94980
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • R0kaur
    #85496
    fúh, elég durva, állítólag a 244db bundeswehr leo 2-ből csak 95db teljesen használható van
    nem tudom ez mennyire jó adat

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    http://defence-blog.com/army/more-than-half-of-the-germans-leopard-2-main-battle-tanks-are-unfit-for-service.html
  • molnibalage83
    #85495
  • molnibalage83
    #85494
    Nem gyenge plakátháború a digitális korszakban II. vh-s stílusban.
  • [NST]Cifu
    #85493
    Wow. Nem tudtam, hogy még náluk is szokás ez, bár nem tudom mennyire régiek ezek.
  • fonak
    #85492
    Amcsiknál is hasonló a vizuális stílus:
  • JanáJ
    #85491
    Feltételezem ez nem ilyen fekete fehér, de ha keresztbe átlősz egy IFV-t és ezzel csak megsebesíted a nyuszikat, azt azért nem nevezném sikernek. A szemüveg szerintem az egyik legalapvetőbb védőeszköz. Ha az nem fogja meg, akkor már mindegy.

    Amúgy az oroszok vajon miért nem használnak szemüveget? Én csak SF-en látom, a sima bakán csak porszemüveget.
  • [NST]Cifu
    #85490
    Sokváltozós ez is, ha eltalál üzemanyagtartályt / robbanóanyagot, akkor nyilván kellemetlen a szitu, de egy BTR-80 vagy hasonló járművet már egy 14,5mm-es géppuskalövedék is oda-vissza átlyukasztja. A repeszképezés megint összetett dolog, bizonyos mértékű repeszképzés lesz, és a legtöbb (valamennyire) modern APC-n és IFV-n van repeszgátló (spall liner nem túl szerencsésen fordítva). Ezek lehetnek egyfajta belső fal szerű elemek, pl. az M113A3 esetében, vagy a modern járművekben szövet-szerű szénszálas vagy aramidszálas "függöny", amely megfogja a repkedő repeszeket.

    M113A3 (a padok mögötti elhúzható falelemek):




    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.17. 13:38:36
  • JanáJ
    #85489
    Ismerős. Csak nem magyar tanácsadókat alkalmaznak? :-)
  • molnibalage83
    #85488
    APC esetén akkor kb. olyan, mintha pisztollyal átélőnék egy papírlapot? Lesz egy lyuk a járművön, de lényegégben semmi más sem történik, ha nem darál le valami keményebbet, ami szétrepülve repeszt képezne? Azért, ha a katonákon nincs szemüveg més kevés repesz is képes megvakítani őket.
  • [NST]Cifu
    #85487
    Egy komolyabban páncélozott lövészpáncélos (Bradley, Puma, Kurganyec-25, stb.) ellen még jó lehet, ha a frontpáncélon "keresztülrohan" a küzdőtéren magával rántva egy csomó repeszt, és megöli / megsebzi a személyzetet vagy a nyuszikat. A vékony bőrű járműveknél viszont tényleg felesleges, mert túl kevés energiát ad át, és a repeszhatása is minimális.
  • molnibalage83
    #85486
    APFSDS IFV és APC ellen is túl jó, hogy csak simán keresztül repül rajta?
  • Kurfürst
    #85485
    + harckocsicélpontokon túl a APFSDS nem igazán jó semmire. Csak egy bazi hosszú fémrúd ami simán átszalad pl. egy PSZH-n vagy egy Toyota Duskán anélkül hogy különösebb bajt csinálna. APFSDS tankra, HEAT minden másra + keleten van rendes málházva HE gránát is.
  • [NST]Cifu
    #85484
    So true....
  • JYeti
    #85483
    Az indiai tenderekről egy találó komment:

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!


    1) India declares a contest for a new armament
    2) Only companies that have not been black listed for corruption need apply (more on that later)
    3) Companies that enter have to submit their weapon to years of testing by a vast and impenetrable bureaucracy
    4) During that testing local companies/factories usually state owned will complain and lobby that they could produce a local solution for the Indian government and MOD
    5) To get through the impenetrable bureaucracy said bidding companies are forced to employ local officials on a vastly inflated wage to help advise on how best to bid
    6) Shortlisted companies will be require to offer significant offset with 80, 90 and even 100% being the required level
    7) Local production as part of the deal will be required
    8) Companies bidding will not be able to chose their local partners or set up new facilities to produce weapons system
    9) Only old state run companies/factories with their own vast bureaucracies will be allowed by the Indian MOD to be local production partners
    10) These will be the same companies/factories as those in point 4)
    11) To win contract bidding companies must agree to the license production program to be managed by the Indian based companies/factories
    12) Yet those bidding companies must also agree to 100% financial liability if the program overruns due to poor local management
    13) Local companies/factories will continue to complain even when selected as the final partner and continue to offer local solutions
    14) Once a bidding company has won the contract then local Indian companies/factories will drag their feet
    15) It will then be revealed that the local advisers in point 5) that the bidding companies were forced to employ were paying bribes to MOD/factory/military officials
    16) Contract is immediately cancelled with that company and all its sub divisions banned from bidding in the future
    17) Indian government will go for local solution
    18) That will go massively over budget and behind schedule
    19) Indian MOD will look at new bidding process for off the shelf solution
    20) Points 1) to 19) happen all over again
    21) Eventually Indian PM will go with military to a common and trusted supplier like Russia or Israel and buy a solution off the shelf via a government to government deal thus bypassing the whole bureaucratic mess that is Indian defence procurement
    22) Rince and repeat!



    Y
  • [NST]Cifu
    #85482
    Persze, nyugaton az általánosan használt harckocsi HE gránátok valójában többfeladatú HEAT-MP (HEAT-Multi-purpose) gránátok. Az oroszok és kínaiaknál még van dedikált HEAT és HE gránát külön.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.17. 11:33:24
  • [NST]Cifu
    #85481
    Orosz ismeretterjesztő / felhívó / propaganda plakátok a szociális média veszélyeiről, néhány jó pofa geggel (apple -> körte):
  • molnibalage83
    #85480
    Upsz, tényleg. Így nézve a HEAT nem tűnik visszatérő gránát típusnak... Tart ma valaki hadrendben még ilyet?
  • [NST]Cifu
    #85479
    Nem csak a 120-125mm-es HEAT lövedékek ellen, de a 127-178mm-es harckocsi elhárító pct. rakéták ellen is, Javelin (127mm), Vikhr és Ataka (130mm), Konkursz (135mm), HOT (150mm), Kornet (152mm), TOW (152mm), Hellfire (178mm), stb... Plusz még ugye a tandem fej...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.17. 11:21:23
  • molnibalage83
    #85478
    Na ja, de azok a 120/125 mm-es lövegek ellen készültek. A HEAT hatása átmérővel vagy felülettel lineárisan (?) / arányosan (?) nő? Mert mind a HEAT tömege, mind felülete is nőne...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.17. 11:09:41
  • [NST]Cifu
    #85477
    Alapvetően a nyíllövedékeknél a torkolati energia növekedés volt a cél. Azóta ugye tudjuk, hogy vannak erre alternatív opciók (hosszabb és vékonyabb penetrátor rúd, könnyített sabot (ami azonos energia mellett többet hagy a lövedéknek, stb.). Viszont ha a fejlesztési idő és befektetett energia a lényeg, akkor a nagyobb űrméret a legkézenfekvőbb. Azt ugye tudjuk, hogy van egy "sweet spot" a becsapódási sebesség terén, valahol 1500 és 1700m/s között, függően attól, hogy acél, wolfram vagy uránium magvas nyillövedéket használsz. Tehát ha több torkolati energiát akarsz elérni, akkor növelni kell a lövedék tömegét. Ehhez viszont nagyobb hajítótöltet kell, és ez nagyobb csőnyomást is jelent azonos űrméretnél - vagy növeled az űrméretet, ha nem akarsz drága és nehezen megmunkálható anyagokat használni a csőnél, ekkor a terjedő gázok nagyobb felületnek adhatják át az energiát a csőnek, tehát azonos marad nagyságrendileg a csőnyomás.

    Persze a másik oldalon ott vannak a hátrányok: nehezebb löveg, nagyobb és nehezebb lőszer, amelyből azonos mennyiségűt elvinni több teret és tömeget jelent, az új löveg és lőszer logisztikai kihívást, stb.

    Végül emiatt is nem váltott senki ugyebár.

    A 152mm jelenthet előnyt a HEAT lövedékek szempontjából, illetve a csőből indítható rakéták szempontjából is. Hogy elsődlegesen ezt használják újra? Erre nem mernék mérget venni. Az a probléma, hogy ma már annyira általános az ERA / NERA és a rácspáncélzat alkalmazása páncélozott járműveknél, hogy korántsem garantált a hatás...
  • [NST]Cifu
    #85476
    India a hírek szerint le akarja cserélni a T-72-eseit (több, mint 2000 harckocsiról lenne szó), és mivel az Arjun Mk. 1 és az Mk.2 is kudarcnak minősült, inkább nemzetközi tendert írnak ki. A Future Ready Combat Vehicle (FRCV) RFP-je erre található, alapvetően 45-50 tonnás, modern tűzvezető rendszerrel, harctéri adatkapcsolattal.

    Az FRCV bizonyos szintig aláássa a DRDO "saját" modern harckocsi programját, az FMBT-t (Future Main Battle Tank), jelezve, hogy a hadsereg türelme elfogyott a DRDO-val szemben.

    A 45-50 tonnás tömeg ugyanakkor sok szempontból kérdőjelessé teszi a tendert. A T-90M/MSz mellett ugyanis nem nagyon van harckocsi, ami ennek megfelel. Még a Leclerc is 57 tonnát nyom a Séries XXI. / AZUR kiépítésben, az Abrams éa Leo2 bőven 60 tonna felett vannak. Egyedül még a japán Type-10 fér ebbe bele (48 tonna teljes páncélzattal), ám japán nem exportál fegyvert (e téren vannak lazítási törekvések, ám azok még nem értek révbe).
    Esetlegesen, de elfordulhat, hogy India a párhuzamos futó, a BMP-2-ket leváltani célzó FICV (Future Infantry Combat Vehicle) programmal közös alapra helyezett "közepes" harckocsi is megjelenhet a tenderen.
  • molnibalage83
    #85475
    Számomra nem világos, hogy mi frászkarikáért akartak akkorát ugrani löveg méretben? 125 ---> 152 majdnem 50%-os keresztmetszet növekedés. Miért nem lett volna elég mondjuk 135 vagy 140 mm? Már azzal is elég decent átütőerő növelés lett volna elérhető. Vagy nem?

    A másik ami felmerült benne, hogy 152 mm esetén visszatért volna a HEAT gránát? Ekkora méretben már HEAT is átütne mindent? Gránát méretben és lövési sebességgel a tandem harci rész megvalósítható?

    Lett volna valaha esély arra, hogy hk. gránátoknál újra lesz HEAT gránát az APFSDS helyett / mellett?
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.17. 10:40:12
  • [NST]Cifu
    #85474
    Állítólag az első (valamennyire elfogadható) minőségű fotók az Objekt 477-ről, az 1980-as évek végi Harkovi harckocsifejlesztésről. Ez ugye 152mm-es löveget kapott volna, az irányzó és a parancsnok a test szintjén, a torony 'alatt' foglalt helyet. A program sok sebből vérzett, a löveg hozta az elvártakat és az 1500 lóerőre szánt motorból csak 1200-at sikerült kihozni. A Szovjetunió széthullása után Ukrajna próbálkozott azzal, hogy Oroszországgal közösen fejlesszék tovább, de az Oroszok nem voltak vevők rá, ők inkább az Objekt 195 felé hajlottak.



  • [NST]Cifu
    #85473
    Sajnos konkrétumokról kevés szó volt, de a Szíriai tapasztalatokra hivatkozva az orosz hadsereg már kevésbé rajong a T-15-ért, viszont a kisebb és könnyebb Kurganyec-25 és Bumerang a hírek szerint továbbra is vonzó számukra. A kevés említett dolog konkrétan két dolgot jelent, az egyik hogy túl nagy méretű, a másik hogy túl nehéz. Ennyi...
  • fade2black
    #85472
    Másik érdekesség, hogy kb 70 milliárd $ az éves Orosz katonai költségvetés. 10évre 700 milliárd $. Ebből 317 milliárd $ beszerzésre költeni ~40% elég combos aránynak tűnik.
  • JYeti
    #85471
    Mi a baj velük? A T-14-ről olvastam a kritikákat (amiket írtál), de nem tudtam, hogy a T-15-el is problémák vannak.
  • Hpasp #85470
    Sz-500, Sz-300V4, BUK-M3, TOR-M2...
    ... Sz-350 is kimaradt, meglátjuk.
  • fonak
    #85469
    Az olajár függvénye, hogy mi valósul meg belőle...
  • [NST]Cifu
    #85468
    19 billió rubel = 317 milliárd dollár. Vagyis Oroszország 10 év alatt annyit tervez költeni a katonai beszerzésekre, mint az USA nem egész két év alatt (2017-ben 186 milliárd dollárt költenek el ilyen célból).

    Figyelemre méltó, hogy nincs említve a T-15 lövészpáncélos (a Bumerang és a Kurganyetsz igen), arról már korábban is lehetett hallani, hogy nem nyerte el a hadsereg tetszését...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.16. 15:13:51
  • Hpasp #85467
    Tíz éves orosz fegyver beszerzési tervek.
  • Kurfürst
    #85466
    Nagy fesztávolság, magas szárnykarcsúsag = alacsony indukált légellenállás. Főleg kis sebesség és/vagy nagy repülési magasság esetén alacsony légellenállás. Alacsony sebesség = üzemanyag takarékosság.

    Lásd összes vitorlázó gép, Ta 152, U-2 stb.
  • [NST]Cifu
    #85465
    Javítva
  • molnibalage83
    #85464
    Nem jó link, rövidítve szúrta be.
  • Hpasp #85463
    A harkocsik páncélja mekkora túlnyomásnak áll ellent?

    1.3 Armor materials and composition

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!

    1.3.1 Steel

    Any review of modern armor materials must start with steel. According to
    the [American Steel Manufacturers] ASM-96 guide there are literally hundreds
    of steels in use throughout the world, but only a few qualify as good
    armor material.

    Firstly the type of steel must be relatively cheap as its still the most common
    material used in tank armor accounting for about ½ the weight. In order to
    survive the pressure and strain of impact, this steel must be both strong and
    ductile. A class of steels -that currently fit the bill- have been developed
    called ‘high strength low alloy steel’ [HSLA], and the most common of these
    in research papers is ‘Type 4340 steel’. This steel features low carbon [0.3—
    0.5%], with moderate manganese content [1—3%] and good ductility [on the
    order of 8—10%] and strength [~1.0—1.1 GPa – ultimate tensile strength].
    The hardness range from ~250—300 Brinell Hardness Number [BHN, a
    rating system for metal hardness] to BHN 350—390. Other steels are available
    that are stronger like ‘Maraging Steel’ and harder like ‘Tool Steel’,
    but tests reveal these offer only 90% of the resistance of RHA.

    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.16. 12:23:42
  • [NST]Cifu
    #85462
    Nem hiszem, hogy ezt kerested, de találtam egy ilyet. A 32-dik oldalon van egy ábra, amely szerint még egy Mk.83-as is 6-7 méteren belül kell landoljon a harckocsihoz, hogy elpusztítsa. Oké, feltehetően súlyosan megrongálódik, de a személyzet túléli a csapást.
  • molnibalage83
    #85461
    Jó anyagnak tűnik.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.16. 11:42:50
  • molnibalage83
    #85460
    Régen mintha láttam volna forrást, de most nem találom. A harkocsik páncélja mekkora túlnyomásnak áll ellent? Azt próbálom visszanyomozni, hogy kb. mekkora távolságban van esélye HE bombáknak komoly kárt okozni bennük.
  • Hpasp #85459
    Van hogy fordítva is megy...

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!

    A Blackburn Buccaneer tanking a RAF Lockheed TriStar, late '80s.

    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.15. 17:44:30
  • JanáJ
    #85458
    Nem sikerült összevetnem őket. A közel 20 órás airliner megvolt és asszem ott is már hozzá kellett nyúlni a hajtóművekhez, nem csak nafta kellett több sőt az utas szám sem csak a nagyobb kényelem céljából csökkent. A repmagasság meg nem tudom mennyire számít. A GH az az U" és az airlinerek magassága között repül? Nem tudom mi az ideális neki a felderítés szempontjából.
  • [NST]Cifu
    #85457
    Oké, de a Global Hawk / Triton esetében még utas sincs. :)
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.15. 14:52:51