Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#83619
Egyáltalán van 7.62x51mm-es bull-pup karabély? <#confused>
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83618
a collapsible buttstock = bullpup kizárva.
#83617
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83616
Köszönöm!
Cifu: A darus megoldást bizonyos tornavértek esetén használták. Azoknál, hogy úgy mondjam a frontal armor fontosabb volt a mozgékonyságnál. 😊
Cifu: A darus megoldást bizonyos tornavértek esetén használták. Azoknál, hogy úgy mondjam a frontal armor fontosabb volt a mozgékonyságnál. 😊
#83615
Dehogynem, az MR-123 természetesen elsődlegesen CIWS-ként szolgált, az első változata még egyszerre csak egy, aztán a kései változatai már egyszerre négy, egy irányban lévő célt tudott követni, de tűzet vezetni egy rendszer egyszerre csak egy célra tudott, ezért vannak teleszórva MR-123 'Vympel' radarokkal a nagyobb hadihajók, a Slava-osztályon három, a Kirov-osztályon 4db látható, mindkét esetben két-két AK-630-as mellé tartozott egy-egy:
A rendszernek azonban nem volt a Phalanx CIWS-nél "megszokott" teljesen automata üzemmódja, minden esetben szükség volt a személyzet "jóváhagyására" ahhoz, hogy tüzet nyisson.
Utoljára szerkesztette:
A rendszernek azonban nem volt a Phalanx CIWS-nél "megszokott" teljesen automata üzemmódja, minden esetben szükség volt a személyzet "jóváhagyására" ahhoz, hogy tüzet nyisson.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83614
CIWS-ként akkor nem lehetett használni az AK-630-at? Vagy volt automata üzemmód?
#83613
Egy kis érdekesség, haditengerészet, MR-123 tűzvezető rendszer a Tarantul-osztályon, amely egy 76mm-es (AK-176) és két 30mm-es (AK-630) löveget irányított.
Tarantul I.
A rendszer radarja
A radar C/I/J hullámhossz tartományban műküdik, 0,5 mikromásodperces pulzusokkal, radardóm kereső üzemmódban percenként 15x tud körbefordulni, 3 fokos tűnyalábbal keres, fordulatonként 3,5 fokkal emelkedve 56°-ig. Ha célkövetésbe vált monopulzus módban max. 85°-ig emelkedhet az antenna. A radardóm mellett CCTV kamera és lézeres távolságmérő is helyet foglal.
MR-123 tűzvezető állás egy Tarantul I.-esen
1: Radar képernyő
2: CCTV kamera képernyője
3: (Légi) célpont repülési irány kijelzője
4: AK-176 célzás indikátora
5: AK-176 ballisztikai indikátora
6: #1 AK-630 cső irány visszajelző
7: #2 AK-630 cső irány visszajelző
8: #1 AK-630 maradék lőszer kijelző
9: #2 AK-630 maradék lőszer kijelző
10: Radar függőleges szögének visszajelzője
11: #1 AK-640 irány kijelző
12: #2 AK-630 irány kijelző
13: AK-630 tűzcsapás hosszának kiválasztója
14: Radar elektromos hálózat kijelző
A "Kolonka" kézi célzórendszer, amely az AK-630-asok tartalék irányzórendszere
Tarantul I.
A rendszer radarja
A radar C/I/J hullámhossz tartományban műküdik, 0,5 mikromásodperces pulzusokkal, radardóm kereső üzemmódban percenként 15x tud körbefordulni, 3 fokos tűnyalábbal keres, fordulatonként 3,5 fokkal emelkedve 56°-ig. Ha célkövetésbe vált monopulzus módban max. 85°-ig emelkedhet az antenna. A radardóm mellett CCTV kamera és lézeres távolságmérő is helyet foglal.
MR-123 tűzvezető állás egy Tarantul I.-esen
1: Radar képernyő
2: CCTV kamera képernyője
3: (Légi) célpont repülési irány kijelzője
4: AK-176 célzás indikátora
5: AK-176 ballisztikai indikátora
6: #1 AK-630 cső irány visszajelző
7: #2 AK-630 cső irány visszajelző
8: #1 AK-630 maradék lőszer kijelző
9: #2 AK-630 maradék lőszer kijelző
10: Radar függőleges szögének visszajelzője
11: #1 AK-640 irány kijelző
12: #2 AK-630 irány kijelző
13: AK-630 tűzcsapás hosszának kiválasztója
14: Radar elektromos hálózat kijelző
A "Kolonka" kézi célzórendszer, amely az AK-630-asok tartalék irányzórendszere
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83611
Tény, nem is nagyon volt nekik a szovjetekkel összehasonlítva, ami volt (Chaparral, VADS) azt is kivonták. Szuperszonikus gépek ellen ott a Patriot, közeli fenyegetésként tényleg inkább drónok vagy helik jöhetnek szóba. Mondjuk a drónok elterjedésével lehet, indokoltnak tartják, azok ellen viszont nem kell gyors cucc, inkább a detektálás lehet gond.
#83610
Ezzel az erővel felesleges bármilyen légvédelem megalkotása.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83609
A II.vh-ban a stand-off fegyverek (siklóbombák, robotrepülőgépek, stb.) sem voltak jellemzőek... 😉
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83608
Most a rakéta vagy a gépágyú részét kritizálod? 😊
A Sidewinder kb. a max., amit tudsz nyújtani, az AMRAAM még jobb lenne, de az már túl nagy egy ekkora felépítményhez szvsz.
A gépágyú meg kb. szóba se jöhet nagy sebességű vadászoknál.
A Sidewinder kb. a max., amit tudsz nyújtani, az AMRAAM még jobb lenne, de az már túl nagy egy ekkora felépítményhez szvsz.
A gépágyú meg kb. szóba se jöhet nagy sebességű vadászoknál.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83607
Mondjuk nem túl reális, hogy az USA csapatlégvédelemre szorulna, már a II. vh-ban sem volt jellemző...
#83606
Ez a AAA akkor legfeljebb helik vagy drónok ellen lenne jó. Nagysebességű vadászok ellen ez édeskevés.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83605
Az ADATS egy rakétával akarta megoldani a két feladatkört, ezért volt bukás.
Szvsz a GDLS úgy okoskodik, hogy amúgy is téma a Hellfire és a Stryker párosítása, akkor már nem kell sokat lépni, és ott lenne a viszonylag potens AIM-9X B2 mellette, az már a seregnél is megdobogtatná a szíveket.
A 30mm-es gépágyú esetén nem hiszen, hogy a 2A38 (30x165mm) szintű, 2000+ löv./perc tűzgyorsaságú eszközről lenne szó, ebben a kaliberen két opció van, az Mk.44 Bushmaster II (30x173mm lőszer), amely max. 200 lövés/perc-et tud és ez kerül a 30mm-es toronyba a Stryker Dragoon-ra. A másik az Apache-nál használt M230 (30x113mm lőszer), az ~625 löv/percet tud... Én inkább az utóbbira tippelnék...
Szvsz a GDLS úgy okoskodik, hogy amúgy is téma a Hellfire és a Stryker párosítása, akkor már nem kell sokat lépni, és ott lenne a viszonylag potens AIM-9X B2 mellette, az már a seregnél is megdobogtatná a szíveket.
A 30mm-es gépágyú esetén nem hiszen, hogy a 2A38 (30x165mm) szintű, 2000+ löv./perc tűzgyorsaságú eszközről lenne szó, ebben a kaliberen két opció van, az Mk.44 Bushmaster II (30x173mm lőszer), amely max. 200 lövés/perc-et tud és ez kerül a 30mm-es toronyba a Stryker Dragoon-ra. A másik az Apache-nál használt M230 (30x113mm lőszer), az ~625 löv/percet tud... Én inkább az utóbbira tippelnék...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83604
Elég érdekes, hogy az ATGM és SHORAD-ot egyesítenék egy járműben. Az ADATS erre volt próbálkozás 30 éve. Asszem nem lett túl sikeres.
Önmagában 30 mm-es ágyú erre a cuccra picit nagynak tűnik. A Tunguzkán van ilyen, csak sokkal nagyobb és stabilabb alapon.
Önmagában 30 mm-es ágyú erre a cuccra picit nagynak tűnik. A Tunguzkán van ilyen, csak sokkal nagyobb és stabilabb alapon.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83603
A GDLS kihozott egy koncepciót az US ARMY SHORAD-problémájára, gyakorlatilag a korábban már bemutatott Boeing Avenger továbbfejlesztés tornyát rakták a Stryker-re, és elnevezték Stryker Mobile SHORAD Launcher-nek (Stryker MSL). A torony 4db Hellfire és 2-3db AIM-9X Block 2 Siderwinder rakétát tart tűzkész állapotban, de állítólag a fejlesztési tervben van egy 30mm-es gépágyú integrálása is:
A Boeing már vagy 7-8 éve propagálja az Avenger feltámasztását, eredetileg négy Stinger és két, majd három Sidewinder párossal, majd később a Stinger kikerült a képből és Sidewinder és Hellfire párossal promózták.
Boeing Avenger @ AUSA 2014 kiállítás:
Kép ugyanerről:
A Boeing már vagy 7-8 éve propagálja az Avenger feltámasztását, eredetileg négy Stinger és két, majd három Sidewinder párossal, majd később a Stinger kikerült a képből és Sidewinder és Hellfire párossal promózták.
Boeing Avenger @ AUSA 2014 kiállítás:
Kép ugyanerről:
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83602
Zseniális. Ha belegondolok, hogy a gyerekkorunkban még olyan képek voltak, hogy a lovagi páncélos harcosoknak daru kellett, hogy lóra üljenek... 😄
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83601
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83600
Sajnos nem, de majd linkeld légyszi. 😊
#83599
Pár napja láttam egy videót ahol a középkori páncél és mai hátizsákos katona mozgását nézték meg gyakorló téren, de az istennek sem találom. Nem ismeri valaki ezt a videót véletlenül?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83598
Korábban már utaltak rá ( #83333 ), szívás. Csak hát most már nincs sok opciójuk...
Utoljára szerkesztette:
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83597
India.
India és MiG-29K strukturális problémák. Nem bírják a gépek a leszállások okozta gyűrődést.
India és MiG-29K strukturális problémák. Nem bírják a gépek a leszállások okozta gyűrődést.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83596
Lengyel Leo 2 A4 belseje 360°-os panorámakép töltő helyéről nézve
link
Balra lent ott van a toronyforgató szerkezet.
link
Balra lent ott van a toronyforgató szerkezet.
#83595
Igazából még lenne egy megoldás kideríteni, hol van a toronyforgató motor. Ha a testben van akkor macerás lenne letakarni a fogaskoszorút így a belső képeken látszana elég jól. Ha a motor a toronyban van akkor viszont jól takarható és takarni is szokták.
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Az orosz mondjuk be is rovátkolta és számozta a toronykoszorút, az irányzónál meg vágott egy lukat a leolvasáshoz. Igy kaptak egy baszott nagy szögmérőt. Ezzel és a bölcsőn lévő szintezőlibellával lőhették a ruszki tankok - a tankosok által közutálatnak örvendő - megosztott irányzású feladatokat, ők tán egyszerűen csak fedettnek mondták. 😊
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#83594
Ha tudnék, már prezentáltam volna. 😊
Itt van például ez a kép:
Na most e szerint a hidraulika pumpa a torony jobb hátsó részébe van (Hydr. Kraftversorgung), a toronyforgató motor (Seitenrichtantrieb) pedig bal oldalt alul, a tornyon belül van jelölve. Így logikus, hiszen akkor a tornyon belüli hidraulikát a toronyból látják el.
Ezek szerint igazad van neked is és Rudinak is. A toronyforgató motor a toronyban van, és a lenti képen akkor a toronykoszorú egybe van már szerelve a beszerelés előtt.
Itt van például ez a kép:
Na most e szerint a hidraulika pumpa a torony jobb hátsó részébe van (Hydr. Kraftversorgung), a toronyforgató motor (Seitenrichtantrieb) pedig bal oldalt alul, a tornyon belül van jelölve. Így logikus, hiszen akkor a tornyon belüli hidraulikát a toronyból látják el.
Ezek szerint igazad van neked is és Rudinak is. A toronyforgató motor a toronyban van, és a lenti képen akkor a toronykoszorú egybe van már szerelve a beszerelés előtt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83593
Kezdem belátni, hogy tévedhettem, bár a képek alapján nem mondanám, hogy minden szerkezet működését értem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83592
Gondolom akkor nem is túl nagy kérés, hogy erről meg te mutass valamit. 😊
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#83591
A kérdés az, hogy a toronyra vagy a testre rögzíted a forgató motort.
Ha a toronyra szereled (és a fogazott rész a testen van) akkor a mozgató motor tömegét is forgatnod kell, illetve meg kell oldani a motor energia-táplálását is. Mondtam már, hogy a legújabb (ill. egyes régebbi, pl. norvég) változatokat leszámítva a Leo2-ők hidraulikus toronyforgató motort használtak? 😊
Ha a motort a testre szereled, a fogazott rész pedig a tornyon van, akkor ezektől mind megszabadulsz, egyszerűbb szerkezet és kisebb forgatni való tömeg.
Én pont úgy látom, hogy semmi értelme annak, hogy a motort szereled a toronyra...
Utoljára szerkesztette:
Ha a toronyra szereled (és a fogazott rész a testen van) akkor a mozgató motor tömegét is forgatnod kell, illetve meg kell oldani a motor energia-táplálását is. Mondtam már, hogy a legújabb (ill. egyes régebbi, pl. norvég) változatokat leszámítva a Leo2-ők hidraulikus toronyforgató motort használtak? 😊
Ha a motort a testre szereled, a fogazott rész pedig a tornyon van, akkor ezektől mind megszabadulsz, egyszerűbb szerkezet és kisebb forgatni való tömeg.
Én pont úgy látom, hogy semmi értelme annak, hogy a motort szereled a toronyra...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83590
Te látod annak bármi értelmét, hogy a fogazott rész el tudna fordulni a testhez képest?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#83589
Nem meglepő módon nyugat alatt a tőlünk nyugatra lévő Eu.-i országokat értem - példálóztam is velük - valamint az amikat. Gondolom nem most találkoztál először ezzel, szóval nem értem a felháborodást.
Nem azért teheti meg a bombázást, mert annyira védi az állampolgárait. Akkor ezt a pénzt eü.-re költené. Egyszerűen kutyát nem érdekli a bombázás, de ha saját katonák halnak meg az már igen.
Nem azért teheti meg a bombázást, mert annyira védi az állampolgárait. Akkor ezt a pénzt eü.-re költené. Egyszerűen kutyát nem érdekli a bombázás, de ha saját katonák halnak meg az már igen.
#83588
Más szóval szerinted a képen valójában az összeszerelt toronygyűrűt látjuk.
Azért felhívnám a figyelmet, hogy a fogazott perem külső fele fémtiszta. Márpedig ha a felvetésed szerint ez fixen ül a testen, akkor ugyanolyannak kellene lennie, mint a perem alsó felének. A fémszín szerint ez elcsúszik valamint, tehát az én elméletem szerint a csapágyként viselkedő gyűrű részt mi nem látjuk ezeken a képeken, ez a forgórész, a csapágyként viselkedő elemek nélkül.
Azért felhívnám a figyelmet, hogy a fogazott perem külső fele fémtiszta. Márpedig ha a felvetésed szerint ez fixen ül a testen, akkor ugyanolyannak kellene lennie, mint a perem alsó felének. A fémszín szerint ez elcsúszik valamint, tehát az én elméletem szerint a csapágyként viselkedő gyűrű részt mi nem látjuk ezeken a képeken, ez a forgórész, a csapágyként viselkedő elemek nélkül.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83587
:...Ismerem ezt a képet, de hogy van rögzítve?... :
Nem csak a fogazott részen kívül hanem azon belül is van egy gyűrű nagy süllyesztett fejű csavarokkal.
Ezen a képen jobban látszik:
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Szerintem a fogazott gyűrű - amit a testhez rögzítenek - maga az alsó csapágyfészek. Erre ültetik rá a tornyot a felső csapágyfészekkel.
A tornyot a fogas gyűrűn belül látható - a toronyhoz csavarozott - gyűrű nem engedi leesni a testről.
#83586
Éééés ha már forgatjuk a tornyot, ha nem lenne rögzítve a torony, vagy ha csak a tömege tartaná ott, ugyan mi tartana ellen amikor azt a nem_is_olyan_könnyű tornyot megpörgetik majd megállítják?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#83585
Ha minden igaz így néz ki a luk torony nélkül: 
Tehát a fogaskoszorú a toronnyal együtt megy ki.
Tehát a fogaskoszorú a toronnyal együtt megy ki.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#83584
Ismerem ezt a képet, de hogy van rögzítve?
Látjuk a torony alsó részét, amelynek a belső része fogazott, ez csatlakozik a toronyforgató motorhoz.
Látunk még furatokat a fogakon kívül, feltehetően ezekkel rögzítik a felső toronykoszorúhoz a tornyot magát.
Nekem ebből nem jön át, hogy hol kapaszkodik a torony a testhez, ami például a #83583 -as hsz.-ben lévő ábrákból egyből kiderül.
Látjuk a torony alsó részét, amelynek a belső része fogazott, ez csatlakozik a toronyforgató motorhoz.
Látunk még furatokat a fogakon kívül, feltehetően ezekkel rögzítik a felső toronykoszorúhoz a tornyot magát.
Nekem ebből nem jön át, hogy hol kapaszkodik a torony a testhez, ami például a #83583 -as hsz.-ben lévő ábrákból egyből kiderül.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83583
Egy közeli a Leo2 A6 tornyáról alulról.
Nekem nagyon úgy tűnik hogy ez a torony is rögzítve van a testhez
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Nekem nagyon úgy tűnik hogy ez a torony is rögzítve van a testhez
#83582
Utoljára szerkesztette:
#83581
Sok minden ellen.
Aliról rendel kínai plate.
Aliról rendel kínai plate.
#83580
"A nyugatnak szerintem irreális elárásai vannak a veszteségek terén."
és mi az, hogy nyugat? És itt kinek vannak ilyen elvárásai...? vagy összefoglalóan az a nyugat ahol fontosnak (akár szted "ireálisan" kérdés mi az "irreális" és kinek) gondolják az állampolgárok életét, emberéletet...?
A dologhoz hozzájön, hogy a "nyugat" jellemzően megteheti, hogy 10-100m$os dolgokat dobjon le. És nagyon off de imo többek közt azért teheti meg mert fontos neki többek közt a fenti.
és mi az, hogy nyugat? És itt kinek vannak ilyen elvárásai...? vagy összefoglalóan az a nyugat ahol fontosnak (akár szted "ireálisan" kérdés mi az "irreális" és kinek) gondolják az állampolgárok életét, emberéletet...?
A dologhoz hozzájön, hogy a "nyugat" jellemzően megteheti, hogy 10-100m$os dolgokat dobjon le. És nagyon off de imo többek közt azért teheti meg mert fontos neki többek közt a fenti.
#83579
A "régi" OTV plate carrier és SAPI betéteknek 7,62x51 M80 páncéltörő lövedékből három találatnak kellett kibírnia.
Az "új" IOTV és E-SAPI betéteknél (2005-ben jelent meg) ugyanez .30(-06) M2 pct. lövedékkel. Apró probléma, hogy az E-SAPI nehezebb és kétszer drágább, mint a SAPI...
Na most a felvetés egyébként azért is furi, mert "kész", tehát polcról leemelhető fegyvert akarnak, így nem új kaliber, hanem a 7.62x51mm lesz a választott, és itt akad egy kis probléma - már az OTV + SAPI is képes alapvetően ellenállni ennek a kalibernek. Szóval max. egy új lőszerben bízhatnak.
Az persze tény, hogy az 5.56x45mm régóta elégtelen a kerámia betétes katonai ballisztikai mellények ellen. Feltehetően Szíria hozott némileg változást, mivel sok "irregurális" fegyveres már betétes ballisztikai mellényben indul harcba, tehát többé-kevésbé úgyan úgy védett, mint egy átlag amerikai baka....
Utoljára szerkesztette:
Az "új" IOTV és E-SAPI betéteknél (2005-ben jelent meg) ugyanez .30(-06) M2 pct. lövedékkel. Apró probléma, hogy az E-SAPI nehezebb és kétszer drágább, mint a SAPI...
Na most a felvetés egyébként azért is furi, mert "kész", tehát polcról leemelhető fegyvert akarnak, így nem új kaliber, hanem a 7.62x51mm lesz a választott, és itt akad egy kis probléma - már az OTV + SAPI is képes alapvetően ellenállni ennek a kalibernek. Szóval max. egy új lőszerben bízhatnak.
Az persze tény, hogy az 5.56x45mm régóta elégtelen a kerámia betétes katonai ballisztikai mellények ellen. Feltehetően Szíria hozott némileg változást, mivel sok "irregurális" fegyveres már betétes ballisztikai mellényben indul harcba, tehát többé-kevésbé úgyan úgy védett, mint egy átlag amerikai baka....
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83578
Tudni, hogy mi ellen vagy meddig védenek ezek a "kerámiabetétes" testpáncélok?
Jól gondolom hogy ha M16 5.56 akkor 5.45 Ak-73/AK-1xx, 5.8 QBZ... ellen is véd? AMDs 7.62X39 ellen?
Ha ez így van és elkezd terjedni lehet vége az 5.45/5.56/5.8 korszaknak? wow
Jól gondolom hogy ha M16 5.56 akkor 5.45 Ak-73/AK-1xx, 5.8 QBZ... ellen is véd? AMDs 7.62X39 ellen?
Ha ez így van és elkezd terjedni lehet vége az 5.45/5.56/5.8 korszaknak? wow
#83577
M48-ról van ilyen videó.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83576
Felborult, visszaborították, torony a helyén. linky
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#83575
Azért ne menjünk már le olyan szintre, hogy a torony a levegőben maradna, több komolyságot ha kérhetem. 😊
Amiért repülős videnyót linkeltem az nem más, mint, hogy pár töredék pillanatig az egész cucc szabadon esik. Ilyenkor ugye a tömeg szerepe valamelyest csökken. Hogy polkorrekt legyek... 😊 Mégsem mozdul el a torony egyik csörömpön se. Soha. Mert ha lehetséges lenne akkor az ilyen mutatványok bizony szigorúan tiltva lennének.
Vagy lehetne képeket keresni teljesen az oldalára borult hk-król is. Az az "ötcentis" rész nem fog úgy beékelődni mindig(!) hogy a tornyit megtartsa... Ha nem így lenne a felborult tankok javarésze a tornyát is elvesztené.
Amiért repülős videnyót linkeltem az nem más, mint, hogy pár töredék pillanatig az egész cucc szabadon esik. Ilyenkor ugye a tömeg szerepe valamelyest csökken. Hogy polkorrekt legyek... 😊 Mégsem mozdul el a torony egyik csörömpön se. Soha. Mert ha lehetséges lenne akkor az ilyen mutatványok bizony szigorúan tiltva lennének.
Vagy lehetne képeket keresni teljesen az oldalára borult hk-król is. Az az "ötcentis" rész nem fog úgy beékelődni mindig(!) hogy a tornyit megtartsa... Ha nem így lenne a felborult tankok javarésze a tornyát is elvesztené.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#83574
Nem akarok és mindegyik hk-ról anyagot... 😊
De arra már kaptunk választ, hogy a T-szériánál milyen megoldásokkal éltek, kíváncsi lennék, hasonlót használnak-e a nyugati mérnökök.
A "repülés", mint említettem, szvsz nem mérvadó - mint említettem, függőleges irányú erő kellene véleményem szerint, és mivel a torony tömege jelentős, így nem fog a levegőben maradni, míg a test kicsúszik alóla. Szerintem.
De arra már kaptunk választ, hogy a T-szériánál milyen megoldásokkal éltek, kíváncsi lennék, hasonlót használnak-e a nyugati mérnökök.
A "repülés", mint említettem, szvsz nem mérvadó - mint említettem, függőleges irányú erő kellene véleményem szerint, és mivel a torony tömege jelentős, így nem fog a levegőben maradni, míg a test kicsúszik alóla. Szerintem.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83573
0:30 körül pl.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#83572
Szerintem elsőre maradjuk az eredeti kérdenél, mely szerint nem elsősorban hanem csak a torony tömege tartja a helyén. 😊
Gondolom feltűnt, hogy a torony belógó részének a függőleges része milyen kicsi, tehát mindössze ennyit kellene ugrania a toronynak, hogy kimozduljon a helyéből. Mint mondjuk amikor jól meghajtják és rámennek valami kis ugratóra és repül minden. Most tegyük mellé, hogy a függőleges rész milyen kicsi és milyen nagy átmérőjű, fűszerezzük egy kis tűréssel.
Amúgy elég egy ny-i hkra a képes bizonyíték vagy csak úgy jó ha minden típusra külön-külön is megvan?
Gondolom feltűnt, hogy a torony belógó részének a függőleges része milyen kicsi, tehát mindössze ennyit kellene ugrania a toronynak, hogy kimozduljon a helyéből. Mint mondjuk amikor jól meghajtják és rámennek valami kis ugratóra és repül minden. Most tegyük mellé, hogy a függőleges rész milyen kicsi és milyen nagy átmérőjű, fűszerezzük egy kis tűréssel.
Amúgy elég egy ny-i hkra a képes bizonyíték vagy csak úgy jó ha minden típusra külön-külön is megvan?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#83571
Köszi, tegnap mint említettem, vagy egy-másfél órán át az ilyeneket nézegettem.
A T-34-76-os esetében nem csodálkoztam a rögzítésen, hiszen ott nincs kosár, a személyzet a toronyból lelógó üléseken ült, illetve a torony és a test tömeg-aránya nagyon az utóbbi felé hajlott.
A modern harckocsiknál már közel fele-fele a torony és a test tömegének aránya, van, amikor már a torony felé hajlik a mérleg (pl. a Leo2PL esetében). Emellett ott van a már említett szűk tűréses helyezkedés, vagyis hogy csak függőleges erővel lehet leemelni (volt dolgom bőven perselyekkel és csapokkal, ezen nem lepődök meg). Ráadásul maga a kvázi csapágyként funkcionáló, és kenőzsírral feltöltött perselyek között is van némi kohéziós erő. Szóval nekem nem tűnt ördögtől valónak az a gondolat, hogy a toronyt első sorban a gravitáció tartja a helyén...
Ettől függetlenül ha valakinek van ábrája, rajza, fotója a nyugati harckocsik toronygyűrűjének felépítéséről, ne tartja vissza, és akkor végre pontot lehet tenni a kérdés végére. 😊
A T-34-76-os esetében nem csodálkoztam a rögzítésen, hiszen ott nincs kosár, a személyzet a toronyból lelógó üléseken ült, illetve a torony és a test tömeg-aránya nagyon az utóbbi felé hajlott.
A modern harckocsiknál már közel fele-fele a torony és a test tömegének aránya, van, amikor már a torony felé hajlik a mérleg (pl. a Leo2PL esetében). Emellett ott van a már említett szűk tűréses helyezkedés, vagyis hogy csak függőleges erővel lehet leemelni (volt dolgom bőven perselyekkel és csapokkal, ezen nem lepődök meg). Ráadásul maga a kvázi csapágyként funkcionáló, és kenőzsírral feltöltött perselyek között is van némi kohéziós erő. Szóval nekem nem tűnt ördögtől valónak az a gondolat, hogy a toronyt első sorban a gravitáció tartja a helyén...
Ettől függetlenül ha valakinek van ábrája, rajza, fotója a nyugati harckocsik toronygyűrűjének felépítéséről, ne tartja vissza, és akkor végre pontot lehet tenni a kérdés végére. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83570
Majd igyekszek keresni valamit, egyelőre itt egy vid, kevesebb mint egy perc: , csak annyit nézz meg rajta, hogy a torony alja milyen mélyen van bent a testben. Mármint az a része ami ilyen szempontból teherviselőnek lehet tekinteni, szóval nem a kosár. 😊 Aztán ha van időd nézz meg pár videnyót ahol ugyanezzel a csörömppel száguldoznak, ugratnak. Esetleg mindeközben lőnek is.
Bocsi, de most csak ennyire van időm.
Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2017.08.07. 08:37:32
Bocsi, de most csak ennyire van időm.
Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2017.08.07. 08:37:32
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás