94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#85456
Meg kényelmi funckió semmi, a gép alacsonyan repült, tehát túlnyomásos kabin sem volt tudtommal, az igazi fapados gép, ahol az utas vezet is. :) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#85455
Na jó, de a Voyager esetében a felszálló tömeg 3/4-e üzemanyag volt. :)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.15. 14:43:27 -
_rudi #85454 Igazán extrém hatótája ennek a Rutan Voyagernek volt.
![]()
Ezzel már 1986-ban körül repülték a földet leszállás nélkül.
A repült idő 9 nap 3 perc és 44 sec volt a megtett távolság pedig 42 432 km. Ráadásul ebben ugyebár emberek is ültek.
Utoljára szerkesztette: _rudi, 2017.11.15. 14:30:38 -
#85453
Ha belegondolsz, akkor airliner teljesítményéből is levezethető. Sokkal kisebb hasznos térfogat, tehát légellenállás kell és engedtek a repülési sebességőből is. A legnagyobb airlinerek tudnak 18 órás járatokat tolni. Itt spóroltak max sebességen és még magasabbra mentek.
Az U-2 is mérce lehet, pedig annak mai szemmel kőkorszaki hajtóműve van.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.15. 13:39:41 -
JanáJ #85452 Akkor semmi "magic" "csak" nagyon feladat specifikus. Vicces. -
#85451
HE bombák hatéknyosága. -
#85450
Először is nagy felhajtóerőt termelő egyenes szárnyai vannak, takarékos hajtóműve (e kettő miatt viszont a max. sebesség is ~620km/h), nagy magasságban repül (~14-18km) és a lényeg: a felszállótömegének több, mint a fele üzemanyag (~14 tonnás felszálló tömeg és ~6,7 tonnás üres tömeg). -
#85449
Ezen a 25 fokos látszik. Na, akkor képzeld el 45 foknál...
-
JanáJ #85448 Szu-25-tel bohóckodtam, a Hog már fizetős és azt nem vettem meg, mert nekem még nagyon magas a C. De megkérdem a többieket. ksöz. -
#85447
Az, hogy nagyon nehéz kivitelezni. Amikor 3-6 fokos szögben repülsz, akkor hosszú idő van a célpontot megközelíteni és pontosítani is a célzást és végig látod a célt. 1 km alatti repülési magasságban is 4-5 km-ről elkezded lesni a célterületet és kiválasztasz egy hk-t. Végig látod a célterületet és azt is, hogy ki indít rakétát vagy lő rád, ha képes rá szemből.
Na, 4-5 km magasról az átlagos erórpai időjárást többsgében 0 db célpontot látsz 6-8 km távolságból, erre jönnek még a felhők, pára, köd, füst, stb. Kirstálytiszta időben még talán megy, de ekkor meg eleve nem a célok felé repülsz, mert lefele 45 fokban nem látsz (4 km magasság 4 km vízszintes tábv esetén a ferde távolság 4*gyök2 = ami cirka 6 km. Tehát egy kisebb leborítással indulsz de ekkor már látni kéne legalább a potenciális célok egy csoportját, de közben a gép gyorsulna, mint állat, ki kell tolni a féklapokat. Még is így gyorsulnl szerintem. 1,5 km-es lőtávval és 120 m/s gépsebességgel alig néhány másodperced van a durva és finom célzásra együtt, utána fel kell kapni a gépet, ha nem akarsz földbe állni. Ezzel még a minimális lőtáv is kisebb lesz. Annyi előnye van, hogy a gravitáció hatása a szórásra elvileg kisebb, de ha én ezt kipróbálnám, akkor is kb, 2 km-ről eregetnél 3 mésodperces salvot buzgón imádkozva, hogy legyen találat.
DCS szimben igyen kipróbálhatod a Szu-25-tel. Ok, nem A-10, de a mozgásparaméterek ugyanzok lehetnek. A-10C is van hozzá. Lehet, hogy talán YT-n van ilyen videó. Én már fakező vagyok, de ha szólsz akkor karácsonykor felteszem és megpróbálom bemutatni a difit. Vagy a BMS4-gyel, de annak modellezési pontossága ezen a téren A DCS alatt van. -
JanáJ #85446 Hogy tudnak ezek ennyi ideig repülni? Ha eljutunk odáig, hogy mondjuk légi után tölti egy drón, akkor mennyire lehetne kitolni egy gép reptetését? Az elnöki és egyéb világvége gépeknél a hajtómű kenését említettétek, mint szűk keresztmetszet. Ez gondolom menet közben nem tölthető, hanem cserélni kell, mint az autó motor olaját, max túlméretezni lehet.
Ha pl egy triton leszáll, akkor sima felszállás előtti ellenőrzés és tankolás után mehet vissza? A kérdés arra irányul, hogy mennyire maximalizálható a használatuk. -
JanáJ #85445 Na akkor ez vitt engem félre. Mi akadálya a magasból rácsapásnak? Hosszabb ideig van kitéve az ellenséges tűznek, vagy bele állna a földbe. -
#85444
Az US NAVY megkapta az első MQ-4C Triton UAV-ját, amely 24-27 órát tud a levegőben tölteni, 2D AESA radarral, ESM-el és EO/IR érzékelőkkel bír, az adatkapcsolatot pedig műholdakon keresztül tartja. Az USAF már vagy 5 éve használja a Triton alapjául szolgáló Global Hawk-ot, de az US NAVY lassabban reagált a hadrendbe állítás terén.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
-
#85443
Ez egy általános téveszme. A teszt pontosan ezt cáfolja meg, de alaposan. 3-6 fokos rácsapások voltak. Még, ha tetőt találná el a lövés is, ezt olyan lapos szögben teszi, hogy az életben nem üti át a páncélt sanszosan inkább csak leszúszik a lövedék.
Az effektív tetőn keresztüli áttöréshez kb. 35-45 fokban kéne rácsapni célokra ami kb. szinte fizikai képtelenség, mert ehhez 4-5 km magasságból kéne kezdeni az egészet 4-5 km vízszintes távolság mellett. -
#85442
A GAU-8 részben fentről támadott a papír tetőpáncélon.
Az A-10A/C inkább lapos szögben tüzel, tehát a tetőpáncél kevésbé játszik. Ellenben ha sikerült oldalról elkapnia a járműtestet, az már elegendő lehet a legtöbb esetben... -
JanáJ #85441 A GAU-8 részben fentről támadott a papír tetőpáncélon. A kazettás bombáknál csapongunk, mert teherautós példától indultunk, bár asszem van vegyes töltetes ami puha és kemény célokra is jó.
Az A-10-re nem oroszos értelemben értettem a tömeg cucc kifejezést, de azért sok volt belőle. Csak az amik használták. A MIG meg amolyan olcsó mindenes volt keleten. Tudom anno mindenből sok volt. Ezzel csak arra célzok, hogy nem kellett /tudott annyira hatásos fegyvernek lennie.
-
JanáJ #85440 Ez így szerintem nem igaz. Ha nem tudod mi ellen fejlesztesz, akkor nehéz eltalálni mi lesz a jó. Inkább fordítva igaz. Amikor az oroszok felett nem tudtak már repülni az amik, akkor próbáltak gyorsan repülni, utána alacsonyan és gyorsan, most meg lopakodnak. És akkor most még nem is vettem bele, hogy a strat bombázók pl "eltűntek" mint elrettentő fegyver a rakéták miatt.
Ha jól értem a HGV-nél nem az a baj, hogy gyors, hanem hogy kiszámíthatatlan. Az ICBM-nél is nagyon rövid reakció időd van, bár azt legalább indításkor jelezhetik, a HGV viszont kiszámíthatatlannak tűnik. -
#85439
A gondolat menet jó, de van tovább is, mégpedig ha túl fejleszted egy ilyen eszköz paramétereit akkor az ellenfél lehetőségeit szűkíted be ezáltal, elveszel tőle lehetőségeket, fejlesztésbe kényszeríted, bonyolultabb és egyben drágább eszköz építésére sarkallod, ...ect mindezt csak pár paraméter növelésével.
-------------------------------------
A HGV elfogását, szerintem a végfázisnál elért sebessége határozza meg a cél közelében, ha 5mach körüli akkor könnyen előfordul, hogy pár rakéta már nem éri utol, így a támadhatóság, elfogás szöge lecsökken.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.11.14. 23:09:10 -
Solt #85438 Újraindul a hazai katonai pilótaképzés -
_rudi #85437 A lézerfegyverekkel a Cifu által leírtakon kívül az is baj hogy igen sok féle képpen lehet védekezni ellenük.
- a lézer fegyverek által használt hullámhossz tartományban 99,999%-os visszaverő képességű dielektromos tükrük;
- a védett eszköz kritikus részeinek védelme valamilyen jó hőszigetelő anyaggal ami megakadályozza a hőáramlást a szerkezet belsejébe
- valamilyen, a lézer számára átláthatatlan füst kibocsájtása (ez szerintem inkább csak a földi eszközöknél szóba jöhető technika)
- talán a leg elegánsabb módszer amiről eddig hallottam pedig a lézer elhárító lézer. A linkelt cikkben a Helios cég rendszerét említi ahol egy pl. drón fedélzetére telepített érzékelő először is érzékeli a bejövő lézersugárzást, meghatározza annak karakterisztikáját (erősség, hullámhossz, frekvencia, stb..) majd a forrás irányába visszaküld egy olyan lézerfényt (ennek nem muszály erősnek lennie) ami interferál a beérkező lézerfénnyel. Ezzel összezavarja a bejövő lézer fókusz kontrolját ami így nem tud kárt okozni a szerkezetben. -
#85436
Javaslom olvasd el ezt az írást, igaz már 4 éves, és ebben a topicban, illetve a Hadviselés a világűrben c. topicban leírtakat összesítettem benne. Azóta sincs csoda, csak annyi, hogy pár kW-os lézereket fognak össze, így már 60-70kW-os, szilárdtest-alapú tesztlézereket tudnak letenni az asztalra.
Abból másolok egy kicsit, hogy melyik teljesítményszint mire jó:
10 kW nagyságrend: "Puha" UAV-k ellen, illetve az optikai/infravörös rávezetésű rakéták megvakítására használhatóak, energiaigényük 50-100 kW.
60-100 kW nagyságrend: UAV-k, optikai/infravörös rávezetésű rakéták és gumicsónakok ellen. Energiaigény 400 kW vagy kevesebb, a hűtés cirka 70 tonna.
300-500 kW nagyságrend: A fentiek, de nagyobb távolságból, plusz akár kereszt irányban haladó (tehát nem a lézerrel felszerelt hajó ellen indított) rakéták/robotrepülőgépek leküzdése, illetve a műanyag/alumínium támadó csónakok elleni harc. Energiaigénye 2,5 MW alatti, hűtésigénye mintegy 560 tonna.
1 MW vagy felette: Immár teljes értékű önvédelmi képesség (a hajó ellen indított gránátok, lövedékek, rakéták ellen), továbbá ballisztikus rakéták leküzdésének képessége. Energiaigény mintegy 10-20 MW, a hűtés 1400 tonnát jelent.
Na most ezeket a számokhoz vedd hozzá, hogy 30%-os hatásfok fölé nem sikerült mér menni (ezért kell ilyen brutális méretű hűtés). Vagyis egy 100kW-os lézer esetében alsó hangon is legalább 200kW hőenergiát kéne leadni valahova. A kémiai lézereknél ez nem probléma, mert a reakciótermék a hő nagy részét viszi magával, ahogy kiengedik a légkörbe. Csakhogy ott üzemanyag szükséges. Az USAF szilárdtest / fiber lézert szeretne. A 100kW kb. arra lenne jó, hogy megvakíts egy feléd haladó rakétát vagy leküzdj egy jól kiszámítható pályán haladó célt. Ami remélhetőleg inkább műanyagból van, mint aluból, mert az alumínium ötvözetek kurta jól verik vissza az infravörös tartományt, tehát a lézer energiájának nagy részét nem is tudja átadni.
Amíg nem lesz valami hatalmas áttörés a lézer-technológiában, addig a vadászgépekre szerelt lézer leginkább csak arra lesz jó, hogy az optikai érzékelőket (pl. infravörös önirányítású rakéták) tönkretegye.
Hogy miként lehet a lézer ellen védekezni? Ismerni kell a hullámhosszát. Ha ismered a hullámhosszát, akkor olyan bevonat kellene (vagy olyan anyagból építeni a járművet), amely az adott hullámhosszon igen jól visszaveri a beérkező energiát. -
ToxiMaxi #85435 Ha a SHiELD program sikeres lesz, akkor elképzelhető, hogy a későbbiekben támadó célra is lehet majd vadászgépen használni a lézert? Ha ez bekövetkezik, akkor vajon egy ilyen fegyver ellen, hogyan lehet majd védekezni? Prizma páncélzattal vagy valamilyen fényvisszaverő réteggel? -
#85434
Viszont ezeknek a fejlesztéseknek egyszer csapásmérő rendszer lehet az eredménye. Ha nem is valósul meg, a veszély reális, és jobb előre túltervezni a lehetőségeket, mint utólag sajnálkozni, hogy jajj, ha egy kicsit magasabb célsebesség / célmagasság elérhető lenne az adott rakétával / radarral / tűzvezető rendszerrel, akkor tudnánk csak leküzdeni.
Ami mondjuk érdekesebb kérdés, hogy milyen paraméterek mellett lehet képes leszedni a HGV-t a légvédelem. A HGV ugyanis jelentősebb manővereket is végrehajthat bármelyik irányba, így nehezebb elfogni. -
#85433
Szerintem ezen dolgok egy rész off-design. Az Sz-200 max. célsebessége is olyan, hogy totálisan értelmetlen maradt az egész hidegháború alatt, de még utána is. Soha nem volt olyan cél, ami ellen kihasználhatta volna. A AGM-69 és AGM-28-nál gyorsabb célok nem voltak reálisak, az soha hadrendbe nem állt B-70 ellen is megfelelt volna. -
JanáJ #85432 A nem irányított rakéta inkább rocket szokott lenni. A missile meg irányított, de nem feltétlenül rakéta, lásd Tomahawk és társai. -
#85431
Eddig nem értettem hogy miért tolják fel az Sz-400 által követett cél magasságát 75km-re, hisz eddig nem nagyon repült arra cél.
Szintén értelmetlennek tűnt az elfogható célsebességet Mach8-ról (Sz-300PMU2) Mach14-re (Sz-400) emelni, szintúgy mint a felderítő radar 600km-es hatótávolsága. (ott már durván kitakar a radarhorizont, viszont nagy célmagasság esetén növeli a rendelkezésre álló időt)
Alighanem a lérak fejlesztők többet tudnak a jövőbeni célokról, mint mi :D
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.13. 19:54:59 -
#85430
U.S. Navy Three Carrier Formation in Western Pacific Ocean
-
_rudi #85429 Nos majd kiderül, mindenesetre nálam a "missile" azt jelenti ha valaminek a rakéta elvnek megfelelő saját meghajtása van.
Az hogy valami - pl. egy rakéta - irányított vagy nem irányított eddigi tapasztalataim szerint az angolban a "guided" illetve az "unguided" szavakkal szokták kifejezni. -
#85428
A "missile" irányított lövedéket jelent, de nem feltétlenül meghajtással rendelkezőt. Az eredeti szövegben is szerepelt a "...hypersonic boost-glide technologies..." szófordulat.
Az X-51 az USAF tesztjárműve volt, ez az US NAVY jármű a Conventional Prompt Strike Flight Experiment-1 (CPS FE-1) néven repült. -
_rudi #85427 Az US NAVY végrehajtott egy tesztrepülést a Hiperszonikus Vitorlázó Járművel (hypersonic glide vehicles (HGV)
:
Lehet hogy csak az én figyelmemet kerülte el de én sehol nem láttam azt leírva hogy "hypersonic glide vehicles", lett volna tesztelve, ellenben mindenhol úgy emlegetik a tesztelt járművet mint "hypersonic missile" ami valószínűbb is, mivel a jenkik eddig mindig valamilyen saját meghajtással is rendelkező hiperszonikus eszközöket teszteltek. Mint pl. ezt a X-51A Waveridert:
![]()
Nekem logikusnak tűnik hogy ezt a vonalat vitték tovább.
Utoljára szerkesztette: _rudi, 2017.11.13. 17:11:46 -
#85426
Az Thales EF88 (a Steyr AUG A3 ausztralizált változata) teljesítette az első harci bevetését, és a csapatok visszajelzése a pozitív a fegyverről. Az ADF több, mint 30 000db EF88-ast rendelt nem rég, és a bull-pup gépkarabélyok csökkenő létszámú felhasználóinak egyik oszlopos tagja maradt.
![]()
-
#85425
Nem egészen, volt egy 2015-ös terv, amely a lengyel Rosomak (ami ugye a Patria AMV helyi változata) testét párosította volna egy szlovák toronnyal, ez lett volna a Scipio. 2016-ban ezt a tervet lelőtték, és most májusban bejelentették, hogy még idén kiírnak egy tendert, amely 81db 8x8-as és 404db 4x4-es páncélzott jármű beszerzésére vonatkozik. Ez azóta nem lépett előre. Előzetesen a Scipio és a Cseh gyártású Steyr Pandur II. gyártója jelezte, hogy indul mindenképpen a tenderen.
![]()
Scipio
![]()
Cseh Pandur II.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.13. 11:02:46 -
Massari #85424 Műkedvelőként a régi Patriák valahogy engem se tudtak meghatni, de az új szériájuk már meggyőzöbb. Cv90 dettó.
Izgik az új tornyok , bár általában a szlovákoknak ebben is eltér a koncepciójuk (tudtommal) - keveset olvasok ilyesmikkel kapcsolatban mostanság, ezekre is "saját" tornyot raknának? - -
#85423
Az US NAVY végrehajtott egy tesztrepülést a Hiperszonikus Vitorlázó Járművel (hypersonic glide vehicles (HGV)). Ez még csak egy tesztrepülés, a valódi, bevethető eszköz akkor is legalább 4-5 év, ha holnap kijelentik a törvényhozásban, hogy ebből nekik hagyományos csapásmérő fegyvert csináljanak.
![]()
A HGV lényege ugyebár az, hogy a repülés első fázisában van meghajtása, amely 40-100km-es magasságba juttatja fel és Mach 5 fölé gyorsítja a manőverező harci fejet. A harci fej kiképzése olyan, hogy felhatóerőt termel, és egyben végig irányítható marad, majd a célpont távolságától függő repülési pályán, végig nagy sebességgel közelíti meg azt (innentől az adott HGV-től függ, hogy végfázisban van-e meghajtása, avagy pusztán a lendülete viszi már el a célhoz). A HGV előnye a ballisztikus rakétákhoz képest, hogy a pályája nem olyan egyértelmű, ugyan a manőverező harci fejek is tudják a pályájukat megváltoztatni, ám ennek mértéke kisebb, mint a HGV-knek. Emiatt a HGV-ket légvédelemmel leszedni is jóval bonyolultabb lehet.
![]()
Az US NAVY alapvetően az Ohio-osztályú tengeralattjárókra tervezi a HGV alapú csapásmérő eszközöket, a Trident SLBM-ek tubusaiba.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.13. 07:11:57 -
R0kaur #85422 Érdekes, a szlovákok szerződtek a finnekel Patria AMV járművekre, elvileg a szolvák kormány 1,2 milliárd eurót biztosít a hadseregnek, amiből 404db 4x4-es és 81db 8x8-as járművet kell beszerezni 2018 és 2029 között. Ami miatt érdekes, hogy korábban tervezték lengyel Rosomak "Scorpion"-ok beszerzését, de úgy rémlik sokallták az árat és elálltak tőle, úgy tűnik, vagy változott valami, vagy a finn Patria cég jobb feltételeket ajánlott. Kíváncsi vagyok 4x4-esek terén maradnak e az Iveco LMV-nél.
A másik nagyobb beszerzési dolog, hogy a litvánok meg 200db L-ATV-t akarnak venni az amiktől. -
#85421
Nem is nagyon hallani hogy a lelkes vevők ostromolnák az Almaz-t érte, annál inkább az Sz-400-ért.
Egyetlen különbséget látok csak a MEADS és az Sz-350 piaci lehetőségei között, és az pedig a meglévő uszkve 30 Orosz Sz-300PSz osztályok leváltása, azok elöregedése miatt. Azért manapság az sem rossz deal...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.12. 15:49:25 -
Massari #85420 Especiell , az egyik esetben éppenhogy egy-egy konténer ára _ már csak nem szárnyalná túl egy tetszőleges másik új járművét (vagylegalábbis elvi döntés kérdése). Feltételtve hogy rendelkezésre egy minimális bázisjármű állomány.
Úgytudom (lehet rosszul) a tüzérség esetében viszont nem annyira egyszerű a csere-bere Boxer esetében - de még mindig előnyösebb megoldásnak tetszik hosszútávra, mert amit mostanába beújítanak az jóideig megmaradhat -
A kmw modult meg jól hangzik hogy bármi elviszi ami bírja, de emlékszek Leo mbt alvázas képekre /példának okáér/ és kissé furán hatott, pedig az a méretesebbek közé tartozik. Vagy az "osztrák" lánctalpas Ascod-on jóhogy nem hányt bukfencet ha oldalirányba célzott..
Egyébként szubjektiVe nekem is az aranyközéputas megoldások szimpatikusak (közepes súlykategória , minimum 8x8 design ,etc)
Amúgyis mindennel egyet lehet érteni amit itt leírtak, kivéve talán annyi hogy én a legolcsóbb teherautós megoldásoknál azt látom hogy olyan haderöknél divatosak, ahol az összfegyvernemi harcászat nem csupán szófordulat ; de nyilván a hatásfok a lényeg .
-
#85419
Nono, akkor a Vityaz is szépen elhasal az áron, mert csak aktív rakéta lesz hozzá. Bár a tűzíve meg 360 fokos... -
SZUsszan #85418 -
#85417
A németek nem azért fizetik a programot, hogy ez váltsa le a Patriotot náluk, és nem ezért téma, hogy az IRIS-T / IRIS-T SLS integrálva lesz a MEADS-ba?
