Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#89264
Nem függ a darabár a megrendelt mennyiségtől sem...
#89263
Érdekes és tanulságos az árképzés...
(mindegyik ajánlat az idei nyár utáni)
Japan of thirty-two (32) AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) for an estimated cost of $63 million.
Denmark of twenty-eight (28) AIM-120 C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) for an estimated cost of $90 million.
Netherlands for twenty-six (26) AIM-120 C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM). The estimated cost is $53 million.
Norway for sixty (60) AIM-120 C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) for an estimated cost of $170 million.
Poland for one hundred fifty (150) AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) for an estimated cost of $250 million.
Finland of three hundred (300) AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) for an estimated cost of $435 million.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.11.30. 18:38:48
(mindegyik ajánlat az idei nyár utáni)
Japan of thirty-two (32) AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) for an estimated cost of $63 million.
Denmark of twenty-eight (28) AIM-120 C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) for an estimated cost of $90 million.
Netherlands for twenty-six (26) AIM-120 C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM). The estimated cost is $53 million.
Norway for sixty (60) AIM-120 C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) for an estimated cost of $170 million.
Poland for one hundred fifty (150) AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) for an estimated cost of $250 million.
Finland of three hundred (300) AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) for an estimated cost of $435 million.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.11.30. 18:38:48
#89262
Ilyen drága AIM-120 szerződést még nem láttam.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#89261
Qatar extra adag rakétát vesz a NASAMS komplexumaihoz.
- forty (40) AIM 120C-7 AMRAAM missiles
- one (1) spare AIM 120C-7 AMRAAM guidance section
- one (1) spare AIM-120C-7 control section
- eight (8) AMRAAM Captive Air Training Missile (CATM-120C)
- missile containers
The estimated cost is $215 million.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.11.30. 16:23:25
- forty (40) AIM 120C-7 AMRAAM missiles
- one (1) spare AIM 120C-7 AMRAAM guidance section
- one (1) spare AIM-120C-7 control section
- eight (8) AMRAAM Captive Air Training Missile (CATM-120C)
- missile containers
The estimated cost is $215 million.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.11.30. 16:23:25
#89260
Tudtommal fele annyi hely volt, mint ember.
#89259
Mindenkinek? Ez biztos? Amikor még a mostani tengókon is van hot bunking és a legkezdőbbek még mindig a torpedótérben alszanak az LA-n vagy talán még a Virginián is?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#89258
Nálam már ott nyertek, hogy klíma, hűtőszekrény, mindenkinek saját priccs.
Everybody wants to win the lottery. Everybody wants to fuck Scarlett Johansson!
#89257
A Typ IX D2 az igazán hasonló kategória.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#89256
Type IX.:
Vízkiszorítás:
1,032 t felszínen
1,152 t alámerülve
Hossz: 76.50 m
Szélesség: 6.51 m
Magasság: 9.40 m
Merülés: 4.70 m
Balao-osztály:
Vízkiszorítás:
1,550 t felszínen
2,429–2,463 t alámerülve
Hossz: 94.9–95.0 m
Szélesség: 8.3 m
Merülés 5.13 m
Utoljára szerkesztette:
Vízkiszorítás:
1,032 t felszínen
1,152 t alámerülve
Hossz: 76.50 m
Szélesség: 6.51 m
Magasság: 9.40 m
Merülés: 4.70 m
Balao-osztály:
Vízkiszorítás:
1,550 t felszínen
2,429–2,463 t alámerülve
Hossz: 94.9–95.0 m
Szélesség: 8.3 m
Merülés 5.13 m
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#89255
De még azoknál is nagyobb volt. Asszem. Baromi rég néztem utána.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#89254
Oké, de jóval nagyobbak is voltak, ezért mondtam, hogy a Type IX.-hez lehet inkább hasonlítani őket.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#89253
A II. vh korszerűbb jenki tengóin volt légkondi, ami trópusi környezetben azért nem volt mindegy. A Type VII-hez képest erős túlzással szállodák voltak amennyire tudom.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#89252
A IX.-es osztályhoz mérhetőek, de főleg a háború elején katasztrofálisan gyengébbek annál. Az 1941-ig épített Tambor osztály 76 méterig merülhetett, az utána következő Gato-osztály is mindössze 90 méterre, még az 1943-ban hadrendbe állt Balao-osztály is csak 120 méterre - Type IX.: 230 méter. Az amerikai egységek sebessége ugyanakkor általában valamivel jobb volt (felszínen 20-21 csomó, szemben a német tengók jellemzően 17-18 csomós sebességével, víz alatt 8-9 csomó, szemben a német 7-8 csomóval). Ahol az amerikaiak még fölényben voltak, az a 6 + 4 vetőcső, míg a németeknél 4 + 1 ill. 4 + 2 volt a bevett.
A Gato-osztály belső felépítése
Ezzel együtt még a korabeli német tengókhoz képest is nagyon alulmaradtak, nem véletlen, hogy a háború után az Type XXI. olyan nagy becsben volt tartva. Az amerikaiak nekiálltak átalakítani a meglévő több, mint 100db Balao és Tench osztályú tengókat, hogy áramvonalasítják őket (fedélzeti ágyúkat leszerelték, a tornyok megváltoztak, stb.), egyes esetekben a két diesel-gépházból az egyiket fel is számolták (mondván úgy sem a felszíni sebesség számít), idővel új radarokat és egyes esetekben szonárokat kaptak illetve nagyobb akkumulátor-telepeket építettek beléjük, plusz egyes egységek légperiszkópot is kaptak. Ez volt a Guppy I (IA és I😎 - II (IIA) és III program, amely különböző szinten valósította meg ezeket. De még így is csak a tengók átalakításának egy része valósult meg pénzhiány miatt, így egy csomó egység csak áramvonalasítást és légperiszkópot kapott, meg a fedélzetén pár dolgot egyszerűsítettek / felszámoltak a tapasztalatok alapján (Fleet Snorkel Program). Az áramvonalasított és nagyobb aksival szerelt tengók közül néhány a 18 csomós víz alatti sebességet is elérte. Viszont a merülési mélységük változatlan maradt, vagyis 90-120 méternél mélyebbre nem merészkedtek...
Corporal (SS-346), Cobbler (SS-344), Clamagore (SS-343) és a Blenny (SS-324), előbbi három Guppy III., utóbbi Guppy IA után, az 1960-as évek végén
Utoljára szerkesztette:
A Gato-osztály belső felépítése
Ezzel együtt még a korabeli német tengókhoz képest is nagyon alulmaradtak, nem véletlen, hogy a háború után az Type XXI. olyan nagy becsben volt tartva. Az amerikaiak nekiálltak átalakítani a meglévő több, mint 100db Balao és Tench osztályú tengókat, hogy áramvonalasítják őket (fedélzeti ágyúkat leszerelték, a tornyok megváltoztak, stb.), egyes esetekben a két diesel-gépházból az egyiket fel is számolták (mondván úgy sem a felszíni sebesség számít), idővel új radarokat és egyes esetekben szonárokat kaptak illetve nagyobb akkumulátor-telepeket építettek beléjük, plusz egyes egységek légperiszkópot is kaptak. Ez volt a Guppy I (IA és I😎 - II (IIA) és III program, amely különböző szinten valósította meg ezeket. De még így is csak a tengók átalakításának egy része valósult meg pénzhiány miatt, így egy csomó egység csak áramvonalasítást és légperiszkópot kapott, meg a fedélzetén pár dolgot egyszerűsítettek / felszámoltak a tapasztalatok alapján (Fleet Snorkel Program). Az áramvonalasított és nagyobb aksival szerelt tengók közül néhány a 18 csomós víz alatti sebességet is elérte. Viszont a merülési mélységük változatlan maradt, vagyis 90-120 méternél mélyebbre nem merészkedtek...
Corporal (SS-346), Cobbler (SS-344), Clamagore (SS-343) és a Blenny (SS-324), előbbi három Guppy III., utóbbi Guppy IA után, az 1960-as évek végén
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#89251
A II. Vh-s ami tengók milyenek voltak a német U-boatokhoz képest? Addig jutottam, hogy zöldfülű volt a legénység a háború elején és az első torpedó katasztrofális volt az amerikai oldalon.
#89250
A valós katona alatt általában a harcolót értik. 5000 harcoló mögé meg kell 10-15k nem harcoló. :-(
#89249
Nah megvan a honvédség reformja. 50évre emelik a hadkötelezettséget.
Eközben a 31.000fős Magyar honvédségben 1.000-5.000 közti számokat hallok arról, hogy hány valós harcértékű katonánk van. Az 1.000 engem is meglepett.
és minek a hadkötelezettséget 50évre emelni ha zárolt készletekben is már csak 1000res nagyságrendben van AMD?
Eközben a 31.000fős Magyar honvédségben 1.000-5.000 közti számokat hallok arról, hogy hány valós harcértékű katonánk van. Az 1.000 engem is meglepett.
és minek a hadkötelezettséget 50évre emelni ha zárolt készletekben is már csak 1000res nagyságrendben van AMD?
#89248
Ugyan úgy működik, mint a "színes" érzékelők, tehát színszűrőket használ, ha jól értem. Az érzékenysége nagyobb, hála a jóval nagyobb pixelméretnek. Meg elé kell egy olyan lencserendszer, ami mindezt megtámogatja. A közvetlen konkurense a Canon ME20F-SH, az olyan 30.000 US$. Gondolom ez még drágább...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#89247
A rombolós hírt a HTKA-n kitettem vagy itt, amikor szóba került, hogy milyen drágák egyes fregattok, hogy AB FIII árban volt.
A pixelméret nekem így nem mond semmit. Eleve azt nem értem, hogy mitől színes, amikor minden más csak szín nélküli képet ad.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.11.28. 14:38:56
A pixelméret nekem így nem mond semmit. Eleve azt nem értem, hogy mitől színes, amikor minden más csak szín nélküli képet ad.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.11.28. 14:38:56
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#89246
@Molni, #89241: Csak azon lepődtem meg, hogy ilyen kis távolságba engedik őket...
@HPASP, #89242: Oh, akkor érdemes lesz nézni. ^_^
@Janáj, #89243: Wow, 4 év alatt 10 romboló? Az azért nem rossz....
@Ximix, #89244: Az bakker igen! Nagyon nem semmi...
@Molni, #89245: Ha jól értelmezem nagy méretű pixelekből áll az érzékelő, 19 mikron egy-egy pixel átmérője, ez egy sima telefonban lévő érzékelőnél 1-2 mikron, de még a drágább MILC fényképezőgépekben is csak 3-4 mikron. A nagyobb méretű pixel drágább gyártástechnológiai szempontból, de látható a hatásossága...
Utoljára szerkesztette:
@HPASP, #89242: Oh, akkor érdemes lesz nézni. ^_^
@Janáj, #89243: Wow, 4 év alatt 10 romboló? Az azért nem rossz....
@Ximix, #89244: Az bakker igen! Nagyon nem semmi...
@Molni, #89245: Ha jól értelmezem nagy méretű pixelekből áll az érzékelő, 19 mikron egy-egy pixel átmérője, ez egy sima telefonban lévő érzékelőnél 1-2 mikron, de még a drágább MILC fényképezőgépekben is csak 3-4 mikron. A nagyobb méretű pixel drágább gyártástechnológiai szempontból, de látható a hatásossága...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#89245
Eszméletlen. Hogy a fenébe képesek ere?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#89244
A "humi-ari"-ba linkelték az x27 éjjellátó színes kamerát, meglepett, mert ez idáig valahogy elkerültük egymást.
Az oldaluk
-link
Az oldaluk
-link
#89242
#89241
Mi ebben a furcsa? Az E-3 gépeknél is kb. ekkora biztonsági távolság van, ha max kakón üzemel a radar. Légitankolás közben meg nem is lehet használni radarját.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#89240
Videó a HMS Duncan rombolót "zaklató" orosz gépekről, a romboló fedélzetén készült videó. A kijelzőkön az érzékeny adatokat kiblurözték, de ettől függetlenül is érdekes az anyag. Számomra furcsa, hogy 2 mérföldes biztonsági távolságot javasolnak. Az oroszok tippre csak tesztelték a HMS Duncan-t, és adatokat gyűjtöttek a radarjairól, adatkapcsolatáról...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#89239
Könyökléses mindenhol vannak, de jobb helyeken van egy döntéshozó szerv, aki ezeket kordában tartja.
#89238
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#89237
A könyöklések most is vannak. Pl. a Föderáció űrhajót még nem teljesen egyértelmű, mi fogja vinni, az Angara A5P vagy a még csak tervezőasztalon lévő Szojuz-5...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#89236
Nincs tévedés, de valahol még mindig csodálom, hogy van energiád erre. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#89235
+ Mi-35 is gyártásban van.
Szóval...<#fejvakaras>
Szóval...<#fejvakaras>
#89234
Hagyjuk :-)
@89232: És az űrprogramjuknál is ez a benyomásom. Mindenki próbálta a saját fejlövését erőltetni és ezért voltak párhuzamok, meg könyöklések. Az amiknál meg "csak" lobby volt, de nem futtattak ennyire sok párhuzamos dolgot és még nagyon nagy programokat is simán megnyírtak vagy kaszáltak.
@89232: És az űrprogramjuknál is ez a benyomásom. Mindenki próbálta a saját fejlövését erőltetni és ezért voltak párhuzamok, meg könyöklések. Az amiknál meg "csak" lobby volt, de nem futtattak ennyire sok párhuzamos dolgot és még nagyon nagy programokat is simán megnyírtak vagy kaszáltak.
#89233
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#89232
Sokszor futtattak ilyeneket, most is a MiG-AT rendszeresítésén gondolkodnak mikor már van Jak-130. Utóbbi túl drága, úgy tűnik.
Kézifegyvereknél meg szintén több párhuzamos rendszeresítés volt (gépkarabély, pisztoly), mondjuk ezek kisebb tételek.
Hajóknál pedig szintén, pl. a Gorskov és a Grigorovics osztály párhuzamos építése.
Kézifegyvereknél meg szintén több párhuzamos rendszeresítés volt (gépkarabély, pisztoly), mondjuk ezek kisebb tételek.
Hajóknál pedig szintén, pl. a Gorskov és a Grigorovics osztály párhuzamos építése.
#89231
A Mi-28-as történetét nem ismerem, a Ka-50-est az Élenjáró HT blogon még nem olvastam el.
A Mi-28-asból nincs haditengerészeti változat, ezért már eleve nem látom a "vesztes" kijelentést alátámasztva. Az, hogy a hadsereg mindkettőt használja az már valóban fejvakarós.
A Mi-28-asból nincs haditengerészeti változat, ezért már eleve nem látom a "vesztes" kijelentést alátámasztva. Az, hogy a hadsereg mindkettőt használja az már valóban fejvakarós.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#89230
Szeretem az "isteni kinyilatkozásokat" hogy "soha senki"... Mi-28 pl miért nem ilyen? Attól, hogy hozol pár példát, az még nem cáfol mindent. :-)
Ne vedd személyeskedésnek, de a "Ha mondjuk a MD kitalálta, hogy az F-15 milyen jól nézne ki hordozón" mondatból hogy jutottunk el addig, hogy miért nem lett hordozós F-15-ös?
Nekem az rémlik, hogy az oroszok sokszor futtattak párhuzamos projekteket, míg az amiknál cvsak a győztes gép ment tovább. De ez csak egy benyomás, nem mentem utána.
Ne vedd személyeskedésnek, de a "Ha mondjuk a MD kitalálta, hogy az F-15 milyen jól nézne ki hordozón" mondatból hogy jutottunk el addig, hogy miért nem lett hordozós F-15-ös?
Nekem az rémlik, hogy az oroszok sokszor futtattak párhuzamos projekteket, míg az amiknál cvsak a győztes gép ment tovább. De ez csak egy benyomás, nem mentem utána.
#89229
"Vesztes" gépet soha senki nem gyártott az oroszok sem. Az oroszok is n+1 protót és koncepciót kukáztak repülőgépek és SAM terén is.
Az Orsa rendszer rakétája lett pl. az Sz-300PT/PSz rakétája. Tor-ral is elképzeltek fix kismagasságú légvédelmi rendszert toronyra rakott radarral, stb.
A fejlesztések egy része hol újrahasznosult, hol nem. A HTÖ honi légvédelem rész végén egy rövid fejezet van fórum hsz linkekkel néhány elkaszált SAM rendszerről.
A hordozós F-15-ről kb. fantáziarajz és basic terv alatti elképzelések készültek tudtommal, még szélcsatorna kísérletekig talán eljutottak, de se mock-up se semmi. A "kilóra" megbecsült változtatás lista is kihozta, hogy értelmetlen az egész. Lásd HTKA F-15-ös írást, 32. oldalon.
Itt.
Az F-15 és F-14 közötti „bokszmeccs” még ekkor sem ért véget. Felmerült, hogy a „fagyi visszanyal”, és nem az F-X programot törlik és olvasztják be a VFX programba, hanem fordítva. Az SPO megkörnyékezte a védelmi minisztert 1971 júliusában, hogy vizsgálja meg egy esetlegesen kifejleszthető Haditengerészeti változatát az F-15-nek, F-15N típusjelzéssel. A koncepciók szintjén felmerül AIM-54 nélküli és azzal is alkalmazható F-15N. Az AIM-54 nélküli változathoz szükséges átalakítások miatti tömegnövekedés meghaladta volna az 1 tonnát (~2’300 font) a McDD koncepciója szerint. Ez magába foglalta a megerősített futóműveket, a felhajtható szárnyakat, a fékezőhorgos leszállító rendszer miatti megerősített sárkányszerkezetet és teleszkópos orrfutót, hogy a katapulttal történő indításkor a gép megfelelő állásszöggel bírjon.
A Haditengerészet azonban ettől a változattól nem volt elragadtatva, ezért a McDD további továbbfejlesztett koncepcióval állt elő. Kétkerekes orrfutó, egész sárkányszerkezetre kiterjedő strukturális megerősítés, a Haditengerészet által elvárt kosaras/hajlékonycsöves légi utántöltésre alkalmassá tételt tartalmazott a csomag, ezen felül a gép szárnyát is erősen átdolgozták. Orrsegédszárnyat, határréteg-lefúvató rendszerrel bíró fékszárnyakat és réselt csűrőkormányt kapott volna a haditengerészeti Sas. Az addig bámulatosan kevés mechanizációval kifejlesztett szárnyhoz képest ez igen összetett rendszert jelentett. A fent felsorolt változtatások a légierős F-15-höz képest már további 1,5 tonna (3’055 font) tömegnövekedéssel jártak volna.
A Haditengerészet által kijelölt szakértői csoport megvizsgálta a koncepciót, de számukra szóba sem jöhetett az AIM-54 nélküli flottavadász, ezért a gép orrát és méreteit megnövelték, hogy az AWG-9 tűzvezető rendszer és az Phoenix rakéta az haditengerészeti Sas számára is hordozható legyen. Az általuk összeállított teljes igénylista kielégítése estén már 10’000 font (~4,5 tonna) tömegnövekedést prognosztizáltak. Ezzel már alulról közelítették az F-14A üres tömegét. Az F-15-öt alapvetően nem arra méretezték, hogy AIM-54 méretű rakétát hordozzon, ezzel a hosszadalmas munkával megalkotott kiemelkedően jó manőverező képességgel rendelkező koncepció szinte minden előnyét elvesztette. Mindezeken felül a navalizált F-15 változat a végső besiklás során 12 fokos állásszöggel repült az F-14 nagyjából 10 fokos értékével szemben, ami nem szerzett jó pontokat a kiértékelés során, a hordozóra a való leszállást nehezítette volna. A futóművek keskeny nyomtávja sem kedvezett a leszálláskor támasztott elvárásokkal szemben. A hab a tortán az volt, hogy ráadásul méregdrága lett volna, szinte semmivel sem lett volna olcsóbb, mint az F-14. Az egyedüli pozitívuma a hosszú távon olcsóbb és egyszerűbb sárkányszerkezet volt a merevszárnyas konstrukció miatt, de ez akkor még csak sejthető volt.
Ekkor a témát lezárták, legalábbis a többség úgy vélte, hogy végleg. Az F-14 program azonban 1973 elején is problémákkal küszködött, ezért újra feldobták a témát. Az akkori védelmi miniszter – Bill Clements – az F-15N és a Tomcat közötti prototípusokkal történő tesztrepüléseket igénylő összehasonlítást favorizálta. Ehhez viszont már túlontúl késő volt. az F-14 első felszállása majd 3 éve megtörtént, „Seagle” meg csak koncepció szintjén létezett.
A legoptimistább becslések szerint legalább 150 millió dollárba került volna a fent említett „meccs” tető alá hozása, 1974-es árfolyamon számolva. Talán 1974 végén emelkedhetett volna legkorábban a levegőbe egy rohamtempóban összerakott haditengerészeti F-15 változat. Ez rövidre zárta a kérdést. Lényegében csak az F-14 program totális összeomlása hozta volna helyzetbe a haditengerészeti F-15 változatot, ennyire viszont nem volt kritikus a helyzet. Az F-15N labdába sem rúgott és soha többé nem merült fel a téma komolyan.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.11.26. 10:45:01
Az Orsa rendszer rakétája lett pl. az Sz-300PT/PSz rakétája. Tor-ral is elképzeltek fix kismagasságú légvédelmi rendszert toronyra rakott radarral, stb.
A fejlesztések egy része hol újrahasznosult, hol nem. A HTÖ honi légvédelem rész végén egy rövid fejezet van fórum hsz linkekkel néhány elkaszált SAM rendszerről.
A hordozós F-15-ről kb. fantáziarajz és basic terv alatti elképzelések készültek tudtommal, még szélcsatorna kísérletekig talán eljutottak, de se mock-up se semmi. A "kilóra" megbecsült változtatás lista is kihozta, hogy értelmetlen az egész. Lásd HTKA F-15-ös írást, 32. oldalon.
Itt.
Az F-15 és F-14 közötti „bokszmeccs” még ekkor sem ért véget. Felmerült, hogy a „fagyi visszanyal”, és nem az F-X programot törlik és olvasztják be a VFX programba, hanem fordítva. Az SPO megkörnyékezte a védelmi minisztert 1971 júliusában, hogy vizsgálja meg egy esetlegesen kifejleszthető Haditengerészeti változatát az F-15-nek, F-15N típusjelzéssel. A koncepciók szintjén felmerül AIM-54 nélküli és azzal is alkalmazható F-15N. Az AIM-54 nélküli változathoz szükséges átalakítások miatti tömegnövekedés meghaladta volna az 1 tonnát (~2’300 font) a McDD koncepciója szerint. Ez magába foglalta a megerősített futóműveket, a felhajtható szárnyakat, a fékezőhorgos leszállító rendszer miatti megerősített sárkányszerkezetet és teleszkópos orrfutót, hogy a katapulttal történő indításkor a gép megfelelő állásszöggel bírjon.
A Haditengerészet azonban ettől a változattól nem volt elragadtatva, ezért a McDD további továbbfejlesztett koncepcióval állt elő. Kétkerekes orrfutó, egész sárkányszerkezetre kiterjedő strukturális megerősítés, a Haditengerészet által elvárt kosaras/hajlékonycsöves légi utántöltésre alkalmassá tételt tartalmazott a csomag, ezen felül a gép szárnyát is erősen átdolgozták. Orrsegédszárnyat, határréteg-lefúvató rendszerrel bíró fékszárnyakat és réselt csűrőkormányt kapott volna a haditengerészeti Sas. Az addig bámulatosan kevés mechanizációval kifejlesztett szárnyhoz képest ez igen összetett rendszert jelentett. A fent felsorolt változtatások a légierős F-15-höz képest már további 1,5 tonna (3’055 font) tömegnövekedéssel jártak volna.
A Haditengerészet által kijelölt szakértői csoport megvizsgálta a koncepciót, de számukra szóba sem jöhetett az AIM-54 nélküli flottavadász, ezért a gép orrát és méreteit megnövelték, hogy az AWG-9 tűzvezető rendszer és az Phoenix rakéta az haditengerészeti Sas számára is hordozható legyen. Az általuk összeállított teljes igénylista kielégítése estén már 10’000 font (~4,5 tonna) tömegnövekedést prognosztizáltak. Ezzel már alulról közelítették az F-14A üres tömegét. Az F-15-öt alapvetően nem arra méretezték, hogy AIM-54 méretű rakétát hordozzon, ezzel a hosszadalmas munkával megalkotott kiemelkedően jó manőverező képességgel rendelkező koncepció szinte minden előnyét elvesztette. Mindezeken felül a navalizált F-15 változat a végső besiklás során 12 fokos állásszöggel repült az F-14 nagyjából 10 fokos értékével szemben, ami nem szerzett jó pontokat a kiértékelés során, a hordozóra a való leszállást nehezítette volna. A futóművek keskeny nyomtávja sem kedvezett a leszálláskor támasztott elvárásokkal szemben. A hab a tortán az volt, hogy ráadásul méregdrága lett volna, szinte semmivel sem lett volna olcsóbb, mint az F-14. Az egyedüli pozitívuma a hosszú távon olcsóbb és egyszerűbb sárkányszerkezet volt a merevszárnyas konstrukció miatt, de ez akkor még csak sejthető volt.
Ekkor a témát lezárták, legalábbis a többség úgy vélte, hogy végleg. Az F-14 program azonban 1973 elején is problémákkal küszködött, ezért újra feldobták a témát. Az akkori védelmi miniszter – Bill Clements – az F-15N és a Tomcat közötti prototípusokkal történő tesztrepüléseket igénylő összehasonlítást favorizálta. Ehhez viszont már túlontúl késő volt. az F-14 első felszállása majd 3 éve megtörtént, „Seagle” meg csak koncepció szintjén létezett.
A legoptimistább becslések szerint legalább 150 millió dollárba került volna a fent említett „meccs” tető alá hozása, 1974-es árfolyamon számolva. Talán 1974 végén emelkedhetett volna legkorábban a levegőbe egy rohamtempóban összerakott haditengerészeti F-15 változat. Ez rövidre zárta a kérdést. Lényegében csak az F-14 program totális összeomlása hozta volna helyzetbe a haditengerészeti F-15 változatot, ennyire viszont nem volt kritikus a helyzet. Az F-15N labdába sem rúgott és soha többé nem merült fel a téma komolyan.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.11.26. 10:45:01
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#89228
Biztos igazad van az 1%-al, nem tudom. Nekem az eddig olvasottak alapján az jött le, hogy az USA-ban ha kellet pl egy vadászgép, akkor azt megfuttatták a gyártók között, majd a győztes protót tovább reszelték és rendszeresítették. Ha mondjuk a MD kitalálta, hogy az F-15 milyen jól nézne ki hordozón, akkor ölt ebbe - ezek szerint - minimális energiát, hogy hogy nézne ki és mi kell ehhez nagy vonalakban. Az oroszoknál, meg sokszor párhuzamosan fejlesztették / gyártották a vesztes gépet is. Exportra, csak úgy, vagy hogy lélegeztetőn legyen az adott gyártó.
Az USA szerintem az erős gazdasága miatt tudott sokat költeni a seregre, a Szu meg mindent a seregre költött és ebből szinte semmi sem hasznosult a civil életben.
Az USA szerintem az erős gazdasága miatt tudott sokat költeni a seregre, a Szu meg mindent a seregre költött és ebből szinte semmi sem hasznosult a civil életben.
#89227
Ipari tapasztalat. Ha van egy nagy projekt, amiből kiviteli terv is lesz, akkor a projekt teljes költségének kevesebb, mint 1%-az egy tanulmányterv. Brutálnagy üzem esetén is a kiviteli tervezés és fővállalkozási költség is komplexitástól és mérettől függően 5-8%. Mindez úgy, hogy a mai bérszínvonal és életszínvonal messze a szovjet felett van.
Ezek kb. nem kerültek semmibe. A sok megvalósult projekt és mellékvágány fejlesztés, na azok vitték a pénzt, mert az ipar ezeken dolgozott.
A Szu egymaga több SAM rendszert állított hadrendbe (talán típusra is) mennyiségre, mint a világ többi része összesen. Mindezt úgy, hogy a világ részének összesített gazdasági teljesítménye "picit" volt csak nagyobb.
Ha megnézed hány nagy program futott a '70-es évek végétől ráébred az ember, hogy miért is dőlt be a "munkásparadicsom".
Három új vadászgép.
MIG-31 a Zaszlonnal. Nagy gép, forradalmi radar, forradalmi rakéta
MiG-29
Szu-27
Három brutálnagy hajóosztály, ehhez jött két új romboló.
Kijev osztály.
A későbbi Kuznyecov osztály.
Kirov osztály.
Szovremennij
Udaloj
Honi légvédelem terén.
A-50 AWACS
Sz-300. Teljesen új SAM koncepció, PESA radar, RPK után már SAGG A PSz változattól. Ráadásul ezeket egy AVR-be akarták integrálni. Az eredeti Sz-300 kitűzött célt az Sz-300PMU3/Sz-400-zal 2007-ben érték el. Az Sz-300PT-1 IOC 1978...
"2,5" új tengó osztály.
Delta III, Delta IV.
Typhoon
Akula
Buran + Energija
Mir űrállomás
Csapatlégvédelem
Tunguzka
Tor
Buk, ami egyszerre volt képes A-50 és honi légvédelem AVR-re csatalkozni.
Hadsereg
T-80 harckocsi program és T-64/72 upgrade-ek.
BMP-2/3
Az USA gazdaságát is megviselte volna egyszerre ennyi program, nemhogy a szovjetet...
Ott kb. egyetlen harckocsival foglalkoztak a '80-as évek után (M1) az M60 hosszútávon halálra volt már ítélve.
Egy db lövészpáncélos volt az M2.
Csapatlégvédelem kimerült a Stinger és Avengerben illetve Chaparral reszelésén, ami eleve áthidaló megoldásnak volt kitalálva. Volt Patriot és csá.
Összesen két tengó osztály volt, a 688/688i és Ohio, meg a Seawolfot "csak" fejlesztették, ami olyan kurva drága lett, hogy összesen 4 db épült belőle és messze a hh után csigatempóval.
A CVN-nek "futószalagon" ütemesen készültek.
F-15/16/18 belefért simán, meg ATF program az YF-22/23-ban ért véget.
Tico osztály és AB rombolók.
Volt STS program és kész, nem volt űrállomás.
Csak ők nem üzemeltettek honi légvédelmi SAM rendszert, nem voltak új dedikált honi légvédelmi vadászok, stb.
Ezek kb. nem kerültek semmibe. A sok megvalósult projekt és mellékvágány fejlesztés, na azok vitték a pénzt, mert az ipar ezeken dolgozott.
A Szu egymaga több SAM rendszert állított hadrendbe (talán típusra is) mennyiségre, mint a világ többi része összesen. Mindezt úgy, hogy a világ részének összesített gazdasági teljesítménye "picit" volt csak nagyobb.
Ha megnézed hány nagy program futott a '70-es évek végétől ráébred az ember, hogy miért is dőlt be a "munkásparadicsom".
Három új vadászgép.
MIG-31 a Zaszlonnal. Nagy gép, forradalmi radar, forradalmi rakéta
MiG-29
Szu-27
Három brutálnagy hajóosztály, ehhez jött két új romboló.
Kijev osztály.
A későbbi Kuznyecov osztály.
Kirov osztály.
Szovremennij
Udaloj
Honi légvédelem terén.
A-50 AWACS
Sz-300. Teljesen új SAM koncepció, PESA radar, RPK után már SAGG A PSz változattól. Ráadásul ezeket egy AVR-be akarták integrálni. Az eredeti Sz-300 kitűzött célt az Sz-300PMU3/Sz-400-zal 2007-ben érték el. Az Sz-300PT-1 IOC 1978...
"2,5" új tengó osztály.
Delta III, Delta IV.
Typhoon
Akula
Buran + Energija
Mir űrállomás
Csapatlégvédelem
Tunguzka
Tor
Buk, ami egyszerre volt képes A-50 és honi légvédelem AVR-re csatalkozni.
Hadsereg
T-80 harckocsi program és T-64/72 upgrade-ek.
BMP-2/3
Az USA gazdaságát is megviselte volna egyszerre ennyi program, nemhogy a szovjetet...
Ott kb. egyetlen harckocsival foglalkoztak a '80-as évek után (M1) az M60 hosszútávon halálra volt már ítélve.
Egy db lövészpáncélos volt az M2.
Csapatlégvédelem kimerült a Stinger és Avengerben illetve Chaparral reszelésén, ami eleve áthidaló megoldásnak volt kitalálva. Volt Patriot és csá.
Összesen két tengó osztály volt, a 688/688i és Ohio, meg a Seawolfot "csak" fejlesztették, ami olyan kurva drága lett, hogy összesen 4 db épült belőle és messze a hh után csigatempóval.
A CVN-nek "futószalagon" ütemesen készültek.
F-15/16/18 belefért simán, meg ATF program az YF-22/23-ban ért véget.
Tico osztály és AB rombolók.
Volt STS program és kész, nem volt űrállomás.
Csak ők nem üzemeltettek honi légvédelmi SAM rendszert, nem voltak új dedikált honi légvédelmi vadászok, stb.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#89226
Lehet, hogy ez pont kitöltötte pár mérnök üres óráit, de ilyenekből millió és egy volt. Az amiknál is, csak ők jobban bírták pénzzel. Ez még nem is olyan meredek, végül is boomereket is akartak vissza alakítani a 90-es években tartályhajóvá. :-)
#89225
Tekintve, hogy egy darab sem épült belőle és csak papíron létezett túl sok erőforrást nem kötött le, csak szellemit. Ráadásul ez a '60-as évek után teljesen elhalt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#89224
A rajzok meg a modellek azért nem lehetett olyan sok pénz. Bár jó sok munkaórát felemészthettek nyilván.
#89223
Ez is egy szög lehetett a Szu koporsójában.
#89222
#89221
Ja, és a legelső AN-1 tervek még az A-4D Skyhawk gép hordozásáról szóltak, amik meg simán befértek volna a 80 láb hosszú Regulus hangárba, minimális módosítással.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.11.25. 13:07:29
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.11.25. 13:07:29
#89220
#89219
Az 1953-ban készült egy RAND tanulmány, ami azt vizsgálta, hogyan tudná a Szovjetunió váratlan első csapással megsemmisíteni az USA atomütő bombázó erejét.
Ebben merült fel, hogy mindössze 50db Mach1 csapásmérő gép (egyenként 40kt bombával) az amcsi partoktól indítva váratlanul megsemmisíthetné a SAC bombázó bázisait.
Egy ilyen elméleti csapás az összes B-36-ost megsemmisítené, és a B-47-esek három negyedét.
Valóságban a szovjeteknek inkább a partraszálló (Pr.621, Pr.748), illetve üzemanyag szállító (Pr.681) ötleteik voltak.
Ebben merült fel, hogy mindössze 50db Mach1 csapásmérő gép (egyenként 40kt bombával) az amcsi partoktól indítva váratlanul megsemmisíthetné a SAC bombázó bázisait.
Egy ilyen elméleti csapás az összes B-36-ost megsemmisítené, és a B-47-esek három negyedét.
Valóságban a szovjeteknek inkább a partraszálló (Pr.621, Pr.748), illetve üzemanyag szállító (Pr.681) ötleteik voltak.
#89218
Akkor nem csak én akadtam fenn a terv totális értelmetlenségén...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#89217
A koncepciót nem értem teljesen. Ha bombázógépeket, vagy azokat is vitt volna, azt mondom, hogy még van ráció benne (az 1950-es években). De amennyire nézem, ez a Boeing Mach3 gép is elfogó vadászgép lehetett, és az F-11 is az volt anno (a négy szárny alatti pilonon 150 gallonos üzemanyagtartály, 1-1 Sidewinder, vagy irányítatlan rakéták lehettek, bombafegyverzetről nem tesznek említést). Szóval mi lett volna a feladata?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#89216
Két terv is volt, az AN-1, és az AN-2...
... a gépek vissza hozatala elvileg meg volt oldva, a dolog leginkább az árán bukott meg, a Polaris-hoz képest
Nautilus (SSN 571) $ 75 million
Halibut (SSGN 597) $ 85 million
Polaris SSBN $100 million
AN-1 carrier $140–150 million
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.11.25. 01:04:34
... a gépek vissza hozatala elvileg meg volt oldva, a dolog leginkább az árán bukott meg, a Polaris-hoz képest
Nautilus (SSN 571) $ 75 million
Halibut (SSGN 597) $ 85 million
Polaris SSBN $100 million
AN-1 carrier $140–150 million
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.11.25. 01:04:34
#89215
Akkor közel 100%-os volt az én megfejtésem.
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás..." -ismeretlen gerilla feljegyzése-