1080
Fénysebességű gravitáció
  • forrai
    #960
    Vagyis a gáz és a por csóva nagyjából követi a pályát, és kezdetben szét, később összetartani látszódik. (két csóva)
    A nátrium csóva viszont alaposan oldalirányú, ~50 mkm hosszú.
    Ha pusztán csak kis sebességű (~1 km/s) oldalkifúvás lenne, (ahogyan magyarázzák) akkor egy év alatt se távolodhatott volna olyan messze a nátrium részecske. A napszél és a gravitáció sem segíthette ebben, sőt- inkább gátolta az! Akkor pedig mi hajtotta másfelé?
  • Bnum
    #959
    Amúgy minél közelebb megyünk a Naphoz, a fénye egyre kevésbé lesz egy irányú.
    Ez gondolom a napszélre is vonatkozik, amit a mágneses terek is eltérítenek.

    Mi van ha mágneses tere van az üstökösnek?
    (ha van olyan üstökös?)
    Vaspor lehet benne.
  • qetuol
    #958
    milyen harmadik? hol látsz a te ábrádon 3.ik csóvát?
  • qetuol
    #957
    ez már egy megint más jelenség, itt 2 (azaz KETTŐ) csóva látható, nem pedig egy legyezős, tudniillik

    "Often a comet will show two tails. One is very straight and is caused by electrically charged particles, and the other is made of dust, curving away from the nucleus."

    forrás: link
    magyarul: a kék csóva ionok, a nagy fehér meg por az üstökösből, aminek nagyobb tehetelensége révén nem nyílegynesen jön ki az üstökösből, mint az ionok, hanem elhajlik, ahogy az ütökös mozog.

    remélem eléggé egyszerűen fogalmaztam, ha ezt sem értik az itt levő "zsenik", akkor

  • Bnum
    #956
    Az üstökösök por + kő törmelék, fagyott gáz.
    Amikor felmelegszik a felhevülő gáz kitör (az iránya(i) az üstökös szerkezetétől függ).
    A felszálló gázt és port viszont a Nap szél egy irányba fújja, a Naptól elfelé.
    Bár egy közbe jövő Napkitörés még ezt az irányt is megkavarhatja.
  • forrai
    #955
  • forrai
    #954
    Itt nem látom a harmadik farkát...
    De ugyan. mitől áll ez a kettő is úgy szét? Hiszen a Napszél és a gravitáció össze kéne terelje őket!
    Az is tény, hogy különböző anyagúak (valami szódium, és nátrium is volt).- Még tovább keresek.
  • qetuol
    #953
    így van, de ezek azt állítják, hogy a csóvák párhuzamosak különböző pozíciókban...
    holott ha ránézünk az ábrára, akkor látjuk, h a Nap-üstökös egyenes a mozgásiránnyal nem zár be mindig ugyanakkora szöget, ezért más-más pozícióban a napszél más-más irányban fújja a csóvát... ha pedig csak egy kicsit mozdul el az üstökös, akkor a csóva legyezőszerűen szétterül, be is rajzoltam :

    az 1.-es és a 2.-es a pozíció az üstökös kicsi elmozdulása, látjuk a legyezőt? én látom
  • forrai
    #952
    Remélem bejön a kép: a Hale- Bopp üstökösé
  • Bnum
    #951
    http://cas.sdss.org/dr7/hu/proj/basic/asteroids/findingasteroids1.asp
    Az oldalon többek között ismerteti az SDSS kameráját. A színszűrők működését.
    Az animációval lehet kísérletezni és a képen NEM LÉTEZŐ színes objektumok keletkeznek.
    Ami természetesen egy továbbított képen már megjelenik, ráadásul ezeket még át is színezik.

    Tehát én nem mérget, de egy c vitamint se vennék be az "idegen bolygók" ügyében.
  • forrai
    #950
    Nehéz lesz megtalálnom, de kell.
    Három elem, hármas szétálló csóvája...
    Olyan fura fotó volt, de valahová régen eldugtam.
  • forrai
    #949
    Mert párhuzamos kéne legyen a sugárnyaláb. De nem ezt teszi!
  • forrai
    #948
    Csak az a furcsa, hogy miért nyilik szét, mint a kecske karfa?
    Bocsi: mint a kecske farka! Jaj-de undok vagyok: mint a fecske farka!
    (Így- ez most jó!)
  • Bnum
    #947
    "szerinted a üstökös-Nap egyenes hány fokos szöget zár be az mozgásirány egyenesével?"
    Az üstökös a csóváját nem a pálya mentén húzza. Az mindig (amikor létezik) a Naptól elfelé mutat, mint az árnyék.
  • forrai
    #946
    Ez már tetszik, hogy aktivizálódsz, ábrát teszel be, ami igazán szimpi.
    Legbelül azért úgy érzem, hogy ezt én értem el nálad, és nagyon örvendezek.
    Valóban, hasznos kép, mert eddig úgy gondoltam, hogy minden üstökös, a Halley is, előbb belezuhan a Napba, hogy utána évfordulóra megint azt tegye.
    Most próbálom megkresni azt a fotót, amire én gondolok.
    Köszi.
  • Bnum
    #945
    Megnézve pl a "15 A Hairou obszervatórium egy jellemző képe." címűt:
    vagy valami röngen csillagok fénye át megy a Napon, eleve az érzékelő sérült.

    Az idegen bolygók megjelenésének feltételezés olyan kis valószínűségű, hogy elég hátul van a sorban.
  • qetuol
    #944
    jobban mondva 0°-t soha nem is zárnak be, hanem van egy minimális szög..
  • qetuol
    #943
    mivel fogalakoztok itt? gondolom nem iszugyival... akkormeg? csak rávilágítottam egy egyszerű dologra, amit forrai nem értett. és te sem, mert az üstökös nem a Nap középpontja felé zuhan, akkor sem ha pontszerűnek veszzük. Nézzed már meg ezt az ábrát, szerinted a üstökös-Nap egyenes hány fokos szöget zár be az mozgásirány egyenesével? a pálya minden pontján más és más szöget...egészen 0-tól 180°-ig..

  • forrai
    #942
    Nem jajgattam, mert csak egyszer mondtam azt, a jajgatás meg gyakorító forma!
    De abban igazad van, hogy ezt tényleg nehéz kifejezni egyszeri jajként! Hogyan is lehetne jobban? Segítsz kitalálni? Mert a tárgyi részét tekintve nem számíthatók a segítségedre.
  • forrai
    #941
    Te mondtad, hogy zseni!
    Ő csak azt tudja magáról, hogy önjelölt a megalapozott véleményét kimondani. Ahogyan én is gondolom magamról.
    Egyébként nem titok: Dr Szász Gyula
  • forrai
    #940
    Azok a legyezők egyidejüleg indulnak belőle, pályája azonos pontján, és az üstökös kicsinysége miatt párhuzamosak kellene, hogy legyenek!
    Oké, persze lehetne pld. azonos elektrostatikus töltésük, hogy szétnyissa őket.
    De akkor a zuhanás szöge miért függ a minőségüktől?
  • kipinil
    #939
    Ha nem érdekel, hogy itt mi mivel foglalkozunk, akkor miért vagy itt? Topikot rombolni?
  • kipinil
    #938
    http://www.magtudin.org/Gravitacio%201.htm
  • qetuol
    #937
    a "mindegy is .." vonatkozott arra, hogy nem érdekel annyira ki az az iszugyi, annyit kitaláltam, h valószínűleg egy önjelölt zseni..

  • kipinil
    #936
    http://www.youtube.com/watch?v=iXHhfFa1Cgw
  • kipinil
    #935
    Itt egy link iszugyi dolgairól:

    http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9173849&la=96171649
  • qetuol
    #934
    mit jajjgatsz forrai ?
  • forrai
    #933
    Jáj!
  • forrai
    #932
    Lehet, hogy a részecskék hiányoznak, de a gravitációjuk pld. mindenütt jelen van, és kész kölcsönhatásba lépni bárkivel, és bármivel.
    Nem voltál jelen, amikor a gravitáció természetét vizsgáltuk.
    Például én kifogásoltam, hogy csak egy skaláris képletünk van a gyorsulásra, a DISZKRÉT tömeggel. (m)

    a= G*m/r^2 m/s^2 (ebben mi a vektor?)

    Bemutattam egy vektoriális képletet:

    a=4(PI)/3*G* (ró) *r m/s^2

    Ebben egyetlen r helyvektor van csak, a többi mind skalár, beleértve a (ró) kg/m3), ami meghatározott térrész "FOLYTONOS" tömegsűrüsége.
    A teret ez a tömegsűrüség folytonosan tölti be.

    Pusztán eddig a gravitációt csak "diszkrét" szemlélettel vizsgáltuk. Talán a piaci logika öröksége ez: "kérek egy kilo tonhalat".
    A folytonos szemléletbeb nincs osztás miatti szingularitás, lineáris, mi kellene még?
    Eredménye meg ugyanaz.
    A folytonos szemléletben nincs vákum, persze büdös tonhal sincs.
    Ja és vákuum sincs!
  • qetuol
    #931
    iszugyi az valami csillagász-fizikus? mindegy is..
    az üstököscsóva annál jobban terül szét, minél közelebb jár a Naphoz, tudniillik az üstökös NEM a középpontja felé zuhan, hanem körbejárja, naná hogy mindig más és más iránybólfújja ki belőle a cuccost. sztem ez tök logikus, nem is kell ehhez tudósnak lenni
  • kipinil
    #930
    a) titkolják, leplezik, hamis képekkel szórják tele a tárolókat. Így valóban nehéz a tisztánlátás. Viszont egyvalamit bebizonyítanak vele: hogy valóban léteznek.

    b)és c)Én azt gondolom, hogy a gravitáció eleve sugárként vektor-irányultsággal létezik. Ez feltételezés. Kimérni csak akkor lehetne, ha lenne rá műszer. Jelenleg nincs és megalkotásának elvi akadálya van. Ehhez ugyanis el kellene ismerni magát az időfaktort. ha ez megtörténne, láncreakciót indítana el a tudományban. Dőlne az a tézis, hogy a fizika mindenhol azonos az univerzumban. De ezzel dőlne a vöröseltolódással bizonyított ősrobbanás elmélete is. vagyis minden amit ma elfogadottnak tekint a tudományos világ. Káosz köszöntene a tudományra. Ezt az intézményes tudomány saját jól-felfogott érdekében nem engedheti...

    Űrbányászat: tettem linket ( http://beszelgetes.com/node/471 ), próbáld alulról felfelé áttekinteni. valószínűleg meg fogsz lepődni...
  • forrai
    #929
    Lehet, hogy iszugyi tévedett a kiértékelésében, azonban a Nap felé zuhanó üstökösök csóvái, amelyek legyezőszerűen szétterülnek, pedig a napszél ki kéne, hogy egyenesítse őket, -azok nem tévednek.
  • forrai
    #928
    A honlapomon levezettem az Univerzum viszkozitását, mint az árapály általános, mindenre kiterjedő megnyilvánulását.
    Univerzumunknak éppúgy van "árapálycsatolási tényezője" (F), mint bármely fekete lyuknak (porszemcsének) benne!
    Így a terében haladó bármely tömegtöltésű test, részecske ki van téve ennek az árapálynak. Nekem az lenne a furcsa, ha a szabadesés egyetemlegessége igaz lenne.

  • Bnum
    #927
    Akkor vegyük sorra (vissza felé):
    a) az objektumokra vonatkozóan semmit se tudok. Én kisbolygóknak gondolnám.
    b) a radioaktivitásra vonatkozó cikket olvastam. Nagyszerűen jelzi a tudomány jeles képviselőinek, hogy "még közel se tudnak mindent", bár a kétkedő hangokat nagyszerűen letudják hurrogni.
    c) "mérőeszköz híján ez nem lehetséges"
    Tehát meg kéne pontosan mérni a Nap gravitációjának az irányát.
    Eötvös inga? Nap körül keringő bolygók, szondák akármik.

    A Föld mellett elsuhanó űrobjektum gyorsulásában kimutattak pár mm eltérést az elméletihez képest.
    Kizárt dolog, hogy nem tűnt volna fel, hogy nem a Nap középpontja körül kering, ami kering.
    A Nap okozta árapály iránya nem tudom milyen pontossággal jelöli ki a Nap irányát.

    "Ez is időbeni eltérés, de a butuskáknak az időfaktor-változás nem jut eszükbe. Mint ahogyan a mesterséges ok sem. Pedig január közepe óta, mióta a mandorlákon keresztül megérkeztek a bányászok, lett volna mit kimérni."
    Ebbe kérek egy kis "hígítót", nem teljesen értem. :o)
  • Bnum
    #926
    "Ha iszugyira gondolsz..." és elég hosszan több fórumon se tudta bebizonyítani az igazát. Az adatkiértékelési módszere (később kiderült nem csak rá jellemző módon)
    a csaláshoz közelebb volt, mint tudományos igazoláshoz.
    Lényegében az elméletének nemmegfelelő mérési adatokat kihagyta a kísérlet értékeléséből.
    Így viszont bármit lehet "bizonyítani".

    "Egyszóval, én nem hiszek a mi világunk egyediségében.
    Sokkal színesebb a világmindenség."
    Erre vonatkozóan nem hangzott el ellenvélemény.

    "Miért állítod, hogy a vákuum biztosan létezik?"
    Tehát szerinted nem létezik olyan tér rész ahonnan hiányoznak az általunk ismert részecskék? Mert ezt hívják vákuumnak.
    A valóságban ezt az állapotot csak többé-kevésbé tudják közelíteni.

    "A vákuum pedig az a szőnyeg, ami alá minden, amiről még nem tudjuk hogy mi, büntetlenül besöpörhető."
    Inkább úgy fogalmaznék, hogy ami vákuumnak néz ki, az alól a szőnyeg alól, még sokminden kisöpörhető, amit jelenleg nem ismerünk.

  • forrai
    #925
    Nekem tetszik, hogy itt mindeddig senki nem avatkozott a dolgok menetébe.
    Leírom, amit gondolok, néha méltatlankodok, de az jól áll nekem.
    Rendjén valónak tartom ami történik. Eddig semmi olyan nem volt, hogy külső segítséget kértem volna.
  • forrai
    #924
    Következő definició - kérésem:
    "Mi a vákuum?"
  • forrai
    #923
    Iszugyi kisérletét elképzelhetőnek tartom, de másképpen magyarázom.
    Az ejtőkisérleteknél ugyanis megjelenhet az a tényező, ami az ekvipotenciális körpályákon (Eötvös inga, szputnyik, stb.)nem: és amilényegében ugyanaz, mint az árapály- energiadisszipáció.
    Vagyis egy belső ellenállás, ami fékezi a zuhanást, ugyanúgy, mint a külső, csak nem látható.
    Viszont a zuhanó testnek melegednie, gerjednie kell ekkor!
    Ezt iszugyi sajnos nem mérhette...Pedig lehet, hogy a fékeződő tömegek parányit melegedtek is!
    Egyébként ez történhet a fekete lyukba zuhanó részecskékkel is.
    (Fékezési sugárzás)
  • kipinil
    #922
    Index.hu ? Igen, ott történnek érdekes dolgok. Valószínűleg kecskékre bízták a káposztaföld őrzését. :)

    "biztos kitudtak volna mérni egy 2fokos eltérést"

    Mondom, mérőeszköz híján ez nem lehetséges. Szerintem.

    Egyébként lásd ezt a cikket:

    http://www.sg.hu/cikkek/76587/hogyan_befolyasolja_a_nap_a_foldi_radioaktiv_anyagokat

    Ez is időbeni eltérés, de a butuskáknak az időfaktor-változás nem jut eszükbe. Mint ahogyan a mesterséges ok sem. Pedig január közepe óta, mióta a mandorlákon keresztül megérkeztek a bányászok, lett volna mit kimérni.:

    http://beszelgetes.com/node/471

    Olvass utána előítéletek nélkül és meglepődsz!
  • forrai
    #921
    Én sem állitom, hogy a gravitáció végtelen sebességű.
    Pont olyan a sebessége, amilyen a mezőé, amiben terjedhet. Ez leginkább a fénysebesség, gondolom.
    A "fényatomok kompressziós tényezője" által meghatározva.
    A vákuum pedig az a szönyeg, ami alá minden, amiről még nem tudjuk hogy mi, büntetlenül besöpörhető.