Újabb film veti fel az idõutazás lehetõségét
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#110
Kicsit szemét példa mert a neked kedvezõ végletrõl vetted 😉
Akkor én is gonosz leszek: miért nem foglalkoznak hivatalosan a Piri Reis térképekkel?
(Tudomány alatt nem feltétlen csak a fizikáról beszélek 😊
A perpetum mobilérõl azt mondtam hogy a mai tudásunk és az általunk ismert fizika törvényei szerint lehetetlen létrehozni. Ettõl függetlenül nem lehet kijelenteni hogy a jövõben is 100% biztos hogy soha sem lehet majd megcsinálni, pár száz éve a repülés is lehetetlennek tûnt.
Akkor én is gonosz leszek: miért nem foglalkoznak hivatalosan a Piri Reis térképekkel?
(Tudomány alatt nem feltétlen csak a fizikáról beszélek 😊
A perpetum mobilérõl azt mondtam hogy a mai tudásunk és az általunk ismert fizika törvényei szerint lehetetlen létrehozni. Ettõl függetlenül nem lehet kijelenteni hogy a jövõben is 100% biztos hogy soha sem lehet majd megcsinálni, pár száz éve a repülés is lehetetlennek tûnt.
#109
Mondok egy példát:
Tegyük fel, hogy nagyjából mindketten értjük a számítógép mûködését. Nap mint nap használjuk, ismerjük, hogy milyen alkotórészei vannak.
Ha valaki egy nap elõáll azzal, hogy "lehetséges olyan vírust írni, ami megfertõzi az embert is", mit mondanánk rá? Persze, hogy azt, hogy "Hülyeség!".
Aztán másnap valaki elõállna azzal, hogy "van rá mód, hogy egy processzort órajelét hatszorosára emeljük" (egyszer élõben is el akarta velem egy srác hitetni, hogy a 100Mhz-es 486-osát 600 Mhz- járatja). Természetesen ezt is lehetetlennek tartanánk. De egye fene! Ha valaki mutat egy ilyen példányt, akkor elhisszük neki.
Na most te mit szólnál, ha ezek után egyes hozzá nem értõk megvádolnának azzal, hogy "Eltusolják, a veszélyes vírus létét!" vagy "Ezek a begyepesedettek lehetetlennek tartják a hatszoros frekvenciaemelést!" "Miért nem dobták félre a rendes munkájukat, hogy ezzel foglalkozzanak!?"
Persze egyiksem venné a fáradtságot, hogy utánanézzen, vagy hogy meghallgassa a magyarázatodat, hogy pontosan miért is nem lehetséges.
Na kb. ugyan ez a helyzet a fizikával is, azzal a különbséggel, hogy ott jóval kevesebb a hozzáértõ és jóval több a hozzá nem értõ.
Az a baj, hogy olcsó legendákra támaszkodsz! ("tudomány fanatikusai", "mi minden fölött siklik el a tudomány és jeles képviselõi mert nem illenek bele a kialakult modern világképbe".)
Ha úgy hallottad, hogy a tudomány lehetetlennek tartja a perpetum mobile-t (vagy akármi mást), akkor ne csak ezekre a buta magyarázatokra gondolj, hanem vedd a fáradtságot és nézz utána, hogy pontosan miért is tartja lehetetlennek? ! (több magyar fórumon is szoktak kutatók ilyeneket megvitatni)
Én is ezt csinálom. Ha hallok valami furcsaságot, akkor egybõl megkeresem a hivatalos magyarázatot is, amibõl legtöbbször egybõl nyilvánvalóvá válik, hogy hol hibás az az elgondolás.
Tegyük fel, hogy nagyjából mindketten értjük a számítógép mûködését. Nap mint nap használjuk, ismerjük, hogy milyen alkotórészei vannak.
Ha valaki egy nap elõáll azzal, hogy "lehetséges olyan vírust írni, ami megfertõzi az embert is", mit mondanánk rá? Persze, hogy azt, hogy "Hülyeség!".
Aztán másnap valaki elõállna azzal, hogy "van rá mód, hogy egy processzort órajelét hatszorosára emeljük" (egyszer élõben is el akarta velem egy srác hitetni, hogy a 100Mhz-es 486-osát 600 Mhz- járatja). Természetesen ezt is lehetetlennek tartanánk. De egye fene! Ha valaki mutat egy ilyen példányt, akkor elhisszük neki.
Na most te mit szólnál, ha ezek után egyes hozzá nem értõk megvádolnának azzal, hogy "Eltusolják, a veszélyes vírus létét!" vagy "Ezek a begyepesedettek lehetetlennek tartják a hatszoros frekvenciaemelést!" "Miért nem dobták félre a rendes munkájukat, hogy ezzel foglalkozzanak!?"
Persze egyiksem venné a fáradtságot, hogy utánanézzen, vagy hogy meghallgassa a magyarázatodat, hogy pontosan miért is nem lehetséges.
Na kb. ugyan ez a helyzet a fizikával is, azzal a különbséggel, hogy ott jóval kevesebb a hozzáértõ és jóval több a hozzá nem értõ.
Az a baj, hogy olcsó legendákra támaszkodsz! ("tudomány fanatikusai", "mi minden fölött siklik el a tudomány és jeles képviselõi mert nem illenek bele a kialakult modern világképbe".)
Ha úgy hallottad, hogy a tudomány lehetetlennek tartja a perpetum mobile-t (vagy akármi mást), akkor ne csak ezekre a buta magyarázatokra gondolj, hanem vedd a fáradtságot és nézz utána, hogy pontosan miért is tartja lehetetlennek? ! (több magyar fórumon is szoktak kutatók ilyeneket megvitatni)
Én is ezt csinálom. Ha hallok valami furcsaságot, akkor egybõl megkeresem a hivatalos magyarázatot is, amibõl legtöbbször egybõl nyilvánvalóvá válik, hogy hol hibás az az elgondolás.
#108
Sajnos ez az egy-két tudós korának meghatározó személyisége volt és könnyen lehet hogy ma is lehurrognak olyan elképzeléseket amik nem vágnak egybe az általános nézetekkel.
Nem tudok a tudománynál jobb módszert mondani (egyébként én is tudománypárti vagyok 😊 de ez nem jelentheti azt hogy nincs vagy nem is lesz jobb módszer. A tudomány fanatikusai viszont még a lehetõségét is elvetik annak hogy bármely más eljárás a világ megismerésére hatékonyabb lehet.
A perpetum modilét példának hoztam fel arra, hogy igenis van olyan dolog aminek a létezését lehetetlennek nyilvánították. Most van egy rendszerünk aminek a törvényei mûködõnek tünnek, tudjuk a tudást használni a gyakorlatban és könnyebbé tesszük általa a mindennapjainkat. Persze van néhány dolog ami vhogy kilóg a sorból és ezekkel a tudósok inkább nem is foglalkoznak. Sok tudományos világképet élt már meg az emberiség az alatt a rövid idõ alatt amióta egyáltalán létezik és sztem a mostani nem az utolsó a sorban, idõvel új dolgokat fedeznek majd fel ami rákényszeríti az illetékeseket hogy vizsgálják felül azokat az alapokat amire a mai tudásunk épül.
Nem tudok a tudománynál jobb módszert mondani (egyébként én is tudománypárti vagyok 😊 de ez nem jelentheti azt hogy nincs vagy nem is lesz jobb módszer. A tudomány fanatikusai viszont még a lehetõségét is elvetik annak hogy bármely más eljárás a világ megismerésére hatékonyabb lehet.
A perpetum modilét példának hoztam fel arra, hogy igenis van olyan dolog aminek a létezését lehetetlennek nyilvánították. Most van egy rendszerünk aminek a törvényei mûködõnek tünnek, tudjuk a tudást használni a gyakorlatban és könnyebbé tesszük általa a mindennapjainkat. Persze van néhány dolog ami vhogy kilóg a sorból és ezekkel a tudósok inkább nem is foglalkoznak. Sok tudományos világképet élt már meg az emberiség az alatt a rövid idõ alatt amióta egyáltalán létezik és sztem a mostani nem az utolsó a sorban, idõvel új dolgokat fedeznek majd fel ami rákényszeríti az illetékeseket hogy vizsgálják felül azokat az alapokat amire a mai tudásunk épül.
#107
"(Nem azt mondom hogy lehetséges csak kötekszem 😊"
Bocsánat, ezen átsiklottam!
Azonban ez nem sokat változtat azon amit mondtam. Rengetegen próbálták már megépíteni, de nem sikerült. Ezen kívül elméletileg is lehetetlen. Akkor meg mi értelme van úgy beálítani az egészet, hogy a gonosz tudomány miatt nem valósítható meg? Majd ha valaki megcsinálja, akkor a "gonosz" tudósok "elmehetnek kapálni"... De addig...
Bocsánat, ezen átsiklottam!
Azonban ez nem sokat változtat azon amit mondtam. Rengetegen próbálták már megépíteni, de nem sikerült. Ezen kívül elméletileg is lehetetlen. Akkor meg mi értelme van úgy beálítani az egészet, hogy a gonosz tudomány miatt nem valósítható meg? Majd ha valaki megcsinálja, akkor a "gonosz" tudósok "elmehetnek kapálni"... De addig...
#106
"Richard Woolsey brit királyi csillagász 1956:
"Az ûrutazásról beszélni sem érdemes, ez a téma komplett ostobaság"
William Thomson Nobel-díjas angol fizikus és matematikus:
"A Röntgen-sugár nyilvánvaló szélhámosság!"
Heinrich Hertz német fizikus:
"Nem hiszem, hogy a drót nélküli hullámok továbbításának van bármilyen gyakorlati jelentõsége..."
Frank McFarlane Burnet immunológus (Egyébként Nobel-díjat kapott és korai munkái tették lehetõvé késõbb az emberi szervek átültetésének gyakorlatát)
"A molekuláris biológiában nincs semmi, aminek bármilyen értéke lenne az emberi életre nézve." "
Egy két tudós tévedése még nem a tudomány hibája!
Ennek az ellenkezõjét pont az bizonyítja, hogy a tudomány eddig túl tudott lépni ezeken. (pl. a kvantummechanika lenyelése is ilyen volt)
"Azt kijelenteni, hogy a tudomány egyszer minden kérdésre megtalálhatja a választ és ezért a tudománynak kell lennie a követendõ módszernek pont olyan felelõtlenség mint elvakult hívõnek lenni."
Jó, akkor mondd meg te is, hogy milyen jobb módszert tudsz a világ megismerésére!?
Minek köszönhetõen írhattad ezeketet a sorokat? Honnan van a számítógéped? Hogy beszélhetsz emberekkel akár a puszta közepérõl?
Miért nem kell félned, hogy a gyereked majd gyermekbénulást kap?? (talán majd ráolvastatsz a helyi sámánnal...)
"Egyébként a perpetum mobile pont egy olyan apróság amire a tudományos világ határozottan állítja hogy a létrehozása lehetetlen. (Nem azt mondom hogy lehetséges csak kötekszem 😊
Arra pedig inkább nem is írok példát hogy mi minden fölött siklik el a tudomány és jeles képviselõi mert nem illenek bele a kialakult modern világképbe 😛"
Mutass egy mûködõ perpetum mobile-t! Veszek belõle egyet!
Szeinted ha egy pici esélyét is látná akármelyik fizkus, hogy megvalósítható, már nem tette volna meg?
De ha te olyan biztosan tudod, hogy megépíthetõ, akkor rajta!
Építs perpetum mobile-t! Garantált a Nobel díj!
"Az ûrutazásról beszélni sem érdemes, ez a téma komplett ostobaság"
William Thomson Nobel-díjas angol fizikus és matematikus:
"A Röntgen-sugár nyilvánvaló szélhámosság!"
Heinrich Hertz német fizikus:
"Nem hiszem, hogy a drót nélküli hullámok továbbításának van bármilyen gyakorlati jelentõsége..."
Frank McFarlane Burnet immunológus (Egyébként Nobel-díjat kapott és korai munkái tették lehetõvé késõbb az emberi szervek átültetésének gyakorlatát)
"A molekuláris biológiában nincs semmi, aminek bármilyen értéke lenne az emberi életre nézve." "
Egy két tudós tévedése még nem a tudomány hibája!
Ennek az ellenkezõjét pont az bizonyítja, hogy a tudomány eddig túl tudott lépni ezeken. (pl. a kvantummechanika lenyelése is ilyen volt)
"Azt kijelenteni, hogy a tudomány egyszer minden kérdésre megtalálhatja a választ és ezért a tudománynak kell lennie a követendõ módszernek pont olyan felelõtlenség mint elvakult hívõnek lenni."
Jó, akkor mondd meg te is, hogy milyen jobb módszert tudsz a világ megismerésére!?
Minek köszönhetõen írhattad ezeketet a sorokat? Honnan van a számítógéped? Hogy beszélhetsz emberekkel akár a puszta közepérõl?
Miért nem kell félned, hogy a gyereked majd gyermekbénulást kap?? (talán majd ráolvastatsz a helyi sámánnal...)
"Egyébként a perpetum mobile pont egy olyan apróság amire a tudományos világ határozottan állítja hogy a létrehozása lehetetlen. (Nem azt mondom hogy lehetséges csak kötekszem 😊
Arra pedig inkább nem is írok példát hogy mi minden fölött siklik el a tudomány és jeles képviselõi mert nem illenek bele a kialakult modern világképbe 😛"
Mutass egy mûködõ perpetum mobile-t! Veszek belõle egyet!
Szeinted ha egy pici esélyét is látná akármelyik fizkus, hogy megvalósítható, már nem tette volna meg?
De ha te olyan biztosan tudod, hogy megépíthetõ, akkor rajta!
Építs perpetum mobile-t! Garantált a Nobel díj!
#105
Inkább neked kéne egy kicsit jobban után nézni, hogy kinek a "kölykei" is voltak azok, akik Kopernikusz, vagy Galilei ellen harcoltak és mire hivatkozva utasították el az elméleteiket...
#104
Az elsõ bekezdéseddel nem teljesen értem mire akarsz kilyukadni.
Igen, sokféle tudományág létezik, amelyek a valógság különbözõ oldalainak megismerését tûzték ki célul.
"A másik, hogy pl. a fizika, 300 év komoly fejlõdése ellenére sem tud választ adni bizonyos nem mellékes kérdésekre. (Pl. egy egyszerû kérdés: mennyire "valós" dolog a világ?..."
Te olyat vársz a tudománytól, ami nem célja és szerintem soha nem is lehet az: a világ önmaga valóságában való megismerését.
Az, hogy a világunk egy óriási "számítógép" beljesében futkározó jelek halmaza, vagy egy másik világban élõ lény álma, tudomány szempontjából tökéletesen lényegtelen, éppen ezért ez kívül esik annak érvényességi körén.
Hiába bizonyítják be majd a fizkusok, hogy pl. a kvarkokat 11 dimenziós rezgõ húrok alkotják, a rezgõ húrokat 111 dimenziós pontocskák, azokat meg 1100 dimenzós lapocskák és nincs tovább (tehát eljutnak az elvi megismerhetõség határához), azt soha sem fogjuk megtudni, hogy azok a lapocskák "valójában micsodák?".
Nem is mondja senki, hogy a fizikai elméletek maguk a "valóság".
Az elméletek csupán a valóságra épülõ modellek, amelyek segítségével megjósolhatók a való világ egyes eseményei. Ha a jóslat helyes, akkor az elmélet is helyes, ha nem (pl. olyan jelenséget találnak, ami nem illik bele a modellbe), akkor az elméletet át kell írni (vagy ki kell egészíteni).
Azzal is mindenki tisztában van, hogy a tudomány még koránt sem ért el ahhoz a bizonyos elvi határhoz és nyilván léteznek olyan jelenségek, amelyrõl még nem alkotott modellt.
Mindezek beláûtásához nem kell atomfizikusnak lenni.
"De máshogy még sikerülhet. Kíváncsi vagyok, van-e tipped, hogyan."
Hogyan?
Szerinted hogy kéne a tudománynak mûködnie? Vagy milyenek lehetnek azok a jelenségek, amelyek hatással lehetnek ránk, de nem vizsgálhatók a tudomány jelenlegi módszereivel?
Igen, sokféle tudományág létezik, amelyek a valógság különbözõ oldalainak megismerését tûzték ki célul.
"A másik, hogy pl. a fizika, 300 év komoly fejlõdése ellenére sem tud választ adni bizonyos nem mellékes kérdésekre. (Pl. egy egyszerû kérdés: mennyire "valós" dolog a világ?..."
Te olyat vársz a tudománytól, ami nem célja és szerintem soha nem is lehet az: a világ önmaga valóságában való megismerését.
Az, hogy a világunk egy óriási "számítógép" beljesében futkározó jelek halmaza, vagy egy másik világban élõ lény álma, tudomány szempontjából tökéletesen lényegtelen, éppen ezért ez kívül esik annak érvényességi körén.
Hiába bizonyítják be majd a fizkusok, hogy pl. a kvarkokat 11 dimenziós rezgõ húrok alkotják, a rezgõ húrokat 111 dimenziós pontocskák, azokat meg 1100 dimenzós lapocskák és nincs tovább (tehát eljutnak az elvi megismerhetõség határához), azt soha sem fogjuk megtudni, hogy azok a lapocskák "valójában micsodák?".
Nem is mondja senki, hogy a fizikai elméletek maguk a "valóság".
Az elméletek csupán a valóságra épülõ modellek, amelyek segítségével megjósolhatók a való világ egyes eseményei. Ha a jóslat helyes, akkor az elmélet is helyes, ha nem (pl. olyan jelenséget találnak, ami nem illik bele a modellbe), akkor az elméletet át kell írni (vagy ki kell egészíteni).
Azzal is mindenki tisztában van, hogy a tudomány még koránt sem ért el ahhoz a bizonyos elvi határhoz és nyilván léteznek olyan jelenségek, amelyrõl még nem alkotott modellt.
Mindezek beláûtásához nem kell atomfizikusnak lenni.
"De máshogy még sikerülhet. Kíváncsi vagyok, van-e tipped, hogyan."
Hogyan?
Szerinted hogy kéne a tudománynak mûködnie? Vagy milyenek lehetnek azok a jelenségek, amelyek hatással lehetnek ránk, de nem vizsgálhatók a tudomány jelenlegi módszereivel?
#103
"A tudomány semmire nem mondja, hogy lehtetlen, de valaminek csak okkal feltételezi a létezését."
Pár példa nagy tudósok szûklátókörûségére 😊
Richard Woolsey brit királyi csillagász 1956:
"Az ûrutazásról beszélni sem érdemes, ez a téma komplett ostobaság"
William Thomson Nobel-díjas angol fizikus és matematikus:
"A Röntgen-sugár nyilvánvaló szélhámosság!"
Heinrich Hertz német fizikus:
"Nem hiszem, hogy a drót nélküli hullámok továbbításának van bármilyen gyakorlati jelentõsége..."
Frank McFarlane Burnet immunológus (Egyébként Nobel-díjat kapott és korai munkái tették lehetõvé késõbb az emberi szervek átültetésének gyakorlatát)
"A molekuláris biológiában nincs semmi, aminek bármilyen értéke lenne az emberi életre nézve."
Egyébként a perpetum mobile pont egy olyan apróság amire a tudományos világ határozottan állítja hogy a létrehozása lehetetlen. (Nem azt mondom hogy lehetséges csak kötekszem 😊
Arra pedig inkább nem is írok példát hogy mi minden fölött siklik el a tudomány és jeles képviselõi mert nem illenek bele a kialakult modern világképbe 😛
"Pontosan akkor élnénk még mindig lapos földön, ha anno nem hisznek nekik (a modernnek mondható tudomány elsõ képviselõinek: Kopernikusznak, Galileinek, Keplernek, Newtonnak)."
Õk utólag lettek kikiáltva elsõ képviselõknek, akkor és ott a kortársaik komplett hülyének nézték õket mert szembeszálltak az általánosan elfogadottal. Ma is vannak kutatók akik hülyeségeket beszélnek, nagy részük valószínûleg holdkóros de van közöttük néhány akit majd az utókor mint reformer zsenit fog emlegetni és minket fog hülyének nézni hogy miért nem hittünk neki 😄
"A vallások az ember által önkényesen meghatározott dogmák szerint mûködnek, amelyeknek önmagukon kívül nem sok jelentése van. Azonban ennek ellenére tökéletesen betölthetik a szerepüket, a kétségeket, bizonytalanságot nem szeretõ embernek eloszlathaja a kételyeit és boldogan élhet, amíg meg nem hal. Egyfajta belsõ hiánypótló táplálékként funkcionál."
Vagy esetleg tényleg Isten üzenetét hordozzák és a tudomány csak felszínes szemfényvesztés 😊
Senki sem tudja a választ, maximum hiheti hogy jó úton jár és persze az is lehet hogy ez a két vonal egyszer majd összeér. Azt kijelenteni, hogy a tudomány egyszer minden kérdésre megtalálhatja a választ és ezért a tudománynak kell lennie a követendõ módszernek pont olyan felelõtlenség mint elvakult hívõnek lenni. Az ember még nagyon gyerek ahhoz hogy akárcsak sejtése lehessen az õt körülvevõ világ(ok?)ról.
Pár példa nagy tudósok szûklátókörûségére 😊
Richard Woolsey brit királyi csillagász 1956:
"Az ûrutazásról beszélni sem érdemes, ez a téma komplett ostobaság"
William Thomson Nobel-díjas angol fizikus és matematikus:
"A Röntgen-sugár nyilvánvaló szélhámosság!"
Heinrich Hertz német fizikus:
"Nem hiszem, hogy a drót nélküli hullámok továbbításának van bármilyen gyakorlati jelentõsége..."
Frank McFarlane Burnet immunológus (Egyébként Nobel-díjat kapott és korai munkái tették lehetõvé késõbb az emberi szervek átültetésének gyakorlatát)
"A molekuláris biológiában nincs semmi, aminek bármilyen értéke lenne az emberi életre nézve."
Egyébként a perpetum mobile pont egy olyan apróság amire a tudományos világ határozottan állítja hogy a létrehozása lehetetlen. (Nem azt mondom hogy lehetséges csak kötekszem 😊
Arra pedig inkább nem is írok példát hogy mi minden fölött siklik el a tudomány és jeles képviselõi mert nem illenek bele a kialakult modern világképbe 😛
"Pontosan akkor élnénk még mindig lapos földön, ha anno nem hisznek nekik (a modernnek mondható tudomány elsõ képviselõinek: Kopernikusznak, Galileinek, Keplernek, Newtonnak)."
Õk utólag lettek kikiáltva elsõ képviselõknek, akkor és ott a kortársaik komplett hülyének nézték õket mert szembeszálltak az általánosan elfogadottal. Ma is vannak kutatók akik hülyeségeket beszélnek, nagy részük valószínûleg holdkóros de van közöttük néhány akit majd az utókor mint reformer zsenit fog emlegetni és minket fog hülyének nézni hogy miért nem hittünk neki 😄
"A vallások az ember által önkényesen meghatározott dogmák szerint mûködnek, amelyeknek önmagukon kívül nem sok jelentése van. Azonban ennek ellenére tökéletesen betölthetik a szerepüket, a kétségeket, bizonytalanságot nem szeretõ embernek eloszlathaja a kételyeit és boldogan élhet, amíg meg nem hal. Egyfajta belsõ hiánypótló táplálékként funkcionál."
Vagy esetleg tényleg Isten üzenetét hordozzák és a tudomány csak felszínes szemfényvesztés 😊
Senki sem tudja a választ, maximum hiheti hogy jó úton jár és persze az is lehet hogy ez a két vonal egyszer majd összeér. Azt kijelenteni, hogy a tudomány egyszer minden kérdésre megtalálhatja a választ és ezért a tudománynak kell lennie a követendõ módszernek pont olyan felelõtlenség mint elvakult hívõnek lenni. Az ember még nagyon gyerek ahhoz hogy akárcsak sejtése lehessen az õt körülvevõ világ(ok?)ról.
#102
Igen, sokat fejlõdött a tudomány ilyen téren is, ma már óvatosabb a kijelentéseit illetõen. Persze, néhány komoly lecke vezetett ide.
Pl. az a korábbi dogma, hogy van a tér, az idõ, stb., mint abszolút fogalmak, kissé átértékelõdött.
A vallás és a tudomány közeledett egymáshoz az utóbbi 1-200 évben. Mellesleg a vallás oldalán is van megismerésre, szabálykeresésre törekvõ tudoményág (illetve nem tudom, annak számít-e): a teológia. (Szerencsére ez nem olyan "arrogáns", mint a fizika. Talán már megtanulta, hol a helye.)
Pl. az a korábbi dogma, hogy van a tér, az idõ, stb., mint abszolút fogalmak, kissé átértékelõdött.
A vallás és a tudomány közeledett egymáshoz az utóbbi 1-200 évben. Mellesleg a vallás oldalán is van megismerésre, szabálykeresésre törekvõ tudoményág (illetve nem tudom, annak számít-e): a teológia. (Szerencsére ez nem olyan "arrogáns", mint a fizika. Talán már megtanulta, hol a helye.)
#101
Tanulnod kellene egy kis tudománytörténetet. Ugyanis nem volt olyan egyszerû eljutni a lapos Földtõl a modern tudományig. Sok-sok Galileinek kellett megszenvednie érte, és õk már nem az Egyház ellen kûzdöttek, hanem koruk tekintélyei ellen. Szerencsére fejlõdött valamelyest a tudomány morálja is, fõleg, hogy elkerülhetetlen volt. Bár így is történnek érdekes dolgok. Mellesleg volt jópár olyan tévhit az utóbbi idõkben is, amiken ma már csak mosolygunk. (Volt errõl egy jó kis film talán a Spektrumon. - Ez egyátalán nem tudományellenes mûsor volt.)
#100
Szép válasz... (Bár - természetesen 😊 - nem értek egyet minden mondatával 100%-ig).
#99
Azt hiszem, nagyjából tudom, hogy mûködik a tudomány. Nem minden tudományterület használja ugyanazt a módszert. Van egy kis különbség a fizika, kémia, biológia, filozófia, vagy épp pszichológia között. Ezek mind máshogy közelítik meg a valóságot, és a modelljeik között nincs mindíg egyenes, direkt átjárás. (Pl. ezért alakulnak ki olyan ágak, hogy biokémia, fiziológia, stb.: létre kell hozni olyan vizsgálati, értelmezési módszereket, amik mindkét területtel kompatibilis, annak vizsgálatára és leírására alkalmasabb.) Namost, ha az ember szakbarbár, és ezek közül csak egyet-kettõt ismer, könnyen azt hiheti, hogy ott a válasz mindenre. Több szemszögbõl szemlélve már kicsit máshogy fest a dolog. Nyilvánvalóbbá válik, hogy jóval furcsa a világunk, mint hittük, és még egy jó darabig nem fogjuk tökéletesen megérteni.
A másik, hogy pl. a fizika, 300 év komoly fejlõdése ellenére sem tud választ adni bizonyos nem mellékes kérdésekre. (Pl. egy egyszerû kérdés: mennyire "valós" dolog a világ? Talán csak egyfajta szimuláció? Egy ilyen kérdés pár évtizede még tökéletes hülyeségnek számított, ma már nem is annyira az. Nos, hogy fogod tudni ezt eldönteni természettudományos módszerekkel. Sehogy, mert minden fizikai eszközöd ennek a világnak a része. De máshogy még sikerülhet. Kíváncsi vagyok, van-e tipped, hogyan.)
Mindíg a pillanatnyilag legbizonyítottabbnak vélt természettudományos világmodellben, világképben kellene hinnie mindenkinek? Hmm. Tehát, pl. Newton idejében mindenkinek kötelessége lett volna elfogadni, hogy a világ olyan, mint egy nagy mechanikus óra? És hogy minden tökéletesen értelmetlen? És így tovább? (Ma ez már csak azért sem megy, mert több teória verseng egymással.)
A másik, hogy pl. a fizika, 300 év komoly fejlõdése ellenére sem tud választ adni bizonyos nem mellékes kérdésekre. (Pl. egy egyszerû kérdés: mennyire "valós" dolog a világ? Talán csak egyfajta szimuláció? Egy ilyen kérdés pár évtizede még tökéletes hülyeségnek számított, ma már nem is annyira az. Nos, hogy fogod tudni ezt eldönteni természettudományos módszerekkel. Sehogy, mert minden fizikai eszközöd ennek a világnak a része. De máshogy még sikerülhet. Kíváncsi vagyok, van-e tipped, hogyan.)
Mindíg a pillanatnyilag legbizonyítottabbnak vélt természettudományos világmodellben, világképben kellene hinnie mindenkinek? Hmm. Tehát, pl. Newton idejében mindenkinek kötelessége lett volna elfogadni, hogy a világ olyan, mint egy nagy mechanikus óra? És hogy minden tökéletesen értelmetlen? És így tovább? (Ma ez már csak azért sem megy, mert több teória verseng egymással.)
#98
megvan:A fizikusok hite.
#97
Hát pont ezért kell elõbb valamirõl megbizonyosodni, mielõtt kimondjuk!
#96
"Ha végképp elakad, akkor megkeresi a "leggyanúsabb személyt" és kikiáltja "bûnösnek""
Elegendõ bizonyíték nélkül senkit sem ítélhetnek el. 😊
"Egyik kérdés/válasz 100 másikat generál. A tudomány meg van gyõzõdve arról, hogy egyszer végéreér az összes kérdésnek, és birtokában lesz az összes válasznak."
Én még egy komoly kutatót sem hallottam ilyet nyilatkozni.
"Vannak olyan kérdések amire nem lehet egy megértõ kis mosollyal azt mondani, hogy: áá ilyen nincs, mert ugyan már ilyen nem létezhet.."
A tudomány semmire nem mondja, hogy lehtetlen, de valaminek csak okkal feltételezi a létezését.
"Itt van pl a vallás. Egyidõs az emberiséggel. Miért kell a vallás? Miért van egyáltalán? A fizika kizárja Isten létezését. Az emberek hisznek benne. A fizika nem tudja még sok mindenre a választ. A vallások tudják. Most akkor kinek van igaza? 100%os helyes válasz?"
A vallásban (hitben) és a tudományba egy közös van: Mindkettõ az ember veleszületett kíváncsiságát hivatott kielégíteni olyan kérdésekkel kapcsolatban, hogy "honnan származunk?" és hogy "hogy mûködik a világ?" stb.
Különbség csak a mûködésük között van.
A vallások az ember által önkényesen meghatározott dogmák szerint mûködnek, amelyeknek önmagukon kívül nem sok jelentése van. Azonban ennek ellenére tökéletesen betölthetik a szerepüket, a kétségeket, bizonytalanságot nem szeretõ embernek eloszlathaja a kételyeit és boldogan élhet, amíg meg nem hal. Egyfajta belsõ hiánypótló táplálékként funkcionál.
A tudományt viszont megpróbál a dolgok mélyére hatolni, a jelenségek között összefüggéseket keresni, majd azokat beépíteni egy hatalmas logikai kirakósjátékba. És igen, ahogy a kirakósjáték egyre nagyobb lesz, úgy nõ kiegészítetlen széleinek a száma is. Annál több új kérdés jön elõ. De hát ez valahol természetes is.
Mindenki maga eldöntheti, hogy melyikre van szüksége. Sõt! olyanok is vannak, akik mindekettõt magukénak vallják, mert nem zárják ki egymást, hiszen olyannyira távol vannak egymástól. Viszont ellentmondások elõjöhetnek.
(Régebben olvastam errõl egy írást. Ha megtalálom belinkelem.)
Elegendõ bizonyíték nélkül senkit sem ítélhetnek el. 😊
"Egyik kérdés/válasz 100 másikat generál. A tudomány meg van gyõzõdve arról, hogy egyszer végéreér az összes kérdésnek, és birtokában lesz az összes válasznak."
Én még egy komoly kutatót sem hallottam ilyet nyilatkozni.
"Vannak olyan kérdések amire nem lehet egy megértõ kis mosollyal azt mondani, hogy: áá ilyen nincs, mert ugyan már ilyen nem létezhet.."
A tudomány semmire nem mondja, hogy lehtetlen, de valaminek csak okkal feltételezi a létezését.
"Itt van pl a vallás. Egyidõs az emberiséggel. Miért kell a vallás? Miért van egyáltalán? A fizika kizárja Isten létezését. Az emberek hisznek benne. A fizika nem tudja még sok mindenre a választ. A vallások tudják. Most akkor kinek van igaza? 100%os helyes válasz?"
A vallásban (hitben) és a tudományba egy közös van: Mindkettõ az ember veleszületett kíváncsiságát hivatott kielégíteni olyan kérdésekkel kapcsolatban, hogy "honnan származunk?" és hogy "hogy mûködik a világ?" stb.
Különbség csak a mûködésük között van.
A vallások az ember által önkényesen meghatározott dogmák szerint mûködnek, amelyeknek önmagukon kívül nem sok jelentése van. Azonban ennek ellenére tökéletesen betölthetik a szerepüket, a kétségeket, bizonytalanságot nem szeretõ embernek eloszlathaja a kételyeit és boldogan élhet, amíg meg nem hal. Egyfajta belsõ hiánypótló táplálékként funkcionál.
A tudományt viszont megpróbál a dolgok mélyére hatolni, a jelenségek között összefüggéseket keresni, majd azokat beépíteni egy hatalmas logikai kirakósjátékba. És igen, ahogy a kirakósjáték egyre nagyobb lesz, úgy nõ kiegészítetlen széleinek a száma is. Annál több új kérdés jön elõ. De hát ez valahol természetes is.
Mindenki maga eldöntheti, hogy melyikre van szüksége. Sõt! olyanok is vannak, akik mindekettõt magukénak vallják, mert nem zárják ki egymást, hiszen olyannyira távol vannak egymástól. Viszont ellentmondások elõjöhetnek.
(Régebben olvastam errõl egy írást. Ha megtalálom belinkelem.)
Látod a Föld akkor sem lenne lapos, csak azt mondanák...nagy különbség... Most is sok mindent mondanak, aztán mi igaz belõle???
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Igazán nem azért mondom ezt, hogy mindenképpen ellentmondjak Neked FtranX, de van a nyomozásban és a tudományban is egy nagyon gyarló emberi vonás. Ha végképp elakad, akkor megkeresi a "leggyanúsabb személyt" és kikiáltja "bûnösnek". Most ez a Jollie Jocker a quantumfizika. Amíg keresik az egyik kérdésre a választ, addig a keresés közben 100 másik kérdés vetõdik fel. Egyik kérdés/válasz 100 másikat generál. A tudomány meg van gyõzõdve arról, hogy egyszer végéreér az összes kérdésnek, és birtokában lesz az összes válasznak. Sõt vannak akik látva ezt az exponenciális fejlõdést, arra gondolnak, hogy ez a bizonyos mindenttudás már nincs is messze. De a kérdések feltevése és a válaszkeresések módszere még rentgeteg kérdéskört kihagy, 0-nak veszi a jelentõségét. Tudománytalannak, áltudományosnak bélyegzik sok témakör kutatóját. Így nem lesz meg a végsõ válasz !!! Vannak olyan kérdések amire nem lehet egy megértõ kis mosollyal azt mondani, hogy: áá ilyen nincs, mert ugyan már ilyen nem létezhet..
Itt van pl a vallás. Egyidõs az emberiséggel. Miért kell a vallás? Miért van egyáltalán? A fizika kizárja Isten létezését. Az emberek hisznek benne. A fizika nem tudja még sok mindenre a választ. A vallások tudják. Most akkor kinek van igaza? 100%os helyes válasz ?
Senki sem tud mondani. Mindenki mondja a saját igazát. A fizikusok nem hisznek Istenben, a vallásosak között pedig kevés a fizikus...
Ha valaki fel tudja oldani 100% tudományos alapon ezt az ellentmondást , meg az ehhez hasonlókat, akkor majd én is feltétlenül hinni fogok a tdománynak. Meg akkor is, amikor nem a pénz és az elismerés motiválja majd a kutatókat, hanem a tiszta tudás. Amíg a katonaság mindent eldug a civilek elõl és olaj alapú a világ ipara, addig nem is érdemes tiszta tudományról beszélni. Csak a pénz és a hatalom fejlesztésérõl..
Ez mind az én magánvéleményem !
Itt van pl a vallás. Egyidõs az emberiséggel. Miért kell a vallás? Miért van egyáltalán? A fizika kizárja Isten létezését. Az emberek hisznek benne. A fizika nem tudja még sok mindenre a választ. A vallások tudják. Most akkor kinek van igaza? 100%os helyes válasz ?
Senki sem tud mondani. Mindenki mondja a saját igazát. A fizikusok nem hisznek Istenben, a vallásosak között pedig kevés a fizikus...
Ha valaki fel tudja oldani 100% tudományos alapon ezt az ellentmondást , meg az ehhez hasonlókat, akkor majd én is feltétlenül hinni fogok a tdománynak. Meg akkor is, amikor nem a pénz és az elismerés motiválja majd a kutatókat, hanem a tiszta tudás. Amíg a katonaság mindent eldug a civilek elõl és olaj alapú a világ ipara, addig nem is érdemes tiszta tudományról beszélni. Csak a pénz és a hatalom fejlesztésérõl..
Ez mind az én magánvéleményem !
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#93
Pontosan akkor élnénk még mindig lapos földön, ha anno nem hisznek nekik (a modernnek mondható tudomány elsõ képviselõinek: Kopernikusznak, Galileinek, Keplernek, Newtonnak).
#92
Szerintem meg te nem értettél meg.
Nem egy adott elmélet az, amibõl nem szabad engedni, hanem a megismerés módszere. Az a módszer, amellyel ma a tudomány dolgozik (megfigyelés-->modellalkotás-->ellenõrzés). Amellyel, ha azt kapják eredményül, hogy a világot "Mikimanó" teremtette 1000 évvel ez elõtt, azt ugyan úgy elfogadják, mint ha azt kapnák, hogy minden egy õsrobbanással kezdõdött. (a tudományban éppen az a szép, hogy nincsenek a vallásokhoz hasonló dogmái)
Tehát nem mondja senki, hogy mondjuk akár az evolúció, akár az õsrobbanás-elmélet végleges, és nem szabad kritizálni. Azonban amíg egy elméletre számos bizonyíték van, nem cáfolja azt semmi és nincs megfelelõ alternatívája, addig azt érdemes igaznak tekinteni. (ezek olyan kérdések, amikre százszázalékosan biztos választ úgysem kapunk soha)
Ez az egész hasonlít egy bûnügyi nyomozáshoz: A fõ gyanusított mindig az a személy lesz, akire a legtöbb bizonyíték utal. Ám, ha a rendõrség olyan körülmény tudomására jut, amely kizárja, hogy az adott személy legyen a tettes, akkor az emberünket el fogják engedni és más szálon folytatják a nyomozást.
Ugyan ez a helyzet a kvantummechanikával is: a mikrovilágban az ember számára igen furcsa törvények uralkodnak. Na és akkor mi van?
Lehet róluk modell(eke)t alkotni? Lehet. A modell jóslatait le lehet ellenõrizni? Le lehet. Megtették? Igen, megtették már számtalanszor. A modell helyesnek bizonyult? Igen, helyesnek.
Ez ilyen egyszerû.
Nem egy adott elmélet az, amibõl nem szabad engedni, hanem a megismerés módszere. Az a módszer, amellyel ma a tudomány dolgozik (megfigyelés-->modellalkotás-->ellenõrzés). Amellyel, ha azt kapják eredményül, hogy a világot "Mikimanó" teremtette 1000 évvel ez elõtt, azt ugyan úgy elfogadják, mint ha azt kapnák, hogy minden egy õsrobbanással kezdõdött. (a tudományban éppen az a szép, hogy nincsenek a vallásokhoz hasonló dogmái)
Tehát nem mondja senki, hogy mondjuk akár az evolúció, akár az õsrobbanás-elmélet végleges, és nem szabad kritizálni. Azonban amíg egy elméletre számos bizonyíték van, nem cáfolja azt semmi és nincs megfelelõ alternatívája, addig azt érdemes igaznak tekinteni. (ezek olyan kérdések, amikre százszázalékosan biztos választ úgysem kapunk soha)
Ez az egész hasonlít egy bûnügyi nyomozáshoz: A fõ gyanusított mindig az a személy lesz, akire a legtöbb bizonyíték utal. Ám, ha a rendõrség olyan körülmény tudomására jut, amely kizárja, hogy az adott személy legyen a tettes, akkor az emberünket el fogják engedni és más szálon folytatják a nyomozást.
Ugyan ez a helyzet a kvantummechanikával is: a mikrovilágban az ember számára igen furcsa törvények uralkodnak. Na és akkor mi van?
Lehet róluk modell(eke)t alkotni? Lehet. A modell jóslatait le lehet ellenõrizni? Le lehet. Megtették? Igen, megtették már számtalanszor. A modell helyesnek bizonyult? Igen, helyesnek.
Ez ilyen egyszerû.
#91
<#law><#vigyor>
(Egyébként a Sztrogackij fivérek egy könyvének elolvasása után jutottam erre a "következtetésre". 😊 Meg én sem szeretem a nyomasztó paradoxonokat.)
(Egyébként a Sztrogackij fivérek egy könyvének elolvasása után jutottam erre a "következtetésre". 😊 Meg én sem szeretem a nyomasztó paradoxonokat.)
#90
Ez viszont nagyon tetszik mert felold néhány nyomasztó paradoxont és jól is hangzik <#eljen>
#89
Ez baromság szvsz
#88
"Miért nem lehet hinni azoknak, akiknek egy adott téma a szakmája?"
LOL talán azért mert ha ezt tennénk akkor most egy lapos földön élnénk aminek a szélein az óceánok belezuhannak a semmibe és a sûlyosabb betegségekre a pióca lenne még mindig a gyógymód persze csak akkor ha az orvos nem mást olvas ki az áldozati bárány beleibõl 😄DD
LOL talán azért mert ha ezt tennénk akkor most egy lapos földön élnénk aminek a szélein az óceánok belezuhannak a semmibe és a sûlyosabb betegségekre a pióca lenne még mindig a gyógymód persze csak akkor ha az orvos nem mást olvas ki az áldozati bárány beleibõl 😄DD
#87
Hmm, látom, nem értettél meg. BiroAndrás és DcsabaS éppen egymással vitatkoznak, és a többiek is ezt csinálják. Érted már? Nincs egy olyan elmélet, ami már minden szempontból bizonyíott és végleges, sõt, jópár különféle változat van. (Szerintem te nem is igazán ismered õket.)
De a vallásokkal sincs ez máspépp, a jópár kisebb és nagyobb vallás sok-sok felekezetre van osztódva, stb.
Persze nem teljesen össze-vissza az egész, egy nagy fára (v. fraktálra) hasonlít ez
Miért kellene ebbõl egyetlen path-ot kötelezõ abszolút hitté tenni? (Persze vannak, akik azt teszik. Attól én nem vagyok tudományellenes, hogy nem ezt teszem.)
A józan paraszti észrõl meg annyit, hogy a próbáld azt használni a kvantummechanikához... Kicsit talán ismerd meg... És utána majd gondold át mégegyszer a másokról (pl. rólam) felállított kis elméletedet.
De a vallásokkal sincs ez máspépp, a jópár kisebb és nagyobb vallás sok-sok felekezetre van osztódva, stb.
Persze nem teljesen össze-vissza az egész, egy nagy fára (v. fraktálra) hasonlít ez
Miért kellene ebbõl egyetlen path-ot kötelezõ abszolút hitté tenni? (Persze vannak, akik azt teszik. Attól én nem vagyok tudományellenes, hogy nem ezt teszem.)
A józan paraszti észrõl meg annyit, hogy a próbáld azt használni a kvantummechanikához... Kicsit talán ismerd meg... És utána majd gondold át mégegyszer a másokról (pl. rólam) felállított kis elméletedet.
#86
Nem tudom, talán kérdezd meg BiroAndras-t vagy DcsabaS-t. A tények amúgy szinte mindig fel vannak sorolva, csak oda kéne rájuk figyelni.
Az még nem lenne baj, hogy hibákat keresel a "hivatalos" magyarázatokban, (sõt!) de az már igen, hogy legtöbbször józan paraszti ésszel is könnyen belátható dolgok ellen harcolsz, amit szerintem a tudománnyal szembeni megmagyarázhatatlan ellenérzésed táplál. Amolyan "mindegy hogy hogy, csak ellentmondhassunk a csúnya tudósoknak" alapon!
Miért nem lehet hinni azoknak, akiknek egy adott téma a szakmája?
Az még nem lenne baj, hogy hibákat keresel a "hivatalos" magyarázatokban, (sõt!) de az már igen, hogy legtöbbször józan paraszti ésszel is könnyen belátható dolgok ellen harcolsz, amit szerintem a tudománnyal szembeni megmagyarázhatatlan ellenérzésed táplál. Amolyan "mindegy hogy hogy, csak ellentmondhassunk a csúnya tudósoknak" alapon!
Miért nem lehet hinni azoknak, akiknek egy adott téma a szakmája?
#85
Ennek a puffogtatásnak viszont abszolút nincs értelme. Mellesleg éppen ezek a féligazságok. Egyébként elmondanád a tényeidet? Akkor most a 4 vagy a 33 dimenziós világ-modell az igazi, amiben ezután hinni kell?
Filozófia rulez!Mi történik a múlttal?? "Van-e" egyáltalán ?? Megmarad valahol?? Vagy mégsem ??, Áhh...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#83
"Én pontosan azt állítom, hogy a jelenbe szükségképpen be vagyunk zárva, hiszen reálisan csakis a jelen létezik (a múlt csak a jelenben létezõ következményeiként, a jõvõ pedig csak lehetõségek formájában létezik), ezért idõutazás nem is lehetséges másképp, csak a jelennel együtt, vagy pedig valamilyen átvitt értelemben."
Én abból a feltevésbõl indultam ki, hogy az idõutazás lehetséges. Egyébként meg nem hiszem, hogy eldönthetõ hogy igazad van-e.
De a jövõbe utazni mindenképp lehet akármennyit, egyszerûen ki kell várni, amíg a jelen odaér. Közben lehetünk lefagyasztva, vagy tehetünk pár kört a Naprendszer körül közel fénysebességgel.
Ha feltesszük, hogy lehetséges a múltba utazni, akkor mi lesz a jelen? És mi van azzal az idõszakkal, ami eddig múlt volt, de ezután már a jövõ?
Én abból a feltevésbõl indultam ki, hogy az idõutazás lehetséges. Egyébként meg nem hiszem, hogy eldönthetõ hogy igazad van-e.
De a jövõbe utazni mindenképp lehet akármennyit, egyszerûen ki kell várni, amíg a jelen odaér. Közben lehetünk lefagyasztva, vagy tehetünk pár kört a Naprendszer körül közel fénysebességgel.
Ha feltesszük, hogy lehetséges a múltba utazni, akkor mi lesz a jelen? És mi van azzal az idõszakkal, ami eddig múlt volt, de ezután már a jövõ?
#82
"Ha egy elmélet mellet milliónyi bizonyíték szól akkor az már nem elmélet hanem bizonyított tény"
A tudományban a bizonyított elképzeléseket szokás elméletnek nevezni.
A tudományban a bizonyított elképzeléseket szokás elméletnek nevezni.
#81
Tények ellen féligazságokkal harcolni viszont nagyon kényelmetlen lehet.
#80
Tudom, nagyon kényelmes "eltekinteni" a "nekünk kedves" modell(ek)be nem illõ dolgoktól...
#79
"Ha megváltoztatod a múltad, de az mégsem változtatja meg a jelened, akkor ez pont azt jelenti, hogy mégsem a saját múltadat változtattad meg, hanem valami mást, legfeljebb másvalakiét (és annak is csak a jelenét, hiszen még az változtatható volt)."
Enyém, másé...? Ez önkényes definició. Ki mondta, hogy a múltunk a mienk? Már elhagytuk, így már nem a mienk. És ha a változásai nem érnek, érhetnek utól minket (a jelenünket), akkor történhet vele bárni, nem lesz ránk hatása. Persze aztán eléri az a pontot, ahol mi voltunk késõbb (az elõzõleg jelennek nevezett idõpontot), de akkorra már az is csak múlt a számunkra.
Enyém, másé...? Ez önkényes definició. Ki mondta, hogy a múltunk a mienk? Már elhagytuk, így már nem a mienk. És ha a változásai nem érnek, érhetnek utól minket (a jelenünket), akkor történhet vele bárni, nem lesz ránk hatása. Persze aztán eléri az a pontot, ahol mi voltunk késõbb (az elõzõleg jelennek nevezett idõpontot), de akkorra már az is csak múlt a számunkra.
#78
Igen, ezt vannak akik annak hívják és vannak akik nem.
#77
A világon semmi sem 100% biztos, de ha már 99%-ban igen, akkor
én azt hajlamos vagyok elfogadni.
Mellesleg nem veszek egy kalap alá mindenkit, de amit leírtam, az jó
pár nickre érvényes itt a fórumon.
én azt hajlamos vagyok elfogadni.
Mellesleg nem veszek egy kalap alá mindenkit, de amit leírtam, az jó
pár nickre érvényes itt a fórumon.
#76
© HUmanEmber41st #68-nak:
Ha mást nem tudunk, akkor persze még mindig megtehetjük, hogy hiszünk, vagy nem hiszünk egy elméletnek, de ez édeskevés ahhoz képest, ha értjük az elméletet, és ismerjük a vonatkozó tényeket, és ennek alapján fogadjuk el, vagy sem.
********
© dez #69-nek:
Természetesen nem csak a végletes felfogások léteznek, én csupán igyekeztem rátapintani a lényegre.
Az idõutazásos elképzelésedrõl:
Ha megváltoztatod a múltad, de az mégsem változtatja meg a jelened, akkor ez pont azt jelenti, hogy mégsem a saját múltadat változtattad meg, hanem valami mást, legfeljebb másvalakiét (és annak is csak a jelenét, hiszen még az változtatható volt).
*********
© BiroAndras #73-nak:
Én pontosan azt állítom, hogy a jelenbe szükségképpen be vagyunk zárva, hiszen reálisan csakis a jelen létezik (a múlt csak a jelenben létezõ következményeiként, a jõvõ pedig csak lehetõségek formájában létezik), ezért idõutazás nem is lehetséges másképp, csak a jelennel együtt, vagy pedig valamilyen átvitt értelemben.
(A relativitáselméletrõl: én fizikus vagyok. Te is, hogy most arról kezdjünk elmélkedni?)
Ha mást nem tudunk, akkor persze még mindig megtehetjük, hogy hiszünk, vagy nem hiszünk egy elméletnek, de ez édeskevés ahhoz képest, ha értjük az elméletet, és ismerjük a vonatkozó tényeket, és ennek alapján fogadjuk el, vagy sem.
********
© dez #69-nek:
Természetesen nem csak a végletes felfogások léteznek, én csupán igyekeztem rátapintani a lényegre.
Az idõutazásos elképzelésedrõl:
Ha megváltoztatod a múltad, de az mégsem változtatja meg a jelened, akkor ez pont azt jelenti, hogy mégsem a saját múltadat változtattad meg, hanem valami mást, legfeljebb másvalakiét (és annak is csak a jelenét, hiszen még az változtatható volt).
*********
© BiroAndras #73-nak:
Én pontosan azt állítom, hogy a jelenbe szükségképpen be vagyunk zárva, hiszen reálisan csakis a jelen létezik (a múlt csak a jelenben létezõ következményeiként, a jõvõ pedig csak lehetõségek formájában létezik), ezért idõutazás nem is lehetséges másképp, csak a jelennel együtt, vagy pedig valamilyen átvitt értelemben.
(A relativitáselméletrõl: én fizikus vagyok. Te is, hogy most arról kezdjünk elmélkedni?)
#75
"Amit nem értek: egyes elméleteket, szóljon akár milliónyi+1 bizonyíték mellettük"
Ha egy elmélet mellet milliónyi bizonyíték szól akkor az már nem elmélet hanem bizonyított tény 😊
Ha egy elmélet mellet milliónyi bizonyíték szól akkor az már nem elmélet hanem bizonyított tény 😊
#74
"András! Nekem bizonyíték kell, nem ígéret!! lol Szóval, majd ha az elméletekbõl 100% bizonyosság válik, és ne adj' Isten Neked lesz igazad, na akkor félreteszem az összes filozófiai könyvemet...bár nem hiszem, hogy a Materialistáknak lenne igaza. Nem tudom elhinni"
Én csak annyit írtam ami ma teljesen biztos. Elsõsorban arra kívántam rámutatni, hogy az intelligencia már egy ideje nem rejtély. Az emlékezettel szerintem nincs sok gond, semmi elvi kifogás nem lehet az ellen, hogy az agy képes lehet információt tárolni. Az már csak technikai kérdés, hogy pontosan hogyan csinálja (de természetesen nagyon érdekes kérdés). A tudatról meg azt mondtam, hogy lényegében nem tudunk semmit. Szernintem ebbe is nehéz belekötni.
Ja, és a lényeg : MI = Mesterséges Intelligencia.
Tehát intelligencia, és nem tudat.
Én csak annyit írtam ami ma teljesen biztos. Elsõsorban arra kívántam rámutatni, hogy az intelligencia már egy ideje nem rejtély. Az emlékezettel szerintem nincs sok gond, semmi elvi kifogás nem lehet az ellen, hogy az agy képes lehet információt tárolni. Az már csak technikai kérdés, hogy pontosan hogyan csinálja (de természetesen nagyon érdekes kérdés). A tudatról meg azt mondtam, hogy lényegében nem tudunk semmit. Szernintem ebbe is nehéz belekötni.
Ja, és a lényeg : MI = Mesterséges Intelligencia.
Tehát intelligencia, és nem tudat.
#73
"Amit írsz, az nem más, mint az idõnek a normális telése, amikor is folyamatosan haladunk (mindannyian) a jövõ felé. Persze megtehetõ (elvileg), hogy valakit hibernálnak, és _HA_ késõbb felébred, akkor érezheti úgy, hogy a jövõbe utazott, de ez csak illúzió. Hiszen csak addig lehet így utazni, ameddig a mindenkori jelen eljutott."
Még mindíg nem érted. A "mindenkori jelen" legfeljebb addíg értelmes fogalom, amíg nem idõutazol. Az idõutazásnak épp az a lényege, hogy nem vagyunk a jelenbe bezárva. Ha feltesszük, hogy neked van igazad, és a jövõ még nem alakult ki, az sem jelent semmi korlátot egy idõutazónak. Hiszen az idõutazás pont azt csinálja, hogy idõben elõreugrik arra az idõpontra, amikor a kiválasztott jövõbeli idõpont jelenné válik, vagyis már kialakult. Az idõutazás közben a világegyetem ideje, és a te saját idõd egymástól függetlenné válik.
Mellesleg valami hasonlóról szól a relativitás elmélet is. Emiatt azt is át kéne gondolnod, hogy az elképzelésed mennyire kompatibilis a relativitás elmélettel. Mert az pl. olyat is mond, hogy a jelen az nem egy pontosan meghatározott idõpont, meg hogy az idõ telésének sebessége a mozgás sebességétõl függ.
Még mindíg nem érted. A "mindenkori jelen" legfeljebb addíg értelmes fogalom, amíg nem idõutazol. Az idõutazásnak épp az a lényege, hogy nem vagyunk a jelenbe bezárva. Ha feltesszük, hogy neked van igazad, és a jövõ még nem alakult ki, az sem jelent semmi korlátot egy idõutazónak. Hiszen az idõutazás pont azt csinálja, hogy idõben elõreugrik arra az idõpontra, amikor a kiválasztott jövõbeli idõpont jelenné válik, vagyis már kialakult. Az idõutazás közben a világegyetem ideje, és a te saját idõd egymástól függetlenné válik.
Mellesleg valami hasonlóról szól a relativitás elmélet is. Emiatt azt is át kéne gondolnod, hogy az elképzelésed mennyire kompatibilis a relativitás elmélettel. Mert az pl. olyat is mond, hogy a jelen az nem egy pontosan meghatározott idõpont, meg hogy az idõ telésének sebessége a mozgás sebességétõl függ.
#72
Te talán 100.00%-osan hiszel valamelyikben? Ó, ezt már csak azért sem tehetnéd meg, mert egyik sem teljesen konzekvens és oszthatatlan...
A kérdéseidre nem lehet pár mondatban válaszolni, ugye tudod? Ha érdekel, magad járj utána. (Kicsit több lesz, mind egy délután.)
(Mellesleg jó lenne, ha nem tennél egy kalapba mindenkit. Magadat vezeted félre vele.)
A kérdéseidre nem lehet pár mondatban válaszolni, ugye tudod? Ha érdekel, magad járj utána. (Kicsit több lesz, mind egy délután.)
(Mellesleg jó lenne, ha nem tennél egy kalapba mindenkit. Magadat vezeted félre vele.)
#71
Én arra lennék kíváncsi, hogy milyen bizonyíték kéne, hogy elfogadd valamelyiket?
Amit nem értek: egyes elméleteket, szóljon akár milliónyi+1 bizonyíték mellettük, nem vagytok hajlandóak elfogadni, viszont más, megalapozatlan, zavaros dolgok mellett pedig elõszeretettel álltok ki.
Szóval, te például mik alapján becsülöd fel egy elmélet hitelességét?
Amit nem értek: egyes elméleteket, szóljon akár milliónyi+1 bizonyíték mellettük, nem vagytok hajlandóak elfogadni, viszont más, megalapozatlan, zavaros dolgok mellett pedig elõszeretettel álltok ki.
Szóval, te például mik alapján becsülöd fel egy elmélet hitelességét?
#70
Az idõutazás paradoxonjairól: úgy tûnik, valamit mindenki elfelejt. Minden változáshoz idõre van szükség. Úgy is lehetne mondani, hogy a változások egy bizonyos sebességgel terjednek az idõben. Ha valaki tud utazni az idõben, az azt jelenti, hogy ez elõbbi sebességnél gyorsabban, vagy kilépve az egész rendszerbõl tud idõbeli helyt változtatni (ugyebár). Nos, ha elõ is idéz változásokat pl. a múltban, attól még az eredeti jelene nem fog megváltozni, mert a változások egyszerûen nem érnek oda. Viszont egy új múlt jön létre, egyszersmind "törés következik be a téridõ kontimumban". De ezt már a prof is megmondta a Vissza a Jövõbe!-ben... 😊
#69
Ha jól sejtem, én volnék az egyik személy, akire HUmanEmber41st gondol (nem most 😊 ). Szóval, én nem tekintem magam kreacionistának. Tudod, nem csak ez a két elképzelés (materialista evolúció-elmélet és készreteremtés) létezik. Ez a két véglet. Két végletes világkép sajátos válaszai. Én már eleve ezen világképekben sem hiszek.
Senki nem akar elméleteket megdönteni...csak nem hisz az elméleteknek <#alien2><#alien2> különbség..<#wink><#wave>
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#67
© HUmanEmber41st-nak:
Engem nem zavar, hogy van itt 1-2 elvetemült (kreacionista?) fórumozó, aki nem hisz a "véletlen kiválasztódásban", és közben azt hiszi, hogy ezzel megdöntötte az evolúcióelméletet (különösen, hogy az evolúcióelméletben NEM IS a kiválasztódás, hanem a MUTÁCIÓ az, ami véletlenszerû, és még ez is csak annyiban, hogy LEHET véletlenszerû _is_.)
**********
© haxoror-nak:
1.) Elõször is, rögzítem újra, hogy a mai AI még _NEM evolúciós, bár itt-ott felhasználhatják benne az evolúciós módszert is.
2.) Másodszor, nem az AI evolúcióképességére utaltam (ez kevés volna!), hanem hogy evolúciós logikára épül. Ez nagy különbség, ugyanis mondjuk akár a kalapács is evolúcióképes eszköz, de nem a saját belsõ mûködési logikája miatt, hanem az ember révén! Szóval nem az itt a lényeg, hogy egy adott dolog fejlõdése összességében evolúciós utat jár-e be, hanem hogy a saját mûködése evolúciós mechanizmusú-e.
3.) Tehát korábban arra utaltam, hogy egy evolúciós mechanizmusú, evolúciós logikára épülõ AI-nél már szerintem problémás lehet eldönteni, hogy él-e (miközben esetleg még mindig egyszerûen megállapítható lehet róla, hogy "hülye" (:-).)
4.) Az elõbbitõl függetlenül természetesen lehet adni az életre olyan definíciót, hogy mondjuk az AI semmiképp se teljesítse. Amiképp olyan definíciót is lehet, hogy a munkahelyi fõnökünket, vagy az anyósunkat se kelljen élõnek tekinteni, legfeljebb egy lelketlen zombinak (:-). De az ilyen önkényes definíciókkal általában nem lehet sokra jutni.
Engem nem zavar, hogy van itt 1-2 elvetemült (kreacionista?) fórumozó, aki nem hisz a "véletlen kiválasztódásban", és közben azt hiszi, hogy ezzel megdöntötte az evolúcióelméletet (különösen, hogy az evolúcióelméletben NEM IS a kiválasztódás, hanem a MUTÁCIÓ az, ami véletlenszerû, és még ez is csak annyiban, hogy LEHET véletlenszerû _is_.)
**********
© haxoror-nak:
1.) Elõször is, rögzítem újra, hogy a mai AI még _NEM evolúciós, bár itt-ott felhasználhatják benne az evolúciós módszert is.
2.) Másodszor, nem az AI evolúcióképességére utaltam (ez kevés volna!), hanem hogy evolúciós logikára épül. Ez nagy különbség, ugyanis mondjuk akár a kalapács is evolúcióképes eszköz, de nem a saját belsõ mûködési logikája miatt, hanem az ember révén! Szóval nem az itt a lényeg, hogy egy adott dolog fejlõdése összességében evolúciós utat jár-e be, hanem hogy a saját mûködése evolúciós mechanizmusú-e.
3.) Tehát korábban arra utaltam, hogy egy evolúciós mechanizmusú, evolúciós logikára épülõ AI-nél már szerintem problémás lehet eldönteni, hogy él-e (miközben esetleg még mindig egyszerûen megállapítható lehet róla, hogy "hülye" (:-).)
4.) Az elõbbitõl függetlenül természetesen lehet adni az életre olyan definíciót, hogy mondjuk az AI semmiképp se teljesítse. Amiképp olyan definíciót is lehet, hogy a munkahelyi fõnökünket, vagy az anyósunkat se kelljen élõnek tekinteni, legfeljebb egy lelketlen zombinak (:-). De az ilyen önkényes definíciókkal általában nem lehet sokra jutni.
#66
Attól hogy egy AI evolúcióképes még nem lesz élõlény legfeljebb egy életszimulátor szvsz
Idealizmus rulz! 😄
Idealizmus rulz! 😄
#65
Ne zavarjon hogy a bolygó 95% vallásos 😄
Az emberek nem szeretnek a tisztán materialista világképben "hinni" 😊
Az emberek nem szeretnek a tisztán materialista világképben "hinni" 😊
DcsabaS ! Olvass el néhány régebbi fórumot is pls! Van itt 1-2 "elvetemült" fórumozó, aki nem hisz a véletlen kiválasztódásban és a fajok eredetét egész máshogy képzeli el..<#wow3><#wow3>
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#63
© haxoror-nak:
Az egyéni élet során megszerzett tudás csak a genetikai-biológiai szinten nem öröklõdik, mert hiszen kulturális szinten (tanulás) nyilván igen - ha mondjuk nem is tökéletes minõségben. Vagyis a kulturális evolúció egy bizonyos mértékig már megoldotta ezt a problémát, és nyilván ennek is köszönhetõ, hogy hallatlanul gyors a biológiai evolúcióhoz képest. (A beszéd megjelenésétõl csak cirka 100 ezer év telt el, az írásbeliség megjelenésétõl meg mondjuk 10 ezer.) Sõt, az ember kiemelkedése az állatvilágból (pár millió év), ami szintén nagyon gyorsnak számít, is nagyban köszönhetõ annak, hogy a szárnyát bontogató kulturális evolúció hajtotta elõre. Az ember nem csupán a biológiai evolúció eredménye, hanem elsõsorban civilizációs termék.
Na most észrevehetjük, hogy a mindenkori fejlõdés sebességére eddig is döntõ mértékben hatott, hogy az egyéni élet során felhalmozott ismereteinket milyen mennyiségben és pontosságban tudjuk az újabb generációra örökíteni. Ebbõl a szempontból a beszéd megjelenése mérföldkõ volt (sokan pont ehhez a szinthez kötik az "ember" titulust), de hasonló mérföldkõ volt az írásbeliség megjelenése, majd pedig az utóbbi évszázadban az elektronikus/számítógépes információtárolás. (Ez utóbbi még nem futotta ki a lehetõségeit.)
Folytatva azt a témát, amiért még pár száz éve is befûtöttek volna nekem valamelyik fõtéren (:-), elvben megtehetõ lenne, és szerintem meg is fogják tenni, hogy az ember DNS-ébe eleve bele legyenek kódolva mindazok az alapismeretek, amelyeket jelenleg külön meg kell tanulnunk, fáradságos munkával.
Egyébként a tisztán gépi intelligencia engem sem érdekel annyira, mint az ember-gép hibrid, de fõleg az önzésem miatt, mert arra nincs esélyem, hogy tisztán gép legyek...
Amúgy a _jelenlegi_ gépi intelligencia és az emberi intelligencia közötti egyik fõ különbség az, hogy az agyunk is evolúciós logikával dolgozik, nem csak a testünk többi része és fajunk (a természet sokszorosan felhasználja a mûködõképes dolgokat), a gépi intelligenciához viszont éppen csak felfedezték ezeket a dolgokat, a kiaknázásuk még ezután várható.
Talán még annyit, hogy az élet meghatározása szempontjából is pont az a döntõ momentum, hogy evolúcióképes rendszer, ezért míg a jelenlegi MI-rõl bizton állítható, hogy élettelen, addig egy jövõbeli és evolúciós logikai alapokon nyugvó MI-rõl már nem merném ezt állítani.
Az egyéni élet során megszerzett tudás csak a genetikai-biológiai szinten nem öröklõdik, mert hiszen kulturális szinten (tanulás) nyilván igen - ha mondjuk nem is tökéletes minõségben. Vagyis a kulturális evolúció egy bizonyos mértékig már megoldotta ezt a problémát, és nyilván ennek is köszönhetõ, hogy hallatlanul gyors a biológiai evolúcióhoz képest. (A beszéd megjelenésétõl csak cirka 100 ezer év telt el, az írásbeliség megjelenésétõl meg mondjuk 10 ezer.) Sõt, az ember kiemelkedése az állatvilágból (pár millió év), ami szintén nagyon gyorsnak számít, is nagyban köszönhetõ annak, hogy a szárnyát bontogató kulturális evolúció hajtotta elõre. Az ember nem csupán a biológiai evolúció eredménye, hanem elsõsorban civilizációs termék.
Na most észrevehetjük, hogy a mindenkori fejlõdés sebességére eddig is döntõ mértékben hatott, hogy az egyéni élet során felhalmozott ismereteinket milyen mennyiségben és pontosságban tudjuk az újabb generációra örökíteni. Ebbõl a szempontból a beszéd megjelenése mérföldkõ volt (sokan pont ehhez a szinthez kötik az "ember" titulust), de hasonló mérföldkõ volt az írásbeliség megjelenése, majd pedig az utóbbi évszázadban az elektronikus/számítógépes információtárolás. (Ez utóbbi még nem futotta ki a lehetõségeit.)
Folytatva azt a témát, amiért még pár száz éve is befûtöttek volna nekem valamelyik fõtéren (:-), elvben megtehetõ lenne, és szerintem meg is fogják tenni, hogy az ember DNS-ébe eleve bele legyenek kódolva mindazok az alapismeretek, amelyeket jelenleg külön meg kell tanulnunk, fáradságos munkával.
Egyébként a tisztán gépi intelligencia engem sem érdekel annyira, mint az ember-gép hibrid, de fõleg az önzésem miatt, mert arra nincs esélyem, hogy tisztán gép legyek...
Amúgy a _jelenlegi_ gépi intelligencia és az emberi intelligencia közötti egyik fõ különbség az, hogy az agyunk is evolúciós logikával dolgozik, nem csak a testünk többi része és fajunk (a természet sokszorosan felhasználja a mûködõképes dolgokat), a gépi intelligenciához viszont éppen csak felfedezték ezeket a dolgokat, a kiaknázásuk még ezután várható.
Talán még annyit, hogy az élet meghatározása szempontjából is pont az a döntõ momentum, hogy evolúcióképes rendszer, ezért míg a jelenlegi MI-rõl bizton állítható, hogy élettelen, addig egy jövõbeli és evolúciós logikai alapokon nyugvó MI-rõl már nem merném ezt állítani.
András! Nekem bizonyíték kell, nem ígéret!! lol Szóval, majd ha az elméletekbõl 100% bizonyosság válik, és ne adj' Isten Neked lesz igazad, na akkor félreteszem az összes filozófiai könyvemet...bár nem hiszem, hogy a Materialistáknak lenne igaza. Nem tudom elhinni <#vigyor4><#vigyor4><#vigyor4><#vigyor4><#alien2><#alien2>
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#61
Az ember általi új teremtés ötletéért pár száz éve még befûtöttek volna neked vmelyik fõtéren <#eplus2>
A tudás bár nem örökölhetõ (egyelõre ez az álláspont) de egy Jungi kollektív tudatalatti szerûség megoldhatja ezt még ha nem is pont abban a formában ahogy az öreg gondolta de a gép-ember hibrid tényleg teljesen új távlatokat nyithat. A tisztán gépi intelligencia mint ötlet engem nem érdekel annyira mert vaskalapos vagyok és hiszem hogy az élet több mint ami az anyagi világban látható belõle, egy ilyen Skynet eleinte legfeljebb csak szimulálná az öntudatot késõbb meg már rég nem a mai (akkorra klasszikus LOL) értelemben vett gép lenne hanem vmi más szvsz 😊
A tudás bár nem örökölhetõ (egyelõre ez az álláspont) de egy Jungi kollektív tudatalatti szerûség megoldhatja ezt még ha nem is pont abban a formában ahogy az öreg gondolta de a gép-ember hibrid tényleg teljesen új távlatokat nyithat. A tisztán gépi intelligencia mint ötlet engem nem érdekel annyira mert vaskalapos vagyok és hiszem hogy az élet több mint ami az anyagi világban látható belõle, egy ilyen Skynet eleinte legfeljebb csak szimulálná az öntudatot késõbb meg már rég nem a mai (akkorra klasszikus LOL) értelemben vett gép lenne hanem vmi más szvsz 😊