Matek feladatok
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#3565
Bocs, lehet, hogy nagyon alap kérdés de én nem tudom. Kösz az eddigi segítséget.
Minden étkezés elõtt és után között van az evés.
#3564
Eddig eljutottam és nem tudom mit kell csinálni tovább, hogy most annak ellenére, hogy a két oldalon mások az alapok el lehet õket hagyni és mi van a szorzásokkal? Ez a retkes matematika munkafüzet tele van olyan példákkal amit még életemben nem láttam annak ellenére, hogy minden egyes gyakorlaton bent voltam, és 80%-osra meg kell oldanom.
Minden étkezés elõtt és után között van az evés.
#3563
Mit is cseszhettél el rajta ?
Kitevõben a (-1), az tehát (1/3)szorzás.
27 pedig = 3^3
A bal oldala tehát:
(1/3)*(3^3x ) + 3^3x
Jobbra pedig hasonlóan, de a: 4^x = írd ezt fel a (2*2) hatványával.
Innentõl meg már, nem is lehet tovább árulás, igaz?
Kitevõben a (-1), az tehát (1/3)szorzás.
27 pedig = 3^3
A bal oldala tehát:
(1/3)*(3^3x ) + 3^3x
Jobbra pedig hasonlóan, de a: 4^x = írd ezt fel a (2*2) hatványával.
Innentõl meg már, nem is lehet tovább árulás, igaz?
#3562
Sziasztok szükségem lenne egy kis segítségre
3^3x-1 +27^x =2^2x+1 +7*4^x
Itt mi a megoldás és hogyan jön ki. Próbáltam közös alapú hatvánnyá alakítani de zsákutcába jutottam.
3^
Itt mi a megoldás és hogyan jön ki. Próbáltam közös alapú hatvánnyá alakítani de zsákutcába jutottam.
Minden étkezés elõtt és után között van az evés.
#3561
:D Végre tudtam értelmes dologgal foglalkozni. Pénz: hjahh..., nem lehet az ember kis hazánkban Charles Eppes ;)
szakin==szaBin, azér rendesen melléütöttem...
--------------------------------------------
Ami fontos: tudod-e ezt használni?? A "képlet", amit kerestél, az a
v(s)=m*e^(-(k/m*s+ln(m/v0)))
Ez írja le a lövedék sebességét ezeken a távolság tartományokon, úgy néz ki egész tûrhetõ pontossággal. Kell hozzá a lövedék tömege (m), a kezdeti sebessége (v0), és az a bizonyos k érték, ami a mérésekbõl állítható elõ.
Egy adott lövedéktípusra valószínûleg a k más és más egy adott tartományban, de ha sok mérés áll rendelkezésre, akkor ez a tartomány statisztikai módszerekkel jelentõsen csökkenthetõ.
Nem tudom, mire kell neked, de pl. olyasmire is lehet ezt használni (most csak braistormingolok):
Ki lehet számolni, adott lõfegyver és lõszer esetén mekkora lehetett a lövés maximális távolsága, ha tudjuk, hogy mekkora mozgási energia kell ahhoz, hogy a lövedék áthatoljon a céltárgy adott rétegén/rétegein.
Így arra is jó, hogy meghatározható, mekkora maximális távolságról lehet vele adott mértékû károsodást okozni, vagy átütni valamit.
És persze engem izgat, hogy te mire akarod ezt használni. :)
Még lehet rajta dolgozni, mert pl. ebbõl az összefüggésbõl nem derül ki, mekkora a maximális vízszintes távolság, ameddig a lövedék el tud repülni (és itt a vízszintes kilövésre is gondolok). Ugyanis a v(s)-ben exponenciális összefüggés van, ami sohasem lehet nulla, tehát annak az egyenletnek, hogy v(s)=0 (azaz mikor áll meg a lövedék) nincs megoldása.
Ezt a problémát úgy lehetne elsõ körben kezelni, hogy azt kell megnézni, mikor emészti fel az ellenálláserõ a kilövés pillanatában meglevõ mozgási energiát. Ezt még lehet megnézem neked, ez ugyanis érdekes feladat.
Gyanítom, hogy ez az egyszerû modell csak arra alkalmas, hogy ezer vagy pár ezer méterig jól írja le a sebességet, majd pontatlanabbá válik, végül egészen eltér a valóságtól, de ez biztosan nem okoz gondot itt - feltételezem nem történik nagyobb távolságú lövés ezekkel a lõszerekkel, mint 400-500m.
szakin==szaBin, azér rendesen melléütöttem...
--------------------------------------------
Ami fontos: tudod-e ezt használni?? A "képlet", amit kerestél, az a
v(s)=m*e^(-(k/m*s+ln(m/v0)))
Ez írja le a lövedék sebességét ezeken a távolság tartományokon, úgy néz ki egész tûrhetõ pontossággal. Kell hozzá a lövedék tömege (m), a kezdeti sebessége (v0), és az a bizonyos k érték, ami a mérésekbõl állítható elõ.
Egy adott lövedéktípusra valószínûleg a k más és más egy adott tartományban, de ha sok mérés áll rendelkezésre, akkor ez a tartomány statisztikai módszerekkel jelentõsen csökkenthetõ.
Nem tudom, mire kell neked, de pl. olyasmire is lehet ezt használni (most csak braistormingolok):
Ki lehet számolni, adott lõfegyver és lõszer esetén mekkora lehetett a lövés maximális távolsága, ha tudjuk, hogy mekkora mozgási energia kell ahhoz, hogy a lövedék áthatoljon a céltárgy adott rétegén/rétegein.
Így arra is jó, hogy meghatározható, mekkora maximális távolságról lehet vele adott mértékû károsodást okozni, vagy átütni valamit.
És persze engem izgat, hogy te mire akarod ezt használni. :)
Még lehet rajta dolgozni, mert pl. ebbõl az összefüggésbõl nem derül ki, mekkora a maximális vízszintes távolság, ameddig a lövedék el tud repülni (és itt a vízszintes kilövésre is gondolok). Ugyanis a v(s)-ben exponenciális összefüggés van, ami sohasem lehet nulla, tehát annak az egyenletnek, hogy v(s)=0 (azaz mikor áll meg a lövedék) nincs megoldása.
Ezt a problémát úgy lehetne elsõ körben kezelni, hogy azt kell megnézni, mikor emészti fel az ellenálláserõ a kilövés pillanatában meglevõ mozgási energiát. Ezt még lehet megnézem neked, ez ugyanis érdekes feladat.
Gyanítom, hogy ez az egyszerû modell csak arra alkalmas, hogy ezer vagy pár ezer méterig jól írja le a sebességet, majd pontatlanabbá válik, végül egészen eltér a valóságtól, de ez biztosan nem okoz gondot itt - feltételezem nem történik nagyobb távolságú lövés ezekkel a lõszerekkel, mint 400-500m.
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#3560
Tyû, hát köszönöm! Én csak egy programot kerestem, ami ad egy jó képletet, erre mindent megoldasz. Pénzt nem tudok adni.
szakin vok
Az mi?
szakin vok
Az mi?
#3559
Tehát a modell mögötte nagyon egyszerû: kipróbáltam, amit tanítanak fizikából: Az ellenállás erõ a sebesség négyzetével arányos. Az arányossági tényezõ k-val lett jelölve. A feladat ennek az értéknek a meghatározása, hogy a számított sebesség értékek minél kisebb mértékben térjenek el a mért értékektõl. Itt a modell leírása és annak megoldása, valamint amit régebben postoltam is: A megoldás adja meg, milyen függvényt kell illeszteni az adatokra:
A próbaszámítást erre az adatsorra végeztem el:
Itt a kiértékelés Excelben:
A modell jóságát jelzi, hogy a mért és számított értékek eltérése sehol nem éri el a 3m/s -ot, ami ~700m/s-os sebességnél 0.4%-os hiba. Ez elég jó pontosság a gyakorlat szempontjából!
A próbaszámítást erre az adatsorra végeztem el:
Itt a kiértékelés Excelben:
A modell jóságát jelzi, hogy a mért és számított értékek eltérése sehol nem éri el a 3m/s -ot, ami ~700m/s-os sebességnél 0.4%-os hiba. Ez elég jó pontosság a gyakorlat szempontjából!
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#3558
Feladatod meg van oldva fullosan! Teljes siker, nagyon pontosan lehet visszaszámolni a távolság függvényében a sebességet a vadászlõszereknél, a pisztolylõszereknél kisebb a pontosság, de ez az adatok pontatlanságából adódik. A modell eléggé pontos a gyakorlat számára.
A vízszintes lehajlást majd késõbb, ami eddig megvan, azt ma este összefoglalom neked és postolom ide.
Nem akarsz ilyesmire jó pénzért alkalmazni? ;)
A vízszintes lehajlást majd késõbb, ami eddig megvan, azt ma este összefoglalom neked és postolom ide.
Nem akarsz ilyesmire jó pénzért alkalmazni? ;)
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#3557
A magyar katalógust néztem meg, nekem úgy tûnik, de ezt még nem ellenõriztem, hogy adott vízszintes távolságokban mérik a sebességet (mert ez könnyen kivitelezhetõ, mint egy ívelt pályán mozgó lövedéket követni), majd a lövedék (ami becsapódik) tömegébõl számítják a mozgási energiát, nagyon egyszerûen, amit tanítanak is fizikából: Em=1/2*m*v^2, ahol m a lövedék tömege, v a sebessége. Ezt te magad is leellenõrizheted a táblázat adataival!
Ezután már csak a távolsággal csökkenõ sebességre kell rápakolni egy egyszerû fizikai modellt és ugyanarra a lövedékre bármikor ki tudod számolni az adatokat más távolságra is.
Célszerû lenne az idõ függvényében a sebességet felírni, mert akkor abból a távolság számolható, tehát lesz egy olyan modell, ahol a kilövéstõl számított idõ függvényében meglesz a távolság és a sebesség. És persze ezzel a távolság-sebesség függvény is rögtön.
Sztem mint ballisztika rengeteg ilyen cikket fogsz találni, de én is nekiülök napközben (szerencsére szakin vok és szerencsére szakad a hó és fagy - nem betonozok odakint :P )
Ezután már csak a távolsággal csökkenõ sebességre kell rápakolni egy egyszerû fizikai modellt és ugyanarra a lövedékre bármikor ki tudod számolni az adatokat más távolságra is.
Célszerû lenne az idõ függvényében a sebességet felírni, mert akkor abból a távolság számolható, tehát lesz egy olyan modell, ahol a kilövéstõl számított idõ függvényében meglesz a távolság és a sebesség. És persze ezzel a távolság-sebesség függvény is rögtön.
Sztem mint ballisztika rengeteg ilyen cikket fogsz találni, de én is nekiülök napközben (szerencsére szakin vok és szerencsére szakad a hó és fagy - nem betonozok odakint :P )
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#3556
Annyi zavaró van számomra a leírásodban, hogy azon a szón (vagy szavon?), hogy "távolság", mit értesz? Pl.: "szeretném tudni, más távolságokhoz milyen adatok tartoznak", ez a becsapódás helyének és a kilövés helyének távolsága?
Itt egy oldal, amin egy táblázat van. 0, 100, 300, 500, 800, 1000 yard távolságokon adják meg az adatokat (sebesség, mozgási energia). 0 yard a csõ torkolata, ahonnan kilép a csõbõl a lövedék.
A "mérõcsõ" hogyan néz ki és hogyan használják?
Biztosan nem tudom, de azt hiszem, egy olyan lõfegyvernek minõsülõ eszköz csöve, amit laboratóriumi körülmények között használnak. A csõ hossza talán szabvány. Mivel különbözõ csõhossza lehet azonos kaliberû fegyvereknek, ezért a mérõcsõ hossza a forgalomban lévõ fegyverek csõhosszát meg kell haladnia.
A lõszer gyártója a mérõcsõvel megállapítja, mire képes a lõszere, és ezeket az adatokat teszi közzé. Ez logikusnak tûnik, macerás lenne egy lõszer lövedékének röppályaadatait rányomtatni egy lõszer dobozára mondjuk 12 különbözõ csõhossz esetén.
Egy ilyen táblázat elkérhetõ, hogy lehessen belenézni?
A lõszergyártók publikussá teszik. A fentebb linkelt oldalon szerintem nem mérõcsõbõl, hanem rendszeresített szolgálati fegyverekbõl lõttek.
Ezt a lõszergyártó publikálta, itt már szabványos mérés készült.
Itt egy oldal, amin egy táblázat van. 0, 100, 300, 500, 800, 1000 yard távolságokon adják meg az adatokat (sebesség, mozgási energia). 0 yard a csõ torkolata, ahonnan kilép a csõbõl a lövedék.
A "mérõcsõ" hogyan néz ki és hogyan használják?
Biztosan nem tudom, de azt hiszem, egy olyan lõfegyvernek minõsülõ eszköz csöve, amit laboratóriumi körülmények között használnak. A csõ hossza talán szabvány. Mivel különbözõ csõhossza lehet azonos kaliberû fegyvereknek, ezért a mérõcsõ hossza a forgalomban lévõ fegyverek csõhosszát meg kell haladnia.
A lõszer gyártója a mérõcsõvel megállapítja, mire képes a lõszere, és ezeket az adatokat teszi közzé. Ez logikusnak tûnik, macerás lenne egy lõszer lövedékének röppályaadatait rányomtatni egy lõszer dobozára mondjuk 12 különbözõ csõhossz esetén.
Egy ilyen táblázat elkérhetõ, hogy lehessen belenézni?
A lõszergyártók publikussá teszik. A fentebb linkelt oldalon szerintem nem mérõcsõbõl, hanem rendszeresített szolgálati fegyverekbõl lõttek.
Ezt a lõszergyártó publikálta, itt már szabványos mérés készült.
#3555
Este lesz idõm ránézni és utánakeresek! A Kármán könyvet is elõkeresem. Talán a Maple V-höz készült magyar nyelvû könyv differenciálegyenletekkel foglalkozó része is tárgyalja, de ebben már nem vagyok biztos (és azt hiszem ezt Kármán a 30-as évek végén kicsit jobban kivesézi, tekintve a téma aktualitását (II. világháború, õ meg éppen németországból az USA-ba telepedett...))
Annyi zavaró van számomra a leírásodban, hogy azon a szón (vagy szavon?), hogy "távolság", mit értesz? Pl.: "szeretném tudni, más távolságokhoz milyen adatok tartoznak", ez a becsapódás helyének és a kilövés helyének távolsága?
A "mérõcsõ" hogyan néz ki és hogyan használják? Egy ilyen táblázat elkérhetõ, hogy lehessen belenézni?
Annyi zavaró van számomra a leírásodban, hogy azon a szón (vagy szavon?), hogy "távolság", mit értesz? Pl.: "szeretném tudni, más távolságokhoz milyen adatok tartoznak", ez a becsapódás helyének és a kilövés helyének távolsága?
A "mérõcsõ" hogyan néz ki és hogyan használják? Egy ilyen táblázat elkérhetõ, hogy lehessen belenézni?
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#3554
a.) Igen, így van.
b.) c.) d.) Az adatok táblázatban szerepelnek.
f.) g.) Igen. És a táblázatok bizonyos távolságokon adják meg a lövedék sebességét, röppályamagasságát, én meg szeretném tudni, más távolságokhoz milyen adatok tartoznak. Vagy összehasonlítani X lõszert egy eltérõ kaliberû Y lõszerrel. De Y lõszer már régi, nem gyártják, a róla ellehetõ táblázat más távolságokhoz adja meg az adatokat, mert akkor/ott más szabvány volt. Másik a metrikus és angolszász probléma.
Az f és g-hez mit fogsz változtatni? A fegyver csövének állásszögét?
Igen, például azt.
A kezdõsebességet (pl. másmilyen lõszer vagy hajtóanyag mennyiség)?
Igen, de nem a hajtóanyag változik. Valamikor csak mérõcsõbõl kilõtt lövedékrõl vannak részletes adatok. Ez a gyalogsági fegyvereknél gyakori. De a lõszert különbözõ hosszúságú fegyverekbõl használhatják a gyakorlatban, és néha csak az alkalmazott fegyverhez tartozó torkolati sebességet adják meg. A mérõcsõ persze hosszabb, mint a gyakorlatban használt fegyver csöve.
A feladat a légellenállást is figyelembe véve részletesen van tárgyalva a Kármán-Biot féle Alkalmazott matematika könyvben.
THX! Megfogom nézni.
Amúgy ezekre van szoftver dögivel.
Gondolom, angol oldalakon kell keresni. Nem értek angolul.
b.) c.) d.) Az adatok táblázatban szerepelnek.
f.) g.) Igen. És a táblázatok bizonyos távolságokon adják meg a lövedék sebességét, röppályamagasságát, én meg szeretném tudni, más távolságokhoz milyen adatok tartoznak. Vagy összehasonlítani X lõszert egy eltérõ kaliberû Y lõszerrel. De Y lõszer már régi, nem gyártják, a róla ellehetõ táblázat más távolságokhoz adja meg az adatokat, mert akkor/ott más szabvány volt. Másik a metrikus és angolszász probléma.
Az f és g-hez mit fogsz változtatni? A fegyver csövének állásszögét?
Igen, például azt.
A kezdõsebességet (pl. másmilyen lõszer vagy hajtóanyag mennyiség)?
Igen, de nem a hajtóanyag változik. Valamikor csak mérõcsõbõl kilõtt lövedékrõl vannak részletes adatok. Ez a gyalogsági fegyvereknél gyakori. De a lõszert különbözõ hosszúságú fegyverekbõl használhatják a gyakorlatban, és néha csak az alkalmazott fegyverhez tartozó torkolati sebességet adják meg. A mérõcsõ persze hosszabb, mint a gyakorlatban használt fegyver csöve.
A feladat a légellenállást is figyelembe véve részletesen van tárgyalva a Kármán-Biot féle Alkalmazott matematika könyvben.
THX! Megfogom nézni.
Amúgy ezekre van szoftver dögivel.
Gondolom, angol oldalakon kell keresni. Nem értek angolul.
#3553
Pontokba szedem, h jól értem-e:
a.) Tehát olyasmi a feladat, h van valamilyen lõfegyver, ágyú, stb, ami levegõben a Földön kilõ egy lövedéket.
b.) Te ennek a repülõ lövedéknek meg tudod mérni a sebességét,
c.) a magasságát és azt, hogy
d.) a lövéstõl számítva éppen mennyi idõ telt el.
e.) Értelemszerûen a lövés helye és a becsapódás helye is, mint adat rendelkezésre fog állni, azok távolsága ismert.
f.) Ezeket felhasználva akarod kiszámolni, hogy ha más távolságra akarok lõni, akkor milyen lesz a röppálya, azaz mikor, milyen magasságban tartózkodik a lövedék és
g.) akkor mi éppen a sebessége.
Az f és g-hez mit fogsz változtatni? A fegyver csövének állásszögét? A kezdõsebességet (pl. másmilyen lõszer vagy hajtóanyag mennyiség)?
A feladat a légellenállást is figyelembe véve részletesen van tárgyalva a Kármán-Biot féle Alkalmazott matematika könyvben. LINK
Megkeresem neked, mert nem tom hol van az enyém. Addig te is tudod pontosítani a feladatot.
Amúgy ezekre van szoftver dögivel. CSI is ki tudja számolni, nameg Charlie is a Numb3rs-ben.
a.) Tehát olyasmi a feladat, h van valamilyen lõfegyver, ágyú, stb, ami levegõben a Földön kilõ egy lövedéket.
b.) Te ennek a repülõ lövedéknek meg tudod mérni a sebességét,
c.) a magasságát és azt, hogy
d.) a lövéstõl számítva éppen mennyi idõ telt el.
e.) Értelemszerûen a lövés helye és a becsapódás helye is, mint adat rendelkezésre fog állni, azok távolsága ismert.
f.) Ezeket felhasználva akarod kiszámolni, hogy ha más távolságra akarok lõni, akkor milyen lesz a röppálya, azaz mikor, milyen magasságban tartózkodik a lövedék és
g.) akkor mi éppen a sebessége.
Az f és g-hez mit fogsz változtatni? A fegyver csövének állásszögét? A kezdõsebességet (pl. másmilyen lõszer vagy hajtóanyag mennyiség)?
A feladat a légellenállást is figyelembe véve részletesen van tárgyalva a Kármán-Biot féle Alkalmazott matematika könyvben. LINK
Megkeresem neked, mert nem tom hol van az enyém. Addig te is tudod pontosítani a feladatot.
Amúgy ezekre van szoftver dögivel. CSI is ki tudja számolni, nameg Charlie is a Numb3rs-ben.
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#3552
Ballisztika. Különbözõ távolságokhoz vagy idõkhöz tartozó megmért sebességek, röppályamagasságok alapján kiszámítani, tetszõleges távolságokon vagy idõkben ezek (sebesség, röppálya magasság) értékét.
#3551
Hy mindenki!
Az affin transzformáció térbeli elforgatás síkra való vetülete, vagy a síkra való vetületének torzulása lenne?
Ne wikipediás érthetetlen oldalakat linkeljetek. Kösz.
Az affin transzformáció térbeli elforgatás síkra való vetülete, vagy a síkra való vetületének torzulása lenne?
Ne wikipediás érthetetlen oldalakat linkeljetek. Kösz.
#3550
SZIASZTOK!
KÉRLEK SEGÍTSETEK, VAGY LEHET HOGY NAGYON KÉSÕ VABN?
Milyen számjegy áll a legnagyobb helyi értéken abban a legkisebb természetes számban, amelyben a számjegyek összege 1992 ?
Hány olyan kétjegyû pozitív egész szám van, amely megegyezik számjegyei szorzatával?
Hány olyan háromjegyû pozitív egész szám van, amelyben a számjegyek összege páratlan, és a nála eggyel nagyobb szám számjegyeinek összege is páratlan?
KÖSZI
#3549
Talán menne excellel is, legalábbis így helybõl nem látom, hol lenne komoly akadály. Kezdetnek össze kéne hozni egy táblázatot, h milyen lehetõségek vannak 1-1 L különféle H-kkal való kitöltéséhez és mennyi marad feleslegnek (persze képletekkel és logikai vizsgálatokkal).
Bár ahhoz hogy változószámú L-lel és H-val (itt nem a darabszámra gondolok) is menjen az másképp talán nem megy, mint, h kézzel másolni kell egy-egy cellatartományt.
Bár ahhoz hogy változószámú L-lel és H-val (itt nem a darabszámra gondolok) is menjen az másképp talán nem megy, mint, h kézzel másolni kell egy-egy cellatartományt.
#3548
Mondjuk, ha megtartjuk 1 változóban azt, h melyik kisebbik 4zetszám volt még éppen nagyobb, mint ami kellene, akkor amikor vesszük a nagyobb számok közül az 1gyel kisebbet, akkor folytathatjuk onnan és így a valamennyi 2 lesz.
#3547
az a legjobb, ha ismered mögötte a fizikai/matematikai/gazdasági/stb... folyamatot leíró modellt és olyan típust illesztesz!
ha konkrétabban leírod, természetesen ötletelhetünk rája! :P még meg is csinálhatjuk, ki tudja!
ha konkrétabban leírod, természetesen ötletelhetünk rája! :P még meg is csinálhatjuk, ki tudja!
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#3546
köszi, de nem egy konkrét esetem van, 2-3naponta más a feladat.. és valóban az ár is fontos tényezõ.. amúgy én is arra jutottam hogy simán excelben nem valószínû hogy egyszerû képletekkel meg tudom oldani, inkább írok rá egy makrót ami minden lehetõséget elemez (bár ez elég "brute-force" megoldásnak tûnik), csak még a legegyszerûbb megközelítést kellene kigondolnom
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#3545
Regresszióanalízist milyen programmal lehet legpontosabban csinálni? A lehetõ legpontosabb összefüggést leíró képletet szeretném meghatározni. Olyan jelenségeken, ahol a változó értéke nem lineárisan változik az idõben vagy távolságon.
#3544
Ha felülrõl indulsz, akkor látod, h elég 44->32-ig vizsgálni (máris barátibb).
Ez miért is igaz?
JA! Értem! Elindulok attól a négyzetszámtól visszafelé, ami még éppen kisebb, mint amit elõ kell állítani (44^2 = 1936), majd addig kell menni, amíg a felénél még éppen nem kevesebb négyzetszámig elérek (32^2 = 1024). Ezekhez kell megkeresni, milyen négyzetszámot kell hozzáadni, hogy megkapjam a 2010-et.
Jogos és pontosabb is. Ellenben nem biztos, hogy gyorsabb, mert míg én 31-szer futtatom le a ciklusomat, addig itt ((44-32+1)*valamennyi)-szer kell lefutnia és a "valamennyi" értékén érdemes agyalni. Ha buta, csapjunk-bele algoritmust ír az ember (ami valszeg a leggyorsabban futó), akkor valamennyi=31 választás kézenfekvõ, mert ezzel lefedi a teljes szóba jöhetõ tartományt. Ekkor azért mégiscsak ~400-szor fut le a ciklus, bár egy kicsit egyszerûbb a belseje (bár ugye ez sem igaz, lesz benne egy kivonás és egy vizsgálat, hogy az eredmény =0 igaz-e).
Szóval nem biztos, hogy jobb, ellenben elismerem, hogy okosabb és pontosabb a te módszered! Én is valami hasonlóban gondolkodtam.
Ez miért is igaz?
JA! Értem! Elindulok attól a négyzetszámtól visszafelé, ami még éppen kisebb, mint amit elõ kell állítani (44^2 = 1936), majd addig kell menni, amíg a felénél még éppen nem kevesebb négyzetszámig elérek (32^2 = 1024). Ezekhez kell megkeresni, milyen négyzetszámot kell hozzáadni, hogy megkapjam a 2010-et.
Jogos és pontosabb is. Ellenben nem biztos, hogy gyorsabb, mert míg én 31-szer futtatom le a ciklusomat, addig itt ((44-32+1)*valamennyi)-szer kell lefutnia és a "valamennyi" értékén érdemes agyalni. Ha buta, csapjunk-bele algoritmust ír az ember (ami valszeg a leggyorsabban futó), akkor valamennyi=31 választás kézenfekvõ, mert ezzel lefedi a teljes szóba jöhetõ tartományt. Ekkor azért mégiscsak ~400-szor fut le a ciklus, bár egy kicsit egyszerûbb a belseje (bár ugye ez sem igaz, lesz benne egy kivonás és egy vizsgálat, hogy az eredmény =0 igaz-e).
Szóval nem biztos, hogy jobb, ellenben elismerem, hogy okosabb és pontosabb a te módszered! Én is valami hasonlóban gondolkodtam.
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#3543
Nem hiszem, h volna rá 1szerû megoldás, ehhez egy tesztelõ algoritmust kell írni(józan paraszti ész alapján). Ha konkrét eseted van, akkor arra esetleg mi is meg tudjuk mondani hogyan éri meg a legjobban. A valóságban gondolom az L-ekhez árak is társulnak és nem biztos, h 1ségárban ugyanannyit kérnek mindért, az árak pedig az azonosan "rossz" esetek körét szûkítené.
#3542
1. 50 4zetszám
Ha felülrõl indulsz, akkor látod, h elég 44->32-ig vizsgálni (máris barátibb).
Ha pedig 1 másik 4zetszámot próbálsz inkább hozzáadni, akkor elkerülheted a törtrésszel való szórakozást és csak annyit kéne látni, h nagyobb/kisebb-e az adott szám a 2010-nél.
Ha felülrõl indulsz, akkor látod, h elég 44->32-ig vizsgálni (máris barátibb).
Ha pedig 1 másik 4zetszámot próbálsz inkább hozzáadni, akkor elkerülheted a törtrésszel való szórakozást és csak annyit kéne látni, h nagyobb/kisebb-e az adott szám a 2010-nél.
#3541
(És, kapcsolódva a:#3534-hez is)
Inkább itt bakizz, mint a dolgozatban!
-1; Ha a szerkesztésedbõl, a hagyományos papír-Szögmérõvel méred le a szögeket,
(+-)3fokos hibát is zokszó nélkül elfogad a tanárod, de a:
-2; Táblázatból kiolvasott értékeknél, Csak a másodpercekben "tévedhetsz" parányit.
Nem arra kíváncsiak tehát, hogy milyen pontosan tud(na) számolni a Számológéped !
Inkább itt bakizz, mint a dolgozatban!
-1; Ha a szerkesztésedbõl, a hagyományos papír-Szögmérõvel méred le a szögeket,
(+-)3fokos hibát is zokszó nélkül elfogad a tanárod, de a:
-2; Táblázatból kiolvasott értékeknél, Csak a másodpercekben "tévedhetsz" parányit.
Nem arra kíváncsiak tehát, hogy milyen pontosan tud(na) számolni a Számológéped !
#3540
Engem Ez, elsõ pillanatban, a Heron-papánk Kerületeibõl, Területekbe képleteire emlékeztet.
-így talán; nem is olyan véletlenül vezette be az: "s = Kerület /2" fogalmát.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hérón-képlet
http://hu.wikipedia.org/wiki/Húrnégyszög
-így talán; nem is olyan véletlenül vezette be az: "s = Kerület /2" fogalmát.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hérón-képlet
http://hu.wikipedia.org/wiki/Húrnégyszög
#3539
Sziasztok!
Gondom a következõ: Dobjunk fel egy dobókockát 100-szor.
a)Mennyi lesz a dobások összegének várható értéke és szórása?
b)Mekkora valószínûséggel (használjuk a centrális határeloszlás tételét) lesz a dobások összege 370-nél nagyobb?
Egyáltalán, hogyan lehet ennek nekiállni? Elõre is köszi a segítséget!
Gondom a következõ: Dobjunk fel egy dobókockát 100-szor.
a)Mennyi lesz a dobások összegének várható értéke és szórása?
b)Mekkora valószínûséggel (használjuk a centrális határeloszlás tételét) lesz a dobások összege 370-nél nagyobb?
Egyáltalán, hogyan lehet ennek nekiállni? Elõre is köszi a segítséget!
#3538
sziasztok
egy kis segítség kellene mivel nem vagyok nagy matekos, de hátha valaki kapásból tud a problémámra egyszerû megoldást..
egy gyártónál kaphatóak különbözõ hosszúságú rudak: La, Lb, Lc,.. Lz
nekem kellene daraboltatnom ezekbõl a rudakból,
- D1 darab, H1 hosszúságú
- D2 darab, H2 hosszúságú
..
- Dn darab, Hn hosszúságú
kisebb rudakat
például:
gyártónál kapható: La=100mm, Lb=125mm, Lc=150mm, Ld=200mm, Le=300mm
nekem kellene gyártani:
D1=10db H2=20mm
D2=50db H2=90mm
D3=30db H3=130mm
A kérdés hogy melyik alapanyagokból jönne ki a leggazdaságosabban?
Van erre problémára valami képlet(rendszer), elv?
köszi elõre is
egy kis segítség kellene mivel nem vagyok nagy matekos, de hátha valaki kapásból tud a problémámra egyszerû megoldást..
egy gyártónál kaphatóak különbözõ hosszúságú rudak: La, Lb, Lc,.. Lz
nekem kellene daraboltatnom ezekbõl a rudakból,
- D1 darab, H1 hosszúságú
- D2 darab, H2 hosszúságú
..
- Dn darab, Hn hosszúságú
kisebb rudakat
például:
gyártónál kapható: La=100mm, Lb=125mm, Lc=150mm, Ld=200mm, Le=300mm
nekem kellene gyártani:
D1=10db H2=20mm
D2=50db H2=90mm
D3=30db H3=130mm
A kérdés hogy melyik alapanyagokból jönne ki a leggazdaságosabban?
Van erre problémára valami képlet(rendszer), elv?
köszi elõre is
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#3536
Ha van egy kis számelméletes elõéleted, akkor a Wikipedia-n találsz ehhez a kérdéshez tételt, amit értelmezni kell és ha minden OK, akkor használni.
Én ehhez tufaagyú vagyok, szóval elõszedtem egy buszozás közben a kis programozható számolómat és némi gondolkodás után egy rövid brute-force algoritmussal neki is estem a feladatodnak.
Ráadásul ebbõl is a primitív változatot választottam, hogy miért az, majd leírom, de menjünk sorban:
Te azt a feladatot adtad, hogy van egy gyök(2010) sugarú, origó középpontú kör, van-e ennek olyan pontja, aminek a koordinátáinak értéke egész szám?
Ezeket kellett végiggondolni:
- Elég csak az elsõ síknegyedben vizslatni, mert x,y>0
- Sõt, elég csak azokat megkeresni, amelyek az y=x 45 fokos egyenes alatt vannak, mert a felette levõ ív ennek az alsó ívnek a tükörképe (az egyenesre, azaz ha lesz egy (x,y)=(a,b) pontod, akkor annak a tükörképe is jó, azaz a (x,y)=(b,a)).
- Ezt tisztázva meg lehet mondani, hogy meddig kell elfutni az egyik, mondjuk az x koordinátával:
2*x^2=2010 egyenletbõl x=~31.7, azaz elegendõ 31-ig futni 1-tõl az x-el.
- Az algoritmus annyit csinál, hogy x=1, 2, 3, ..., 31 értékekhez kiszámítja y-t, majd megnézi, hogy ennek az y-nak a törtrésze nulla-e. Ha igen, akkor kiírja az (x,y) értékpárt.
- Ez az, amirõl írtam, hogy primitív módszer, mert tegyük fel, hogy a számológép csak 12 értékes jegyre tud számolni és y-ra pedig pl. 23.000000000074004587-t kapnánk. Ez pedig a számológép "szerint" egyenlõ 23-mal, azaz ezt is, mint hibás jó eredményt jelezné ki.
- Erre jó megoldás lehet az, hogy az y kiszámítása után y egész részével és y egész része+1 -el is visszaellenõrizné, hogy az x^2+(INT(y))^2 után és az x^2+(INT(y)+1)^2 után megkapja-e a 2010-et. Ha nem, akkor hibás volt az y értéke. Ezt nem programoztam le, mert le kellett szállnom a buszról... :P
Az eredmények:
A 2010 nem bontható fel két egész szám négyzetösszegére.
Ellenben a 2009 igen: (28, 35), majd az elõtt csak a 2005, de az kétféleképpen: (22, 39) és (18, 41). Az elõtt pedig a 2000 szintúgy két módon: (20, 40) és (8, 44).
A legközelebbi dátum pedig a 2017 lesz: (9, 44)
Jó mazsolázást hozzá! :)
És az érdeklõdõknek a programlista:
31
Min00
LBL1
2010
-
MR00
x^2
=
SQRT(x)
Min01
FRAC
x=0
GOTO2
DSZ
GOTO1
"v"
HLT
LBL2
"x= AR00 y= AR01"
HLT
DSZ
GOTO1
A program lefutása után egy v karaktert ír a kijelzõre, innen lehet tudni, hogy lefutott. Ha van gyök, akkor azt a kijelzõn x=... y=... alakban jelzi. Ekkor továbbfuttatható az EXE lenyomásával.
ENJOY!
Én ehhez tufaagyú vagyok, szóval elõszedtem egy buszozás közben a kis programozható számolómat és némi gondolkodás után egy rövid brute-force algoritmussal neki is estem a feladatodnak.
Ráadásul ebbõl is a primitív változatot választottam, hogy miért az, majd leírom, de menjünk sorban:
Te azt a feladatot adtad, hogy van egy gyök(2010) sugarú, origó középpontú kör, van-e ennek olyan pontja, aminek a koordinátáinak értéke egész szám?
Ezeket kellett végiggondolni:
- Elég csak az elsõ síknegyedben vizslatni, mert x,y>0
- Sõt, elég csak azokat megkeresni, amelyek az y=x 45 fokos egyenes alatt vannak, mert a felette levõ ív ennek az alsó ívnek a tükörképe (az egyenesre, azaz ha lesz egy (x,y)=(a,b) pontod, akkor annak a tükörképe is jó, azaz a (x,y)=(b,a)).
- Ezt tisztázva meg lehet mondani, hogy meddig kell elfutni az egyik, mondjuk az x koordinátával:
2*x^2=2010 egyenletbõl x=~31.7, azaz elegendõ 31-ig futni 1-tõl az x-el.
- Az algoritmus annyit csinál, hogy x=1, 2, 3, ..., 31 értékekhez kiszámítja y-t, majd megnézi, hogy ennek az y-nak a törtrésze nulla-e. Ha igen, akkor kiírja az (x,y) értékpárt.
- Ez az, amirõl írtam, hogy primitív módszer, mert tegyük fel, hogy a számológép csak 12 értékes jegyre tud számolni és y-ra pedig pl. 23.000000000074004587-t kapnánk. Ez pedig a számológép "szerint" egyenlõ 23-mal, azaz ezt is, mint hibás jó eredményt jelezné ki.
- Erre jó megoldás lehet az, hogy az y kiszámítása után y egész részével és y egész része+1 -el is visszaellenõrizné, hogy az x^2+(INT(y))^2 után és az x^2+(INT(y)+1)^2 után megkapja-e a 2010-et. Ha nem, akkor hibás volt az y értéke. Ezt nem programoztam le, mert le kellett szállnom a buszról... :P
Az eredmények:
A 2010 nem bontható fel két egész szám négyzetösszegére.
Ellenben a 2009 igen: (28, 35), majd az elõtt csak a 2005, de az kétféleképpen: (22, 39) és (18, 41). Az elõtt pedig a 2000 szintúgy két módon: (20, 40) és (8, 44).
A legközelebbi dátum pedig a 2017 lesz: (9, 44)
Jó mazsolázást hozzá! :)
31
Min00
LBL1
2010
-
MR00
x^2
=
SQRT(x)
Min01
FRAC
x=0
GOTO2
DSZ
GOTO1
"v"
HLT
LBL2
"x= AR00 y= AR01"
HLT
DSZ
GOTO1
A program lefutása után egy v karaktert ír a kijelzõre, innen lehet tudni, hogy lefutott. Ha van gyök, akkor azt a kijelzõn x=... y=... alakban jelzi. Ekkor továbbfuttatható az EXE lenyomásával.
ENJOY!
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#3535
Ezt a képletet szeretném levezetni:
Eddig jutottam, innen nem tudom, hogyan tovább:
Eddig jutottam, innen nem tudom, hogyan tovább:
\"Gyülekeznek a koporsóban, negyven fok meleg lesz!\" - Madaras
#3534
Oké, de ettõl még, nem lettem sokkal okosabb.
-üssön tehát a fejembe is néhány konkrét szöget (100-as import-szöget?)
a Hofi-gondolata: "Szögeljünk csak, ..." !
-üssön tehát a fejembe is néhány konkrét szöget (100-as import-szöget?)
a Hofi-gondolata: "Szögeljünk csak, ..." !
#3533
-mert Ez, így felírva, egy;
Origó középpontú kör, amelynek a sugara = NégyzetGyök(2010)
Origó középpontú kör, amelynek a sugara = NégyzetGyök(2010)
#3532
Könyvtárban, akkor még nézz bele, pár "Ábrázoló Geometriai" könyvbe is, pl.:
Lõrincz Pál (/1969.); 163.oldalán.
Lõrincz Pál (/1969.); 163.oldalán.
#3530
0
#3529
Noh, bár én ilyennel konkrétan nem foglalkoztam, de elmondom én hogyan képzelem el.
Sztem elõször rajzoljuk meg a palástot nem kiterítve, aztán ha már ott az alapadatokból mindent ismerünk könnyebb lesz elképzelni, látni, beszélni a kiterítésrõl is (bár ha nagyon nem kell, akkor kihagyható).
Derékszögû koordináta-rendszerben írjuk fel a dolgokat.
3 részre bontott leírás alapján:
a középsõ rész egy csonka kúp (t*tgα*cosφ; t*tgα*sinφ; -t), ahol α a kúp félnyílásszöge, t a csúcsponttól mért tengelytávolság (ennek meg kéne szabni az adott adatok alapján, h mi az értelmezési tartománya), φ pedig <-π;π> közt változhat. Nyilván, az adott progi megírásánál dõl el, h mekkora felbontással helyettesít majd be.
A felsõ rész (alsóhoz hasonlóan) egy ferdén, az alaplapot egy pontban metszõ síkkal metszett kúp. Ennek megrajzolásánál látszik, h csak annyi változik, h a φ nem megy körbe t-tõl függetlenül.
(t*tgα*cos((t-t0)φ/h); t*tgα*sin((t-t0)φ/h); -t)
Itt a t ért. tartománya
Egy kúp kiterítésénél egy körcikket kapunk, ha az alappal párhuzamosan csonkítjuk, akkor a cikk olyan lesz, mintha egy kisebb sugarú körcikket vágtuk volna le belõle. Az eddigiekbõl látszik, h érdemes errõl polárkoordinátásan megmondani, h mi történik(r=t/cosα; a φ0 a csonkítatlan kúptól eredõ körcikk nyílásszöge, ez is kiszámolható az adott adatokból). Nyilván itt is a ferdén vágott részek az érdekesek a 3 részbõl. Ha ferdén vágjuk, akkor a körcikk nyílásszöge fog változni az r függvényében. Az elõzõ jelölések alapján a (t-t0)*2π/h (t a megfelelõ határok között) adja a csonkított kúp vízszintes metszetén jelenlevõ ívhosszhoz tartozó szöget, t*tgα az adott metszethez tartozó sugarat. így ezen a körívek hosszának egyenlõsége miatt r*φ=(t-t0)*2π*t*tgα/h → φ=(t-t0)*2π*sinα/h
t ért. tartománya itt t0-tól amíg φ=φ0 nem lesz (utána φ az újabb ferde csonkításig állandó, φ0), utóbbi t értéket szintén ki kéne számolni. Az is látszik, h φ~t~r.
Ha nem írtam el semmit, akkor nagyjából meg van, már csak a konkrét adatok alapján kell jópár dolgot kiszámolni és az alsó ferde csonkításra alkalmazni a felsõre kijött eredményeket.
Sztem elõször rajzoljuk meg a palástot nem kiterítve, aztán ha már ott az alapadatokból mindent ismerünk könnyebb lesz elképzelni, látni, beszélni a kiterítésrõl is (bár ha nagyon nem kell, akkor kihagyható).
Derékszögû koordináta-rendszerben írjuk fel a dolgokat.
3 részre bontott leírás alapján:
a középsõ rész egy csonka kúp (t*tgα*cosφ; t*tgα*sinφ; -t), ahol α a kúp félnyílásszöge, t a csúcsponttól mért tengelytávolság (ennek meg kéne szabni az adott adatok alapján, h mi az értelmezési tartománya), φ pedig <-π;π> közt változhat. Nyilván, az adott progi megírásánál dõl el, h mekkora felbontással helyettesít majd be.
A felsõ rész (alsóhoz hasonlóan) egy ferdén, az alaplapot egy pontban metszõ síkkal metszett kúp. Ennek megrajzolásánál látszik, h csak annyi változik, h a φ nem megy körbe t-tõl függetlenül.
(t*tgα*cos((t-t0)φ/h); t*tgα*sin((t-t0)φ/h); -t)
Itt a t ért. tartománya
Egy kúp kiterítésénél egy körcikket kapunk, ha az alappal párhuzamosan csonkítjuk, akkor a cikk olyan lesz, mintha egy kisebb sugarú körcikket vágtuk volna le belõle. Az eddigiekbõl látszik, h érdemes errõl polárkoordinátásan megmondani, h mi történik(r=t/cosα; a φ0 a csonkítatlan kúptól eredõ körcikk nyílásszöge, ez is kiszámolható az adott adatokból). Nyilván itt is a ferdén vágott részek az érdekesek a 3 részbõl. Ha ferdén vágjuk, akkor a körcikk nyílásszöge fog változni az r függvényében. Az elõzõ jelölések alapján a (t-t0)*2π/h (t a megfelelõ határok között) adja a csonkított kúp vízszintes metszetén jelenlevõ ívhosszhoz tartozó szöget, t*tgα az adott metszethez tartozó sugarat. így ezen a körívek hosszának egyenlõsége miatt r*φ=(t-t0)*2π*t*tgα/h → φ=(t-t0)*2π*sinα/h
t ért. tartománya itt t0-tól amíg φ=φ0 nem lesz (utána φ az újabb ferde csonkításig állandó, φ0), utóbbi t értéket szintén ki kéne számolni. Az is látszik, h φ~t~r.
Ha nem írtam el semmit, akkor nagyjából meg van, már csak a konkrét adatok alapján kell jópár dolgot kiszámolni és az alsó ferde csonkításra alkalmazni a felsõre kijött eredményeket.
#3526
Hány megoldása van a pozitív egész számpárok halmazán az x^2+y^2=2010 egyenletnek?
\"Gyülekeznek a koporsóban, negyven fok meleg lesz!\" - Madaras
#3525
Köszi a linket, nagyon hasznos! El is mentettem :)
cos alfa: (6^2+4^2-5^2)/<2*(6*4)> = 27/48 = 9/16
cos béta: (4^2+5^2-6^2)/<2*(4*5)> = 5/40 = 1/8
cos alfa: (6^2+4^2-5^2)/<2*(6*4)> = 27/48 = 9/16
cos béta: (4^2+5^2-6^2)/<2*(4*5)> = 5/40 = 1/8
#3524
A szerkesztést, persze; 1mm pontosan gondoltam (a #3516. alatt).
-bocsi, de nekem picit;
Báncsa_a_szemem, hogy a
40mm-es oldala, Ott, kissé hosszabbnak tûnik, mint az 50mm-es!
-bocsi, de nekem picit;
Báncsa_a_szemem, hogy a
40mm-es oldala, Ott, kissé hosszabbnak tûnik, mint az 50mm-es!
#3523
Ne érts félre: Jó az alfád ! -csak, számomra picit szokatlan volt a;
cos(alfa)=27/48 egyszerûsítése pont akkor, amikor azt 4tizedesig úgyis be kell osztani.
cos(alfa)=27/48 egyszerûsítése pont akkor, amikor azt 4tizedesig úgyis be kell osztani.
#3522
Ne csesszetek_ki_má velem;
Nektek akkor_má, nem is kell Szigorolnotok Ábrisból?! -csak úúúgy, cirka 3félév után. (-?!?)
(-pedig Ez; A_Mesterhármas LexXxebb eleme.)
Nektek akkor_má, nem is kell Szigorolnotok Ábrisból?! -csak úúúgy, cirka 3félév után. (-?!?)
(-pedig Ez; A_Mesterhármas LexXxebb eleme.)
#3521
Találtam már rá programot, csak magam szeretném megcsinálni, saját progiba, mert variálnék a dolgokon... Nem szívesen hagyatkozom más szoftverére... - persze ebbe most bele lehet kötni -
#3520
#3519
"Az ABT háromszögben az alfa szögfelezõje a BT-t AB és k arányában osztja."
Ennek a bizonyítására kíváncsi lennék. Ha esetleg vki leírná, azt megköszönném.
Ennek a bizonyítására kíváncsi lennék. Ha esetleg vki leírná, azt megköszönném.
#3518
Pontosan. A palástja, ahogy korábban is írtam. Ha jól tudom, a kiterítése és a palástja ugyanaz, ha tévedek, szóljatok ám :D
#3517
A kiterítése kell, gondolom, h utána összehajtva lehessen szépen meghegeszteni, ha már kipufogó lesz...
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#3516
-kissé foghíjas a cikk ugyan, de; Olvasd át okvetlen a:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Háromszög
-s szerkesszed is meg a hasonló feladatokat!- még akkor is, ha azt kimondottan; Csak számítással kérik.
(Most ezt, kétszeres nagyítás mellett javaslom. Kevesebb lesz mint 3perc, még a belülrõl érintõ körrel is.)
Örülnénk, ha most meg Te írnád ide fel számokkal, azt a nyamvadt cos-tételt!
Engem érdekelne még az alfa, és a béta szöge is. -a #3506 miatt ?
http://hu.wikipedia.org/wiki/Háromszög
-s szerkesszed is meg a hasonló feladatokat!- még akkor is, ha azt kimondottan; Csak számítással kérik.
(Most ezt, kétszeres nagyítás mellett javaslom. Kevesebb lesz mint 3perc, még a belülrõl érintõ körrel is.)
Örülnénk, ha most meg Te írnád ide fel számokkal, azt a nyamvadt cos-tételt!
Engem érdekelne még az alfa, és a béta szöge is. -a #3506 miatt ?