95085
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
drevil666 #48952 Lehet trollkodásnak tünik, de én ennek örülök. Legalább van ellensúly.
Tudom USA sokkalsokkalsokkalsokkalsokkal, de Kína az nagy falat lenne még neki is.
-
#48951
A J-11 másolása is az lett volna. Röviden, a "kinemszarjale" hozzáállás mehet Kínának. Úgy sem tudnak vele semmit csinálni... -
drevil666 #48950 Azt hittem kaszinó lett belőle Makaón.........
Ez az ex-Varjag? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#48949
Ez neked úgy néz ki, mintha halott lenne? :D
![]()
![]()
-
drevil666 #48948 ![]()
-
drevil666 #48947 Úgy tom tilos átalakítaniuk, hadrendbe állítaniuk a Varjagra gondolok..... -
drevil666 #48946 Azért nem halott ez:), csak ocó kinai:) -
#48945
Mert szerintem alavetően kíváncsiak arra, hogy hogyan kell csinálni. Az orosz hordozót elvben bagóért vették meg és alakítják át. Ott került *** a palacsintába, hogy a gépet hozzá már nem sikerült megszerezni a J-11 stikli (lopás) miatt. -
JanáJ #48944 Miért ilyen sürgős az a hordozó nekik? Nem lenne jobb 10 évvel később egy félszart építeni e helyett a teljesen halott helyett? -
#48943
De, Kuznyecov méretűre az főleg katapult nélkül. Viszint nincs más választásuk... -
JanáJ #48942 Nem túlon túl nagy ez hordozóra? -
#48941
Pardon, elírtam, J-11B változat, nem J-10B. :) -
horthy #48940 A J-10 az izraeli Lavi koppincs de ez itt a videon J-11-re hasonlit . -
#48939
Mindenképpen megépítik, mivel nincs más alternatíva a Kínai repülőgép hordozóra, az oroszok elálltak a Szu-27K/Szu-33 exportjától. A J-15 ugye egy "tengerészeti" J-10B, felhajtható félszárnyakkal, megerősített futóművel és fékezőhoroggal. -
horthy #48938 Ebböl a J-15-ös vadászrepülögépgyártásból lesz-e valami . Vagy csak ez is egy kisérleti " kiforratlan " tipus ?
http://www.youtube.com/watch?v=cx5RBwoYlzo -
Wampa #48937 Ez jó:) Tényleg olyan.... 
-
#48936
Tessék. :) -
#48935
Erről az YF-23A-ról mit lehet tudni? Repült valaha? Egy kis összefogó információt kérhetek tőled CIFU/Molni? -
#48934
A 747 Jumbo lézer neve YAL-1A, és a program megbukott. Korábbi hozzászólásokból:
A YAL-1A programot felfüggesztették, az ok a folyamatos csúszás (eredetileg 2006-ban kellett volna rendszerbe állnia) és a brutális túlköltekezés (már az eredeti költségvetés 4x költötték rá, több, mint 5 milliárd dollárt). Az első megépült YAL-1A ABL gépet tesztelésre használják tovább, de a költségvetését megtizedelték. A második gépet már nem fejezik be.
A YAL-1A problémái:
Durván 5-7 másodperc kell a lézersugárnak ahhoz, hogy egy rakéta vékonyka burkolatát átégesse, ehhez a lézersugárnak ugyanazt a pontot kell megvilágítania ezen idő alatt. A rakéta nem fog kitérő manővereket végrehajtani emelkedési fázisban, de egy repülőgép pilótája nyilván egyből kifordul valamerre, ha azt észleli, hogy olvadozik a gép körülötte.
A másik probléma az időjárás. Noha a YAL-1A ugyan akár több száz kilométeres effektív lőtávolsággal rendelkezik, elviekben a felhők felett repül, és megvárja, amíg a rakéta is elhagyja a felhőréteget (addig radarral követi). Na most itt a probléma, egy repülőgép nem fogja azt a kedvességet megtenni, hogy ne használja ki a felhőket, mint pajzsot a lézer ellen (a felhőkben a lézer energiája elnyelődik, ezért nem lehet rajta átlőni). A lézer gyorsan elveszti energiáját, ha ködön, felhőn, füstön kell áthatolnia.
Elviekben igen, használható a YAL-1A repülőgépek ellen is, de nagyon sok tényező korlátozza ilyen téren a használhatóságát, arról nem is szólva, hogy max. 6 lövést tud leadni, utána pedig mehet vissza a bázisra újra feltölteni a lézer kémiai tartályait.
Az USAF jelenleg szilárdtest lézerekben gondolkodik, de az még legalább 10 év, ilyesmit akarnak az F-35-öshöz külső függszetéssel.
A jelenleg egyetlen élő lézerprogram az AC-130-asba szánt ATL (Advanced Tactical Laser), ez 100kW-os, mintegy 5-7 tonnás tömegű rendszer. Az ilyen nagy teljesítményű lézerek (a YAL-1A 1 MW, az ATL program lézere 100 kW teljesítményű) még nem igazán reálisak efféle felhasználásban fény-generálta szilárd test lézerek (amihez energiaforrás kellene), ezek kémiai lézerek (a fényt egy speciális kémiai eljárás generálja, ami klórgáz, jód, hidrogén-peroxid és kálium-hidroxid reakciójából születik). Ebből következik az egyik nagy hátrányuk, mégpedig, hogy annyiszor "lőhetnek", amennyire elegendő üzemanyagot cipelnek magukkal. A YAL-1A például ha jól rémlik összesen hatszor lőhet az 1MW-os lézerével a fedélzetén hordozott sok tonnányi "üzemanyagból"... Az ATL sem sokat fog lövöldözni, 5-7 tonnás tömegből még 100kW esetén sem nézek ki többet egy-két tucat lövésnél.
További probléma az, hogy a kémiai anyagok erősen toxikusak. Annyira, hogy a YAL-1A személyzete a tesztlövészeteken vegyvédelmi ruhában volt a fedélzeten, mivel ha felszállás közben esetleg kifolyik a sok kémiai anyag, akkor nekik annyi...
Szóval a lézerek akkor fognak igazán használhatóak lenni, ha megtörténik az áttörés a szilárdtest lézereknél. Itt ugye "csak" nagy energiasűrűségre van szükség, amit egy kompakt atomreaktor már biztosíthat is. Viszont a szilárdtest lézerek még messze vannak ettől a szinttől... -
drevil666 #48933 Azzal 737 Jumbo lézerrel is virgonckodtak, meg hogy vadászgépekbe is ez lesz.
A lézerrel az a baj egy kis füst/pára máris nagyon csökken a hatékonyság. -
#48932
Mint egy bamba delfin! :) -
#48931
A jövő fontos fegyvere lehet. A dinamitágyú is sokak szerint a jövő fegyvere lehetett volna a XIX.század végén. Aztán mégse jött be.
Jelenleg a lézerfegyver még mindig a tesztlaborokban és a hasonló körülmények között fejlődik. Talán egy-két évtized múlva már bevethető fegyver lesz belőle. Jó esetben... -
drevil666 #48930 Én 10-et akartam írni 
lusta voltam leguglizni....... -
ddt500 #48929 Csak mondtam valamit. Mindenesetre nem egy átlag vadászgéptempó. -
#48928
Az AIM-120 rakéta akkor tudna talán ennyit, ha hangsebesség felett haldó gépről indítod 12 km magasan. Akkor talán ennyi az égésvégi sebessége, de s nincs arról, hogy ez tartós lenne.
Az áltagos rep. magasságon jó, ha 4 Mach tája az égésvégi sebesség.
-
#48927
Hátrafelé néző lokátort nem is rg felderítésére, henm a picsáb eresztett AIM-120C ellen képzelem.
ddt500 pedig már rá is világított a problémára - a radar miatt ők téged messzebbről észrevesznek, mint te őket. Ráadásul egy rakéta radarkeresztmetszete messze kisebb, mint egy vadászgépé, így egy olyan kis méretű lokátorral, mint ami a Szu-34-esekbe kerülhet, azt is csak olyan 10-15km-ről lehet észlelni (szerintem).
A közeledő rakéták észlelése inkább UV esetleg IR tartományban működő érzékelőkkel (angol rövidítésük MAWS) történik.
![]()
MAWS érzékelők egy kínai J-11B farokkúpjának két oldalán -
#48926
Csak az oroszok merik kijátszani (fittyet hányni a nem.szabályokra).
Hát azért annyira ők sem. Lásd most dobták vissza a már leelőlegezett Sz-300PMU-2 légvédelmi rakétakomplexum eladást...
Ennek örülök, hogy az irániak ennek dacára nem engednek. miért ne lehetne nukleáris erőművük, vagy akár fegyverük?
Mert a világpolitika nem enged meg mindenkinek mindent. Pakisztán is be volt fenyítve az USA által, és például Kína a mai napig be van, igaz ők a Tiemanen téri mészárlás miatt.
Mint minden ez is az érdekekről és ellenérdekekről szól. A közel-keleten egy iráni atomfegyver sok érdekcsoport számára lenne káros (nem csak az USA és Izrael, de például Szaud-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek számára is). Így ezek bevetik a politikai és gazdasági erejüket, hogy ezt megakadályozzák...
Persze lehet ezzel szembemenni, csak kérdés meg-e éri ez az árát (lásd még Észak-Korea, atomfegyvere van, viszont az ország gyakorlatilag éhen halna külső segítség nélkül. -
ddt500 #48925 Az, hogy te nem hiszel a lézerben elég buta dolog lévén a jövő egyik fontos fegyvere. -
#48924
A kiömlőnyílás terén úgy tűnik a legtöbb gyártó más-más elgondolásra építkezik.
Az oroszok úgy anblokk nem törődnek a jelek szerint a hőkép csökkentésével, legalábbis a PAK-FA terén ennek nem látni nyomát. Cserébe 3D-s tolóerő-vektor kormányzásban gondolkodhatnak.
A Lockheed két irányú tolóerővektorálással oldotta meg az F-22 hajtóműveinél, viszont a kiömlőnyílás kiképzése miatt oldalról elég jól fedve vannak, igaz hátulról/alulról/felülről továbbra is jól látható feltehetően infravörös tartományban.
A legfejlettebb megoldás e téren talán a Northrop-é, ők a B-2 és az YF-23 esetén is kerámia téglákból rakták ki a kiömlőnyílás mögötti részt, így alulról is elfedik a kiömlőnyílást. Az YF-23 ettől mér rendelkezett szintén 2D-s tolóerő-vektor kormányzással, de az alulról "fedő" vályú miatt a hatékonysága állítólag gyengébb:
[center]![]()
Az YF-23 kiömlőnyílása, látható az utánégető és a kerámiatéglákkal kirakott "vályú" -
drevil666 #48923 de annak nagyon messziről kell észlelnie (azt nem is tudom a PAC-3 aktív vagy rávezetéses téma?) -
drevil666 #48922 Azt tudom, hogy pl a kínai harckocsikon is van valami "elhárító" lézer, ami az ellen-tank célzóberendezését hivatott gajravágni.
A lézerben nem hiszek.
A Su-34 hát.néz.lok. milyen távolságból észlel egy kilőtt rakétát. 10 km az sztem már jó. Az AIM-120 rep sebességével számolva marad néhány másodperc rakétát indítani és megkezdeni az álcázótöltetek kilövését. vagy nem?
-
#48921
Valóban Francia segítséggel összejöhetne nekik de a Franciák a Meteorral sem jutnak egyről a kettőre szóval szerintem az elkövetkezendő 10 éveben nem kell várnunk az iráni AIM-120-at.
Az európai (az MBDA ugye angol-francia-német-spanyol-olasz tulajdonosokkal bír) Meteor valóban nehéz szülés volt, de ez részben az Eurofighter körüli csúszásnak köszönhető, ezért jelenleg a Gripen az első számú hordozóeszköz a tesztlövészetek terén, viszont ott is pénzügyi okokból nem tudnak teljes sebességgel haladni. -
ddt500 #48920 Az AIM 120 Mach 5-el halad. A PAC3 patriot is nehezen talál el ilyen célt pedig az erre van kitalálva. -
#48919
Egy AIM-120 RCS értéke kisebb valószínűleg, mint egy vadászgépé. Ergo, ha a vadászt nem látja, akkor a rakétát is csak elég későn. A legtöbb gép kialakítása olyan, hogy semmiféel hely nincs hátrafele néző radarnak.
A legkisebb lézer kapcsán meg ajánlom a különféle DIRCM rendszer méreteit tanulmányozni. Bár azok IR szenzorok vakítására és nem szétégetésére vannak méretezve, attól még elég kompaktak. -
drevil666 #48918 valahol asszem haditechnika.hu nemrég olvastam, hogy valami zűr van vele (elmosolyodtam),de ez már vagy 2 hónapja volt. -
drevil666 #48917 Hátrafelé néző lokátort nem is rg felderítésére, henm a picsáb eresztett AIM-120C ellen képzelem.
Ha már ott van a szárnyak alatt (törzsben) valami kis hatótávolságú, de jó manőverezőképességű LL rakéta, akkor küldjük rá azt.... de ez csak elmecipgtatás:)
A legkisebb lézer az mekkora utánfutóra van telepítve:) -
#48916
A jamcsik jól befürödtek az AAM-4-el (AIM-120 replica), ezért igen zűrös lehet ilyet gyártani........
Miért is fürödtek be?
Az tény, hogy a japánoknak is bő 23 évükbe került az AAM-4 fejlesztés (1985-ben kezdték, 2008-ban lett érett a sorozatgyártásra), de végül az első, elbukott AAM-4 változat után a tökéletesített AAM-4 Kai 2009-ben legyőzte a JASDF tesztjeiben az AIM-120C-5-öst, és az AAM-4 Kai rendszeresítése mellett döntöttek, ez kerül az upgrade utáni F-15J/DJ és F-2A/B gépekre is. -
ddt500 #48915 Alapvetően nem járok ebbe a topicba csak most sok a szabadidőm és érdekel a téma. 
Úgy, hogy nálam mindenki tiszta lappal indul.
-
ddt500 #48914 Hátrafele lokátornak majdnem annyi hátránya van mint haszna. Legfőbb hibája, hogy egy fejlett ellenség pl. F22-F35 már jóval azelőtt észrevesz mint, hogy a radarsugárzás visszaverődne róla. Olyan mint egy világítótorony. AIM-120 ellen rakétát kifejleszteni dőreség lenne. A lézer kéznél van és éppen kezdi kiforrni magát.
Tólóerővektor kormányzású hajtómű csak akkor számít ha közelharcba keveredsz egy F22-vel. Szerintem az esetek 99%-ban nem jut majd el odaáig senki. Ezért aztán felesleges szerintem pénzt áldozni rá. Persze a légi bemutatókon jól jön meg ha repülési vészhelyzet adódik akkor könnyebb kivezetni belőle a gépet. -
drevil666 #48913 Hé4 Ebben a topicban velem ellenkezni kell, nem támogatni, kiegészíteni 
