94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#85416
Egy kis MEADS...
... érdekes cucc, amolyan Sz-350 Vityáz szerűség...
... persze számomra legalábbis kérdéses hogy közepes távolságokon érkező légi célokra tényleg a TVM vezérléses rakétánál 3x annyiba kerülő aktívnak van-e értelme.
A piac szerint úgy tűnik, hogy nincs.
Mindenki a Patriotot veszi ahol vegyesen tölthetőek az indítók, és légi célokra megy a TVM rakéta 1m$/db-ért, és csak TBM-ekre puffogtatnak a 3m$-os aktív radaros rakétával. -
pbsb4 #85415 Amit leírtál az mind szép és jó.
Főleg a családelvvel értek egyet. Remek lenne egy alvázzal megoldani szinte mindent. IFV-től vegyi felderítésen át műszaki mentőig bezárólag.
Egyetlen problémát látok: szinte soha nem vásároltak nagyjaink teljes komplex rendszert. Valamit mindig kihagytak spórolás vagy majd mi megoldjuk olcsóbban felkiáltással.
Főleg a rendszer támogató járműveit sarabolnák meg szerintem.
Azok nélkül pedig egyetlen dologra lesznek nagyon hatékonyan alkalmazhatók: az okos politikusok, majd kijárhatnak tapsikolhatni és fotózkodni a lőtérre.
Utoljára szerkesztette: pbsb4, 2017.11.12. 07:37:27 -
#85414
- az ágyú legyen jó, hatótáv és pontosság terén
- elektronikailag legyen stabil, gyors
- legyen könnyen beállítható, korrekciós menü, szóráskép . . .ect
- legyen távirányítható, fülkéből, közeli parancsnoki szekérről...ect. , így télen, rossz időben sem kell a naked gun mellett ácsorogni fölöslegesen
- legyen táras kb 5-6, a 2-3 emberes lövésenkénti a töltögetést elkel felejteni, az fölösleges rizikó és lassú,
Az, hogy milyen alvázon van szerintem másodlagos
A teherautó alvázzal sincs gond, Svéd Archer vagy a Francia Ceasar se rossz.
A lényeg, megérkezik az adott pontra, gyorsan és automatikusan feltalpal, már be van tárazva, koordinátákat megkapja, elküldi a malacokat, de mikor az utolsó elhagyta a csövet már csukja is össze magát és léc, tovább áll, aztán majd vagy menet közben újratöltik, vagy a kövi pozíció előtt.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.11.12. 01:27:42 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#85413
Brrr.... A Donar és a Boxer AGM ugyanazt azt az AGM modult használja, a különbség az alváz (Ascod ill. Boxer). A 3. javaslatod ugyan ez, csak egy teherautó alvázon?
A kérdés eleve azért ezer kérdőjeles, mert végül is mi a kérdés? Hogy melyik önjáró ágyútarack megoldás mellett tennénk le a voksot? Ez általában nézve ott kezdődik, hogy milyen alvázat használ az adott ország, amire rá lehet szerelni - az AGM például ugye mehet szinte bármelyik lövészpáncélos és APC alvázra, ami képes a tömeget elvinni. A Boxer / Ascod megoldás akkor lenne jó, ha mondjuk lenne Boxer vagy ASCOD beszerzés amúgy lövészpáncélos / APC feladatkörre, és akkor a közös alváz eleve egyszerűbb logisztikát nyújtana.
Vannak persze célspecifikus megoldások lásd a brit AS-90 torony, amit különféle alvázakra lehet rápakolni, a lengyelek ezt használják a "saját" AHS Krab megoldásuknál. Aztán ott vannak a saját alvázas megoldások, a Dél-Koreai K-9 Thunder, amit nemrég a Finnek vettek meg, vagy a német Pzh2000. De ott van a Tatra alvázas Zuzana 2 is példának.
Hogy melyiket érné meg? Alapvetően szép lenne, ha a hazai honvédség is egyszer egy logikus lépést követne el, és meghatározna EGY komplex fejlesztési irányt, egy adott alvázra épülve, és arra húzná fel a lehető legtöbb feladatkört. Adott feltételek mellett én egy 8x8-as alvázat látnék szívesen. A Boxer is nagyon jó, én szívesen látnám magyar felségjelzéssel, AGM tornyos verzióval is - csak hát drága.
![]()
-
Massari #85412 Nyilván azért ezek a platformok kerültek felsorolásra mivel többé -vagy kevésbé-, de univerzálisak, nehéztüzérségi képességgel /értsd; késöbb is bővíthetők , fejleszthetők, így vagy úgy
a KMW pedig a modul tüzérségi egysége miatt,illeszkedne koncepcionálisan.
Végülis ilyen tételbe már a Krab is játszhatna, - de nálam az már presztizsberuházás kategóriába esne -
Massari #85411 Kíváncsiságból kérdezném hogy az alábbi rendszerek közül ki melyikre voksolna (önjáró tüzérség):
1. Donar (general dynamics/ascod"+ kmw)
2. Boxer 155 (..kmw)
3. Rába pld.half-track alvázon AGM (kmw szintén, de "elvileg" létezik szlovák modul is)
4. UAE-s 8*8 Enigmán m777 (kb.Usa esetleg ellentételezős vonal) egyéb proto nem ismert
5. Tudtok jobbat
(a szimpla teherautós megoldásoktól pedig úgy általába nincsenek elragadtatva) -
#85410
Ha jól tudom hasonló az összefüggés a hullámhosszal is,
Nem hasonló, hanem jelentősen különböző...
PR = PT + 2G - 103 - 40 log(D) - 20 log(F) + 10 log(o)
D = the distance to the target (km)
F = frequency (MHz)
o = the target's radar cross-section (m2)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.10. 16:05:09 -
#85409
radar range equation
![]()
ERP = PT + G
ERP is the effective radiated power.
PT is the radar's transmitter power into its antenna (dBm).
G is the main beam gain of the radar antenna (dB).
P1 = ERP - 32 - 20 log(D) - 20 log(F)
P1 is the signal power arriving at the target (dBm).
P1 = PT + G - 32 - 20 log(D) - 20 log(F)
where D = the distance to the target (km) and F = frequency (MHz).
P2 = P1 - 39 + 10 log(o) + 20 log(F)
P2 is the signal power reflected from the target back toward the radar (dBm).
where o = the target's radar cross-section (m2).
PA = P2 - 32 - 20 log(D) - 20 log(F)
PA is the signal power arriving at the radar's antenna (dBm).
PR=PA+G
PR is the received power (into the radar receiver) (dBm).
so:
PR = PT + 2G - 103 - 40 log(D) - 20 log(F) + 10 log(o)
-
Kurfürst #85408 Ha jól tudom hasonló az összefüggés a hullámhosszal is, pl. nagy hullámhossz azonos teljesítményel nagyobb felderítési hatótávolságot tud?
-
#85407
Közben egy árat találtam, 2010-ben Hollandia 20 milliót (euró?) fizetett 62 darabért, ez ~322 581 euró per darab. -
#85406
Jó lenne tudni az árát. Mondjuk 10-15km-re egymástól kellene 4-5 ilyen a körkörös lefedettségéért, és kis magasságban és a földön kb. senki sem tud meglepni...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.10. 13:27:04 -
#85405
Bizony, az adóteljesítmény a felderítés effektív hatótávolsághoz viszonyított negyedik hatványával való viszonyulásának van pár érdekes következménye.
- nagy felderítési távolságokon (pár száz km) a radaroknak MW nagyságrendű teljesítmény kell (vagy szűk tűnyaláb) ahhoz hogy növeljék a hatásos felderítési távolságot.
- kis felderítési távolságokon (pár tíz km) viszont a radarok meglepően kis teljesítménnyel (pár W) is hatékonyak.
Ebből következik, hogy a...
- pár wattos mobil simán kommunikál a pár tíz kilométerre lévő mobil állomással. (zsebedben)
- átlag akárhány kW-os radar biztosan felderít bármilyen lopakodót 20~30km távolságban.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.10. 13:26:10 -
#85404
Én most amúgy ezen a Thales Squire radaron vagyok ledöbbenve. Tök jó kis cuccnak néz ki...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
-
#85403
A TRML, a Sentinel, a Firefinder és a Squire radarok, illetve a HDC-MS érzékelői az Army Ground Based Air Defence System (AGBADS) részére küldik az adatokat, ez összegzi azokat, és minden FDC / NASAMS és Stinger tűzvezető rendszernek továbbítja az élő képet. A rendszerbe valamiért nem került integrálásra a Patriot. Nem tudom miért.... -
#85402
Nincs rendszerben már a Gepard, a Fennek / Stinger rendszer váltotta. -
fonak #85401 Lengyeleket és más olcsó tengerészeket szerződtettek általában ezekre az utakra. -
#85400
Hollandusok harci munkája.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#85399
Kemény, különösen ha NASAMS védi a Patriot osztályt, és hálózatban működnek.
Hollandia 3. országként (USA és Németország után) rendszeresítette a Patriotot.
1983-ban 333m$-ért 4 osztályt vásároltak, 20 indítóállvánnyal, és 160db MIM-104A STD rakétával.
A kiképző osztályon kívül, három harci osztály állt rendszerbe (csak 1988-ban), mindhárman I-HAWK-ról váltottak.
No. 327 Squadron - Schwelentrup
No. 502 Squadron - Hoysinghausen
No. 503 Squadron - Reinsdorf
2004-ben 99m$-ért 32db MIM-104F PAC-3 ballisztikus rakéta elhárító rakétát vettek.
-
F1End #85398 Úgy emlékszem nekik Gepardjuk is volt. Ezek szerint a csöves légvédelmet ott is kivonták? -
#85397
A TRML-3D/32 radart a NASAMS-hoz használják vagy az ICC-FDC renszerben csak egy radar úgymond sok közül?
Nekem tetszik, megfelelően rétegelt légvédelem. -
#85396
Holland légvédelem bemutatózik:
![]()
Hátsó sor, balról jobbra: MIM-104 Patriot PAC-2, MIM-104 Patriot AN/MPQ-53 radar, TRML-3D/32 radar, NASAMS 2 AN/MPQ-64F1 Sentinel radar, AN/TPQ-36 Firefinder tüzérségi radar, NASAMS 2 AMRAAM indító
Alsó sor: Thales Squire felderítő radar (ebből négy is látható), Fennek felderítő jármű Stinger Weapon Platform verzióban, Stinger MANPADS, FLIR Ranger HDC-MS hőképalkotó rendszer -
#85395
Bevetés típsuok már ebben a régi változatban is benne vannak.
A GAU-8-as az kinetic penetrator. Kemény a lőszer és van sebessége. A kazettás bombák meg HEAT töltetekkel bírnak és felültről esnek rá a célpontra, nem 3-6 fokos szögben szemből. Nem faktor azok sebessége ellenben tetőpáncélt támadják.
A VSz légvédelmét bemutatja majd az írás. Pontosabban a szovjet mintát és azt, hogy ahhoz képest melyik VSz ország mennyire csóró volt, bár ezt asszem már elspoilereztem részben a HTKA.hu-n, de ha nem ismered a szervezeti felépítést, akkor sokat nem értesz a spolierből.
Az A-10A valóban nem volt egy komplex, robotpilóta sem volt benne, de emiatt egyáltalán nem volt egyszerű azért a szerkezet. Nagyon manuális volt minden rajta. A MiG-21-hez képest nagyon nem volt tömegcucc azért.
-
pbsb4 #85394 Kíváncsi lennék, hogy kaptak-e veszélyességi pótlékot.
A II. világháborúban úgy tudom járt a tankerek legénységének. -
#85393
Ez az adott hajótól / hajózási társaságtól függ, de minden hajón vannak tűzoltó tömlők és berendezések, minden hajón vannak vízhatlanul zárható szekciók, és a szekciókból lehetséges (általában központi) szivattyúzás. Tehát a kárelhárítás a tankereknél is működik és működhet.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.10. 10:00:27 -
#85392
Az 1985-ös elsüllyedést az okozta, hogy a gépházba csapódott be, tüzet okozott, így a kármentés (szivattyúzás) nem volt megoldható önerőből..
Nincs propagálva a top-attack képesség az Exocet esetében, de "end-phase high G maneuver" igen, ebből nekem az jön le, hogy képes rá. -
savaz #85391 Egy 10-20 fos legenyseg nem nagyon fog karelharitani. Szvsz az elso fustnel ugrottak a mentocsonakba. Egy tanker nagyon tud egni, es ha ures akkor meg robban is. -
pbsb4 #85390 Köszönöm a választ!
Talán, ha a felépítményt találta el és kiütötte a kormányzást és a kárelhárítás irányítását meg okozott némi tűzet az lehetett a legveszélyesebb opció.
Bár ez csak szigorúan találgatás a részemről.
Tényleg az exocet új változatának van olyan képessége, hogy felugrik a végfázisban és felülről csapódik be?
Utoljára szerkesztette: pbsb4, 2017.11.10. 08:48:28 -
#85389
Én sem találtam megbízható forrást a témáról. Amennyire meg lehet ítélni, sok forrás a CTL (Constructive Total Loss - gyakorlatilag javíthatatlan / gazdasági totálkár) vagy DBR (Damaged Beyond Repair - javíthatatlan) alkalmazza az elveszett hajókra, és sokszor összevonják a CTL-t az elsüllyesztéssel. Noha 239 olajtankert ért valamilyen találat a "Tanker War" idején, ebből csak 55 (vagyis 23%) lett CTL vagy süllyedt el. Másik érdekesség, hogy 1982 május 30-án történt az első olajtanker elleni támadás iraki részről, de csak 1985 február 15-én történt az első olyan találat, ami után valóban el is süllyedt egy tanker három nap múlva (ez amúgy pont egy iraki exocet-találat volt).
Szvsz ez esetben a 25 a CTL / elsüllyesztett hajók száma lehet. Nekem ez is soknak tűnik (csaknem a fele az összes tanker veszteségnek, mindkét oldalon?), lehet, hogy nem csak a tankeret vették számba, hanem az összes teherhajót (itt megint példás probléma van a források között, mert akad, ahol egy kalap alá veszik az összes teherhajót).
A szám azért is nagyon magas, mert az Exocet ugyan igen jó találati aránnyal rendelkezett (kb. 90-93%-ban eltalálta a célpontot, és csak 2-3%-nál fordult elő, hogy nem robbant fel a robbanófej), de a nagy teherhajók és olajtankerek közül tudomásom szerint nem sok végzetét okozta - ahhoz túl kicsi volt a robbanófeje...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.10. 08:14:19 -
pbsb4 #85388 Sziasztok!
A novemberi Aranysast olvasgatva a Super Frelon cikkben említik, hogy az iraki példányok exocet rakétákkal felszerelve 25 tartályhajót süllyesztettek el.
Ez valós szám lenne? Lehet, hogy a megrongáltakat is beleszámították? Még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az angolban esetleg találat volt írva és a magyarra ferdítéskor lett rosszul fordítva.
Azért abban az időben se voltak már kicsik a tartályhajók. Kételkedem benne, hogy ennyi elsüllyedt volna.
Forrás nem volt írva az adatra.
Csak egy odavetett fél mondat volt. -
#85387
Bizony, Igla-1 a külvárosban...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.09. 21:01:54 -
JanáJ #85386 Nem azt mondom, hogy anno kevesebb MANPAD volt, hanem hogy mostanra bárhol lehet. Bármelyik elmaradt helyére viszik a demokráciát, jöhet szembe egy rakéta, míg egy csapatlégvédelmi cuccra kevesebb az esély (szerintem).
Anno akkora heti veszteségek voltak tervezve, amit most számomra fel sem fogható. Ma már az is hír, ha lezuhan egy vadászgép miközben szállítja a demokráciát. (Líbia, Jugoszlávia). Mondjuk jónak mesélek róla. :-) -
JanáJ #85385 A kazettás bomba hogy nyírja ki azt amire a a 30 milis kevés szerinted? Mert teherautóra oké, de arra bármi jó.
Miért gáz az út vonala? II. VH-s felvételeken látni ilyet.
Mi a töka interdiction/BAI? :-)
Akartam kérdezni, de leírtad, elég soványan állt a keleti oldal csapat légvédelemmel. A korai A-10-es nem is tűnik egy bonyolult gépnek, gondolom nem volt bonyolultabb kiképezni rá valakit, mint egy MIG-21-re, értsd tömeg cucc volt.
-
#85384
Ma szerintem inkább az a necces, hogy bármelyik bokorban lehet egy MANPAD-os csóka.
1977-től a Magyar Néphadsereg 100km-es támadó sávjában 128db Sztrela-2M csóka (akarom mondani elftárs) volt tervezve.
1986-tól az élcsapat már Igla-1M -el szerelve.
Most nem részletezve a Sztrela-1/10 egységeket. -
#85383
Az A-10A önvédelmi képessége az Igla-1/Igla megjelenéséig az IR/EO ellen elégséges volt. Tonnányi flare és kis IR km. A Sztrela-1/10 fotokontraszt is kajálta a flare-t.
Mi lett volna a gond? Ha Kub van a közelben, mert az radaros és kinematikailag az A-10 kevés ellen, de hála istennek az HARM érzékeny és hadosztályonként max. 5 db célcsatorna kevés. A gond az Osza lett volna. Minden támadó zl. 2 db. 25G-s max túlterhelés és 10-12 km-es HMZ. Sok rakétával. Szerintem az az igazi A-10 mészáros. Csak a VSz államok ezen a téren igen soványak voltak, meg más téren is.
Lásd majd a nagy műben. ;) -
#85382
Járműoszolpot nem gépágyúval támad az ember, hanem kazettás bombával.
A végighúzás fizikailag alig lehetséges, mert az úttal egy irányban kell repülni, ami szintént nem túl bölcs dolog.
Az A-10 elsősorban CAS bevetésre készült, az interdiction/BAI más feleadata lett volna.
A GAU-8-nál pontosan cél kellett, hogy legyen a pontosság, mert mozgó pontcélokat kell vele kilőni. A szórása a célnak megfelel kb. 1,2 km-ig, afelett kezdődnek a gondok. Ott már tényleg nagyon hosszú tűzcsapások kellennek. Okkal van a gépen 1300 db feletti lőszerkészlet. Az, hogy a teszten összesen 174 db lőszert lőttek el mutatja, hogy teljes irrealitás az egész. Ma is CAS-on 1-3 másodperces sorozatokat lőnek. 1,5 km-es tűzmegnyitásnál is ezt tették volna. Ez már garantálta volna a találatok számát, de ekkora távolságból legfeljebb IFV-k ellen vagy hátulról és oldalról mehetett neki hk-nak.
Ha nem volt légvédelem, akkor persze a pilóta mehetet közel és hentelhetett. -
JanáJ #85381 Ma szerintem inkább az a necces, hogy bármelyik bokorban lehet egy MANPAD-os csóka. -
JanáJ #85380 A 80-as években a harcképtelenné tevés is bőven elég lett volna. Asszem harckocsizó vicc volt, hogy lehet hogy már csak a T-34-ekkel, de beletolják a nyugatot az óceánba. A GAU-nál tudtommal nem volt cél a pontosság, végighúzni egy járműoszlopon bőven elég.
Ne mostani fejjel gondolkozz, akkor nem adatot volna meg hogy HMZ-n kívülről puttyogjanak, szerintem ott II. VH-s húsdaráló lett volna. Abban egyet értek, hogy a GAU mítosza elszaladt, de ez az autós kártya szakértők szintje.
A magyar T-72-es teszt nincs meg valakinek? Amikor átvitte a BTR-80A 30 mm-ese oldalról, az milyen távolságból volt? -
#85379
Ja, ha egy optika tudta a célparamétert, akkor az alapján minden toronynak számolható volt, ha tűzíven belül volt, hogy hova kell lőni. Ha jól értem. -
savaz #85378 Nekem ugy jott le, hogy voltak kombinaciok, hogy melyik lovesz milyen tornyokat iranyitott. Kezdve azzal, hogy egy lovesz iranyitotta mindet, addig hogy csak egyet, de ilyen esetben a tobbiek is tudtak hasznalni a tobbit. -
#85377
Ez is igaz, de egy mai hk. oldalpáncélja üti egy őrségi T-55/62 oldalpáncélját tudtommal. A légvédelmeről meg nem is szólva. :)
(A GAU-8 használat 25 éves orosz légvédelem ellen is öngyilkosság kategória.)
