1080
Fénysebességű gravitáció
-
forrai #800 Hawking: "Nem volt szükség Istenre... "...már hogy az ősrobbanáshoz, ami úgy néz ki, hogy szerinte azonos tudatos világunk megteremtésével?
Hát legalább is az ő istenére, amiben ő hitt, nyilván nem!
Öreá viszont igen nagy szükség volt, hogy mindezt megtudjuk, ráadásul most már egészen biztosan.
Sajnos, a fizika csődben van, ahogyam írtam is, ez most már nyilvánvaló. Az értelmet nélkülöző ezotéria válfajának legbűzösebb melegágyává vált, ami fertőzi a világot.
Most azonban, hogy már a filozófiát se képes meghágni, ahogyan illene egy ivarérett tudományágtól, a legbiztosabban csődre(bocsi, de így mondják: csődörre... a fenét- csődbiztosra...Igen...-ez most így jó végre- pontosan erre gondoltam!) van szüksége!
Titeket meg üdvözöllek, hiszen nagyon megkedveltelek...
-
uwu #799 Sajnos gonosz vagyok.
Mindíg meg is kapom a buntetésem érte. -
kipinil #798 Tömény személyeskedés. Az ilyesmire nem vagyok vevő. -
uwu #797 Ugyan azért amiért az optikai sűrűséget összemossa a testsűrűséggel.
Szereti a témát, okosnak érzi magát, és azt képzeli, ha ő nem lát benne hibát akkor nem is hibás. Csak tanulatlan szegény, és nincs hozzá érzéke, de a lelkesedés megvan:D -
kipinil #796 Tehetetlenség vs tömegvonzás? Miért mosod egybe őket? -
kipinil #795 "Az árapályra tökéletesen felírhatóak az egyensúlyi egyenletei, már gondoltam, hogy leírom-rajzolom neked, csak még mindig nem vagyok benne biztos, hogy van értelme..."
Nincs értelme. Egy alkalmazott fizikus nem keverje a statikát a dinamikával. -
#794
Az tuti, hogy te nem vagy mérnök. -
forrai #793 Azért a tények olyanok, hogy tapasztalhatod minden pillanatban a tömegtaszítást, csak esetleg tehetetlenségnek hívod.
Amit viszont még igazán senki nem rakott a helyére elméletileg. Csak mérik, hogy azonosak e a tehetetlen, és súlyos tömegek?
Hát persze hogy azonosak- mert elméletileg azok. De azért mérjük csak ki, még százszor.
Mert vannak "ejtő"kísérletek, amelyben nem azonosak.
De akkor keressük meg annak az okát! -
forrai #792 Hidász, ahogyan uwu is talán? Mérnök tehát, mint én!
De hát akkor szeret! Izé szüret...
Ne haragudjál, ha bármi sértőt mondtam. Az egész nem ér annyit.
-
forrai #791 Nekem is elegem van, már mondtam.
Hókusz- pókuszoljatok tovább.
Majd lesz ember, aki végre lemászik a fáról, és akkor ott maradhattok egymással, meg a datolyával. -
forrai #790 "A port az Ősrobbanás szórta szét, de nem csak a Naprendszerét."
Ez a BIG-BANG -ból eredő képzet, bár nem tudom, hogy melyik stádiumában keletkezett a por?
Légyszi, definiáld: a hidrogén az por, vagy gáz?
A Little- Bang viszont egy kollapszus, amelynél a zuhanó tömegek a középpontban ütközve óriási hőmérsékletet hoztak létre, ami által több lökéshullám indult.
- Az elsők között volt egy fény lökéshullám, amely lefékezte a zuhanó tömegeket, és elsődlegesen elrendezte azokat galaxis halmazokba. Másodlagosan a szülő univerzum tömegeinek gravitációja, áthatolva a fényzáron hoztak létre "csomósodási zónákat", ahol a galaxisok csoportosultak, és várták a jószerencsét.
- A jószerencse pedig az Univerzum központi, több milliárd K hőmérsékletű magjából (ZEUSZ-nak nevezem)induló nehézhelem (a vasig bezárólag) lökéshullám -áradat volt, ami a tartós fúzió elindulásához kellett, majd elmondom miért! (azért, amiért még nekünk nem sikerült...).
Ennek a lökéshullám nak köszönheten gyulladtak ki a fősorozatbeli csillag- tehénkék nagyjából 5-6 MRD éve, egyszerre!
És az akkor fellépő instacioner folyamatoknak megfelelően (szótárazzál mi az) indult el a bolygóképződés folyamata a Naprendszerben is.
A már felcseperedett csillag -tehénkék vérmérsékletüknek megfelelően fogadták ZEUSZ adományát, és megszülték bolygóikat.
A mi Napocskánk a tüzesebbek közül való volt. Első szülésekor a számunkra ismeretlen Anonymus 1 óriás gázbolygó kiszáguldott a Naprendszerből, hátrahagyva az Oorth felhő kikondenzálódó elemeit, egyebek között a Plutót, Szednát, üstökösöket és a port, amit úgy szerettek.
Egyuttal persze kilökte a Napot a csillagkar közepéből, ennek hála van sötétségünk éjjel, hogy szaporodhassunk.
- Jöhetne talán még egy, szupernehéz elem lökéshullám is,("a stabilitás szigetéről") ami azonban nagyon lassú, és rövid élettartamú, és így ha létezik is, remélhetőleg nem jut el idáig. Mert akkor ólom esernyővel járhatnánk.
Nagyjából ez a Little- Bang.
Egy szép, kövér kollapszus, aki imádnivaló.
-
#789
Nem, erre a baromságra nincs türelmem odafigyelni. Elbaszott fantazmagóriáid a tömegtaszításról fals elképzeléseken, tájékozatlanságon, és ostobaságon alapulnak, valamint a megfigyelhető tények teljes figyelmen kívül hagyásán.
100% az történt, amit vártam. Ostoba vagy, a fizika nem is érdekel, csak feltűnősködsz. Szánalmasan hülye vagy, és sajnos változni sem akarsz.
Az egyetlen lehetőséged most eljátszottad nálam. Több segítséget tőlem ne várj.
Minősíteni azért még fogom a faszságaidat, ha nyomatod.
Kibaszottul elegem van már a hozzád hasonló ostoba seggfejekből, baszottul tele van veletek a világ... -
forrai #788 "De, rossz volt. Ha az lenne a helyes elmélet, akkor ma kb harmic perc lenne egy nap a Földön. De nem annyi. Tehát az elmélet rossz."
Az előbbi hivatkozást nézheted meg, akkor látsz olyat, amelynél az év alig néhány óra lehet!
Amig itt vitatkozunk, vannak akik a hasukat dörgölik, hogy valami újat találtak, amit én már évek óta tudok. De meglátod, ők mindig a hátukon keresztül, hogy a sötét tömegeket elbüvöljék.
-
forrai #787 Rólad jut eszembe.
Newtont nagyon tisztelem, de nem eléggé.
Ha kiegészíted a hiányzó tömegtaszítással téged is ugyanúgy tisztellek majd. Tedd azt.
Bizonyára nem érted, hogy a két tömeg (rendszer) külön külön okoz egymásra árapályt, amelyek szupperponálódnak.
Ha a tömegpontnak van mérete, és a Napnak nincs, akkor a Nap árapálya rajta fogja távolítani, vagy közelíteni.
Csak akkor, ha egyiknek sincs mérete, vagy nem forognak, pontosabban kötött forgásúak, vagy abszolut merevek, akkor nem lesz árapály energia.
Már meg kellett volna értsed, amit mások rég látnak, hogy 5x jobban értek ehhez!
Hajlandó lennél odafigyelni? Mert csak 1%-ot mondhattam el!
-
forrai #786 A sajtó tele van ilyen, a Nap melleti, Föld méretű objektumok fotóival.
http://www.colinandrews.net/SolarSpheres-02.html
Amelyek nyilván a Napból "szakadtak ki" nemrég, kikondenzálódva a felületükön hirtelen láthatóvá váltak, és az USP-n belül gyorsan visszazuhannak majd. Elvetélt bolygótestvéreink...millió lehetett már!
Egyedül a fizika és a csillagászat okolható abban, hogy most viszont mindenki térkapura és UFÓ- ra kell gondoljon, a tudományos körök meg mélyeket böfögnek, és egyébként hallgatnak. -
#785
Talán azért vagyok "belebolondulva", mert mozgásállapot megváltozását csak erők okozhatják... Az, hogy neked a fizikai erőkről a Dártvéder jut eszedbe, az csak téged minősít.
Az árapályra tökéletesen felírhatóak az egyensúlyi egyenletei, már gondoltam, hogy leírom-rajzolom neked, csak még mindig nem vagyok benne biztos, hogy van értelme...
A fizika alapja Newton és az ő Dártvédere, akár tetszik, akár nem. Minden más hasonló mennyiség (munka, potenciál, energia, nyomaték) erőkből van származtatva. Körülbelül az egész fizikát vissza lehet vezetni erőkre, sebességre, tömegre és időre. Biztos hagytam még ki valamit... Ja, a töltés. Mi van még?
"Csak szólok, hogy akár egy kiterjedés nélküli tömegpontnak is van árapálya a Napra, aminek mértéke nagyobb lehet, mint a Földdé, ha a tömepont tömege is nagyobb! (Ami bizonyára fennakad az értéseden.)"
Nem fogtad fel, amit mondok. Ha a Napot, mint kiterjedés nélküli tömegpontot tekinted, akkor nincs rá árapály-hatás.
De itt valóban "a fizika" a hibás, mert a bolygódeformáló árapályt is, és az égitestek egymás pályájának basztatását is "árapály"-nak nevezik, holott ez utóbbi nem az. Valószínűleg emiatt vesztél el teljesen a témában.
"Ezért a porkorongot nem az Nap árapálya szórta szét"
Semmiféle szétszóródásról nincs szó a Naprendszer esetében. A port az Ősrobbanás szórta szét, de nem csak a Naprendszerét.
"Imádjátok a modellt: porból port csinálni!+
Ilyet rajtad kívül senki nem mondott fizika témában... Vallásról meg irodalomról meg lehetőleg itt ne beszéljünk, ez nem az a hely.
"Nem beszélve arról, hogy miféle porról beszélhetünk, amikor a Naprendszer, a Föld keletkezett?"
Csillagköziről. Egyébként vicces, hogy azt hiszed, hogy ezt az elméletet a csillagászok a seggükből rántották elő. Képzeld, fasza távcsővel meg lehet nézni az általad annyira gyűlölt csomósodást, csillag és bolygókeletkezést, az összes fázisában. Nem úgy történt, hogy egy csillagász egy reggel felkelt, és eldöntötte, hogy "baszdmeg, összecsomósodott, azt' gond letudva", hanem éppen hogy megfigyeltek egy csomó ilyen csillagködöt, nézték, hogy itt ilyen fázisban, ott olyanban áll a csomósodás, és -innen már nem volt nagy logikai ugrás- kikövetkeztették, hogy a Naprendszer is így keletkezett. Ez egy olyan dolog, amire számtalan, kézzelfogható és sziklaszilárd bizonyíték van, csak hát ha lusta vagy utánanézni...
De ez hadd ne az én, vagy a fizika hibája legyen már!
"A kiszakadásos elmélet nem rossz volt, hanem talán kevésbé kifizetődő?"
De, rossz volt. Ha az lenne a helyes elmélet, akkor ma kb harmic perc lenne egy nap a Földön. De nem annyi. Tehát az elmélet rossz.
"De a legszörnyübb nem ez!
Hanem ha nincs is tenger sem, csak egy pocsolya.
Sőt- csak iszap, ami magába szív.
Annál nincs szörnyübb."
Igen, lassan eléred, hogy lesüllyedjek a szintre, hogy leállok itt veled iszapbírkózni. Ez tényleg szörnyű, hogy ennyire unatkozom.
De nincsenek illúzióim, hogy te ezt meg akarnád érteni, dehogy! Tudom, hogy te itt csak a saját hangodat akarod hallgatni, meg azt képzelni, hogy milyen kurvaokos vagy.
Nem baj, legyen egy jó napod!
"Bocsi, de nem tudom elhinni, hogy fizikus vagy, meg azt se, hogy nem."
Na jó, unom a találgatósdit, főleg, hogy nálad mindenki, aki fizikával dolgozik azononosan egyenlő a fizikussal...
Építőmérnök vagyok, hidász.
"Velem ki lehetne jönni, meg lehetne győzni, ha a másiknak van igaza."
Jhah, ez szép is, csak épp a tudásod és a szellemi képességeid sajnos nem teszik lehetővé, hogy eldöntsd, hogy kinek van igaza. -
forrai #784 El tudom képzelni, hogy valamilyen fizikus képzettségű egyén csak szól neked, hogy húzodj háttérbe, mert jobban lejáratod őket, mint én, az udvarias, tárgyilagos észrevételeimmel.
Nem hiszem, hogy téged bármelyikük támogatna, persze azt se gondolom, hogy engem.
Pedig kár, nagy kár...
Velem ki lehetne jönni, meg lehetne győzni, ha a másiknak van igaza.
-
forrai #783 Bocsi, de nem tudom elhinni, hogy fizikus vagy, meg azt se, hogy nem.
-
forrai #782 Bele vagy bolondulva az erőbe! Talán mert ez a kor általában is arról szól, a Jedi lovagokról, a karatébajnokokról stb, a munka meg érdektelen?
Az árapálynál szó sincs erőről! Azt árapály potenciállal számítják, ami a tömeggel szorozva munka, energia vagy nyomaték.
És ami hihetetlen nagy erőkkel szemben végez munkát, hihetetlen lassan.
Neked a csillagok háborújában lenne a helyed, a Dart Wader mögött, szigorú arccal, fakarddal hadonászva.
Írtad:
"Csak szólok, hogy tömegpontokkal modellezett rendszerben NINCS árapály, annak feltétele, hogy a mozgó tömegnek legyen kiterjedése."
Válaszolok:
Csak szólok, hogy akár egy kiterjedés nélküli tömegpontnak is van árapálya a Napra, aminek mértéke nagyobb lehet, mint a Földdé, ha a tömepont tömege is nagyobb! (Ami bizonyára fennakad az értéseden.)
Legfeljebb csak a Napnak nem hat az árapálya reá. Mert nincs kiterjedése.
Ezért a porkorongot nem az Nap árapálya szórta szét, mielőtt porbacsomósodott, hanem a pornak az árapálya a Napon!
Imádjátok a modellt: porból port csinálni!
Nem beszélve arról, hogy miféle porról beszélhetünk, amikor a Naprendszer, a Föld keletkezett?
Csak undorító "porhintésről".
A kiszakadásos elmélet nem rossz volt, hanem talán kevésbé kifizetődő?
Irtam az előbb:
"Aminél csak az szörnyűbb, ha visszahúzódik, és utána a nagy semmi!"
De a legszörnyübb nem ez!
Hanem ha nincs is tenger sem, csak egy pocsolya.
Sőt- csak iszap, ami magába szív.
Annál nincs szörnyübb. -
#781
"Akkor mivel magyarázható a Föld forgáslassulása? "
Na erről beszéltem, hogy fel fogsz dobni kurvára indifferens témákat, amiket úgy adsz elő, mintha téged támasztana alá. Föld forgásának lassulása a Hold miatt van, de ennek baromira semmi köze ahhoz, hogy a Nap "elvonzza" a Holdat a Földtől.
A Hold sem tökéletes körpályán kering a Föld körül, a Föld sem a Nap körül, és a kettő nincs szinkronban. Napközel+Földtávol együttes hatása, főleg, ha a Hold épp a Nap felé van távol, akkor kijjebb kerülhet. Főleg évmilliárdok alatt. Nincs taszítás, vonzás van, ami időnként jobban érvényesül a Nap felé, mint a Föld felé.
"Hová tűnik a forgási impultusmomentuma (IM)?"
Deformációvá és hővé alakul. Továbbra is gravitációs VONZÁS hatására.
"Én ezt méreteztem!"
Halandzsa. Ellenőrizted, kiszámoltad, vizsgáltad. Nem méretezted, nem te mondtad meg, hogy mekkora legyen. Méretezni ember által készített dolgokat lehet.
"A Nap árapálya(...)"
A Nap gravitációja. Az árapály egy jelenség, a gravitáció hatására történik, nem külön fizikai erő.
A kiszakadásos elmélet erősen túlhaladott, lehetetlen kiinduló állapotokat feltételez. -
forrai #780 Ja P=k*a'*M (elálmosodtam, és hibát hibára hibázva próbálok ráhibázni.)
-
forrai #779 Olyan ez a topik most, mint a tengerpart a cunami előtt!
...Amikor a víz lassan visszahúzódik, hogy majd falként újra lecsapjon...
Aminél csak az szörnyűbb, ha visszahúzódik, és utána a nagy semmi!
(Ja... P=k*a*M mert a k szorzó lemaradt) -
forrai #778 Zéró
Vagy ugratsz engem, most is, ami fáj nekem, vagy nem is tudom...mit gondoljak rólad. -
forrai #777 uwu:
Te is egyetértesz ezzel a nézettel?
"Most írom le harmadszor, hogy a Hold a NAP MIATT távolodik. Ezen mit nem értesz?
A Holdra a Nap sokkal nagyobb hatással van, mint a Föld, tekintve hogy a Nap körül kering az egész Föld-Hold rendszer."
Akkor mivel magyarázható a Föld forgáslassulása? Hová tűnik a forgási impultusmomentuma (IM)? Én ezt méreteztem!
Természetesen a Nap is hat rá, külön is, meg a Föld-Holdrendszerre is.
De bármi furcsa, a Föld árapálya nagyobb a Napra, mint a Napé reá.
A Nap árapálya a Földre a Holdénál jóval kisebb. A Holdra pedig még kevesebb.
A Nap árapálya persze fékezi a Föld- Hold rendszer forgását is, és távolítja is.
A Föld távolodása a Naptól néhány M/év nagyságrendű, ami kezdetben több volt. Amikor még valahol a Vénusz mai pályához sokkal közelebb legelészett. (A Naprendszer kiszakadásos keletkezési elmélete) -
forrai #776 "http://www.sg.hu/cikkek/76587/hogyan_befolyasolja_a_nap_a_foldi_radioaktiv_anyagokat"
Azért ezt is olvassátok el...
A fizika hatalmas paradigmaváltás előtt áll, és a csillagászat is.
Amiről én eddig írtam, talán csak eltűnik a változások miaatt.
De azért nem féltem magam.
Mert a fizika az egyik gödörből a másikba lép...
-
forrai #775 És még egy tanulság:
Egy képlet a lehető legjobban leegyszerűsítve, összevonásokkal- nagyon szép lehet.
Azonban megfelelően szétbontva,- a lehető legszebb.
És mert egyszerűsíteni csak egyféleképpen, szétbontani viszont végtelenül sokféleképpen lehet, hogy ugyanannyi féleképpen értelmezhessük is:
- egy kibontott képl(eh)et...
- nemcsak szép lehet! -
forrai #774 Minthogy pedig nézetem szerint a mi univerzumunk is egy fényzárt, fekete lyuk, a benne lévő mini fekete lyukaknak is van árapálya belül, és jellemző F árapály csatolási tényezője is. Ami kivülről is mérhető (pld. a környező bolygók zuhanáxsxsa, távolodása, perdület változása...!
Így legalább valamit megtudhatnánk egy fekete lyukunk belső struktúrájáról!
Vahgy ti nem vagytok rá kíváncsiak?
-
forrai #773 Tudom, hogy nem hisztek nekem, meg hogy idült hülye is vagyok (így talán megúszom, hogy Ti méltassatok), de amire utalok, az egy alapvetően "ugyanaz", de mégis más szemlélet.
Mert ugyanúgy belapul, de nem azért, mert két végén húzzák, hanem mert középen összenyomják.
És mert összenyomják, nehezebb forognia, kivéve ha, nagyon be van a találkozásuk olajozva (F=0), vagy ha a központi és a keringő testek kötött forgásuak.
Hiszen akkor nincs surlódás se. (USP pálya)
Az "F" árapálycsatolási tényezőről annyit lehet tudni, hogy az egy, a szilárd testekben és a folyadékokban is fellépő disszipációs tényező.
A folyadékokban, ha csak felszíniek, akkor a tengerjárással jellemezhetők.
De ugyanúgy a Föld plasztikus rétegeiben is fellép. Sőt, a szilárd rétegeiben is, ha azok nem teljesen merevek, és rugalmasak.
A Föld F árapály csatolási tényezője pontosan meghatározható a Hold távolodásából.
Ugyanígy a Napé is közelíthető, a bolygók távolodásából, amit viszont még nem mérnek! Nem lehetne kitenni a Marsra is egy lézertükröt? Számításaim szerint több méter ma is a távolodása a Naptól! (Nem, mert fogalmuk sincs minderről)
A programmal én csak behatárolni tudtam a Nap F értékét (adatok kellenének még), úgy egy 10-es nagyságrendben.
Ami nagyjából megegyezik egy gázgömb surlódási tényezőjéből számíthatóval (azt is csak becsülni tudtam, a levezetése nem lehet könnyű).
Azonban az az érték az összes fősorozatbeli csillagéval nagyjából azonos kell, hogy legyen!
A gázbolygóké pedig kevéssel nagyobb, a szilárdaké pedig lényegesen kisebb.
Ugyanígy az égitest rendszereknek (pld. Föld, Hold, Nap) is van jellemző F tényezőjük- az egész Univerzumnak is!
Vagy egy porkorongnak, amit nemcsak a napszél, ha nem az árapály is szertefúj, mielőtt még a bolygók "porbacsomósodhatnának"?
Hiszen a Cassini résen innen (USP) zuhanásuk, onnan távolodásuk figyelhető meg!
Már megengedtessék: hogy talán egy porszemnek, vagy akár egy részecskének is van F árapálycsatolási tényezője, csak igen ici- pici?
Talán ez is közbejátszik a "felezési idejükben", ami több is lehet, mint univerzumunk életkora?
Ezekután lehet e azt állítanunk, hogy már mindent tudunk?
Jó, azt eddig se állítottuk.
De feladatomnak gondoltam, hogy rámutassak: EZT SE TUDJUK!
-
forrai #772 Bocsi-R/r= sin(alfa) -
forrai #771 A betűk:
AP= árapály-potenciál m^2/s^2
k: szorzótényező- állandó és függő tagok, bonyolult, nem kell ide...)
G gravitációs állandó, 6,67 E-11
m: a keringő test tömege kg
R m a központi test sugara
r m a távolságuk
a = G*m/r^2
a' = R/r*a m/s^2
P=a*M gravitációs húzó erő a két középpont között
P'=a'*M gravitációs nyomó erő (mert a szélről a központi középpontja felé mutat.
M a központi test tömege
Pny=P'*F A nyíró erő
Maga az árapály csak nulla, vagy nagyon kicsi gyorsulást okoz.(egy év allatt a Hold 40 mm-t)
Mert az árapály nem elsősorban erő, hanem energia, és teljesítmény.
Legyen a modeled egy vasuti kocsi kereke, amelyhez két jópofa fékpofa szorul. Amelyekkel annyi teljesítményt tudsz átadni, amilyen olajat, vagy homokot szorsz a kerék, és a fékpofa közé.Ez az árapály-csatolási tényező: F=0<1
Vagyis a dinamikus árappálymodell egész más, mint a statikus, pedig ugyanaz. Csak a statikusnál a központi gömböt a húzóerők "huzzák szét", a dinamikusnál pedig a nyomóerők nyomják ugynúgy össze, plusz okozva egy nyiró erőt is, a forgása ellen.
Ezzel a központi égitest forgáslassulása könnyebben magyarázható, és szemléltethető, mint a "bugrokkal", amelyekhez a csillagászat kénytelen fordulni, hogy ugyanazt megmagyarázza.
Kétféle szemlélet ez, de az utóbbi általánosíthatóbb!
-
forrai #770 Bocsi:
AP=k*G*m*R^2/r^3 m^2/s^2
(k: szorzó)
Kicsit átirva:
AP=a* R/r*R m^2/s^2
Itt a= G*m/r+2 = m/s^2 gyorsulás.
R/r ~ cos(alfa) a keringő testtől számított gravitációs befogási szög a központi tömegen
Ebből a'=a*R/r *a m/s^2: a gravitációr gyorsulásrta merőleges, a középpont felé mutató gyorsulási összetevő! Amely egy olyan P erőt képezm, amellyel a központi test elfordulást gátló "nyíró" erők (Pny)arányosak! (Pny=P*F)
Az R*PNy pedig egy olyan fékező forgató nyomaték, amelyet az árapály okoz, amely fékezi a központi test forgását, és amelynek mértéke az F árapálycsatolási tényezővel arányos.
Ami más folyadékokra, és szilárd testekre.
Ez az a dinamikus árapály modell, ami eltér a kötött forgású statikus modelltől.
Ez meg fokozható, amikor a teljesítményt számítjuk a forgásszámból.
Minden számításom ezekre épült.
És nem az erőre, amit semmit nem okoz. Esetleg valamit.
Mert a Phobos'Deimos: megolvadt!
Arra csak a munka volt képes! Nem az erő!
Az erőjükkel dicsekedjenek a Jedi lovagok!
Én a munka híve vagyok, nyugdíjasan is! -
uwu #769 Igazából az árapályt létrehozó gyorsulás.
a=G*m1*[1/(r+x)^2-1/r^2]
a: a létrehozott gyorsulás
m1: központi tömeg
r: m1 és m2 közti távolság
G: gravitációs állandó
x: a vizsgált pont távolsága a keringési sugár irányában m2 tömegközéppontjától
Ezt az a-t kell integrálni a azon az objektumon amin számolni akarjuk az árapály erőt.
Ez a rész kicsit bonyolultabb.
Majd ha legközelebb lesz mathcad-em leírom hogy kell csinálni. -
uwu #768 Mit jelentenek a betűk?
Vannak tippjeim, de akkor nem lehet jó az egész... -
forrai #767 Zéró
Számtalanszor leirtam már jobban.
Csak az előbb átnéztem még rajtad.
Többé nem teszem. -
forrai #766 Mégcsak leírnám az árapály- potenciál (ÁP...jó így?) képletét:
ÁP=G*m/*D^2/r^3 m2/s2
Vagyis ez egy olyan potenciál, amit ha szorzok a másik tömeggel (M) akkor nem erőt, hanem energiát, vagy munkát kapok, ami ugyebár nem is vektor, csak skalár...
És ez egy alapvető különbség!
Mert az árapály csak akkor erő, ha nem történik forgás.
(Ennek van oka)
De ha van forgás- az árapály munkává is alakul!
És akkor kezdődnek az érdekes dolgok, amiről uwu majd beszámol nekünk.
-
#765
Nem kell leírnod még egyszer azt, amit épp az előbb magyaráztam el.
Örülök, hogy vissza tudod mondani. Érted is? -
#764
Most írom le harmadszor, hogy a Hold a NAP MIATT távolodik. Ezen mit nem értesz?
A Holdra a Nap sokkal nagyobb hatással van, mint a Föld, tekintve hogy a Nap körül kering az egész Föld-Hold rendszer.
A Holdnak van földközeli és távoli pont a pályáján, a Föld-Hold rendszernek is van a Nap körüli pályáján napközel és távol. Amikor ezek hatása egymásra halmozódik, akkor változhat a Hold pályája.
Ezt érted?
Másik fele, hogy te tömegpontokkal számolva akarsz valami csodaárapályt kihozni. Csak szólok, hogy tömegpontokkal modellezett rendszerben NINCS árapály, annak feltétele, hogy a mozgó tömegnek legyen kiterjedése. -
forrai #763 Még csak annyit tennék hozzá, hogy a különbség abból adódcdik az erőben, mert ugyebár a véges méretű hold egyik fele (az alsó) kényszerűen lassabban kering, a felső pedig gyorsabban, mint ami az egyensúlyhoz kellene. Így jön létre egy szakító erő, ami tojás alakúvá torzítja a bolygót, amelynek csúcsa a központi felé irányul. Jól mondom?
Ez egy szokásos magyarázat, de én ismerek még néhány másikat is, ha bárkit érdekel.
-
forrai #762 Látom lehet kérdezni!
Akkor biztos dicsérni még inkább!
Tehát ez az ábra tökéletesen jól ábrázol egy jelenségcsoportot az árapályéból, amely bármely helyzetben, kötött forgásnál is, meg keringésnél is érvényes- az erők hatását.
A kérdésem, milyen jelenségek kapcsolódnak még az árapályhoz, amitől a földünk de reng, és a triton meg vulkánokat hány, a Hold meg távolodik? -
forrai #761 Nagyon köszönöm, igérem, megjuhászkodom a jövőben...
Hiszen olyan fogyatékos vagyok.
Figyelem tehát.
De ha jelentkezem, akkpor hozzászólhatok majd, és hogyan jelentkezzek? Kérdezhetek is?
Esetleg netán ellentmondhatok? (juj, az ciki)
Kiegészíthetek is?
Én tudok jó is lenni...
De most nagyon szeretnék feltenni egy kapcsolódó videót, de nem merem, mert pont az lenne, hogy elkerülő hadmüvelet (you toub).
Majd szóljatok, ha szabad!
Most meg figyelek...