1080
Fénysebességű gravitáció
-
uwu #720 Fordíva ülsz a lovon.
A gravvitásiós potenciálnak nincs iránya, nem is lenne értelme.
Az izovonalak gömbfelületeken helyezkednek el, mindegy milyen irányba mész, csak a távolság a lényeg.
Ha ebbe belehelyezel egy tömeget akkor keletkezik erő. Az irányt tökéletesen mutatja egy egységvektor is. De ez felesleges lépés, sok felesleges számolással. Mivel az erőtér gömbszimmetrikus célszerű poláris koordináta rendszert használni. Így nem lesznek kényelmetlen, sok többletszámítást igénylő komponensek. A számítás könnyű, mert a hatást függetlenné válik a másik 2 változótól. -
forrai #719 Köszönöm, de ezt is ismertem.
Elég jó csillagászati, de nem "fizikai áttekintés.
Pedig én általánosat, és fizikait kérem.
Az pedig mondhatatlanul nevetséges, hogy szó se esik benne arról, hogy a Föld, és minden égitest ki van téve az árapály hatásának, és távolodásának is.
Azért mikor nekem válaszolsz, vedd figyelembe, hogy az első voltam, aki bevezette az "F" 0<1 árapály csatolási tényezőt, amellyel az árapály energiacseréje az égitestekre számítható, és közelítettem különféke égitest tipusokra az értékét.
Ezzel általánosítottam az árapályt, amiről ez a szócikk is csak Föld-Hold relációban ír.
Figyuzz no, most nem engednétek publikálni sehol, de száz év múlva minden kis és nagy fizikus és csillagász ezt így fogja tudni!
Persze nem mint Forrai, hanem mint pld, a nagy Watson féle törvényt, akinek hósipkája volt, és igen szigorúan nézve tudott nyelvet nyújtani.
(őszintén szólva, nekem tényleg nincs hósipkám, és azt se tudom, milyen?)
És csak te leszel egyedül (remélem) aki még tudni fogod, hogy én voltam abban is az első- aki egy bűbájos, hummoros, ám kellemetlenül sunyi öregember (most jön a zokogás).
-
forrai #718 Miféle távolságról beszélsz? Mitől lesz az erő iránnyal is rendelkező vektorrá?
Mert karddal ünnepélyesen "vektorrá ütöd"?
Helyvektor az, tudós barátom, mégpedig a nevezőben.
Találj ki valamit, hogy ne ott legyen. -
uwu #717 http://mek.oszk.hu/00500/00556/00556.htm#6 -
forrai #716 "Ha tudod, hogy a távolsággal fordítottan négyzetes arányban terjed, bárki ki tudja számolni aki tanult matekot."
Ezt mire érted?
-
forrai #715 A "talán ez" nálam nem nyílt ki eddig. Valami valahol gáz van. -
forrai #714 Beleolvastam a forcesedbe.
Az "árapály erő" az egy pöttöm kis része az árapálynak!
Szóra sem érdemes! Hiszen az árapály potenciál nem is erő, vagy gyorsulás!
Aki ezt irta, annyit irt le, hogy "ÉS".
És-sel pedig nem kezdünk mondatot.
Leírtál valamit, de az árapály sokkal több, mint amit a geofizika, vagy a csillagászat ismer ma még.
Az összes Higgs bozontossal együtt, amit ha megtalálnak, csupán egy töltéshordozót ismernek meg, a végtelen sok közül.
Mert a töltés maga= "tudati tényező", egy terv!
Leírhatod papirra, szalagra, diszkre, de attól az egy terv csupán.
Az ember tudathordozója főképpen a DNS. De sok más is van, ami kiformálja.
-
uwu #713 talán ez -
uwu #712 De nem ezt a részét írtam át. -
uwu #711 Már akkor is jó volt amikor bemásoltad. -
uwu #710 Nincs értelme mert tök egyértelmű dolog.
Ha tudod, hogy a távolsággal fordítottan négyzetes arányban terjed, bárki ki tudja számolni aki tanult matekot. -
forrai #709 Még nem jött át nálam a javításod. Hol tetted meg?
De attól félek, hogy amit leirtál, azzal is csak rontod a népesség általkános IQ-ját, hiszen láthatóan nem értesz hozzá. -
forrai #708 Mondj egy jó magyar nyelvű hivatkozást, ami szerinted elég általános, de ne tengerészetit, vagy geofizikait, vagy csillagászatit, hiszen azok specifikusak!
A fő tudomány: a fizika felhalmozott tudásából kívánnék meríteni!
De nehogy megint a gravitációt ajánld!
Már mondtam, hogy azt Newton is csak félig: a tömegvonzást találta ki!
A tömegtaszítást nem is vizsgálta, rátok ökörítve a tehetetlenség problématikáját.
Az pedig eszébe se jutott, hogy az árapállyal, mint disszipációs jelenségekkel is foglalkozzon!
-
uwu #707 Már nem hülyeség.
Átírtam:) -
uwu #706 LOL
Akkor még egyszer: A forces fejezetben van ami itt témába vág.
Értelemszerűen a csillagászatban is van jelentősége. Csak annyira triviális, hogy borzasztó. Ha ismered a gravitációs erőt onnantól kezdve az árapály hatás már gyerekjáték. Csak az erőtér alkalmazása a geometriára. Ennek az elmélete már több száz éve tisztázott. Galaxisok erőjátékánál azért már van mit számolni, de ennek nehézsége csak a számítás mennyiségében rejlik.
Azt fogd fel végre, hogy a fizikusoknak nem ezzel van problémája, hanem a gravitáció létrejöttével. azért keresik annyira azt a Higgs-bozont.
Kb olyan ez mintha azon csodálkoznál, hogy a himbás gőzgép hajtókarja nem csak nyomatékot adna át a hajtókerékre, hanem radiális erőt is. És keresnéd a csoda okát. -
forrai #705 A te hivatkozásodból:
"A tide is the regular rising and falling of the ocean's surface
Tide may also refer to:
In science:
* Tidal force, the celestial mechanics effect which produces tides"
Ezzel ugyan kitörülhetem...
Bizony, bizony, sötétben tartjátok a jó népet, és magatokat is, persze. Hiszen a vak azt is hiheti, hogy más se lát.
Ezért ha valaki ablakot próbál nyitni, kinevetitek, stb. (A stb. olyan mint a vákuum, minden beleérthető) -
forrai #704 Magyar WIKI:
"Az árapály jelensége a közeli égitestek egymásra gyakorolt tömegvonzása által egymáson létrehozott alakváltozások. Földi értelemben az árapály vagy régies nevén tengerjárás a tenger szintjének periodikus emelkedése (áradat vagy dagály) és süllyedése (apály), melyet a Hold és a Nap vonzásának befolyása okoz."
Joggal nevezted hülyeségnek, mert csak deformációról beszél.
-
forrai #703 Köszönöm az iránymutató linked. Ez is valami.
De tudod, az olyan mániákusokat, mint én is vagyok, bosszantja, hogy az egész cikk a tengerjárásról szól, ami az árapálynak csak történeti háttere: a nevét kapta csak tőle.
Lehet hogy éppen ez gátolja a fejlődését? Mert a WIKI csak azzal foglalkozik.
Azért a geofizika ennél sokkal messzebb ment, én pld. Völgyessy úr alapművéből tanultam ki.
A csillagászat is sejt valamit, a gázbolygók forrongó holdjai, a Hold távolodása miatt.
Tehát nekem ne ajánl Wikit, főképpen angolul, ami kényelmetlen is nekem.
Láthatod, az árapály geofizikai, és csillagászati hátteréről is van fogalmam.
Azonban ezek külön tárgyak: a kezdetük a fizikában kellene, hogy legyen, és nem Homérossz eposzaiban.
A fizika azonban tojik rá, így azután mindenki azt ír róla, amit akar.
Látod- én is.
És lepetézek, mert olyan érdekes ahhoz képest, amit máshol olvasok.
Sajnos, én nem tudok neked az árap-ályról jó irodalmat ajánlani, legfeljebb azokat, amelyeket te is ismerhetsz.
Az igazit meg látom, csak én irhatom meg, ha lesz rá elég kedvem, időm, erőm.
A veletek való iszapbirkozás mindenesetre elég lehangoló ahhoz, hogy rászánjam magam.
Csak abban bízhatok, hogy itt vannak "képzetlenek" is, akik esetleg megértik.
És ha már mindenki más megérti, és nem akar több sötét tömeget, lehet, hogy ti is elgondolkodtok. -
uwu #702 Olvasgasd ezt mert valamelyik ökör szétbarmolta a magyar wikit, és telefosta oltári nagy baromsággal. A forces fejezetben van ami itt témába vág.
Szerintem bőven elég lenne, ha megértenéd ami itt fent van. Ha ez megvan nem fogod azt érezni, hogy meg kell váltanod a világot, mer már rég túl vagyunk ezen.
Elemi részekre bontva érdekes a gravitáció, maga a hatás az amivel foglalkozni kell. Az árapály csak "mellékhatás" amit a geometria generál, triviális dolog. -
forrai #701 "Nem kell mindent túlmisztifikálni amit nem értesz."
Ez végre nagyon igaz- de rád!
Képtelenségnek tartom, hogy tanult, képzett fizikus lennél.
Nézd- engem érdekel a fizika, mint tudomány, pedig nem vagyok fizikus.
Akkor téged miért nem, ha fizikus vagy?
Az árapály az energia és teljesítmény is- sőt- főképpen azok.
Fogalmatok sincs az árapályról.
Nevezhetném másnak is, de ha már ezt a nevet adták neki, csak tökéletletlenül értelmezik?
Persze nem baj, ha Te ezt nem érted, hiszen ha valóban képzett vagy, akkor sokkal nehezebb valamit megérteni, amire nem épeztek.
-
uwu #700 Az árapály erő nem akkorra csoda mint ahogy azt képzeled.
Tökéletesen egyértelműen következik abból, hogy a gravitációs erő a távolsággal négyzetesen arányosan csökken. Semmi különös nincs benne. Nem kell mindent túlmisztifikálni amit nem értesz. -
forrai #699 Figyelj Zéró!
Ha te fizikus vagy, menj a jó illatos konferenciádba, ahol finom kávét ihatsz, vagy majszold a popcornodat!
De ne keveredj az outsiderek tiszta korpája közé...
Az internetes fórumok ugyanis az ő világuk.
Ha viszont részt akarsz venni a játékban, örömmel fogadunk.
De akkor végre írj valamit a "hét műtrágyáról" is. Bocsi: a topik tárgyáról.
Én pld. kiváncsian várom az árapály ismereteidet.
Hátha mégis olvashatok tőled valamit, ami nem offtopik, és érdekes..
-
#698
Szuper Márió se nem ismeret, se nem fontos.
Lord Kelvin tudtommal nem mondott ilyet. Valami hasonlót mondott Charles H. Duell (hivatalnok, nem tudós!): "Minden, amit fel lehetett találni, azt már feltalálták."
Ellenben Kelvin mondott egy ilyet, ajánlom figyelmedbe:
"Egy ember igazi megmérettetése: mit enged meg magának, ha tudja, hogy biztosan nem bukhat le?" -
forrai #697 De hát szeretnék megismerkedni jobban az elméletetekkel, hogy érvelni tudjak!
A fizikával könnyü a dolgom, ők az árapályban egyáltalán nem illetékesek!
Az én szerény műveltségem töredékei meg a honlapomon láthatók!
De még nem tudom, milyen a Ti világotok?
Ha nincs határa, akkor mi a határa? Hová tünik a gravitációja...eloszlik a végtelenben?
Egyébként Gézoot is hiányolom, az indexen jól megvoltunk...
-
forrai #696 A program, amivel a bolygók árapály távolodását számítottam, egyértelműen bizonyította, hogy a távolabbi bolygók gyorsabban távolodnak a Naptól.
Vagyis, hogy nem zuhannak, mint uwu képzeli, illetve csak abban az értelmeben, ahogy ő képzeli, de akkor meg egyre lassabban zuhannak, vagyis hogy távolodnak, ahogyan minden csillagász is írja.
Ez a távolodás tehát nem kitaláció, az árapály természetéből következik.
Ugyanúgy, ahogyan a zuhanás is.
Mert az árapály több annál, mint a fizika gondolná.
Aki egyébként marginálisan se foglalkozik vele. (láttad- már konzekvensen kisbetűvel írom a fizikát!)
Mert a popcorn- az az igazi. -
forrai #695 Hát igen, a filozófiai alapokkal bajok vannak.
Szerintem egy biztos: teljességgel csak az ismerhertő meg, amelyet teljes egészében vizsgálhatsz. Vagyis, hogy más dolgoktól különválasztható egyed.
Rengeteg ilyen dolog is van.
Mert például a lábos füle langyos, akkor nem mondhatod, csupán csak azt megfogva, hogy az egész olyan.
Számtalan sérülést szereztek már így.
Én csak tudom, hiszen én is megégettem az ujjam.
(Néha szeretnék dolgokat kiemelni- van itt bold betű?) -
Albertus #694 Kétlem, hogy a megismerhetőség kritériuma a lehatárolhatóság lenne.
"A Hubble törvény szerint szinte minden távolodik." De nem érvényes. -
forrai #693 Nézz meg néhány felvételt a Marsi kisholdakról.
Látni fogod, ahogyan a töredékeket az olvadék még körbefolyta, kissé lekerítve. Láthatod a gázbuborék krátereket.
Ezek nem a kisbolygó őv, vagy az Oorth felhő gyermekei.
Ez a kisbolygó a Mars szülötte volt, mint a Holdunk is.
Akkor keletkeztek, amikor egy elrobogó gázbolygóból kikondenzálódtak a nehéz elemek, és még olvadékként a Nap körüli pályára álltak. A szilárd bolygók, és társaik is még az olvadék állapotukban váltak szét (Plutó-Charon; Mars-Phobos'Deimos; Föld-Hold, Szedna-Elhi-szedna?).
-
forrai #692 Ez igaz, de nem azt kérdeztem.
Hanem hogy milyen messze volt a Hold a Földtől, a Föld a Naptól, a Nap a galaktika középpontjától, stb.
3,5 Mrd év telt el.
A Hubble törvény szerint szinte minden távolodik.
Az a kevés, ami nem távolodik, az vagy zuhan, vagy robban, vagy alszik, mint a Zéró a popcornnal.
Miért gondolsz pont arra csak, hogy a Holdnak szilárd kérge volt?
A Phobos'Deimos kisholdnak is szilárd kérge volt, ami ~1 Mrd éve felolvadhatott, amikor rávetült a Nap árapályától lassan lassuló forgású Mars távolodó USP-je.
-
forrai #691 Jaj, Zéro. Mindig ünnep, ha írsz.
Egyébként meg: távol álljak tőled! -
forrai #690 Csak olyan dolgokat irtál megismerhetőnek, amelyek behatárolhatók, amelyek megfelelnek a teljes, vagy a részleges megismerhetőség kritériumainak.
Ha az univerzumunkat meg akarod ismerni, akkor le kell határold.
Ha csak részlegesen akarod megismerni, akkor azt a részét kell, hogy lehatárold, amelyet meg akarsz ismerni.
De akkorne mondd, hogy ismerfed az ehgéászuet.
Mert akkor egy sajtkukac is mondhatná, hogy ő bejárta már az egész óvárit, Pusztaszabolcsig, sőt azon túl is.
Mondom: az univerzumok zártak, és megismerhetők.
A Világmindenség pedig, amelyben vannak, csak egy elvi fizikai fogalom, amely végtelen nagy, és nem megismerhető.
Fokozatosan megismerhetünk más zárt univerzumokat is, ami nagyon nehéz...csak közvetett eszközök léteznek jelenleg.
Néhány ilyet tudnék említeni, épp a sötét tömegek kapcsán.
-
Albertus #689 A nevedben a tudásod.. Nem kellene beleszólnod. -
Albertus #688 A Hold akkorra szilárd és kéreggel rendelkező volt. -
#687
Ha egy mód van rá, ne vegyél engem egy kalap alá Albertussal, jó? Nem "Ti", távol álljon tőlem.
Ő egy körülbelül ugyanolyan okoskodó fizikai analfabéta, mint Te. Külön vicces, ahogy egymással vitatkoztok olyan dolgokon, amikhez egyikőtöknek sincs halványlila fingja sem. De ne hagyjátok abba, már bekészítettem a popcornt! -
Albertus #686 Lord Kelvin szerint minden fontos ismeretet már megismertek. :) pedig nem ismerte a nintendós szuper mariót sem. -
forrai #685 Gratulálok a pozitív hozzáállásodhoz.
De nem támogatom azon törekvéseket, amelyek a problémák körét szűkitik, hogy azt mondhassák: minden meg van oldva.
Holott még az sincs megoldva, hogy a Hold 3,5 Mrd éve milyen pályán legelészett?
-
Albertus #684 A határolhatóság, csak részlegesen létező lehetőség. -
forrai #683 Bocs, de én is ráéreztem a végtelen fogalmára, csak másképpen, mint Ti.
És ez lényegi különbség.
Mert az én lábam, (vagy gravitációm), egy másik ugyanilyen, csak más léptékű univerzumba fog belógni, és azt vélelmezem, hogy még végtelen sok univerzum van soros és párhuzamos hierarchiába rendezetten.
Ráadásul a legkülönbözőbb fénybázisokkal.
Így azután az én világom, vagyis a VILÁGMINDENSÉGEM (amiről azt se tudhatom, hogy véges, vagy végtelen, csak feltételezem, hogy végtelen) igazán változatos.
Nektek viszont csak egyetlen nagy, nyitott világotok van, amely megismerhetetlen. Se tömege, se mérete, se ideje, se energiája nem megismerhető.
Ezzel valóban szembe kerültök a tudomány minden vivmányával, amit én még kerülök.
Egy végtelen, nyitott világnak nem csak hogy semmilyen fizikai paramétere nem megismerhető, hanem nagyon egyhangú, és unalmas is.
Már unokáik is mindent tudni fognak róla, és nagyon unalmas lesz az életük, mert még a szárnyasbetétet is az interneten kapják majd.
Amit egyetlen normális ember sem kivánhat az utódainak.
Már csak ezért se fogadok el egysíkú világnézeteket.
-
Albertus #682 Kedves Forrai!
"Roche nem helyesen állapította meg a bolygó-romboló határt"
F=k*1*M/r^2+1*r*w^2-k*1*M/R^2+1*R*w^2 a romboló erő nagysága.
A rombolandó égitest hőmérsékletének függvényében különféle M és r, ill. R értékeknél képes rombolni. A Jupiter a kisbolygó övezetet úgy hozta létre, hogy az eredetileg ott keringő bolygót a gravitációs mezejében végzett munkával "felmelegítette" és ezzel a folyékonyság megnövekedésével "szétporlasztotta" .
Megismerhetetlen.
Minden olyan ami ismétlődő, véges idő alatt megismerhető.
Minden szabály felismerhető.
Az emberiség max 200 000 éve létező a Földön, az elmúlt 400-500 évben ismerte fel a a külvilágot, mint létezőt, de csak az elmúlt 150 év alatt a fontosabb függvényeket.
Az elmúlt 60 év alatt a részecske fizikát, a lézert, a félvezetést.
Az elmúlt 40 évben a kvarkokat, a neutrínókat, a gluonok "színeit".
Az elmúlt 10 évben az emberi gén térképet és még sok olyat amiről korábban azt tartották, hogy megismerhetetlen.
-
forrai #681 "Ezért a paradoxon áll. Nem lehet határolni az univerzumot."
De a lakásodat tudod határolni?
Tekintsd az univerzumot az emberi faj lakásának!
Mert így olyanok vagyunk, mint ha sajtkukacok beszélgetnének:
1. s.k. Ez a sajt igazán nagy- szinte végtelen
2. s.k. Dehogyis végtelen, mert a sajtpappíron kívül van egy nagyobb sajt, amiből ez is született!
3. s.k. Bocsi, de a sajtpapírron kivül nem sajt van, hanem hurkatöltet, amiben gyorsabban terjed az egér!
4. s.k. De kell, hogy legyen valaki, aki mindezt létrehozta, akit mi Embernek hívhatunk...
5. s.k. Így lehet, mert én mintha hallottam volna egyszer, hogy az ember azt mondta, hogy az ő univerzuma az már tényleg a végtelen, és hogy elege van már a mi hüje dumáinkból!