94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
fonak #90398 Itt mit kell látni? -
#90397 -
SZUsszan #90396 Meg nehéz meglőni a pajzs mögül kilógó lábat, kilövő kezet, meg a többieket ha folyamatosan villog rád négy lámpa+lőnek is. -
JanáJ #90395 Ok katonak, nem zsaruk. A lampa tudtommal azert is van, hogy oda lojjon az ellen, mert ott a legerosebb. -
#90394
00:40
A felhúzó majdnem szemen veri. -
aksurv2 #90393 Hasznos az a lézer egy atlagos uvegfeluletekkel tükrökkel teli lakasban. 200 lumen felet jo esellyel csak kibaszol magaddal. -
#90392
01:19
Egyik elvakítja a kollégát a másik meg fegyvert fog rá. -
#90391 -
#90390 -
#90389 1. De. Súlyos gépelési hiba. A HTÖ-re asszem ott hivatkozik, tehát kiderülhet a hiba.
2. Bevallom az orosz írás matekja néha fura volt, de nekem ez jött le. Mauler léptékű rakétát képzeltek el. Lett a végén majdnem kétszerakkora...
3. Nem tudom, én már csak a magyar fordítást láttam. De lehetséges, hogy a fire fighting valahogy ez lett. Szerintem ez a rendszer automatikus célkövetéséről szól tehát pontosnak tűnik fordítás.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.03.27. 15:29:04 -
JanáJ #90388 Szép. -
F1End #90387 Like
Három kérdésem/hozzáfűzésem lenne a dokumentumhoz:
1. A 13. oldal alján lévő sárga négyzetben a következő található: "A rádió parancsvezérelt rakéták pontossága a félaktív vezérléssel szemben a távolsággal nő." - Itt nem azt akartad írni, hogy a távolsággal csökken?
2. Efölött: " Az egyéb berendezések becsült tömege (amibe benne foglaltatott a harci rész, a rádiós közelségi gyújtó,
a repülésvezérlő és az energiaforrás) 31 kilogramm volt." - viszont két mondattal ezelőtt külön meg van adva a harci rész minimális tömege, mint 14,5 kg. Ez a bekezdés tehát azt jelenti, hogy 31 kg = 14,5 kg harci rész + 16,5kg közelségi gyújtó, repülésvezéről, energiaforrás?
3. A 21. oldalon ez szerepel: " A járműveket felszerelték harctéri szűrővel OV-65G hűtő/szellőztető
egységgel, R-124-es tank kommunikációs rendszerrel, V-123-as rádióval, automatikus tűzvezető rendszerrel,
sugárzásmérővel és vegyi mentesítővel13 valamint éjszakai vízi átkelést elősegítő eszközökkel" - jól gondolom, hogy ez tűzoltó rendszer akar lenni valójában? -
robgros #90386 Nemrég akadt a kezembe:
https://www.libri.hu/konyv/viktor_szuvorov.felszabaditok.html
Érdekfeszítő leírása/korképe a szovjet hadseregnek.. -
#90385 A lehető legrövidebben. Megfelelő a célra. Nagyon nem a "papírtigris" kategória volt a gép. Nem a legideálisabb, mert az AGM-28 ellen is már CAP-elés lett volna az ideálisabb. Okkal hordozta a B-52 az AGM-28-at és az FB-111 meg okkal ment volna alacsonyan és eregette volna a AGM-69 SRAM-ot.
A MiG-31 okkal készült, még az AGM-28 ellen is megfelelőbb válasz volt, nemhogy az Tomahawk ás AGM-86 ALCM ellen. -
robgros #90384 -70-es évek
-bombázók ellen
-PD változat -
#90383 A vegyes gőz/EMALS ötletnek jó. Csak akkor kezd remegni a léc, ha mindkettőnek be kell építeni a gépészetét. Egyáltalán nem biztos, hogy elfér ez. Még akkor is, ha lefelé skálázható lenne mindkettő. Csak a baj akkor meg az lenne, hogy egyedi lenne a hordozó a többitől, aztán később ezért lehetne szétkapni az egészet megint.
A GT és liftek azok, amik érdekesek. Hagyományosan bevett, magas szintű ipara van a jenkiknek ezen a téren. Mi változott meg...?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.03.27. 13:24:48 -
#90382 Az EMALS és az AAR vadonatúj, a radarral együtt, ott nem meglepő, hogy voltak / vannak gondok. Ezzel együtt is furcsa, hogy az új technológiákat rögtön élesbe dobták be, és az EMALS nem mondjuk 4. számú katapultnak lett volna beépítve kísérletképpen valamelyik Nimitz-osztályú egységbe, vagy az Enterprise-ba, ha már úgy is kivonás előtt állt.
A gőzturbinák és a liftek esete... hát, az más kérdés... -
#90381 Szinte az is csoda, hogy az USNI a gőzturbinát ki tudta deríteni, mert a hivatalos szöveg csak a meghajtást említette... Hogy milyen jellegű a probléma, az sajnos nem derül ebből ki... -
millerius #90380 Az ipari fejlődés az elsősorban kutatás/fejlesztés/tervezési szinten folyik, úgy tűnik ott még megfizetik a hozzáértést és tapasztalatot az USA-ban, és legtöbbször távol is tudják tartani a "humán-managereket" a döntő pontoktól (de már ott sem mindig!). A gyártás az már szakmunkás-tapasztalati szintet jelent, ahol a pénzügyi managerek sokszor úgy döntenek hogy nem probléma ha Jimmy meg a George az egész brigáddal együtt elmennek a kevés fizu miatt, majd jön a Pablo meg a Gomez a csapatával, azok félpénzért is örülnek hogy van állásuk. A minőség meg olyan amilyen ... -
#90379 Egy ilyen kérdés értelmezhetetlen.
Melyik korban?
Mi ellen?
Milyen célra?
Melyik változata? -
robgros #90378 Vélemények a MiG-25 elfogóvadászról? -
#90377 Számorma felfoghatatlan, hogy alapvető dogokat nem tudnak megcsinálni. Vagy mi változott a műszaki tartalomban, hogy pl. n+1 CVN után liftet nem tudják megcsinálni?
Kicsit néha az az érzésem, hogy globális tűnnek el az iparból néha skillek a fejlődés ellenére is... -
JanáJ #90376 A forrás nem írja milyen jellegű probléma? A konstrukció hibás, vagy a megvalósítás döcögős?
Mi tart egy évig egy próba üzemen? (2019 nov - 2021) -
#90375 A CVN-78 USS Gerard R. Ford lassan csatlakozni fog az LCS-osztályokhoz illetve a Zumwalt-osztály által képviselt hasznavehetettlen hadihajó státuszhoz. Ez persze poén, de az kevésbé, hogy nemrég kiderült, extra 3 hónapot fog a hajóegység a szárazdokkban tölteni, mivel a hírek szerint a gőzturbinái soron kívüli karbantartást igényelnek. A Gerard R. Ford meglehetősen kacifántos élettel bír, 2009-től 2013-ig építették, de 2014 januárjában kiderült, hogy súlyos megbízhatósági gondjai vannak az elektromagnetikus katapultjaival (EMALS), a fékező-drótkötél-rendszereivel, a repülőgépeket és fegyvereket szállító liftekkel és a radarjával is. 2016-ban ehhez a listához a gőzturbinák is csatlakoztak, amelyeket akkor megjavítottak állítólag. 2017-ben végre kifutott a shakedown útjára, amely után a haditengerészet aktív állományba vette. Erre azért volt szükség, mert a US NAVY ekkoriban (az Enterprise kivonása után) csak 10 hordozót tudott kiállítani, márpedig a törvényhozás által megállapított szám 11 volt. Ez főleg annak a fényében homlokráncolós, hogy 2018 végén szárazdokkba került, és ekkor találkoztak a most felhozott gőzturbina-problémákra, így leghamarabb 2019 novembere körül kerülhet ismét vízre. A szokásos eljárásokat tekintve ez azt jelenti, hogy 2021 előtt aligha lesz valóban bevethető, csaknem 8 évvel a vízre bocsátása után...
Ez egyébként azért is kínos, mert bár épül a Ford-osztályból a CVN-79 John F. Kennedy és a CVN-80 Enterprise, de egyben további két egységet (a még név nélküli CVN-81 és -82) rendeltek meg, márpedig a hajóosztály a jelek szerint sok problémával bír még... -
#90374 Ebben minden benne van emlékeim szerint. Csak ezt elfelejtettem a mellékletek közé tenni... A 2019-es változatban benne lesz. -
F1End #90373 Van arról leírás, hogy pontosan milyen költségekből állnak ezek össze?
A "PAA" és a "TAI" mit jelent? -
#90372 De, gyártják még a 747-8i-t, ám a megrendelésállomány fogytán van, várhatóan 3-4 év múlva ki is fut. Itt az történhetett, hogy a Boeing vásárlót keresett a két gépre, de nem talált (különben nem üllne a sivatagban a két gép bő három éve), mivel viszont a VC-25B amúgy is igényel két óriásgépet, a cég addig alkudozott, míg az USAF számára vonzó nem lett az ajánlatt úgy, hogy a két gépet alakítják át... -
JanáJ #90371 Érdekes, hogy "használt" gépeket használnak fel. Nem gyártják már az altípust, vagy miért lehet ez? -
#90370 Upss
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
-
#90369 9K33 Osza és fejlesztésének története. -
#90368 Ha meg kellene tippelni, melyik a legdrágább katonai gép a világon, feltehetően a legtöbb voksot a B-2A Spirit kapná, ami cirka 700 millió dollárba fáj(t), per darab. No, ez most a múlté lesz. Igaz az USAF 'Air Force One', vagyis a jelenleg VC-25A jelű gép utódai nem is biztos, hogy beleférnek ebbe a halmazba. Az USAF költségvetésébe két utódjelölt ráadásul nem dedikáltan ennek épített gép lesz, ugyanis évek óta fűre vannak állítva - eredetileg az orosz Transero légitársaság rendelte meg őket, de aztán 2015-ben csődbe mentek, a két Boeing 747-8i pedig azóta várja sorsát. Ami a jelek szerint az lesz, hogy az Egyesült Államok elnökének különgépei lesznek, VC-25B jelöléssel.
A két hófehér festésű B747-8i Victorville-ben
Hogy mennyiért? A VC-25B program teljes költsége 5,3 milliárd dollár, ebből a két gép költsége 4,63 milliárd dollár, vagyis a darabáruk 2,315 milliárd dollár. A 747-8i "listaára" olyan 400 millió dollár, vagyis csaknem további két milliárd dollárba kerül átépítésük, amely nem csak a luxus belsőt takarja, de ugye megerősített fedélzeti rendszereket, egy csomó kommunikációs rendszert és persze a legfejletebb (de nem részletezett) önvédelmi rendszereket. A többi költség a földi kiszolgálással kapcsolatos leginkább, például új hangárra lesz szükség, mivel a VC-25A gépeknek épített extravagáns hexagon-hangárba pont nem férnek be... -
#90367 Ha jól értem brazil önjelölt Think Tank a fazon, márpedig Brazília ugye nemrég döntött a Gripen NG mellett.
Emiatt azért valahol érdekes is a videó, mert nekem új az a 'történet', hogy Dél-Afrika 10 000 $ / repült órával számol a Gripenre. -
#90366 Tökéletesen használhatatlan értékekkel van tele, ami nem azonos mérce szerint készült.
A HTKA gripen FAQ mellékletében találsz USAF költségeket, amit a "minden benne van" éves mozgó átlag szerint készült. Ott szépen csoportosítottam, de itt a direkt link is.
Itt.
A magyar Gripen lízing ára kb. 50-90k USD/óra...
No comment...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.03.24. 21:32:18 -
#90365 operating costs per flight hour of Military’s Fighter jets
Air Force One -
SZUsszan #90364
Arról magyaráznak, hogy a páncél vs tűzerő vs gyorsaság szentháromság hülyeség. -
#90363 -
#90362 Hiánypótló munka jelent meg Becz László jóvoltából, a MiG-21-esek, és azok legfontosabb fegyveréről angol nyelven.
Pár oldalas ízelítő elérhető innen.
Mivel magánkiadásban jelent meg, megrendeléshez írjatok a szerzőnek, elérhetősége a 6. oldalon. -
#90361 Egy "meteorológiai ballon vadász"
link
google képek -
#90360 -
#90359 Tallin komplexum (az első Sz-200-as) komoly fejtörést jelentett az amcsiknak. A műholdas fotókról nem tudták eldönteni hogy ez most lérak, vagy ABM?
Ráadásul a vitát befolyásolta, hogy akkoriban meg kellett indokolni az új amcsi MIRV fejek kifejlesztését.
The Space Review
+1 extra, egy a témába vágó érdekes bevetés, és fedőtörténete...
htka
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.03.23. 06:44:52