Újabb film veti fel az idõutazás lehetõségét
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#60
Értem. Ilyesmi egyenesen valószínû, de csak olyan értelemben, hogy az embertõl függetlenül nem tudnak evolúciósan létrejönni az újabb (és esetleg fejlettebb) fajok, mert az emberrel összefügésben (akár a mi szándékaink ellenében) viszont igen. Vagyis az ember megjelenése átszabja a játékteret és a szabályokat, de nem szünteti meg az evolúciót. "Csupán" más medret szab neki. (Valahogy úgy, mint az egykori oxigéntermelõ algák, amelyek oxigénnel annyira megfertõzték a légkört és az óceánokat is, hogy az élõvilág szinte teljesen kicserélõdött. (Azokra a fajokra, amelyek profitálni tudtak az oxigénbõl.)
Nulladik közelítésben én a következõket várom:
- A jelenlegi fajok döntõ többsége (pl. 99 százaléka) kipusztul.
- Az emberiség új fajokat segít világra, szám szerint akár többet is, mint ahány kipusztult. Ezek (ember nélküli) önfenntartó képessége viszont kérdéses.
- A múltbéli, a jelenlegi, és a mesterséges fajok génállományát archiválják, a tényleges élõlényeket pedig a konstrukció/rekonstrukció elõtt modellezik.
- A (mesterséges) intelligencia egyre inkább belekeveredik a genetikába, vagyis pl. ami "klasszikusan" nem volt lehetséges az evolúcióban, ti. hogy a tanult tulajdonságok öröklõdjenek, ezután valóra válik.
- Az elõbbi miatt olyan ütemû és irányú változások mehetnek végbe, amit mai ésszel lehetetlennek tûnik követni. Az evolúciónak egy magasabb szintje.
Szerintem (:-).
Nulladik közelítésben én a következõket várom:
- A jelenlegi fajok döntõ többsége (pl. 99 százaléka) kipusztul.
- Az emberiség új fajokat segít világra, szám szerint akár többet is, mint ahány kipusztult. Ezek (ember nélküli) önfenntartó képessége viszont kérdéses.
- A múltbéli, a jelenlegi, és a mesterséges fajok génállományát archiválják, a tényleges élõlényeket pedig a konstrukció/rekonstrukció elõtt modellezik.
- A (mesterséges) intelligencia egyre inkább belekeveredik a genetikába, vagyis pl. ami "klasszikusan" nem volt lehetséges az evolúcióban, ti. hogy a tanult tulajdonságok öröklõdjenek, ezután valóra válik.
- Az elõbbi miatt olyan ütemû és irányú változások mehetnek végbe, amit mai ésszel lehetetlennek tûnik követni. Az evolúciónak egy magasabb szintje.
Szerintem (:-).
#59
Arra gondoltam hogy a földi élõvilág evolúciója megakad mert nem tud az embernél fejlettebb pont az ember jelenléte miatt kifejlõdni 😊
#58
© HUmanEmber41st-nak:
Mesterséges intelligencia: a másik topicban legfeljebb te tárgyaltad ki a témát, én nem.
Idõutazás: olvasd el, hogy mit írtam alább!
*******
© haxoror-nak:
Az evolúció, mint olyan semmiképp sem zsákutca, de az emberiség fejlõdése tényleg torkollhat abba.
*******
© BiroAndras-nak:
(Olyat is ritkán írnak nekem, hogy hibás a logikám (:-).) Na de lássuk a medvét!
Írod:
"A jövõ egyszer valamikor majd létezni fog, és az idõgép pontosan abba az idõpontba visz minket. Úgy is nézhetjük, hogy az idõgép egyszerûen leparkol valahol, és megvárja amíg a kívánt idõpont bekövetkezik."
Amit írsz, az nem más, mint az idõnek a normális telése, amikor is folyamatosan haladunk (mindannyian) a jövõ felé. Persze megtehetõ (elvileg), hogy valakit hibernálnak, és _HA_ késõbb felébred, akkor érezheti úgy, hogy a jövõbe utazott, de ez csak illúzió. Hiszen csak addig lehet így utazni, ameddig a mindenkori jelen eljutott.
Mesterséges intelligencia: a másik topicban legfeljebb te tárgyaltad ki a témát, én nem.
Idõutazás: olvasd el, hogy mit írtam alább!
*******
© haxoror-nak:
Az evolúció, mint olyan semmiképp sem zsákutca, de az emberiség fejlõdése tényleg torkollhat abba.
*******
© BiroAndras-nak:
(Olyat is ritkán írnak nekem, hogy hibás a logikám (:-).) Na de lássuk a medvét!
Írod:
"A jövõ egyszer valamikor majd létezni fog, és az idõgép pontosan abba az idõpontba visz minket. Úgy is nézhetjük, hogy az idõgép egyszerûen leparkol valahol, és megvárja amíg a kívánt idõpont bekövetkezik."
Amit írsz, az nem más, mint az idõnek a normális telése, amikor is folyamatosan haladunk (mindannyian) a jövõ felé. Persze megtehetõ (elvileg), hogy valakit hibernálnak, és _HA_ késõbb felébred, akkor érezheti úgy, hogy a jövõbe utazott, de ez csak illúzió. Hiszen csak addig lehet így utazni, ameddig a mindenkori jelen eljutott.
#57
"A jövõbe utazás még ilyen formában sem megy, hiszen a jövõ MÉG nem létezik, csak ha majd a JELENben megvalósul. Ezért ha valakinek tényleg sikerülne a jövõbe mennie, annak talán valamilyen ürességet, vagy kaotikus viszonyokat kellene észlelnie."
Hibás a logikád. A jövõ egyszer valamikor majd létezni fog, és az idõgép pontosan abba az idõpontba visz minket. Úgy is nézhetjük, hogy az idõgép egyszerûen leparkol valahol, és megvárja amíg a kívánt idõpont bekövetkezik.
Hibás a logikád. A jövõ egyszer valamikor majd létezni fog, és az idõgép pontosan abba az idõpontba visz minket. Úgy is nézhetjük, hogy az idõgép egyszerûen leparkol valahol, és megvárja amíg a kívánt idõpont bekövetkezik.
#56
Azt, hogy mi az intelligencia pontosan tudjuk, és egész jól haladunk a mesterséges megvalósítással. Az emlékezet mûködésérõl pedig vannak egész jó elképzelések. Az MI-hez ez a kettõ kell, tudat nem feltétlenül.
#55
Az se zárható ki hogy az az evolúciós folyamat aminek az emberi faj is része egy zsákutca és velünk ér véget LOL
#54
érdekes ma mindenki idõben akar utazni 😄<#nyes><#nyes><#nyes>
̊ ̊̊ ̊̊̊ ̊̊̊̊ ̊̊̊̊̊ ̊̊̊̊̊̊ ̊̊
DcsabaS! Már 1 másik topicban kitárgyaltuk, hogy amíg nem tudjuk PONTOSAN, hogy mi az intelligencia, a tudat, hogyan mûködik az emlékezet stb, addig nem is lehet mesterségesen létrehozni. Nagyon úgy tûnik, hogy a fenti fogalmak nem is ebben a 3Ds világban léteznek. Nem csak szimpla kémiai-fizikai elváltozások.
Ha létezne olyan idõutazás, amikor is fizikailag be tudnál avatkozni (pl Hitler-kill),akkor mindig is lenne idõutazás. Akkor nem lenne olyan, mint múlt, jelen jövõ, csak most lenne. Mindenki összevissza változtatná a múltat, jelent, jövõt. Iszonyat káosz lenne. De nincs. Ha lehetséges az utazás, fizikai valódban biztosan nem lehet beavatkozni a történelembe.
Vagy nézzétek meg Stephen King Langolierek c. filmjét/könyvét.
Amúgy M. Chrichton könyve letehetetlen, a film meg a szokásos halivúdi-gagyi-felét-a-történetnek-kihagyós
Ha létezne olyan idõutazás, amikor is fizikailag be tudnál avatkozni (pl Hitler-kill),akkor mindig is lenne idõutazás. Akkor nem lenne olyan, mint múlt, jelen jövõ, csak most lenne. Mindenki összevissza változtatná a múltat, jelent, jövõt. Iszonyat káosz lenne. De nincs. Ha lehetséges az utazás, fizikai valódban biztosan nem lehet beavatkozni a történelembe.
Vagy nézzétek meg Stephen King Langolierek c. filmjét/könyvét.
Amúgy M. Chrichton könyve letehetetlen, a film meg a szokásos halivúdi-gagyi-felét-a-történetnek-kihagyós
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#52
Igen, az evolúció már eddig is nagyon sok "platformon" futott. Mondjuk kezdhetjük a kémiai evolúcióval, amely elvezetett a legegyszerûbb, már-már élõnek nevezhetõ struktúrák megjelenéséhez. Aztán azok evolúciója eredményezte a mai prokarióta sejteket. Késõbb a prokarióták mellett (után) megjelentek az eukarióták is, mégpedig tulajdonképpen úgy, mintha "soksejtû prokarióta" szervezetek lennének. Aztán ezekbõl az eukariótákból is kialakultak (immár valódi) soksejtû szervezetek, növények, gombák, állatok, és igen, még ezek fölött is kialakultak magasabb rendszerek, mint amilyen pl. az emberi civilizáció is, jórészt evolúciós mechanizmussal. Így az evolúció valóban több szinten zajlik, és egyáltalán nem zárható ki, hogy a természetes intelligencia evolúciója csak egy nagyon szerény bevezetés és megalapozás a mesterséges intelligencia ("az intelligencia által megalkotott intelligencia" fejlõdéséhez.
#51
Lehet, hogy az evolúció következõ következõ lépcsõfoka nem hús-vér lény lesz?
Lehet hogy rosszkor születtünk, de még mindig sokkal jobb, mint mondjuk 500 évvel ez elõtt. 😊
Lehet hogy rosszkor születtünk, de még mindig sokkal jobb, mint mondjuk 500 évvel ez elõtt. 😊
#50
Szerintem a következõ kb. 5 évtizedben megalkotjuk az emberszerûnek tekinthetõ mesterséges intelligenciát. Értelemszerûen nagyon nehéz megmondani, hogy sikerül-e majd uralni.
A géntechnológia ugyanebben az idõben valószínûleg fõképpen csak a bütykölésre, javítgatásokra fog koncentrálni, persze az egészséges élettartam meghosszabbítása szempontjából már ez is nagy elõrelépés.
Az ember teljes genetikai újratervezése valószínûleg meghaladja az ember intelligenciáját (:-), így azt döntõen majd a "gépek" fogják megtenni - ha úgy látják, hogy érdemesek vagyunk rá (:-)...
Az igazán hosszú élet szempontjából alighanem rosszkor születtünk, mert éppen lemaradunk róla (:-(.
A géntechnológia ugyanebben az idõben valószínûleg fõképpen csak a bütykölésre, javítgatásokra fog koncentrálni, persze az egészséges élettartam meghosszabbítása szempontjából már ez is nagy elõrelépés.
Az ember teljes genetikai újratervezése valószínûleg meghaladja az ember intelligenciáját (:-), így azt döntõen majd a "gépek" fogják megtenni - ha úgy látják, hogy érdemesek vagyunk rá (:-)...
Az igazán hosszú élet szempontjából alighanem rosszkor születtünk, mert éppen lemaradunk róla (:-(.
#49
Hát igen, ez tényleg nagy távlatnak tûnik. Jó lenne mind ezt látni! Ha csak azt nézzük, hogy mennyit változott a világ 100 év alatt, rá kell döbbennünk, hogy még csak halvány elképzelésünk sem lehet, hogy milyen lesz a világ újabb száz év múlva. Ráadásul ha tényleg belép a képbe az erõs mesterséges intelligencia...
Jelenleg csak abban reménykedek, hogy az orvostudomány még az életemben eljut egy olyan szintre, hogy a születéskor várható élettartamot kitolja legalább 120 évre, úgy hogy legalább 100 éves koráig munkaképes legyen az ember. Erre szerintem, legalább is az alapján, ami az új tudományágakból körvonalazódik (géntechnológia, õssejtkutatás), van esély.
Jelenleg csak abban reménykedek, hogy az orvostudomány még az életemben eljut egy olyan szintre, hogy a születéskor várható élettartamot kitolja legalább 120 évre, úgy hogy legalább 100 éves koráig munkaképes legyen az ember. Erre szerintem, legalább is az alapján, ami az új tudományágakból körvonalazódik (géntechnológia, õssejtkutatás), van esély.
#48
Ha nem lenne a tudomanyos technikai forradalom (a termeloerok forradalma), akkor a tarsadalmi-kulturalis berendezkedes es civilizacios szint par szaz eves periodusidovel ingadozna egy az emberre, mint biologiai es pszichikai lenyre jellemzo optimum korul. Mondjuk nem lenne valami magas, leginkabb a benszulott kulturakra emlekeztetne. Azt is mondhatjuk, hogy ha kivennenk az emberiseg tortenelmebol a tudomanyt, akkor hosszabb tavon sem lenne semmi lenyegbevago fejlodes, meg TARSADALMI-SZOCIALIS vonatkozasban sem!
A helyzet viszont az, hogy a tudomanyos technikai fejlodes egeszen egyszeruen KIKENYSZERITI az aktualisan fontos tarsadalmi (es szemelyi) valtozasokat, vagyis ez utobbiaknak is a motorja.
Szoval az emberiseg perspektivajat dontoen a tudomany perspektivaja hatarozza meg. Marpedig a tudomany lehetosegei tavlatilag rendkivul nagynak latszanak. Az egyeduli bizonytalansagot az jelenti, hogy a tudomany esetleg mar a nem tul tavoli jovoben is fuggetlenedhet az emberisegtol (onnalosulo mesterseges intelligencia...), es akkor az emberiseg tovabbi fejlodese LESZAKAD a tudomany tovabbi fejlodesetol.
Hozok nehany erdekes peldat:
- Az ember genallomanyat mestersegesen "gatyaba razva" olyan ember is alkothato lenne, amely (hogy mas jo tulajdonsagait ne is emlitsem) EVEZREDEKIG elhetne.
- Gepi intelligenciaval megspekelve (integralva) olyan kepessegeink lehetnenek, amelyek sok-sok nagysagrenddel allnak mai ember folott. Hasonloan szamtalan erzekelo es kommunikacios, illetve motoros kiegeszitesek is lehetsegesek.
- Emberszeru gepi intelligenciat 1 nm-es (szen nanocsoves) technologiaval olyan piciben is lehetne majd produkalni, mint egy papucsallatka. (Szoval az intelligens "Marslakok" igen picinykek is lehetnek...)
- Konnyeden es igen jo hatasfokkal fogjuk konvertalni az energiat a kulonbozo formai kozott, es az anyagokat tetszesunk szerint atalakitani. (Ertsd: szinte barmilyen szemetet fel tudunk hasznalni pl. arra, hogy elelmiszert, vagy barmi mas hasznosat csinaljunk.)
Konkretan kerdezted a nagy tavolsagra valo utazast. Erdekes modon itt is lesz attores (ez mostmar biztos), ugyanis az elmult evekben kiderult, hogy az ANTIANYAGOT LEHET (viszonylag) biztonsagosan tarolni. Ezzel elvileg maris lehetsegesse valt az antianyag uzemanyagu es fotonhajtasu urhajozas. (Az antianyag eloallitasa mar csak technologiai es gazdasagossagi kerdes.)
A feregjaratokon at valo kozlekedes, vagy a teleportacio viszont meg a sci-fi kategoriajaba esik.
A helyzet viszont az, hogy a tudomanyos technikai fejlodes egeszen egyszeruen KIKENYSZERITI az aktualisan fontos tarsadalmi (es szemelyi) valtozasokat, vagyis ez utobbiaknak is a motorja.
Szoval az emberiseg perspektivajat dontoen a tudomany perspektivaja hatarozza meg. Marpedig a tudomany lehetosegei tavlatilag rendkivul nagynak latszanak. Az egyeduli bizonytalansagot az jelenti, hogy a tudomany esetleg mar a nem tul tavoli jovoben is fuggetlenedhet az emberisegtol (onnalosulo mesterseges intelligencia...), es akkor az emberiseg tovabbi fejlodese LESZAKAD a tudomany tovabbi fejlodesetol.
Hozok nehany erdekes peldat:
- Az ember genallomanyat mestersegesen "gatyaba razva" olyan ember is alkothato lenne, amely (hogy mas jo tulajdonsagait ne is emlitsem) EVEZREDEKIG elhetne.
- Gepi intelligenciaval megspekelve (integralva) olyan kepessegeink lehetnenek, amelyek sok-sok nagysagrenddel allnak mai ember folott. Hasonloan szamtalan erzekelo es kommunikacios, illetve motoros kiegeszitesek is lehetsegesek.
- Emberszeru gepi intelligenciat 1 nm-es (szen nanocsoves) technologiaval olyan piciben is lehetne majd produkalni, mint egy papucsallatka. (Szoval az intelligens "Marslakok" igen picinykek is lehetnek...)
- Konnyeden es igen jo hatasfokkal fogjuk konvertalni az energiat a kulonbozo formai kozott, es az anyagokat tetszesunk szerint atalakitani. (Ertsd: szinte barmilyen szemetet fel tudunk hasznalni pl. arra, hogy elelmiszert, vagy barmi mas hasznosat csinaljunk.)
Konkretan kerdezted a nagy tavolsagra valo utazast. Erdekes modon itt is lesz attores (ez mostmar biztos), ugyanis az elmult evekben kiderult, hogy az ANTIANYAGOT LEHET (viszonylag) biztonsagosan tarolni. Ezzel elvileg maris lehetsegesse valt az antianyag uzemanyagu es fotonhajtasu urhajozas. (Az antianyag eloallitasa mar csak technologiai es gazdasagossagi kerdes.)
A feregjaratokon at valo kozlekedes, vagy a teleportacio viszont meg a sci-fi kategoriajaba esik.
#47
köszi, ez érdekes.
Kérdeznék tõled egy kicsit más dologról is:
Sokszor gondolkozom azon, hogy vajon az emberi civilizáció a fejlõdése melyik szakaszában van? A jelenlegi szint csupán egy korai stádium, vagy már közelítünk a lehetõségeink határárához? Ugyebár, ez elsõsorban a fizikától függ. Attól, hogy az univerzum milyen, eddig még nem ismert lehetõségeket tartogat számunkra.
Szerinted mekkora az esély arra, hogy a fizika a jövõben olyan új, gyakorlatban is felhasználható jelensége(ket)t talál, ami mondjuk az elektromosság felfedezéséhez hasonló lökést adhat a fejlõdésnek?
Mert például hiába lehetséges ma is rengeteg minden elméletben, gyakorlatban vagy lehetetlennek, vagy mérhetetlen távolniak tûnik a megvalósításuk. (fénysebesség közeli sebességet elérõ ûrhajó, féregjáratokon való utazás, egy ember teleportációja, stb.)
Vagy csak elkészül a "Theory of Everything", de a mozgásterünket nem fogja számottevõen kibõvíteni?
Kérdeznék tõled egy kicsit más dologról is:
Sokszor gondolkozom azon, hogy vajon az emberi civilizáció a fejlõdése melyik szakaszában van? A jelenlegi szint csupán egy korai stádium, vagy már közelítünk a lehetõségeink határárához? Ugyebár, ez elsõsorban a fizikától függ. Attól, hogy az univerzum milyen, eddig még nem ismert lehetõségeket tartogat számunkra.
Szerinted mekkora az esély arra, hogy a fizika a jövõben olyan új, gyakorlatban is felhasználható jelensége(ket)t talál, ami mondjuk az elektromosság felfedezéséhez hasonló lökést adhat a fejlõdésnek?
Mert például hiába lehetséges ma is rengeteg minden elméletben, gyakorlatban vagy lehetetlennek, vagy mérhetetlen távolniak tûnik a megvalósításuk. (fénysebesség közeli sebességet elérõ ûrhajó, féregjáratokon való utazás, egy ember teleportációja, stb.)
Vagy csak elkészül a "Theory of Everything", de a mozgásterünket nem fogja számottevõen kibõvíteni?
#46
A fizikában talán a 2 legfontosabb alapfogalom a kölcsönhatás és az ok-okozati összefüggés. Az elõbbi arról szól, hogy a hatások egyszerre és együtt hatnak oda és vissza, az utóbbi viszont arról, hogy a hatás (legalábbis a számunkra érdekes szempontból) csak az egyik irányban meghatározó (az ok meghatározza az okozatot).
Persze ezek csak közelítések, a valóságban valahogy keverednek ezek a dolgok.
A kölcsönhatás legtisztább megnyilvánulási formája az interferencia, az ok-okozati kapcsolatnak pedig a múlt-jelen-jövõ sorrendben megnyilvánuló irreverzibilitás. A fizika számos területén igaz, hogy (elemi) törvényei kicsiben megfordíthatók. (Nem is nagyon szokták érteni, hogy akkor hogyan jelenik meg az irreverzibilitás, vagyis az idõ.)
Én mindenesetre elfogadom, hogy a jelen az egy "teremtõ valami", vagyis folyton keletkeznek (azaz "megvalósulnak") benne olyan dolgok, amelyek korábban nem voltak, még úgy sem, hogy az elõzményekbõl egyértelmûen következnének.
Na most a "múltba utazó" személy kb. úgy láthatná az egykor lezajlott eseményeket, mintha egy filmen nézné. Valójában a saját dimenziójában (idejében) marad, mint ahogyan a film is, amit néz. Csak éppen a film elég pontos lenyomata (ok-okozati következménye) a múltnak, ezért általa mintegy rekonstruálhatjuk. De nem változtathatjuk meg.
Az is ilágos, hogy a múlt rekonstruálása nem lehet tökéletes/teljes, hiszen akkor a jelen nem különbözhetne a múlttól (nem változhatna meg semmi), márpedig tapasztalatból tudjuk, hogy a világban van mozgás, van változás.
Ezzel együtt minden bizonnyal sokkal jobban is rögzíthetõ/rekonstruálható lehet a múlt, mint manapság tesszük. Vagyis nem csak képeket és hangokat, de érzéseket és gondolatokat is rögzíthetnénk, és klasszisokkal nagyobb pontossággal. (Amíg csak bírjuk tárkapacitással...)
Persze ezek csak közelítések, a valóságban valahogy keverednek ezek a dolgok.
A kölcsönhatás legtisztább megnyilvánulási formája az interferencia, az ok-okozati kapcsolatnak pedig a múlt-jelen-jövõ sorrendben megnyilvánuló irreverzibilitás. A fizika számos területén igaz, hogy (elemi) törvényei kicsiben megfordíthatók. (Nem is nagyon szokták érteni, hogy akkor hogyan jelenik meg az irreverzibilitás, vagyis az idõ.)
Én mindenesetre elfogadom, hogy a jelen az egy "teremtõ valami", vagyis folyton keletkeznek (azaz "megvalósulnak") benne olyan dolgok, amelyek korábban nem voltak, még úgy sem, hogy az elõzményekbõl egyértelmûen következnének.
Na most a "múltba utazó" személy kb. úgy láthatná az egykor lezajlott eseményeket, mintha egy filmen nézné. Valójában a saját dimenziójában (idejében) marad, mint ahogyan a film is, amit néz. Csak éppen a film elég pontos lenyomata (ok-okozati következménye) a múltnak, ezért általa mintegy rekonstruálhatjuk. De nem változtathatjuk meg.
Az is ilágos, hogy a múlt rekonstruálása nem lehet tökéletes/teljes, hiszen akkor a jelen nem különbözhetne a múlttól (nem változhatna meg semmi), márpedig tapasztalatból tudjuk, hogy a világban van mozgás, van változás.
Ezzel együtt minden bizonnyal sokkal jobban is rögzíthetõ/rekonstruálható lehet a múlt, mint manapság tesszük. Vagyis nem csak képeket és hangokat, de érzéseket és gondolatokat is rögzíthetnénk, és klasszisokkal nagyobb pontossággal. (Amíg csak bírjuk tárkapacitással...)
#45
"Amúgy a nagyobb (idõ)távolságú múltba való utazás is lehetségesnek tûnik azon az áron, hogy a visszautazott személy (tárgy) amolyan szellemként képtelen lenne változtatni az eseményeken, vagyis csak szemlélõdni tudna."
Errõl tudnál egy kicsit többet írni? Olyankor a visszautazott személy "hol" lenne? Ha õ látná az eseményeket, õt hogy nem látnák?
Errõl tudnál egy kicsit többet írni? Olyankor a visszautazott személy "hol" lenne? Ha õ látná az eseményeket, õt hogy nem látnák?
#44
Ha sikerül visszamenni úgymond a múltba és azt megváltoztatni, akkor az nem jelent mást, mint hogy az az állítólagos múlt valójában még nem is a múlt volt, hanem a JELEN! Mert változóban, formálódóban volt, ahol még csak eldõlõfélben vannak a dolgok.
Amúgy a fizika alapvetõ összefüggései szerint a jelen nem egy matematikailag nullmértékû pillanat, hanem annál valahogy kiterjedtebb idõben elõre és hátra (Planck-idõ), és mert ebben a jelenben dõlnek el a dolgok, ez azt is jelenti, hogy ennek a jelennek a kiterjedtsége mértékéig a "jövõ" képes visszahatni a "múlt"-ra. Ennek mintájára elvileg nem volna lehetetlen, hogy kissé messzebb is visszamehessen valamilyen fizikai hatás, csak éppen semmit nem tudunk róla, hogy mi lenne a mechanizmusa.
Amúgy a nagyobb (idõ)távolságú múltba való utazás is lehetségesnek tûnik azon az áron, hogy a visszautazott személy (tárgy) amolyan szellemként képtelen lenne változtatni az eseményeken, vagyis csak szemlélõdni tudna.
A jövõbe utazás még ilyen formában sem megy, hiszen a jövõ MÉG nem létezik, csak ha majd a JELENben megvalósul. Ezért ha valakinek tényleg sikerülne a jövõbe mennie, annak talán valamilyen ürességet, vagy kaotikus viszonyokat kellene észlelnie.
Amúgy a fizika alapvetõ összefüggései szerint a jelen nem egy matematikailag nullmértékû pillanat, hanem annál valahogy kiterjedtebb idõben elõre és hátra (Planck-idõ), és mert ebben a jelenben dõlnek el a dolgok, ez azt is jelenti, hogy ennek a jelennek a kiterjedtsége mértékéig a "jövõ" képes visszahatni a "múlt"-ra. Ennek mintájára elvileg nem volna lehetetlen, hogy kissé messzebb is visszamehessen valamilyen fizikai hatás, csak éppen semmit nem tudunk róla, hogy mi lenne a mechanizmusa.
Amúgy a nagyobb (idõ)távolságú múltba való utazás is lehetségesnek tûnik azon az áron, hogy a visszautazott személy (tárgy) amolyan szellemként képtelen lenne változtatni az eseményeken, vagyis csak szemlélõdni tudna.
A jövõbe utazás még ilyen formában sem megy, hiszen a jövõ MÉG nem létezik, csak ha majd a JELENben megvalósul. Ezért ha valakinek tényleg sikerülne a jövõbe mennie, annak talán valamilyen ürességet, vagy kaotikus viszonyokat kellene észlelnie.
#42
tul celiranyosan folyik minden ezen a vilagon, talan mar meg is valtoztattak.
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktõl a Föld. S az Ember meghajol a Sharaq népe elõtt.
#38
hát ez érdekes. 😊
Nem a lényeg, hanem a fontos!
#32
Itt mindenki Hitlerre gondol történelemváltoztatással kapcsolatban. De például az senkinek nem jutott még eszébe, hogy visszamenjen a múltba, elcsábítsa a Brooke Shields-et még a "Kék lagúna" címû film elõtt és puff - visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el... Én azt gondolom egy ilyen komoly témánál ezt sem szabadna figyelmen kívül hagyni.
#31
aludnék
#30
hatvanadikonhoz
bocs😊
bocs😊
#26
nemrég olvastam hawking világegyetem dióhéjban c. könyvét, amiben ír az idõutazásról is. ha jól értettem (ezt fontos elébe szúrni 😊, akkor szerinte is lehetséges az idõutazás, csak roppant valószínûtlen, ugyanis a világegyetem felépítésének kell erre alkalmasnak lennie. és ennek az esélye hawking becslése szerint egy a tíz a tizediken a hatvanadikon...
egyébként állati jó könyv, nem bírtam lerakni, érdemes elolvasni 😊
egyébként állati jó könyv, nem bírtam lerakni, érdemes elolvasni 😊
#18
Tudja vki honnan tölthetném le a vígjátékot? 😄
\"De én elszegényedtem. Csak az álamim maradtak. Álmaimat a lábad elé terítem. Óvatosan lépdelj, mert az álmaimon lépkedsz\"
#16
Hmmm idõutazásos téma, nemláttam a cikkben említett vígjátékot, de szvsz a 12 majom c. film ott van a szeren és nagyon profin kezeli az idõutazásos témát, érdemes megnézni.
#14
"és a személy, akinek az õsét megöltük soha nem születik meg"
ha a nagyapád az az õs akkor te vagy az a személy!
ha a nagyapád az az õs akkor te vagy az a személy!
\"Born to Lose, Live to Win\" --Motörhead
#13
Ha megölöd nagyfater akkor kitörlöd magadat is! + az egést további családfát... Egy ember megölése is mennyire megtudná változtatni a történelmet, nagyon durva! Tételezzük fel már 2xxx-bõl visszajött vki már rég az idõben csak mi nem tudunk róla és már rég párhuzamos világban élnünk 😊 lol lenne! Vagy visszajönne a 40 éves énem és beköszönne nekem 😊 A Terminátort is visszaküldték 3-szor 😄 Ja és lesz az Idõzsaru címû film, nézze mindenki aki nem látta még!
\"Born to Lose, Live to Win\" --Motörhead
#11
de ha egy ember visszamegy az idõben, és megöli nagyapját, akkor õ nem fog megszületni. de ha nem fog megszületni, akkor nem fog majd visszamenni az idõben és megölni a nagyapját. akkor most mi a afsz van? pár asszem volt vmi szó errõl, hogy aki megölte az élni fog, csak akkor a történelem egy mási kszálon fog tovább menni és akkor abban a a párhuzmos univerzumbn vagy miben nem fog megszületni. nem értem :-(
#9
nincs igazad. A történet szerint az idõutazást üzleti célokra akarja felhasználni egy amcsi tudós. Megállapítja egy középkori vár pontos helyét, felvásárolja a környezetében lévõ területeket, hogy oda szállodákat épitsen, és kihasználja az odautazó embereket. Ez ma teljesen reális turizmusfejlesztés.
#7
Höhh, nagyon tuti, hogy egy vígjátékban több értelmet lát ez a csákó (egyáltalán Nahin vagy Nahim? A helyesírásra jó lenne odafigyelni; sztem nincs olyan, hogy meglehetne egyben!!!), egy kvantumfizika elõadásban.😊)
Mindent a Gyõzelemért! Mindent!... és még annál is többet...
#6
Szerintem ez aranyos... Van egy tucatfilm és mögétesszük tudósok véleményét, hátha ez felkelti az érdeklõdést.
Gyanítom a sztori olyan, hogy kis okoskodással az idõutazás kihagyható vagy behelyettesíthetõ (pl. hajótörés). Persze lehet hogy nincs igazam.
Gyanítom a sztori olyan, hogy kis okoskodással az idõutazás kihagyható vagy behelyettesíthetõ (pl. hajótörés). Persze lehet hogy nincs igazam.
#5
A könyv nekem anno tetszett, várom a filmet - bár a trailer alapján nem tudom mire számíthatok... Az biztos, hogy nem lehet visszaadni a könyvet, de kíváncsi vagyok, mit alkottak a készítõk.
#4
durva
\"Born to Lose, Live to Win\" --Motörhead
#3
én olvastam könyvben, türhetõ volt, habár a közepe kicsit leült
#2
uncsi a film ;(
Ha meg velem lenne problemad. minden hetfon-kedden, csutortokon-penteken megtalalsz a Telepy uti Pitbull Gymben. Keresd a "kokszost" en vagyok az.
#1
Naon komoljy.