon szeretik a katonák, és ennyi.

    Az XM25 esetében volt info arról, hogy Afganisztánban nagyon jó véleménnyel voltak róla, mivel a 40mm-es cső alatti gránátvetővel 100m fölé célozni már művészet, a hatásos lőtávja pedig amúgy is max. 375m. Ehhez képest az XM25-el 600 méteres lőtávig nagyon pontos, de elvben akár 1000 méterig is használható (a kínai QLB-06 esetében ugyanezen adatokat adták meg).

    Na, a kínai 35 és 40mm-es gránátvetők papíron még hatásosabbak lehetnek, hiszen annak a gránátja kb. kétszer nagyobb tömegű, értelemszerűen ennyivel nagyobb robbanóerővel.
  • molnibalage83
    #81974
    Ilyen fegyvereket használtak már élesben tömegesen? Mennyire hatékonyak a gránátvetők és mekkora a valóságos hatásos lőtávolságuk?
  • [NST]Cifu
    #81973
    57mm-es kalibernél már nagyon nagy lesz a rendszer, pl. a Bofors 57mm-es rendszerénél egyetlen egybeszerelt gránát 6,5kg, a löveg az automata töltővel 5 tonna. Egy 40mm-es gépágyúnál is 1kg körül a gránát, a löveg maga 400-500kg, plusz a töltőberendezés.

    Ráadásul egy apró probléma is van: az MQ-9-hez hasonló drónok 3-5km magasan repkednek, oda pedig a 40mm-es is csak majdnem függőlegesen tud fellőni, ebből a szempontból az 57mm-es logikus lenne, de szvsz jobb ötlet az ilyen nagyobb drónokra már rakétát indítani inkább, a kis drónokra pedig 30-35mm-es gépágyúval lövöldözni...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.19. 11:14:58
  • [NST]Cifu
    #81972
    Ha pedig már 35mm.

    Az oroszok nagyon szeretik az AGS-17 30mm-es gránátvetőt (az Usákoknál pepitában ugyanez az Mk.19, németeknél a GMG), és ugyebár a kis kínaiak lemásolták, majd csináltak egy könnyebb, "egy személyes" változatot QLB-87 néven, ami 12kg tár nélkül, a csigatárja pedig 6 gránátot fogad be.


    QLB-87


    2006-ban jött a még könnyebb, csak 9kg-os QLB-06, 35mm-es gránátvető továbbra is 'közepes' sebességű (180m/s) gránátokkal, effektív lőtávolsága ~800m, 5 vagy 7 gránátos tárja lehet.


    QLB-06 egyszerű optikai irányzékkal


    A kínai tengerészgyalogságnál látott, távolságmérős (ballisztikai számítógépes?) változat, a QLU-11


    Az amerikai XM25 (M25) 25mm-es gránátvetőhöz hasonló, programozható airburst gránátos verzió 2014-ben jelent meg, LG5 néven, 40mm-es gránáttal. Effektív lőtávolsága 1000 méter.


    A 40mm-es LG5
  • molnibalage83
    #81971
    Pedig szükség lesz rá. Egyáltalán nem tűnik elrugaszkodott ötletnek. A kérdés inkább a csőszám, a tűzerő és az űrméret belövése. A baj az, hogy ezekből vagy végtelen sok lesz, vagy lényegében ezek köré tapadva lehet csak mozogni, egy sötét (?) jövőben.

    Vagy olyan EW kell, hogy a full autonóm MI-s drón kivételével semminek se legyen esélye, hogy bármiféle külső komm blokkolva legyen.
  • Hpasp #81970
    Fázisvezérelt 360 fokos radar + sok önálló ágyúcső + automata töltőberendezés + infra kamera (mint extra).
    A gránátnak akkora repesz felhőt kell képeznie, hogy maximum 1~2 lövésből megbízhatóan leszedje a drónt. -> lehet a kaliber is nagyobb, mondjuk 57mm. -> Nagyobb effektív lőtávolság.
  • [NST]Cifu
    #81969
    Irányított gránáttal vagy "egyszerűen" csak adott célok között sorban váltogatva? :)
  • [NST]Cifu
    #81968
    A legtöbb AAA gránát önmegsemmisítős, tehát "csak" a repesz-esőtől kell félni.
  • Hpasp #81967
    Tömeges vagy szoló drón ellen

    Eddig még el sem gondolkoztam a több cél csatornás AAA-n.


    A vontatott DIRCM után ez a 2. világmegváltó ötlet eddig...
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.04.19. 10:37:03
  • molnibalage83
    #81966
    Tömeges vagy szoló drón ellen is csak a AAA a megoldás minimum programozható gyújtóval, mert direkt találatot elérni ezeken a kis szarokon reménytelen. A bibi az, hogy város közepén nem lehet AAA-getni, mert a gránátok valahova le is esnek. A harctéren viszont mehet, ami a csövön kifér.
  • Hpasp #81965
    ...és akkor ismét a kérdés: akkor most az oroszok szerint is leáldozott a gépágyúnak légvédelmi feladatkörben?

    Hmmm, szerintem a drónok elterjedése inkább új reneszánszát hozza el a légvédelmi gépágyúknak.
    Biztosan olcsóbb mint egy rakéta, és hatásosabb/egyszerűbb mint a jelenlegi lézerek.

    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.04.19. 10:21:38
  • [NST]Cifu
    #81964
    Yepp, az Oerlikon AHEAD.

    Ohhh... bakker, én most kapcsolok, hogy a 2A38(M) esetében csak lövedék-sebesség mérő van a csőtorkolat előtt, és nem a gránát időzítőjét programozó antenna... Valamiért az volt bennem, hogy már a Tunguzka és a Pancír is rendelkezett programozható gránáttal, ezért vakartam a fejem, hogy mi a fene ez a csak HEI / HE-T gránát dolog...


    Oerlikon 35mm AHEAD


    Ennek egy kínai másolata elvben már rendszerben van, ők PMBDPF néven használnak programozható gránátot, amely például a PGZ-07 SPAAG esetében van használatban.


    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.19. 10:18:08
  • Hpasp #81963
    Az Oerlikon 35 mm es lőszere amit a 90-es években demóztak Drégelypalánkon az hasonló...
    ... mondjuk kell a lőszerbe még időzítő is ami a képről hiányzik, meg valami ami lövés előtt beállítja azt.
    (szóval a jelenlegi orosz cuccok átalakítás nélkül nem használhatják ezt)
  • [NST]Cifu
    #81962
    Az 30x165mm-es gépágyúkhoz eddig is volt ME jelölésű lőszer, ahol az ME "Multiple Element"-et jelölt, 28db repeszdarab van a gránáttestben. Képem sajnos nincs. :(

    Mondjuk az ME-t főleg a repülőgépekbe épített gépágyúk esetében emlegették, a Tunguzka és a Pancír esetében is folyamatosan a HEI és a HE-T lőszereket emlegetik...
  • Hpasp #81961
    30mm-es flak lőszer. Csak most elnevezték drón-elleninek, nem? :D

    A Silka OFZT-je nindenesetre nem így néz ki, ez inkább sörétre hasonlít.
  • [NST]Cifu
    #81960
    Elhagyni a folyadékhűtést a cső áttervezését jelenti, ráadásul a tüzelés közben meg lehet hogy kevés léghűtés.

    Azért Delta-T terén közel 100°C-al alacsonyabbról indulva ezt kétlem, szvsz még a nyári 0°C közelinél se nagyon lehet gond... :)

    Rákötni a meghajtás folyadékhűtésére sem opció, mert akkor folyamatosan üzemelnie kellene a komplexumnak, -50 fok alatt hogy szét ne fagyjon a cső.

    Akkor a meghajtást is folyamatosan járatják szerinted? Mert ha a fegyvercső szétfagyna, akkor a motorhűtésnek is szét kellene...
  • Hpasp #81959
    Szóval ha tényleg csak sarkköri alkalmazásra szánták, "egyszerűen" csak elhagyják a gépágyú folyadékhűtését, esetleg rákötik a meghajtás folyadékhűtésére, és kész.

    Elhagyni a folyadékhűtést a cső áttervezését jelenti, ráadásul a tüzelés közben meg lehet hogy kevés léghűtés.
    Rákötni a meghajtás folyadékhűtésére sem opció, mert akkor folyamatosan üzemelnie kellene a komplexumnak, -50 fok alatt hogy szét ne fagyjon a cső.
  • [NST]Cifu
    #81958
    Az oroszokról sok mindent el lehet mondani, többek között azt, hogy náluk több tapasztalata nem sokaknak van a sarkvidéki üzemeltetéssel kapcsolatosan. Szóval ha tényleg csak sarkköri alkalmazásra szánták, "egyszerűen" csak elhagyják a gépágyú folyadékhűtését, esetleg rákötik a meghajtás folyadékhűtésére, és kész.

    Én mást sejtek a háttérben (nevezetesen, hogy a gépágyú alapvetően abban a közegben felesleges, mert annyira közel nem jönne semmi, inkább a repülőgépek / drónok jelenthetik a problémát)...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.19. 09:04:54
  • Hpasp #81957
    Esetleg a hideg (?) miatt hagyták el az amúgy folyadékhűtésű gépágyút.
    Tunguzka -50 fokig üzemelhet.
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.04.19. 08:37:52
  • [NST]Cifu
    #81956
    30mm-es flak lőszer. Csak most elnevezték drón-elleninek, nem? :D