95110
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
SZUsszan #82732 Korai CQB
![]()
-
millerius #82731 Az elején így volt, a Baltikumban full fegyverzet volt, egy ideje meg két AMRAAM a készültségi fegyverzet Kecsón. -
JanáJ #82730 Hát szerintem sok is. :-) Az iris magában amúgy sem elég, szóval bőven elég a készültségi gépekre. :-)
Mi is csak IR-el adunk keszit? -
JanáJ #82729 Harckocsi? Szvsz pár száz méteren működhet. -
Freeda Krueger #82728 Egy oldalon megint előjött a csövön át célzás és lövés kérdése,felvetés formájában.
Volt már téma itt (vagy a 2. világháború topikban),de tulajdonképpen hol csapódna be az a lövedék?
Mit lehetne így eltalálni?
-
#82727
25 db rakétát vettek összesen. -
JanáJ #82726 Az osztrákoknál még mindig csak Iris-T-vel repülnek az EF-ek? Az komoly, hogy csak nappal adnak keszit? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#82725
Inkább csak megerősítették, hogy jelenleg csak tesztelés fázisában van a hangtompító alkalmazása, de ennél tovább még nem gondolkodnak. -
Berkut111 #82724 U-turn by USMC -
JanáJ #82723 Jól hangzik. Az éhezés mellé egy kis savas eső is. -
#82722
T-72 még egy bőr :)
Drón reptetés, orosz módra (mutatják az irányítót is)
-
Berkut111 #82721 Hehehe -
#82720
Ki rendszeresítette a fejlettebb K-74-et? (R-74 a neve, K a gyártáskori típusjelzés, gyártmányjelzés.) -
#82719
Az ASRAAM az most TVC-s vagy nem...?
Tudomásom szerint nem.
Erre valaki?
Én csak a K-74M féle IR/UV-ről tudok. -
#82718
Azt akarja jelenteni,hogy lehullik(eső módjára),nem pedig azt,hogy az eső kimossa a rendszerből.A kerekded szemcsék esnek le elsőként(legkisebb a felületük),őket követik a kis tűszerűek és a végén jönnek a szálas-szabálytalan alakú esetleg hópehelyszerűek. -
#82717
Erre valaki? -
#82716
Őőőő...nem feltétlenül.Anyagi minőségtől is függ.A Krakatoa esetén a kilökött anyag szokatlanul magas koncentrációban tartalmazott kén-dioxidot,ami aztán a cirrus felhőkkel találkozva több lépcsőben kénsavvá alakult-ami egyfelől megnövelte a felhők albedóját(tehát kevesebb lett a beérkező napsugárzás),másfelől meg savas esőket okozott(meg szép naplementéket). -
#82715
Az ASRAAM az most TVC-s vagy nem...? 
-
JanáJ #82714 Van wikije, még nem nyaltam végig, de a 1990-est is összefoglalja. -
#82713
"Any debris or smoke that is released into the troposphere (below 70,000 feet) quickly rains out in the weather within a few days "
Mi van...? Már elnézést, de be van rúgva...? 70 ezer lábont miféle eső? 10 km magasan is eszméletlenül ritka esemény a csapadék tudtommal.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.06.06. 13:37:33 -
JanáJ #82712 A vulkán elvileg még jobb is, mint a nuki, mert nehezebb részecskéket tol fel, amelyek gyorsabban hullanak vissza, mint a városok "füstje". -
F1End #82711 In a total nuclear exchange where the entire worlds arsenals are used, how long would the nuclear winter last and would we survive? -
#82710
Egy atomháborúban csak Nbr-re 500 Mt tája zuhant volna a '80-as évek számításai szerint. A nukeláris tél olyan biztosan jött volna egy egy korlátlan és egyidejű atomcsapás esetén, mint a napfelkelte és a napkelte. Több ezer Mt-át lövöldöztek volna el egymásra. -
#82709
Némi vulkanológiai anyag átrágása után...
Krakatoa,1883.
A négy egymást követő kitörés összesen 200 MT-s hatóerővel bírt,a legnagyobb a négyből 150 MT-s volt. Összesen mintegy 21 köbkilométernyi anyag távozott,ebből az igazán finom szemcseméret 1 köbkm-es mennyiségben mintegy 27 km magasra jutott. Ez a Föld átlaghőmérsékletét mintegy 1,2 Celsius fokkal csökkentette,ami csak 1888-ra állt helyre. -
#82708
Mea culpa, az ARH helyett Mecha-t akartam írni, erre sikerült teljesen marhaságot megfogalmaznom.
Elég hétfős kedd van, na.
-
#82707
Persze, hogy ARH. A kérdés az, hogy a rakéta saját radarja mecha vagy ESA legyezésű- -
#82706
Sajnos ezzel kapcsolatosan nincs egyértelmű információ. Én mondjuk ARH-ra tippelek, abból kiindulva, hogy a vadászgépekre szánt "hazai" AESA radarok terén is az ELTA-hoz fordultak segítségért. -
#82705
Nem tudok róla. Az is érdekes kérdés, hogy az ARH mecha vagy ESA legyezésű. Ha ESA legyezésű, akkor a vontatott csali is erősen inog... -
#82704
Ez 2009-es tanulmány kivonata.
1984-es.
-
#82703
Pont ezért említettem meg külön. Van ehhez hasonló képesség rajta kívül? -
#82702
Még ilyen háború is insta -2-3 fokos globális hőmérsékletet jelentne, de nem maga a hőmérséklet lenne csak gond. -
#82701
Nem, nagyon nem. Alig pár városnál volt komoly tűz. Moszkvát eltrafáló tucatnyi több szák kt töltet utáni esettel összemérni egész egyszerűen mulatságos megközelítés. Nem egy ligában fockiznak. Ráadásul mekkora időkülönbséggel voltak a II. vh-s esetek? Izé... -
#82700
Csudajó, és a hatóerőt is megnézted illetve, hogy ebből hány volt légköri? Ezen felül még mindig az van, hogy egyiket sem város felett robbantották fel...
További faktor, hogy egy atomháborúban 1 óra alatt robban fel az, amit a tesztek során 20 év alatt robbantottak fel és volt, hogy 2-3 évig nem is volt gyakorlatilag légköri robbantás és 1965 óta gyakorlatilag ilyen nincs. Három (!) nagyságrend van az idők között és a tesz robbantások során a hatóerő szökőévenként volt 20-30 kt felett. A nagyobb hatóerő egy része meg tengernél lett robbantva, ahol viszonylag kevés a város és a por, amit felküld. (Az összes jenki nagy termonuki teszt atolloknál volt..)
Kb. 1 éve kiszámoltam, hogy a pár 5-50 Mt közötti robbantás adta ki a teljes hh. alatt elpukkantott nuki hatóerejeének kb. 25-30%-át. A 2000 robbantásból alig tucatnyi. Nézd meg az átlagokat, po. a Cár Bomba évét és az előte és utána levőket. Van olyan év, ahol 20 kt alatti átlag jön ki az összes robbantásra és a légköri átlag ennél is kevesebb lehetett.
A vulkán lokálisan tol fel km3 anyagot a nuki robbantások háború után meg egyé CONUS, Európa és Oo, területének több részén is. És nem hetekig tartó pöfékeléssel, hanem 24 óra alatt és utána még égtek volna a városok és üzemek..
A II. vh-s bombázosok során a tűz közelében nem volt sehol egy atomháborúnak, ne akarjuk már a kettőt összemosni, mert elfog a röhögés. A japán városok tűzvihara mennyiségileg kevés anyagot jelentett, Európában meg Hamburgot és Drezdát leszámítva nagy tűz nem volt ami 20-30 km-re nyomta fel volna az anyagot. 1944-ig az 5-6 ezer tonnás bombatámadások is igen ritkák voltak és azok sem okoztak tűzvihart és azok sem mentek fel a sztraszforába. Hogyan is tették volna, mikor az 5-6 ezer tonna bomba az eleve nem 5-6 kt hatóerő, mert a robbanóanyag mennyisége a bomba tömegének töredéke? Ráadásul még koncentrált sem volt a teljesítmény bevitel... Nem is értem, hogy az összemérés hogyan merült fel benned.
Nem értem, hogy miért ragaszkodsz ahhoz, hogy nem lett volna nukleáris tél. Minden modell és tapasztalat arra mutat, hogy erőködés nélkül az lenne. -
#82699
A kombinált vezérléses SAM iszonyat durva dolog. Ha képalkotós, akkor ma gyakorlatilag zavarhatatlan a kicsike elvben... -
#82698
Kifutott a tengerre első tesztútjára az első Dél-Koreai Incheon (Block II.) osztályú fregatt:
![]()
A feltöltve ~3600 tonnás fregatt CODLAG (COmbined Diesel-eLectric And Gas - cirkálósebességhez diesel-elektromos, nagy sebességhez gázturbinás meghajtás) rendszerű erőforrást kapott, max. sebessége 30 csomó körüli.
Fegyverzete:
1x 127mm/L62 Mk.45 löveg
1x 20mm Phalanx
16 K-VLS,
(ezekbe 1 per VLS mehet az SSM-700 Haeseong szárazföldi célok elleni robotrepülőgép változatból vagy a Hong Sang Eo (gyakorlatilag koreai SUBROC, illetve VLS cellánként négy darab Haegung K-SAAM légvédelmi rakéta mehet)
További 2x4 db indítókonténer van a hajó elleni SSM-700K Haeseong-változatnak
1x hangár és leszállóhely 10 tonnás helikopter részére
A K-SAAM alapvetően az ESSM konkurenciája, de kombinált aktív radarral és IIR érzékelővel az orrában.
![]()
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.06.06. 10:33:15 -
JanáJ #82697 Kezd parttalan lenni a vita. Molni hivatkozik egy szimulációra, ami szerint már a paki - indiai nuki háború is sok lenne. Utána jött a fél Mt-s töltetek mit okoznának, aztán megint a nagy hatalmak. Az egyetlen fix, hogy nuki... -
JanáJ #82696 Ne csináld. Azt az ÉS-t vedd észre. Hiába van nuki, ha nincs mit felvinni és hiába van égő város, ha a nuki nem viszi fel a füstöt. Valamint Molni is írta, hogy a WW2 alatt az égő városok évek alatt voltak, nem egyszerre. Nem értelek, mert pont te vagy, aki minden felvetett kérdésre konkrétumokat kezd el linkelni és reálisan próbálja nézni a dolgot. Van egy tanulmány - amit most már megkeresek - ami szerint "mindmeghalunk". Az ellen oldalon meg annyi hogy volt 178 robbantás, meg külön égő városok. Amúgy ha a városok elegek lettek volna, akkor egy nagyobb erdő tűz is kinyírt volna minket. Yellowstone-al is az a para, hogy teleköpi az eget porral, nem az, hogy elszáll a fél megye. -
F1End #82695 Hogy Hpasp -ot idézzem: "egyedül 1962-ben 178-at", amiből kb 140 föld feletti volt.
Másrészt, itt nem csak arról van szó, hogy nagyhatalmak közti háború több ezer robbanófejjel, hanem hogy helyi atomháborúk néhány tucat (n<100) fejjel mit okozhatnak, illetve ha valami rakétaelhárító rendszer/első csapás kiiktatná az ellen fegyvereinek nagy részét.
A vita tárgya továbbra is az, hogy mennyire reális és jelentős veszély ebben az esetben a "nukleáris tél". -
millerius #82694 Azt azért ne hagyjuk ki a számításból, hogy az 500 körüli kísérleti atomrobbantásból kb. 140 az föld alatti volt, ahonnan a sztratoszférába nem kerül fel semmi. A másik: a maradék 360 körüli atomrobbanás is soknak tűnhet, de osszuk ezt el 18 évre, ami évi 20 robbantást jelent. Ehhez képest egy nagyhatalmak közti atomháború több ezer robbanótöltet bevetését jelentené - esetleg max 2-3 nap alatt!! Szóval "kicsit" más a nagyságrend. A vulkánokról meg csak annyit: olyan nagy kitörések mint a Pinatubo is volt, elég ritkák, az izlandi kitörésről pl. csak azért hallottunk, mert a szmötyit Európa felé hozta a szél és csúnyán korlátozta a légiforgalmat. Ha nem olyan területre kerül a vulkáni hamu ahol tömeges a légiforgalom, akkor a vulkánkitörés híre is csak egy félperces/ötsoros ritka szenzáció.... -
#82693
Tudtommal nem a nuki robbantással van a gond, hanem a nukival és az égő városokkal
Azt már próbáltuk a 2. világháború alatt.
