94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#85577 Ehez képest az új ESSMből aktív fejjel mehet amennyi van célra.
Javítom neked:
"Ehhez képest majd az új ESSM Block II-ből aktív fejjel mehet amennyi van célra."
A Block II várhatóan 2020-ban áll hadrendbe... -
#85576 Attól, hogy megjelentek az új és gyors ASM-ek ki mondta, hogy nem jó ötlet részben tehermentesíteni a SAM-eket úgy, hogy pl. P-15-re SAM célcsatorna helyett Phalanx mozdul rá?
Az ötlet jó, de ez csak az AEGIS esetében valósul meg, addig nem volt összetett integráció tudomásom szerint (pont az volt a Phalanx előnye, hogy minden mástól függetlenül, a fedélzetre szerelve lehetett beépíteni - de egyben a hátránya is).
A Kh-31 átmérője 0,36 m, a P-500-é meg 0,88. Ez felületben 4,4-szeres eltérés. Tehát a Bazalt ellen megfelelhetett a CIWS, a kicsi H-31 ellen meg nem.
Egyszer kíváncsi lennék egy CIWS éles lövészetre. Mozgó célpont ellen (a Saab is úgy marketingelte az 57mm-es 3P lőszeres CIWS megoldást, hogy álló célpontra lőttek vele....). Az MA-31 / H-31 tesztlövészet híre azért robbant, mert addig nem volt szó sem ilyesmiről, így pedig mindenki abban a propagált hírnek hitt, hogy a Phalanx megóv mindentől...
Sea skimming módban 1993-as orosz HMZ szerint 50 km az indítási távolsága a H-31-nek, de nagy magasságban is csak 70 km. Ez a jenki CBG/CSG ellen vicc...
Nem csak CBG / CSG létezik azért az US NAVY-nél sem, azok ellen az 1970-es években inkább P-500, majd a 80-as években a P-700 indult. -
#85575 Ah, oki, így már világos. -
#85574 Vagy a még olcsóbb RAM-ból, ami ráadásuk magának az ASM radarjának kisugárzását is felhasználja. A CIWS számaidat és mindenhol -1 db-bal kezelném. -
fade2black #85573 Lehet tudja, nemtudja de a probléma az, hogy egy CIWS fizikálisan ha vmi 3machal jön be és 4kmre tesszük a hatásos lőtáv kezdetét akkor abból reálisan nézve egyet tud leszedni. Ha az a vmi szubszonikus akkor 2 esetleg nagyon-nagyon optimista/elméleti esetben hármat.
Nekem amúgy uez a problémám a jelenlegi lézerrekkel. Egy nyaláb egy cél. Ehez képest az új ESSMből aktív fejjel mehet amennyi van célra. -
#85572 Elvileg ez az export Redut tengerészeti SAM változat rakétája.
A kettő ugyan azt használhatja, viszont az Sz-350 még nincs rendszerben, szóval az semmit sem használ jelenleg. -
#85571 Attól, hogy megjelentek az új és gyors ASM-ek ki mondta, hogy nem jó ötlet részben tehermentesíteni a SAM-eket úgy, hogy pl. P-15-re SAM célcsatorna helyett Phalanx mozdul rá? Ezen felül nem mindegy a cél mérete sem. A Kh-31 átmérője 0,36 m, a P-500-é meg 0,88. Ez felületben 4,4-szeres eltérés. Tehát a Bazalt ellen megfelelhetett a CIWS, a kicsi H-31 ellen meg nem.
Halkan jegyzem meg, hogya US Navy elleni sikeres H-31 indítás esélye 0-hoz tendál, legfeljebb a US szövegségeseinél volt komoly faktor a CIWS impotenciája a H-31 ellen. Sea skimming módban 1993-as orosz HMZ szerint 50 km az indítási távolsága a H-31-nek, de nagy magasságban is csak 70 km. Ez a jenki CBG/CSG ellen vicc...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.24. 08:07:48 -
#85570 A BrahMos egy robotrepülőgép, eredetileg hajó elleni célra épült, ehhez radarral szerelték fel, ami a végső fázisban vezeti rá, a középső fázisban adatkapcsolat / GPS/GLOSNAS/IRNSS alapú az irányítása. Mint ilyen, a felszín felett csapódik be a célpontba.
A BrahMos-nak létezik szárazföldi célok ellen bevethető változata is, és elvben a Block III-tól a tengerészeti változat mindkét feladatkörben bevethető. -
#85569 A gond az, hogy a szovjetek ~1962-ben bírtak a Kh-22-vel. Az első kvázi CIWS ugye a Sea Sparrow volt, kézi rávezetéssel, évekkel később, akkor is kényszerből, mert ugye a Sea Mauler nem valósult meg. Az 1970-es években a Sea Sparrow maradt a CIWS rendszer, de már az automata Mk.92 tűzvezető rendszerrel. A Phalanx 1980-ban jelent meg, amikor a frontvonalbéli hajó elleni robotrepülőgépeket már a P-500 Bazalt képviselte (hadrendbe állt: 1975).
Szóval számomra nagy kérdőjel, hogy a fenébe is gondolhatta bárki is, hogy CIWS feladatra alkalmas a Phalanx, ha valóban nem tudna Mach 2 feletti beérkező veszélyforrásokat leküzdeni. -
#85568 Ez most az export Redut tengerészeti SAM változat, vagy az Sz-350 rakétája? Vagy a kettő ugyan azt használja? -
#85567 hajó elleni bombák mitől válnak hajó elleni és nem pedig bármilyen más bombává?
bután fogalmazva ez egy rakéta meghajtású torpedó? -
#85566 Papíron hol kellett volna az M2.0 feletti CIWS-nek lelőni azt? Azóta is ezt kérdezem, mert soha sehol nem olvastam, hogy M2.0 feletti kisméretű ASM ellen hatásos lenne a Palanx... -
JanáJ #85565 Ironizáltam. 2+ éve jönnek a kétbites, orosz fan fórumozók, hogy a légi indítású Brahmosokkal leradírozzák az oroszok az amcsi hordozó flottákat. Valaki erre azt reagálta, hogy nincs is annyi gép és rakéta, mint ami horozó. :D Erre most már tényleg lesz. -
#85564 9M100E légvédelmi rakéta
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!tömege: 140kg
harci rész: 14,5kg
hossz: 3,165m
átmérő: 0,2m
hatásos megsemmisítési zóna
távolságban: 0,5-15km
magasságban: 0,005-8km
max cél sebesség: 1000m/s
4 rakétát tartalmazó kazetta
tömege: 850kg
hossza: 3,682m
átmérő: 0,6m
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.23. 18:03:47 -
F1End #85563 Ha a nyugati hajóelleni rakétákhoz hasonlitjuk akkor nem nehéz csodafegyvernek tekinteni.
Mondjuk a Bazaltot sem, pedig az is van már 40 éves. -
#85562 Röviden: a brit gépeknek nincs hajó elleni rakétájuk.
Hosszan: Hordozni papíron hordozhat, de valójában integrálva nincs a típushoz. Opció volt az Boeing Harpoon, az MDBA Martel-ERP és a Saab RBS-15 is, de ezek is főleg az Indiai tenderek miatt.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.23. 15:59:03 -
#85561 Akkor "csodafegyvernek" "csodafegyver". :)
Mondjuk abból a szempontból csodafegyver, hogy igen nagy sebességgel közelíti meg a célpontot, így minimalizálva a reakcióidőt. Hogy 30 éves légvédelmi rendszerek képesek lelőni... Nem tudom, e téren én még mindig szétteszem a kezem, és azt mondom, hogy oké.
Csak ilyen téren eszembe jut az MA-31 történet ugye, ahol annyi került a felszínre, hogy egy kiherélt Kh-31-est 1997-ben nem sikerült lelőnie a tesztlövészeten egy meg nem nevezett CIWS-nek.... Pedig papíron képesnek kellett volna lennie rá... -
fonak #85560 Azok a Typhoonok hordoznak hajó elleni fegyvert? Van-e már rájuk integrálva egyáltalán? -
#85559 Hogy mitől lenen csodafegyver azt nem vágom. 30 éves légvédelim rendszerek képesek lelőni. -
#85558 Csodafegyvernek csodafegyver, csak eddig hajóról és szárazföldről indítható változatban létezett. Most jön a légi indítású változat.
Az orosz Bastion-P pl. ennek az orosz változatát használja. Az orosz légi indítású változat elvben Kh-61 néven létezik, de én eddig nem tudok róla, hogy hadrendben lenne, vagy indították-e már egyáltalán levegőből.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.23. 14:56:48 -
JanáJ #85557 Oh, tényleg. Én csak 4 db EF-ről tudtam, de ahogy nézem elég szép reptér van. Plusz egy civil reptér is. -
JanáJ #85556 Miközben 2 vagy 3 éve ez az orosz fanok egyik csodafegyvere. -
#85555 Persze, hogy nem tudná.
Ma egy kétkifutós reptér üzemel állandó komoly helyőrséggel, EF Typhoon gépekkel. Igény esetén E-3-at is lezavarnak és még több gépet 24 óra alatt, és az egész argentín flottát berobbantják a vízbe különösebb erőlködés nélkül.
1982 óta lényegében semmiféle fejlesztés nem történt az argiknák, ellenben valós idejű kommunkáció van ma civilekkel. Ma kihajózni nem tudnának úgy, hogy ne derülne ki... 1999-ben az AF-ra is úgy indultak bevetésre a gépek, hogy élőben közvetítette a TV, de bárki, aki Aviano kerítésénél állt felkaptaj mobilját és felhívhatta Belgrádot... -
#85554 Megvolt az első BrahMos-A tesztindítás a Szu-30MKI-ról. Állítólag teljes siker volt...
-
#85553 A vészjeladó boját aktiválni kell, de ha drasztikus, gyors lefolyású katasztrófa történt, akkor simán lehet, hogy fel sem bocsátották. -
JanáJ #85552 Miért nem tudná? Én azt hittem simán meglenne és egészen addig meg is tartanák amíg nem érnek oda a britek. -
#85551 Hát igen. Anno ezt a képet hoztam fel, amikor egyesek arról fantáziáltak, hogy Argentína hogyan foglalná el ma a Falkland-szigeteket... -
JanáJ #85550 Vészjeladó bója tuti van rajta, de nem tudom mi aktiválhatja. Sok esélyük nem volt szerintem, ha a felszínen lennének, akkor már adtak volna hírt magukról. A víz alatt nem találod meg, ha meg nagyobb gond volt, akkor már rég összeroppant a mélységben. -
_rudi #85549 Őszintén, mit várunk egy olyan haditengerészettől aminek a hajója a kikötőben állva is képes elsüllyedni...
ARA Santísima Trinidad - Puerto Belgrano Naval Base
Az ok: a karbantartások elmulasztása
-
#85548
"Videón a szitává lőtt észak-koreai katona szökése"
- link
Ha esetleg háborúra kerülne sor ,akkor lehet elég volna pár tonna színes magazin a nyugati jelen estben déli életről és pár tonna kaja a boltok polcairól, persze biztos menne az ellen propaganda, de mikor az ellenséges erők elérnének egy pontot biztos akadna jó pár ember aki "átállna", harcok nélkül.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az ARA San Juan legénységének az életben maradásra most már szinte 0 az esélye, sajnos.
Az érdekes megint, hogy egy több milliós értékű gépen nincs egy vagy több segélykérő bolya, amit bármilyen helyzetben aktiválni lehet ?
-
#85547 Ha már torpedók... A jelenleg és a közeljövőben hadrendben álló SSN osztályok méretarányos ábrái. Érdemes megnézni, mekkora a Virginia-osztály...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
#85546 100 év amcsi torpedó történelem...
... előtérben a Mk.1 (1870) háttérben Mk.48 (1971).
-
#85545 Semmiért nem rajongok céltalanul. Az F-15E-vel szemben megvannak a maga korlátai bár sanszosan annál olcsóbb lett volna. -
#85544 Úgy látom nem vagy amúgy nagy F-16XL rajongó. :D -
#85543 F-16XL, 2. rész. -
#85542 Nem ARH, hanem IR szenzor, a Block I-nél még "1 color" IR (jelentsen bármit ez), a Block IA/B esetében "2 color" IR, míg a Block IIA-nál már "advanced discriminational sensor".
-
#85541 Számorma félig-meddig rejtélyes, hogy az ARH vezérlés miért annyira jó a ABM-eknél, hiszen a hatalmas relatív sebesség és kis cél RCS miatt a nem túl nagy rakétának alig van ideje dolgozni. A SAGG/TVM esetén a mérési hiba pont ugyanúgy csökken a távolsággal, mint ARH mellett és a nyalábszélesség miatt a hiba is nem vágom, hogy mitől lenne más. -
#85540 De az Sz-300V/VM esetében úgy rémlik, hogy nem is önirányító rendszerről van szó, míg az SM-3 ugye ilyen. -
#85539 Meg arról sem szól a fáma, hogy az egyrakétás indításnál mennyi a megsemmisítési valószínűség, mert az Sz-300V/VM esetén TBM esetén rohadtul nem 0,99 közelében van ez az érték.
Ha a számított becsapódási pont távol van az indító hajótól, akkor lehet, hogy egy 3-4 rakétás salvo esélye van 0,9 körül vagy felette, ami azt jeletni, hogy nem túl komoly kapacitás van... -
#85538 Mi a szűk keresztmetszet? Először is AEGIS TBM-el szerelt hadihajó és/vagy THAAD / Patriot PAC-3 rendszer a cél környékén. Az előbbi azért fontos, mert csak maroknyi AEGIS hadihajó kapta meg a TBM upgrade-t, és jelenleg csak a kis- és közepes hatótávolságú rakéták ellen hatásos SM-3 Block IA/B rakéták léteznek (abból sincs sok, ~100 db van jelenleg és összesen 400-at gyártanak belőle, darabja vagy 20 misi, dollárban), az új SM-3 Block IIA jövőre jön várhatóan, az már az IRBM rakéták ellen is hatásos lehet. Csak még drágább lesz...
A következő szűk keresztmetszet az elfogás, minél hatótávolságú rendszerről van szó, annál közelebb kell lenni a pályájához, hogy esélye legyen elfogni. Oldalirányban is. A célcsatornák terén az AEGIS TBM jól áll - az SM-3 rakéták önirányításúak, tehát csak MCG-t kell számukra küldeni és persze a célokat követni. Amennyire tudom, reálisan nézve amennyi SM-3 rakéta van a hajón, annyi ellen vezethet tüzet. Ez viszont 4-8 körül lehet, és a legyártott mennyiségből lehet látni, hogy biza egy maroknyi hajó rendelkezik csak vele...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.22. 11:01:50