94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Kurfürst #85657 Ha jól emlékszem a 17 kg a wiki szerint maga a robbanóanyag töltet - ehhez képest a harci rész vagy fej egy nehezebben meghatározható valami, de általában a - jöval nehezebb, hiszen ez többnyire vasból vagy acélból van - repeszképző burokkal vagy hasonlóval együtt értendő. -
F1End #85656 Az SDB harci része most valójában mekkora is?
Kurfürst a #85654 -ban 17 kg -ot ír, a wiki 93 kg -ot (már nem lelérhető Boing.com oldalakra hivatkozva), Carlo Kopp 50 fontot ír, ami 22,68 kg, ez a oldal pedig 113kg -ot mond. -
#85655
COIN feladatra nem is kell "taktikai nuki". Az AGM-114 harci része sem nagy. -
Kurfürst #85654 "Azt meg nem értem, hogy a Predatorokon, Reapereken miért nem látunk továbbra sem SDB-t, csak LGB-t meg Hellfire-t...."
Ha tippelnem kell egyrészt talán több van raktáron és el kell lőni, másrészt az SDB a maga kemény 17 kilós töltetével azért nem egy taktikai nuki. -
#85653
-ben.Gyakorlatilag minden A-10 ma már A-10C változat, Litening vagy Sniper célzókonténerrel, sisakcélzóval és sisakkijelzővel, Link-16-al, stb.. Azért a távcsővel való célfelderítés már erősen a múlté.
Ok, nem ismertem ennyire ennek a légi-célnak a fejlődését...
... leragadtam 99-ben.
-
#85652
Drónban eleve benne van az optika+lézer, viszont egy GPS bombához tartozó lefelé néző MCG antenna (gondolom) extra beépítést igényelne.
Sivatagi környezetben semmivel sem tud többet nyújtani egy SDB az LGB-hez képest, szerintem.
(amíg a drón-nak nem kell párhuzamosan több célt támadni, vagy homokviharban harcolni)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.29. 11:40:21 -
#85651
Ez LGB-ben semmilyen nagy truváj nincs szerintem. Kicsit intelligensebb ma, de semmi extra. Az SDB-II-ben meg kis mérete ellenére egyszerre van benne 3 féle vezérlés. SDB-II-őt exportáltak már bárhova nagyobb mennyiségben? Még jenki gépeken is szinte csak SDB-I-et látni.
A titokvédelem csak tipp volt. Lövésem nincs, hogy az MQ-9 flottán milyen szintű SDB integráció van.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.29. 11:02:26 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#85650
Gondolod, hogy a Hellfire és GBU nem tényező, az SDB meg igen? Miért? -
#85649
Nem tudom, hogy melyik SDB-t képes-e vinni. Lehet, hogy titokvédelmi (?) okokból nem merik, hátha elkóborol az egyik drón? -
#85648
Gyakorlatilag minden A-10 ma már A-10C változat, Litening vagy Sniper célzókonténerrel, sisakcélzóval és sisakkijelzővel, Link-16-al, stb.. Azért a távcsővel való célfelderítés már erősen a múlté.
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.29. 10:54:02 -
#85647
Oké, visz a Reaper 4db Hellfire-t erre a célra, de a 2db LGB helyett vihet(ne) 4db SDB-t. Mégse opció... -
#85646
Az A-10 2005 óta TGP képes és radar is van benne, SAR üzemmóddal. Az A-10A-tól fényévekkel fejlettebb. Lényegében egy F-16C Blokc 40/42/50/52 CCIP szerű harcászati avionika van AG képesség terén, a probléma az, hogy a gép repülési teljesítménye ettől nem változik. Már az Osza rakétájának kimanőverzse is mission impossible.
A '70-es és '80-as évek EO/IR SHORAD-je ellen jó védelme volt, kettős IR érzékelő ellen én inkább nem infracsapdázgatnék, mert erősen kétesélyes a hatásossága. A GAU-8 harcértéke biztonság szempontjábó már COIN környezetben is kezd kérdéses lenne. Az A-10C pont ugyanazt dobálja, mint az összes többi gép és drón.
Ebből jön ki az, hogy akkor minek...? COIN környezetben drága és overkill, loiter time túl kicsi. IADS ellen meg hangyafasznyi esélye sincs stelth nélkül, de akkor sem GAU-8-azna, ami amúgy sem lőne ki egy rakás hk-t.
Számomra egészen megdöbbentő, hogy külföldi repszimes fórumon elvileg értelmesebb emberek sem fogják fel ezeket úgy, hogy a BMS4 alulmodellezett légvédelme is szarrá szedi az A-10-est... -
#85645
Mivel CSAR-t kivéve nyugati pilóta vezette gépek harci övezetben 15kft alá nem repülhetnek, az A-10 átalakítás nélkül (komolyabb optika), gyakorlatilag csak ugyanarra a pilóta által kézben tartott távcsővel való szerencsétlenkedésre van kárhoztatva mint 99-ben.
Annak a hatástalanságát (a szárazföldi csapatokra) amúgy szintén jól példázta a Koszovói bevetés.
-
#85644
Pl, 80-100 km/h-val robogó technicalt... Bár a siklóbomba pont, hogy jobb, mint az LGB, bár abból a legjúabbak is pont úgy siklanak szinte, mint az SDB, a HT összefoglaló eng. envelope diagramon a LGB-knél ezt betettem.
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.29. 10:13:56 -
#85643
Azt meg nem értem, hogy a Predatorokon, Reapereken miért nem látunk továbbra sem SDB-t, csak LGB-t meg Hellfire-t....
Alapvetően ha mozgó célt is le akarsz küzdeni, akkor a fentiek jobbak.
(pláne sivatagban)
-
#85642
Nyilván én sem azt mondom, hogy az A-10A/C best for ever a CAS feladatkörre, de a felhozott példák olyanok, ahol extrém elvárás lenne az, hogy megfeleljen.
BTW én az A-10C mellett leginkább azt hoznám fel, hogy megvan. Még egy A-10C upgrade is olcsóbb, mint akár csak egy új Predator ára. Persze, F-15E vagy F-35 két marék SDB-vel roppant hatékony tud lenni, csak hát mennyiért és milyen repült óraköltség mellett.
Azt meg nem értem, hogy a Predatorokon, Reapereken miért nem látunk továbbra sem SDB-t, csak LGB-t meg Hellfire-t....
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.29. 08:44:47 -
#85641
Azért azt látni kell, hogy szép és jó, hogy a "SEAD jöjjön és takarítsa el", csak ezt a szerb példa alapján látjuk, hogy mennyire sikerül ez néha úgy, hogy a bevetések 25%-a volt SEAD. Az SV alatt és korábban meg max. 5-6%...
Ezen felül ma a Kub-nál "picit" durvább ellenfelek vannak.
Az egész történet erről szól... Az A-10 ma COIN környezetn kívül egy rétegelt IADS ellen egész egyszerűen életképtelen. A COIN környezetben meg overkill és drága, ráadásul abban a könyezetben a loiter idő igen fontos, ahol lazán elvérzik minden embervezette gép a drónokkal szemben. -
#85640
Én csak a linkelt hsz-t olvastam, az meg azt hozza fel, hogy az A-10 folyamatosan szexualizálva volt Red Flag alatt ilyen, olyan, amolyan körülmények között. Erre reagáltam, mert a felhozott példák egyértelműen cikik, akár hogy is nézem.
A Szu-24 esetében is tényező, ha CAS-t csinál közepes magasságon.
A mély alatt a hsz-ben említett mélyet (deep) értettem, ami nyilván a frontvonalakon, vagy a mögötti bevetést értették.
A KUB példa arra vonatkozik, hogy CAS feladatot ellátni KUB HMZ-ben tök mindegy milyen gépben ülsz, őrültség. Jöjjön a SEAD, takarítsa el a KUB-ot, utána van értelme oda CAS feladatot ellátó gépet küldeni... -
#85639
A Szu-24 esetén nagyon nem. N+1-szer írtam már, hogyha egy szuperszonikus gép elkezd menekülni és van 20-30 km távolsági előnye, akkor az szinte behozhatatlan. A Szu-24-nek ráadásul kurvasok kerója van. Egy A-10 meg simán halott.
A mélyen alatt mit értesz? Magasságot vagy a FLOT-tól való távolságot?
Mit? Hogyan támadsz meg egy gl. (mert az szovjet modellel ellentétben több VSz országban is Kub volt Osza helyett) ho-t? GAU-8 1-2 km HMZ, AGM-65 kinematikai senkit nem érdekel, ha a szenzor korlátja kb,. 5-6 km volt. Kub-M3 HMZ meg 20 km... Hát így... Halkan jegyzem meg, a mai orosz rétegelt csapatlégvédelmnél a Tor-M2 HMZ-je szinte akkor, mint a Kub-M3-é... És van még Buk-M1/2/3 meg Sz-300V/VM.
Az egész link onnan van, hogy a BMS4 repszim fórumán egyesek már megint nem bírtak magukkal és az A-10-et istenítik, azt mikor az ember mással is bizonyítja azt, hogy 30 éves, nemhogy mai IADS ellen mire mennek, akkor ezt is betette valaki. Persze ott is érzelmi alapú kommentelés meg sajnos... -
#85638
Mókás, ahogy olvasgatom a különféle források híreit és elemzéseit az új, Borej-A (Projekt 955A) osztályú SSBN vízre bocsátásáról. Az első két Borej-osztályú tengók félig-meddig hibridek voltak, az orrukat be nem fejezett Akula II. (Projekt 971U) osztályú tengóktól örökölték (a harmadik esetében egy Projekt 971M orra volt a donor).
A most vízre bocsátott egységről egy videó is kikerült, igaz sok dolgot alig látni, a hajócsavart (illetve a gyűrűs házba helyezett kvázi vízsugár-hajtóművet) letakarták, a hajó orrát egyáltalán nem mutatták, még a tornyot sem. Így a kamera gyakorlatilag egyetlen új dolgot mutatott meg, a jobb oldali hátsó merülési kormányra épített vontatott szonár-kibocsátó nyílást, ami újdonság (az oroszok inkább a függőleges felső kormányra (oldalkormányra) szokták elhelyezni ezt). A hátsó merülési kormány egyéként kis "stabilizáló" felületeket is kapott. Más szóval a hajó fara leginkább a Virginia-osztályhoz hasonló immár (leszámítva az utóbbi két alsó, 45°-ban álló vezérsíkjait).
![]()
A másik érdekesség, hogy az oroszok állítólag 20db Bulava SLBM rakétával fegyverezték fel a Borej-A osztályt, és bár a felvételeken nem látni tisztán, de itt csak 2x8 (16) fedél látszik, hasonlóan az első három egységhez:
![]()
-
#85637
Nem azért a 20 fillérért, de azért itt pár dolgot nem értek.
1.: Ha ellenséges vadászgépek működnek a régióban, akkor az A-10A/C halott, ez elég egyesélyes küzdelem. Nem csak az A-10A/C, de bármilyen hasonló gép esetén ez a helyzet, Szu-25, Szu-24... stb. Szóval ez nem újdonság.
2.: Mit keres "mélyen" egy A-10A/C? Dedikált CAS gép, ha nincs felette légi fölényt biztosító ernyő, halott.
3.: Mit keres egy KUB HMZ-jében egy A-10A/C? Nem SEAD gép, szóval annyira nem meglepő, hogy ilyenkor megszexualizálják (bár hozzáteszem, ez alapján akkor az ALQ-131 / ALQ-184 ECM pod emmit sem ér, legalábbis szimulált helyzetben). -
#85636
A kép még mindig nem tiszta nekem. Csak a második írásban használják a "snorkel" (légperiszkóp) szót, ezt használják a D/E tengók arra, hogy a diesel-motorjaikat működtethessék a felszín alatt, periszkóp mélységben haladva. Természetesen a snorkel egyben friss levegővel látja el az egész tengeralattjárót, de az akkumulátorok a tengó legalsó pontján vannak, ráadásul az elülső aksi részlegben történt a rövidzárlat. A snorkelt úgy tervezik, hogy ha átcsap felettük a hullám, akkor egy szelep lezár, megakadályozva azt, hogy víz kerülhessen a motorok légszívóiba. A II.Vh idején ezt a német tengósok azért utálták, mert ilyenkor a diesel-motorok a hajó belsejében lévő levegőt használják tovább, tehát ha a szelep sokáig marad zárva, egyszerűen elhasználja a személyzet által is lélegzett oxigén.
Amennyire tudom, a modern(ebb) tengóknál ma már úgy működik, hogy ha elzár a szelep, akkor a diesel-motorok teljesítményét először visszaveszi, aztán ha 2-3 másodpercnél tovább zárva van, akkor le is állítja.
Ha a tengó snorkelezés közben jelentősebb mennyiségű vizet kapott (hiszen az aksiig is eljutott egy jókora adag), akkor a légperiszkóp szelepénél is kellett valami bajnak lennie. Szóval feltehetően események láncolata sült el rosszul. Ha tűz ütött ki, akkor szinte biztos, hogy alapos és folyamatos átszellőztetés következett, a tenger háborgott akkor is tudomásom szerint, tehát a felszínen nem lehetett egy leányálom haladni, és a megfogalmazásból nekem az jött le, hogy a tűz jelentése után továbbra is víz alatt haladva mentek tovább, de fél aksi kapacitással. A hidrogén-robbanás teória alapján a szellőztetéssel sem stimmelt minden.
BTW egy aksitűz után nem teljesen értem, hogy miért nem kért segítséget a kapitány. Az aksitűz és a hidrogén-fejlődés kéz a kézben jár ezeknél az aksitipusoknál... :( -
#85635
Pulyka, gyorsan.
(Természetesen csak CGI poén.)
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.29. 00:25:24 -
#85634
A-10 Red Flag tapasztalat sommázva.
Lényegében annyi, hogy ha nincs mellette support, akkor vadászok vagy rétegzett légvédelem esetén az A-10-eseket többnyire hátulról jól megszexuálták. -
#85633
Lassan össze álla kép az ARA San Juan-ról, elvileg a szellőzőn, jutott be víz aksikhoz és ott tűzet okozott, ezt eloltották és jelentették rádión, ez után 2,5 órával jelezték a szenzorok a robbanást.
Így azt valószínűsítik, hogy az akkumulátorok meghibásodása miatt a levegőben elérte a kritikus szintet a hidrogénaránya ami később robbanáshoz vezetett.
- link
Az argentin katonaság is finoman visszatartott infókat csak mikor megvádolták őket az aksi csere elsumákolásával és hogy azok állapota miatt volt a baleset, csak akkor mondták, hogy víz jutott az aksikhoz ..ect és már kezdődik is a mutogatás
- link
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.11.28. 23:26:02 -
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
-
JanáJ #85631 
-
#85630
Forrás -
JanáJ #85629 Honnan van? Linkelném? -
#85628
Orosz baka felszerelése Szíriában (mínusz egyenruha és fegyver):
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.28. 11:27:40 -
#85627
Vietnám -
Mondjuk sok ha-val elképzelve, ha elzárná a ballaszt tartályait és kormánylapátok is bírnák a terhelést és akkora sebességet tudna elérni víz alatt, amivel a fordulóban gravitációhoz hasonló erőt tudna előállítani, hogy ne potyogjon minden lefelé, akkor a saját tengelye körül egy sima szivar lehet tudna valamit mutatni, max még egy igen szűk orsót, de egy nagy orsóhoz ami több méterre van a középpontól, már nagy a víz ellenállása szerintem.
Képzeld el hogy a vízben a karoddal csinálsz egy kört, lassan nem olyan nagy kihívás, de ahogy gyorsítani szeretnéd szinte hatványozódik az erő ami hozzá kell.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.11.27. 22:31:46 -
JanáJ #85625 Molni: ennek a hsz.-nak mi a tök értelme volt? Písz. -
#85624
Köszi az összefoglalást, csak eszembe jutott és gondoltam megkérdezem, nem kerestem utána és nem tartoznak az érdeklődési körömbe a tengeralattjárók igy nem tudom, milyen megoldások vannak rajtuk , nekem mind egyforma.
Balage én kérek elnézést, hogy nem értek mindenhez IS veled ellentétbe és meg merem kérdezni, abból amit válaszoltál semmilyen alapvető fizika nem jött át, de hidd el nem vagyok hülye ha normálisan el van magyarázva megértem. -
#85623
Következő válaszban kb. ott a lényeg. Az alapveő fizikáját nem értetted meg a dolognak. -
fonak #85622 Mondjuk ha rákeresek gugliban angolul a kérdésre, akkor természetesen erre is van válasz (persze lehet, hogy nem tudsz angolul, bocs).
Összefoglalva: a tengeralattjárók nem "repülnek" a vízben, hanem lebegnek. Mint a levegőben egy léghajó. Legalábbis a szokványos típusok. Sokkal gyorsabban kellene mozogniuk a vízben, hogy a repülőgép levegőben való mozgására hasonlítson a dolog (no meg a víz és a levegő sem éppen egyforma közegek).
Nem csak tőkesúly van (fix ballaszt), hanem ballaszttartályok is. A felhajtóerőt ezekkel szabályozzák. Ha a tengeralattjáró a hátára fordulna, a ballaszttartályokból kimenne az összes levegő, a kialakításuk miatt. Azonkívül a tengeralattjárók "vezérsíkjait" ha jól értem, nem is lehet aszimmetrikusan kitéríteni, tehát "orsózni" normál esetben nem is lehetne, csak "bólintó" és "legyező" mozgást lehet velük kiváltani.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2017.11.27. 19:23:15 -
#85621
tehát ha a kormányt teljesen kitéritik a max bedöntés elérése után is akkor nem történik semmi a tökesúly annyira ellentart? vagy kiiktatható és rákényszeríthető az átfordulás?vagy ilyenkor valami enged a kormánylapnál
Mert egy utasszálitó sem arra van tervezve, hogy orsozzon, de még is megcsinálták vele -
#85620
Szerintem nem,.a tengókban is van tudtommal tőkesúly és a súlypont eloszlása is okkal olyan, amilyen. -
#85619
A korszerűbb/csendesebb természetes hűtőanyag áramlást használó hajók reaktora biztosan nem örülne neki. -
#85618
Egy hülye kérdésem lenne, tengeralattjáróval lehetne orsózni hossz és kereszt tengely körül ? csak elméletileg kérdezem nem kell egyből a fejemet venni, hogy taktikailag meg amúgy is nincs értelme (csak megelőzve pár felesleges kört )
