95110
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#85627
Vietnám -
#85626
Mondjuk sok ha-val elképzelve, ha elzárná a ballaszt tartályait és kormánylapátok is bírnák a terhelést és akkora sebességet tudna elérni víz alatt, amivel a fordulóban gravitációhoz hasonló erőt tudna előállítani, hogy ne potyogjon minden lefelé, akkor a saját tengelye körül egy sima szivar lehet tudna valamit mutatni, max még egy igen szűk orsót, de egy nagy orsóhoz ami több méterre van a középpontól, már nagy a víz ellenállása szerintem.
Képzeld el hogy a vízben a karoddal csinálsz egy kört, lassan nem olyan nagy kihívás, de ahogy gyorsítani szeretnéd szinte hatványozódik az erő ami hozzá kell.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.11.27. 22:31:46 -
JanáJ #85625 Molni: ennek a hsz.-nak mi a tök értelme volt? Písz. -
#85624
Köszi az összefoglalást, csak eszembe jutott és gondoltam megkérdezem, nem kerestem utána és nem tartoznak az érdeklődési körömbe a tengeralattjárók igy nem tudom, milyen megoldások vannak rajtuk , nekem mind egyforma.
Balage én kérek elnézést, hogy nem értek mindenhez IS veled ellentétbe és meg merem kérdezni, abból amit válaszoltál semmilyen alapvető fizika nem jött át, de hidd el nem vagyok hülye ha normálisan el van magyarázva megértem. -
#85623
Következő válaszban kb. ott a lényeg. Az alapveő fizikáját nem értetted meg a dolognak. -
fonak #85622 Mondjuk ha rákeresek gugliban angolul a kérdésre, akkor természetesen erre is van válasz (persze lehet, hogy nem tudsz angolul, bocs).
Összefoglalva: a tengeralattjárók nem "repülnek" a vízben, hanem lebegnek. Mint a levegőben egy léghajó. Legalábbis a szokványos típusok. Sokkal gyorsabban kellene mozogniuk a vízben, hogy a repülőgép levegőben való mozgására hasonlítson a dolog (no meg a víz és a levegő sem éppen egyforma közegek).
Nem csak tőkesúly van (fix ballaszt), hanem ballaszttartályok is. A felhajtóerőt ezekkel szabályozzák. Ha a tengeralattjáró a hátára fordulna, a ballaszttartályokból kimenne az összes levegő, a kialakításuk miatt. Azonkívül a tengeralattjárók "vezérsíkjait" ha jól értem, nem is lehet aszimmetrikusan kitéríteni, tehát "orsózni" normál esetben nem is lehetne, csak "bólintó" és "legyező" mozgást lehet velük kiváltani.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2017.11.27. 19:23:15 -
#85621
tehát ha a kormányt teljesen kitéritik a max bedöntés elérése után is akkor nem történik semmi a tökesúly annyira ellentart? vagy kiiktatható és rákényszeríthető az átfordulás?vagy ilyenkor valami enged a kormánylapnál
Mert egy utasszálitó sem arra van tervezve, hogy orsozzon, de még is megcsinálták vele -
#85620
Szerintem nem,.a tengókban is van tudtommal tőkesúly és a súlypont eloszlása is okkal olyan, amilyen. -
#85619
A korszerűbb/csendesebb természetes hűtőanyag áramlást használó hajók reaktora biztosan nem örülne neki. -
#85618
Egy hülye kérdésem lenne, tengeralattjáróval lehetne orsózni hossz és kereszt tengely körül ? csak elméletileg kérdezem nem kell egyből a fejemet venni, hogy taktikailag meg amúgy is nincs értelme (csak megelőzve pár felesleges kört ) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#85617
Míg máshol le szokták takarni a hajócsavarokat a tengókon, az Argentinok közeli felvételeket készítenek róla. :D -
_rudi #85616 Két videó hogy is nézett ki a San Juan kívül illetve belül..
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
-
Meglepődtem, a wiki-n van magyar oldala
- link
( Régi háborús filmeket nézve, egyből beugrott a tengerész babona,"Fedélzetén legalább 44 fő tartózkodott, köztük Argentína első női tengeralattjáró-tisztje, Eliana Maria Krawczyk is.") -
#85614
Ez benne van az egyik YT-n levő doksifilmben is asszem. Az is, hogy a rádió vészjeladók helyett van aki szerint inkább robbanóanyagokkal kéne jelezni. (Én szerintem elég rossz ötlet.) -
#85613
CNTBTO -
#85612
A tenger elképesztően jól vezeti a hangot.
A kísérletben ami a SOSUS rendszer kifejlesztéséhez vezetett, 3db 20kg-os töltetet robbantottak egymás után meghatározott időben Perth Ausztrália parti vizeiben (Indiai Óceán), és azt sikeresen rögzítették három és fél órával később 20'000km-re a Bermuda szigeteken (Atlanti óceán) ...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.27. 11:03:01 -
#85611
A Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty Organization (CNTBTO) szervezetnek van egy International Monitoring System (IMS) nevezetű megfigyelőállomás-rendszere, ennek van 50+120 szeizmikus érzékelője és 11 tengeri passzív szonár érzékelője. Ezek adatait elemezték, és így találták meg az adott hangot. -
JanáJ #85610 Van elképzelésed, hogy mivel "hallották" a dolgot. Sima cunami/földrengés előrejelzőtől meredek lenne. Kémcucc meg minek lenne ott? Ennyire hangos egy összeroppanás? -
#85609
Egy "Area 51-es" F-16D Block 30 - IRST konténerrel:
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.27. 06:38:33 -
#85608
Egy félig-meddig új terv, a románoknak évek óta megy egy saját fejlesztésük, a Saur (2/3). de nem volt saját megfelelő erőátvitelük, motorjuk, stb. Itt lépet a képbe a Rheinmetal, amely adná az erőátvitelt, meghajtást, tornyot (a Lynx tornyát). Papíron meglévő megoldás azért nem játszik, mert a román hadsereg legalább a járművek egy részénél előírja az úszóképességet, a Rheinmetal saját APC-je, a Boxer pedig sehogy sem képes erre.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.26. 08:06:38 -
#85607
RIP
![]()
-
ARA San Juan
- link
röviden : Egy új feltételezés szerint lehet összeropattak a nyomástól.
"The United States Navy and an international nuclear test-ban monitoring organization said a “hydro-acoustic anomaly” was produced just hours after the navy lost contact with the submarine on November 15."
"The search location straddles the edge of the continental shelf, with widely varying ocean depths, some as great as 10,000 feet (3,000 meters). "
Biztosat még nem tudni majd ha megtalálják talán, az oroszok is küldtek repcsit és hajót is.
-
fade2black #85605 imo a bulvárt nem szerencsés keverni az államilag tolt propagandával. Még akkor sem ha a XXI.szban az agitprop keményen elkezdett bulváros jelleget is mutatni pont azért mert az egyik fő célja meg egyezik a bulvárral: olvasottság. Persze mindhova lehet ellnforradalmárt képzelni de az adott hír azért lett top hír, mert felkapta bulvár, többek közt a video miatt, mert kattintanak rá. A korábbi disszidálások 99.9% meg nem kapta fel. -
fade2black #85604 Ennek mi az alapja? PMMC G5 ugrott be de az tracked. -
R0kaur #85603 a románok elviekben ezekben a változatokban fogják gyártani a németekkel közösen lebizniszelt 8x8as Agilis harcjárművet
![]()
-
#85602
A hajó elleni bombák mellett inkább a torpedók voltak népszerűek a vh alatt, csak valamiérta zubók teljesítménye az európai irodalomban a Stukák miatt elhományosítja őket.
A német Condorok és Ju-88-asok tudtommal azzal süllyesztették el a hajók többségét és a Zoli féle Yamato és Mushasi írásban is látszik, hogy valójában a torpedók végezték ki azokat és a PoW és Repulse-nál is a torpedók arattak. A PoW-ot kvázi egy torepdó kiütötte...
(A KG V osztály a 30-as és 40-es évek jenki csatahajóval összevetve harmatosak voltak, de valaki a rakás szar szót is használta már rájuk.)
Mondjuk mind a PoW, mind a japó hajók all or nothing pácélelrendezéssel épültek, de ezen felül a KG V torepdóvédelme durván konstrukciós hibásnak tűniuk, ahogy maga az egész hajó az volt. Túlbonyás 4 ágyús tornyok, elbaszott hatótáv meg a többi.
Lásd itteni írásokat A KG V osztályról és a Mushasiról.
Az ASM-ek között azért vannak, ahol a sebesség oltárás sokat kellett áldozni. A H-31A 700 kg-ops és 100 kiló alatti harci része van + full titán az egész rakéta. Az AGM-84 legnehezebb változata 700 kg, nagyobb HMZ-vel úgy, hogy a harci rész 300 kg feletti. Persze szubszonikus. Valamit valamiért... -
F1End #85601 Bár a kérdésben "bomba" szerepelt, a hajók ellen a nagyobb távolság és a kis magasságú haladás miatt saját meghajtással rendelkező (rakéta/sugár-/torlósugár hajtómű) fegyvereket használnak.*
Alapvetően a hajó célok különlegesek, mert "nagyok" és "mozognak". Szárazföldön egy cél vagy nagy és mozdulatlan (épület) vagy kicsi és mozog (járművek). Egó: nagyobb harci résszel (robbanófejjel) kell rendelkezzen mint egy páncéltörő rakéta, viszont képes kell legyen akkor is eltalálni a célpontot ha az mozog, amire viszont a fix szárazföldi célok ellen kifejlesztett fegyverek általában nem képesek.
További eltérés a "terep" jellegéből adódik, lévén a tenger a szárazföldhöz képest teljesen sima, nincsenek rajta, dombok, hegyek, akadályok. Ez leginkább a radarral történő felderítést könnyíti meg, amely felderítési távolságát szinte csak a föld görbülete akadályozza. Ez pedig egy kétélű dolog, ami miatt a hajókat elég messziről lehet észlelni és támadni, viszont a hajók is könnyebben érzékelik és támadják a levegőben közeledő fegyvereket.
Ennél fogva a hajóelleni fegyverek:
1. Viszonylag nagy harcirésszel rendelkeznek (ez általában több száz kilós robbanófejeket jelent), szemben a szárazföldi járművek ellen használt fegyverekkel (amik általában néhány vagy néhány tíz kilogrammosak).
2. Viszonylag nagy távolságból indítják őket, hogy a hordozó repülőgépek a hajó légvédelmének lőtávolságán kívül maradjanak.
3. Általában aktív radarral (tehát a radar képes a külső indítógéptől függetlenül működni és külső segítség nélkül célra vezetni a fegyvert ha már érzékelte) van felszerelve, amivel útközben is képes nagy távolságból követni a célpontját. Ha a saját radarja vagy egyéb felderítő eszköze hatótávolságán kívül van a hajó, általában az indító gép vagy valamilyen egyéb felderítő eszköz információt továbbít számára a célpont helyzetéről, ami alapján elég közel tud jutni ahhoz, hogy saját érzékelőivel kövesse. Bár nem minden hajó elleni fegyver rendelkezik radarral, tudtommal mindegyik rendelkezik valamilyen eszközzel (radar, infravörös/optikai érzékelők) ami segítségével legalább a pályája végén az indító segítsége nélkül vezeti célra önmagát.
4. A hajó légvédelmének kijátszása céljából a végső fázisban általában alacsonyan közelítik meg azt, illetve bizonyos rakéták manővereket is végeznek, hogy nehezebben tudják lelőni őket. A pálya elején azonban sokszor nagyobb magasságban haladnak, mivel kis magasságon a nagyobb légellenállás miatt nagyon lecsökkenne a hatótávolságuk.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
*A hajó elleni bombák a második világháborúban voltak népeszerűek. Azt hiszem ezek annyiban különböztek a többitől, hogy egyrészt hasonlóan "nagyok" voltak, mint az épületek ellen alkalmazott bombák, viszont úgy lettek tervezve hogy a hajók (felül lévő) páncélburkolatán áthatolva, a hajón belül robbanjanak. Zuhanóbombázásból alkalmazták őket, oldalról az akkori komolyabb hajók páncélzatát nem tudták volna áttörni. A mai hajók gyakorlatilag nem rendelkeznek páncélzattal, szóval ez a probléma már nem releváns. -
fonak #85600 De itt nem nem egy disszidens meséjéről van szó, a dél-koreaiak meg maguk is kritikusan viszonyulnak már ezekhez. Itt viszont elvileg egy déli orvos nyilatkozott, persze ki tudja nem színezték-e ki. A Délnek nincs túl sok szüksége propagandára, egyrészt a valóság is elég, másrészt nem különösebben égnek a vágytól, hogy felszabadítsák az északi tesókat (tudják, hogy mit vennének a nyakukba), propagandának meg akkor lenne értelme. -
#85599
Nem zuhant le, sérülten visszatért.
A tüzelés = hányszor tüzeltek célra, akár 1 db akár 2 db rakétával. A Dvina/Volhov lőszabályzat szerint pl. 3 db rakétával kell tüzelni. (Ezt sokszor nem tartották be praktikus okok miatt a vietek pl.) -
#85598
Sz-125 Nyeva - 50 tüzelés - 93 rakéta - 3 pilóta vezette cél találat (F-16CG, 2xF-117A)
Ezt hogy kell érteni egy tüzelés nem egy rakétának számit? és a második F117 az mi volt? én csak egyről tudok. -
#85597
Egy olyan könyvből valót, amit lektorálok, de sajnos még nem jelent meg. -
#85596
Honnan való statisztikát használsz?
Ezzel mennyire van átfedésben? -
#85595
És a tendencia is figyelemre méltó...
Már az ODS alatt is az Igla-1 (SA-16) több pilóta vezette gépet szedett le (16), mint bármely másik lérak rendszer, illetve a radar vezérelt lérakok (SA-2/3/6/Roland) összesen (10).
Az OAF alatt is volt igazolt Igla (SA-18) találat miközben a célok alapvetően már betartották a 15kft magassági limitet.
Sz-125 Nyeva - 50 tüzelés - 93 rakéta - 3 pilóta vezette cél találat (F-16CG, 2xF-117A)
Igla (SA-18) - 11 indítás - 1 pilóta vezette cél találat (A-10)
Sztrela-1M (SA-9) - 12 indítás - 1 pilóta vezette cél találat (A-10)
-
#85594
ám mára a hadszíntér megváltozott
Bizony, a korábbi Sztrela-2 fenyegetésből Igla fenyegetés lett.
-
#85593
Érdekes gondolatok az OA-X tenderről. Ez ugye az a tender, amely COIN gépek beszerzését célozza az USAF számára. Tömören arról van szó, hogy szép volt az elképzelés cirka 10 évvel ezelőtt, amikor még csak Afganisztán és Irak felett kellett volna végrehajtani CAS missziókat vele, komolyabb légvédelemmel gyakorlatilag nem bíró ellenféllel szemben, ám mára a hadszíntér megváltozott, és Szíria felett az OA-X tender győztese kvázi használhatatlan lenne. Egyfelől azért, mert itt az ellenfél komolyabb légvédelemmel (is) rendelkezhet, másfelől azért, mert az OA-X gépeknél nem elvárás az ellenséges harci gépektől való önvédelmi képesség, míg Szíria felett ez bizony elvárásnak tekinthető egy ember vezette gépnél.
De még ha csak Afganisztán felett is vetnék be, akkor is az USAF-nak le kellene akasztania pár száz pilótát valahonnan. Úgy, hogy közben 1200 pilóta minuszban vannak jelenleg... -
#85592
Miért fontos a világűr? Mondjuk azért, mert az US ARMY nagyobb fegyverrendszereinek 70% így vagy úgy de függ tőle.... -
#85591
Azért ne gondoljuk már hogy a propagandát csak az egyik fél használja... -
fade2black #85590 Kis +info
hepatitis b + tbc + súlyos férgesség. Mindez az átlagosnál jobb ellátást kapó katonaságnál. Amúgy kiváncsian várom lesz e vele is riport.
A dobjanak le mobilokat és adjanak hozzá műholdas netelérést már sokan bedobták de ez részben már megvalósult, a ROK szappanoperák ígyúgy bejutnak DPRKba. De ez nem változtat semin. Nem DPRKban még egy Venezuelában sem. -
#85589
OFF
Ezt a részt meg különösen szeretem tőle...
-
#85588
H-31A alapvetően hajók ellen készült, erről szól az idézet.
Az is benne van, hogy jó ötletnek találták több H-31 indítását, hiszen a megtámadott hajó várhatóan radarral rendelkezik ami kisugároz a támadás alatt, és ezért csinálták a H-31P önrávezetős változatot.
Volt még M-31 is amit az amcsik fizettek, meg R-31P is tervben.
Lényeg a végén, hogy nem került (a forrás megírásakor) rendszerbe csak exportra. (alighanem a teszteken átment csak nem vettek belőle)
Karcsi meg csak vicc volt, az alapadatokat létező cuccokról általában jól idézi.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.24. 13:09:21
