4415
Matematika feladatok
-
#3815
Az elsőre miért mehetne 4 féle?
"A piros a sárga és a kék színek mindegyikét legalább
egyszer felhasználják"
Azaz festés nélkül nem hagyhatják. Marad 3 szín. -
Dane14 #3814 köszönöm de bocsi nem értem a választ xd mert én nem vok matek zseni,próbáld léci kifejteni bővebben koce -
#3813
4*4*2*1, első helyre mehet 4féle, másodikra is, harmadikra ezektől függően már csak 2féle, végül 1féle
5-re hasonló logikával ki kell tudnod számolni :) -
Dane14 #3812 Sziasztok 7 osztályos vagyok és házi dolgozatomra kéne egy kis segítség!
Sehogy se jött ki sajnos de remélem ti tudtok segíteni!
Feladat:
Egy négy kocsiból álló vonatot színesre akarnak festeni úgy, hogy minden kocsi egyszínű legyen.A piros a sárga és a kék színek mindegyikét legalább
egyszer felhasználják(Más szín nincsen).
a) Hányféle lehet a vonat?
b) Hány lehetőség lenne, ha a vonat öt kocsiból állna?
A jó választ előre köszönöm! -
polarka #3811 A L. interp. poli lényege, h adott x-eknél adott értéket vegyen fel, ezt gyorsan fel tudja írni még az ember is egy papírra. Nem tudom, mit akarsz rajta ellenőrizni, mivel előállításuk során úgy készíti az ember, h megfeleljen a követelményeknek. Online ábrázoláshoz, számoláshoz pl. ott a wolframalpha. -
polarka #3810 ε=1 -re elvileg e^(1/2)-re 1-et kéne kapjál, vagyis valszeg úgy írtad meg, h még a következő tag hozzáadását megőrzöd.
ε>1-re meg értelmetlen a közelítened.
e^x≈1+x+...
Tehát x=0,5-re 1 iterációval már 1,5-öt kapsz, 0-val pedig 1-et.
ε-t kéne szűkebbre vegyed, mert így semmi értelme a közelítésed használatának. Vagy ha nem tetszenek a kis számok, akkor 1/ε-t írj a progidba és úgy add meg. -
polarka #3809 Hát igen, ahogy ZR is mondta túl hiányosan fogalmazol.
Hogy közelíted, mit jelölsz ε-nal?
Én speciel arra gondolnék, h Taylor-sorba fejtéssel közelíted (ahogy a számológépek is tudtommal), mivel az mindenhol konvergens eredményt ad.
És valszeg vmi ciklust írtál, ami újabb és újabb tagokat ad hozzá, majd megáll, amikor az új taggal az eredmény ε-nál kisebb mértékben módosulna.
Ekkor normális az, h 1,5-öt adjon.
ε nem az eltérést adja meg, hanem azt, h annál távolabb biztosan nincsen a valódi érték és ez teljesült.
így semmi sem kötelez arra, h 1,548-at adjon -
polarka #3808 vmiről valszeg lemaradhattam
"...van két autós, mindegyiknek száraz a tankja és elhatározzák, hogy fullra feltankolnak."
az 1enlet jobb oldala az olcsóbbért utazó esete, amire azt írtad a képletben, h:
dAB távra feltankol a P0A-s benzinnel (amit ugye el is fogyaszt), aztán vásárol VA és még 2dAB-re elegendő P0B-s benzint (amiből ugye visszafelé dAB-nyi fogy el, nem?).
Ekkor neki végül VA+dAB benzinje marad és nem csak VA, mint a helyben tankoló embernek.
-
#3807
Ez mi ez? Milyen függvény? Hogy kell megoldani? Milyen epszilon?
Csak hogy érts engem/minket, most én kérdezek tőled:
Van egy fizika példám, az jó, ha S-re 43-at adok meg és 17-et kapok, ha a kappa 3.77?
Mert kb ilyet postoltál és bár qrvára akarok segíteni, de hülye postra csak hülye válaszokat - vagy semmit - nem fogsz kapni!!!
Kérdezz újra, pls...! -
Jonespapa #3806 a leírásod szerint pengén működik thx -
Jonespapa #3805 köszi
a solve-t én én is próbálgattam sikertelenül, de a franc se gondolta, hogy van egy harmadik féle egyenlőség jel is ebben a szarban.
köszi még1szer -
xDJCx #3804
Ír be, hogy a+b = c , de itt az egyenlőségjelet a logikai eszköztár egyenlőségjelével (Boolean Toolbar) kell megadni (egérrel kattints rá), majd szimbólikus műveletek eszköztárából (Symbolic Keyword Toolbar, a sapka ikon) a solve parancsra kell kattintani, majd meg kell adni a b -t változónak.
-
Jonespapa #3803 Sziasztok,
A napokban kezdtem a Matchcad-el megismerkedni és ezzel kapcsolatban lenne egy kérdésem.
Hogyan kell Matchcadben egyenletet rendezni, tagot kifejezni szimbolikusan?
pl.
a+b=c b=?
természetesen a mathcad-es parancs/módszer érdekel, nem a végeredmény.
a választ előre is köszönöm. -
Compiler #3802 És tudna valaki olyan oldalt mondani, ahol van jól kidolgozott Lagrange-féle interpolációs polinom megoldására példa? Hosszú ideig tart papíron ellenőrizni, a programom működése se bizonyított még. -
Compiler #3801 Ráadásul ha epszilon nagyobb 1-től, akkor a kiszámított függvényérték x:0,5-nél mindig 1. Ez is rendben van? Vagy ennek nem így kellene működnie? -
Compiler #3800 Írtam exponenciális függvényt megoldó programot.
x:0,5
epszilon:1
Ekkor normális az, ha 1,5-öt ad vissza?
a beépített exp(x) fv. 1,648...-ad ad vissza, de én azt nem értem, hogy elvileg az epszilon az a pontos értéktől való eltérés(hibakorlát), nem?
Ekkor nem 1,548...-at kellene adnia eredményül? -
#3799
de a teli tank a lényeg, amikor újra otthon találkoznak, tehát amit visszafelé elfogyaszt az olcsóbból, azt még meg kell tankolnia, pl. egy kannába és ha hazaér, azt beönti a tankba. Ez volt a gondolat mögötte. És ezért a kétszeres szorzó. (Tudom hülyén hangzik a fenti...) -
polarka #3798 Visszafelé útra a P0B-s benzinre 2*dAB/100-at írtál, de visszafelé csak egyszer teszi meg az utat.
Durva, első becslésnek jó. -
#3797
Kicsit utánajártam mégis, ha már ennyire belemélyedtem és ha lehet hinni a dolognak, akkor a március 8-i árak alapján:
Magyar oldalon 375Ft/liter a 95-ös, a horvát oldalon 348Ft/liter. Ez a Maple-ban: tA=170, tB=150, ezzel azért már szép távolságok jönnek ki:
50 literes, 100-on 7 litert fogyasztó kocsival kb. 19km-nél közelebbről érdemes átjárni tankolni, 70 literes tanknál ez már 26km.
Ha valaki ügyeskedik, 100 liter benzinnél 37km a határ, 150 liternél 56km, 200 liternél 74km-ről is érdemes elindulni!!!
Ez a kis modell arra is jó, hogy be lehet vele saccolni a jövedéki adót úgy, hogy megmondjuk, mekkora területen akarjuk az autósokat még itthon tartani. Kicsit átdolgozva olyasmire is jó lehet, hogy mennyi legyen a jövedéki adó, ha az állam bevételét akarjuk maximálni...!
Na, jó hétvégét! :) ;) -
#3796
Akiknek adós vagyok, azoknak maradok is egy kicsit - mert ugye itt a hétvége :) ;)
Ellenben ezekben a benzindrágulós időkben hazafelé kicsit gondolkodtam, vajon, mennyire éri meg benzinturistáskodni a horvát határ felé - ha már leszállították a jövedéki adót.
Ez csak egy próbaszámítás, de az eredményét felraktam egy térképre is. Ha valaki mond esetleg pontos adatokat a környező országok benzinárairól forintban, akkor megcsinálom valamikor a jövő hét elején, de lehet, most hétvégén újra az egészet, kiegészítve az összes szomszédos országgal.
Maga a számítás arról szól, hogy van két autós, mindegyiknek száraz a tankja és elhatározzák, hogy fullra feltankolnak.
Az otthon maradónak csak a tankolt benzinért kell fizetnie.
Az utazónak a magyar oldali tankolásért a határig, majd a tankolásért, utána pedig a hazaútra pluszba tankolt olcsóbb benzin fogyasztásért is kell fizetnie (mert az a szabály, hogy teli legyen a tank mindkettőnél).
Kérdés, maximum milyen messze lakhat az elutazó, ha jobban akar járni, mint az otthon maradó?
A jelölések:
VA: a tank térfogata (itt próbaképpen 50, 100, 150, 200, 300, 400 és 500 literes tankokat vettem (miért is ne?! vannak ügyes emberek...))
P0A és P0B: a benzin alapára
tA, tB: az alapárra rárakódó többletköltségek (árrések, adók, stb...) százalékban
dAB: a határtól vett távolság km-ben
CA: a járművek átlagos fogyasztása liter/100km
Az összefüggés MAPLE-ban, megoldva a távolságra a határtól:
![]()
És a kapott eredmény a déli határtól befelé felmérve (mellé írva a tank térfogata):
![]()
Ha valaki mond pontos árakat, akkor újra megcsinálom. Itt egy minimális (?), ~7Ft-tal olcsóbb benzint vettem próbaképpen. (Utána kellett volna járnom, de mind1...!) -
Compiler #3795 Nem én írtam a képletet, és igen, részben azért nem is értettem először:D -
lally #3794 Úgy látom, hogy a legelső képletedbe csúszott egy kis baki:
A kör területe = Dé a négyzeten, szer Pi, per 4
Érdekes, mert az eredménye, úgy saccra, azért stimmel. -
Compiler #3793 Ja megvan...kösz azért. -
Compiler #3792 Oké.
Ezt valaki magyarázza el nekem pls, mert ebből nem sokat értek:
![]()
-
#3791
Itt úgy néz ki, hogy az egy nagyságrenddel kisebb hibakorlátok el vannak hanyagolva a két másik mellett. Ezért az összeg eredő hibakorlátját csak annak a kettőnek az összegeként számolja, ami jelentősebb.
Azaz a 0.05*2 + 0.005*6 = 0.13 helyett a két nagyobbat veszi csak figyelembe. Persze ezzel azt a hibát követik el, hogy nem veszi figyelembe, hogy a kisebb hibakorlátúakból több van.
Hibakorlát: mérési adatokból meg tudod mondani, ha tudod milyen eloszlásúak a mért adatok és megadsz egy konfidencia intervallumot, amin kívüliek már kilógnak. Ezzel lehet egy sávot megadni, amik még "jók" és amik ezen kívül vannak, amik már "nem jók". Ennek a fél szélessége lehet egy hibakorlát. Ez normális eloszlásnál érezhetően szoros kapcsolatban van a szórással.
Ha van egy mérőműszered és azzal egy végrehajtott mérési eljárás, ahol mind a műszer, mind az eljárás hordoz egy pontosságot (pl.: van egy vonalzóm, amivel 0.5mm pontossággal lehet leolvasni értékeket, de én csak centi pontossággal olvasok le), akkor mind a műszerre, mind a mérési eljárásra tudok mondani egy hibakorlátot (a példában a műszer hibakorlátja 0.25mm, a mérési eljárásé 5mm - ha csak a centiméterek vannak rögzítve a jegyzőkönyvben, akkor aki később belenéz, fogja tudni, hogy a mérés hibakorlátja 5mm volt).
A fentivel kapcsolatos pl. hogy jegyzőkönyvekben rögzíteni kell az értékes nullákat is, amikor leír valaki egy eredményt:
Ha valaki 1mm pontossággal mér valamit és cm-ben rögzíti egy jegyzőkönyvben, akkor ha valamit 17cm-nek mért pontosan, akkor azt 17.0cm-nek kell leírnia, ezzel is jelezve, hogy az utolsó jegy még pontos, azaz annak a hibája 0.05cm, vagy ha úgy tetszik, 0.5mm. -
Compiler #3790 Egy szám abszolút hibakorlátját honnan lehet kitalálni, ha ki lehet egyáltalán? Vagy az mindig meg van adva? -
Compiler #3789 ![]()
Üdvözlet!
Az lenne a kérdésem, hogy ez el van írva, vagy hogy kell kiszámolni? Tehát honnan jön ki a 0,05? Nem 0,05+0,005 lenne? -
Gascan #3788 ha felviszem grafikonra a számokat, hogy lássam is hogyan helyezkednek egymáshoz .. eléggé rendszertelenül .. na most a regressziós modelleket ezért nem nagyon tudom használni, mert túl nagy lesz a standard hiba
lehet, hogy még mindig kisebb, mint más módszerrel
a számtani átlag azért nem jó módszer, mert ha igy határozom meg a lead timeot, akkor csak az egyik fele fog a megrendeléseknek időben érkezni, a másik mindig időn túl
gondolkoztam még a mediánon is .. de nekem az sem szimpi valamiért
-
#3787
Én nagyon szívesen segítek ebben, csak a szöveget még egyszer le tudnád úgy írni, hogy értelmezhető is legyen??? Kicsit bővebben és főleg az utolsó mondatot magyarul megfogalmazni és már agyalok is neked egy kicsit :P -
Gascan #3786 Kinek milyen ötlete lenne a következő helyzetre?
Anyagmegrendelések vannak, és a beszállitási időt - angolul Lead time - kéne jól beállitani. A helyzet az, hogy 10 megrendelésből ha grafikonra visszük a napok számát amig beérkeztek a cuccok teljesen aszimmetrikus grafikont kapunk.
Napok száma amiallt beszállitották a cuccot - ha minden igaz ez 24 megrendelést illett:
52
45
38
28
29
51
44
37
66
50
37
44
79
66
70
63
43
50
43
56
31
45
45
38
-
#3785
sarló? mi a pin@ az a sarló a geometriában?
Körcikk az meg olyan, amit körvonal meg két egyenes, amik ráadásul sugarak, az határol.
Nézd meg, gondold át és ha nem ok, akkor írj, pls!
Egyszerűbb három alakzatra bontani, amiknek ilyen egyszerűen számolható a területük, mint szórakozni a körökkel, hogy mennyit haraptak ki egymásból...!!! -
#3784
de az a kicsi körcikk az nem körcikk, hanem sarló.. -
paul161 #3783 Nagyon szépen köszönöm. Ha nem is teljesen így, de nagyon sokat segített a végleges "levezetésben" az általad leírt megoldásmenet. Köszi még1x. Minden jót... -
#3782
![]()
1.) A szögeket koszinusz tétellel ki tudod számolni (minden oldal ismert a háromszögekben) és tudsz háromszög területet is számolni az oldalakból (Heron képlet)
2.) Ha megvannak a szögek, akkor a körcikkek központi szögeit ki tudod számolni (AutoCAD a szabványnak megfelelően csak a kisebb szöget engedi méretezni és 180 fok fölött pedig a kiegészítőt, ezért a rajzom alapján kicsit számolni is kell, de az 1.) pontnál úgyis megkaptad őket...)
3.) A központi szögekből pedig a terület könnyen megvan a körcikkekre: központi szög/360 fok * kör területe és készen is vagy
4.) Összeadod a három területet -
paul161 #3781 Solid Edge és Pro/Engineer inkább. És ezek közül is jobban Solid... Pro/E-t nemrég kezdtük tanulni. Szóval lényegében a progi segítségével megvan az érték, csak házihoz kellene, és kell a levezetés is sajnos... Megpróbálom úgy, ahogy írtad. Remélem sikerülni fog. Köszönöm a segítséget -
avids #3780 ha berajzolod a ket kor folytatasat akk kiszamoljuk a metszetuk (kozos reszuk) teruletet, amelyet ugy lehet, hogy a nagy es a kis kor kozeppontjabol a metszespontokba behuzzuk a sugarakat, ezutan pedig a korcikkek teruletet kulon-kulon kiszamitod (T(korcikk)=(r^2π/360)α, ahol r a sugar, α pedig a ket sugar altal bezart kozepponti szog), melybol kivonod az egyenlo szaru haromszog teruletet (T(haromszog)=(r^2sinα)/2, ahol α a ket sugar altal bezart szog), s a kulonbseg eppen a korszelet teruletet fogja adni. ezt eljatszod a masik kornel is, majd a ket korszelet osszeget kivonod a kis kor teruletebol, majd ezt a kapott erteket hozzaadod a nagy kor teruletehez es kesz.
egyebkent autoCAD? -
paul161 #3779 Esetleg konkrétabban letudnád írni? Én ívhosszakkal próbálkoztam, de rájöttem, hogy úgy nem az igazi...:S:S -
#3778
elször kiszámolnám a nagy kör területét, majd hozáadnám a kis sarló területét, amit bizony csak integrálással lehet meghatározni
-
paul161 #3777 sziasztok egy kis segítséget szeretnék kérni. ennek az alakzatnak szeretném kiszámolni a területét!! az értéket tudom csak a levezetésre lennék kíváncsi!
előre is köszönöm. Alakzat képe -
avids #3776 ne haragudj matyi 0323, ertem mind2tok problemajanak a forrasat de polarkanak anyibol lehet igaza van h alapesetben tobb ideig tartana (gepi bevitellel) itt leirni a megoldast mintha az ember az ilyen jellegu tipusfeladatokat inkabb papiron levezeti.
ilyenkor esetleg nem art kozepiskolai konyvekben utanaolvasni ezeknek a dolgoknak vagy van egy Obadovics J Gyula-Matematika c. konyv amiben ilyen koord.geo alapismereti cuccokon kivul srengeteg mas hasznos dolognak utana lehet nezni de am wikipiedian is irtam errol szocikket nehany szorgalmas kolegammal (http://hu.wikipedia.org/wiki/Koordin%C3%A1tageometria). google a baratod, wiki a baratnod
