Haditechnikai Topic

A Merkava tetjén mit kell látni?
Passzív vagy ERA páncélzat védhet a felül nyitás ellen?

A torony tetejére szerelt (feltehetően) NERA páncélblokkokat, amik kb. 15 cm vastagok, megjelöltem őket pirossal:

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

A T-14-et nem fikázni akartam, de nem látom benne a csodát. Annyira sem mint a 64-ben. Nem vastagabb a bőre és nem szúr nagyobbat. Kicsit vicces, hogy pont az oroszok lépték meg a páncél kapszulát, de ők voltak lépéskényszerben.

Az aktív védelem meg a tető páncél addig ér valamit, amíg nem terjed el. Utána már jön a "filléres" válasz lépés. Ha oldalról felnyitnak egy hk.-t, akkor felülről is, max tesznek egy nagyobb fejet a konzervnyitóra. Ha elkezdenek oda is aktív védelmet pakolni, akkor megy a csali rakéta. A hk már rég nem dönt el semmit, de szükség van rá. Senki nem akar egy 6 millás tank helyett egy 10 millást, hogy a 3-4 katona jobban járjon, miközben a gyalogok még mindig a sárban dagonyáznak. Akinek erre lenne pénze az úgyis a levegőből dolgozik.

Mondjuk ennek ellent mond, hogy az amik APC/IFV-el rohangálnak Szíriában. :-)

Én nem hiszek az 1km-ről való irányításban. Több tíz, de inkább több száz km, messzire a frontvonaltól, hogy a tüzérségnek ne legyen kitéve. Akkor pedig már műholdas vagy légi átjátszón lévő irányításnál vagyunk.

Írtam egy távolságot. A lényeg az, hogy nem a világ másik oldalárol teszik műholdon sec nagyságrendá latencyvel. A zavarás is "picit" nehezebb, ha közel vagy.

Én abból indultam ki, hogy egy iraki/jugók elleni tech fölénnyel mennek valaki ellen, szóval nem korszerű vasak ellen. Ott meg volt borítgatás a rakéták elöl. Ha viszont van vontatott csali, akkor lehet nincs szükség műrepülésre.

Na de miben tudnak majd lényegsen többet egy mainál a nagyobb lövegen kívül? Szemből meg tudja fogni a dolgokat, oldalról meg kb. ugyanúgy szétlövi minden félkorszerű is.

Szerintem te most összemosod a #81334 válaszomat (ami a TOW2A-ra vonatkozott) és a #81339 -est.

Igen, oldalról (mondjuk 60°-nál nagyobb szögből) átüti egy előző generációs harckocsi is, de ez eddig is így volt. Az Abrams-ot is átütötte oldalról a T-55, és mint láttuk a 2000-ben már eléggé lesajnált RPG-7V is...

Harcértéke megtartást írta. Az nem függ attól sérülés esetén, hogy mekkora löveg van benne. It te félreérthettél és arra gonodolták, hogy ahogy az idő telik meddig lesz effektív a hk.

Ez igaz.

Csak akkor megint ott vagyunk, hogy minek új hk..? Az A APS rárakható egy T-90-re is...

A gond annyi, hogy az APS-től függetlenül találat esetén a T-90 személyzete megdöglik. A T-14-esé meg életben marad...
A másik említett opció pedig az, hogy a T-90 nem kaphat hosszabb APFSDS lövedéket (mivel az automata töltőbe nem fér már hosszabb), a T-14 igen.

Hk esetén meg arról van szó, hogy egy hk, 1 km-ről hátrébb vezérelhet egy másikat is.

Én nem hiszek az 1km-ről való irányításban. Több tíz, de inkább több száz km, messzire a frontvonaltól, hogy a tüzérségnek ne legyen kitéve. Akkor pedig már műholdas vagy légi átjátszón lévő irányításnál vagyunk.

Persze ennek beapplikálása nem két fillér, de egy teljesen új hk-nál tutitra olcsóbb...

Érdekes módon ezt az opciót nyugaton nem feszegetik. Csak az oroszok vetették fel ezt a lehetőséget.

Próbáld ki egy szimben, hogy minden döntésed 3 másodperccel később történik radar üzemmód váltástól kezdve minden. Nem jó. Nagyon nem...

Függően a lehetőségektől a latency levihető 1 másodperc szintre, vagy akár alá is (LEO / MEO műholdak, légi adatkapcsolat). A 3 másodperc szerintem is sok. Fél-Egy másodperc talán már elfogadható szint.

A Merkava tetjén mit kell látni?
Passzív vagy ERA páncélzat védhet a felül nyitás ellen?

A mai rakétákat nem manőverezi ki semmi. Véletlenszerű manőverekkel meg végképp nem.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.23. 10:31:59

A drónok korában ennek esélye szinte semmi. Egy kis UAV is lehet ma már reléállomás, amiből 12 egy tucat. A relé drón egyben lehet isten szeme is odafent...

Egy drón hogy manőverezik ki egy felbukkanó SAM rakétát, vagy egy felbukkanó vadászt? (tételezzük fel, hogy a gép HW-e tudná, pl egy F-16-os drón).

Korszerű SAM ellen senki nem manőverz ki semmit, mert lövése nincs, hogy hol van a rakéta, de még ha lenne is, akkor is csak igen szűk távolság tartományban lehetséges, mikor a rakéta már a passzív szakaszban van és alig lassabb, mint a célpont.

A SR IRAAM és BVR AAM és SAM esetén, ha már nincs füst, akkor nem látsz semmit. Az R-77 hiába füstöl, az csak az első 5-6 másodpecben teszi. Az AIM-9X és AIM-120 meg harcászati szempontból füstentes. 100 méterről már nem látni.

Az Sz-300/400 füstöl, mint állat, de szintén csak 8-10 sec-ig, Utána meg jöb felé M5.0 felett és közepes magasságbn 10-15G-t is húz. Az F-35-is, még ha DAS-sal pontosan kimérné, hogy hol van, akkor sem tudna mit kezdeni vele, ezért van vontatott csali rajta.

BVR-nál? Közeledő rakéta esetén a 2-3 másodperccel későbbi fordulás több km-nyi HMZ-t jelent. Ott is számít. COIN környezetben ez belefér, IADS és csúcsvadászok ellen meg nagyon nem.

Próbáld ki egy szimben, hogy minden döntésed 3 másodperccel később történik radar üzemmód váltástól kezdve minden. Nem jó. Nagyon nem...

Az RWR is ennyivel később jelez nálad és ennyivel késik a manőver is, stb.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.23. 10:26:28

A most tervezendő amerikai és német-francia harckocsikat is 2030-ra akarják rendszerbe állítani, addig a jelenlegi harckocsik utólagos reszelgetése marad.

Na de miben tudnak majd lényegsen többet egy mainál a nagyobb lövegen kívül? Szemből meg tudja fogni a dolgokat, oldalról meg kb. ugyanúgy szétlövi minden félkorszerű is.

Alapvetően attól, hogy adott esetben egy erősebb 152mm-es harckocsiágyúval felszerelhető, elvben toronycsere nélkül. A Leo2, Chally2, M1 Abrams esetében a 130 vagy 140mm-es löveg beépítése vagy erős kompromisszumok mellett valósítható meg, vagy csak toronycserével.

Harcértéke megtartást írta. Az nem függ attól sérülés esetén, hogy mekkora löveg van benne. It te félreérthettél és arra gonodolták, hogy ahogy az idő telik meddig lesz effektív a hk.

Az ismert adatok alapján az 1700m/s sebességig beérkező lövedékeket az Afghanit APS hatástalanítja / hatástalaníthatja. A toronynak így alapvetően olyan passzív páncélzattal kell (csak) bírnia, amely azon veszélyforrásoktól megóvhatja, ami ellen az Afghanit hatástalan. Ilyenek a fentről támadó lövedékek (hiszen az Afghanit APS ebből az irányból nem véd), illetve a nagy tűzgyorsaságú gépágyúk ~40mm-es űrméretig.

Csak akkor megint ott vagyunk, hogy minek új hk..? Az A APS rárakható egy T-90-re is...

Érdekes, hogy amikor légiharcról van szó, akkor elveted a távirányítást, mert túl nagy lenne a késleltetés (latency), harckocsinál viszont ezt nem veted el ugyanezen okból? Egyébként igen, ez is egy opciós irány, az oroszok a T-14 kapcsán is emlegetik, hogy mivel minden digitálisan van irányítva, lehetséges a távirányítás megoldása is.

Mert légiharc esetén WVR-ben minimum DAS szintű eszköz kéne és a latency ott számít. Hk esetén meg arról van szó, hogy egy hk, 1 km-ről hátrébb vezérelhet egy másikat is. Szezon és fazon. Azt a hk-t is, ami ma be van csukaszkodva gyakorlatialg kamerák képe alapján vezetik és használják. Semmi difi nincs abban, ha ezt egy km-ről hátrébb teszik az esetek 99%-ban.

Ha "kinemszarja le" a páncélozást, akkor felesleges a már meglévő páncélozás is. A Leo2/M1 kategória azért akkora, amekkora, mert a személyzetet is be kell fogadnia. Ha ugyanekkora védelmi értékű járművet szeretnél személyzet nélkül, akkor kb. fele ekkora lehetne, fele ekkora tömeg mellett (vagy azonos tömeg mellett kétszer-háromszor jobban védett

Akkor meg ilyen új hk kellene, de nem T-14 szerű dolgok. A kinemszarja le alatt azt értettem, hogy ha szétlövik a mostani távvezérelt hk-t, akkor sem hal meg senki odabent. Ha meg nincs benne ember, akkor elfér benne az autoloader. Persze ennek beapplikálása nem két fillér, de egy teljesen új hk-nál tutitra olcsóbb...

BTW, ha már top-attack veszély, Holland Boxer, a tetején kiegészítő páncélzat a fentről támadó résztöltetek elleni védelem céljából. Kelet-Ukrajnában eléggé csúnyán megjárták az Ukrán erők, mikor rakéta-sorozatvetőkből kaptak pct. résztölteteket a nyakukba...

A T-14-ben én sem látom a csodát. Ráfér a 150-es, ennyi.

Eleve integrált soft- és hardkill-rendszer (nem utólag ráfehtelve), a teljes személyzet a testben van, stb...
Csodának csak annyira csoda, mint mondjuk a T-64 csoda volt az 1960-as évek végén...

Fentről mindegyik tank könnyen nyitható.

Annyira azért nem, lásd még Merkava Mk.3. Baz / Mk. 4.


Merkava Mk.3 Baz jól látható kiegészítő páncéllal

Egy drón hogy manőverezik ki egy felbukkanó SAM rakétát, vagy egy felbukkanó vadászt?

Előre programozott (de véletlenszerű elemekből álló) kitérő manőver?

A földi robot járműveknél bizonyára a zavarvédelem és a hackelés elleni védelem is fontos de v.színű leagalább ennyire fontos probléma hogy a terep jellegéből adódóan változhat a jármű és az irányító közötti adatkapcsolat minősége.
A robot jármű irányítása állandó, stabil, nagy sávszélességű adatkapcsolatot feltételez.
Elég el tudja rontani a "felhasználói élményt" hogy ha a tank mondjuk behajt egy völgybe és megszakad vele a kapcsolat.
Ezen persze lehet úgy segíteni hogy a irányító közel marad a robothoz, vagy felküldenek egy relé robot repülőt, vagy minden robot járművet műholdon keresztül irányítanak. Szerintem egyik sem igazán jó megoldás...

A T-14-ben én sem látom a csodát. Ráfér a 150-es, ennyi.
A távirányítású tankban sem. Lehet el kellene engedni a dolgot. Mert lehet egyszerűbb pl drónokkal túlterhelni az ellen aktív védelmét.
Fentről mindegyik tank könnyen nyitható.
A game changer a légierő meg az atom, nem véletlenül nem gyúr szinte senki komolyan erre, csak ha kell.

BVR képes drónt nem lenne nehéz összerakni. Kell egy radar valamelyik most is repülő drónra. De mi az értelme? Amennyire én látom az amik eddig ha valahova vitték a demokráciát, akkor kicsapták a fontos pontokat, utána meg bedarálták a légierőt és a légvédelmet. Egy drón hogy manőverezik ki egy felbukkanó SAM rakétát, vagy egy felbukkanó vadászt? (tételezzük fel, hogy a gép HW-e tudná, pl egy F-16-os drón).

Tudom hogy ez bonyolult kérdés, de meglátásom szerint a légi harc nem kizárólag fordulóharcból áll. Ott jogos a latency-probléma, de BVR harcnál nem.

"Érdekes, hogy amikor légiharcról van szó, akkor elveted a távirányítást, mert túl nagy lenne a késleltetés (latency), harckocsinál viszont ezt nem veted el ugyanezen okból? Egyébként igen, ez is egy opciós irány, az oroszok a T-14 kapcsán is emlegetik, hogy mivel minden digitálisan van irányítva, lehetséges a távirányítás megoldása is."

Azért azt ne hagyjuk ki a számításból, hogy ha egy harckocsi átlagos harcászati mozgási sebességét 40-50km/ó-val számoljuk, ahhoz képest egy harcigép sebessége 20-25-szörös, és a hk. nem térben, három tengely körül vezérelve mozog, tehát minden szempontból sokkal egyszerűbb a távirányítása. Persze akkor viszont elsőrendű fontosságú a zavarvédettség és annak biztosítása, nehogy az ellenség vehesse át a távirányítást (ez persze távvezérlésű repülőgépnél ugyanúgy követelmény lenne)!

Az aktív védelem felrakható egy 25 éves hk-ra is. Kaphat data linket is. Ezért 0-ról milliárdokért tervezni úk hk-t tök felesleges. Mondjuk szerintem már most is nagyítóval kell keresni olyan mérnököt, aki korábban is tervezett új harckocsit...

A most tervezendő amerikai és német-francia harckocsikat is 2030-ra akarják rendszerbe állítani, addig a jelenlegi harckocsik utólagos reszelgetése marad.

A T-14 meg hiába új, nem látom, hogy harcérték megtartásában mitől lenne jó.

Alapvetően attól, hogy adott esetben egy erősebb 152mm-es harckocsiágyúval felszerelhető, elvben toronycsere nélkül. A Leo2, Chally2, M1 Abrams esetében a 130 vagy 140mm-es löveg beépítése vagy erős kompromisszumok mellett valósítható meg, vagy csak toronycserével.

A személyzet túlélőépessége talán jobb, de a torony páncélzata sanszosan olyan szar, hogy autocannon is szétlővi. Akkor meg mi értelme...? A legelső találat a tornyon nulláza jószerivel a harcképességet.

Az ismert adatok alapján az 1700m/s sebességig beérkező lövedékeket az Afghanit APS hatástalanítja / hatástalaníthatja. A toronynak így alapvetően olyan passzív páncélzattal kell (csak) bírnia, amely azon veszélyforrásoktól megóvhatja, ami ellen az Afghanit hatástalan. Ilyenek a fentről támadó lövedékek (hiszen az Afghanit APS ebből az irányból nem véd), illetve a nagy tűzgyorsaságú gépágyúk ~40mm-es űrméretig.

Ha egy modern hk-n kamerák vannak, akkor mi difi van aközött, hogy egy másik hk-ból nézi az ember a kamerát..?

Érdekes, hogy amikor légiharcról van szó, akkor elveted a távirányítást, mert túl nagy lenne a késleltetés (latency), harckocsinál viszont ezt nem veted el ugyanezen okból? Egyébként igen, ez is egy opciós irány, az oroszok a T-14 kapcsán is emlegetik, hogy mivel minden digitálisan van irányítva, lehetséges a távirányítás megoldása is.

Akkor legyen távvezérelt M1/Leo2 stb. és kinemszarja le kateória lesz a további páncélozás...

Ha "kinemszarja le" a páncélozást, akkor felesleges a már meglévő páncélozás is. A Leo2/M1 kategória azért akkora, amekkora, mert a személyzetet is be kell fogadnia. Ha ugyanekkora védelmi értékű járművet szeretnél személyzet nélkül, akkor kb. fele ekkora lehetne, fele ekkora tömeg mellett (vagy azonos tömeg mellett kétszer-háromszor jobban védett).

Az aktív védelem felrakható egy 25 éves hk-ra is. Kaphat data linket is. Ezért 0-ról milliárdokért tervezni úk hk-t tök felesleges. Mondjuk szerintem már most is nagyítóval kell keresni olyan mérnököt, aki korábban is tervezett új harckocsit...

A T-14 meg hiába új, nem látom, hogy harcérték megtartásában mitől lenne jó. A személyzet túlélőépessége talán jobb, de a torony páncélzata sanszosan olyan szar, hogy autocannon is szétlővi. Akkor meg mi értelme...? A legelső találat a tornyon nulláza jószerivel a harcképességet.

Én csak ezért nem terveznék új hk-t...
A koreaiak távvezeérelt tüzérségi löveget csinálnak. Ha egy modern hk-n kamerák vannak, akkor mi difi van aközött, hogy egy másik hk-ból nézi az ember a kamerát..? Akkor legyen távvezérelt M1/Leo2 stb. és kinemszarja le kateória lesz a további páncélozás...

Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.22. 21:05:37

Oldalról is van megoldás. Csak több réteg NERA / ERA kell (Leo2A6/A7 változatok kiegészítő páncélzatta, Abrams TUSK2/3, stb.). Illetve aktív védelem (T-14 Afghanit APS-el, ill. T-72/T-80/T-90 Shtora-1-el).

Jelenleg a nagyobb kérdés, hogy tovább mennek-e. Fizikailag megoldható a nagyobb / többfokozatú HEAT fej, hiszen már a TOW sem apró. A kérdés, hogy az aktív védelem felé fordulnak, ami uszkve 30 éve kérdőjelesen megvan (az oroszok a T-14 esetében erre mentek el), avagy a passzív páncélzat felé (per pillanat például a Leo2 fejlesztések többsége erre megy, igaz ott is van már APS opció). Az izraeliek a kettőt vegyítik. A Merkava 3 és 4 elég decens passzív védelemmel bír, de a plusz ERA / NERA kötényezés helyett inkább APS-t szereltek rá...


Merkava 3 Baz dor Dalet változat Thropy APS-el

A fő kérdés paradox módon nem is a páncélzat kérdése, hanem a személyzet védelme és a fegyverzet kérdése. A T-14 megcsinálta azt, amit már az 1970-es évek óta ízlelgetnek, hogy a személyzet száműzve van a toronyból. Eddig különféle okokból ezt kerülték. Ma már technikai és minden egyéb okból praktikusabb és kivitelezhetőbb a megoldás. Tehát noha védelem szempontjából jó lehetne a régebbi harckocsik reszelgetése, ott tartunk, hogy értelmesebb lenne már tiszta papírt elővenni, és eleve a célnak megfelelő járművet készíteni...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.03.22. 20:49:40

Alapvetően az oldalról támadás érdekelt. Mert akkor kicsit céltalannak érzem új hk kifejlesztését. Szemből a régi is jó, oldalról meg mission impossible páncéllal megfogni egy 30 éves ATGM-et is, akkor teljesen felesleges erőlködni. Ameddig valami isteni csodát fel nem találnak, nem látom okát, hogy az Leo2, M1 és hasonló hk helyett bárki újat tervezne és nagy számban gyártaná.

A semminél valóban, de ők valami isteni gamechangerként kezelik, ami zárójelbe teszi a stealth képességet...

A kérdés az, hogy milyen irányból, hol találná el, és az a csúcs-kategóriás hk. milyen kiegészítő páncélzattal van felszerelve.

Szemből, torony-találat esetén a 25 éves harckocsikra se jelent veszélyt, T-90A (még SHTORA-1 nélkül is), Leo2A5, Chally2, M1A2, stb.
Szemből, test-találatnál a 25 éves harckocsikat általában ha nem is minden hol, de átviheti - lásd Chally2 esete Irakban (pedig ott még ERA blokk is volt). Ez a kínos a Törököknek most Szíriában, mert a Kurdoknál, Persmergáknál lévő pct. fegyverek, amiket a nyugattól kaptak, oldalról/hátulról simán szétkapják a Leo2A4-eseket is...

Itt ciki például most a Leo2PL program - ami szabad kapacitás van teherbírás terén, az mind a toronyra megy, a test semmiféle extra páncélozást nem kap.


Leo2PL

A Leo2A6/7, Leclerc, Chally, M1A1/2 (még TUSK1-el is) és a T-90A szintű harckocsik oldalról megszenvednék a TOW2A találatot, mivel a legtöbb esetben nincs extra oldalsó védelem (kivéve T-90A torony első fele). Kiemelendő az Abrams TUSK1, aminél csak 1 ERA doboz van kötényként, amit bármilyen tandem fejes HEAT pct. rakéta lenyom. Hangsúlyozom, hogy most csak passzív védelemről van szó, így nincs beleszámítva a T-90 esetében a SHTORA-1


Abrams TUSK1, érdemes megfigyelni, hogy az ERA blokkok kizárólag a test oldalán vannak, még a torony oldalán se látni belőle egyet sem

Éppen ezért valójában csak a megfelelő "Urban Kit"-el felszerelt harckocsik bírnák meg oldalról a találatot. Itt rengeteg példa van, adott esetben régebbi harckocsikra is (pl. Leo2A4 Revolution Kit vagy Abrams TUSK2/3). Érdekes, hogy a motorteret oldalról, illetve a tornyot és a testet hátulról csak rácspáncélzat védi a legtöbb esetben.


Leopard 2A4 Revolution, a test elején és oldalán is vastag NERA kiegészítő páncélzat

Végül van a T-14. Ez egy külön eset. Ha igaz a feltételezésem, akkor páncélzat terén csak a személyzet kapszulája bírná meg a találat szemből, de oldalról már talán az sem (nem úgy tűnik, hogy több rétegű a kötényezés, noha több fórumon is azt hangoztatják a "Russia Strong" emberkéi, hogy ott bizony két réteg van). Gyakorlatilag az Afghanit APS védi meg a járművet a TOW szintű veszélyforrásoktól is.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.03.22. 20:22:19

A semminél nyilván jobb.

Az orosz fanoktól is mindig azt kérdem, hogy szép és jó Nebo, csak jelenleg mire jó? Semelyik SAM rendszernek nem képes segíteni az indításban...

1.: Látod, az Ukránok már diesel-generátorban gondolkodnak. 😄
2.: Mégis miféle légvédelmi rendszerbe akarják integrálni? Oké, elhiszem azt, hogy célkereső radarnak jó, de külön tűzvezető radar nélkül akkor is csak önrávezető rakétával érdemes párosítani - ilyen pedig még nincs keleten, ha jól rémlik.
3.: Külön poén, hogy a drónokat is feltüntették a videóban... Azért azok felderítésére kevésbé alkalmas, felteszem....

Kínával kapcsolatos számok mindig brutálisak 😄 Belegondoltam ezzel a 300 ezer emberrel kb el lehetne foglalni fél európát, nekik meg csak egy kis leépítés 😄

Nem szaroztak, dobálták a 2000 fontos tököket.

Ez egy mai csúcskat hk ellen mennyit érne?

Kínaiak leépítenek 4 hadtestet, és még kettőt összevonnak.
170~300 ezer fővel csökken a jelenlegi 2.3 milliós hadsereg létszáma.

Ukrán MR-18 (mobil méteres radar) koncepció.

A BGM-71E-3B (TOW2A) is az, amivel ott lövöldöznek...

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Na akkor duálosították. :-) Mondjuk dupla fejes szvsz nincs arra.

Nem, a Kontakt-1 csak "sima", egylövetűek ellen véd alapkiépítésben.

Kérdés az ERA kockák élesek-e, vagy beton edition. :-) Az EDZ duál fejes ellen is véd? Meg gondolom tartalék vas cső több van, mint ERA kocka.

Feltehetően el, hiszen 150-200m/s sebességgel érkezik a rakéta. Ugyan az, mint a láncok, csak függőlegesen...
Inkább az érdekes, hogy ez az egész hóbelevanc egy Kontakt EDZ-kel felszerelt T-72-esen van.

Érdekes elgondolás: A rugós csövek el tudnak működtetni egy rakétát? A torony ketrece meg ránézésre akadályozza a kilátást. Mindenesetre jól mutatja hogy hk. vs. hk.-tól nem tartanak arra felé. :-)

A katapultált Grif pilóta: Kádár Sándor link

Az biztos, én is nagyot néztem erre a Perth dologra. NYC-vel azonos szélességi körön (kb.) Róma és Madrid van. Olyan kört, amin Perth rajta van meg a Föld bármely pontjáról lehetne húzni.

Ja, vagy úgy, nem tudtam értelmezni a "szemben a túloldalon" dolgot.

Ez nem így van, a földgömb New Yorkkal átellenes oldalon óceán van. Önmagában az sem igaz, hogy New Yorkkal szemben Perth van, mert New Yorkkal szemben Marokkótól kezdve Venezueláig elég sok minden van szembe, szóval kérdés, hogy merre vagyok éppen arccal. Az biztos, hogy Európa nincs szemben az USA keleti parttal. Ez a New York - Perth dolog eredetileg úgy volt (én úgy olvastam), hogy egyenesen át lehet hajózni Perthbe a Nagy Almából.
Utoljára szerkesztette: Rue East, 2017.03.22. 08:49:57

A repülési útvonalak is érdekesek azon a mercator térképen 😊

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

https://sg.hu/forum/uzenet/1019331381/356469

Még szerencse, hogy az általánosban a föci tanárnak volt egy kb 40cm-es földgömbje azt mindig kirakta az asztal sarkára, így azért a táblára aggatott sík térképek a helyükre kerültek valamelyest a fejekben is.
Műhold pályáját úgy lehet jól elképzelni, mintha egy fonalat gombolyítanál és tekerednek a szálak miközben forgatod a gombolyagot.

Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.03.21. 22:59:18

A Nemzetközi Űrállomás sem vet durva kanyarokat, a valóságban egyenesen ( magasság szerint ellipszis pályán) repül, és csak a Mercator vetület torzítja a pályáját ilyen szép Szinuszra.
A piros pálya szakasz majdnem New York és Perth fölött húz át (közben elfordul a Föld alattuk)...

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.03.21. 21:18:15

Van aki szerint meg a föld gömbölyű...
... és ennyire torz a Mercator vetület;

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.03.21. 21:03:54

Ha azon a ponton állva egy függőleges egyenessel "átszúrod" a Földet, akkor az a túloldalon Ausztráliában, Perth-nél fog kibukkanni! :-))

Azt hogyan?

11kg-nyi PBXN-9 szükséges az LRLAP-hoz (ami amúgy 102kg).

A cső élettartama jogos kérdés, de itt jegyezzük meg, hogy az EM ágyúnak is ez a rákfenéje, mivel egyszerűen túl sok hő szabadul fel tüzeléskor, most azzal próbálkoznak, hogy egy speciális hűtőköppenyt kap az egész cső. Ha végiggondolod, semmivel sem okozhat kevesebb galibát egy olyan kondenzátor-telep, amely a 32Mj torkolati energiához szükséges (nyilván 32Mj-nál jóval több, ha tippelnem kellene, 64-96 Mj közötti) energiát tárolja.

Lehetséges. Az LRLAP rakéta-póthajtásos is (oké, ott "mindössze" 835 m/s a torkolati sebesség). A koncepcióban az is kérdéses, hogy miért merült fel ilyen formán - anno nem volt szó robbanóanyag nélküli gránátról.

Az EM ágyúnál nem tudjuk mit sikerült elérniük, csak tippelünk. Nekem ez inkább úgy tűnik, hogy először a gomb (EM ágyú), aztán majd hozzá a kabát (milyen gránát, milyen feladatkör lesz a végén).

Ugyan ez megy az AGS-nél. Ott eredendően lett volna egy "hagyományos" GPS irányítású gránát és az LRLAP. Aztán először a hagyományos GPS gránátot lőtték le, majd 2016-ban az LRLAP árán sokaltak be. Az US NAVY most az olasz Leonardo cég 155mm-es Vulcan irányított gránátját próbálja idomítani az AGS-hez. Figyelembe véve, hogy a Zumwalt-osztály lényegi eleme a két ágyúja, ami köré a hajó épült, elég kabaré az egész...

De mennyi lőpor kell ezt a sebességet elérni? Mikor lesz már a fegyver olyan veszélyes az alkalmazóra mint az ellenségre? Nyilván több lőporhoz erősebb ágyút terveznek, de akkor is nő egy potenciális veszélyforrás, gyorsabban elhasználódik stb.