95085
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #49072
    Személy szerint én annyit tudok róla, amennyi a Wikin megtalálható. Itt még van egy kis angliai adalék, még letölthető kézikönyv is a Telexkészülékhez.

    Ha csak a rövid leírása kell, akkor egy gyakorlatilag telefonvonalhoz hasonló gép, amely pulzus módon működött, adott és vett jeleket. A szöveget az "adó" gépen begépelted, az elektronika azt "lefordította", és elküldte a "vevő" gépnek, amely egy elektromos írógéppel kinyomtatta. 1945-től kezdődöen a telefonvonaltól függetlenül működő külön hálózat lett, az 1950-es évek második felétől automatikus átirányítással. Szintén ebben a korszakban már általános volt, hogy a Telexgépek memóriával rendelkeztek, így rövid ideig kellett csak a vonalnak élnie, de persze lehetőség maradt az "élő" adatátvitelre, vagyis amikor a két gép folyamatosan adott és vett (tehát ha "A" gépen valaki beírt valamit, azt a "B" gép egyből nyomtatta és vica-versa). Az 1970-es években a Fax elterjedésével a jelentősége egyre inkább csökkent, majd az 1990-es évekre pedig gyakorlatilag meg is szűnt a dedikált Telex hálózat. Ettől függetlenül egyes helyeken ma is használatos, mert olcsó és megbízható.
  • JanáJ
    #49071
    Ezt hogy sikerült? Miért nem a régebbit vonják ki?
  • Molnibalage
    #49070
    Picit érintőleges, de el tudja valaki magyarázni, hogy a régi telex gépek hogyan működtek, mik voltak a korlátai, stb.?
  • Molnibalage
    #49069
    <i>AGM-129A, a lopakodó ALCM, amit 2012-re ki is vonnak, tehát az elődje lesz az utódja...</i>

    Na, ez a kemény. Mondjuk a jelek szerint a B-1 flotta is előbb meghalhat, mint a B-52...
  • [NST]Cifu
    #49068
    Az AGM-129 ACM eredetileg a B-1B számára volt szánva, de a nukleáris korlátozások és később a költségek / feladatkörök miatt ezt elvetették (szvsz az lehetett a háttérben, hogy féltek attól, hogy az 1990-es évek elején a nagy leépítéseknél megkérdőjelezik annak a létjogosultságát a politikusok, hogy miért kellene párhuzamosan a B-1B-t és a B-52-est is üzemben tartani, ha mindkettő képes ugyanazon fegyverek hordozására), és csak a B-52-esekhez integrálták. A 2002-es SORT egyezmény értelmében ráadásul 2012-re 528db légi indítású nukleáris robotrepülőgép van engedélyezve az USA számára, így az AGM-129-est kivonják, és maradnak az AGM-86-osok.


    AGM-86 (ez mondjuk hagyományos robbanófejú AGM-86C, de a nukleáris B verzió is így néz ki)


    AGM-129A, a lopakodó ALCM, amit 2012-re ki is vonnak, tehát az elődje lesz az utódja...


    Hozzá kell tenni, hogy az USA-nak ott van a Tomahawk arzenálja, akár tengókról, akár hajókról indítva. Franciaországnak nincs ilyen alternatívája...
  • Molnibalage
    #49067
    A B-2 és B-1 esetén érthetetlen, hogy miért gravitáció bombákat vittek. Mindkettő belső terében elfért volna egy rakéta, egy SRAM méretű. A B-52 is vihetett forgótárban valamit (AGM-86?), de az ősidőkben is volt - bár nem belső teres - rakája a Hound Dog vagy mi. A britek is volt ilyen asszem. Ennék fényében érthetetlen, hogy a B-1 és B-2 miért bombákat visz. Főleg az előbbinél gázos, mert alacsonyan repülve hogyan távolodik el a gép időben?
  • [NST]Cifu
    #49066
    Igazából nem véletlen, hogy az FB-111 + SRAM-ot hoztam fel, mert más ehhez hasonló összeállítás nem nagyon volt (talán még a Tu-22 és a félig bújtatott rakétája?). A B-1B is csak szabadesésű nukleáris bombákat vitt anno (most már azt sem, csak konvencionális fegyvereket), a B-2A detto. Az egyetlen amerikai robotrepülőgép-hordozó a B-52-es. A szovjet/orosz erőknél ugyanez, vannak a gigászi hatótávolságú Tu-95 és Tu-160-asok, de szubszonikus Kh-55-ösökkel. A Szu-24 és -34 pedig nukleáris csapásmérésre megint bajos, lévén a légibombákon kívül nincs opció.

    Persze ettől még lehet úgy tekinteni az ASMP-vel felszerelt Mirage-2000N-re, mint egy szegény ember bombázójára, de ettől még mindig egyedülállóak a maguk nemében.
  • Molnibalage
    #49065
    Ócsított B-1-es? :)
  • [NST]Cifu
    #49064
    Noha taktikai fegyvernek tekintik, azért egy 300kT-ás (de még a 150kT-ás is) simán belefér a stratégiai fenyegetésbe, az ASMP-A meg már ugye 500km-es hatótávolsággal fog bírni, ha rendszerbe áll.

    Vagyis tekinthető akár taktikai, akár stratégiai fegyvernek is. Ebből a szempontból azért nem teljesen ostobaság...
  • Molnibalage
    #49063
    Szerintem a mai világban egy teljesen vagy majdnem teljesen felesleges képesség.
  • [NST]Cifu
    #49062
    Elviekben igen, de csak B-83 és B-61 fékernyős légibombákkal. Irányított rakétája is csak a AGM-65 Maverick és az AGM-130 volt.

    Amennyire én tudom, nukleáris csapásmérésre szolgáló rakétát vagy robotrepülőgépet egy amerikai vadászgép sem vitt, hacsak az FB-111 + SRAM konfigot nem hozzuk fel, noha az FB-111 szerintem már nem vadászgép kategória. :D

    De még egyszer: én vadászgép méretű repülőgépet, és szuperszonikus robotrepülőgépet nukleáris robbanófejjel említettem. Ilyen nincs másnál. :)
  • Molnibalage
    #49061
    Ez biztos? Az F-15E nem rendelkezik nukleáris fegyverekkel?
  • drevil666
    #49060
    megyek sírni.

    Utálom a franciákat.....
  • [NST]Cifu
    #49059
    A Moszkit robotrepcsi, ha minden igaz földfelszíni célok ellen is jó...

    Nem igazán jó. A Moszkit passzív radar követésű, elviekben tehát használható szárazföldi radarok ellen, ám ezt a képességét ha jól tudom, nem tesztelték. Ebből következik, hogy csapásmérő feladatkörre alkalmatlan.

    -felszerelhető nuk. rob. fejjel.

    A légi indítású verziónál (Kh-41) ez az opció nem szerepel. Első sorban azért, mert exportra tervezték.

    +1: A Kh-41 nincs rendszerben jelenleg sehol, az Orosz légierőben sem. Már csak azért sem kellett mérlegelnem. :)
  • drevil666
    #49058
    Akkor megindokoltad miért van igazság a mondandómban:
    "vadászgépalapú szuperszonikus robotrepülőgépes nukleáris csapásmérő képessége".
    -Su-34 mondjuk vadászbombázó-mélységi csapásmérő, vadászgép feladatkört is elláthat kisebb nagyobb sikerrel KV-172 hijján..., de szuperszonikus:)
    -A Moszkit robotrepcsi, ha minden igaz földfelszíni célok ellen is jó...
    -felszerelhető nuk. rob. fejjel.

    Mond ki: neked van igazad , de ezt a kombót nem mérlegelted...
  • [NST]Cifu
    #49057
    Nem, bár ez terminológiai vita.

    A Moszkit is torlósugárhajtóművel rendelkezik, ezen alapján robotrepülőgép.

    Jelenleg egyre inkább a sugárhajtóműves megoldások terjednek, immár a légiharc rakétáknál is (Meteor).
  • drevil666
    #49056
    bezony:) A néhány száz kT-ásokra gondoltam.
    pl.: SS-N-22 Sunburn.
    asszem ezt indítja a #49030-as Hsz-em videóján kb 5.00-nál a Su-34.
    De ez rakéta.
    Van jövője egyáltalán a robotrepcsiknek? Nem túl lassúak, drágák?
  • [NST]Cifu
    #49055
    Ilyesmire gondolsz?
  • drevil666
    #49054
    keresgettem az orosz taktikai nukleáris robbanófejek listáját, de nem találtam...
    arról van linked?
  • drevil666
    #49053
    Danke schön!
  • [NST]Cifu
    #49052
    Ez esetben célszerű akkor az Orosz szócikket nézni, ráadásul még sokkal több információval is bír, mint az angol nyelvű.
  • drevil666
    #49051
    OK
    Google fordítóval kentem:)
    Csak németül és oroszul tudok.
  • [NST]Cifu
    #49050
    ezen link alapján a P-800 képes szárazföldi célt támadni

    Ne vedd sértésnek, de az angol tudásod ezek alapján nem a legtökéletesebb. ;)

    Idézet a Wikiről:

    The P-800 Oniks (Russian: П-800 Оникс, alternatively termed Yakhont (Яхонт) for export markets; "Oniks" is onyx, and "Yakhont" is ruby or sapphire in English) is a Russian (former Soviet) supersonic anti-ship cruise missile developed by NPO Mashinostroyeniya as a ramjet version of P-80 Zubr.

    Gyorsmagyarítás: :)

    A P-800 Oniksz (Orosz: П-800 Оникс, export verziója más néven Jakhont (Яхонт)) egy Orosz (egykor Szovjet) szuperszonikus hajó elleni robotrepülőgép, amelyet a Mashinosztrojenyija NPO fejlesztett ki, mint a P-80 Zubr torlósugárhajtóműves verzióját.


    Az egyetlen rész, ahol a szárazföld szóba kerül, az az indítási lehetőség:

    Development reportedly started in 1983, and by 2001 allowed the launch of the missile from land, sea, air and submarine.

    Gyorsmagyarul:

    A fejlesztést a hírek szerint 1983-ban kezdődött, és 2001-re lehetőség lett a robotrepülőgépet szárazföldről, hajóról, levegőből illetve tengeralattjáróról indítani.
  • drevil666
    #49049
    ezen link alapján a P-800 képes szárazföldi célt támadni
    Nukleáris robbanófejet nem írnak hozzá....
  • [NST]Cifu
    #49048
    Mit írtam? vadászgépalapú szuperszonikus robotrepülőgépes nukleáris csapásmérő képessége

    1.: A P-800 hajó elleni robotrepülőgép. A francia Mirge-2000-es által hordozott ASMP meg szárazföldi célok elleni csapásmérő robotrepülőgép.
    2.: A P-800 hagyományos robbanófejjel bír, az ASMP 150 v. 300kT-ás nukleáris robbanófejjel.

    Én a Sárhidai Gyula által is használt megfogalmazást használom.

    Rakéta -> rakétahajtómű (oxidálószer + üzemanyag a rakétatestben szállítva)
    Robotrepülőgép -> sugárhajtómű (üzemanyag a rakétatestben, oxidálószer pedig a környező légkörből)
  • drevil666
    #49047
    Su-34????!!
    Annak van!
    P-800-as kombo....
    Ha a P-800-ast r.repülőgépnek vesszük! Kinézete rakéta, rep.prof alapján: rob.rep
  • [NST]Cifu
    #49046
    Nincs másnak vadászgépalapú (alacsony repülési magasságon támadó) szuperszonikus robotrepülőgépes nukleáris csapásmérő képessége. Az Indiaiak terveznek hasonlót a BrahMos következő generációjával, majd, egyszer...
  • JanáJ
    #49045
    köszi
  • PrasCo
    #49044
    Annyira nem lazaság ez a "kikerül, megy tovább", mivel, ha a konvoj támadás alatt áll, tudtommal ez az előírt követendő harceljárás.
  • Molnibalage
    #49043
    A Francia Mirage-2000N ezredük pedig a maga módján egyedülálló jelenleg.

    Ez mit jelent pontosan?
  • JYeti
    #49042
    Azért csodálom a jenkik nyugalmát, egy ilyen után mindössze egy "Wow, holy shit" megjegyzés jön a szájukból :D Én szerintem ott helyben magam alá csináltam volna :D

    Ők meg kikerülik, aztán go tovább. Eszméletlen.

    Y
  • ddt500
    #49041
    Alig bírt kijönni a robbanás a föld alól. Lehet két rúd dinamit volt.
  • ddt500
    #49040
    Ezek jó hülyék voltak. Ha véletlenül jókor robbantanak akkor is max felborítják a kocsit. Jó, hogy nem 10m vasbeton alá rakják a bombájukat.
  • BEARCAT
    #49039


    na így
  • BEARCAT
    #49038
    Az angol Tornado GR.4-esek felett bizony gyülekeznek a felhők. Pedig az adott kor technikai szintjének ennyire megfelelő talán sosem volt a gép.
    A képen az Afganisztánban leggyakrabban használt kétfajta függesztmény variáció látható: a szokásos pótosok és zavarókonténereken kívül a távolabbi gépen egy felderítőkonténer és két LBG a közelebbin egy célzókonténer két LBG valamint a konténer mögött két Brimstone látható.
  • [NST]Cifu
    #49037
    Ja, ez lemaradt:

    A kínaiaknak mi a helyzet a hordozóhoz szükséges egyéb vasakkal. Vadászuk van/lesz. De légtérellenőrző és egyéb gépek, meg kísérő flotta már van?

    Lesz, a J-15, ami a J-11B (kínai Szu-27SzK) tengerészeti változata. Légtérellenőrző gépről eddig csak fantáziarajzok láttak napvilágot.
    Kísérő flotta terén a modern légvédelmi és ASW / ASuW egységeik pedig elég ütősek, csak még viszonylag kevés van belőlük (persze egyetlen CBG esetén nem is kell belőlük hatalmas mennyiség).
  • [NST]Cifu
    #49036
    Egyszerűen fizikai képtelenség normális tömegkeretek között megfelelő körkörös védelmet biztosítani. Gondold el, hogy már most közel 70 tonnásak a modern harckocsik, és páncélzatuk csak szemből képesek egy modern 120/125mm-es APFSDS lövedéket megállítani. Az összes modern harckocsi esetén az elvárás az, hogy szemből képes legyen megállítani egy harckocsi nyíllövedékét, oldalról - hátulról ez nem elvárható, innen inkább a pct. rakétákat tekintik veszélyesnek, ezért feküdnek rá a CE védelemre és itt jönne képbe az aktív védelem.

    Az amerikai FCS program esetén a ~30 tonnás tömeghatárt úgy tartották elképzelhetőnek, hogy még a beérkező KE lövedékeket is aktív védelem hatástalanítaná. Passzív védelemmel nem lehet megoldani ilyen kis tömeg mellett a megfelelő védelmet.
  • drevil666
    #49035
    durva!!!
  • [NST]Cifu
    #49034
    A francia vasak mennyire vannak kipróbálva? Volt éles bevetésen a flotta? Hordozó, tengó, stb.

    Az első öböl-háborúban az amerikai és angol egységek mellett a franciák voltak a fő ütőerő, nem szerepeltek annyira rosszul. Az első Afganisztáni akciókban is részt vettek. Gondok persze akadnak keményen. A CdG költségkímélésre készült, emiatt aztán utólag kellett áttervezni és átépíteni immár háromszor. A tengóik az 1980-as évekig beltechnikában jók voltak, de áramlástechnikailag szörnyen el voltak maradva, ezen csak az 1980-as évek közepén javítottak (Rubis -> Améthyste osztály, Le Redtambule -> L'Inflexible osztály), de igazából a következő hajóosztályuk lesz e téren modernnek tekinthető (SSN -> Barracuda osztály, SSBN -> még nincs neve). SLBM rakéták terén bő 20 év lemaradásban vannak, de lassan hozzák be a lemaradást.

    Hozzá kell tenni, hogy a franciákra jellemző, hogy igen sokat gyakorlatoznak változatos helyszíneken. Ha rákeresel a Youtube-on a Csádi Mirage videókra, akkor lehet látni miről van szó. A Francia Mirage-2000N ezredük pedig a maga módján egyedülálló jelenleg.

    Összességében elmondható, hogy bár az utóbbi években annyi gyakorlati tapasztalatuk tán nincs mint az USA-nak vagy az Angoloknak, de mögöttük rögtön ők jönnek. Általában az elsők között vannak békefenntartó egységek terén (2006 Libanonban is a francia egységek érkeztek meg elsőnek).
  • JYeti
    #49033
    Na ez a kemény!!

    Y