Haditechnikai Topic

Anno voltak olyan képek, hogy a partra vetett nuki tengók reaktor részét egyszerűen kivágták, a többi meg ott rohadt úgy, hogy a WC-ben még ott volt a kéztörlő. :-) Azóta viszont elég sok szivart elbontottak.

Köszönöm! Elég mellbevágó 😊 Az biztos hogy irgalmatlan pénz ezt fenntartani, és mivel nincs már hidegháború, ez az orosz flotta nem fogja megbénítani az atlanti óceáni forgalmat. A tájfunokból nem is terveznek többet reaktiválni? Bár gondolom a Borej osztály költséghatékonyabb mint a régi vasak. Gondolom a kivontak tárolása orosz módszer szerint megy, kikötötték valahova aztán hullámozzál, majd jövünk 😊

Cifu, tudnál adni egy listát valahonnan hogy milyen és mennyi hajója van Orosz Haditengerészetnek? Köszönöm!

Igen, ezért kérdés, hogy mekkora munka (olvasd: mennyi pénz) lenne kijavítani a rombolót. De a hajó javítása még mindig olcsóbb, mint egy új egység. Mást viszont nem nagyon tehet a NAVY. Ahogy korábban írtam, még egy Tico-t sem tudna reaktiválni, mert az első szériás Tico-kat már leszerelték, a szétbontásra várnak. Az összes Burke még él és virul, egyet sem tettek tartalékba, a korábbi romboló osztályokat (olvasd: Spruance-osztály) meg már szétbontották vagy elsüllyesztették, de egyébként se igazán cserélhetőek egy Burke-el.

Szóval a NAVY opciói kimerülnek abban, hogy kijavítja a hajót (legesélyesebb), vagy kivonja és megpróbálja a törvényhozás torkán lenyomni, hogy kibővítsék a Burke gyártását plusz egy egységgel (amelyet amúgy is most akarnak felpörgetni, tehát kétséges, hogy be tudják-e vállalni). A harmadik opció, hogy csere nélkül kivonják elég valószínűtlen, sem a NAVY nem vágyik rá, se a törvényhozás akkor, amikor pont 355 hajós flottáról álmodoznak.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.06.23. 10:34:13

Lassan a rendőröknek több és jobb cuccuk lesz mint a katonáknak: link

Ezt értem, csak nem lesz más lehetőségük. Ha meg tudják javítani, akkor is kiesik egy jó időre.

Csak érdekesség képpen, így néz ki egy embernél nagyobb célpont 1 km-el rövidebb távolságon:

Molnitól loptam, de zseniálisan ábrázolja hogy az Sz-300/400 alapvetően végfázis vezérlésű BM légicélok ellen...
5V55R megsemmisítési zóna - röppálya - repidő

nálam a méretek...
5V55R - 7,25m - 50.8cm
48N6 (D) - 7,5m - 51.9cm


Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.06.22. 19:04:13

Gondolom az 5V55 (7 méter / 450mm) és a 48N6 (7,5 méter / 500mm) amire gondolsz. Azért az adatokból látszik, hogy az orosz rakéták sokkal nagyobb hossz/átmérő aránnyal bírnak (hiszen a sebesség elérésénél számít). Ezzel együtt végül is igazad van...

Nem véletlen, hogy a rakéta tömege és mérete szinte 1:1-ben az Sz-300/400 rakétáé, a HMZ alig kisebb, a harci rész és átmérő nagyobb. Ez is jól mutatja, hogy a Sz-300/400 alapvetően végfázis vezérlésű BM légicélok ellen.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.06.22. 17:14:40

Érdekesség: LORA izraeli taktikai rakétarendszer. Alapvetően egy 5 méteres (és 610mm átmérőjű), cirka 1.8 tonnás ballisztikus rakéta, amely képes a pályáját megtévesztő manőverekkel tarkítani (amelyek szolgálják úgy az indítási pozíció meghatározásának megnehezítését, mint a visszatérő ágban a lelövését). A hatótávolsága 400km feletti is lehet, pontossága 10 méteres, a harci fej lehet 600kg-os 'átütő' (bunker-buster) vagy 400kg-os repesz-romboló.


Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.06.22. 16:46:47

Pont ez a baj. Ez nem úgy működik, hogy na, akkor jövőre eggyel több rombolót gyártatunk le, mert először a gyártókkal egyeztetni kell, hogy tudják-e vállalni, aztán a törvényhozáson kell átverni, hogy fizessék ki, ami elhúzódik, és ha rábólintanak, akkor kezdhet el a gyártó előrendelni a gépészeti elemeket, alkatrészeket, kezdheti meg a gyártáshoz szükséges alkalmazottak csoportosítását, stb.

Gondolom a cél a hajó megmentése lenne. De ha nem megy akkor ezek szerint kuka és rendelnek egy másikat?
Tuti ebből is mém lesz.

Nem túl valószínű, én nem hallottam olyanról, hogy ilyesmire sor került volna modern US NAVY hajó esetén (a maximum az erőforrás és a lövegtorony / rakétaindító átszerelése volt). Régebben még előfordult ugye, hogy a súlyosan sérült hadihajók tornyait, gépészetét más hajókba, vagy a fegyvereket partvédelmi erődökbe beszerelték, de itt inkább az fordulhat elő, ha ennyire reménytelen a hajótest, hogy a használható elemeket kiszerelik, és alkatrésznek felhasználják esetleg más Flight I.-esek nagyjavításánál.

Flight I.-es hajóról beszélünk, még ha meg is kapta a "szokásos" upgradeket, akkor sem üti meg a modern egységektől elvártakat. Pont most téma, hogy a 2017-ben építeni kezdendő Burke-ök Flight IIA vagy Flight III-as egységek lesznek-e. A gyártók ódzkodnak a témától, mert menet közben kell a megrendelt alkatrészeket módosítani, de az egyik gyártó vállalta már, hogy ezt megoldja, a másik viszont elzárkózik ettől. Ez amúgy azért téma, mert a Haditengerészet szeretné a következő 10db Burke gyártását block-buy-ban megoldani. A NAVY azért szereti ezt a megoldást, mert ha ezt jóvá hagyják, akkor abba már nem nagyon szólhatnak bele a törvényhozásnál, tehát ha valamelyik szenátor vagy képviselő éppen bal lábbal kelt ki az ágyból, és az éjjeli szekrényén talál egy üres borítékot, akkor nem tudja rögtön megvétózni a következő egység gyártását. A törvényhozás viszont azért veri az asztalt, mert a NAVY úgy akar 10 egységet megrendelni, hogy még egyetlen Flight III-as Burke építését sem még kezdték el, tehát nem tudják, hogy milyen változtatásokat kell adott esetben végrehajtani.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.06.22. 13:18:43

Az mennyire járható út, hogy hajótest meg selejtbe, de a többit új ajóba beépítik?

Majd elválik. Fligth I.-es, nem egészen 22 éves hajó, amely az egyike annak a 15 Burke-nek, amely SM-3-as rakétával ballisztikus rakéta-elhárító feladatkört is ellát. Az biztos, hogy a NAVY-nek nem hiányzik, hogy most leírja az egyik Burke-öt...

Ebből még hajót csinálnak?

Szivárognak a hírek az USS Fitzgerald balesetéről. Az USNavy ugyan teljes hírzárlatot rendelt el, de a japán parti őrség szerint a Crystal este automata irányítás alatt haladt Tokió felé, és a felügyeletet ellátó személyzet vagy nem tartózkodott a hídon, vagy elbóbiskolt az ütközés pillanata előtt. A teherhajó személyzete az ütközés hangjaira reagált, de még egy jó fél órába telt, mire rájöttek, hogy hajónak ütköztek (gondolom pragmatikusan eljárva először a kritikus elemeket ellenőrizték, gépterem-meghajtás / legénységi körletek, aztán a hajótest vízhatlanságának ellenőrzése, és csak a végén a hajótest külső vizsgálata - Cifu). Mikor ráébredtek, hogy ütköztek, teljes fordulatot véve, 18 csomós sebességgel igyekeztek vissza az ütközés helyszínére, ahol megtalálták a mozgásképtelen és vízbetörésekkel küzdő Fitzgerald-ot, ekkor (cirka hajnali 2 óra 30 perckor) adták le a segélykérést a Japán Parti Őrségnek.

A hírek szerint a romboló azért nem adott le vészjelzéseket, mert az ütközés kiütötte a teljes kommunikációt a hajón, ami elég félelmetesen hangzik. Hozzávetőleg akkor tudták az egyik tartalék (egyébként Iridium műholdas telefonhálózatot használó) kommunikációs rendszer újra üzembe helyezni, amikor a Crystal megtalálta őket - ezért mondta az első híradásokban az US NAVY is azt, hogy az ütközés időpont 2 óra 30 perc volt, holott később kiderült, hogy csaknem egy órával korábban történt.

A parti őrség ugyan még nem tesz felelősség senkit, de egyfelől ezek alapján a Crystal személyzete is hibázott (autopilot ide vagy oda, éber őrségnek kellett volna a hídon lennie), másfelől viszont továbbra is nehezen érthető, hogyan történhetett meg, hogy az amerikai romboló sem tett meg mindent az ütközés elkerülése érdekében. Ilyenkor egyébként ha egy hajó valamiért nem képes kitérni, a bevett eljárás szerint egyfelől rádión kell felvenni a kapcsolatot a másik hajóval, illetve meg kell szólaltatni a hajókürtöt. Utóbbival kapcsolatban egyébként azért is érdekes kérdés, hogy a rombolón az ütközésveszélyre való figyelmeztető szirénát működésbe hozták-e vajon. Lévén a kapitány a kapitányi kajütben ragadt, amely pont a roncsolódott felszín feletti hajórészen található, és a sérülés miatt a bejárati ajtaját úgy kellett felfeszíteni.

A hajó vizsgálata is tart, még nem tisztázott, hogy Japánban tengerállóvá tudják-e tenni, hogy haza hajózhasson a javításra, avagy kénytelenek lesznek egy szállítóhajón kell visszavinni az Egyesült Államokba. Annyi minden estre látszik a képeken, hogy a hajótest elgörbült és megcsavarodott...

Képek:

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

A kapitány kajütje, a kép felső negyedében a fények a kikötő világítása, vagyis kilátni a hajótestből...

Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.06.22. 11:29:31

A video címe: Ezért szánalmas a magyar AK fejlesztés. :-)

Valaki biztos.

Valaki tudja hol van a videó?

Utoljára szerkesztette: qtab986, 2017.06.21. 20:00:42

"Az F-35 továbbra is fenntartja vagy akár növeli a lépés előnyüket a többiekkel szemben."

Minél technológia-intenzívebb egy fegyverrendszer, annál jobban hasznosul a fejlesztés.
Egy T-55 -ös is képes kilőni, vagy legalábbis harcképtelenné tenni egy M1A2 -t bizonyos helyzetekben, egy első világháborús Gewehr 98 vagy MP18 még mindig viszonylag hatásos lőfegyver lehetne akár Steyr AUG -vel vagy MP5 -el felszerelt ellenfelek ellen, egy 15. századi tőr pedig gyakorlatilag egyenlő egy maival közelharcban. Egy MiG-15 vagy F-86 viszont tulajdonképpen teljesen esélytelen lenne légiharcban egy F-16 -ossal vagy MiG-29 -essel szemben.

Egyszerűen fenn áll egy tendencia, mely alapján minél régebbi és egyszerűbb egy fegyverrendszer, annál kevésbé számít a technikai fejlettsége és annál többet az egyéb körümények (főleg a szituáció és a használó képességei).
Ebből a szempontból nézve érthető, hogy miért a légierő élvez prioritást: az egy technológiai szinttel fejlettebb vadászgép jobb eséllyel száll szembe egy picivel elavult ellenféllel, mintha hasonló fölényben lévő páncélosokról lenne szó, a még egyszerűbb gyalogsági eszközökről nem is beszélve.

Persze ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindig ezeket érdemes fejleszteni, mert attól, hogy megvan a légifölény nem nyerjük meg automatikusan a háborút. Viszont nem szabad abba a csapdába esni, hogy néhány területen bekövetkezett technikai fejlődés miatt azt hisszük, ha valami nem vadi új technika, az totálisan elavult, miközben igenis potens eszköz lehet.

A hadtorteneti delutanokon meselte egy eloado, hogy a Fekete tengren az oroszok a Goeben ellen valahogy osszehangoltak a pre-drednoughtjaik tuzvezeteset es igy 3 regi hajo pariban volt egy modernnel. A sebesseg teren persze jobb volt a csatacirkalo, de az oroszok igy is meg tudtak tole vedeni a konvojaikat.

Szvsz valami hasonlo van a harckocsik teren, amig keves az uj, es eleg sok a regi, plusz azert A T-14 nem kilohetetlen, addig nem eg a haz.

A repulogepek teren a szituacio sokkal egetobb. Mar az F-117-es eseteben sem volt megoldas, hogy akkor 3x annyi legvedelmet telepitunk, meg annyival tobb vadaszt kuldunk fel. Az F-35-os eseteben meg plane.

Azt csak legújabban nevezik korrupciónak, ha egy ország stratégiai ágazatokban vagy a hadiiparban saját cégeket támogat (netán állami tulajdonúakat), persze jellemzően amerikai részről hangzik el a vád. Ami mondjuk vicces annak a fényében, hogy az amcsi haderő nem szerezhet be külföldi eszközöket, csak ha megszervezik az amerikai céget a helybeni gyártására. 😊

Mondjuk ehhez képest siker történet az F-35. :-) Tipikus Eu.-i bénázás.

Szerintem meg nem indokolt a nagy kapkodás. A németek ha akarnának tudnának borítani bele pénzt.

Borítják is bele a pénzt, csak mostanság az olyanok viszik el a pénzt, mint az Eurofighter vagy az A400M.

Ja, azt hittem korrupció volt. Azt nem tudom megítélni, hogy meddig éri meg a saját ipart támogatni, annak ellenére, hogy nem versenyképes.

Én korrupciónak nevezném azt is, amikor az országok összefognak, majd azon ügyködnek, hogy a saját országuk cégei minél több pénzt kapjanak.

Az A400M története tele van olyan pontokkal, amikor egy vagy több fél vissza akar, vagy vissza is lépet. Csak nagy vonalakban:

-Amikor az Airbus "megkapta" a megbízást, az első reakciójuk az volt, hogy nem vállalják. A kikötések között szerepelt, hogy a végső összeszerelés Spanyolországban legyen, illetve az, hogy új, európai hajtóművet kapjon (mivel hát a Pratt & Whitney Canada által gyártottat a tagországok nem fogadták el, "Európai kell nekünk" felkiáltással. ( széljegyzet: amikor az USAF tanker beszerzése ment, ez is felmerült indokként az Airbus-Northrop féle pályázat ellen)). Gyakorlatilag egy olyan konzorciumnak kellett egy nagyon erős, vadonatúj turboprop hajtóművet legyártania (MTU, Snecma, RR, plusz egy spanyol beszállító), akik amúgy egymás konkurensei voltak - ahelyett, hogy a gyakorlatilag kész és már bizonyított kanadai hajtóművet vásárolták volna meg.

-Az Airbus második támadási pontja az eredeti szerződés ellen az volt, hogy fix áras szerződés volt. A tagországok úgy gondolták, hogy az a cég, amely hatalmas utasszállítókat gyárt, könnyed újjgyakorlatként lekezeli egy "egyszerű" teherszállító gép építését. Az Airbus élesen ellenkezett, de lenyomták a torkán a dolgot.

-Az első valódi nagy probléma az volt, hogy a hajtómű szoftvere egyszerűen nem ment át az EASA (európai civil légügyi hatóság) vizsgálatán. Az Airbus első reakciója az volt, hogy beperli a hajtómű-konzorciumot (nézzük vissza: ezt a konzorciumot a program országai heftelték össze) emiatt. Azok válasza tömören annyi volt, hogy "kinyirhattok minket, de attól nem lesz működő és elfogadott hajtóművetek". Az Airbus ezért a megbízó országok felé fordult, hogy 3 évet legalább késni fog az első gép átadásával, és akármi is történjék, ők nem tudnak mit csinálni (2009-ben kellett volna átadni az első gépet, ez 2013-ban történt meg amúgy, de 2015-ig nem volt valójában rendszerben). A tagországok nem tudtak mit tenni, elfogadták a helyzetet. Egyébként a 2015-ös baleset is a hajtómű (FADEC) szoftvere miatt következett be - a négy hajtóműből három számítógépében véletlenül töröltek bizonyos fájlokat, és ezek a hajtóművek 'idle' (kb. üresjárat) üzemmódban teljesítettek felszállás közben. Erről egyébként a pilóták nem kaptak visszajelzést a műszerfalon...

-Spanyolország szabályosan háborút indított az Airbus/EADS ellen, mivel az 5%-os részesedésével erősen másodhegedűs státuszban volt Franciaország és Németország mögött. Úgy vélték, hogy az A400M ezen változtathat, lévén náluk lesznek a gépek összeszerelve. A spanyol programfőnöknek viszont annyira nem tetszett az, ahogy az Airbus továbbra is kezelte őket, hogy nemes egyszerűséggel nem válaszolt a főnökének telefonhívásaira és e-mailjeire. A helyzet odáig fajult, hogy az Airbus elkezdte vizsgálni, mi lenne, ha Touluse-ba vinné az összeszerelést, az Airbus ottani gyárába. Végül a német miniszterelnök és a spanyol király beszélt hármasban az Airbus vezetőjével, Tom Enders-el. Részletek nem szivárogtak ki, ám a kommunikáció helyreállt az EADS spanyol vezetése, és az Airbus központja között, a gyártás spanyolországban maradt, illetve Spanyolország a korábbiakhoz képest dupla akkora résszel vesz részt az Airbus A350 programban.

-A program költségei ekkorra már úgy elszálltak, hogy az kezelhetettlenné vált, a cirka 180 gépre vonatkoztatva mintegy 8 milliárd euró pluszköltség a padlóra küldhette volna az Airbus-t, ám a gépek áráról, vagy mentőcsomagról ekkor még senki sem akart beszélni, főleg nem Nagy-Britannia, akik nyiltan azzal fenyegetőztek, hogy nemes egyszerűséggel kiszállnak a programból.
Végül komromisszum születet: a megszabott gépenkénti ár marad (vagyis az Airbus veszít rajtuk), de csak 25 gépet vásárolnak, cserébe a szerződésben foglalt költség-visszatérítéstől eltekintenek. Az Airbus ugyanakkor még így is különalkut kellett kössön, hogy a többi ország nem követi a britek példáját (a németek és a franciák például kiárulják a saját megrendelésük egy részét...).

-Az EADS (ma már Airbus Group) 2013-ban is 2,4 milliárd eurós leírást vállalt fel, de a még mindig hátralévő 5,2 milliárdot a tagországoktól kérte, Németországnak kellett volna a legnagyobb részt fizetni. A német védelmi miniszter, és az EADS vezetése hetekig tárgyalt és fenyegetőzött, Németország többször is hangoztatta, hogy ha kell, minden további nélkül kihátrál a program mögül, amire az EADS azzal replikázott, hogy így a német beszállító cégeknél több tízezer állás fog megszűnni. Végül egy olyan kompromisszum született, hogy németország 2 milliárd eurós támogatást nyújt, illetve további másfél milliárdot hitelként biztosít...

-Portugália és Dél-Afrika is az elszálló költségek miatt szálltak ki (illetve hát Portugália részben a gazdaságának összeomlása miatt).
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.06.21. 14:09:46

Szerintem Németország még a 'vezekeljünk a Harmadik Birodalom bűneiért' lelkiállapotban van. Elég csak utalnom pc játékok terén a Wolfenstein széria nehéz helyzetére. Mintha a germánok a világ legpacifistább nemzete díjért versengenének.

Szerintem meg nem indokolt a nagy kapkodás. A németek ha akarnának tudnának borítani bele pénzt. Az más kérdés, hogy szégyen, hogy német o. hadserege ilyen állapotban van.

Ja, azt hittem korrupció volt. Azt nem tudom megítélni, hogy meddig éri meg a saját ipart támogatni, annak ellenére, hogy nem versenyképes.

FB-on vitatkoztam róla. Valaki jött a "Nem is katona aki panaszkodikkal". Szerintem meg nem való elöljárónak, aki nem tesz meg mindent a legjobb ellátásért.

Teljesen mindegy milyen jó cucc lett volna az FCS, most a repülők diktálnak.

Ettől még a helyzet fennáll.

Eu.-ban szerintem nincs szükség jelenleg új hk.-ra. Gondolom nem véletlenül nem kapkodnak ők sem.

Kapkodnának, de nincs pénz. A német-francia harckocsiprogram sem azért húzódik 2030-ig, mert ennyi időre van szükség, hanem mert elosztva ekkora időintervallumban tudják a szükséges pénzügyi kereteket kiosztani.

Most például a német hadsereg Leo2A4-eseket újíttat fel A7+ szintre....

Az Airbus A400M és az Ariane 6-nál mi volt?

Airbus A400M: csaknem 10 évet csúszott program, függően attól, mit számítunk bele 6-12 milliárd eurós túlköltekezés, az eredetileg meghatározott teljesítményt nem képes a gép nyújtani, a külön a típus kedvéért életre hívott EuroProp (MTU Aero Engines (Németország), Snecma (Franciaország), Rolls-Royce (Nagy-Britannia) és Industria de Turbo Propulsores (Spanyolország) nem tudott megfelelő gyártási minőséget biztosítani (a jobbra forgó hajtóművek (1-es és 3-as) erőátvitele mikrorepedéseket produkál például). Az egész program alapvetően a köré épült, hogy a négy ország (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Spanyolország) a saját befektetésével arányos feladatokat (munkát) kapjon a programban. Az Airbus keservesen küzd a késésekkel és a program veszteségeivel, így aztán a program országai nyújtottak végül neki pénzügyi segítséget.

Az Ariane 6 hasonló eset, a tervek szerint 3,6 milliárd euróért kifejlesztenek egy olyan rakétát, amely teljesítmény terén ugyan azt tudja, mint a meglévő Ariane 5 ECA, igaz ~170 millió euró helyett ~90 millió euró lesz egy indítás. És slussz. Semmi újrafelhasználhatóság, semmi innovatív megoldás, gyakorlatilag a gyártási költségeket faragták le. Rövid matekozás után ki lehet számolni, hogy 45 indítás után térül meg a fejlesztés, csakhogy a ciki az, hogy közben három újrafelhasználható amerikai rakéta van már most, illetve fejlesztés alatt (SpaceX Falcon 9, ULA Vulcan és Blue Origin New Glenn), amelyek ugyanilyen indításokra olcsóbban lesznek képesek (per pillanat a Falcon 9 új első fokozattal, a biztosításokat is figyelembe véve ugyanannyiba kerül, mint egy hely az Ariane 5 ECA-n, használt első fokozattal kb. 2/3-annyiba kerül - és elvben hamarosan a második fokozatot is megpróbálják visszahozni, ami további árcsökkenést hozhat). Persze az ArianeSpace annyira nem aggódik, mert az ESA konzekvensen csak vele indítja a saját műholdjait / űrhajóit, viszont a kereskedelmi piacon éhen fog halni...

És mire mennének vele? Nem lenézem őket, de a hk nem csoda fegyver. Ha az lenne akkor most németül csetelnénk és Heil Merkeleznénk. :-)

Teljesen igazatok van, hogy összességében hülyeség, de hát ez van.
Teljesen mindegy milyen jó cucc lett volna az FCS, most a repülők diktálnak.
Eu.-ban szerintem nincs szükség jelenleg új hk.-ra. Gondolom nem véletlenül nem kapkodnak ők sem.
Az Airbus A400M és az Ariane 6-nál mi volt? Mondjuk én az amikra gondoltam. Az Eu. ebben is béna. EF/Rafale/APC-k/stb.
A T-14 megléte szerintem egyszerűen lényegtelen Orosz o. jelenlegi képességei mellett, de egy logikus lépés a részükről.

Tizede is szinte egy komplett hadosztálynyi.

A tizede is kisebbfajta csoda lenne.

Idézném magam: "A különbség az, hogy akkor fegyverkezési verseny volt,..."

Ma annyira komoly fegyverkezési verseny nincs, és az USA-nál többet senki sem költ a hadseregére. Ennyi.

Ha Oroszország valóban megpróbálna 2020-ra 2200 darabot legyártani a T-14-esből, akkor lehet, hogy a reakció is más lenne...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.06.21. 11:39:29

Az elsőnél igen. Aztán kevesebb, mint 8 év alatt annyi új és nagyobb hajó épült, hogy a D. 1916 már másodvonalas egység volt. A T-14 gyártása ezen helyzet közelében nincs.

Még egyszer: A T-14 egy következő generációs harckocsi, gyakorlatilag persze lehet úgy nézni, hogy a Merkava Mk.4 vagy a Leo2A7+ (APS-el felszerelve) hasonló képességekkel bír, csakhogy a T-14 teszi ezt 10-12 tonnával alacsonyabb tömeg mellett, úgy, hogy a személyzet nincs a toronyban, tehát (elvben) jobb a túlélési esélyük.

A Dreadnought kijövetelekor is lehetett volna azt mondani, hogy hát kérem, még csak egy ilyenjük van, mit aggódunk?

Ezzel lényegében zárójelbe lehet tenni középhatalmak AD légvédelmét is...

Az F-35 nélkül is zárójelbe lehet tenni középhatalmak AD légvédelmét, rajokban indított robotrepülőgépekkel...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.06.21. 11:25:13

A szolgálatban levő Leo2A6/7 és egyéb korszerű hk mennyisége mellett bármely alkalmazó országot nézve a T-14 mennyisgée kerekítési hiba. Az F-35-ből évekkel ezelőtt szállították le a 100. gépet. Már az F-35A-ból csak a USAF 100 feletti mennyiséggel bír.

Ezzel lényegében zárójelbe lehet tenni középhatalmak AD légvédelmét is...

Ez ebben a formában akkor lesz igaz, ha majd százszámra lesznek ezek a hk-k és adott esetben exportálják is őket. Addig inkább csak érdekesség...

Jelenleg az egyetlen valóban élő, következő generációs nyugati harckocsifejlesztési program a német-francia. Ami 2030-ra akarná rendszerbe állítani a következő generációs harckocsit. A Török Altay egyértelműen "jelen generációs", vagyis egy gyárilag felpimpelt Abrams, Leo, Black Panther. Az US ARMY / USMC még saját programmal sem rendelkezik, belátható időn belül csak az Abrams reszelgetése marad, ahogy ez vár kvázi mindenkire.

A T-14 még ha szerény mennyiségben is legyártott jármű, a prototípus fázison már túljutott. Bizonyos szempontból olyasmi a harckocsik terén, mint az F-35 a vadászbombázó gépek terén. Ha a potenciális ellenfelednek van már ilyenje, neked meg nincs, azt nem lehet úgy venni, hogy na sebaj, most még csak pár darabjuk van.

Nem véletlenül hoztam fel a "Dreadnought"-hatást. Amikor a HMS Dreadnought kijött, nem lett a többi hadihajó élből harcképtelen rozsdás teknő, de a harcértékük elmaradt a Dreadnought-tól. A különbség az, hogy akkor fegyverkezési verseny volt, tehát mindenki nekiállt Dreadnought-okat gyártani, minél többet, minél jobbat. A lopakodóképes F-117A, B-2A, F-22A, F-35A/B/C sem azért maradt még valódi válasz nélkül, mert nem fáj már maga a tudat is az Orosz, Kínai, de még a Japán vagy Dél-Koreai légierő tisztjeinek, hanem mert nincs olyan politikai helyzet, hogy gőzerővel végignyomjanak egy saját lopakodó-fejlesztést (de ugyebár a felsorolt országokból mindegyiknek van különböző szinten stagnáló lopakodó fejlesztése, amelyek azért vannak olyan szinten, amilyenen, mert ennyi pénzt kapnak rá).

A T-14 ugyan ez. Biztos vagyok benne, hogy az amerikai, német, francia, stb. harckocsizó tisztek és mérnökök is a büszkeségük pajzsa mögött nagyon vágynának rá, hogy rendes választ tudjanak adni rá...

Bizonyos szintig szerintem ez is volt az oroszok szándéka. A T-50 PAK-FA-t is gyártanák sorozatban, ha már olyan szinten állna, és tudnák finanszírozni. De nem tudják. A T-14-et tudták. Ha lehetőségük lett volna rá, kihozták volna az Objekt 195-öt is 152mm-es löveggel, amivel aztán tényleg fricskát mutattattak volna, ám ha tényleg rendszeresíteni akarták volna, abba belerokkant volna a hadsereg költségvetése. Meg a gyártók is, hogy teljesítsék az igényeket....
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.06.21. 11:05:20

Szerintem Molni és én is tisztában vagyunk a lobby hatásaival, de ettől még marhaság, amit sokszor a lobby keresztülvisz.

Jaja...

Látszólag megvan a nyugalom, gyakorlatilag elfogadják, hogy most ez fér bele, de katonai szempontból nem túl bizalomgerjesztő a tudat, hogy Oroszország egy generációval modernebb harckocsival rendelkezik - még akkor is, ha részleteiben (pl. éjjellátó) elmaradnak.

Ez ebben a formában akkor lesz igaz, ha majd százszámra lesznek ezek a hk-k és adott esetben exportálják is őket. Addig inkább csak érdekesség...

Háááttt.... Én azért a korrupció közé sorolom az Airbus A400M vagy az Ariane 6 esetét is. Csak kissé más a felhang...

Az A400 számomra az európai impotencia ikonja... Statégiai szállítógépnek neveznek egy olyan vasat, ami egyes paraméterek terén a 50 éves C-141-et sem éri el... Az követelményrendszere tipikusan európai és ostoba szerintem, a végeredmény kapcsán meg aztán ne csodálkozzunk...

Szerintem ti Molnival nem reálisan szemlélitek a beszerzéseket.

Nézőpont kérdése. Szerintem Molni és én is tisztában vagyunk a lobby hatásaival, de ettől még marhaság, amit sokszor a lobby keresztülvisz.

Az egyik, hogy mindeki lobbizik mindenhol. Pl ha az adott államban gyártanak F-35-ös alkatrészt, akkor ott támogatni fogják. Vagy pl hiába ordas baromság a bőrnyakúaknak a Villám, ha ki tudják könyökölni maguknak akkor lesz.

Pontosan. Az US ARMY viszont nem tudta kikönyökölni az FCS-st, ami egyébként szerintem nem ambiciózusabb, mint az F-35, ám, amíg az F-35 program három fegyvernem erőszakkal életre hívott közös gyermeke, az FCS kizárólag az US ARMY gyermeke lett volna.

Az F-35 továbbra is fenntartja vagy akár növeli a lépés előnyüket a többiekkel szemben. Egy FCS vagy T-14 nem olyan nagy kihívás, mint egy csúcs vadász.

Logisztikai szempontból gyakorlatilag két alvázra (egy kerekes és egy lánctalpas) helyezte volna a harcjárműveket, ami érthető okokból brutális logisztikai előny (ez volt a JAST / JSF / F-35 program egyik fő mozgatórugója is). Egyetlen közös hálózati rendszer alá gyűjtötte volna az összes beérkező adatot, kommunikációt és parancsot, drasztikusan növelve a rugalmasságot és harcképességet. Minden jármű aktív védelmi rendszert kapott volna, a Quick Kill-t. Új, alacsony tömegű, de nagy teljesítményű lövegeket építettek meg. A tűztámogatást pedig a Netfire alapjaiból változtatta volna meg (igaz elég költséges módon...).

Szerintem az Eu-i középhatalmak is össze tudnának dobni egy új hk.-t, csak nem éri meg.

Ennek viszont az az ára, hogy a meglévőket próbálják reszelgetni. Ami annyira nem jó dolog, lásd a Leo2PL esetében a megengedett maximális tömeglimitbe csak a torony páncélozása fér bele - a harckocsitest maradt a Leo2A4 szintjén. A Leo2A7+ esetében is már elértek a tömeglimithez, az alvázat / futóművet / meghajtást nem lehet reálisan tovább terhelni. Pedig lenne hova...

Látszólag megvan a nyugalom, gyakorlatilag elfogadják, hogy most ez fér bele, de katonai szempontból nem túl bizalomgerjesztő a tudat, hogy Oroszország egy generációval modernebb harckocsival rendelkezik - még akkor is, ha részleteiben (pl. éjjellátó) elmaradnak.

De hogy kicsit pesszimistább legyek, még mindig jobb ez a high tech mánia náluk, mint a korrupció itt keleten. :-)

Háááttt.... Én azért a korrupció közé sorolom az Airbus A400M vagy az Ariane 6 esetét is. Csak kissé más a felhang...

A levegőben levőknek szerintem keményebb szitukban kell helytállniuk, mert mindenhova ők mennek elsőnek. Viszont ami nekik van, az mindenre jó.

Ez harcászati kérdés (mehetnek robotrepülőgépek is...). Én nem a lopakodás hasznosságát vonom kétségbe, csak megjegyeztem, hogy amíg az F-35 esetében magától értetődő, hogy hát akkor csúcstechnika, hajrá, addig a hadsereg alapvetően bő két évtizede egyhelyben topog, és csak utólag reagál az eseményekre (lásd MRAP, Abrams TUSK I. / II., mobil-zavarók, stb.).

A földiek meg mindig szenvednek, mert hiába van/lenne hipiszupi tankjuk, ha IED ellen nem véd, akkor vesznek MRAP-et, majd mire mindenkinek van, addigra kivonulnak.

Igazából ez hasonló probléma, mint az F-35-ösé. Az FCS alapvetően expedíciós erőnek készült, az volt az útirány, hogy "blitzkrieg" módra lerohanja az ellenséget úgy, hogy rendesen ne tudjon felkészülni. Az FCS sem tudna csodát tenni Afganisztánban vagy Irakban.

Szerintem ti Molnival nem reálisan szemlélitek a beszerzéseket. Az egyik, hogy mindeki lobbizik mindenhol. Pl ha az adott államban gyártanak F-35-ös alkatrészt, akkor ott támogatni fogják. Vagy pl hiába ordas baromság a bőrnyakúaknak a Villám, ha ki tudják könyökölni maguknak akkor lesz.
Az F-35 továbbra is fenntartja vagy akár növeli a lépés előnyüket a többiekkel szemben. Egy FCS vagy T-14 nem olyan nagy kihívás, mint egy csúcs vadász. Szerintem az Eu-i középhatalmak is össze tudnának dobni egy új hk.-t, csak nem éri meg. Teljesen logikus a német - francia összeborulás ilyen téren. De hogy kicsit pesszimistább legyek, még mindig jobb ez a high tech mánia náluk, mint a korrupció itt keleten. :-)

A levegőben levőknek szerintem keményebb szitukban kell helytállniuk, mert mindenhova ők mennek elsőnek. Viszont ami nekik van, az mindenre jó. A földiek meg mindig szenvednek, mert hiába van/lenne hipiszupi tankjuk, ha IED ellen nem véd, akkor vesznek MRAP-et, majd mire mindenkinek van, addigra kivonulnak. Mind e mellett szerintem bármelyik más nemzet irigyelné a veszteségeik arányát.

Valóban nem, de amíg az FCS programot elkaszálták, mondván túl drága, addig az F-35 programnál ez valóban komolyan fel sem merül. Márpedig a két program alapjaiban hasonlít abban, hogy "top-notch" technikát kívántak meg, amiket ki kell(ett) fejleszteni, ez pedig sokba kerül. Az ARMY pedig legalább annyira, ha nem jobban ki van téve az ellenséges tűznek, mint az USAF / US NAVY / USMC légiereje.

"Mégis több amerikai harckocsizó halt meg ellenséges tevékenységtől az elmúlt 15 évben, mint amerikai pilóta. 😉"

Azért ez nem olyan meglepő.