
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#85636
A kép még mindig nem tiszta nekem. Csak a második írásban használják a "snorkel" (légperiszkóp) szót, ezt használják a D/E tengók arra, hogy a diesel-motorjaikat működtethessék a felszín alatt, periszkóp mélységben haladva. Természetesen a snorkel egyben friss levegővel látja el az egész tengeralattjárót, de az akkumulátorok a tengó legalsó pontján vannak, ráadásul az elülső aksi részlegben történt a rövidzárlat. A snorkelt úgy tervezik, hogy ha átcsap felettük a hullám, akkor egy szelep lezár, megakadályozva azt, hogy víz kerülhessen a motorok légszívóiba. A II.Vh idején ezt a német tengósok azért utálták, mert ilyenkor a diesel-motorok a hajó belsejében lévő levegőt használják tovább, tehát ha a szelep sokáig marad zárva, egyszerűen elhasználja a személyzet által is lélegzett oxigén.
Amennyire tudom, a modern(ebb) tengóknál ma már úgy működik, hogy ha elzár a szelep, akkor a diesel-motorok teljesítményét először visszaveszi, aztán ha 2-3 másodpercnél tovább zárva van, akkor le is állítja.
Ha a tengó snorkelezés közben jelentősebb mennyiségű vizet kapott (hiszen az aksiig is eljutott egy jókora adag), akkor a légperiszkóp szelepénél is kellett valami bajnak lennie. Szóval feltehetően események láncolata sült el rosszul. Ha tűz ütött ki, akkor szinte biztos, hogy alapos és folyamatos átszellőztetés következett, a tenger háborgott akkor is tudomásom szerint, tehát a felszínen nem lehetett egy leányálom haladni, és a megfogalmazásból nekem az jött le, hogy a tűz jelentése után továbbra is víz alatt haladva mentek tovább, de fél aksi kapacitással. A hidrogén-robbanás teória alapján a szellőztetéssel sem stimmelt minden.
BTW egy aksitűz után nem teljesen értem, hogy miért nem kért segítséget a kapitány. Az aksitűz és a hidrogén-fejlődés kéz a kézben jár ezeknél az aksitipusoknál... :(