94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#90518
Ez 1950. októbere lesz, Korea. Kissé érdekes forrás, de ha itt jelent meg a cikk, hát itt jelent. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#90517
Tippre ez csak az amerikai hadsereg Aberdeen Proving Ground tesztközpontja lesz, ott direkt tesztelték a partraszállásra szánt eszközöket. -
#90516
![]()
T-28-at jenki földön tesztelték így vagy valóban át is hozták a vén kontinensre? -
Oddball29 #90515 Igazából ha az oroszok komolyan gondolták Nyugat-Európa lerohanását, akkor már csak a hídak többségének a kapacitása miatt 50 tonna alatt kellett tartaniuk a vasaikat.
Utoljára szerkesztette: Oddball29, 2019.04.10. 20:25:39 -
#90514
Értelmetlen szerintem a T-72/T-80 szériát összevetni az M1 / Leo2 szériával tömeg és személyzet vektorok alapján. Eleve eltérő páncélzat, eltérő koncepció, eltérő lövegek.
A Leclerc vs. Leo2 összehasonlítás szerintem jobb párosítás, hiszen a koncepció és a hozzávetőleg tűzerő / páncélzat megoldás jobban hasonlít egymáshoz. -
#90513
Lásd előző kommentemet. Rossz az összehasonlításod. Azonos korszakban levő harckocsikat vessél össze.
A T-72 Ural idején nem is volt semmiféle M1, Leo2 és akkor next gen. nyugati hk.
1979
M1, Leo2A0, ezeket lehet mérni mondjuk a T-72A, T-64B és T-80-hoz. Az M1 105 mm-es löveggel, addig Leo2A0 az 120 mm és a szovjet hk-k meg 125 mm-sek. Ej...
1983
Leo2A1, M1IP ezeket lehet mérni mondjuk a T-72B, T-80B-hoz. Az M1IP még mindig csak 105 mm-es löveges, de már van DU páncélzat.
1985
M1A1, Leo2A4 ezeket lehet mérni mondjuk a T-80U családhoz.
Így sokkal tisztább képet kapsz, hogy mit jelent a +1 fő és az ERA cipelés mondjuk. Az, hogy fogtad és a '70-es évek közepi esetleg végi 40-41 tonnás szovjet hk-hoz mérted a Leo2A7-et és az M1A2 TUSK-ot annak kb. semmi értelme. A fentieknél nem fog 6-8 tonnánál nagyobb eltéréseket látni, így fejből és érzésre.
Semmi náciskodás nem volt ebben. Nincs olyan, hogy közepes és nehéz hk. MBT van. Csak ennek van '70-es évek beli és mai műszaki tartalma is. Ez azzal jár, hogy nehezebbek lettek...
De ettől pl. a CFT-s F-16V nem lesz "nehézvadász" egy F-16A Block 1-gyel szemben...
@Mindenki
Annyi szovjet hk. változat van, mint égen a csillag. Nincs valakinek listája, hogy ebből valóban melyiket is gyártották érdemben és nem rekedt meg proto szinten?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.04.10. 16:24:33 -
#90512
A német wiki ír 52 tonnát üres és 55,1 tonnát feltöltött harci tömegre. A Leo2 úgy 1984/85 táji cucc. Csak éppen ezt Janáj összevetette egy tök csupasz 1970-es évek közepi T-72-vel. Ez értelmetlen.
1985-ös T-80U tömege 46 tonna. Ez alig 6 tonna difi, ha még a harci tömeg és üres tömeg szórást nézem, akkor is legfeljebb 8 tonna. Ne 20. Ennyi okoz a 3 vs 4 fő.
A további tömegnövekedés mértéke az eltérő. -
#90511
Tudsz forrást adni a különféle Leo2-ől tömegére? Én azt látom, hogy sajnos az oldalak a régi Leo-k tömegére az A6/A7 tömegét adják meg. Én nem tudom, hogy az 52 tonna az reális vagy sem az A4 tömegére.
Janáj 20 tonna difije sanszosan nem igaz az azonos korban levő Leo2 és T-64/72/80 változatokat nézve. -
fonak #90510 "A automata töltő nélküli mai nyugati hk-k a azért vannak 60 tonna felett, mert nagyobb térfogatúak és a nagyobb térfogat = nagyobb felület = nagyobb méret = nagyobb tömeg és több páncél."
A Leo2A4 még csak 52 tonna, erről nőtt fel 62,5 tonnára, nem a térfogat miatt. Elsősorban a védelem növelése miatt lettek egyre nehezebbek. -
JanáJ #90509 Ne nácizz! Azért van MBT, mert a jelentős sereggel rendelkező nemzeteknél egy maradt, ezért értelmét vesztette a besorolás.
Az a plusz plusz 20 tonna egy kopasz 72-hez képest nem csak a plusz egy fő és ezt te is tudod. Szerintem az nem igazolja a nyugati gondolkodás igazát, hogy ezek maradtak meg. Az egy szerencse, hogy a tömeg hadsereges, totális atom háborúból a professzionális kicsi seregre váltáshoz ez jobb. Nekünk. Az oroszok meg így jártak.
-
#90508
Nincs olyan, hogy nagy/kicsi vagy nehéz/közepes. MBT van, ami feladatkörben egy kategória. A difi az, hogy ezt ki milyen műszaki tartalommal képzelte el.
A automata töltő nélküli mai nyugati hk-k a azért vannak 60 tonna felett, mert nagyobb térfogatúak és a nagyobb térfogat = nagyobb felület = nagyobb méret = nagyobb tömeg és több páncél.
Az automata töltős Leclerc és K2 55 tonna táján vannak és nem a 65 tonna tájik, mint az M1A2 mindenféle kiegészítővel vagy a Leo2A7. Ennyit számít az a -1 fő.
A szovjet harckocsik is 40 tonna tartomány aljáról indultak - sőt, a korai T-64-esek 40 tonna alatt voltak - a '70-es években ehhez képest a T-90M vagy Msz 46-47 tonna már. Arra is került fel ez-az a T-72 koncepció elhagyása és kinövése után. Viszont minden szovjet harckocsi a T-64 óta 3 fős személyzetű, a T-54/55/62 voltak egyedül 4 fősek, mert azokban nem volt automata töltő. Azok viszont még azért voltak könnyebbek (max. 40 tonna), mert más korszak gyermekei voltak. -
JanáJ #90507 Nyugaton szerintem a leszerelések miatt maradtak a nagyok. Azok voltak a legjobbak és már adottak voltak. Közepesnek kb a T-72/90 maradt. A kicsik meg kihaltak, mert már egy harmadik világbéli APC-n is lehet 30 milis. Szerintem itt inkább az abból főzünk ami van érvényesül, nem pedig az, hogy mi a legjobb. -
Kurfürst #90506 Kicsit kezdenek már átesni a ló túloldalára ezzel a mítoszrombolással. Akinek egy csöpp esze van, tudja, hogy a páncél nem minden, és hogy egyik harckocsi sem sérthetetlen, ideális esetben összfegyvernemi harcot folytat stb. Ez kb. az 50. videó ami ezekre rácsodálkozik, aztán levonja a konklúziót hát a tigrincs mégsem volt olyan fasza. Viszont ehhez képest jelenleg nyugaton ugyanúgy 70 tonna körüli, lényegében sokkal mozgékonyabb nehézharckocsik maradtak csak meg, és nem kevésbé méretes harckocsikkal operálnak. A kicsi/könnyű stb. trendin hangzó bohócharckocsikra pedig senki sem mer építeni élesben.
![]()
A védettség továbbra is elsőrangú szempont, ez egyedül a 60-as, 70-es években szorult kicsit hátra a jobb tűzvezetés és a pct. rakéták megjelenésével. Ami változott hogy a közben eltelt időben egyre jobban optimalizálták a test méretét, és a kompozit/NERA/ERA páncélokkal lehetővé vált a megfelelő szintű védelem.
Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2019.04.10. 13:46:23 -
ToxiMaxi #90505 Kis segítséget kérnék. Németh Béla vezérőrnagyról (3. magyar hadsereg 12. tartalékhadosztályának parancsnoka) készült képet keresnék, de a google ezúttal nem akar a barátom lenni. -
#90504
Még F-35A infó. -
#90503
-
#90502
Akinek esetleg új dologról van szó:
Az AK-74 széria leváltása az évtized eleje óta téma, eredetileg egy, az Izmas indított el egy komolyabb újításokat tartalmazó AK-12 programot, amely többek között mindkét kézzel kezelhető felhúzókarral bírt, négy picatinny sinnel, változtatható hosszúságú és behajtható válltámasszal.
![]()
A korai AK-12 változatok
![]()
Az AK-74M (1991) összevetve az AK-12 fejlődésével 2011 és 2015 között, majd a közel végleges AK-400 alias "új" AK-12 gépkarabéllyal
A fegyver bekerült a 'Ratnik' programba, ami a gyalogsági katonák felszerelésének modernizálását tűzte ki célul. Az AK-12 ugyanakkor elbukott ezen, meg volt kellően megbízható, strapabíró és túl drága volt. Az újraalakult Kalasnyikov-csoport (aminek az Izmas is részese lett) új vezetése úgy döntött 2004-ben, hogy dobja a kudarcott valott verziót és főtervezőjét, Vlagyimir Zlobinyt. Az új főtervező, Szergej Urzumtyszev inkább az AK-100-as szériához nyúlt vissza, és azt reszelgette tovább, a belső elnevezése AK-400 lett. A korábbi AK-100-as verziókhoz képest újdonság volt egy változtatható hosszúságú, behajtható válltámasz (noha behajtva úgy tűnik, hogy nem lehet lőni vele), egy ergonomikus pisztolymarkolat, a csővel egybeépített gázvisszavezető cső, és ezzel együtt a "hátsó" tokhoz rögzített, az előággyal közvetlen kapcsolatban nem álló fegyvercső ("lengő csövű" kiképzés), amivel egyben lehetővé vált a tokfedél áttervezése, hogy azon rögzítősint helyezzenek el. Az előágyon további fegyversinek kerültek elhelyezésre. A tűzváltó kar maradt a hagyományos kiképzésnél, csak jobb oldalon kezelhető, de a négy választható tűzmód változott: biztosított -> egyes lövés -> 2-es rövid sorozat -> sorozatlövés.
![]()
AK-12 (2016)
![]()
AK-15 hangtompítóval
Függetlenül az elnevezés előéletétől, az AK-12 az 5.45x39mm-es változat elnevezése, az AK-15 a 7.62x39mm-es változaté, mindkettőből létezik rövid csövű "karabély" változat, ezek elnevezése AK-12K és AK-15K. Az RPK-74-et váltó változat is tesztelésre került, de annak rendszeresítéséről én legalábbis nem olvastam. Eredetileg még 2016-ban jelölték a típust rendszeresítésre, és küldték csapatpróbákra. Most ezek alapján döntöttek a típus rendszeresítése mellett. -
Berkut111 #90501 Russian Ministry of Defense has signed a three-year contract with Kalashnikov Concern for 150,000 AK-12 and AK-15 Kalashnikov assault rifles.
Russian army will receive 50,000 AK-12 and AK-15 general purpose military assault rifles in 2019, 2020 and 2021, according to the Interfax news agency. -
aksurv2 #90500 A pajzs 14 kg. Nem tesznek bele pluszt mert igy is baromi nehéz.
A pajzsosnak két pisztolya van, mert ugyanugy leszeleteli a sarkokat csak oldalt es fegyvert vált.
.357 a franciák hasznalnak pont az alabb leirt dolgok niatt, de az biztos hogy annak nem oszinte a mosolya aki fullosra töltött. 357et egy kezzel hasznal.
Tobb értelme van ket 19es tarral töltött g17nek. -
#90499
Elvileg a pajzzsal kell fedezni a mögötted lévőket.
Elindul a "kukac" be az ajtón, de a kukac előrevetített vonalától, tegyük fel jobbra elől felvillan az enemi, elfordítod a pajzsot a fegyó miatt, hogy ellőd, de így szabadon marad szemből a bal széle, ahonnan az időközben előkerülő a másik enemi megsoroz.
A felállásból adódóan mind két oldalon van aki figyel, de ha elfordítod a pajzsot és nem reagálja le időben akkor baj van, szerintem.
Aztán a valóságban, hogy megy a fene tudja, pajzsa is válogatja, mert több méret is van. -
Gunslinger #90498 Ezen kívül a 30-as táras pisztoly is fura lenne, az már felesleges nagy, rossz súlyponttal, bele akadhat a pajzsba, stb. Szerintem pajzsos emberkének a mai napig a legjobb választás egy S&W TRR8. 8x.357 Magnum lövés bőven elegendő, mivel revolver, ezért nincs szán, ami beakadjon a pajzsba. Lehet rá lámpát meg mindenféle kacatot rakni, az 5 colos csőből 8-900 Joule-t is tudhat, így kb. ez a legerősebb kézifegyver, amit egy kézzel biztonságosan lehet kezelni és viszonylag gyorsan ráduplázni.
link -
#90497
![]()
Mert bekorlátoz. A ballisztikai pajzs alapvetően épületharcra van kitalálva, ott pedig mindig fel kell készülni arra, hogy váratlan helyzetekre improvizálva reagálj. Hogy a felvetésedet végiggondoljunk, csak gondolj bele hogy fogják alaphelyzetben a pajzsot jobbkezes lövő esetén: bal kéz alkarra van a pajzs rögzítve, a jobb kéz szabad az ajtók, tereptárgyak mozgatására, illetve a pisztollyal való fegyverhasználatra. Sose tudhatod pontosan merre van a célpont, lent, fent, jobbra vagy balra.
![]()
Ha a fegyvert rögzíted a pajzshoz, akkor a fegyver mozgási szabadságát durván bekorlátozod, és immár a pajzsal kell céloznod, ami sokkal nehezebb, mint szabad kézzel. De vedd az, hogy mi van akkor, ha el kell forgatnod a pajzsot, hogy például leküzdj egy akadályt, beépített fegyvernél, de még "gömbcsuklós" megoldásnál is ez esetben egyszerűen nem fogsz tudni ráfogni a fegyver markolatára, hiszen az (ismét: jobb kezes embernél) balra fog nézni.
![]()
A célzás egyébként (állítólag) nem vészes dolog, eleve a behatoló csoportban csak a pajzsosnak van bekapcsolva a célzólézer, így biztosan tudja, hogy hova néz a fegyvere. -
SZUsszan #90496 Amennyire a mögötte állók tudnak célozni, annyira a pajzsos is tud, ha fixen az ellenfélre tartja a nézőkébe vetített reddotot. Az újratárazás pont ezért jelentéktelen, amit írtál. Max. pár méterre és másodpercekig tartó akció. Egy 30-as tárral egy pisztoly bőven elég lenne.
Ráadásul a pajzsos emberkének is be lehet gyakorolni, hogy a pajzzsal a kezében célozzon gyorsan a mellalakra. Meg nem önállóan menne be ezután, hanem ugyanúgy formációban, ahogy eddig is, csak ha gond van, nem lehet rendesen leadni célzott lövést a mögötte állónak anélkül, hogy bekapna egy találatot, akkor a pajzsos tudna akár egyedül is leküzdeni egy célpontot anélkül, hogy szemből bekaphatna találatot az operátor. -
Kurfürst #90495 Gondolom mivel a pajzsot behatolásoknal használják ami max másodpercekig tart és max par méterre lőnek, senki se érne rá célozgatni.
Gyanítom a pajzsos ember feladata is inkabb az, hogy mozgó fedezékksl védi a többieket akik mögötte jönne és a pisztoly kb önvédelemre van?
Harmadik tipp hogy a pajzsba épített pisztoly nehézkesen tölthető, nem teheted le a pajzsot, ha valamiért leteszed nincs fegyvered. stb.
-
SZUsszan #90494 Lenne egy józan paraszti ésszel kiagyalt kérdésem a taktikai pajzsokkal kapcsolatban.
Miért nem terveznek olyan pajzsot, ahol a pajzson lenne egy védett fegyverpont, ami mondjuk fix helyre lőne, de a pajzson a rétegelt üvegen fel lenne vetítve reddot szerűen hogy hova lő pár m-en? Vagy akár valami forgatható pont is lehetne, mint a harckocsikon a homlokzati géppuska, vagy ilyesmi? -
#90493
Egy japán F-35A eltűnt a radarokról 135 km a Misiwa légibázistól, ahonnan indult. Helyi idő szerint este fél nyolckor indult, hogy a Csendes-óceán felett végrehajtsa gyakorlórepülését három másik társával együtt. A hírek szerint nagy erőkkel keresik a gépet és a pilótát, ám egyenlőre nincs hír felőlük...
Forrás
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.04.09. 14:52:08 -
#90492
India 464 darab T-90MSz harckocsit vásárol Oroszországtól (ill. részben licencben gyártja) mintegy 1,93 milliárd dollárért. Ezzel India let a típus első vásárlója. A beszerzést még 2016-ban indították el, ám Indiai oldalról majdnem két évig tartott, amíg döntésre vitték a dolgot (mivel ez alapjaiban alávág az Arjunk Mk.2 beszerzésnek). A korábbi hírek szerint noha sok téren rendkívül jól felszerelt harckocsikról lenne szó (pl. Relikt ERA modulokkal a korábbi Kontakt-5 helyett), hiányzik az aktív védelmi rendszer a képletből, mivel az egyetlen szóba jöhető orosz alternatíva, az Arena-E nem felelt meg az Indiai kívánalmaknak. Azokat az izraeli Trophy teljesítette, így elképzelhető, hogy később azokat integrálják.
![]()
-
JanáJ #90491 Ez a saját magát "lelővő" holland gép? Az utóbbi időben szépen termelnek, lehet flottát akarnak cserélni. -
![]()
link fordítós -
#90489
Nekem újdonság, hogy a T-72B3 obr. 2016-ba már került egy kis képernyő a sofőr mellé, amely alaphangon a fontosabb információkat mutatja, illetve a tolatókamera képét lehet kirakni rá:
![]()
![]()
![]()
-
SZUsszan #90488 Kikerült az első kupac AK-12-es az alakulatokhoz
![]()
![]()
![]()
-
#90487
Sz-300 család története -
SZUsszan #90486 ![]()
-
SZUsszan #90485 T-72_mahmia
Van itt minden, mi szem szájnak ingere! -
JanáJ #90484 A líbiai 15-öst nagyon hamar telibecsapták valami bombával.
Az eset súlyát nem tudom. Én azt gondolnám, hogy a rakétának a feje az érdekes és ez újabb változat lehetett. -
millerius #90483 Emlékeim szerint valamelyik balkáni légi-hadjáratban lelőtt gép roncsait utólag megtalálták s szövetséges csapatok, és ott volt az AIM-120 maradék hajtómű-szekciója is. Látszott hogy nem széttört, hanem szép akkurátusan szétszerelték és elvitték a mellső szekcióját, ki tudja hol örültek neki és azóta hol lehet. -
#90482
A lelőtt F-16-oson is lehetett az AF alatt. Más olyan gépet nem lőttek le amin lehetett AIM-120. Líbiában palacsintázott le egy F-15E. Papíron repüléstechnikai hiba miatt, azon is lehetett AIM-120. -
fonak #90481 Tudtommal lelőtt gépről is tűnt el legalább egyszer, azoknál nem működött, az biztos. -
#90480
Azok az akkori változatok voltak, ezek meg a maiak. Egyik esetben sem lehet tudni, hogy a self destruct működött vagy sem... -
#90479
Nem teljesen értettem az eset súlyát, mivel 1999-ben két AMRAAM is célt tévesztett szerbia felett, azok már gondolom rég Moszkvában/Pekingben vannak.
(a Tesla melletti múzeumban mindenesetre nem volt egyik sem kiállítva)
