1080
Fénysebességű gravitáció
-
Bnum #1000 "A kisbolygó teniszpálya méretű. Mitől gyorsulhatott így fel a forgása?"
Tegyük fel van a kezedben egy teniszütő és egy labda.
Megütöd egyenesen, a labda nem pörög.
De mi történik, ha a labda nagy sebességgel érinti a földet?
Ezt természetesen csak az egyik oldalával tudja megtenni.
Iszonyúan megpördül. :O)
Nos ilyesmi súrlódás a kisbolygók között bármikor előfordulhat és elő is fordul. -
forrai #999 Vajon a Hold keringési sebessége nem fékeződik az árapály miatt?
Ja, de az is külső hatás- a gravitáció miatt van- kiáltanátok fel!
És igazatok van!
Ám az ejtőtornyi mütyürök is pont ugyanarra a külső határa fékeződhettek!
Ha pedig ezt a Holdra elhiszitek, akkor a mütyürükre miért nem?
Talán mert iszugyi kétségbeesett stratégiát választott, az állandó ismétléssel?
Én is azt teszem, kétségbeesek, és stratégiázok- mindhiába. -
forrai #998 Vajon a föld árapály forgásfékeződése, amit pedig még a csillagászat is elfogad (ami szinte hihetetlen!), nem ilyen belső surlódás? -
forrai #997 Bnum: teljesen egyetértek veled, ha azt állitod, hogy a súlyos, és a tehetetlen tömegek egyenlők, sőt-azonosak is.
Én csak a szabadesés egyetemlegességét tagadom, mert az mástól, pld. a surlódástól is függ.
Márpedig a külső surlódást senki nem tagadja!
Annak analógiája pedig a "belső surlódás".
Iszugyi azt mérte ki. Mert a próbatestek így vagy úgy, de nem egyszerre érkeztek le.
Legfeljebb nem megfelelően interpretálja, amit én is kifogásoltam.
De egy részét az állitásának elfogadom. Azon veled is vitatkozhatnánk.
(A belső ellenálláson.) -
forrai #996 Kipinil: játszd be légyszi a "mézes lép" videót! Azaz a "mézes képet", a golyós fiúval!
Dehogy: a mézes golyót, a fiú képével!
Ez képet ad a belső ellenállásról. -
forrai #995 Már jeleztem, hogy pályán ez nem jelentkezik.
A tömegek belső surlódása (szerintem) létező dolog, analóg a külsővel, hiszen a gravitáció belül is hat rájuk.
Hogy lehet, hogy ez nem jelentkezik?
A képen amit látunk, a sárga farkinca sehol nem a napszél irányába kanyarodik, mert arra a kék csóva, a sárga pedig messze nem pálya irányú. Talán a forgással van mindez kapcsolatban?
Ne feledd- a szabadesés egyetemlegessége esetén nem is lehetne farkinca, minden azonos pályán zuhanna! Egy porszem se eshetne le!
Magyarázd el, légyszi.
-
forrai #994 "A 2008 HJ-jelű kisbolygó 42,7 másodperc alatt fordul meg tengelye körül, ami az eddig észlelt legrövidebb forgási periódus a Naprendszerben"
A kisbolygó teniszpálya méretű. Mitől gyorsulhatott így fel a forgása?
-
Bnum #993 Nem vagyok üstökös szakértő.
Nekem megfelel qetuol magyarázata.
A lényeg minél kisebb a részecske és a töltésétől is függően lép külcsönhatásba a napszéllel, aminek hatására a csóvában szelektálódás is létrejön.
A valódi szél hatását is felhasználják ilyen célra.
-
Bnum #992 "Hagyd a részleteket. Indulj ki a valóság megfigyeléséből:
Nem egyszerre estek le."
Igen és te bizonyítva látod, hogy semmi más erő nem hatott a kísérleti darabokra mint a gravitáció?
Csak gondold el mi történt volna HA igaza van és a különböző elemek különböző sebességgel esnek?
Akkor milyen eredmény született volna?
A kiértékelése se volt semmi, mivel a század másodperc kijelzője, ami tükörben látszott és a számjegyek váltása nem volt szinkronban a 25kép/sec-es filmmel.
Tehát többnyire hiányos számjegyek tükörképe látszik.
A kísérlet eredménye (aminek én találkoztam a számszerűsített változatával is) közelebb volt a kaotikus mozgáshoz, mint bármi máshoz.
A lényeg, ha a mozgásuknak bármi köze lett volna a tömeghez, akkor, vagy egymáshoz képest el kellett volna mozdulni (a rendszámokkal arányosan, vagy más módon), vagy nem.
Ténylegesen az egyenletes mozgáshoz képest kisebb eltéréseket látunk.
Látunk kisebb nagyobb gyorsulást, kezdő gyorsulást és vissza esést.
Ezt röviden egy külső zavarnak, indulási zökkenőnek, vagy billenés hatásának lehet minősíteni és nem többnek.
Azon kívül ha a feltételezés igaz lenne, 10000 helyen lehetne észrevenni.
Csak gondoljátok el, mennyi helyen zuhannak 130m-nél nagyobb magasságból testek csak a Naprendszerben.
Akit érdekel talál az origon is kb 10000 hozzászólásból álló fórumot, az indexen még többet, de előfordul más helyen is.
Egy biztos, ha én fizikus lennék és nem tudnám ezt az effektus 10 másik kísérlettel bizonyítani, akkor fognám a kis lapátot és elásnám magam.
Ennél egyszerűbb ha azt állítjuk, hogy nem engedik megismételni a kísérletünket abban a bizonyos toronyban.
Így nem derül ki, minden fizikához nemértőnek, hogy az eredeti állítás teljesen hibás. A fizikához kicsit, és jobban értöknek ez kezdettől világos volt.
Utólag, hiányos információk alapján, lehet hogy több embert félre vezetett ő, vagy a hír.
Azért gondoljátok el, mi történne az űrállomáson (ami zuhan a Föld körül)
ha igaza lenne? :O) -
forrai #991 Ami a "Gravitáció" -
forrai #990 Szerintem mindez nem offtopik, mert a tömegvonzás, és a tehetetlenség lényegéhez vihet közelebb. -
forrai #989 Kedves Bnum.
"A felszálló gázt és port viszont a Nap szél egy irányba fújja, a Naptól elfelé.
Bár egy közbe jövő Napkitörés még ezt az irányt is megkavarhatja."
Hát permanens napkitörés lehetett az közel egy éven keresztül, ami így megkavarta az össze vissza lengedező porfarkincákat a hozzászólásod utáni képen.
Meglehetősen zavarba ejtő a hozzátartozó magyarázat is, amely a tiedtől merőben eltérő.
"magyarul: a kék csóva ionok, a nagy fehér meg por az üstökösből, aminek nagyobb tehetelensége révén nem nyílegynesen jön ki az üstökösből, mint az ionok, hanem elhajlik, ahogy az ütökös mozog."
(Elég furán, és nem úgy, ahogyan írja)
Engem érdekelne, ha ezt tisztáznád qetuollal. -
forrai #988 Nem az az érdekes, hogy a Vénusz retrográd forgású, a Merkur is lassan forog- annak valami más oka lehet. (A Merkurra pld. a Nap árapálya nagy).
Sokkal inkább az a kérdés, hogy a Hale-Bopp forgásperiódusa miért hasonlít a gázbolygókéhoz? Leginkább a Neptunuszéhoz, de a többihez is.
Valamely forgó égitestből kiszakadó tömeg ugyebár megörzi a perdületét.
Mivel addig az égitesttel együtt forgott, kis ráhagyással mondható, hogy azzal "kötött forgású volt. Amíg az égitest egésze egyet fordult, ő is pont annyit (ha csak szlipje nem volt, mint a gázbolygóknál). Így hozzárendelhető egy forgási, és egy keringési impulzusmomentum is, pont amilyen egy külön bolygóé is lenne!
Ha egy ilyen kiszakad a központi égitestből, és keringeni kezd körülötte, akkor is megőrzi összes impulzusmomentumát.
Mi történik ilyenkor? Gyorsul e a forgása, vagy lassul? Mi történik a központi bolygóval a kiszakadása miatt? Hogyan és mitől változik később a forgásuk? Milyen egyéb folyamatok kapcsolódnak!
Nos- ilyen és hasonló kérdésekre, amelyeket nemigen tesznek föl- keresnék a "Forgástörvények" a választ. (ilyeneket is számoltam)
Pedig ezek nélkül a naprendszer egyetlen porszemének a története sem lehet érthető!
Persze, ez se túl könnyű!
Lehet, hogy pont emiatt hagyott fel az ifjú fizikus nemzedék ennek a még feltáratlan területnek a kutatásával, és kezdett inkább bozonvadászatba? -
forrai #987 "...és renndeltetésszerű alkalmazása..." -
forrai #986 Amit egyébként még hiányolok a fizikában, és a csillagászatban, az a forgástörvények összefoglalása, és rendeltetésszerű összefoglalása.
Amelyek itt- ott, a különböző tudományágakban nyomokban még ugyan fellelhetők, azonban alkalmazási lehetőségeik korántsem általánosak.
Csak a fizikának előbb össze kellene őket "gyűjtenie". Meg a filozófiának is, mert mindenütt az az alap.
Szóval én hiányolom azt, hogy az égitestek, köztük az üstökösök forgásperiódusának alakulásával nem foglalkoznak sehol.
Hát nem furcsa, hogy szinte minden bolygó és égitest forgássebessége a naprendszerben <25 óra alatt változik? Még ez az üstökös is. Mitől van ez így? Hogyan változik?
Mondom- az a fizikus és csillagász-növendék járna a legjobban, aki azok klasszikus, már elhagyott ágaira fordítja az erőfeszítéseit.
Hadd kergessék a többiek a részecskéket, amelyekből azonos tudati töltésük esetén is sok millió lehet. Amennyi csillag sincs az égen.
-
forrai #985 Egyben azonban nem értek egyet kipinillel: hogy egyes intézmények a kolosszális tudásukat rejtegetik...
Mert szerintem inkább a kolosszális tudatlanságukkal hencegnek. -
forrai #984 Az bizonyára igaz, hogy a filmfelvételen nem egyszerre estek le a minták.
Sőt, iszugyi korrelációt talált a tömeghiány, és az eltérések között.
No már most, mert jelenleg nincs olyan elmélet (az enyémen kivül), ami ezt lehetővé tenné, a tehetetlen tömeg azonosságának sérelme nélkül, a kísérletet elbagatelizálják.
Márpedig egy ejtőkísérletet nem lehet mással helyettesíteni, csak azzal.
Így kipinilnek tök igaza van, csak lehet, hogy a tudósok megitélése nem tökéletes nála.
Mert lehetne rosszabb is. -
kipinil #983 "Az alap tévedése az volt, hogy különböző anyagok más sebességgel esnek a gravitációs térben.
Tehát a súlyos és tehetetlen tömegük aránya szerinte eltér, s ezért különböző képpen gyorsulnak a gravitációs térben.
A tehetetlen tömeg arányos a tömeggel, a gravitációs tér kölcsönhatása szintén arányos a tömeggel, tehát egy logikai hibát vitt bele már az elején.
Ezért jó eredményt nem kaphatott."
Hagyd a részleteket. Indulj ki a valóság megfigyeléséből:
Nem egyszerre estek le. Pedig eddig ebből indult ki a tudomány. Érdekes módon eddig passzoltak is ehhez az intézményes tudomány képletei. Most, hogy Ö a saját pénzén tudományosan bebizonyította, hogy nem egyszerre esnek le, valaminek változnia kellett volna. Ez a változás elmaradt. Miért? Szerinted?
Én megmondom miért. mert ez is egy dominó-effektust indítana el és ehhez gyávák a tisztelt intézményes tudomány tudós urai. Ezért. -
forrai #982 Ha a szabadesés egyetemlegessége igaz lenne, akkor az üstökösnek nem lenne csóvája. Ahogyan a földnek sincs. Vagy van neki? Talán egy pici van, ki tudja? Amit a mikro-nano Pa napszélnyomás fúj ki belőle?
Az üstökös esetén egy ötven kilométer átmérőjű magból, 10 cse távolságra, valahol a Szaturnusz körül? Ráadásul az üstökös jóval nagyobb, karakteres tömegvonzása (~0,01 m/s^2) ellenében?
Lehet, hogy ezt a távcsövükkel számolták, mert nem volt még abakuszuk sem?
A HaleBopp üstökös magja forog, ~11,6 óra a periódusa. Az ebből származó centrifugális gyorsulása jelenleg is csupán csak egy nagyságrenddel kisebb (0,001 m/s^2), mint a tömegvonzása.
Az USP- kritérium pályája emiatt jelenleg csak ~ 57,8 km, alig nagyobb, mint a sugara! Ami azon kivül jut, azt mindent távolit!
Pedig a forgási periódusa változó- az útja során a bolygók és a Nap árapálya változtatja. Korábban sokkal kisebb is lehetett, amitől az USP pálya benne magában haladhatott! Nem csoda tehát, ha a magja kettétört, és bőségesen bocsát ki magából port, és részecskéket.
Már százszor leírtam, mi az, hogy USP, és hogy miért fontos!
Bármihez fordulunk az égbolton, az árapályt megtaláljuk!
A szabadesés egyetemlegességének sérüléséért is ő a felelős, nem a tehetetlen tömeg változása.
Egyszerűen: lyukas a csillagászat, mert lyukasabb a fizika.
No!
Amit mondtam, úgy vagyon! -
kipinil #981 A Hairou obszervatórium képei óriási poszterméretűek. Nincsenek pixelhibák, sem meteorológiai léggömb. Egyébként pedig nyilvánosak. naponta letöltheted az aktuális képeiket.
"Az idegen bolygók megjelenésének feltételezés olyan kis valószínűségű, hogy elég hátul van a sorban."
Mondtam, hogy próbálj előítéletek nélkül vizsgálódni. Látom ez nem sikerült. Mit mondhatnék, talán azt, hogy az általad vélt valószínűség nem befolyásolja a valóságot. -
forrai #980 Pont azért pikkelek a fizikára, mert csak a te általad idézett, együgyű képlettel és erőtannal foglalkozik az árapály címén!
Emiatt a geofizika és a csillagászat is kénytelenek maguk kitalálgatni a nekik fontos árapályt!
Csakhogy amíg a Geofizika ezt igen magas szinten, a tárgyköréhez méltón adja elő, addig a csillagászat felületesen, korlátozottan vizsgálja csak. Ezért nem látja pld. a Hubble törvény kapcsolatát!
Ez a lényege a megfigyelésemnek.
Meg annak megértése, hogy te is a csőlátásodról nem tehetsz- azt a fizikától örökölted.
És sajnos, az egész tudomány szegényebb miatta egy csodaszép fejezettel, és gazdagabb rengeteg "salátával".
Ilyen esetben egyszerűen kötelességemnek érzem, hogy mint akár kivülálló mérnök, de MEGSZÓLALJAK!
-
forrai #979 Az előző qetuolnak szólt. -
forrai #978 Vedd már elő a Wikit. "Hale-Bopp" üstökös
A nátrium (sodium) alig látható, csak speciális eszközökkel.
De ott van a kék gáz, és a sárga por között!
Majd folytatom... -
forrai #977 Jaj-uwu. Hát még nem látod, hogy én nem erő egyetlenletet irtam fel?
A potenciál az nem gyorsulás- sőt- még csaK NEM IS VEKTOR!
Miért kevered a kettőt!
Olvasdd el Dr. Völgyesi László (BME) Geofizika jegyzetét. Kiváló mű.
Az árapály potenciál =k*G*m*R^2/r^3 m^2/s^2!
(a k-t mindig elfelejtem, az egy sor összeg, adott feltételekre állandó)
Nézd- a végtelenségig nem győzködhetlek, hamar feladom! -
forrai #976 Ami azt illeti, a saját elméletem kifejtése nekem öröm, és nem megterhelő.
Másfelől nem iszugyit védem, hanem csak azt, ami összecseng az én gondolataimmal.
Mert nekem is van egy olyan elméletem, hogy a tömegeknek nemcsak "külső", hanem "belső" ellenállása is van, amikor különböző potenciálokat metsz áthaladásakor.
Nekem ehhez kapóra jött iszugyi mérése.
Azzal persze nem értek egyet vele, hogy ez a tehetetlen tömeg megváltozása miatt van így. Sőt, én elvileg tartom azonosnak a súlyos és tehetetlen tömegeket- pont erről vitáztunk itt!
Így valamivel egyetértek, valamivel nem. Az építő kritikát elfogadom, a csőlátót meg nem.
Ilyen duális a lelkem. -
forrai #975 Bocsi, igazad van. Hivatkozom majd rá.
Van olyan, hogy "tudomány esztétika"? Kellene hogy legyen, mert sokan kényesek rá, és mert filozófiai kapcsolata van.
-
forrai #974 Tényleg nem jó kifejezés. Meghaladni gondoltam. -
forrai #973 Nem reklámozom, de elküldöm privát.
Egyébként itt szó volt róla.
Mellesleg ajánlom a művészettörténeti részét is, mert talán érdekes. -
#972
nagyon szépen kikerülted egy kérdésemet... és elkezdtél szokásodhoz híven másról beszélni... keverni a dolgokat.
de térjünk csak vissza:
a #954-ben azt írtad nem látod a harmadik farkát, majd a #955-ben belinkeltél egy képet, amiben állítólag 3 farka van, holott ott ugyancsak 2 farok van.. szóval milyen 3. farokról hablatyolsz?
-
uwu #971 A kereszturányú hatást szilárd testeknél haránkontrakciónak hívják. Folyadékoknál meg kontnuitásnak. Nem feledkeztek ám meg róla a buta kis tudósok, csak te nem tudod amit ők:)
Te felírtál egy függvényt az árapály potenciálra. Nézdd meg, hogy függ a végeredmény a változóktól! Lehetetlen, hogy igaz legyen amit írsz, ez nagyságrendekkel nagyobb az árapály erőnél. Kilóméteres hullámoknak kéne csapkodniuk ha jön a dagály. Hol vannak aezek a hullámok? Amit a buta fizikusok használnak, azzal érdekes módon jól modellezhető a jelenség. -
Bnum #970 Nem elég neked a saját elméleted, még Szászét is felvállalod?
Jó lenne ha előtte elolvasnád a kritikai megjegyzéseket amit tettek a hozzászólók!
Az alap tévedése az volt, hogy különböző anyagok más sebességgel esnek a gravitációs térben.
Tehát a súlyos és tehetetlen tömegük aránya szerinte eltér, s ezért különböző képpen gyorsulnak a gravitációs térben.
A tehetetlen tömeg arányos a tömeggel, a gravitációs tér kölcsönhatása szintén arányos a tömeggel, tehát egy logikai hibát vitt bele már az elején.
Ezért jó eredményt nem kaphatott.
-
Bnum #969 Jó lenne, ha a "válasz erre" gombra kattintva válaszolnál, mert akkor sejteni lehetne, mikor kinek, melyik hozzászólására válaszolsz.
"A szabadesés egyetemlegessége: NEM IGAZ!"
Így van. Léteznek a gravitáción kívül más erők is. -
#968
"hághatták meg iszugyi pontosságát"
Nem flame keltés, de meghágni iszugyi pontosságát nem szépdolog :D
Főleg ha többen csinálják XD -
6teen #967 Annyiszor emlegetted már a site-odat. Melyik az? -
forrai #966 A szabadesés egyetemlegessége: NEM IGAZ! -
forrai #965 Ne feledjétek: Eötvös és a többi "tehetetlen tömeg mérő kísérlet" ekvipotenciális térben, közel állandó gyorsulás mellett történt.
Ejtőkísérletet változó potenciálú térben legelőbb Galillei végzett, majd utána Dr Szász Gyula, ha jól tudom.
Galillei mérései azonban nem hághatták meg iszugyi pontosságát.
Így hát az üsztökösökre kell, hogy hagyatkozzunk.
Amelyek jó nagyot zuhannak a "vákuumban"! -
forrai #964 Tudós, és zseni barátaim.
Az üstökösök forognak, vagyis a kifúvások sebessége és iránya végül is elhanyagolható. Sőt- a legtöbb kifúvás odafelé menet valszeg a naptól sütött oldalon, távozáskor meg nem mondom meg melyik képes felén történhet. (persze forog).
Ha a kifúvások sebessége nagy lenne, akkor az üstökös pályája is elhajolna, és hamarosan a Csendes óceánba parkolna. Ilyenről azonban még nem hallottam.
Vagyis a kifúvások iránya kétséges, hogy alakíthatná a csóvák pályáját, amelyek azért mégis csak furcsák...
Se kifúvás, se napszél, se gravitáció, se ion- akkor mi a csuda? -
forrai #963 qetuol
Ha a szabadesés tényleg egyetemleges, miért nem mennek egy irányba mind?
Hol van a napszél, meg a többi fontos tényező, ami közrejátszik?
-
forrai #962 Be kell lássam, te vagy az ügyeletes zseni, hiszen éppen ellentétét mondod, mint az angolnyelvű WIKI
"+A Hale-Bopp nátrium-farka semleges atomokból (nem ionokból) állt, és ki mintegy 50 millió kilométer hosszú volt.[31]" -
forrai #961 A nátriumcsóváról irják, hogy az semleges, ionmentes volt. Kizárható az elektromos indíttatás. Nézd meg az angol wikin.