Haditechnikai Topic

az orosz haderő részére leszállított repülőgéptípusokat listázza éves lebontásban
face link

Itt azt írják, hogy például a Kamcsatkai 53. PVO hadosztály a Flotta alárendeltségébe tartozik...

Sz-300PT-et dobták ki, Jelenleg van úgy 25db Sz-400, kb ugyanannyi Sz-300PM (ebből legalább 3 modernizálva Sz-300PM2 szintre), és vagy 25db Sz-300PSz, ami már bőven ~30 éves.

A légierő és flotta bázisait védő osztályok azok kinek a kezelésében vannak? Egyáltalán a PVO megszűnte után most kinél vannak a légvédelmi osztályok? Légierőhöz tartoznak? Szárazföldi erőkhöz? Vagy külön haderőnem?

Én azt hittem, hogy a PSz-eket már teljesen kivonták. Vagy a PT-kel dobták ki már teljesen?

Sz-300 történelem, számok tükrében-IV. Tervek és realitás.

A jelenleg szolgáltban álló Sz-300PSz példányok jövőbeli leváltását az új Sz-350 Vityaz típussal tervezik.
A 16 célcsatornás komplexum 120km hatótávolságú aktív önirányítású rakétája a 9M96D.
2020-ra 30 példányt terveznek rendszerbe állítani.



Manapság, amikor Oroszország GDP-je megközelítően megegyezik Olaszországéval, a honi légvédelem 40 ezrede, 75 komplexummal védelmez 30 lokációt.

Kiemelt városok
Moszkva; 8 Sz-400, 12 Sz-300
Szentpétervár; 4 Sz-400, 8 Sz-300

Csendes Óceáni Flotta
Kamcsatka; 3 Sz-400
Vlagyivosztok; 2 Sz-400
Nahodka; 2 Sz-400

Északi Tengeri Flotta
Murmanszk; 2 Sz-400, 2 Sz-300
Szeverodinszk; 4 Sz-300

Fekete Tengeri Flotta
Novorosszijszk; 2 Sz-400
Feodoszija, Krím félsziget; 2 Sz-400

Légierő bázisai
Engelsz; 2 Sz-300
Hmeymim, Szíria; 1 Sz-400

Fontosabb települések
Kalinyingrád; 2 Sz-400, 2 Sz-300
Novoszibirszk; 2 Sz-400
Szuhumi, Abházia; 2 Sz-300
Jekatyerinburg; 2 Sz-300
Szamara; 2 Sz-300
Voronyezs; 2 Sz-300
Habarovszk; 1 Sz-300
Szolnecsnij; 1 Sz-300
Ulan-Ude; 1 Sz-300
Irkutszk; 1 Sz-300
Ácsinszk; 1 Sz-300
Azov; 1 Sz-300
Jaroszláv; 1 Sz-300

diszlokáció...

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Ez a "fiam, rosszul csinálod" tipikus esete. 😊

Pedig tuti van, gondolom nem porszívóztak ki. :-)

Hiányolom a sok BB-t a képről. =D

Nem tűnik túl életszerűnek. Mondjuk az atom kézigránátnál egyyel jobb.

Rétság volt a régi hk laktanya. Itt látszódik is a merülő medence a vizi átkelés gyakorlására.

Mindig tanul valamit az ember. Én például még nem hallottam eddig a helikopter-elleni aknákról. Kifejezetten az igen alacsonyan (100-150m alatt) repülő célok ellen találták ki, ahol például a MANPADS sem túl acélos.

A legtöbb megoldás 5 mikrofonra épülő audio-lokalizációs megoldást használ, néhánynál megjelentek a doppler-radar illetve infravörös megoldások is. A cél leküzdését általában formázott töltet segedelmével hajtják végre, néhány esetben repeszfelhővel. Működési elvéből fakadóan (közvetlenül felette, vagy legalábbis igen közel kell elrepüljön a cél) kifejezetten defenzív fegyverek, területvédelemre, épületvédelemre használhatóak láncba telepítve.


Bolgár AHM-100


Orosz PVM-2


Egy másik orosz helikopter-elleni akna, a TEMP-20


A lengyel IZMR-11

Szerintem a mell lövés lelassítja, még ha mellény is van rajta és a fej meg befejezi. A zsidók ezt dobták még meg azzal, hogy .22-el tolták repülőn. :-)

Ok, csak akik így tudnak lőni, azok nem egy célra dolgoznak. A franciák nálam sokat estek a húsboltos eset óta.

Nem tudom mennyire életszerű, de erre van a mellbe kettő, majd fejlövés. Csak ehhez szerintem rendkívüli lő készség kell.

Más véleményen vagyok, a test viszonylag nagy célpont, ha van egy átlagos lőkészséged, és látod hova csapódnak be a lövedékek a célzotthoz képest, akkor reflexszerűen tudod már, hova kell húznod a fegyvert ahhoz, hogy eltaláld a célt.

Magyarul lősz kettőt, ami jó eséllyel eltalálja a célpontot, lelassítod vele, és túlesel az első lövés sokkján, közben meg segít annyit, hogy a végső lövést, amivel végképpen harcképtelenné teszed a veszélyforrást, minél pontosabban bevidd.

A legegyszerűbb megoldás a minél többet testre, ha fekszik akkor még párat testre.

A francia túszmentőknél volt az ominózus jelenet, amikor a terrorista kirongyolt -vélhetően robbanóanyaggal a testén- a boltból a kb. 200 rohamrendőr közé. Azok már futtában beleküldtek vagy 2 tárat és amikor elesett a földre, még akkor is lőtték tovább cirka 1 m-ről.

Neki már mindegy, a lőszer olcsó, neked meg csak egy életed van.

Nem véletlenül lőnek a különlegesek mindenkit fejbe, ha mást nem a földön.
Nem tudom mennyire életszerű, de erre van a mellbe kettő, majd fejlövés. Csak ehhez szerintem rendkívüli lő készség kell.

Anno sorosként nekünk is elmondták mi a jogszabály és utána azt is, hogy mi az "élet". Szerencsére nem éltem a dologgal. :-)

Sz-300 történelem, számok tükrében-III. Felámad-e a Phoenix?

Az Sz-300-as gyártásának újraindítását tíz éves szünet után, a Kínaiak által 2004-ben finanszírozott megrendelés tette lehetővé. 16db Sz-300PMU2 Favorit (SA-20😎 rendszer leszállításában állapodtak meg két részletben, összesen 1'980 millió USD értékben. Algéria szintén vásárolt 4 példányt, 500 millió USD-ért. A megrendelés által modernizált új gyárban 2007-és 2009 között legyártották mind a 20db export példányt.
A 6 célcsatornás rendszer 48N6E2 rakétája 200km hatótávolságú.
2016-ban az Iráni szankciók miatt korábban felfüggesztett 800 millió USD értékű megrendelés legyártása és leszállítása is megkezdődött.



2015-ben megkezdődött az Orosz Sz-300PM változatok modernizációja, a 6 célcsatornás Sz-300PM2 Favorit-S (SA-20😎 rendszer 200km hatótávolságú rakétája a 48N6D.

Az export Favoritok gyártása közben 2007-ben és 2009-ben elkészült az két első Sz-400 Triumf (SA-21) példány Oroszország részére. A 12 célcsatornás rendszer 250km hatótávolságú rakétatípusa a 48N6DM.
Az export leszállítása után, 2011-ben felgyorsult a gyártás Oroszország részére, 2020-ra 56 példányt terveznek rendszerbe állítani, lecserélve az összes Sz-300PT-t.
Jelenleg (2016-ban) 8 példány Moszkva, 4 Leningrád körül, a többi 2~3 osztályos ezredekben a fontosabb településeknél állnak szolgálatban.
2016-ban kerültek legyártásra a 380km hatótávolságú rakétatípus, a 40N6 első példányai.



2020 után várhatóan az Sz-400-as is exportra kerül, tárgyalások folynak 6db eladásáról Kínának 3000 millió USD értékben, illetve 5db szállítására India számára 2500 millió USD értékben.

A negyedik rész a jövőbeni tervekkel foglalkozik...

Nem tudom miért, de erről ez az ominózus filmjelenet jutott eszembe 😊

Egy szót sem értek ebből.

Az uccsó kettő a bgk és a 142, de mi ezen a beugratós arra nem jöttem rá..

A legelső nálunk is rendszerben állt.
A BGK-ról írhatnál pár részletet, hátha újdonsággént hatna manapság, amikor tetszőleges kütyü tudja azt amire tervezték...

"nem lövünk senkit fejbe, mert hát attól meghallhat...). "

Oszt akkor észreveszi a járőrt iccaka ha meghaLLja? 😛

Egyrészt sírnivaló, hogy az érvényben lévő jogszabályok mennyire elrugaszkodottak az élettől még manapság is. Másrészt sírnivaló amit produkálnak a delikvensek. A felszerelés egyenesen zokogni való. A legrosszabb viszont, hogy a BM ezt annyira nem érti, mit és mennyire csinál szarul, hogy ők maguk teszik fel a videót a netre... Szóval változás valószínűleg nem mostanában lesz.

A honvédségnél is lehetett volna néhány legalább ennyire szomorú videót csinálni a lőtéren néha(?), szerencsére azok - ha készültek is - nem lettek nyilvánosak a legtöbbször.

Ezzel szemben USA-ban szabályosan kitáraznak a rendőrök a fegyveres elkövetőn és joggal.
Merthogy egy rakás videót láttam ahol a delikvens bekap vagy 4-5 találatot és még szalad pár métert.

Sőt egy rendőr azért halt meg Brazíliában, mert három elkövetőből az elsőbe belenyomott egy duplást a mellébe, majd figyelmét és fegyverét a menekülő másik kettő felé fordította. Eközben a földön vérében fekvő haldokló még egyet belelőtt a rendőrbe aki a kórházban végül feladta a küzdelmet a szervezete.

Egy hiba volt és az életébe került.

Nos ezek után kijelenthetem, hogy ha tűzharcba kerülök, addig lövöm az ellenfelemet, amíg tuti ki nem nyúlt. Biztos ami tuti, még a földön fekvőbe is egyet.
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2017.01.04. 15:00:51

Határvadász (lő)kiképzés:



Ajánlom mindenki figyelmébe a rendőrség levedlett műbőr pisztolytáskáját, a PA-63-at, és a tényt, hogy a felkarra való lövést gyakorolják (régen is ez volt a módi a rendőrségnél, "humánusan" nem lövünk senkit fejbe, mert hát attól meghallhat...).

Az uccsó kettő a bgk és a 142, de mi ezen a beugratós arra nem jöttem rá... <#nemtudom>
Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2017.01.03. 21:08:44

Jó meglátás (bár ezek majd az SDB-X -nél jutnak szerephez <#awink>), viszont én ezekre gondoltam...




Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.03. 20:50:20

Hmmm... Akkor a PVO légvédelmi egységekre nem vonatkozott az, hogy csak a szovjetunió határain belül működhetnek, csak a PVO vadászgépeikre? <#confused>

Én, én, én

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

--

Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.01.03. 17:31:16

Nem beszólésnak szántam. Csak jeleztem, hogy nem új az infó.

Ja, akkor lehet csak nekem volt ez ennyire új hír. Mondjuk annyira nem követtem az eseményeket bevallom.

A PVO csak a szovjet határon belül működhetett, azon túl csak a VVSz. Szvsz ez volt a határ menti felállás oka.

PVO ezredek védték az összes VSz tagállamban lévő szovjet repteret (Nyeva komplexummal), illetve az NDK-ban települt szovjet Sz-200 Vega osztálycsoportot is.

És persze játszottak Vietnamban, Egyiptomban és Kubában.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.03. 16:52:55

A PVO csak a szovjet határon belül működhetett, azon túl csak a VVSz. Szvsz ez volt a határ menti felállás oka.

Eleve elég érdekes felfogás az, hogy a VSz szovjet határon van egy védelmi vonal, bár odáig el lehet repülni úgy - Sz-200 előtti időben - hogy elkerülik a kelete európai városokat. Apró hiba, hogy amúgy is észak felől érkeztek volna az interkontientális bombázók.

Egyszerűen nem értem, hogy mi a fenére gondoltak...

Elvileg, közepes magasságon, az SzU európai területein megvolt az átlapolt Sz-200 védelem.

A BGK és a 142 kivételével egyiket sem, nyertem? 😄

Max annyit, hogy némelyik vontató valami MaZ meg Zil-131(?) meg Ural-4320 lehet...

Beugratós kérdés, hogy ki melyik járművet nem ismeri fel?

Sz-300 történelem, számok tükrében-II. Fogatlan-e az oroszlán?

1978 és 1983 között gyártott, fix telepítésű 56db Sz-300PT Birjúza (SA-10A) Moszkva körül 1:1-ben váltotta az Sz-25-ösöket. Parancsközlő távirányítású 5V55K rakétája 47km hatótávolságú, de már 25m-en repülő célok ellen is hatásos volt.


1983-tól 1990-ig legyártott mobil, ~70db Sz-300PSz Volhov-M6 (SA-10😎 példányból 20db Leningrád köré települt, a maradék így viszont már csak a fontosabb településeknél váltotta (általában településenként csak pár példány) az Sz-75/125-öket.


A széria utolsó 6 példánya Sz-300PMU Volhov-M6 (SA-10😎 jelzéssel export változatban készült el.
1989-ben Bulgária és az NDK kapott 1-1 példányt, 1990-ben pedig Csehszlovákia.
Ekkor kavart be a rendszerváltás, és az elkészült 2 Magyar, és 1 Lengyel komplexum már nem került leszállításra. Az újraegyesítéskor az NDK-s rendszer is visszakerült a Szovjetunióba, így a végén Kína kapta meg mind a 4-et 1994-ben, 220 millió USD-ért.
A 6 célcsatornás rendszer 5V55R rakétája 75km hatótávolságú, és 25m-en repülő célok ellen is hatásos. A rakétát az egyfokozatú szilárd hajtóanyagú hajtóműve, az indítás után 8~10 másodperc alatt gyorsítja fel Mach7 fölé. A célt ballisztikus pályán közelíti meg, végfázisban a célmegvilágító és rávezető állomás (RPN) illetve a rakéta fél-aktív rávezető feje által mért adatok alapján, a földön kidolgozott parancsokkal irányítják célba.


A nyolcvanas évek második felében a Moszkva körüli 56db Sz-300PT-t, Sz-300PT-1A változatra modernizálták, így már alkalmazhatta a nagyobb hatótávolságú 5V55R rakétát is.

A Szovjetunió felbomlása miatt, az Sz-300PM Volhov-M6M (SA-20A) csak 1993-tól került rendszerbe.
1993 és 1996 között ~35 példányt gyártottak, amiből az utolsó 8db Sz-300PMU1 Volhov-M6M (SA-20A) jelzéssel export változatban készült el. Kína 4db-ot kapott 462 millió USD (szovjet) adósság leírás címén, Görögország és Vietnám 2-2db-ot vásárolt, 230-230 millió USD értékben. Az Orosz kézen maradt 27 példányból 20db a Moszkva körüli belső gyűrűre került, miközben a külső gyűrű tüzelőállásain lakóparkok létesültek. A maradék 7 Sz-300PM, és a felszabadult összes (56db) Sz-300PT pedig a fontosabb településeken (általában településenként csak pár példány) váltotta a még megmaradt Sz-75/125 rendszereket, amik a hadrendből 1996-ban teljesen kivonásra is kerültek. A 6 célcsatornás rendszer 48N6 rakétája 150km hatótávolságú, és 10m-en repülő célok ellen is hatásos.


Az Sz-200-asok leváltására 1985 óta fejlesztett 400km hatótávolságú változat rendszeresítését az orosz pénzügyi összeomlás 1998-ban megakadályozta, 10 éven át nem is került semmilyen Sz-300-as változat gyártásba. A nagy-hatótávolságú Sz-200-asok váltótípus nélkül lettek kivonva.

Atyaisten. Hát nem csoda, hogy összedőlt a Szu...

Szerintem az égvilágon semmi értelme nem volt. Sokkal logikusabb a városoka védeni azon gépek ellen, amik átcsúsznak az elfogó vadászokon. Embertelen erőfeszítés egy olyan papírvékony védelemért, amit úgyis áttörnek a támadó gépej úgy, ha egy helyen lépik át a sávot aztán szóródnak szét. Hely volt rá...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.01.03. 15:43:18

75-ös sáv nyugaton...

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

... és keleten.

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.03. 15:35:09

Arra ott voltak a MiG-25PD/PDSz és MiG-31 elfogó-vadászgépek.

<#eljen>

A Finneknél miért nem?
Északról miért nem volt semmi? Az amik nem pont az É.-i sark felől vagy Alaszka felöl hozták volna a kapitalizmust?

Majd este felrakok térképet.
Északon viszont csak Leningrádig tartott, a Finn-Szovjet határ már nem.

A határmérésél kapott számok soha nem pontosak, mert végtelen hosszú is lehet, ha a felbontásod akkora... SAM-nél csak a légvonal számít ugyebár, tehát lényegében kerítsd körbe a cikkakcok mentén egy átlagoló egyenessel. A SAM határán a legcikcakkosabb esetben igen hozzú lehet a határ km-es felbontással is, de ez lényegtelen.

határ - piros
átlagoló vonal - zöld
SAM HMZ - kék



Tehát így nézve, akkor a határ nagy része le volt fedve?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.01.03. 09:58:09

Az akarod mondani, hogy a teljes szovjet szárazföldi határ le volt fedve nagy magasságú HMZ-n legalább 1 db SAM osztállyal mindenhol a csúcson...?

Nem a teljes Szovjet határ ami 60'000km hosszú volt, "csak" 8'500km volt lefedve, Leningrádtól a nyugatabbik Szovjet-Kínai-Mongol hármashatárig.
<#wow1>

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.03. 09:50:20

Cifu #77378

Nem találom Cifu korábbi hsz-át, de mintha ez egy felturbózott Liaoning lenne. A következőnek meg az is felmerült, hogy egy CATOBAR-t építenek. Bár ez szerintem egyenlőre sok lenne nekik.

Nagyon régóta publikus, hogy több egységet akarnak. A Liaoning gyak egy kiképző hajó.

Kínában nemrég adták át a Liaoning repülőgéphordozó anyahajót, de kiderült hamarosan jön is a következő:

forrás: htka

Vávávárájál...!? Az akarod mondani, hogy a teljes szovjet szárazföldi határ le volt fedve nagy magasságú HMZ-n legalább 1 db SAM osztállyal mindenhol a csúcson...?