94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Kurfürst #85376 Oldalról/felülről támadva azért van esélye modernebb cuccok ellen is. Mindehova nem jut elég páncél. -
#85375
Lásd előző komment.
Pont erről van szó. Hogy a teszt hurráoptimista, mert a kis lőtáv iszonyatosan torz találati arányt és felhasznált lőszermennyiséget hoz ki, és a pct átütés rohadt magas.
1,5-2 km-ről még ezeket az ósdi hk-kat sem igen lőné ki az GAU-8.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.09. 17:19:28 -
#85374
A baj nem csak az átütéssel van. A 750 méter képtelen alacsony tüzelési távolság. Még a Silka HMZ-be is vastagon belerepülsz...
A GAU-8 papíron 5 milrad pontosságú 80%-os érték mellett. Tehát 5 milrad körön belül esik 80%-a a lövedékeknek.
750 méteren ez 3,6 méteres kör
1000 méteren 4,8 méteres kör
1500 méteren 7,6 méteres kör
2000 méteren 9,6 méteres kör.
Látható, hogy 1,2-1,5 km felett bortalmasan kevés becsapódási pont lesz, ha a célzási pontosságot azonosnak feltételezed fel. A bibi az, hogy a távolsággal a pc. átütés is csökken.
A realitás az, hogy a harcképtelenné tudsz tenni korszerű hk-t, (30 éve korszerűt), de kilőni nemigen lehet nemhogy 1 km felett, de még 750 méteről sem.
A fentiek azt is jelentik, hogy a mesében lesz (és ezt a valóság is bizonyítja), hogy te 0,5 sec-es sorozatokat adsz le. 1 km felett, 2-3 másodperces burst-ök mennek és lehe reménykedni, hogy el is találd a pontcélt. -
Kurfürst #85373 Azért az 1,2-2 km-es lőtávról lőni elég erős kijelentés.
30 milis pct. lőszerről beszélünk, cc. 1000 m/sec-el van a csőből kilőve, csodát ne nagyon várjunk tőle, ez a külballisztika kb. a második világháborús német MK 103 ballisztikája, az 100 méterről tudott olyan 100 milis páncélt átütni wolframmagos lőszerrel. A GAU 8 persze sokkal magasabb tűzgyorsaság, de 1, pláne 2 kilóméterről már szinte semmilyen picit is komolyabb páncélt nem fog tudni átvinni, max. PSZH-t de talán még az is necces. A szórásból eredő kevesebb találatról nem is szólva. -
JanáJ #85372 Az állításodat nem vitatom, de szerintem jelenleg is bármit lebontana. Értsd egy szem Merkava/M1/Armata/birodalmi lépegető ellen. -
JanáJ #85371 Inkább orosz módszer és a működött is határeset. A "Volt rá elég ember meg puska" helyett inkább a csak ember és puska volt. -
#85370
Nem csak duzsungelből áll Vietnám. Délt konvencionális hadművelettel foglalátk el, 1000+ db hk vett részt az invázióban.. -
#85369
Kevéssé harckocsiknak kedvező arrafelé a terep... -
#85368
GAU-8 vs hiedelmek. -
#85367
Jemeni távirányítású hajóbomba. (torpedó?)
![]()
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#85366
Mi a fejvakarás? -
#85365
T-90S és T-90SK harckocsik Vietnámba...
![]()
-
#85364
Két jó légvédelmis link.
http://www.rwd-mb3.de/technik.html
http://www.flak11.de/
-
Kurfürst #85363 Volt rá elég ember meg puska is és működött, a végén sikeresen kihúzták a szarból az északiakat. Ázsiai módszer, de a sikerrel nehéz vitatkozni. -
JanáJ #85362 Lehet nem ártott volna az az atom. Talán még csóri kínaiak is jobban jártak volna. Ezt a nekirohanunk egy puskával az ellenségnek dolgot jobban átgondolhatták volna. -
#85361
Erről jut eszembe, egy régebbi rendszerbeállító lövészet, amikor a Kínaiak vették át az Sz-300PMU2 technikájukat...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!3 célt kellett leküzdeniük Asulukban.
1., ballisztikus rakéta cél
![]()
![]()
![]()
2., nagy távolságú cél
![]()
![]()
![]()
![]()
3., távolodó cél
![]()
![]()
![]()
... és mindhárom célt leszedték.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.09. 14:43:04 -
#85360
Nyalánkságok a videóban...
- 3:55 az indított rakétákat 2db exNike Hercules radar követi
- 5:30-tól Patriot röppálya
-
#85359
Köszi. Ez alapján, ha jól értem, akkor a optikai rendszer + számítógép és távirányítás volt. Viszont akkor ez alapján nekem az jön le, hogy nem lehetett az összes fegyvert egyszerre használni, mint a B-17-en. Cserébe félelmetesen pontos volt azzal összevetve, ahol szemmérték alapján ment a célzás... -
#85358
Ez a NAMFI, itt még mi is lőttünk...
... az első perc echte idegenforgalmi reklám.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.09. 13:59:01 -
savaz #85357 Popular mechanics -
#85356
A radar megjelenése előtt a távírányítású fegyvertornyok célzását és tűzvezetését hogyan oldották meg? -
#85355
Amerikai és német légvédelmi éleslövészet:
-
#85354
Ennyire nem ismerem a konfliktust, de az, hogy Kína belép az egy politikai döntés. Kína fölé nem repülte be felderíteni tudtommal, kristálygömbje meg nincs senkinek. Az oldalra néző felderítő rendszerek évtizedekkel később jöttek. Ha előre is látják, akkor sincs meg csettintésre az erőforrás ahhoz, hogy ezt a hirtelen belépőt ledarálják. -
ToxiMaxi #85353 Nem volt idő reagálni rá, vagy a felderítés nem volt megfelelő? -
#85352
A kékek? Kínai "önkéntesek" léptek be a konfliktusba. -
ToxiMaxi #85351 50 novembere után, miért szorultak ennyire vissza? -
#85350
1951-53 nyara között lényegében semmi sem történt. Szerintem ez a "nem forszírozás" kategóriája. -
fonak #85349 A "nem forszíroszták" azért talán enyhe kifejezés, miután végigkergették őket a Jalu folyótól, már csak az volt a cél, hogy a status quo-t visszaállítsák. Persze voltak vérmesek, mint MacArthur, aki atomot dobott volna a komcsikra, de Truman lelőtte. -
#85348
Korea azért ért úgy véget és ahogy, mert az ENSZ erők nem forszírozták egy ponton túl az északra nyomulást. Az utolsó 2 évben lényegében semmi sem történt, na de előtte... Volt lendület és dinamika a hadjáratban.
Mindez úgy, hogy Korea hegyes ország lényegében lószar infrastuktúrával bírt még akkor szinten is, és azt is jól lerombolták.
Tehát itt is nagy offenzív előkészület alatt szünet, de közöttük meg rush.
Szerintem nincs az haderő, ami 6-8 hétnél hosszabb lenne huzamosabb ideig nem nuki háborúban is tartósan hadsereg szintű háborút lefoglytatni, mert a szárazföldi haderő és a légierő cuccai szépen elkezdenek leamortizálódni az agreszív használattól.
A II. vh alatt is a németek a 1939-41 közötti hadjáratai is ezért voltak sikeresek, de kb. az összes végére kimertült a Wermacht, az erőinek harcértéke töredékér zuhant, de nem az emberanyag veszteség maitt, a technika állapota volt a szűk KM. A Barbarossa viszont sokkal tovább tartott, mint 6-8 hét. Meg jött a tél... Az eredmény ismert.
A II. vh alatt is hónapokig tartó szünet volt nagy hadműveletek között. Aztán, ha megindultak, akkor néha napi 50-60 km-et is nyomultak előre, de ez 2-3 hétnél tovább nem volt tartható a fenti és logisztikai okok miatt. Nem véletlenül nem tartott egyik A-I háború sem sokáig az elsőt leszámíva, ami viszont inkább fél-COIN jellegű volt tudtommal.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.09. 11:02:23 -
savaz #85347 Vietnamban a haboru egyes szakaszai voltak konvencionalisak, de azok igen hamar le lettek rendezve. Ilyen volt pl a Tet offenziva vagy Ke-Sahn ostroma, meg a mar emlitett eszaki offenziva a legvegen.
Nyilt osszecsapasban nagyon hamar kiesik a gyengebbik fel, de mindket oldalrol brutalisan zabalja az eroforrasokat. Nem veletlen, hogy a gyengebbik fel altalaban gerillahaborut folytat, mert azzal elhuzhatja a konfliktust es kimeritheti az ellenfelet.
Az Irak-Irani balhe szvsz azert huzodott el, mert nagyon kozel alltak eroforrasokban de minkettonek volt egy lassu de folyamatos utanpotlasa. Nyomtak egy nagy offenzivat mig ki nem fogytak a loszerbol, aztan lealltak mig ujratoltottek a keszleteket, kikepeztek a potlast. De sohasem volt az a szituacio, hogy az erosebb fel ne fulladt volna ki ido elott. Lehet egy hagyomanyos NATO-VSZ osszecsapas is valahogy igy alakult volna, ahogy a koreai haborunak is ez lett a vege. Mindket felnek megvolt a lehetosege, hogy beletoljon dupla annyi eroforrast es megprobalja kieroszakolni a dontest, de amig a masik fel is tudta emelni a tetet, addig nem volt ertelme mindent beleolni.
Valahol olvastam egy elemzest, hogy mi lett volna a III. Vh eredmenye: Valoszinuled az USA nyert volna, de csak azon az aron, hogy bevezeti a hadikommunizmust es felszamolja a kapitalizmust, amirol nagyon nehezen lehet lejonni utana.
Utoljára szerkesztette: savaz, 2017.11.09. 10:49:32 -
JanáJ #85346 A Délszláv válság elején a volt Jugoszlávia országai/népei ölték egymást és csak ez után jött a NATO.
Szerintem igazad van abban amit mondasz, ha modern, totális háborúról beszélünk. Ellenben többnyire nem erről van szó. Nézd meg az iraki erők futását az IS elől, hogy a kurdok milyen erőt képviselnek, pedig közel sem zöld sapkások. Ukrajnában mit művelnek az oroszok, vagy SA mit bénázik a papíron brutális seregével Jemen kapcsán. Ilyen Proxy háborúk mindig is lesznek. De ott van például Líbia bombázása, mikor elfogyott a britek bombája, akkor az amik finoman oda toltak párat. -
JanáJ #85345 Aszad is csak akkor vetette be, mikor már nagyon szorult a hurok a nyaka körül. -
#85344
Azért a közel keleten nem annyira érdekeli a feleket a megítélés...
... lásd Irak, és Szíria ahol csont nélkül bevetették, többször is.
Líbiának is volt, csak tán nem vetette be... -
ToxiMaxi #85343 Ugyanazért, amiért nem pisilsz széllel szemben. Meg aztán egy vegyi támadás megítélése sokkal kedvezőtlenebb. -
#85342
Viszont akkor hogyhogy nem történt még vegyifegyver bevetése?
A Délszláv válság szakaszos volt és semmilyen nyugati szárazföldi invázió nem volt....
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.08. 22:26:39 -
szenyor Lopez #85341 Nyilván ha erre esély van, akkor be kell építeni egy "buta" vezérlést pl. egy szimpla időzítőt, hogy haladj egyenesen x mp-ig, aztán engedd ki a lét. No ezt nem hekkeled meg, max lelövöd. Ha számítasz rá.
De szerintem a vegyi hadviselés mellőzésének inkább olyan okai vannak, hogy aki ilyent tesz, azt rögtön mindenki el fogja ítélni, esélye sincs jól kijönni belőle. Akkor sem ha győz, de ha veszít, akkor kb. rögtönítélő bíróság lesz... -
szenyor Lopez #85340 Két hasonló technikai színvonalon álló ellenfél között simán elhúzódhat a háború a mai világban is. És ezek tapasztalatait igenis felhasználják a technológia csiszolására, erre talán a legjobb példa Izrael, aki folyamatosan háborúban áll és ezzel párhuzamosan folyamatosan fejleszti is az eszközparkját: légvédelem, Merkava, kézifegyverek, stb.
"Én továbbra is azon az állásponton vagyok, hogy egy háborút egy ország ma azzal vív meg, amivel a 0. órában rendelkezik és amit más hatalom képes neki átadni és használni. (1973 Yom Kippúr mindkét oldalon.) Ezen túl nincs lehetőség semmire"
Szerintem meg ez attól függ, hogy az adott országban egyáltalán van e fegyver fejlesztés vagy nincs. A délszláv háború 4 éve alatt nem hiszem, hogy sok fejlesztés zajlott, míg pl. egy OEF alatt az Usa sok technikai eszköze esett át fejlesztésen a megélt tapasztalatok miatt. Irak-Irán konfliktusban sem azért nem volt nagy technikai bumm, mert nem szerették volna, hanem mert a komplett fegyverrendszerük valakitől származott, nem saját fejlesztés volt. De jó példa erre a mostani ukrán cirkusz, akik rendelkeznek némi hadiiparral, a maguk módján fejlesztik is a haderejüket. Nyilván nem csúcstechnika, de próbálják tartani a lépést. -
fonak #85339 Az első csecsen háború elején még rendelkeztek "légierővel" is, igaz azt az oroszok szétbombázták a grozniji reptéren már a harcok első heteiben valamikor. -
#85338
Még a Dél Afrika-Angola meccset is ide vehetjük, ott komplett Kubai gépesített hadosztály + légierő kergette az Apartheid katonákat a bozótban.
Őket meg a Saaf Mirage vadászai... -
szenyor Lopez #85337 "ha bárki tud hozni tucatnyi további nyílt kovencionális konfliktust példának, ahol min. több hadosztály mozgott légierő aktív résztévelével ami évekig húzódott el és 1953 utáni akkor meghajlok érvek előtt."
Nem több tucat, de az a kettő, amit hoztam, megfelel az általad leírt feltételeknek. Az utólagosan hozzátettnek, hogy mindkét fél rendelkezzen légierővel nyilván nem feltétlenül.
Vietnam szerintem egy az egyben klasszikus példája nagy létszámmal (500e fő) végrehajtott háborúnak. A csecsenföldi téma lehet akár "terrorizmus elleni harc" is, de tény, hogy részt vett benne több hadosztálynyi egység és volt légierő aktív részvétele. De ott az afganisztáni orosz háború is, ami több évig tartott vagy akár a délszláv háború is, ami 4 évig tartott és konvencionális erők vívták, légierő aktív részvételével. És mindegyik 1953 után volt, egyik sem hetek alatt oldódott meg.
