95110
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #82692 Nem teljesen értelek. Tudtommal nem a nuki robbantással van a gond, hanem a nukival és az égő városokkal, mert a nuki feltolja a füstöt magasba. A sok, külön sivatagos és vagy víz felettinél nincs mit feltolni. Valamint egy konfliktusnál ezek egyszerre jelentkeznek. -
#82691
1991 Pinatubo - 5km³
Nearly 20 million tons of sulfur dioxide were injected into the stratosphere in Pinatubo's 1991 eruptions, and dispersal of this gas cloud around the world caused global temperatures to drop temporarily (1991 through 1993) by about 1°F (0.5°C).
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.06.06. 09:41:03 -
millerius #82690
"... namost meddig kell emelkednie, hogy megállítsa a föld felmelegedését?"
Szerintem ez elsősorban attól függ, hogy a Föld mekkora felületét borítja a sztratoszférában az atomrobbanásokból keletkező lebegő porréteg. Minél nagyobb a Föld porral leárnyékolt felülete, annál több napsugárzás verődik róla vissza és megy veszendőbe a földfelület "központi fűtésének" szempontjából. Sajnos a sztratoszférában erős vízszintes szelek uralkodnak, amelyek az oda feljutó port, szennyeződést gyorsan és nagy területen képesek szétteríteni. Ezt a porréteget a levegőből elsősorban (és megfelelő gyorsasággal) csak az eső tudja "lemosni", leverni. A probléma ott kezdődik, hogy nagy kiterjedésű (országokat beborító) esőfelhők 7-8 km-nél magasabban nincsenek, az időjárási jelenségek gyakorlatilag a sztratoszféra alsó szintje alatt játszódnak le. A zivatarfelhők is csak a sztratoszférába legalsó rétegeibe nyúlnak fel, és a Föld hatalmas felületéhez képest ezek csak pici, pontszerű felületet jelentenek, a sztratoszféra gyors "kimosásához" nem alkalmasak. Hpasp adatai megmutatják, hogy csak egy 100kt-ás töltet is már 13km fölé dobja fel a porréteget ahol a szél gyorsan képes elteríteni, de itt már nincs esőfelhő ami gyorsan "kimosná" a port a sztratoszférából. Szóval lehet kombinálni, hogy mi történne tömeges atomcsapások után a Föld légkörében. Azt se hagyjuk ki a számításból, hogy EGYETLEN izlandi vulkánkitörés kb. 8-10 napra képes volt leállítani Európa északnyugati részén a légiközlekedést, és további 10-15 napra komoly korlátozásokat okozni. Szóval ha kérhetném, atomfegyverekkel inkább ne tessenek lövöldözni az urak.... -
#82689
paki vs indiai nuki háborúra
1945 és 1963 között több mint 500 (!!!) nuki robbantást hajtottak végre, egyedül 1962-ben 178-at.
(63-ban egyeztek meg a földalatti kísérletekről)
Ennyi fegyverről india/paki csak álmodozhat.
Oszt a nuki tél mégis elmaradt.
Pár adat a fegyver által ütött kráter hozzávetőleges átmérőjére, a hatótöltet függvényében;
10kt - 150m
50kt - 250m
100kt - 330m
500kt - 560m
1Mt - 710m
5Mt - 1200m
Egy komolyabb vulkánkitörés jópár köb-kilométeres (!!!) méretekben szokta a hamut feltolni.
A nuki fegyvereink sehol sincsenek egy vulkán kitöréshez képest.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.06.06. 09:21:53 -
#82688
Meg nem mondom neked így helyből ugrásból, de készült tanulmány a paki vs indiai nuki háborúra.
Nem értem egyeseknél a kétkedést, Hpasp diagramja is megmutatja, hogy a pár száz kt hatóerő egyenként is a sztratoszfrába feltolja a port... -
JanáJ #82687 Jaj. Olvasd el újra és ne egy töredéket idézz! Nézd csak: 500 kt -nél nagyobb fegyver bevetése nem történik meg (tehát pl. csak USA fegyverek). Azaz azért fontos a csak USA oldal, mert a ruszkiknak még feltételeztünk MT-ás harci fejet ami meg az elméletünk szerint mindmeghalunknukitelet okoz. Peace. :-) -
#82686
Molninak is szól:
Következők a kérdések:
Mekkora mennyiségű(hány tonna,hány köbméter-köbkilométer),milyen minőségű(szemcseméret,szemcsék anyaga-alakja) anyag kerül fel mekkora magasságba?
Egyszerű példákként:hány bomba kell egy Eyjafjalajökull "előidézéséhez"?Hány egy Krakatauéhoz?
-
#82685
A cikket úgy kell kezelni, ahogy alá van írva: a szerzője egy olvasó.
Azért linkeltem, hogy lássam az itteni véleményeket róla. -
#82684
Az I. vh alatt asszhem több kárt okoztak a brit flotta nagy hajóinak az aknák, mint a toprpedók... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#82683
Azt sem tudom, hogy hol kezdjem el szétszedni ezt az irományt.
Mondjuk már az is mérvadó, hogy hol olvasható (innen kezdve tárgyilagosság kizárva), de folytatva ott, hogy marhaságokkal van tele, a kedvencem: " A sorhajók kora és taktikája leáldozóban volt" - ja, hogy a Dreadnought célja pont az volt, hogy oldalsortüzet tudjon adni minél több fő fegyveréből, vagyis pont, hogy továbbra is sorhajó-elven harcoltak (miért is volt taktikai előnyben a Bismarck és a Prinz Eugen a Hood-al és a Prince of Wales-el szemben? Mert mindegyik fő tornyukkal tudtak tüzelni, míg a britek a gyors megközelítés miatt csak az első tornyaikkal). Ostoba elképzelésekből a német oldalon se volt hiány, csak azokat nem sorolják fel, az újszerű technológiák terén pedig a torpedót alapvetően megelőzte az akna (ami még a torpedónál is olcsóbb volt, nem mellesleg a tengeralattjárók jó része első sorban aknatelepítésre volt szánva/használva, de erről egy szó sem esik...).
Felhoz mindent, ami a britekre nézve kínos, a németekkel kapcsolatban pedig csak pozitív dolgokat emleget fel. Pedig ha már felemlegették a búvárnaszád-sztorit, én biztos kiemelt helyen kezeltén a német kereskedelmi tengeralattjárókról, mert hát, ha már valami érdekes téma akarna lenni, akkor az az volt.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.06.05. 21:43:24 -
#82682
A tengeralattjáró-sztori -
#82681
Most Molnibalage-nak van igaza. ;-) -
#82680
Gombafelhő tetejének a maximális magassága (felszíni vagy kis-magasságú robbantásnál), a hatóerő függvényében...
10kt ~20kft
100kt ~40kft
500kt ~60kft
4Mt ~80kft
10Mt ~100kft
... namost meddig kell emelkednie, hogy megállítsa a föld felmelegedését?
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.06.05. 18:06:08 -
millerius #82679 Nem én találtam ki hogy válaszolhassak neki, az Ő feltételezése volt, benne van a szövegében, hogy "csak USA fegyverek". :-) -
JanáJ #82678 Nem a következő 5-10 évre gondoltam és egy kis vagy közép hatalom ellen is lehet használni. -
JanáJ #82677 Csak azt kérdezte, hogy ha 5Mt helyett csak fél Mt-akkal lenne a balhé, akkor a feles töltetek is nuki telet okoznának-e. -
millerius #82676 Nehogy elképzeld már, hogy az egyik/akármelyik oldal atomfegyvert vet be egy háború során, akkor a másik majd meghunyászkodik és válasz nélkül megadja magát!! Már a háború kitörése is eszkalációk sorozatát jelenti ahol egyik fél sem enged, hát még ami utána jön. Akinek van atomfegyvere, az mind azért tartja, hogy a legfőbb ellenségét visszatartsa annak használatától, de ha ez nem sikerül, akkor ő is használni fogja azt ami van neki... :-( -
F1End #82675 Igen, viszont lejjebb azt írtad, hogy " a 5-10 Mt-ás termonukik felnyomják a sztratoszférába az anyagot ", ami ha jól értem a nukleáris tél legfőbb(?) oka. Ha feltételezzük, hogy 500 kt -nél nagyobb fegyver bevetése nem történik meg (tehát pl. csak USA fegyverek), akkor jóval kevésbé kell tartanunk a nukleáris téltől, nem? -
#82674
Nincs sok értelme a nagy tölteteknek.
Egy 5Mt-s töltet hatásos megsemmisítési sugara (33km) kétszerese egy 500kt-nak (16km), előállítási költsége viszont több mint 10x-es.
-
#82673
Felcseréltem. Az oroszok asszem még használtak héba-hóba ilyet. A lényeg igazából ugyanaz. Ha pár robbanófej átjuk, akkor vége a dalnak. -
F1End #82672 "Ha csak 3-4 pát Mt-ás töltet átjut és elcsapja Moszkvát és az utána következő legynagyobb várost..."
Itt megjegyezném, hogy tudtommal nincs olyan amerikai ICBM -re helyezhető atomfegyver (W76, W78, W87, W88) rendszerben, ami 475 kt -nál nagyobb hatóerővel bírna. Ehhez hasonlóan, a szovjet/orosz rakéták is át lettek fegyverezve, ott is jelenleg max 800 kt a legnagyobb (kivéve talán az SS-19 -esek néhány változatát, ott lehet, hogy megtartották az egy db 5 Mt -s fejet a MIRV -ek helyett). -
#82671
Semmiféle realitása nincs a mai árak mellett a ICBM és SLBM elleni védelemnek. Ha elkezdenék kiépíteni, akkor minden főbb célpontnál a maximális támadóerő kb. negyedére kellene felkészíteni. Ez mission impossible, ilyen nincs. Nem tudsz olyan csinálni, hogy 200 db MIRV ellen védjed a teljes keleti és nyugati part nagyvárosait. És akkor az ország többi része védtele
Ha csak 3-4 pát Mt-ás töltet átjut és elcsapja Moszkvát és az utána következő legynagyobb várost és fordíva NY, LA pár város, akkor kb. megszűnik a ma ismert civilizáció azokban az országokban és nagyon komoly rövid hosszútávú következménye lenne. A nem védett célokat úgyanúgy legyalulná minimális mennyiségű ICBM a kevés védett cél védelme meg édeskevés. A THAAD rakéta darabja valami 10 misi és szó nincs ICBM elfogási képességekről...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.06.04. 22:33:48 -
JanáJ #82670 Egyet értek. Valami amcsi (ex)tábornok nyilatkozta, hogy azért éltük túl a Hideg h.-t, mert annyi eszük még a ruszkiknak is volt, hogy nukival nincs értelme elfoglalni Európát, mert csak a saját tölteteiktől kipusztulnánk. A maró gúny a oroszok részéről ő volt, nem én. Valami civil tudósnak volt egy olyan felvetése, hogy ha az oroszok elindultak volna és elküldik az első sor nukit, akkor az lett volna a "jó" döntés, ha mindenki megadja magát, különben mind meghalunk.
Remélem nem jut el a rakéta pajzs addig, hogy kiherélje akár csak a kisebb országok nuki fegyverei okozta fenyegetést. -
JanáJ #82669 "június 6-án a Pápára települő brit Eurofighter Typhoon"-ok! -
#82668
Szerintem meg mindkettő. Hiába éli túl bárki a kiszóródást, ha utána az egész világ éhenpusztult volna. Az is, aki az esményekhez képest a világ másik oldalán van, pl. Ausztrália is.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.06.04. 17:39:41 -
#82667
Balhé esetén tél helyett inkább ezek a kiszóródási térképek miatt kellett volna aggódni...
... és ide nincs berajzolva amit a csehszlovákoktól fújt volna át a szél.
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.06.04. 17:38:18 -
#82666
1. Több év eltolódással...
2. A II. Vh alatt összesen dobtak le 3 Mt hatórerőt. Ennél egyetlen ICBM és többet tolna be és mivel nem az összes, hanem a helyi abszolút hatóerő is meghátorra az aszmoszférába okádott mocskot...
3. A videóben is benne van, hogy a 5-10 Mt-ás termonukik felnyomják a sztratoszférába az anyagot, ami a II. vh alatt nem törtlnt meg...
4. A felszíni robbantások többsége pár tucat kt volt és nem maradtak utánuk égő várások...
A nukleáris tél lehetősége nem valami humbug, több forrásból és modellel alá van támasztva. -
#82665
1942~45 között a legtöbb európai város szétbombázták, (volt amit felégettek).
Csak 1962-ben úgy ~140 felszini nuki robbantás volt.
A fentiek hatását ki kellett volna tudni mutatni az éghajlat változásában.
Persze lehet hogy Trump megoldja É.Korea és a felmelegedés problémáját is egyetlen gombnyomással...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.06.04. 17:21:45 -
#82664
Nagyon nem sőt, tudtommal ők ismerték el a lehetőségét később, mint a nyugatiak, de itt már ők is erről beszélnek. A dokufilmben ott az egész alapja. A Marson figyelték meg jelenséget először, de már előtte is felmerült az ötlet. A Mars visszaigazolta az elmélet helyességét és a '80-as évek számítástechnikai kapacitásával már modellezhető volt a dolog.
A pontos modellezéshez bőven megvan az elég adat, ez kérlek hidd el nekem (hő és áramlátechnikus vagyok) és azoknak, akik ezen dolgotak. Ahol a modell azt hozza ki, hogy a nyári meleg helyett napkon belül fagypont alatti lesz a hőmérséklet és egyes helyeken -50 fok lesz, akkor elhihetetd, hogy a modell pontoatlansága messze túl van azon, ami régen katasztrófa és a túlélés között van...
(BTW a Mars maga a modell referenciája is lehetett.)
Itt nem 100 évre kell előrejelezni a klímát és nagyon kevés változó is elég, hogy kimutatható legyen a hatás. Ha csak 1-2 évig tél van egy atomháború után az emberi civilizáció lényegében megszűnik. A kivátló esemény eleje meg kb. 1-2 hét, amíg a sztratosztférát beteríti az egész szmötyi. Ezt nem volt mission impossbile modellezni már akkor sem. Nem km-es felbontású modellek futottak.
BTW a XIX. század elején egyetlen koszos vulkánkitörés évekre hidegebbé tette a nyarakat és okozott éhínséget... Képzelt el egy olyan atomháborúban, ahol városok égnek akár napokig és maga a por és korom tömege sokszoros.
Parancsolj.
A klímaváltozásra meg "rémiszgetésként" hivatkozni... Ember - már elnézést - de eszednél vagy te...? Te itt most konteózgatni akarsz vagy mi...?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.06.04. 16:14:56 -
fonak #82663 A nukleáris tél sztorit nem véletlenül a KGB segített elterjeszteni anno?
Inkább olyan "jószándékú" túltolt rémisztgetésnek tűnik, mint a klímaváltozás sztori... Nem alaptalan, de a modellek hagynak kívánni valót maguk után, a valóság pontos lemodellezéséhez hiányzik nekik pár dolog. Túlságosan bonyi a rendszer, amit modellezni akarnak. -
fade2black #82662 Ilyen első keresésre Mark 3 Produced 1945–1949 No. built 120 -
kamionosjoe #82661 Tegnap Rába gyárban jártam, katonai teherautókat láttam. Ha már így esett le is fotóztam őket:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
![]()
-
#82660
Modom, én úgy tudom, hogy a Berlini válság elején a bevethető jenki atomfegyverek száma nulla volt. A B-29 átvezénylés csak blöff volt, fegyver nem volt hozzá. -
fade2black #82659 Berlin ahogy 48is csak plda helyzet/év volt. B-29et pár nap alatt akárhova át lehet vezényelni a "szűk" keresztmetszet mindkét oldalon amúgy is a bombák száma lett volna. 48ban Szovjet oldalon ugye 0, US oldalon 100+. -
JanáJ #82658 Képek: Miami beach ari show -
#82657
1948-ben a válság idején pont ellentétes volt a helyzet. A B-29-esek egy részét átvezényelték, de asszem akkor perpillanat nem volt bevethető atomfegyvere a jenkiknek.
Az egész atomháború értelmetlen és csak remélni tudom, hogy ez a sok ostoba vezető fejében tudatosult. Egy 100%-os sikerül 0 ellencsapás nélküli atomáborúnak sincs győztese, mert utána meg jön a nukleáris tél. Más sokkal kisebbtől is. A modellek szerint egy Pakisztán és India kööztti lokális atomháború is több fokos átlaghőmérséklete eséshez vezetne és globális éhínséghez.
-
fade2black #82656 molni, hpasp hszeihez még annyit, hogy amíg nem tudod biztosítani 101%ra, hogy mindent lelöjj addig megvalósul a nuki elrettentés. Hiába szedte ki a B2 a topolok 99%át, lötték ki egy kivételével az összes boomert, hatástalanították egy kivételével az összes satant... sött ha csak egy boomer, Heavy ICBM, pár mobil ICBM... marad már semmi értelme még Szovjet/Orosz mentalitás mellett is. Egész NYEUropa nem ér annyit, hogy Moszkva, Leningrád eltünjön...
US mentalitással meg amúgy sem. 48ban már keményen ment a hidegháború. Berlin blokád miegymás, US 100+os nagyságrendben rendelkezett nuki bombákkal, Szovjet oldalon még 1évre vagyunk az első kisérleti robbantástól mégse használta ki US a "lehetőségét". Ha tetszik US úgy se csinált semmit, hogy 101%ig nem kellett se neki se szövetségeseinek nuki ellencsapástól tartani. És uígy nem csinált semmit R-7ig (1959). US irányában onnantól van nuki elrettentés.
IMo ha fordítva lett volna a helyzet Sztálin simán végiggyalulja Europát, US meg kussolhat...
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2017.06.04. 09:42:56 -
#82655
Az egyik a mozgási energia, ami ugye leegyszerűsítve a sebesség és a tömeg szorzata.
Impulzus.
Én eddig nem nagyon láttam olyat, hogy flechette nagyon komoly sebzési mértékkel bírt.
Feltételezem nem sikerül olyan dokumentumot vagy felvételt találni ami arról szól 1400 m/s-al csapódott a célba, élőlénybe vagy gélbe. Amiket én találtam eddig azoknak a sebessége felét se éri el és az itt a kérdés ez a 2x nagyobb (1400 m/s) sebesség mennyit számít. Növekedik a permanent cavity térfiogata? Vagy mi van a hidrosztatikus sokk hatással amit gélben nem is lehet felmérni?
Közben ahogy próbáltam többet olvasni a témában ezt találtam a guns wiki oldalán a hidrosztatikus sokkról:
Gun Wiki at this time rejects the theory of hydrostatic shock that from a remote impact and despite organ failure and or loss of blood pressure, a pressured wave acting on the central nervous system leads to unconsciousness or death.
Gun Wiki will review its policy when and if science can definitively prove that a remote impact causes incapacitation or death due to a pressure wave to the central nervous system. -
JanáJ #82654 Harckocsizónak lenni eleve nem kellemes. Ha szembe ott a NATO akkor pláne nem. :-) -
#82653
Nem lehetett kellemes az orosz hk.-ban, amikor épp IR-el nézelődtek majd az enemi rájuk küldött egy xenon csóvát, nem tudom volt e benne valami védelem, de ha nem, akkor egy darabig csak pislogtak.
