Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#83616
Köszönöm!
Cifu: A darus megoldást bizonyos tornavértek esetén használták. Azoknál, hogy úgy mondjam a frontal armor fontosabb volt a mozgékonyságnál. 😊
Cifu: A darus megoldást bizonyos tornavértek esetén használták. Azoknál, hogy úgy mondjam a frontal armor fontosabb volt a mozgékonyságnál. 😊
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#83615
Dehogynem, az MR-123 természetesen elsődlegesen CIWS-ként szolgált, az első változata még egyszerre csak egy, aztán a kései változatai már egyszerre négy, egy irányban lévő célt tudott követni, de tűzet vezetni egy rendszer egyszerre csak egy célra tudott, ezért vannak teleszórva MR-123 'Vympel' radarokkal a nagyobb hadihajók, a Slava-osztályon három, a Kirov-osztályon 4db látható, mindkét esetben két-két AK-630-as mellé tartozott egy-egy:
A rendszernek azonban nem volt a Phalanx CIWS-nél "megszokott" teljesen automata üzemmódja, minden esetben szükség volt a személyzet "jóváhagyására" ahhoz, hogy tüzet nyisson.
Utoljára szerkesztette:
A rendszernek azonban nem volt a Phalanx CIWS-nél "megszokott" teljesen automata üzemmódja, minden esetben szükség volt a személyzet "jóváhagyására" ahhoz, hogy tüzet nyisson.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83614
CIWS-ként akkor nem lehetett használni az AK-630-at? Vagy volt automata üzemmód?
#83613
Egy kis érdekesség, haditengerészet, MR-123 tűzvezető rendszer a Tarantul-osztályon, amely egy 76mm-es (AK-176) és két 30mm-es (AK-630) löveget irányított.
Tarantul I.
A rendszer radarja
A radar C/I/J hullámhossz tartományban műküdik, 0,5 mikromásodperces pulzusokkal, radardóm kereső üzemmódban percenként 15x tud körbefordulni, 3 fokos tűnyalábbal keres, fordulatonként 3,5 fokkal emelkedve 56°-ig. Ha célkövetésbe vált monopulzus módban max. 85°-ig emelkedhet az antenna. A radardóm mellett CCTV kamera és lézeres távolságmérő is helyet foglal.
MR-123 tűzvezető állás egy Tarantul I.-esen
1: Radar képernyő
2: CCTV kamera képernyője
3: (Légi) célpont repülési irány kijelzője
4: AK-176 célzás indikátora
5: AK-176 ballisztikai indikátora
6: #1 AK-630 cső irány visszajelző
7: #2 AK-630 cső irány visszajelző
8: #1 AK-630 maradék lőszer kijelző
9: #2 AK-630 maradék lőszer kijelző
10: Radar függőleges szögének visszajelzője
11: #1 AK-640 irány kijelző
12: #2 AK-630 irány kijelző
13: AK-630 tűzcsapás hosszának kiválasztója
14: Radar elektromos hálózat kijelző
A "Kolonka" kézi célzórendszer, amely az AK-630-asok tartalék irányzórendszere
Tarantul I.
A rendszer radarja
A radar C/I/J hullámhossz tartományban műküdik, 0,5 mikromásodperces pulzusokkal, radardóm kereső üzemmódban percenként 15x tud körbefordulni, 3 fokos tűnyalábbal keres, fordulatonként 3,5 fokkal emelkedve 56°-ig. Ha célkövetésbe vált monopulzus módban max. 85°-ig emelkedhet az antenna. A radardóm mellett CCTV kamera és lézeres távolságmérő is helyet foglal.
MR-123 tűzvezető állás egy Tarantul I.-esen
1: Radar képernyő
2: CCTV kamera képernyője
3: (Légi) célpont repülési irány kijelzője
4: AK-176 célzás indikátora
5: AK-176 ballisztikai indikátora
6: #1 AK-630 cső irány visszajelző
7: #2 AK-630 cső irány visszajelző
8: #1 AK-630 maradék lőszer kijelző
9: #2 AK-630 maradék lőszer kijelző
10: Radar függőleges szögének visszajelzője
11: #1 AK-640 irány kijelző
12: #2 AK-630 irány kijelző
13: AK-630 tűzcsapás hosszának kiválasztója
14: Radar elektromos hálózat kijelző
A "Kolonka" kézi célzórendszer, amely az AK-630-asok tartalék irányzórendszere
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83611
Tény, nem is nagyon volt nekik a szovjetekkel összehasonlítva, ami volt (Chaparral, VADS) azt is kivonták. Szuperszonikus gépek ellen ott a Patriot, közeli fenyegetésként tényleg inkább drónok vagy helik jöhetnek szóba. Mondjuk a drónok elterjedésével lehet, indokoltnak tartják, azok ellen viszont nem kell gyors cucc, inkább a detektálás lehet gond.
#83610
Ezzel az erővel felesleges bármilyen légvédelem megalkotása.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83609
A II.vh-ban a stand-off fegyverek (siklóbombák, robotrepülőgépek, stb.) sem voltak jellemzőek... 😉
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83608
Most a rakéta vagy a gépágyú részét kritizálod? 😊
A Sidewinder kb. a max., amit tudsz nyújtani, az AMRAAM még jobb lenne, de az már túl nagy egy ekkora felépítményhez szvsz.
A gépágyú meg kb. szóba se jöhet nagy sebességű vadászoknál.
A Sidewinder kb. a max., amit tudsz nyújtani, az AMRAAM még jobb lenne, de az már túl nagy egy ekkora felépítményhez szvsz.
A gépágyú meg kb. szóba se jöhet nagy sebességű vadászoknál.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83607
Mondjuk nem túl reális, hogy az USA csapatlégvédelemre szorulna, már a II. vh-ban sem volt jellemző...
#83606
Ez a AAA akkor legfeljebb helik vagy drónok ellen lenne jó. Nagysebességű vadászok ellen ez édeskevés.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83605
Az ADATS egy rakétával akarta megoldani a két feladatkört, ezért volt bukás.
Szvsz a GDLS úgy okoskodik, hogy amúgy is téma a Hellfire és a Stryker párosítása, akkor már nem kell sokat lépni, és ott lenne a viszonylag potens AIM-9X B2 mellette, az már a seregnél is megdobogtatná a szíveket.
A 30mm-es gépágyú esetén nem hiszen, hogy a 2A38 (30x165mm) szintű, 2000+ löv./perc tűzgyorsaságú eszközről lenne szó, ebben a kaliberen két opció van, az Mk.44 Bushmaster II (30x173mm lőszer), amely max. 200 lövés/perc-et tud és ez kerül a 30mm-es toronyba a Stryker Dragoon-ra. A másik az Apache-nál használt M230 (30x113mm lőszer), az ~625 löv/percet tud... Én inkább az utóbbira tippelnék...
Szvsz a GDLS úgy okoskodik, hogy amúgy is téma a Hellfire és a Stryker párosítása, akkor már nem kell sokat lépni, és ott lenne a viszonylag potens AIM-9X B2 mellette, az már a seregnél is megdobogtatná a szíveket.
A 30mm-es gépágyú esetén nem hiszen, hogy a 2A38 (30x165mm) szintű, 2000+ löv./perc tűzgyorsaságú eszközről lenne szó, ebben a kaliberen két opció van, az Mk.44 Bushmaster II (30x173mm lőszer), amely max. 200 lövés/perc-et tud és ez kerül a 30mm-es toronyba a Stryker Dragoon-ra. A másik az Apache-nál használt M230 (30x113mm lőszer), az ~625 löv/percet tud... Én inkább az utóbbira tippelnék...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83604
Elég érdekes, hogy az ATGM és SHORAD-ot egyesítenék egy járműben. Az ADATS erre volt próbálkozás 30 éve. Asszem nem lett túl sikeres.
Önmagában 30 mm-es ágyú erre a cuccra picit nagynak tűnik. A Tunguzkán van ilyen, csak sokkal nagyobb és stabilabb alapon.
Önmagában 30 mm-es ágyú erre a cuccra picit nagynak tűnik. A Tunguzkán van ilyen, csak sokkal nagyobb és stabilabb alapon.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83603
A GDLS kihozott egy koncepciót az US ARMY SHORAD-problémájára, gyakorlatilag a korábban már bemutatott Boeing Avenger továbbfejlesztés tornyát rakták a Stryker-re, és elnevezték Stryker Mobile SHORAD Launcher-nek (Stryker MSL). A torony 4db Hellfire és 2-3db AIM-9X Block 2 Siderwinder rakétát tart tűzkész állapotban, de állítólag a fejlesztési tervben van egy 30mm-es gépágyú integrálása is:
A Boeing már vagy 7-8 éve propagálja az Avenger feltámasztását, eredetileg négy Stinger és két, majd három Sidewinder párossal, majd később a Stinger kikerült a képből és Sidewinder és Hellfire párossal promózták.
Boeing Avenger @ AUSA 2014 kiállítás:
Kép ugyanerről:
A Boeing már vagy 7-8 éve propagálja az Avenger feltámasztását, eredetileg négy Stinger és két, majd három Sidewinder párossal, majd később a Stinger kikerült a képből és Sidewinder és Hellfire párossal promózták.
Boeing Avenger @ AUSA 2014 kiállítás:
Kép ugyanerről:
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83602
Zseniális. Ha belegondolok, hogy a gyerekkorunkban még olyan képek voltak, hogy a lovagi páncélos harcosoknak daru kellett, hogy lóra üljenek... 😄
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83601
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83600
Sajnos nem, de majd linkeld légyszi. 😊
#83599
Pár napja láttam egy videót ahol a középkori páncél és mai hátizsákos katona mozgását nézték meg gyakorló téren, de az istennek sem találom. Nem ismeri valaki ezt a videót véletlenül?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83598
Korábban már utaltak rá ( #83333 ), szívás. Csak hát most már nincs sok opciójuk...
Utoljára szerkesztette:
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83597
India.
India és MiG-29K strukturális problémák. Nem bírják a gépek a leszállások okozta gyűrődést.
India és MiG-29K strukturális problémák. Nem bírják a gépek a leszállások okozta gyűrődést.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83596
Lengyel Leo 2 A4 belseje 360°-os panorámakép töltő helyéről nézve
link
Balra lent ott van a toronyforgató szerkezet.
link
Balra lent ott van a toronyforgató szerkezet.
#83595
Igazából még lenne egy megoldás kideríteni, hol van a toronyforgató motor. Ha a testben van akkor macerás lenne letakarni a fogaskoszorút így a belső képeken látszana elég jól. Ha a motor a toronyban van akkor viszont jól takarható és takarni is szokták.
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Az orosz mondjuk be is rovátkolta és számozta a toronykoszorút, az irányzónál meg vágott egy lukat a leolvasáshoz. Igy kaptak egy baszott nagy szögmérőt. Ezzel és a bölcsőn lévő szintezőlibellával lőhették a ruszki tankok - a tankosok által közutálatnak örvendő - megosztott irányzású feladatokat, ők tán egyszerűen csak fedettnek mondták. 😊
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#83594
Ha tudnék, már prezentáltam volna. 😊
Itt van például ez a kép:
Na most e szerint a hidraulika pumpa a torony jobb hátsó részébe van (Hydr. Kraftversorgung), a toronyforgató motor (Seitenrichtantrieb) pedig bal oldalt alul, a tornyon belül van jelölve. Így logikus, hiszen akkor a tornyon belüli hidraulikát a toronyból látják el.
Ezek szerint igazad van neked is és Rudinak is. A toronyforgató motor a toronyban van, és a lenti képen akkor a toronykoszorú egybe van már szerelve a beszerelés előtt.
Itt van például ez a kép:
Na most e szerint a hidraulika pumpa a torony jobb hátsó részébe van (Hydr. Kraftversorgung), a toronyforgató motor (Seitenrichtantrieb) pedig bal oldalt alul, a tornyon belül van jelölve. Így logikus, hiszen akkor a tornyon belüli hidraulikát a toronyból látják el.
Ezek szerint igazad van neked is és Rudinak is. A toronyforgató motor a toronyban van, és a lenti képen akkor a toronykoszorú egybe van már szerelve a beszerelés előtt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83593
Kezdem belátni, hogy tévedhettem, bár a képek alapján nem mondanám, hogy minden szerkezet működését értem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83592
Gondolom akkor nem is túl nagy kérés, hogy erről meg te mutass valamit. 😊
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#83591
A kérdés az, hogy a toronyra vagy a testre rögzíted a forgató motort.
Ha a toronyra szereled (és a fogazott rész a testen van) akkor a mozgató motor tömegét is forgatnod kell, illetve meg kell oldani a motor energia-táplálását is. Mondtam már, hogy a legújabb (ill. egyes régebbi, pl. norvég) változatokat leszámítva a Leo2-ők hidraulikus toronyforgató motort használtak? 😊
Ha a motort a testre szereled, a fogazott rész pedig a tornyon van, akkor ezektől mind megszabadulsz, egyszerűbb szerkezet és kisebb forgatni való tömeg.
Én pont úgy látom, hogy semmi értelme annak, hogy a motort szereled a toronyra...
Utoljára szerkesztette:
Ha a toronyra szereled (és a fogazott rész a testen van) akkor a mozgató motor tömegét is forgatnod kell, illetve meg kell oldani a motor energia-táplálását is. Mondtam már, hogy a legújabb (ill. egyes régebbi, pl. norvég) változatokat leszámítva a Leo2-ők hidraulikus toronyforgató motort használtak? 😊
Ha a motort a testre szereled, a fogazott rész pedig a tornyon van, akkor ezektől mind megszabadulsz, egyszerűbb szerkezet és kisebb forgatni való tömeg.
Én pont úgy látom, hogy semmi értelme annak, hogy a motort szereled a toronyra...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83590
Te látod annak bármi értelmét, hogy a fogazott rész el tudna fordulni a testhez képest?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#83589
Nem meglepő módon nyugat alatt a tőlünk nyugatra lévő Eu.-i országokat értem - példálóztam is velük - valamint az amikat. Gondolom nem most találkoztál először ezzel, szóval nem értem a felháborodást.
Nem azért teheti meg a bombázást, mert annyira védi az állampolgárait. Akkor ezt a pénzt eü.-re költené. Egyszerűen kutyát nem érdekli a bombázás, de ha saját katonák halnak meg az már igen.
Nem azért teheti meg a bombázást, mert annyira védi az állampolgárait. Akkor ezt a pénzt eü.-re költené. Egyszerűen kutyát nem érdekli a bombázás, de ha saját katonák halnak meg az már igen.
#83588
Más szóval szerinted a képen valójában az összeszerelt toronygyűrűt látjuk.
Azért felhívnám a figyelmet, hogy a fogazott perem külső fele fémtiszta. Márpedig ha a felvetésed szerint ez fixen ül a testen, akkor ugyanolyannak kellene lennie, mint a perem alsó felének. A fémszín szerint ez elcsúszik valamint, tehát az én elméletem szerint a csapágyként viselkedő gyűrű részt mi nem látjuk ezeken a képeken, ez a forgórész, a csapágyként viselkedő elemek nélkül.
Azért felhívnám a figyelmet, hogy a fogazott perem külső fele fémtiszta. Márpedig ha a felvetésed szerint ez fixen ül a testen, akkor ugyanolyannak kellene lennie, mint a perem alsó felének. A fémszín szerint ez elcsúszik valamint, tehát az én elméletem szerint a csapágyként viselkedő gyűrű részt mi nem látjuk ezeken a képeken, ez a forgórész, a csapágyként viselkedő elemek nélkül.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83587
:...Ismerem ezt a képet, de hogy van rögzítve?... :
Nem csak a fogazott részen kívül hanem azon belül is van egy gyűrű nagy süllyesztett fejű csavarokkal.
Ezen a képen jobban látszik:
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Szerintem a fogazott gyűrű - amit a testhez rögzítenek - maga az alsó csapágyfészek. Erre ültetik rá a tornyot a felső csapágyfészekkel.
A tornyot a fogas gyűrűn belül látható - a toronyhoz csavarozott - gyűrű nem engedi leesni a testről.
#83586
Éééés ha már forgatjuk a tornyot, ha nem lenne rögzítve a torony, vagy ha csak a tömege tartaná ott, ugyan mi tartana ellen amikor azt a nem_is_olyan_könnyű tornyot megpörgetik majd megállítják?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#83585
Ha minden igaz így néz ki a luk torony nélkül: 
Tehát a fogaskoszorú a toronnyal együtt megy ki.
Tehát a fogaskoszorú a toronnyal együtt megy ki.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#83584
Ismerem ezt a képet, de hogy van rögzítve?
Látjuk a torony alsó részét, amelynek a belső része fogazott, ez csatlakozik a toronyforgató motorhoz.
Látunk még furatokat a fogakon kívül, feltehetően ezekkel rögzítik a felső toronykoszorúhoz a tornyot magát.
Nekem ebből nem jön át, hogy hol kapaszkodik a torony a testhez, ami például a #83583 -as hsz.-ben lévő ábrákból egyből kiderül.
Látjuk a torony alsó részét, amelynek a belső része fogazott, ez csatlakozik a toronyforgató motorhoz.
Látunk még furatokat a fogakon kívül, feltehetően ezekkel rögzítik a felső toronykoszorúhoz a tornyot magát.
Nekem ebből nem jön át, hogy hol kapaszkodik a torony a testhez, ami például a #83583 -as hsz.-ben lévő ábrákból egyből kiderül.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83583
Egy közeli a Leo2 A6 tornyáról alulról.
Nekem nagyon úgy tűnik hogy ez a torony is rögzítve van a testhez
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Nekem nagyon úgy tűnik hogy ez a torony is rögzítve van a testhez
#83582
Utoljára szerkesztette:
#83581
Sok minden ellen.
Aliról rendel kínai plate.
Aliról rendel kínai plate.
#83580
"A nyugatnak szerintem irreális elárásai vannak a veszteségek terén."
és mi az, hogy nyugat? És itt kinek vannak ilyen elvárásai...? vagy összefoglalóan az a nyugat ahol fontosnak (akár szted "ireálisan" kérdés mi az "irreális" és kinek) gondolják az állampolgárok életét, emberéletet...?
A dologhoz hozzájön, hogy a "nyugat" jellemzően megteheti, hogy 10-100m$os dolgokat dobjon le. És nagyon off de imo többek közt azért teheti meg mert fontos neki többek közt a fenti.
és mi az, hogy nyugat? És itt kinek vannak ilyen elvárásai...? vagy összefoglalóan az a nyugat ahol fontosnak (akár szted "ireálisan" kérdés mi az "irreális" és kinek) gondolják az állampolgárok életét, emberéletet...?
A dologhoz hozzájön, hogy a "nyugat" jellemzően megteheti, hogy 10-100m$os dolgokat dobjon le. És nagyon off de imo többek közt azért teheti meg mert fontos neki többek közt a fenti.
#83579
A "régi" OTV plate carrier és SAPI betéteknek 7,62x51 M80 páncéltörő lövedékből három találatnak kellett kibírnia.
Az "új" IOTV és E-SAPI betéteknél (2005-ben jelent meg) ugyanez .30(-06) M2 pct. lövedékkel. Apró probléma, hogy az E-SAPI nehezebb és kétszer drágább, mint a SAPI...
Na most a felvetés egyébként azért is furi, mert "kész", tehát polcról leemelhető fegyvert akarnak, így nem új kaliber, hanem a 7.62x51mm lesz a választott, és itt akad egy kis probléma - már az OTV + SAPI is képes alapvetően ellenállni ennek a kalibernek. Szóval max. egy új lőszerben bízhatnak.
Az persze tény, hogy az 5.56x45mm régóta elégtelen a kerámia betétes katonai ballisztikai mellények ellen. Feltehetően Szíria hozott némileg változást, mivel sok "irregurális" fegyveres már betétes ballisztikai mellényben indul harcba, tehát többé-kevésbé úgyan úgy védett, mint egy átlag amerikai baka....
Utoljára szerkesztette:
Az "új" IOTV és E-SAPI betéteknél (2005-ben jelent meg) ugyanez .30(-06) M2 pct. lövedékkel. Apró probléma, hogy az E-SAPI nehezebb és kétszer drágább, mint a SAPI...
Na most a felvetés egyébként azért is furi, mert "kész", tehát polcról leemelhető fegyvert akarnak, így nem új kaliber, hanem a 7.62x51mm lesz a választott, és itt akad egy kis probléma - már az OTV + SAPI is képes alapvetően ellenállni ennek a kalibernek. Szóval max. egy új lőszerben bízhatnak.
Az persze tény, hogy az 5.56x45mm régóta elégtelen a kerámia betétes katonai ballisztikai mellények ellen. Feltehetően Szíria hozott némileg változást, mivel sok "irregurális" fegyveres már betétes ballisztikai mellényben indul harcba, tehát többé-kevésbé úgyan úgy védett, mint egy átlag amerikai baka....
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83578
Tudni, hogy mi ellen vagy meddig védenek ezek a "kerámiabetétes" testpáncélok?
Jól gondolom hogy ha M16 5.56 akkor 5.45 Ak-73/AK-1xx, 5.8 QBZ... ellen is véd? AMDs 7.62X39 ellen?
Ha ez így van és elkezd terjedni lehet vége az 5.45/5.56/5.8 korszaknak? wow
Jól gondolom hogy ha M16 5.56 akkor 5.45 Ak-73/AK-1xx, 5.8 QBZ... ellen is véd? AMDs 7.62X39 ellen?
Ha ez így van és elkezd terjedni lehet vége az 5.45/5.56/5.8 korszaknak? wow
#83577
M48-ról van ilyen videó.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83576
Felborult, visszaborították, torony a helyén. linky
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#83575
Azért ne menjünk már le olyan szintre, hogy a torony a levegőben maradna, több komolyságot ha kérhetem. 😊
Amiért repülős videnyót linkeltem az nem más, mint, hogy pár töredék pillanatig az egész cucc szabadon esik. Ilyenkor ugye a tömeg szerepe valamelyest csökken. Hogy polkorrekt legyek... 😊 Mégsem mozdul el a torony egyik csörömpön se. Soha. Mert ha lehetséges lenne akkor az ilyen mutatványok bizony szigorúan tiltva lennének.
Vagy lehetne képeket keresni teljesen az oldalára borult hk-król is. Az az "ötcentis" rész nem fog úgy beékelődni mindig(!) hogy a tornyit megtartsa... Ha nem így lenne a felborult tankok javarésze a tornyát is elvesztené.
Amiért repülős videnyót linkeltem az nem más, mint, hogy pár töredék pillanatig az egész cucc szabadon esik. Ilyenkor ugye a tömeg szerepe valamelyest csökken. Hogy polkorrekt legyek... 😊 Mégsem mozdul el a torony egyik csörömpön se. Soha. Mert ha lehetséges lenne akkor az ilyen mutatványok bizony szigorúan tiltva lennének.
Vagy lehetne képeket keresni teljesen az oldalára borult hk-król is. Az az "ötcentis" rész nem fog úgy beékelődni mindig(!) hogy a tornyit megtartsa... Ha nem így lenne a felborult tankok javarésze a tornyát is elvesztené.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#83574
Nem akarok és mindegyik hk-ról anyagot... 😊
De arra már kaptunk választ, hogy a T-szériánál milyen megoldásokkal éltek, kíváncsi lennék, hasonlót használnak-e a nyugati mérnökök.
A "repülés", mint említettem, szvsz nem mérvadó - mint említettem, függőleges irányú erő kellene véleményem szerint, és mivel a torony tömege jelentős, így nem fog a levegőben maradni, míg a test kicsúszik alóla. Szerintem.
De arra már kaptunk választ, hogy a T-szériánál milyen megoldásokkal éltek, kíváncsi lennék, hasonlót használnak-e a nyugati mérnökök.
A "repülés", mint említettem, szvsz nem mérvadó - mint említettem, függőleges irányú erő kellene véleményem szerint, és mivel a torony tömege jelentős, így nem fog a levegőben maradni, míg a test kicsúszik alóla. Szerintem.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83573
0:30 körül pl.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#83572
Szerintem elsőre maradjuk az eredeti kérdenél, mely szerint nem elsősorban hanem csak a torony tömege tartja a helyén. 😊
Gondolom feltűnt, hogy a torony belógó részének a függőleges része milyen kicsi, tehát mindössze ennyit kellene ugrania a toronynak, hogy kimozduljon a helyéből. Mint mondjuk amikor jól meghajtják és rámennek valami kis ugratóra és repül minden. Most tegyük mellé, hogy a függőleges rész milyen kicsi és milyen nagy átmérőjű, fűszerezzük egy kis tűréssel.
Amúgy elég egy ny-i hkra a képes bizonyíték vagy csak úgy jó ha minden típusra külön-külön is megvan?
Gondolom feltűnt, hogy a torony belógó részének a függőleges része milyen kicsi, tehát mindössze ennyit kellene ugrania a toronynak, hogy kimozduljon a helyéből. Mint mondjuk amikor jól meghajtják és rámennek valami kis ugratóra és repül minden. Most tegyük mellé, hogy a függőleges rész milyen kicsi és milyen nagy átmérőjű, fűszerezzük egy kis tűréssel.
Amúgy elég egy ny-i hkra a képes bizonyíték vagy csak úgy jó ha minden típusra külön-külön is megvan?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#83571
Köszi, tegnap mint említettem, vagy egy-másfél órán át az ilyeneket nézegettem.
A T-34-76-os esetében nem csodálkoztam a rögzítésen, hiszen ott nincs kosár, a személyzet a toronyból lelógó üléseken ült, illetve a torony és a test tömeg-aránya nagyon az utóbbi felé hajlott.
A modern harckocsiknál már közel fele-fele a torony és a test tömegének aránya, van, amikor már a torony felé hajlik a mérleg (pl. a Leo2PL esetében). Emellett ott van a már említett szűk tűréses helyezkedés, vagyis hogy csak függőleges erővel lehet leemelni (volt dolgom bőven perselyekkel és csapokkal, ezen nem lepődök meg). Ráadásul maga a kvázi csapágyként funkcionáló, és kenőzsírral feltöltött perselyek között is van némi kohéziós erő. Szóval nekem nem tűnt ördögtől valónak az a gondolat, hogy a toronyt első sorban a gravitáció tartja a helyén...
Ettől függetlenül ha valakinek van ábrája, rajza, fotója a nyugati harckocsik toronygyűrűjének felépítéséről, ne tartja vissza, és akkor végre pontot lehet tenni a kérdés végére. 😊
A T-34-76-os esetében nem csodálkoztam a rögzítésen, hiszen ott nincs kosár, a személyzet a toronyból lelógó üléseken ült, illetve a torony és a test tömeg-aránya nagyon az utóbbi felé hajlott.
A modern harckocsiknál már közel fele-fele a torony és a test tömegének aránya, van, amikor már a torony felé hajlik a mérleg (pl. a Leo2PL esetében). Emellett ott van a már említett szűk tűréses helyezkedés, vagyis hogy csak függőleges erővel lehet leemelni (volt dolgom bőven perselyekkel és csapokkal, ezen nem lepődök meg). Ráadásul maga a kvázi csapágyként funkcionáló, és kenőzsírral feltöltött perselyek között is van némi kohéziós erő. Szóval nekem nem tűnt ördögtől valónak az a gondolat, hogy a toronyt első sorban a gravitáció tartja a helyén...
Ettől függetlenül ha valakinek van ábrája, rajza, fotója a nyugati harckocsik toronygyűrűjének felépítéséről, ne tartja vissza, és akkor végre pontot lehet tenni a kérdés végére. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83570
Majd igyekszek keresni valamit, egyelőre itt egy vid, kevesebb mint egy perc: , csak annyit nézz meg rajta, hogy a torony alja milyen mélyen van bent a testben. Mármint az a része ami ilyen szempontból teherviselőnek lehet tekinteni, szóval nem a kosár. 😊 Aztán ha van időd nézz meg pár videnyót ahol ugyanezzel a csörömppel száguldoznak, ugratnak. Esetleg mindeközben lőnek is.
Bocsi, de most csak ennyire van időm.
Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2017.08.07. 08:37:32
Bocsi, de most csak ennyire van időm.
Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2017.08.07. 08:37:32
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#83569
Más vizek: Az US ARMY tendert írt ki max. 50 000 darab 7,62x51mm-es gépkarabélyhoz / katonai puskához. A tender célja alapvetően az, hogy olyan fegyvert adjanak a katonák kezébe, amely képes a katonai (kerámiabetétes) ballisztikai mellényeket átütni, lévén nemrég beismerték, hogy az M16/M4 a rendszeresített 5,56x45mm-es lőszerrel képtelen arra, hogy ezt megtegye...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83568
Fél órája még azért panaszkodtam, hogy megint hétfő van, erre most tessék, ma máris tanultam valami nagyon is érdekeset!
Köszi ambasa! <#worship>
Tehát akkor a műszaki rajzok szerint legalábbis a T-szériában a szovjet/orosz harckocsiknál igenis rögzített a torony. Érdekes a T-72 megoldása is, hiszen a toronykoszorú úgy van megtervezve, hogy a belső 'persely' (ábrán 5-össel jelölve), amely oldható kötéssel van a toronyhoz rögzítve (és feltehetően több darabból áll) egy egy peremmel kapaszkodik a külső perselyen (ábrán 2-essel jelölve) kiképzett másik peremhez, amely megakadályozza, hogy a torony függőlegesen elmozduljon. Persze ehhez az is kell, hogy felül (1-es) és alul (7-es) egy-egy tömítés bent tartsa a kenőzsírt és kint tartsa a koszt... 😊
Ügyes megoldás, el kell ismerni...
Közben például találtam ilyet a Tigris I. esetén:
Lehet látni, hogy a toronykoszorú egy hatalmas golyós csapágy, és maguk a csapágygolyók viselik a torony súlyát
(jobb oldalt felül a golyók behelyezésére szolgáló nyílás látható),
pedig nekünk úgy tanították, hogy a csapágyak nem szereti a tengely irányú erőhatásokat 😊
Metszet ábrája egy kései Tiger 1 toronygyűrűnek
Most viszont akkor revizionálni kell a korábban írtakat. Mert hát tegnap azért én is vagy egy órát szántam arra, hogy utánanézzek, és például ilyen Quora bejegyzésekben határozottan írják, hogy csak a gravitáció tartja a helyén a tornyot. Most már kezdek kételkedni abban, hogy itt a nyugati mérnökök tényleg a gravitációra hagynák a dolgot...
Utoljára szerkesztette:
Köszi ambasa! <#worship>
Tehát akkor a műszaki rajzok szerint legalábbis a T-szériában a szovjet/orosz harckocsiknál igenis rögzített a torony. Érdekes a T-72 megoldása is, hiszen a toronykoszorú úgy van megtervezve, hogy a belső 'persely' (ábrán 5-össel jelölve), amely oldható kötéssel van a toronyhoz rögzítve (és feltehetően több darabból áll) egy egy peremmel kapaszkodik a külső perselyen (ábrán 2-essel jelölve) kiképzett másik peremhez, amely megakadályozza, hogy a torony függőlegesen elmozduljon. Persze ehhez az is kell, hogy felül (1-es) és alul (7-es) egy-egy tömítés bent tartsa a kenőzsírt és kint tartsa a koszt... 😊
Ügyes megoldás, el kell ismerni...
Közben például találtam ilyet a Tigris I. esetén:
Lehet látni, hogy a toronykoszorú egy hatalmas golyós csapágy, és maguk a csapágygolyók viselik a torony súlyát
(jobb oldalt felül a golyók behelyezésére szolgáló nyílás látható),
pedig nekünk úgy tanították, hogy a csapágyak nem szereti a tengely irányú erőhatásokat 😊
Metszet ábrája egy kései Tiger 1 toronygyűrűnek
Most viszont akkor revizionálni kell a korábban írtakat. Mert hát tegnap azért én is vagy egy órát szántam arra, hogy utánanézzek, és például ilyen Quora bejegyzésekben határozottan írják, hogy csak a gravitáció tartja a helyén a tornyot. Most már kezdek kételkedni abban, hogy itt a nyugati mérnökök tényleg a gravitációra hagynák a dolgot...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83567
Itt a T-72 toronykoszorú metszette (valahol középtájt)
Azért mert valami merev, oldható kötéssel van rögzítve, az nem jelenti hogy az ott lévő kötőelemek elviselnek egy extrém nagy nyíró, vagy húzó igénybevételt.
TG
Azért mert valami merev, oldható kötéssel van rögzítve, az nem jelenti hogy az ott lévő kötőelemek elviselnek egy extrém nagy nyíró, vagy húzó igénybevételt.
TG
karosszéktábornok.blog.hu