94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#84052
A szitu annyi, hogy korábban bejelentették, hogy majd szeretnének egy MiG-31 utódot, vagyis egy nagy méretű, nagy hatótávolságú légvédelmi elfogó vadászgépet. A hivatalos neve eredetileg PAK-DA, majd nemrég a MiG előjött különféle nyilatkozatokkal, hogy a jelölése MiG-41 lesz, és hogy akár pilóta nélküli is lehet a kialakítása. Csakhogy a fejlesztése még el sem kezdődött tudomásom szerint, a légierő eredetileg 2025-re szeretne elkészülni vele, és 2028-ra szeretné a MiG-31-eseket kivonni. -
#84051
Számomra nem világos, hogy miért nem használják légvédelmi célokra a rombólókon a nagy ágyúkat intelligens lövedékkel.
A második világháború óta használják a közepes kaliberű (76-203mm) tüzérséget légvédelmi célra közelségi gyújtóval. Olyannyira, hogy az US NAVY konkrétan annyira elégedett volt velük, hogy a II.Vh után szépen lassan kivonta a 76mm alatti tüzérséget (ie.: 20mm-es Oerlikon, 40 és 57mm-es Bofors gépágyúk), mert a 76mm és a feletti légvédelmi lövegeket elégségesnek tartották. Ez a kontexus nagyszerűen is működött, a legtöbb NATO haditengerészet szépen lassan átvette (kivétel volt pl. a Francia, amely 57mm-es lövegeket használt először 127, majd 100mm-es gyorstüzelő lövegek mellett). A problémát az 1960-as évek végén való szembesülés hozta a hajó elleni robotrepülőgépek terén. Ekkor már szépen lassan a "nagy" kaliber inkább a 100mm feletti lett, a 127-130mm-es szinten, gyakorlatilag pár ágyút leszámítva minden ilyen löveg légvédelmi célra is használható radar tűzvezérléssel, közelségi gyújtós lövedékekkel. Hogy mennyire hatékonyak ASM-ek ellen? Fogalmam sincs. Merthogy megadnak nagy szórással különféle adatokat, de kicsit nehéz elhinni a 7-10km-es adatokat.
Az olasz OTO-Melara nyújt tudomásom szerint jelenleg egyedül végfázisban irányított lövedéket, ez a DART (Driven Ammunition Reduced Time), de ehhez megfelelő torony is kell, amely kvázi CIWS-ként használható - ilyen van például a Horizon-osztályú légvédelmi rombolókon.
Cirka 2:30-tól látható a működési elve:
És most jön a slusszpoén: a hatásos lötávolsága 5km. Irányított lövedékkel, 1200m/s torkolati sebességnél...
Ezen kívül egyetlen egy másik irányított légvédelmi hajófedélzeti lövedék-programról tudok, az a francia 100mm-es Creusot-Loire lövegeikhez szerettek volna egy infravörös önirányítású lövedéket kifejleszteni, kifejezetten légvédelmi célra. Sajnos mindössze ennyit tudtam kibányászni róla, és azt, hogy sose került hadrendbe, de hogy a fejlesztés bukott el, vagy pénzt nem kaptak rá, arról semmi... -
#84050
Ha pdf url-jét vissza rövidítem, ezt adja forrás oldalnak.
Military Guns & Ammunition - link
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.08.27. 14:58:57 -
#84049
PAK DP, vagy Mig 41, ezen most meglepődtem, hogy még a PAK FA sem tekinthető befejezettnek erre itt van ez is :D Lehet már róla tudni valami biztosat, vagy csak szokásos orosz infók?
-
#84048
Lövedék repidő;
2000m-ig 2,7s
3000m-ig 4,6s
4000m-ig 7,4s
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.27. 10:33:56 -
#84047
Ráadásul nem manőverező célra... Manőverező célnál egyszerűen túl nagy a lövédék pálya és célbaérkezés és a lőparaméterek számítása között...
Számomra nem világos, hogy miért nem használják légvédelmi célokra a rombólókon a nagy ágyúkat intelligens lövedékkel. A tűzgyorsaság iszonyatos és a 20-30 mm-es CIWS rendszerekhez képest az effektív távolság találatkor simán lehetne 8-10 km is. Ha a bejövő cél paraméterei pontosan mérik, akkor intelligens végfázis vezérlés + közelségű gyújtó vagy akár programozott robbantással elég durva ASM képesség lenne elérhető. Az ilyen ágyúk tűzgyorsasága akár 1-2 sec-enkénti lövés is lehet. Még a nagy sebességű rakéták esetén is 2-3 támadására bőven van idő. Szubszonikus ASM-et elvileg meg halomra lehetne mészárolni...
Mitől olcsóbb rakéták használni? Ok, a RAM-nál rakéta szám = célcsatorna szám, de az meg már talán overkill.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.27. 10:21:56 -
#84046
Hmm... Ez érdekesen hangzik. Hiába adnak meg a legtöbb légvédelmi gépágyúnál 4km-es effektív lőtávot, gyakorlatilag a találati esély még a 30-35mm-es gépágyúknál is 2km felett drasztikusan zuhanni kezd, az US NAVY ezért is nem volt vevő a Goalkeeper féle megoldásra.
Az US NAVY az Mk.110 (alias Bofors 57mm Mk.3) mellett alapvetően a 3P (Pre-fragmented, Proximity, Programable) lövedék miatt döntött, mivel a tesztlövészeteken 5-6km-es effektív lőtávot tudtak hozni beérkező hajó elleni rakéták ellen, közelségi gyújtós módban - de ekkor ugye nem kell telibetalálni a célt, csak ~2-3m-el a közelébe kell elhaladnia a lövedéknek, hogy a közelségi gyújtó működésbe lépjen és a repeszhatás megfelelő legyen.
Mondjuk árulkodó azért a lőszermennyiség változás is. 2000 méter felett 5x lőszer, 3000 méter felett 10x annyi lőszert puffogtat el. -
#84045
Ha megnézed a távolsági adatokat, látható, hogy elég messze voltak általában a célpontok. A gépágyú kb. 1,5-2km-ig használható effektíven (max. lőtáv ugyan nagyobb, de a találati esély csúnyán esik a lőtáv növekedésével).
Ez elvileg igaz, viszont gyakorlatilag nem.
A Pancír számítógépe ugyanis a számított találkozási pont távolsága alapján határozza meg a gépágyúkból leadott sorozat hosszát, a kezelő tűzmegnyitással csak elindítja a sorozatot, azt az Argon-15 szünteti be. (jobb esetben)
2000m-ig 20 lövés
3000m-ig 100 lövés
4000m-ig 200 lövés
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.27. 09:21:42 -
#84044
Az Anthony G. Williams-féle PDF nagyon komoly.
Szépen levezeti, hogy igazából mi is vezetett el az 5.56mm-es kaliber megjelenéséhez, hogy miért vannak dilemmában a hadseregek a megfelelő kaliber kiválasztásánál (közelharcnál a 7.62mm-es fegyverek túl nagy reakcióerőket generálnak a célzott sorozatlövéshez, az 5.56mm-es fegyverek pedig már 300-400 méter felett használhatatlanok, egy katonai akciónál viszont nem tudhatja senki előre, hogy az épületekben kell harcolni, avagy a hegyekből nyitnak tüzet rájuk...).
Szépen kihozza, hogy van egy ideális "sweet point", ami hagyományos lőszereknél cirka 6,5x43-45mm körüli lőszerméret és ~2500 Joule torkolati energia mellett található, ami kb. félúton van az 5.56x45mm és a 7.62x51mm teljesítménye között. -
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Textron brosúrák
2014- pdf
2017- pdf
Egy régi, de 2016-ban frissített- pdf
Chambering the Next Round 2016 - pdf
Régi 1996-os DoD doksi, mennyibe fájt a teleszkóp lőszer .50 feletti kalibereknél - pdf
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kütyübazár 2018 - pdf
ARMOURED VEHICLES MARKET REPORT 2017 - pdf
-
fonak #84042 Ja, ez volt igen. -
#84041
Én Pantsir-S1-re emlékszem. Pantsir-S1 a quadrocopter ellen. -
fonak #84040 Volt egy orosz videó korábban, ahol egy Tunguzka lőtt gépágyúval a drónra, amelyik videózott. Közelről, de durva nagy volt a szórása. -
#84039
Ahogy nézem, azok a drónok "véletlenül" pont orosz bázisok környékén kóvályogtak. Esélyesen nem a szíreket, hanem az oroszokat vizslatták.
Fordított esetben feltehetően az amerikaiak is lelőtték volna - bár ugye nemrég volt hír, hogy amerikai hordozó közelében repkednek iráni drónok. Mégse lőtték le őket. Pedig a képességük nekik is meglenne hozzá... -
#84038
Ha megnézed a távolsági adatokat, látható, hogy elég messze voltak általában a célpontok. A gépágyú kb. 1,5-2km-ig használható effektíven (max. lőtáv ugyan nagyobb, de a találati esély csúnyán esik a lőtáv növekedésével). A rakéta az elsődleges eszköz, a gépágyú inkább végső megoldás... -
#84037
A válasz szerintem a cél méretében keresendő, az RQ-21 egy kis méretű (2,5 méter hosszú, 4,9 méteres szárnyfesztávú, üresen 37kg-os) és sebességű drón. A rádiós közelségi gyújtó (gondolom nem a korai szériás lézeres gyújtósok voltak) vagy nem kapott elég jelet, vagy ha kapott is, nem megfelelő szögben robbant fel ahhoz, hogy a folyamatos, kinyíló rúd harci fej elkapja a drónt. -
#84036
A trollkodást especiel most megint Te kezded...
Senki sem írt olyat, hogy az F-35 lenyomja az F-22-est. Az volt téma, hogy az F-22A még mindig nem rendelkezik sisakcélzóval. Holott már a legtöbb F/A-18 és az F-16 is megkapta az USAF-nál és az US NAVY-nél. Ez régi téma, itt a topicban is tárgyaltuk úgy két éve (én hoztam fel a hírt, hogy még mindig nincs sisakcélzó, és az F-22A akkor indított először AIM-9X-et, ha jól rémlik ez volt a linkelt hír). Szóval especiel egy F/A-18C/D is bizonyos téren jobban áll, mint az F-22A... -
#84035
Ezek mind mind külön egységek , de egységesen egyetlen egy ruházat vagy páncél nincs ami ezen fejlődést mutatna.
A teljes testpáncél kb. az exoszkeletonokkal együtt jöhet. Viszont személyvédelmi felszerelések terén az elmúlt 20-30 év elég sok újdonságot hozott. Ma már általános a katonákon a ballisztikai mellény, ami a védőpanelekkel védett helyeken a 7,62x54R kalibertől is megvéd. Nyilván a nyakat, fejet, végtagokat nem lehet ilyen védelemmel ellátni, de azért teljesen más világ ez ahhoz képest, hogy pár évtizeddel korábban leginkább csak repeszvédő mellénnyel és sima sisakkal bírt a katona. Ráadásul egyre inkább terjednek az arcot is védő megoldások, tehát előbb-utóbb legalábbis a létfontosságú szerveket már a sima katonáknál is rendesen védik...
![]()
Egy mai átlagos amerikai katona személyvédelmi felszerelése - cirka 12kg-ot nyom
A Baltskin Viper fejvédő rendszer:
Ez a Devtac Ronin ballistic, eredetileg egy Airsoft-sisakot fejlesztő japán csapat hozta ki, a jelenlegi verzió .44 Magnum kaliberű pisztolylövedékeket is képes megfogni a fej ~70%-os területén.
![]()
Ez a lövéstesztje:
Ez pedig egy régebbi megoldás, kicsit Péntek 13 utánérzés, de ilyet már látni rendőri egységeknél és különleges alakulatoknál:
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.26. 10:07:51 -
#84034
Inkább a SkyNet-től félnek, csak hát hülye a megfogalmazásuk, és láthatóan nem értenek a témakörhöz. Ezért írtam, hogy szerintem ez első sorban a 15 perc médiaszereplésről szól... -
#84033
A kézi lőfegyvereknél újra tényező, hogy erősebb, nagyobb energiájú legyen - az egyre jobb személyvédelmi felszerelések miatt elvárás.
Ezen túl a hüvely nélküli és/vagy teleszkópos lőszerek (CT) elterjedése tényező.
![]()
Balra egy hagyományos 7,62x51mm-es lőszer, mellette 7,62mm-es teleszkópos lőszer, jobbra 5,56mm-es hagyományos és teleszkópos lőszer
![]()
Ez az US ARMY teszteredménye, legalábbis ami nyilvános a kísérleti eredményekből, a bal felső ábra a fegyver + 800 lőszer tömegét mutatja, felül az M249 Minimi 5,56mm-es hagyományos géppuska, alatta egy 5,56mm-es kaliberű CT, majd az M240L 7,62mm-es hagyományos géppuska, alatta egy 7,62mm-es CT, majd egy 6,5mm-es CT fegyver tömege.
A bal alsó nehezen értelmezhető, a jobb alsó viszont azt mutatja, hogy 1200m-en még mennyi energiája van a lőszernek, az 5,56mm-es itt már kb. használhatatlan, a 7,62mm-es CT még ~230 Joule-t tud, a 6,5mm-es alacsony légellenállású viszont még 300 Joule-t, ami egy gyengébb pisztoly torkolati energiája azért
A tüzérség terén per pillanat a csúcs a modulszerű hajítótöltetek alkalmazása, vagyis a régi zsákos hajítótöltetekről átállnak a "kemény", hüvely nélküli hajítótöltetekre. Jelenleg ezen túl a nagy sebességű irányított lőszerek, amik még valami újdonságot hozhatnak. -
#84032
A SLAM-ER az elfér a VLS-ben? Mert, ha nem, akkor halottnak a csók... :)
Elférni elfér, ám úgy tudom, nincs konténerből indítható változata. A Harpoon-ok egyike se sem indítható VLS-ből, csak 35°-ban döntött konténerből vagy Tartar / Standard Missile indítóállványról, mert a gyorsító fokozatát nem VLS-hez tervezték. A Harpoon Block III esetén volt tényező, hogy végre lehessen VLS-ből indítani, ám azt elkaszálták.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.26. 09:35:52 -
SZUsszan #84031 Convair B-36 "Peacemaker" 360° cockpit panoráma -
Csak találgatni tudok, de gondolom nem szóltak előtte, hogy átrepülnek Szíriába a háborús övezetbe, az oroszok meg ilyenkor nem kérdezgetik ki fia borja.
A másik fél meg nem reklamál, mert hát akkor megkérdeznék, hogy mit is keresett ott.
itt a három helyszín
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
-
fonak #84029 A törökök, amerikaiak, izraeliek nem is szóltak semmit, hogy lelődözték az UAV-jeiket? -
F1End #84028 Gépágyút egyáltalán nem is használnak? -
gugli angol oroszból
link
-
#84026
Vagy ez esetben lehet, hogy szakítottak a hagyományokkal és tényleg vetületi távolságok. -
Az oké viszont ha a "H" a magasság (9,1km) akkor, hogy jön ki az 5 km-es ferde lőtáv ?
Vagy véletlen lemaradt egy 1-es és 15km lenne? -
#84024
Mivel a kezelő ferde céltávolságot lát a lokátora indikátorán, általában azt értik távolságon. (ferde lőtávot) -
#84023
Én úgy tudom, hogy az egyszámos távolság alatt soha nem a vetületi távolságot érti az orosz, hanem a ferde lőtávot. -
#84022
Pancir-Sz1 részletek...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.25. 17:40:58 -
#84021
Voltmár Panzir-Sz1 SzOC diagram, korábban raktam fel.
Célkutatási módok helyszögben: 0°-60°, 0°-30°, 40°-80°, 0°-25°
Célkutatás ideje; 2sec , 4sec
-
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
"mert a táblázatban csak ferde lőtáv és magasság van"
A 5km-t az nem vízszint kell érteni hanem légvonalban ?
Akkor másabb a leányzó fekvése
hmm viszont olyan derékszögű "állat" nem létezik, amelyiknek az átfogója 5 és az egyik befogója 9.
Akkor azok lehet mégis csak vízszintes távolságok lesznek, de majd HPASP megmondja a tutit :D
A √(5km² +9,1km²)=10,383km akkor a átfogó azaz a légvonal.
-
Van egy tölcsér a Pansir felett oda elvileg nem lát, na már most ez a 5km távol 9,1km magasan mennyire lehet ennek a tölcsérnek a szélétől, mindenhol egyenletes a letapogatás vagy a széleken gyengébb.
kb 62°-ra felfelé kellet keresnie
![]()
![]()
videó
+ egy bónuszkép (a részleteket kedvelőknek)
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.08.25. 16:48:21 -
#84018
Nem olvastam még el ezt a 17 leírást, csak általánosságban írom, hogy még a Gripen is lelőtt már Raptort szituációs légi harcban, sőt egy időben a svédek azzal sztorizták végig a netet, hogy ők lőtték a legtöbbet. Ami így sem kis dolog, de ezek legtöbbje beállított helyzetből indulnak, pl elől a 22-es, Gripen a 6-jában és az a feladat, hogy mögötte kell maradni X ideig. Ezek a tesztelők számára készülnek, hogy egy egy szituációban mire képes a gép, különböző terheléseken, különböző konfigokkal, különböző kiindulási feltételekkel. Nem igazán a végeredményt nézik, persze a netes sajtó csak azon liheg. Harcászati és stratégiai szinten a valósághoz legközelebbi szimulációnak az amerikaiak a Red Flag-et tartják, ezért is fontos az, hogy ott melyik hogyan teljesít. Idén februári cikk arról szól, hogy F-35-ösök az agresszor F-16-osok ellen 20:1 arányban hozták a gyakorlatot. Hogy ebben volt-e szituációs légi harc, arról nem olvastam.
Utoljára szerkesztette: VO101Tom, 2017.08.25. 16:15:25 -
#84017
Gaunt megjegyzése tényleg érdekes, mert az RPK rávezetés kis távolságon nem magyarázza meg, hogy egy lassú és méretes célhoz miért kell 3 db rakéta, de egy gyors és kis célhoz miért kell jellemzően 1 db. Ok, ha UAV-n nincs robbanóanyag, ami berobbanjon, de akkor is. Még, ha műszaki hibás is volt pont ott egy rakéta, akkor is 2 db kellett.
Ha a célkövetés optikailag történt, akkor még doppler sebességlimit sem lehet gond.
Arra lennék kiváncsi, hogy a nagysebességű célokat mekkora távolság paraméterrel szedték le, mert a táblázatban csak ferdte lőtáv és magasság van.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.25. 13:44:17 -
#84016
Panzir lövészetek adatai Szíriában...
![]()
-
#84015
Nem repteljesítményben, SA alkotás terén. Jó reggelt kívánok, kb. 8 éves hír (asszem), hogy az F-22 avionikai hosszútűvó korszerűsítésnél az F-35A lesz az alap több helyen. Ugyanis F-22-ön nincs DAS, csak képalkotós MAWS. Az F-22-ön vontatott csali sincs, bár annak hasznossága és használhatóság az F-22 esetén kérdéses, nem tuodom, hogy mekkora sebességhatárig alkalmazható az ALE-50/55. Ha nem lehet valahogy a törzsbe utólag integrálni - stealth miatt elég nehéz feladatnak tűnik az RCS tartása mellett - akkor inkább ezt nem kapja meg. -
Kurfürst #84014 Hát ha már ott tart hogy a Lightning brutálisan lenyomja a Raptort is, ott szerintem minden próbálkozás hasztalan. 
Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2017.08.25. 12:19:38 -
#84013
ezt miért nekem írod?
ez engem baromira nem érdekel
Gripenjeink mindenkit lekobráznak a ge**be és kész
