94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#83972
GPS zavarásról már folytattam egy vitát pár hívővel a narancson...
... inkább azt másolnám be ide.
Lényeg a normál GPS vevőket lehet zavarni, a "zavarás védett" GPS vevőket sokkal nehezebb (jelenleg nem lehet)
És akkor a beígért számítás...
Sajnos nem találtam forrást a GPS műholdak adó teljesítményére, így itt az alábbi feltételezéssel élek:
adóteljesítmény PT=25W = +14dBW
antenna nyereség G=13dBi
műhold távolsága d= 21'000km
frekvencia f=1500MHz
Egy civil onmi-direkcionális vevőn a teljesítmény így;
P= PT + G - 32 - 20 log (d) - 20 log (f) = 14 + 13 - 32 - 20 log (21000) - 20 log (1500) = 14 + 13 - 32 - 86 - 63 = -154dBW
Számoljunk akkor egy Orosz GPS zavaróval (Pole-21E):
adóteljesítmény PT=1kW = +30dBW
antenna nyereség 125°x25° -os nyaláb esetén G=10dBi
zavarás távolsága d=25km
frekvencia f=1500MHz
P= PT + G - 32 - 20 log (d) - 20 log (f) = 30 + 10 - 32 - 20 log (25) - 20 log (1500) = 30 + 10 - 32 - 28 - 63 = -83dBW
Ez így 71dB J/S (zaj/jel) arány.
Ezek után már csak az itt található katonai GPS vevők J/S (zaj/jel) tényezőit érdemes megnézni:
A legdurvább szerintem a NavFire nevű egység, ami 25'000g túlterhelést visel el (kilövést), és még így is 85dB a J/S képessége.
A SABR vevő 120dB feletti a J/S képessége.
-
#83971
Szerintem itt a para a "terminátorok"-tól van. Egy légvédelmi rendszer nem fog átmenni a szomszéd megyébe és ott lövöldözni, vagy nem lő le ártatlanokat
ODS alatt a szövetséges pilóták eléggé be voltak szarva amikor hazafelé repülve egy Patriot RS megvilágította őket. ..
(itt ugye már nincs indítás jelzés az RWR-en)
-
JanáJ #83970 ÉS a GPS mennyire tényező? Mert valami index szintű cikkben azt írták nem egy nagy művészet elnyomni a GPS jeleket. Kérdés mekkora területen, mert ha jó helyre érkezik egy rakéta, akkor ott már nem olyan nehéz megtalálni pl egy hajót. -
JanáJ #83969 Ok, köszi. Örülök minden hsz.-nak amitől oszlik a köd a fejemben. -
JanáJ #83968 Szerintem itt a para a "terminátorok"-tól van. Egy légvédelmi rendszer nem fog átmenni a szomszéd megyébe és ott lövöldözni, vagy nem lő le ártatlanokat. A para akkor van, ha egy robot mini robot a városban grasszál egy puskával a tetején. Ez viszont szerintem messze van. -
JanáJ #83967 Ez így fals szerintem. Egy lövész sokkal nagyobb pusztító erő, mint egy lovag. Messzebbről, többet árt. A mostani bokor ugrók nem csak fegyvert visznek. A lovag mögött jött a szekér karaván. -
robgros #83966 Meg is értem a feliratot, hogy a könnyű gyalogság minden csak nem könnyű :) -
robgros #83965 Csak a testét védő páncél marha nehéz volt, a mozgás lehetősége pedig korlátozott. -
#83964
![]()
-
#83963
Egyenlőre még az emberi gyalogságot is kéne /lehetne hova fejleszteni, mert a múltkori videót amit Molni linkelt a középkori lovag és a katona akadályfutása is jól mutatta, szinte semmit sem fejlődött a gyalogság felszerelése védelem , egyszerűsítés vagy könnyítés terén, sőt...
A lovagnál a szúró fegyverek ellen szinte teljesen védve volt az egész teste míg most ezt nem mondható el a katonákról .
Ugyan olyan nehézkes hordani a felszerelést mozogni benne és kényelmetlen mint a lovag korban. -
robgros #83962 Na és a lőfegyverek hova fejlődhetnek? Gondolok itt a tüzérségre, kézi fegyverekre. -
#83961
Igen. Főleg azért, mert a katona a terepen kibírja hetekig is, csak víz és kaja kell neki. Egy robot a semmi közepén hetek alatt tönkremegy és oda nem száll ki a civil supportcég... :)
Jelenleg határőrizeti feladatokra jók, statikus üzemre, ahol mozogni kell, ott jelenleg lazán elhasalnak. Sokszor szó szerint. A terepakadályok nagy része számukra leküzdhetetlen akadály, egy ember fényévekkel ruhalmasabb. Leveszi a hátizsákot, felnyomja és felhúzza bajtársát, stb. Egy robot erre egész egyszerűen képtelen. 0,5-1 méteres szintkülönbségeknél felteszik a kezüket, már ha lenne nekik... :)
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.24. 14:09:58 -
#83960
Ha PEN fej van rajta HAS ellen, akkor a gyújtó időzítését kell állítani, hogy a hajón belül robbanjon. Ami átviszi a HAS-t, az jó lesz a papírkeménységű hajó ellen is. Fordítva már kevésbé... -
#83959
A SLAM-ER az elfér a VLS-ben? Mert, ha nem, akkor halottnak a csók... :)
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.24. 14:05:22 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#83958
Autonóm tengeralattjáró drónok eddig is voltak, főleg felderítésre (a megfigyelni kívánt ellenséges tengeralattjárók útvonalán cirkálnak, és akad olyan, amely képes a felderített tengót követni, közben a zajjellemzőit folyamatosan rögzíteni). A méretüknél fogva felfegyverezni még nem lehet őket, de adott esetben ezek kifejlesztése sem ördögtől való.
![]()
Különféle tenger alatti drónok - ez egy 2013-as anyag, de már lehet látni mennyiféle feladatra használják őket,
az LDUUV különösen érdekes, ~2020-ra állhat hadrendbe, és már fel is fegyverezhető
Ettől függetlenül jelenleg az általános irányvonal inkább az, hogy a tengó szépen keres egy barátságos tengerfeneket, és innen indítja el távirányítású drónját vagy drónjait. A Virgini-osztály Block V.-ös változatánál a négy VPM (Virginia Payload Module) mindegyike rugalmasan kezelhető, mehet bele 7db VLS rakéta, NAVY SEAL részére mini-tengeralattjáró a partraszálláshoz, összecsomagolt gumicsónak vagy adott esetben távirányított drón.
Felszíni hajóknál jelenleg a kísérleti ACTUV a csúcs, ez elvben képes lesz arra, hogy aktív és passzív érzékelőkkel felderítse, majd folyamatosan kövesse a tengeralattjárókat. Innen csak egy lépés a felfegyverzése.
![]()
Ahogy a többi fegyvernemnél is, itt is többtényezős a kérdés. Meg lehet csinálni adott esetben az autonóm harci drón repülőgépet / páncélost / hajót? A válasz az, hogy alapvetően igen. De kell-e ez per pillanat a légierőknek / hadseregeknek / haditengerészeteknek? Jelenleg erre inkább nem a válasz...
De a távirányított drónok terén bőven igen ma már a válasz...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.24. 14:00:35 -
robgros #83957 Akkor a gyalogságot kiváltó harci robotok egyelőre a filmes világban maradnak?
Mi a helyzet a flottával ezen a téren?
Utoljára szerkesztette: robgros, 2017.08.24. 13:40:39 -
#83956
Nehéz megmondani. Per pillanat ahol nem látszik áttörés, az például a gyalogos katonák kiváltása robotokkal. Hiába vannak távirányított lánctalpas vagy kerekes robotok, egy épületet ezekkel átfésülni és leküzdeni az ellenséget kínkeserves nyűglődés lenne. A repülő drónok is csak kintről hatékonyak, amik pedig épületekben bent tudnának manőverezni effektív fegyverként csak saját magukat tudnák használni (ie.: öngyilkos drónok). -
#83955
A Tomahawk eredetileg nem bírt 'Bunker Buster' hatással, ezt a Block IV.-hez adták hozzá később, cirka 2014-től, a Joint Multi-Effects Warhead System (JMEWS) program keretében. Ennél a robbanófejnek a cél típusától függően lehet jelentős repeszhatása (cél felett robbanva), lehet "puha" célmegsemmisítés (becsapódás után, pl. hajók esetén) és lehet átütő üzemmód, ahol a fej becsapódásakor irányítottan robban fel, lyukat ütve a betonba, és a pusztítást a rakétatestben még megmaradt kerozin hajtja végre, a lyukon keresztül. -
ambasa #83954 Nem ismerem részletesen sem az F-16-os, sem a MiG-29-es vezérlését, ezért nem is nyilatkoznák róla. De.
Amint már Molni is írta, a régebbi mechanikus vezérlésű rendszerekben is voltak olyan berendezések, amelyek korlátozták a pilóta lehetőségeit, lásd MiG-21, de erről millenius többet tud írni (én meg nem akarok hülyeséget, mert csak halvány emlékeim vannak róla). De hasonlóan mechanikus megoldás volt,a B737 CL-en az oldalkormány kitérítésen korlátozása, amely nem másból, mint egy magassági kapcsolóból és egy szelepből, amely az oldalkormányt működtető munkahengerek nyomását lecsökkentette, bizonyos magasság felett, nem kell hozzá olyan számítógép, amely a legtöbb ember emlékezetében él.
A másik - kiindulva az A320-as vezérléséből - sem csodafegyver. A kis Airbus elektronikus vezérlése, csak bizony berendezések működőképéssége, és bizonyos repülési helyzetekben működik, ha ezek a feltételek valamelyike megszűnik, akkor bizony a gép u.n. direkt vezérlésbe megy át. Pl. ha egy A320-as 65°-t meghaladó bedöntésbe kerül akkor azt már az elektronikus vezérlés nem fogja kompenzálni, a számítógép felteszi a kezét és onnantól a pilóta kormányszerv kitérítései azzal arányos kitérítéseket fognak jelenti a kormánylapokon is, ami adott esetben, bizony pl. egy adott szerkezeti elem leszakadását is jelentheti.
TG -
robgros #83953 Akkor mely területe(ke)n nem valósul/hat meg teljes mértékben? -
ambasa #83952 És a Tomahawk képes lesz, ugyan azzal a harci fejjel egyaránt leküzdeni hajót, és mondjuk légvédelmet, vagy betonbunkerben lévő vezetési pontot? Mert ha nem akkor, csak részben egyszerűsödik a fegyverzet kérdése, hiszen előre meg kell határozni, hogy milyen összetételűek az előre betöltött fegyverek.
Mondjuk én is túlzásnak érzem a Tomahawk mindenre jó koncepciót, de ha én az amerikaiak helyébe lennék, akkor el tudnám azt képzelni, hogy azonos meghajtás és sárkányszerkezet mellett nagyobb rombolótöltettel szerelem a Tomahawkok egy részét a tüzelőanyag és a hatótávolság rovására, és így alakítom ki a Harpoon utódját, az egyszerűbb logisztika miatt.
TG -
#83951
A TERCOM nem tényező a GPS korában, de van a Harpoon-nak precíziós szárazföldi csapásmérő változata, az AGM-84H SLAM (már az Öböl-háborúban is bevették F/A-18A/B-kről és A-6-osokról) és a 2000-es évek óta az AGM-84H/K SLAM-ER. Max. hatótáv ~250km, és teljesen önirányító a végső fázisban.
![]()
Dél-Koreai SLAM-ER
A Harpoon-al annyi a gond egyébként, hogy VLS-ből nem indítható... -
#83950
Pedig pont a harckocsik olyan eszközök, ahol per pillanat már leginkább a személyzet védelme a korlátozó tényező, a T-14 nem kis mértékben azért annyival nagyobb, mint a T-72/-90, mert a három fős személyzet kapszulája teszi ki a harckocsi testének harmadát. -
#83949
Halkan kérdezem meg mi gátoljná meg, hogy az AGM-84 is megkapja a TERCOM vezérlést? Lehetne "mini" Tomahawk. Az esetek nagy részében semmi szükség nincs a 2000 km-es pl. max. repülési távolságra... -
robgros #83948 Szerintem lesznek fegyvernemek, ahol a teljes robotizáció nem valósul meg: pl. a páncélosok terén. -
#83947
Mit gondoltok arról, hogy aggodalom övezi a hadviselés robotizálását?
https://sg.hu/cikkek/it-tech/126864/tudosok-a-harci-robotok-ellen
Azt hogy a laikusok elkéstek pont 35 évet az aggódással.
(lásd Patriot)
-
#83946
Azt, hogy laikusoknak nem kellene ebbe távolról beleszólni.
Autonóm fegyverek ma is vannak. A Phalanx, SeaRAM, Khastan, de a legtöbb modern légvédelmi rendszer bír automata üzemmóddal, amikor emberi beavatkozásra nincs szükség. Maga azonosítja, elemzi a célpontot, és dönt arról, hogy le kell-e küzdenie, és ha igen, milyen módon.
Emberi beavatkozás nélküli fegyverek pedig évezredek óta vannak - bármelyik farkasverem, dárdacsapda, vagy adott esetben taposóakna kimeríti ezt a fogalmat.
Miután nincsenek pontos megfogalmazások, ezért (szerintem) ez nem több, mint médiaszereplés. "Jajj, ne hagyjuk, hogy az automón fegyvereket kifejlesszenek." Valahogy a pontos megfogalmazással adósak, de hát ez már egy más kérdés. A médiaszereplők nem kérdeznek vissza, nekik pedig kattintást hoznak az ilyen szalagcímek...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.24. 12:14:58 -
#83945
A sebesség is gond. Szinte mindegyik modern (keleti) hajó elleni rakéta hangsebességnél gyorsabb legalább a végső fázisban, hogy az ellentevékenységnek adjon egyet a szívlapáttal. A Tomahawk erre nem képes.
A 2000km hajó ellen nyilván túlzás, ám itt pont az a lényeg, hogy a Tomahawk többcélú eszköz lehet. Ugyan az a robotrepülőgép használható hajó ellen és szárazföldi cél ellen, ez azért jelenleg még nem egy bevett dolog. Olyan létezik sok, hogy van hajó elleni és szárazföldi elleni változat, de ott két külön altípusról beszélünk...
Ez hasonló, mint a többfeladatú vadászbombázó. ;)
Ha van mondjuk 32 VLS cellád Tomahawk-al, akkor az szükség szerint mehet bunket / légvédelmet rombolni vagy hajó ellen, nincs szükség előre vakaródzni, ha hajó ellen mennél, és csak 4 hajó elleni rakétád van... -
JanáJ #83944 Szerintem ez megállíthatatlan dolog. Ennyi erővel a Tesla se tudjon ön vezetni, mert feltörhetik és akkor az összes autó potenciális gázolós gyilkos lesz. Egy ember is hozhat rossz döntést és lőhet le ártatlant, csak azt könnyebben megemésztjük, mintha egy robot tette volna. -
JanáJ #83943 Most végleg elvesztettem a fonalat. Én arra céloztam, hogy a MIG-29-esen tudtommal a pilóta "vezet", míg a nyugati gépek ekkor már a "szándékot" továbbították. A 29-est tutdommal örökké trimmelni (?) kell, míg pl egy F-16-osnál ezt automatikusan korrigálja a számítógép. Persze azt nem feltételezem, hogy egy szárny elvesztését simán kimatekozza, de biztos sokat segít. -
#83942
Igen, ez így van, kb. ez van benne a készülő művemben is, de ez annyiar jó lett, hogy akkor ez be fogom emelni, mert civil szférára is hivatkoztál. 
-
JanáJ #83941 De, a torkomnak ugrottál. LAtinos a vérmérsékleted. :-9
Én tényleg arra emlékeztem, hogy nem vette észre. Persze tudta, hogy gebasz van, de a gép irányítható maradt és csak leszálláskor szembesült vele, hogy csoda hogy repképes maradt.
Értem, tudom a különbséget, jogos az észrevétel, de értetted miről van szó. Amúgy kb 3x szólsz, remélem lassan megjegyzem. -
ambasa #83940 Egy kis észrevétel. Az ATA rendszer szerint a 27 fejezet a Flight Control System, de abba minden beletartozik, a kormánylapok, a tolórudak, a buszterek, az adattovábbító kábelek, az érzékelők, a kötélvezető csigák és persze a számítógépek is. Értem én, hogy mire használjátok, és előre megmondom nem tudok arra jó szót, talán csak az elektronikus kormányvezérlést EFCS.
Az a gond ezekkel a rövidítésekkel és bűvszavakkal, hogy más gyártó, mást ért alatta, sőt, bizonyos , azonos rendeltetésű berendezéseket, csak azért is máshogy nevez el. Pl. az elfolyásbiztosító szelep, a Boeingnál fuse, az Airbusnal safety valve, míg az orosznál dozátor (meg még sok magyarnál is). Ugyan ez a FADEC, ez még a Classic Boeingon az APU vezérlődoboza volt, míg az NG-n és az Airbuson már az egész hajtóművezérlő rendszer elnevezése lett.
Ezt azért írtam, mert nem tudom, de lehet, hogy pl. a Lockheed ezzel a jelentéstartalommal is használja FCS-t, de az általános rendszer (ATA 100), amit azért ma már majd mindenkialkalmaz, nem csak az elektronikus vezérlés esetén alkalmazza és ezért nem egyértelmű így ez a rövidítés.
Molninak ugyan igaza van abba, hogy a másik bűvös kifejezés a FBW a vezetékeket és a jelátalakítókat fedi le, és ettől még lvben egy hagyományos, számítógépek nélküli kormányzás is lehetne FBW, illetve ahogy írta a mechanikus kormányrendszerekben is voltak olyan számítógépek, amelyek bizonyos repülési helyzetekhez, más-más kormányfelület kitérítést engedtek ugyan azon mértékű kormányszerv kitérítése mellett.
Ettől függetlenül a FBW fogalma összekapcsolódott az elektronikus kormányvezérléssel, hiszen nem igazán ismerünk olyan gépet, ahol számítógépek nélküli elektronikus adattovábbítás lenne a végrehajtó szervekhez. Így szerintem, még ha nem is pontos, de a FBW jobban lefedi az elektronikus vezérlést mint a mindenre használható FCS.
Persze ez nem több, mint csak egy vélemény.
TG -
#83939
Nem hőbörögtem...
Te azt írtad, hogy nem vette észre az irányításban az Eagle pilóta. De, nagyon is észrevette.
Az FBW és Flight Control Systemre azért vagyok háklis, mert ez olyan, mint összekeverni az autónál a servo mechanizmus az mögötte levő sávtartó szoftverrel és a tempomattal. Szezon és fazon.
Emberi hasonlattal, az FBW az csontváz és az izmok, vérkeringés és tűdő, az FCS meg az agy, ami ezt vezérli..
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.24. 11:05:13 -
robgros #83938 Mit gondoltok arról, hogy aggodalom övezi a hadviselés robotizálását?
https://sg.hu/cikkek/it-tech/126864/tudosok-a-harci-robotok-ellen -
JanáJ #83937 Az F-117-es esete nem is rémlik. Az F-15-re nem azt mondtam, hogy fel sem tűnt a fél gép elvesztése. :-) Csak hogy a lehetőségeihez képest a FCS korrigálta. A MIG-21-es példa végképp nem értem hogy jön ide és igen, nem FBW, hanem FCS. (Tudom repülőgéphordozó és elsütő)
Amúgy ez az a hőbörgés, amit egyesek rosszul viselnek. ;-) -
#83936
Nem a sebesség a gond. A mezei Harpoon túl kurtalábú, de a 2000 km+ meg halál felesleges, 400-500 km-nél nagyobb HMZ felesleges a potenciális ellenfeleket nézve. -
#83935
Mint említettem - jobb híján. :)
Évtizedek óta téma, hogy legyen egy szuper-, sőt, hiperszonikus hajó elleni rakéta / robotrepülőgép, aztán legtöbbször vagy el lett kaszálva, vagy már a költségvetési kérelembe se lett feltüntetve. Csak tippelni lehet, de feltehetően él még az US NAVY-n belül a vadászgép-lobby, amely nem örül a nagy hatótávolságú csapásmérő eszközöknek, mert hogy az a repülőgép-hordozóról induló vadászbombázók feladata.
Per pillanat is csak a Harpoon leváltásán gondolkodnak (ahogy most kinéz, ez ugye a Kongsberg-Raytheon Joint Strike Missile lesz, amely befér az F-35A/C belső fegyverterébe, és lehet a jelenlegi szabvány VLS-ekből is indítani), nagy hatótávolságú csapásmérő eszközön nincs Tomahawk alternatíva belátható időn belül... -
Oddball29 #83934 Ja, jó, arra elő vagyok fizetve.
Meg kéne írnom egy kért nagycikket nekem is. Jegyzetek megvannak, de mikor lesz rá egy szabad hetem, azt még nem tudom. -
#83933
Ide.
A Haditechnika magazin eddig kb. 5-ször keresett meg, de terjedelmi és egyéb okokból eddig nem valósult meg. Jövőre ez a gát elvileg átszakadhat és lesz egy írásom, bár ki olvassa majd az új Haditechnikai összefoglalót, annak nem lesz benne semmi új. A honi légvédelmi rendszerekről és a fenyegetésekről szól majd röviden összefoglalva az evolúciót.
