95085
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • fade2black
    #49032
    Azért ez a majd az ALQ212 óta, már annyira nem majd. Ennek az utóda lesz az F35ben is csak pöppet potensebb verzióban. Az IR rakéták ellen príma.
  • NorBear
    #49031
    M1A1HC/M1A1HA+/M1A2
    Torony front: 880-900mm KE, 1310-1620mm HEAT
    Test front:560-590mm KE, 510-1050mm HEAT
    Test alsó front része:580-650mm KE, 800-970mm HEAT

    M1A2 SEP
    Torony front: 940-960mm KE, 1320-1620mm HEAT
    Test front:560-590mm KE, 510-1050mm HEAT
    Test alsó front:580-650mm KE, 800-970mm HEAT

    Leclerc:
    Torony front: 890-910mm KE , 1220-1420mm HEAT,
    Test front: 580-600mm KE, 1040-1060mm HEAT
    Test alsó front: 780mm KE , 850mm HEAT
    Test oldal: 90mm KE, 420mm HEAT,


    Leopard 2 A5-A6
    Torony front: 920-940mm KE , 1730-1960mm HEAT,
    Test front: 620mm KE, 750mm HEAT
    Test alsó front: 620mm KE , 750mm HEAT

    Úgy néz ki hogy a Leo 2 test páncélozása nyűgösebb a HEAT lövedékekre mint a Leclerc vagy az M1A2 SEP.Nem tudom hogy a + front kieg. páncél mennyire segített ezen a gondon a spanyol,görög,svéd módosulatok esetében.Meg ha emlékeim nem csalnak volt még valami Leo-2 A6 EX módosulat ami elég hasonlít (vagy ugyanaz?) a Leo-2 E-re...

    A 90mm-es KE védelmet egy picit kevésnek találom.Ezek szerint oldalról még mindig nagyon sebezhetőek még a modernebb MBT-k is...

  • drevil666
    #49030
    3.00-tól nagyon jó!
    Jó gép és kész!
  • JanáJ
    #49029
    A francia vasak mennyire vannak kipróbálva? Volt éles bevetésen a flotta? Hordozó, tengó, stb.

    A kínaiaknak mi a helyzet a hordozóhoz szükséges egyéb vasakkal. Vadászuk van/lesz. De légtérellenőrző és egyéb gépek, meg kísérő flotta már van?
  • [NST]Cifu
    #49028
    Gazdasági témát inkább ebben a topicban.
  • Bucser
    #49027
    Japánban az idősebb korosztály együtt él a fiatalokkal. Sokszor az történik, hogy "évekig" elfelejtik a párnák közt elhunyt öreg halálhírét bejelenteni. Így szépen felveszik a nyugdíjat utána. És mivel magas az átlagéletkor senki nem kérdez utána...
  • drevil666
    #49026
    Nézd egy Jobbikos szemével.....
    Globalizáció a megoldás, vagy lakosságirtás (egy nem létező nyugdíjas nem kér pénzt) Durván hangzik, de ami ma az egészségügyben megy az "hulljon a férgese" móka....

  • [NST]Cifu
    #49025
    Figyelembe véve, hogy mennyire drasztikusan öregszik a lakosság, én úgy 30 évet adok még, és beleroppan ebbe a gazdaságuk, hacsak valamiféle csoda nem történik. Márpedig egyelőre nem úgy tűnik, hogy csodák történnének (lásd Japán államfő és a jegyban elnök közötti huzavona a Jen leértékelése kapcsán).

    Bár én csak kívülről, távolról, szűrőn keresztül látom a helyzetet :D
  • Molnibalage
    #49024
    Fél OFF.
  • Bucser
    #49023
    Japán a saját jövendőbeli nyugdíjasainak tartozik. Egyelőre.
  • Bucser
    #49022
    Ja mint a Buherseregben:)

  • [NST]Cifu
    #49021
    A btvt.narod.ru oldalon aztatat írják, hogy francia források szerint a Leclerc képes túlélni egy szemből érkező M829A2 APFSDS-DU lövedéket a toronynál illetve a test felső részén (glacis), ez kb. 700m KE átütés elleni védelemnél erősebb. A HEAT elleni védelem terén a TOW-2A a minta, vagyis ~1200mm CE. A torony teteje 600-700mm CE-t bír, ami szintén elég jó érték.

    A méretnél is túlbecsültem a Leclerc-et, itt azt írják, hogy befoglaló általi tér 17,5 köbméter, tehát jóval kisebb, mint az M1A2 Abrams (21 köbméter) illetve a Leo2 (19,4 köbméter), ez alapján a ~15-20%-al kisebb tömeg nem is olyan eszeveszettül alacsonyabb érték.
  • kiskorúbézoltán #49020
    Nem tudom, ahol írtak sorozatot ott proto és első szériák voltak. A többinél meg nem írtak sorozatot.
  • [NST]Cifu
    #49019
    Vagyis a lenti adatok az első szériás Leclerc-re vonatkoznának? Hmmm... ha ez igaz, akkor a Leclerc még durván lenne manapság? Huhh...

    Sajnos sok mindent nem találok e téren. Feltételezések vannak, hogy a Leclerc titánium réteget használ az általánosan bevált wolfram vagy DU helyett, ezért könnyebb. De ez csak találgatás...
  • [NST]Cifu
    #49018
    Sajnos nem tudok ilyen képről. Most nekiálltam egy kicsit kutakodni, de értelmeset továbbra se nagyon találtam. Itt egy kép egy Puma IFV protoról. Lehet látni a kiegészítő modulokat (ezekre kívülről egy fedőlemez kerül még), az elvet kb. lehet látni. A második kép talán elég nagy (ezért kellett külső oldalról linkelni), hogy a moduláris páncélzat látható legyen, a kis kerek fedőkupakok alatt találhatóak rögzítőcsavarok fejei. A torony középső, hosszúkás fedőlemezénél pedig úgy tűnik, hogy felhajtható, a felső szélénél mintha zsanérok rögzítéseit lehetne látni. A fedőlapok alatt van maga a kiegészítő páncélmodul.



  • kiskorúbézoltán #49017
    Félreértettél, tényleg nem voltam képbe. Én semmit sem találtam a 10-es és 11-es sorozat páncévédettségéről. A legtöbb helyen a proto és az első sorozatok védettségét boncolgatják.
  • [NST]Cifu
    #49016
    Szinte már a nyakamon is érzem a tilót... :D

    Naszóval, onnan indultam ki, hogy a Leclerc tornya (~18 tonna) bő 5-8 tonnával könnyebb, mint az Abrams vagy a Leo tornya. Méreteiben kissé kisebb, de ez nem indokolja a 25-45%-os különbséget.

    Aztán elkezdtem utánanézni, és lám mi találtam - természetesen ezek becslések, de hozzávetőleges értékeknek talán elfogadható (forrás ez esetben az SB fóruma, de az adatok szerintem a jól ismert forrásból származnak):

    M1A1HC/M1A1HA+/M1A2
    Torony front: 880-900mm KE, 1310-1620mm HEAT
    Test front:560-590mm KE, 510-1050mm HEAT
    Test alsó front része:580-650mm KE, 800-970mm HEAT

    M1A2 SEP
    Torony front: 940-960mm KE, 1320-1620mm HEAT
    Test front:560-590mm KE, 510-1050mm HEAT
    Test alsó front:580-650mm KE, 800-970mm HEAT

    Leclerc:
    Torony front: 890-910mm KE , 1220-1420mm HEAT,
    Test front: 580-600mm KE, 1040-1060mm HEAT
    Test alsó front: 780mm KE , 850mm HEAT
    Test oldal: 90mm KE, 420mm HEAT,

    Hááátt... ezek az adatok elég mellbe vágóak, a Leclerc közel van az M1A2 SEP szintjéhez, bő 17 tonnával kisebb tömege ellenére...

    Hát ez kínos. Visszaszívom. A Leclerc ott van páncélzat terén, mint a Leo2 és az Abrams. :D
  • Kurfürst
    #49015
    Erről a moduláris páncélzatról van vmi kép? Mert nem tudom pontosan elképzelni, h van egy alappáncél és arra lehet kvázi elemeket felrakni (mint a súlyzótartóra) vagy csak egy vázkeret van és arra kerül minden?
  • kiskorúbézoltán #49014
    "A páncélzata ugyan nem olyan erős, mint a Leopard 2A6-é vagy az M1A2-é..."

    No, ez új nekem, mesélj mit tudsz?
  • [NST]Cifu
    #49013
    Végül is a "nagyok" (USA, Oroszország) mellett csak ők csinálnak mindent maguk (saját CVN, amivel egyedülállóak az USA mellett, saját SSN és SSBN osztály, saját SLBM rakétával (az angolok amerikai Trident D5-ösöket vettek), saját vadászgép, saját harckocsi, stb.). Szóval azért ha le is lehet sajnálni őket mondjuk az USA-val összehasonlítva, azért tiszteletre méltó dolgokat hoztak össze.

    A Leclerc igen modern kis harckocsi, a fedélzeti tűzvezető rendszere és adatkapcsolata egy-az-egyben átkerült a brit Challenger 2-be. Ráadásul a nyugati harckocsik közül (nem számítva ide a távol-keleti japán és koreai fejlesztéseket) csak ők döntöttek az automata töltőberendezés mellett. A páncélzata ugyan nem olyan erős, mint a Leopard 2A6-é vagy az M1A2-é, de nagyon logikusan van megcsinálva - a páncélelemek csavarkötéssel vannak rögzítve, harctéri sérülés esetén könnyedén javítható egy egyszerű cserével, illetve új páncélmodult könnyen lehet hozzá integrálni - csak felcsavarozzák a régi helyére...
    Ez a megoldás a Leo2A5-el, a Leclerc megjelenése után vált általánossá, de mivel eleve nem így készült, így utólagos mókolásnak tűnik a Leclerc mellett.
  • drevil666
    #49012
    Ki csípi a franciákat?:)
    Még magukat is utálják sztem:)
    A Leclernc tank az gáz?
  • JanáJ
    #49011
    Nem csípem a francikat, de elismerésre méltó, hogy összerakták ezt a madarat.
  • [NST]Cifu
    #49010
    összeurópai fejlesztés talán megoldaná.

    Összeurópai fejlesztés csak a lopakodó könnyűbombázó Drónok terén van.

    Vadászgépek terén...

    Svédország: Gripen NG
    Németország-Anglia-Spanyolország-Olaszország: Eurofighter
    Franciaország: Rafale
    Hollandia, Dánia, Norvégia: F-35

    még a múltkorról: EF-2000 tolóerővektoros kormányázású?

    Elvben tervben van egy ilyen EJ-200 hajtómű típus, de jelenleg nincs aki pénzelné az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket. A BAe felajánlotta a Queen Elizabeth osztályra az Eurofighter tengerészeti változatát, amely toleróvektor-kormányzással rendelkezne, de a britek végül úgy tűnik, hogy az F-35B mellett maradnak.
  • drevil666
    #49009
    ha rajtam múlik bekerülünk:) ebbe a klubba.
    összeurópai fejlesztés talán megoldaná.
    még a múltkorról: EF-2000 tolóerővektoros kormányázású?
  • [NST]Cifu
    #49008
    Jelenleg nem is sok országnak van lopakodó-vadászgép fejlesztése. Az USA-nak, Kínának, Oroszországnak és Japánnak. Elég elit klub. :)
  • drevil666
    #49007
    Ja és pénzük is van
  • drevil666
    #49006
    Ez Molninak is megy:
    -Japán űrkutatási nagyhatalom, a projektmenedzsment-technikák és mérnöki szervezési tudományok nagy részét nekik köszönheti a világ. Ipara benne van a TOP5-ben, Műszaki Egyetemei kiválóak.
    Erre gondolok.
    Nem akarok vitát nyitni erről, csak próbálkozásaikra kíváncsi lennék.
    Azt tudom pl a Mitsubishi Elektric mindent gyárt ami a polgári piacra kell.
    Nincs olyan VTSZ amihez ne lehetne ME terméket rendelni......
  • [NST]Cifu
    #49005
    Az USA bő 40 milliárd dollárt költött az F-22A kifejlesztésére, és ebben nincsenek benne az előzetes fejlesztések a radartechnológiában és a lopakodó kialakítás előzetes tervezésében.

    Ez óvatos becslés szerint is legalább 10x annyi, mint amennyibe a svéd Gripen program került, és ötször annyi, mint a durva túlköltekezésbe csúszott Eurofighter kifejlesztése került.

    Ez irgalmatlan pénzösszeg, márpedig nem sok ország engedheti meg magának azt, hogy egy vadászgép kifejlesztésére ennyit költsön. Japán pedig iszonyatosan eladósodott ország (valami 200%-os kintlevőség rémlik, tehát az éves költségvetést két évvel előre kvázi elköltötték), csak azért nem omlik össze a költségvetésük, mert a belső piac képes felszívni a Japán államkövetényeket. Ehhez képest a katonai kiadásaik elég decensek (igaz a GDP arányában 2% alatt vannak). Most adnak át egy új 5000 tonnás rombolót, de az is darabonként ~920 millió US$. Szóval költekeznek így is, de egy drága fejlesztési program még nekik is csak hosszú idő lefolyása alatt lehetséges anyagilag.

    Megjegyzés: Japán ugye eredetileg abban reménykedett, hogy megkapja az F-22A licencgyártás jogát. Ez olcsóbb és jobb megoldás lett volna, csak az amerikaiak beintettek...
  • Molnibalage
    #49004
    Az F-1 és F-2 azok. AZ első egy F-5 Jaguar hibrid külsőre. Az másik lényegében F-16 másolat kis aerodinamikai és egyéb eltérésekkel. Ezekhez is segítség kellett.
  • drevil666
    #49003
    Próbálkozásaik sincsenek szerinted?
  • Molnibalage
    #49002
    Miért? Az F-4J és F-15J is liszenszben gyárott. Attól, mert valaki jó kommersz elektronikát gyárt, attól nem lesz tapasztalata modern harci gépek összerakásában, gázturbina fejlesztésben, aerodinamikai kutatásban és ezek összehangolásában.

    A japán ipar képes lehet összerakni, ha megtanítják neki a mikénjét. Kifejlesztni egy ilyet egészen más dolog.
  • drevil666
    #49001
    Nekem ez hihetlen, hogy japán nem képes az F-22-höz mérhető színvonalú gép megalkotására....
  • [NST]Cifu
    #49000
    Ahol meghúzod. :))

    A legtöbb helyen viszont valahogy így sorolják be őket (ebben is sok eltérés van):

    I. Világháború, az "Tank" korszak":

    A technológia életképességének vizsgálata, megoldáskeresés. Jellemzően a páncélautókból, páncélvonatokból, hadihajózásból átvett megoldások (pl. kazamatás lövegbeépítés).

    A két világháború közötti, illetve a II. világháborús "Könnyű / Közepes / Nehéz harckocsi" korszak:

    Kialakul egy hármas tagozódás, a könnyű felderítő harckocsi, a gyors, erősen felfegyverzett, de általában gyengén páncélozott közepes, illetve az erősen páncélozott, nehézfegyverzetű nehézharckocsi. Általánossá válik a forgótoronyban való fegyverelhelyezés. A II. Vh előtt elkezd kihalni a több tornyos elhelyezés, jellemzően csak egy fegyvertorony van már csak a harckocsikon.

    A II.Vh alatt kialakul egy "ideális harckocsi" szemlélet, amely közepes tömegű, erősen fegyverzet, közepes védett, mozgékony harcjárművet takar. Ilyen az úttörő T-34, félig-meddig a Panther (lásd közepes/nehéz harckocsi besorolás) és a Sherman.

    A II.Vh vége, az "MBT" (Main Battle Tank) koncepció első generációja:

    A II.Vh végére jellemzően kettőre olvadt a harckocsi feladatkör, a könnyű harckocsik felderítő feladatkörét célirányos járművek vették át, így ez az osztály megszünt. A közepes harckocsikból elindul az "ideális harckocsi" ideológia, nemzetekre lebontva eltérő megközelítésben. A szovjet T-34 -> T-44, majd T-54/55 (az olcsó gyárthatóság, nagy tűzerő és a mozgékonyság fontosabb, mint a páncélvédettség), hasonló az amerikai Sherman -> M46/M47/M48 Patton széria, illetve ellenoldal a páncélvédettség terén is fajsúlyos Centurion. Egyesek ide sorolják a Leopard 1-est is.

    Ezek kiegészítésére megmaradnak a nehéz harckocsik, "áttörő" feladatkörben, nagy űrméretű nehézfegyverzettel és erős páncélzattal, ilyen a szovjet JSz széria, majd a T-10, az angol Conqueror, illetve az amerikai M103.

    Az "MBT" jellemzően csak abban tér a II.Vh végi harckocsiktól, hogy erősebb lövegeket kezdenek alkalmazni.

    A második "MBT" generáció, az 1960-as évektől kezdve:

    Kikopik a nehéz "áttörő" harckocsi, de a feladatkör egyes szinten még kísérletképpen megmarad -> M60A2 152mm-es tarackjával és lövegcsőből indítható rakétájával, vagy a szovjet kísérleti IT-1 prototípus. Ám ezek ebben a formában kudarcot vallanak.

    Megjelennek a kompozit páncélzatok, a nagyobb űrméretű huzagolt, de egyre inkább sima csövű lövegek (115, 120 és 125mm), megjelenik a lézeres távolságmérő, továbbá az APFSDS lőszerek térhódítása megkezdődik.

    Ilyen a T-62/64/72/80, az M1A1, a Leo2A4, vagy az Ariete.

    A harmadik generáció, a "Digitális MBT":

    Passzív éjjelátó berendezés, adatkapcsolat, második generációs kompozit páncélzatok, ERA páncélzat elemek, stb.

    Ilyen az M1A2 SEP, a Leclerc, Leopard 2A6, stb.


    De nagyon sok eltérő osztályozás van. Van, ahol a második generáció az APFSDS lőszer, a harmadik a 120/125mm-es löveg, és kompozit páncélzat, a "digitális harckocsi" pedig a negyedik generáció.

    Az is besorolásfüggő lehet, hogy milyen lövegstabilizátort alkalmaznak (mozgás közben tüzelés nagy találati eséllyel), és így tovább...
  • Molnibalage
    #48999
    Egy kis fű és a legénység már lebeg is. Fél generációs ugrás!
  • Gunslinger
    #48998
    Mikor majd nem lesz benne legénység és lebegni fog a talaj felett, az lesz az új generáció. :-)))
  • Freeda Krueger
    #48997
    És a harckocsik/páncéljárművek esetén hol lehet halványan generációs vonalat húzni?
  • Gunslinger
    #48996
    Már olvastam, utólag is grat :-)
  • Molnibalage
    #48995
    Ebben van szó a generációs besorolosáról is.
  • [NST]Cifu
    #48994
    Mint már sokszor említettem, nincs betonba fektetve a generációs meghatározás. :)

    -Drón-kezelés (nem a gép mikéntje, beépíthető akár egy F-4-esbe is a szükséges elektronika)
    -Energia-fegyverek (detto)
    -Fejlett radarrendszer, integrált ECM/ESM és adatközlés (az F-35-ösben is benne van, az pedig csak 5. gen.)

    És így tovább.

    Szerintem a 6. generáció inkább a pilóta nélküli gépekre való átállás lesz.

    2030-ig kell megvalósulnia az alapgépnek, addig még van 20 év, a régi F-15J és F-2 flottával fogják addig kihúzni vagy majd bérelnek 4++ generációs gépeket? Számomra nem tűnik logikusnak egy jó 10-15 éves korszerű gép nélküli időszak.

    Senki nem mondta, hogy nem vesznek még 4++-os gépeket (mondjuk fejlesztett F-2B-t), csak azt, hogy az 5. generációt (F-22, F-35) kihagyják.
  • Molnibalage
    #48993
    Plusz egy 2000 km-es hatótávolságú folyékony vagy szilárd hajtóanyagú BM semmivel sem tűnik olcsóbbnak, mint egy elhárító rakéta. Sőt...