95110
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • molnibalage83
    #85587
    Mármint mi? Nem értem a megjegyzésed.
  • [NST]Cifu
    #85586
    Oki, akkor Karcsitól nem idézünk többet. :)

    Viszont az általad idézett rész csak a H-31A rendszerbe állításáról szól, illetve azt támasztja alá, hogy a H-31 család esetén elsődlegesen az ARM feladatkör volt a cél.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.24. 12:59:49
  • Hpasp #85585
    Aki Karcsit idéz...

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    Тематика противокорабельных авиацион­ных управляемых ракет к концу 70-х годов XX века стала одной из приоритетных, тем более, что в странах НАТО основной упор делался на применение авиационных противокорабель­ных ракет (ПКР), поступавших на вооружение тактической авиации.
    Создание сбалансированного комплекса во­оружений флота и авиации у нас в стране потре­бовало ликвидировать отставание. Разработкой отечественных авиационных ПКР занялось ОКБ «Звезда» (с объединением предприятий «Звезда» и «Стрела» фирма получила наимено­вание «Звезда — Стрела»), и в конце 80-х годов начались испытания ракет Х-31 А и Х-35. Несмо­тря на общее назначение, ракеты создавались по разным ТТЗ и демонстрировали принципи­ально разные подходы к решению задачи.

    Государственные летно-морские испыта­ния Х-31А на серийном самолете Су-24М были проведены на полигоне под Феодосией с 20 ап­реля по 7 декабря 1989 года. Были выполнены 86 полетов с 8 пусками Х-31А по щитам-мише­ням в море. Программу испытаний ракета про­шла с положительным заключением, однако постановке ее на вооружение и оснащение морской авиации высокоэффективным ору­жием помешали последовавшие вскоре разру­шительные события начала 90-х годов...

    Современный корабль, насыщенный мно­жеством радиоэлектронных систем, может быть представлен и как радиоизлучающая цель. Модификация ракеты Х-31П (изделие 77П), оснащенная пассивной РГСН, наводится на корабельные источники электромагнитного излучения. В первую очередь это РЛС кора­бельных систем ПВО, выведение которых из строя при залповом пуске Х-31А и Х-31П повы­шает вероятность уничтожения цели.
    В «оригинальном» противорадиолокацион- ном варианте Х-31П создавалась для борьбы с существующими ЗРК и комплексами нового поколения, включая американский «Пэтриот». Она обладала большим приоритетом, чем про­тивокорабельная модификация, и была быст­рее отработана, продемонстрировав устойчи­вое наведение на цель в условиях интенсив­ных помех. При высокой степени унификации с Х-31А, противорадиолокационная модифи­кация отличается практически только систе­мой наведения. Созданием ГСН для Х-31П за­нималась ведущая отечественная организация — омское ЦКБ автоматики, давний партнер «Звезды» и «Радуги». В 1980 г. нача­лись летные испытания новых головок на лета­ющей лаборатории Ми-8, а в 1988 — 1989 гг. ракеты Х-31П прошли совместные испытания на самолетах Су-24М и МиГ-27М. Параллельно отрабатывалась аппаратура управления, обес­печивавшая целеуказание ГСН ракет — кон­тейнеры «Фантасмагория» и «Этнография» для Су-24М и «Прогресс» для МиГ-27 и Су-17.

    М-31 предназначена для тренировки расче­тов ЗРК по борьбе со сверхзвуковыми средст­вами поражения и отработки современных си­стем ПВО. История, связанная с этим издели­ем в начале 90-х гг., мало афишировалась: дело в том, что новейшая разработка нашла приме­нение в авиации морской пехоты США. Аме­риканская сторона, заинтересованная в при­влечении новейших технологий за относитель­но небольшую цену, в мае 1995 года размести­ла заказ на сумму 4,7 млн. $, в рамках которого «Звезда — Стрела» до конца года передавала в США первые четыре ракеты. Испытательные пуски с участием фирмы МакДоннелл-Дуглас Аэроспейс начались в августе 1996 года. В ка­честве носителя использовался доработанный «Фантом». В ходе программы американские партнеры (вчерашний «вероятный против­ник», и отнюдь не союзник) изучали конструк­цию, технологические решения и оборудова­ние ракеты, а также ее возможности — сверх­звуковые характеристики, дальность полета, выполнение программируемых маневров с большими перегрузками, поданным которых определялись меры противодействия «русской угрозе». В дальнейшем США разместили на подмосковном НПО заказ на изготовление партии ракет-мишеней МА-31.

    На базе Х-31 была разработана также проти- ворадиолокационная ракета «воздух — воздух» дальнего действия Р-31П, предназначенная для поражения радиоизлучающих воздушных це­лей — в первую очередь, самолетов АВАКС. Бы­ли начаты испытания этой ракеты, подтвердив­шие возможность поражения ею высотных це­лей на расстоянии до 200 км, однако дальнейше­го развития работы не получили, будучи свер­нутыми из-за повсеместного недостатка финан­сирования. Испытывались также новые вари­анты двигательной установки повышенной энергетики на водородном и боросодержащем топливе, в перспективе обещавшем существен­но повысить скорость и дальность полета.

    Х-31 оказалась практически неуязвимым средством поражения даже в условиях проти­водействия противника. Х-31 А и Х-31П стали последними в своем классе ракетами, приня­тыми на вооружение советской авиации, и их судьба была отмечена всеми перипетиями, пришедшимися на долю страны, экономики и вооруженных сил. Новыми ракетами плани­ровалось оснастить перспективные модифика­ции многоцелевых самолетов МиГ-29, Су-27 и Су-27К, а также дорабатываемые машины, уже находящиеся в строю ВВС. Однако между намерениями и реальным положением отече­ственной авиации разверзлась непреодолимая финансовая пропасть, не позволившая ВВС и флоту получить уникальное в своем роде во­оружение. В итоге Х-31П производились толь­ко для поставок на экспорт в Индию и Китай. На средства индийской стороны осенью 2002 года продолжились испытания Х-31 А, предназ­наченной для оснащения ударных самолетов семейства Су-30.



    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.24. 12:44:28
  • [NST]Cifu
    #85584
    Dubbed the 'Mini-Moskit', the supersonic Turayev ramjet powered Kh-31P (AS-17 Krypton) was originally designed as an anti-radiation missile to suppress NATO Patriot and I-Hawk batteries, entering use in 1988.

    Forrás
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.24. 12:13:08
  • Hpasp #85583
    H-58U 1982-ben állt rendszerbe, NATO jele AS-11 Kilter, max indítási távolság 160km.

    H-58E exportváltozatot elvileg hordozhatta a Szu-22M3-is, mi viszont nem vettük meg. (Ahogy az Olaszok sem a Patriotot :)
    Csehek viszont vettek belőle. (NSzK-ban volt Patriot)

    Szóval más generációról beszélünk...
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.24. 12:10:27
  • Hpasp #85582
    H-31A 1990-ben állt rendszerbe, NATO jele AS-12 Kegler, max indítási távolság 70km
    H-31P 1996-ban állt rendszerbe (H-31PD még később), NATO jele AS-17 Krypton, max indítási távolság 100/150km
  • molnibalage83
    #85581
    Határhelyzet. Volt AS-11/H-58U sokkal nagyobb HMZ-vel, a Patriotnak megfelelő, hogy annak HMZ-jén (68,5 km) lehessen indítani. A H-31-nél a kérdés az, hogy elsődlegesen ARM-nak készült vagy ASM-nek.
  • [NST]Cifu
    #85580
    A H-31 család kettős feladatú, ha H-31P-t nézed és ARM-ként tekintesz rá, akkor is rejtélyes?

    A H-31A esertében hajó elleni képesség esetén nem árt figyelembe venni, hogy a Szu-27K (Szu-33) volt a tervezett hordozóeszköz.
  • Hpasp #85579
    CLOSE-IN WEAPON SYSTEM

    The Mk 15 Phalanx Close-In Weapon System (CIWS — pronounced “sea-whiz”) is a stand-alone, quick-reaction time defense system that provides final defense against incoming air targets. CIWS will automatically engage anti-ship missiles and high-speed, low-level aircraft that penetrate the ship’s primary defenses. As a stand-alone weapon system, CIWS automatically searches for, detects, tracks, evaluates for threat, fires at, and assesses kills of targets.Amanual override function allows the operator to disengage a target, if necessary.

    The search and track radar antennas are enclosed in a radome mounted on top of the gun assembly (see figure 2-16). All associated electronics for radar operations are enclosed within either the radome or the Electronics Enclosure (called the ELX). CIWS is operated remotely from either a Local Control Panel (LCP) or the Remote Control Panel (RCP) located in the Combat Information Center (CIC). It has two primary modes of operation: automatic and manual. In the automatic mode, the computer program determines the threat target, automatically engages the target, and performs the search-to-kill determination on its own. In the manual mode, the operator fires the gun after CIWS has identified the target as a threat and has given a “recommend fire” indication.

    CIWS was developed in the late 1970’s to defend against anti-ship cruise missiles. However, as the sophistication of cruise missiles increased, so did the sophistication of CIWS. Major changes to CIWS are referred to as “Block” upgrades. The first upgrade, known as “Block 0”, incorporated a standard rotating search antenna. Limitations of elevation in Block 0 lead to the next upgrade, Block 1. Block 1 provided improved elevation coverage and search sensitivity by using a phased-array antenna. A minor upgrade to Block 1, known as Block 1A, improved the processing power of the computer by incorporating a new high-order language. This upgrade gave CIWS the ability to (1) track maneuvering targets and (2) work with multiple weapons coordination. The next upgrade, Block 1B, enabled CIWS to engage surface targets. This upgrade is known as the Phalanx Surface Mode (PSUM). Forward-Looking Infrared Radar (FLIR), was added to CIWS to detect small surface targets (i.e., patrol/torpedo boats) and low, slow, or hovering aircraft (i.e., helicopters). This radar is mounted on the side of the radome structure. FLIR can also help the radar system engage anti-ship cruise missiles. To detect targets day or night, CIWS Block 1B uses a thermal imager and advanced electro-optic angle tracking.
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.24. 10:22:54
  • molnibalage83
    #85578
    Háborúban magányosan grasszálni a tengeren az oroszokat nézve öngyilkosság volt a hh alatt. A H-31 kifejlesztése számomra azért rejtély, mert a US Navy ellen kvázi használhatatlan...

    Az, hogy békeidőben magányosan grasszálnak hajók egy dolog. Ehhez képest az SV alatt 2-3-4 hordozós kötelékek cirkáltak, pedig komoly iraki támadástól nem nagyon kellett tartani...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.24. 10:15:26
  • [NST]Cifu
    #85577
    Ehez képest az új ESSMből aktív fejjel mehet amennyi van célra.


    Javítom neked:

    "Ehhez képest majd az új ESSM Block II-ből aktív fejjel mehet amennyi van célra."

    A Block II várhatóan 2020-ban áll hadrendbe...
  • [NST]Cifu
    #85576
    Attól, hogy megjelentek az új és gyors ASM-ek ki mondta, hogy nem jó ötlet részben tehermentesíteni a SAM-eket úgy, hogy pl. P-15-re SAM célcsatorna helyett Phalanx mozdul rá?


    Az ötlet jó, de ez csak az AEGIS esetében valósul meg, addig nem volt összetett integráció tudomásom szerint (pont az volt a Phalanx előnye, hogy minden mástól függetlenül, a fedélzetre szerelve lehetett beépíteni - de egyben a hátránya is).

    A Kh-31 átmérője 0,36 m, a P-500-é meg 0,88. Ez felületben 4,4-szeres eltérés. Tehát a Bazalt ellen megfelelhetett a CIWS, a kicsi H-31 ellen meg nem.


    Egyszer kíváncsi lennék egy CIWS éles lövészetre. Mozgó célpont ellen (a Saab is úgy marketingelte az 57mm-es 3P lőszeres CIWS megoldást, hogy álló célpontra lőttek vele....). Az MA-31 / H-31 tesztlövészet híre azért robbant, mert addig nem volt szó sem ilyesmiről, így pedig mindenki abban a propagált hírnek hitt, hogy a Phalanx megóv mindentől...

    Sea skimming módban 1993-as orosz HMZ szerint 50 km az indítási távolsága a H-31-nek, de nagy magasságban is csak 70 km. Ez a jenki CBG/CSG ellen vicc...


    Nem csak CBG / CSG létezik azért az US NAVY-nél sem, azok ellen az 1970-es években inkább P-500, majd a 80-as években a P-700 indult.
  • [NST]Cifu
    #85575
    Ah, oki, így már világos.
  • molnibalage83
    #85574
    Vagy a még olcsóbb RAM-ból, ami ráadásuk magának az ASM radarjának kisugárzását is felhasználja. A CIWS számaidat és mindenhol -1 db-bal kezelném.
  • fade2black
    #85573
    Lehet tudja, nemtudja de a probléma az, hogy egy CIWS fizikálisan ha vmi 3machal jön be és 4kmre tesszük a hatásos lőtáv kezdetét akkor abból reálisan nézve egyet tud leszedni. Ha az a vmi szubszonikus akkor 2 esetleg nagyon-nagyon optimista/elméleti esetben hármat.

    Nekem amúgy uez a problémám a jelenlegi lézerrekkel. Egy nyaláb egy cél. Ehez képest az új ESSMből aktív fejjel mehet amennyi van célra.
  • Hpasp #85572
    Elvileg ez az export Redut tengerészeti SAM változat rakétája.
    A kettő ugyan azt használhatja, viszont az Sz-350 még nincs rendszerben, szóval az semmit sem használ jelenleg.
  • molnibalage83
    #85571
    Attól, hogy megjelentek az új és gyors ASM-ek ki mondta, hogy nem jó ötlet részben tehermentesíteni a SAM-eket úgy, hogy pl. P-15-re SAM célcsatorna helyett Phalanx mozdul rá? Ezen felül nem mindegy a cél mérete sem. A Kh-31 átmérője 0,36 m, a P-500-é meg 0,88. Ez felületben 4,4-szeres eltérés. Tehát a Bazalt ellen megfelelhetett a CIWS, a kicsi H-31 ellen meg nem.

    Halkan jegyzem meg, hogya US Navy elleni sikeres H-31 indítás esélye 0-hoz tendál, legfeljebb a US szövegségeseinél volt komoly faktor a CIWS impotenciája a H-31 ellen. Sea skimming módban 1993-as orosz HMZ szerint 50 km az indítási távolsága a H-31-nek, de nagy magasságban is csak 70 km. Ez a jenki CBG/CSG ellen vicc...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.24. 08:07:48
  • [NST]Cifu
    #85570
    A BrahMos egy robotrepülőgép, eredetileg hajó elleni célra épült, ehhez radarral szerelték fel, ami a végső fázisban vezeti rá, a középső fázisban adatkapcsolat / GPS/GLOSNAS/IRNSS alapú az irányítása. Mint ilyen, a felszín felett csapódik be a célpontba.

    A BrahMos-nak létezik szárazföldi célok ellen bevethető változata is, és elvben a Block III-tól a tengerészeti változat mindkét feladatkörben bevethető.
  • [NST]Cifu
    #85569
    A gond az, hogy a szovjetek ~1962-ben bírtak a Kh-22-vel. Az első kvázi CIWS ugye a Sea Sparrow volt, kézi rávezetéssel, évekkel később, akkor is kényszerből, mert ugye a Sea Mauler nem valósult meg. Az 1970-es években a Sea Sparrow maradt a CIWS rendszer, de már az automata Mk.92 tűzvezető rendszerrel. A Phalanx 1980-ban jelent meg, amikor a frontvonalbéli hajó elleni robotrepülőgépeket már a P-500 Bazalt képviselte (hadrendbe állt: 1975).

    Szóval számomra nagy kérdőjel, hogy a fenébe is gondolhatta bárki is, hogy CIWS feladatra alkalmas a Phalanx, ha valóban nem tudna Mach 2 feletti beérkező veszélyforrásokat leküzdeni.
  • [NST]Cifu
    #85568
    Ez most az export Redut tengerészeti SAM változat, vagy az Sz-350 rakétája? Vagy a kettő ugyan azt használja?
  • Master91
    #85567
    hajó elleni bombák mitől válnak hajó elleni és nem pedig bármilyen más bombává?

    bután fogalmazva ez egy rakéta meghajtású torpedó?
  • molnibalage83
    #85566
    Papíron hol kellett volna az M2.0 feletti CIWS-nek lelőni azt? Azóta is ezt kérdezem, mert soha sehol nem olvastam, hogy M2.0 feletti kisméretű ASM ellen hatásos lenne a Palanx...
  • JanáJ
    #85565
    Ironizáltam. 2+ éve jönnek a kétbites, orosz fan fórumozók, hogy a légi indítású Brahmosokkal leradírozzák az oroszok az amcsi hordozó flottákat. Valaki erre azt reagálta, hogy nincs is annyi gép és rakéta, mint ami horozó. :D Erre most már tényleg lesz.
  • Hpasp #85564
    9M100E légvédelmi rakéta

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    tömege: 140kg
    harci rész: 14,5kg
    hossz: 3,165m
    átmérő: 0,2m

    hatásos megsemmisítési zóna
    távolságban: 0,5-15km
    magasságban: 0,005-8km
    max cél sebesség: 1000m/s

    4 rakétát tartalmazó kazetta
    tömege: 850kg
    hossza: 3,682m
    átmérő: 0,6m






    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.23. 18:03:47
  • F1End
    #85563
    Ha a nyugati hajóelleni rakétákhoz hasonlitjuk akkor nem nehéz csodafegyvernek tekinteni.
    Mondjuk a Bazaltot sem, pedig az is van már 40 éves.
  • [NST]Cifu
    #85562
    Röviden: a brit gépeknek nincs hajó elleni rakétájuk.

    Hosszan: Hordozni papíron hordozhat, de valójában integrálva nincs a típushoz. Opció volt az Boeing Harpoon, az MDBA Martel-ERP és a Saab RBS-15 is, de ezek is főleg az Indiai tenderek miatt.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.23. 15:59:03
  • [NST]Cifu
    #85561
    Akkor "csodafegyvernek" "csodafegyver". :)

    Mondjuk abból a szempontból csodafegyver, hogy igen nagy sebességgel közelíti meg a célpontot, így minimalizálva a reakcióidőt. Hogy 30 éves légvédelmi rendszerek képesek lelőni... Nem tudom, e téren én még mindig szétteszem a kezem, és azt mondom, hogy oké.

    Csak ilyen téren eszembe jut az MA-31 történet ugye, ahol annyi került a felszínre, hogy egy kiherélt Kh-31-est 1997-ben nem sikerült lelőnie a tesztlövészeten egy meg nem nevezett CIWS-nek.... Pedig papíron képesnek kellett volna lennie rá...
  • fonak
    #85560
    Azok a Typhoonok hordoznak hajó elleni fegyvert? Van-e már rájuk integrálva egyáltalán?
  • molnibalage83
    #85559
    Hogy mitől lenen csodafegyver azt nem vágom. 30 éves légvédelim rendszerek képesek lelőni.
  • [NST]Cifu
    #85558
    Csodafegyvernek csodafegyver, csak eddig hajóról és szárazföldről indítható változatban létezett. Most jön a légi indítású változat.

    Az orosz Bastion-P pl. ennek az orosz változatát használja. Az orosz légi indítású változat elvben Kh-61 néven létezik, de én eddig nem tudok róla, hogy hadrendben lenne, vagy indították-e már egyáltalán levegőből.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.23. 14:56:48
  • JanáJ
    #85557
    Oh, tényleg. Én csak 4 db EF-ről tudtam, de ahogy nézem elég szép reptér van. Plusz egy civil reptér is.
  • JanáJ
    #85556
    Miközben 2 vagy 3 éve ez az orosz fanok egyik csodafegyvere.
  • molnibalage83
    #85555
    Persze, hogy nem tudná.

    Ma egy kétkifutós reptér üzemel állandó komoly helyőrséggel, EF Typhoon gépekkel. Igény esetén E-3-at is lezavarnak és még több gépet 24 óra alatt, és az egész argentín flottát berobbantják a vízbe különösebb erőlködés nélkül.

    1982 óta lényegében semmiféle fejlesztés nem történt az argiknák, ellenben valós idejű kommunkáció van ma civilekkel. Ma kihajózni nem tudnának úgy, hogy ne derülne ki... 1999-ben az AF-ra is úgy indultak bevetésre a gépek, hogy élőben közvetítette a TV, de bárki, aki Aviano kerítésénél állt felkaptaj mobilját és felhívhatta Belgrádot...
  • [NST]Cifu
    #85554
    Megvolt az első BrahMos-A tesztindítás a Szu-30MKI-ról. Állítólag teljes siker volt...





  • [NST]Cifu
    #85553
    A vészjeladó boját aktiválni kell, de ha drasztikus, gyors lefolyású katasztrófa történt, akkor simán lehet, hogy fel sem bocsátották.
  • JanáJ
    #85552
    Miért nem tudná? Én azt hittem simán meglenne és egészen addig meg is tartanák amíg nem érnek oda a britek.
  • molnibalage83
    #85551
    Hát igen. Anno ezt a képet hoztam fel, amikor egyesek arról fantáziáltak, hogy Argentína hogyan foglalná el ma a Falkland-szigeteket...
  • JanáJ
    #85550
    Vészjeladó bója tuti van rajta, de nem tudom mi aktiválhatja. Sok esélyük nem volt szerintem, ha a felszínen lennének, akkor már adtak volna hírt magukról. A víz alatt nem találod meg, ha meg nagyobb gond volt, akkor már rég összeroppant a mélységben.
  • _rudi
    #85549
    Őszintén, mit várunk egy olyan haditengerészettől aminek a hajója a kikötőben állva is képes elsüllyedni...
    ARA Santísima Trinidad - Puerto Belgrano Naval Base

    Az ok: a karbantartások elmulasztása
  • ximix #85548

    "Videón a szitává lőtt észak-koreai katona szökése"
    - link
    Ha esetleg háborúra kerülne sor ,akkor lehet elég volna pár tonna színes magazin a nyugati jelen estben déli életről és pár tonna kaja a boltok polcairól, persze biztos menne az ellen propaganda, de mikor az ellenséges erők elérnének egy pontot biztos akadna jó pár ember aki "átállna", harcok nélkül.
    ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

    Az ARA San Juan legénységének az életben maradásra most már szinte 0 az esélye, sajnos.
    Az érdekes megint, hogy egy több milliós értékű gépen nincs egy vagy több segélykérő bolya, amit bármilyen helyzetben aktiválni lehet ?