94980
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #85577
    Ehez képest az új ESSMből aktív fejjel mehet amennyi van célra.


    Javítom neked:

    "Ehhez képest majd az új ESSM Block II-ből aktív fejjel mehet amennyi van célra."

    A Block II várhatóan 2020-ban áll hadrendbe...
  • [NST]Cifu
    #85576
    Attól, hogy megjelentek az új és gyors ASM-ek ki mondta, hogy nem jó ötlet részben tehermentesíteni a SAM-eket úgy, hogy pl. P-15-re SAM célcsatorna helyett Phalanx mozdul rá?


    Az ötlet jó, de ez csak az AEGIS esetében valósul meg, addig nem volt összetett integráció tudomásom szerint (pont az volt a Phalanx előnye, hogy minden mástól függetlenül, a fedélzetre szerelve lehetett beépíteni - de egyben a hátránya is).

    A Kh-31 átmérője 0,36 m, a P-500-é meg 0,88. Ez felületben 4,4-szeres eltérés. Tehát a Bazalt ellen megfelelhetett a CIWS, a kicsi H-31 ellen meg nem.


    Egyszer kíváncsi lennék egy CIWS éles lövészetre. Mozgó célpont ellen (a Saab is úgy marketingelte az 57mm-es 3P lőszeres CIWS megoldást, hogy álló célpontra lőttek vele....). Az MA-31 / H-31 tesztlövészet híre azért robbant, mert addig nem volt szó sem ilyesmiről, így pedig mindenki abban a propagált hírnek hitt, hogy a Phalanx megóv mindentől...

    Sea skimming módban 1993-as orosz HMZ szerint 50 km az indítási távolsága a H-31-nek, de nagy magasságban is csak 70 km. Ez a jenki CBG/CSG ellen vicc...


    Nem csak CBG / CSG létezik azért az US NAVY-nél sem, azok ellen az 1970-es években inkább P-500, majd a 80-as években a P-700 indult.
  • [NST]Cifu
    #85575
    Ah, oki, így már világos.
  • molnibalage83
    #85574
    Vagy a még olcsóbb RAM-ból, ami ráadásuk magának az ASM radarjának kisugárzását is felhasználja. A CIWS számaidat és mindenhol -1 db-bal kezelném.
  • fade2black
    #85573
    Lehet tudja, nemtudja de a probléma az, hogy egy CIWS fizikálisan ha vmi 3machal jön be és 4kmre tesszük a hatásos lőtáv kezdetét akkor abból reálisan nézve egyet tud leszedni. Ha az a vmi szubszonikus akkor 2 esetleg nagyon-nagyon optimista/elméleti esetben hármat.

    Nekem amúgy uez a problémám a jelenlegi lézerrekkel. Egy nyaláb egy cél. Ehez képest az új ESSMből aktív fejjel mehet amennyi van célra.
  • Hpasp #85572
    Elvileg ez az export Redut tengerészeti SAM változat rakétája.
    A kettő ugyan azt használhatja, viszont az Sz-350 még nincs rendszerben, szóval az semmit sem használ jelenleg.
  • molnibalage83
    #85571
    Attól, hogy megjelentek az új és gyors ASM-ek ki mondta, hogy nem jó ötlet részben tehermentesíteni a SAM-eket úgy, hogy pl. P-15-re SAM célcsatorna helyett Phalanx mozdul rá? Ezen felül nem mindegy a cél mérete sem. A Kh-31 átmérője 0,36 m, a P-500-é meg 0,88. Ez felületben 4,4-szeres eltérés. Tehát a Bazalt ellen megfelelhetett a CIWS, a kicsi H-31 ellen meg nem.

    Halkan jegyzem meg, hogya US Navy elleni sikeres H-31 indítás esélye 0-hoz tendál, legfeljebb a US szövegségeseinél volt komoly faktor a CIWS impotenciája a H-31 ellen. Sea skimming módban 1993-as orosz HMZ szerint 50 km az indítási távolsága a H-31-nek, de nagy magasságban is csak 70 km. Ez a jenki CBG/CSG ellen vicc...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.24. 08:07:48
  • [NST]Cifu
    #85570
    A BrahMos egy robotrepülőgép, eredetileg hajó elleni célra épült, ehhez radarral szerelték fel, ami a végső fázisban vezeti rá, a középső fázisban adatkapcsolat / GPS/GLOSNAS/IRNSS alapú az irányítása. Mint ilyen, a felszín felett csapódik be a célpontba.

    A BrahMos-nak létezik szárazföldi célok ellen bevethető változata is, és elvben a Block III-tól a tengerészeti változat mindkét feladatkörben bevethető.
  • [NST]Cifu
    #85569
    A gond az, hogy a szovjetek ~1962-ben bírtak a Kh-22-vel. Az első kvázi CIWS ugye a Sea Sparrow volt, kézi rávezetéssel, évekkel később, akkor is kényszerből, mert ugye a Sea Mauler nem valósult meg. Az 1970-es években a Sea Sparrow maradt a CIWS rendszer, de már az automata Mk.92 tűzvezető rendszerrel. A Phalanx 1980-ban jelent meg, amikor a frontvonalbéli hajó elleni robotrepülőgépeket már a P-500 Bazalt képviselte (hadrendbe állt: 1975).

    Szóval számomra nagy kérdőjel, hogy a fenébe is gondolhatta bárki is, hogy CIWS feladatra alkalmas a Phalanx, ha valóban nem tudna Mach 2 feletti beérkező veszélyforrásokat leküzdeni.
  • [NST]Cifu
    #85568
    Ez most az export Redut tengerészeti SAM változat, vagy az Sz-350 rakétája? Vagy a kettő ugyan azt használja?
  • Master91
    #85567
    hajó elleni bombák mitől válnak hajó elleni és nem pedig bármilyen más bombává?

    bután fogalmazva ez egy rakéta meghajtású torpedó?
  • molnibalage83
    #85566
    Papíron hol kellett volna az M2.0 feletti CIWS-nek lelőni azt? Azóta is ezt kérdezem, mert soha sehol nem olvastam, hogy M2.0 feletti kisméretű ASM ellen hatásos lenne a Palanx...
  • JanáJ
    #85565
    Ironizáltam. 2+ éve jönnek a kétbites, orosz fan fórumozók, hogy a légi indítású Brahmosokkal leradírozzák az oroszok az amcsi hordozó flottákat. Valaki erre azt reagálta, hogy nincs is annyi gép és rakéta, mint ami horozó. :D Erre most már tényleg lesz.
  • Hpasp #85564
    9M100E légvédelmi rakéta

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    tömege: 140kg
    harci rész: 14,5kg
    hossz: 3,165m
    átmérő: 0,2m

    hatásos megsemmisítési zóna
    távolságban: 0,5-15km
    magasságban: 0,005-8km
    max cél sebesség: 1000m/s

    4 rakétát tartalmazó kazetta
    tömege: 850kg
    hossza: 3,682m
    átmérő: 0,6m






    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.23. 18:03:47
  • F1End
    #85563
    Ha a nyugati hajóelleni rakétákhoz hasonlitjuk akkor nem nehéz csodafegyvernek tekinteni.
    Mondjuk a Bazaltot sem, pedig az is van már 40 éves.
  • [NST]Cifu
    #85562
    Röviden: a brit gépeknek nincs hajó elleni rakétájuk.

    Hosszan: Hordozni papíron hordozhat, de valójában integrálva nincs a típushoz. Opció volt az Boeing Harpoon, az MDBA Martel-ERP és a Saab RBS-15 is, de ezek is főleg az Indiai tenderek miatt.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.23. 15:59:03
  • [NST]Cifu
    #85561
    Akkor "csodafegyvernek" "csodafegyver". :)

    Mondjuk abból a szempontból csodafegyver, hogy igen nagy sebességgel közelíti meg a célpontot, így minimalizálva a reakcióidőt. Hogy 30 éves légvédelmi rendszerek képesek lelőni... Nem tudom, e téren én még mindig szétteszem a kezem, és azt mondom, hogy oké.

    Csak ilyen téren eszembe jut az MA-31 történet ugye, ahol annyi került a felszínre, hogy egy kiherélt Kh-31-est 1997-ben nem sikerült lelőnie a tesztlövészeten egy meg nem nevezett CIWS-nek.... Pedig papíron képesnek kellett volna lennie rá...
  • fonak
    #85560
    Azok a Typhoonok hordoznak hajó elleni fegyvert? Van-e már rájuk integrálva egyáltalán?
  • molnibalage83
    #85559
    Hogy mitől lenen csodafegyver azt nem vágom. 30 éves légvédelim rendszerek képesek lelőni.
  • [NST]Cifu
    #85558
    Csodafegyvernek csodafegyver, csak eddig hajóról és szárazföldről indítható változatban létezett. Most jön a légi indítású változat.

    Az orosz Bastion-P pl. ennek az orosz változatát használja. Az orosz légi indítású változat elvben Kh-61 néven létezik, de én eddig nem tudok róla, hogy hadrendben lenne, vagy indították-e már egyáltalán levegőből.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.23. 14:56:48
  • JanáJ
    #85557
    Oh, tényleg. Én csak 4 db EF-ről tudtam, de ahogy nézem elég szép reptér van. Plusz egy civil reptér is.
  • JanáJ
    #85556
    Miközben 2 vagy 3 éve ez az orosz fanok egyik csodafegyvere.
  • molnibalage83
    #85555
    Persze, hogy nem tudná.

    Ma egy kétkifutós reptér üzemel állandó komoly helyőrséggel, EF Typhoon gépekkel. Igény esetén E-3-at is lezavarnak és még több gépet 24 óra alatt, és az egész argentín flottát berobbantják a vízbe különösebb erőlködés nélkül.

    1982 óta lényegében semmiféle fejlesztés nem történt az argiknák, ellenben valós idejű kommunkáció van ma civilekkel. Ma kihajózni nem tudnának úgy, hogy ne derülne ki... 1999-ben az AF-ra is úgy indultak bevetésre a gépek, hogy élőben közvetítette a TV, de bárki, aki Aviano kerítésénél állt felkaptaj mobilját és felhívhatta Belgrádot...
  • [NST]Cifu
    #85554
    Megvolt az első BrahMos-A tesztindítás a Szu-30MKI-ról. Állítólag teljes siker volt...





  • [NST]Cifu
    #85553
    A vészjeladó boját aktiválni kell, de ha drasztikus, gyors lefolyású katasztrófa történt, akkor simán lehet, hogy fel sem bocsátották.
  • JanáJ
    #85552
    Miért nem tudná? Én azt hittem simán meglenne és egészen addig meg is tartanák amíg nem érnek oda a britek.
  • molnibalage83
    #85551
    Hát igen. Anno ezt a képet hoztam fel, amikor egyesek arról fantáziáltak, hogy Argentína hogyan foglalná el ma a Falkland-szigeteket...
  • JanáJ
    #85550
    Vészjeladó bója tuti van rajta, de nem tudom mi aktiválhatja. Sok esélyük nem volt szerintem, ha a felszínen lennének, akkor már adtak volna hírt magukról. A víz alatt nem találod meg, ha meg nagyobb gond volt, akkor már rég összeroppant a mélységben.
  • _rudi
    #85549
    Őszintén, mit várunk egy olyan haditengerészettől aminek a hajója a kikötőben állva is képes elsüllyedni...
    ARA Santísima Trinidad - Puerto Belgrano Naval Base

    Az ok: a karbantartások elmulasztása
  • ximix #85548

    "Videón a szitává lőtt észak-koreai katona szökése"
    - link
    Ha esetleg háborúra kerülne sor ,akkor lehet elég volna pár tonna színes magazin a nyugati jelen estben déli életről és pár tonna kaja a boltok polcairól, persze biztos menne az ellen propaganda, de mikor az ellenséges erők elérnének egy pontot biztos akadna jó pár ember aki "átállna", harcok nélkül.
    ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

    Az ARA San Juan legénységének az életben maradásra most már szinte 0 az esélye, sajnos.
    Az érdekes megint, hogy egy több milliós értékű gépen nincs egy vagy több segélykérő bolya, amit bármilyen helyzetben aktiválni lehet ?
  • [NST]Cifu
    #85547
    Ha már torpedók... A jelenleg és a közeljövőben hadrendben álló SSN osztályok méretarányos ábrái. Érdemes megnézni, mekkora a Virginia-osztály...
  • Hpasp #85546
    100 év amcsi torpedó történelem...
    ... előtérben a Mk.1 (1870) háttérben Mk.48 (1971).



  • molnibalage83
    #85545
    Semmiért nem rajongok céltalanul. Az F-15E-vel szemben megvannak a maga korlátai bár sanszosan annál olcsóbb lett volna.
  • [NST]Cifu
    #85544
    Úgy látom nem vagy amúgy nagy F-16XL rajongó. :D
  • molnibalage83
    #85543
    F-16XL, 2. rész.
  • [NST]Cifu
    #85542
    Nem ARH, hanem IR szenzor, a Block I-nél még "1 color" IR (jelentsen bármit ez), a Block IA/B esetében "2 color" IR, míg a Block IIA-nál már "advanced discriminational sensor".

  • molnibalage83
    #85541
    Számorma félig-meddig rejtélyes, hogy az ARH vezérlés miért annyira jó a ABM-eknél, hiszen a hatalmas relatív sebesség és kis cél RCS miatt a nem túl nagy rakétának alig van ideje dolgozni. A SAGG/TVM esetén a mérési hiba pont ugyanúgy csökken a távolsággal, mint ARH mellett és a nyalábszélesség miatt a hiba is nem vágom, hogy mitől lenne más.
  • [NST]Cifu
    #85540
    De az Sz-300V/VM esetében úgy rémlik, hogy nem is önirányító rendszerről van szó, míg az SM-3 ugye ilyen.
  • molnibalage83
    #85539
    Meg arról sem szól a fáma, hogy az egyrakétás indításnál mennyi a megsemmisítési valószínűség, mert az Sz-300V/VM esetén TBM esetén rohadtul nem 0,99 közelében van ez az érték.

    Ha a számított becsapódási pont távol van az indító hajótól, akkor lehet, hogy egy 3-4 rakétás salvo esélye van 0,9 körül vagy felette, ami azt jeletni, hogy nem túl komoly kapacitás van...
  • [NST]Cifu
    #85538
    Mi a szűk keresztmetszet? Először is AEGIS TBM-el szerelt hadihajó és/vagy THAAD / Patriot PAC-3 rendszer a cél környékén. Az előbbi azért fontos, mert csak maroknyi AEGIS hadihajó kapta meg a TBM upgrade-t, és jelenleg csak a kis- és közepes hatótávolságú rakéták ellen hatásos SM-3 Block IA/B rakéták léteznek (abból sincs sok, ~100 db van jelenleg és összesen 400-at gyártanak belőle, darabja vagy 20 misi, dollárban), az új SM-3 Block IIA jövőre jön várhatóan, az már az IRBM rakéták ellen is hatásos lehet. Csak még drágább lesz...



    A következő szűk keresztmetszet az elfogás, minél hatótávolságú rendszerről van szó, annál közelebb kell lenni a pályájához, hogy esélye legyen elfogni. Oldalirányban is. A célcsatornák terén az AEGIS TBM jól áll - az SM-3 rakéták önirányításúak, tehát csak MCG-t kell számukra küldeni és persze a célokat követni. Amennyire tudom, reálisan nézve amennyi SM-3 rakéta van a hajón, annyi ellen vezethet tüzet. Ez viszont 4-8 körül lehet, és a legyártott mennyiségből lehet látni, hogy biza egy maroknyi hajó rendelkezik csak vele...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.22. 11:01:50