94975
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#84047
Ráadásul nem manőverező célra... Manőverező célnál egyszerűen túl nagy a lövédék pálya és célbaérkezés és a lőparaméterek számítása között...
Számomra nem világos, hogy miért nem használják légvédelmi célokra a rombólókon a nagy ágyúkat intelligens lövedékkel. A tűzgyorsaság iszonyatos és a 20-30 mm-es CIWS rendszerekhez képest az effektív távolság találatkor simán lehetne 8-10 km is. Ha a bejövő cél paraméterei pontosan mérik, akkor intelligens végfázis vezérlés + közelségű gyújtó vagy akár programozott robbantással elég durva ASM képesség lenne elérhető. Az ilyen ágyúk tűzgyorsasága akár 1-2 sec-enkénti lövés is lehet. Még a nagy sebességű rakéták esetén is 2-3 támadására bőven van idő. Szubszonikus ASM-et elvileg meg halomra lehetne mészárolni...
Mitől olcsóbb rakéták használni? Ok, a RAM-nál rakéta szám = célcsatorna szám, de az meg már talán overkill.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.27. 10:21:56 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#84046
Hmm... Ez érdekesen hangzik. Hiába adnak meg a legtöbb légvédelmi gépágyúnál 4km-es effektív lőtávot, gyakorlatilag a találati esély még a 30-35mm-es gépágyúknál is 2km felett drasztikusan zuhanni kezd, az US NAVY ezért is nem volt vevő a Goalkeeper féle megoldásra.
Az US NAVY az Mk.110 (alias Bofors 57mm Mk.3) mellett alapvetően a 3P (Pre-fragmented, Proximity, Programable) lövedék miatt döntött, mivel a tesztlövészeteken 5-6km-es effektív lőtávot tudtak hozni beérkező hajó elleni rakéták ellen, közelségi gyújtós módban - de ekkor ugye nem kell telibetalálni a célt, csak ~2-3m-el a közelébe kell elhaladnia a lövedéknek, hogy a közelségi gyújtó működésbe lépjen és a repeszhatás megfelelő legyen.
Mondjuk árulkodó azért a lőszermennyiség változás is. 2000 méter felett 5x lőszer, 3000 méter felett 10x annyi lőszert puffogtat el. -
#84045
Ha megnézed a távolsági adatokat, látható, hogy elég messze voltak általában a célpontok. A gépágyú kb. 1,5-2km-ig használható effektíven (max. lőtáv ugyan nagyobb, de a találati esély csúnyán esik a lőtáv növekedésével).
Ez elvileg igaz, viszont gyakorlatilag nem.
A Pancír számítógépe ugyanis a számított találkozási pont távolsága alapján határozza meg a gépágyúkból leadott sorozat hosszát, a kezelő tűzmegnyitással csak elindítja a sorozatot, azt az Argon-15 szünteti be. (jobb esetben)
2000m-ig 20 lövés
3000m-ig 100 lövés
4000m-ig 200 lövés
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.27. 09:21:42 -
#84044
Az Anthony G. Williams-féle PDF nagyon komoly.
Szépen levezeti, hogy igazából mi is vezetett el az 5.56mm-es kaliber megjelenéséhez, hogy miért vannak dilemmában a hadseregek a megfelelő kaliber kiválasztásánál (közelharcnál a 7.62mm-es fegyverek túl nagy reakcióerőket generálnak a célzott sorozatlövéshez, az 5.56mm-es fegyverek pedig már 300-400 méter felett használhatatlanok, egy katonai akciónál viszont nem tudhatja senki előre, hogy az épületekben kell harcolni, avagy a hegyekből nyitnak tüzet rájuk...).
Szépen kihozza, hogy van egy ideális "sweet point", ami hagyományos lőszereknél cirka 6,5x43-45mm körüli lőszerméret és ~2500 Joule torkolati energia mellett található, ami kb. félúton van az 5.56x45mm és a 7.62x51mm teljesítménye között. -
#84043
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Textron brosúrák
2014- pdf
2017- pdf
Egy régi, de 2016-ban frissített- pdf
Chambering the Next Round 2016 - pdf
Régi 1996-os DoD doksi, mennyibe fájt a teleszkóp lőszer .50 feletti kalibereknél - pdf
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kütyübazár 2018 - pdf
ARMOURED VEHICLES MARKET REPORT 2017 - pdf
-
fonak #84042 Ja, ez volt igen. -
#84041
Én Pantsir-S1-re emlékszem. Pantsir-S1 a quadrocopter ellen. -
fonak #84040 Volt egy orosz videó korábban, ahol egy Tunguzka lőtt gépágyúval a drónra, amelyik videózott. Közelről, de durva nagy volt a szórása. -
#84039
Ahogy nézem, azok a drónok "véletlenül" pont orosz bázisok környékén kóvályogtak. Esélyesen nem a szíreket, hanem az oroszokat vizslatták.
Fordított esetben feltehetően az amerikaiak is lelőtték volna - bár ugye nemrég volt hír, hogy amerikai hordozó közelében repkednek iráni drónok. Mégse lőtték le őket. Pedig a képességük nekik is meglenne hozzá... -
#84038
Ha megnézed a távolsági adatokat, látható, hogy elég messze voltak általában a célpontok. A gépágyú kb. 1,5-2km-ig használható effektíven (max. lőtáv ugyan nagyobb, de a találati esély csúnyán esik a lőtáv növekedésével). A rakéta az elsődleges eszköz, a gépágyú inkább végső megoldás... -
#84037
A válasz szerintem a cél méretében keresendő, az RQ-21 egy kis méretű (2,5 méter hosszú, 4,9 méteres szárnyfesztávú, üresen 37kg-os) és sebességű drón. A rádiós közelségi gyújtó (gondolom nem a korai szériás lézeres gyújtósok voltak) vagy nem kapott elég jelet, vagy ha kapott is, nem megfelelő szögben robbant fel ahhoz, hogy a folyamatos, kinyíló rúd harci fej elkapja a drónt. -
#84036
A trollkodást especiel most megint Te kezded...
Senki sem írt olyat, hogy az F-35 lenyomja az F-22-est. Az volt téma, hogy az F-22A még mindig nem rendelkezik sisakcélzóval. Holott már a legtöbb F/A-18 és az F-16 is megkapta az USAF-nál és az US NAVY-nél. Ez régi téma, itt a topicban is tárgyaltuk úgy két éve (én hoztam fel a hírt, hogy még mindig nincs sisakcélzó, és az F-22A akkor indított először AIM-9X-et, ha jól rémlik ez volt a linkelt hír). Szóval especiel egy F/A-18C/D is bizonyos téren jobban áll, mint az F-22A... -
#84035
Ezek mind mind külön egységek , de egységesen egyetlen egy ruházat vagy páncél nincs ami ezen fejlődést mutatna.
A teljes testpáncél kb. az exoszkeletonokkal együtt jöhet. Viszont személyvédelmi felszerelések terén az elmúlt 20-30 év elég sok újdonságot hozott. Ma már általános a katonákon a ballisztikai mellény, ami a védőpanelekkel védett helyeken a 7,62x54R kalibertől is megvéd. Nyilván a nyakat, fejet, végtagokat nem lehet ilyen védelemmel ellátni, de azért teljesen más világ ez ahhoz képest, hogy pár évtizeddel korábban leginkább csak repeszvédő mellénnyel és sima sisakkal bírt a katona. Ráadásul egyre inkább terjednek az arcot is védő megoldások, tehát előbb-utóbb legalábbis a létfontosságú szerveket már a sima katonáknál is rendesen védik...
![]()
Egy mai átlagos amerikai katona személyvédelmi felszerelése - cirka 12kg-ot nyom
A Baltskin Viper fejvédő rendszer:
Ez a Devtac Ronin ballistic, eredetileg egy Airsoft-sisakot fejlesztő japán csapat hozta ki, a jelenlegi verzió .44 Magnum kaliberű pisztolylövedékeket is képes megfogni a fej ~70%-os területén.
![]()
Ez a lövéstesztje:
Ez pedig egy régebbi megoldás, kicsit Péntek 13 utánérzés, de ilyet már látni rendőri egységeknél és különleges alakulatoknál:
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.26. 10:07:51 -
#84034
Inkább a SkyNet-től félnek, csak hát hülye a megfogalmazásuk, és láthatóan nem értenek a témakörhöz. Ezért írtam, hogy szerintem ez első sorban a 15 perc médiaszereplésről szól... -
#84033
A kézi lőfegyvereknél újra tényező, hogy erősebb, nagyobb energiájú legyen - az egyre jobb személyvédelmi felszerelések miatt elvárás.
Ezen túl a hüvely nélküli és/vagy teleszkópos lőszerek (CT) elterjedése tényező.
![]()
Balra egy hagyományos 7,62x51mm-es lőszer, mellette 7,62mm-es teleszkópos lőszer, jobbra 5,56mm-es hagyományos és teleszkópos lőszer
![]()
Ez az US ARMY teszteredménye, legalábbis ami nyilvános a kísérleti eredményekből, a bal felső ábra a fegyver + 800 lőszer tömegét mutatja, felül az M249 Minimi 5,56mm-es hagyományos géppuska, alatta egy 5,56mm-es kaliberű CT, majd az M240L 7,62mm-es hagyományos géppuska, alatta egy 7,62mm-es CT, majd egy 6,5mm-es CT fegyver tömege.
A bal alsó nehezen értelmezhető, a jobb alsó viszont azt mutatja, hogy 1200m-en még mennyi energiája van a lőszernek, az 5,56mm-es itt már kb. használhatatlan, a 7,62mm-es CT még ~230 Joule-t tud, a 6,5mm-es alacsony légellenállású viszont még 300 Joule-t, ami egy gyengébb pisztoly torkolati energiája azért
A tüzérség terén per pillanat a csúcs a modulszerű hajítótöltetek alkalmazása, vagyis a régi zsákos hajítótöltetekről átállnak a "kemény", hüvely nélküli hajítótöltetekre. Jelenleg ezen túl a nagy sebességű irányított lőszerek, amik még valami újdonságot hozhatnak. -
#84032
A SLAM-ER az elfér a VLS-ben? Mert, ha nem, akkor halottnak a csók... :)
Elférni elfér, ám úgy tudom, nincs konténerből indítható változata. A Harpoon-ok egyike se sem indítható VLS-ből, csak 35°-ban döntött konténerből vagy Tartar / Standard Missile indítóállványról, mert a gyorsító fokozatát nem VLS-hez tervezték. A Harpoon Block III esetén volt tényező, hogy végre lehessen VLS-ből indítani, ám azt elkaszálták.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.26. 09:35:52 -
SZUsszan #84031 Convair B-36 "Peacemaker" 360° cockpit panoráma -
Csak találgatni tudok, de gondolom nem szóltak előtte, hogy átrepülnek Szíriába a háborús övezetbe, az oroszok meg ilyenkor nem kérdezgetik ki fia borja.
A másik fél meg nem reklamál, mert hát akkor megkérdeznék, hogy mit is keresett ott.
itt a három helyszín
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
-
fonak #84029 A törökök, amerikaiak, izraeliek nem is szóltak semmit, hogy lelődözték az UAV-jeiket? -
F1End #84028 Gépágyút egyáltalán nem is használnak? -
gugli angol oroszból
link
-
#84026
Vagy ez esetben lehet, hogy szakítottak a hagyományokkal és tényleg vetületi távolságok. -
Az oké viszont ha a "H" a magasság (9,1km) akkor, hogy jön ki az 5 km-es ferde lőtáv ?
Vagy véletlen lemaradt egy 1-es és 15km lenne? -
#84024
Mivel a kezelő ferde céltávolságot lát a lokátora indikátorán, általában azt értik távolságon. (ferde lőtávot) -
#84023
Én úgy tudom, hogy az egyszámos távolság alatt soha nem a vetületi távolságot érti az orosz, hanem a ferde lőtávot. -
#84022
Pancir-Sz1 részletek...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.25. 17:40:58 -
#84021
Voltmár Panzir-Sz1 SzOC diagram, korábban raktam fel.
Célkutatási módok helyszögben: 0°-60°, 0°-30°, 40°-80°, 0°-25°
Célkutatás ideje; 2sec , 4sec
-
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
"mert a táblázatban csak ferde lőtáv és magasság van"
A 5km-t az nem vízszint kell érteni hanem légvonalban ?
Akkor másabb a leányzó fekvése
hmm viszont olyan derékszögű "állat" nem létezik, amelyiknek az átfogója 5 és az egyik befogója 9.
Akkor azok lehet mégis csak vízszintes távolságok lesznek, de majd HPASP megmondja a tutit :D
A √(5km² +9,1km²)=10,383km akkor a átfogó azaz a légvonal.
-
Van egy tölcsér a Pansir felett oda elvileg nem lát, na már most ez a 5km távol 9,1km magasan mennyire lehet ennek a tölcsérnek a szélétől, mindenhol egyenletes a letapogatás vagy a széleken gyengébb.
kb 62°-ra felfelé kellet keresnie
![]()
![]()
videó
+ egy bónuszkép (a részleteket kedvelőknek)
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.08.25. 16:48:21 -
#84018
Nem olvastam még el ezt a 17 leírást, csak általánosságban írom, hogy még a Gripen is lelőtt már Raptort szituációs légi harcban, sőt egy időben a svédek azzal sztorizták végig a netet, hogy ők lőtték a legtöbbet. Ami így sem kis dolog, de ezek legtöbbje beállított helyzetből indulnak, pl elől a 22-es, Gripen a 6-jában és az a feladat, hogy mögötte kell maradni X ideig. Ezek a tesztelők számára készülnek, hogy egy egy szituációban mire képes a gép, különböző terheléseken, különböző konfigokkal, különböző kiindulási feltételekkel. Nem igazán a végeredményt nézik, persze a netes sajtó csak azon liheg. Harcászati és stratégiai szinten a valósághoz legközelebbi szimulációnak az amerikaiak a Red Flag-et tartják, ezért is fontos az, hogy ott melyik hogyan teljesít. Idén februári cikk arról szól, hogy F-35-ösök az agresszor F-16-osok ellen 20:1 arányban hozták a gyakorlatot. Hogy ebben volt-e szituációs légi harc, arról nem olvastam.
Utoljára szerkesztette: VO101Tom, 2017.08.25. 16:15:25 -
#84017
Gaunt megjegyzése tényleg érdekes, mert az RPK rávezetés kis távolságon nem magyarázza meg, hogy egy lassú és méretes célhoz miért kell 3 db rakéta, de egy gyors és kis célhoz miért kell jellemzően 1 db. Ok, ha UAV-n nincs robbanóanyag, ami berobbanjon, de akkor is. Még, ha műszaki hibás is volt pont ott egy rakéta, akkor is 2 db kellett.
Ha a célkövetés optikailag történt, akkor még doppler sebességlimit sem lehet gond.
Arra lennék kiváncsi, hogy a nagysebességű célokat mekkora távolság paraméterrel szedték le, mert a táblázatban csak ferdte lőtáv és magasság van.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.25. 13:44:17 -
#84016
Panzir lövészetek adatai Szíriában...
![]()
-
#84015
Nem repteljesítményben, SA alkotás terén. Jó reggelt kívánok, kb. 8 éves hír (asszem), hogy az F-22 avionikai hosszútűvó korszerűsítésnél az F-35A lesz az alap több helyen. Ugyanis F-22-ön nincs DAS, csak képalkotós MAWS. Az F-22-ön vontatott csali sincs, bár annak hasznossága és használhatóság az F-22 esetén kérdéses, nem tuodom, hogy mekkora sebességhatárig alkalmazható az ALE-50/55. Ha nem lehet valahogy a törzsbe utólag integrálni - stealth miatt elég nehéz feladatnak tűnik az RCS tartása mellett - akkor inkább ezt nem kapja meg. -
Kurfürst #84014 Hát ha már ott tart hogy a Lightning brutálisan lenyomja a Raptort is, ott szerintem minden próbálkozás hasztalan. 
Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2017.08.25. 12:19:38 -
#84013
ezt miért nekem írod?
ez engem baromira nem érdekel
Gripenjeink mindenkit lekobráznak a ge**be és kész
-
#84012
Egy vita nem arról szól, hogy ki "nyer"... Arról, hogy a vita során olyan infóhoz juthasz, ami rávilágít arra, hogy amit valaki állít és nem igaz, és abból ne vonjon le téves közvetkeztetéseket.
Egy tesztgép előre rendezett 1v1 dog. gyakorlata összesen 17 esetben, nem reális harci konfiggal az nem releváns annak megítélésében, hogy valódi harchelyzetben mi lenne. Ahhoz a Red Flag van közelebb, ahol úgy mennek bele a légiharcokba, hogy csak nagyon vázlatos vagy semmi infón nincs arról, hogy ki merre van.
Emiatt alázza szarrá az F-22 a többi gépet és emiatt van olyan szintű előnyben az F-35A - még az F-22-vel szemben is - ami brutális. Az elméleti szitnen kialakuló légiharc helyzetek 99%-ban az F-35A lemossa a 4++ gen gépeket is a jelenlegi konfiggal. Még, ha lenne DAS és vontatott csali minden 4++ gen gépen, akkor is inkább csak az eredménytelen BVR harc aránya nőne meg, dogba meg inkább senki nem menne. A döntetlenhez közeli állapot felé tolnál csak el a helyzetet nem szuicid hajlmaú ellenfeleket feltételezve. -
#84011
ne kezdj vitát molnival mert nem nyerhetsz. 
-
#84010
Ez fene jó kérdés...
A repteljesímény eltérés vs. dogfigth teljesímény és ennek tapasztalatai..
Az AIMVAL/ACEVAL alatt 500+ szimulált légiharcot folytattak le F-5 vs F-14 és F-15 gépekkel. Az jött ki, hogy 2v4 és 4v4 légiharcok során az F-15 fejlettsége és fényévekkel jobb repteljesítménye is ennyi gépnél szinte már eltűnt, a 2:1 légigyőzelem arányt is éppenhogy tudták hozni. Az F-14 sem volt sokkal jobb a szutyok TF-30-cal, de ott sokat nyomott a latban a 2 fős személyzet. Az F-15 repteljesítménye segített kitolni a gépet egyes veszélyes helyzetekből, de nem jelentett univerzális megoldást.
Az elmúlt 40 év légiharcai során visszatérő momentum az, hogy a gépek többségét olyan gép lövi le, amiről fogalma sincs a támadónak és számtalanszor előfordult, hogy a gépek egymáshoz közel repültek és egyik sem tud a másikról. A DAS nem véletlenül került az F-35-re, mert pontosan az ilyen helyzetek megszüntetésérő van szó azzal, hogy lehetőleg kialakulni sem hagyja ezeket, de még ha meg is történik ilyen, akkor is előnyt biztosítson. Az F-15-ön hiába volt méregdrága radar és hajtómű az F-5-höz képes, 5 nm alatt az SA megalkotási képessége pontosan ugyanazon múlt, mint a fejletelenebb gépén, a pilóta két szép szemén és agyán, hogy mit rakott összes és milyen gyorsan dönt. Hiába volt vagy 6-szor drágább az F-15A ettől kb. a kabinból kilátás terén tudott többet az kis távolságú SA összerakásánál...
A probléma az, hogy azóta eltelt 40 év, a fejlődés nem állt meg. Ehhez képest az F-35-nél a sisakdisplay felviszi a célokat a pilóta látómezejére (TD box ott van felettük) sanszosan még az ID-vel is (ha sikerül végrehajtani). Előre elrendezett 1v1 dogban ez nem sokat számít hiszen ott minden ismert. Próbáld ki 4v4-ben úgy, hogy nincs előzetes infó, hanem csak úgy egymásban botlanak a gépek. Izé... A két szép szemére támaszkodó ellen vak az F-35A-val összevetve. Az is AIMVAL és ACEVAL tapasztalat, hogy az akkori AAM korlátok mellett számtalanszor a VID közeben a gépek kimásztak egymás indítási zónájából. Az F-35-nél ez is megváltozik.
Ezért baromság azzal érvelni, hogy mi volt 17 db tökéletesen előre elrendezett 1v1 dogfigthban. Mert háborúban a dogfigth sem 1v1 és nem előre elrendezett. Nem az volt a Bekaa völgy felett, de még az ODS alatt sem, ahol a célsűrűség nevetségesen alacsony volt.
Ja, az F-35 éjszaka is tud dogolni, az 4. gen gépek meg nem. Mert vagy JHMCS vagy vagy éjjellátó. A kettő együtt nem. Ha van NVG, akkor nincs HOBS képesség. Az F-35A-nál a DAS 360 fokos lefedést ad érzékelés szempontjából, az EOTS meg adja a VID-et amikor rálát a célra. -
fél off érdekesség
Van olyan robot porszívó amelyik lézerrel méri fel a területet ahol dolgozik, 2D LIDAR.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
és egy tuningolt változat
-
JanáJ #84008 Most tulajdonképpen min vitáztok? Komolyan kérdem. Tegyük fel, hogy kiderül hogy az F-16 vagy az F-35-e a jobb dog fightban. Mit számít? Pl simán lehet, hogy a villám AG-ban indul bombázni és AA konfigos akármi akarja elkapni.
Persze hogy gyakorolják a dog fightot, meg még ezernyi más dolgot is. Nem mellesleg nem baj, ha tudod mit bír a gép.
