Fénysebességű gravitáció
-
forrai #771 A betűk:
AP= árapály-potenciál m^2/s^2
k: szorzótényező- állandó és függő tagok, bonyolult, nem kell ide...)
G gravitációs állandó, 6,67 E-11
m: a keringő test tömege kg
R m a központi test sugara
r m a távolságuk
a = G*m/r^2
a' = R/r*a m/s^2
P=a*M gravitációs húzó erő a két középpont között
P'=a'*M gravitációs nyomó erő (mert a szélről a központi középpontja felé mutat.
M a központi test tömege
Pny=P'*F A nyíró erő
Maga az árapály csak nulla, vagy nagyon kicsi gyorsulást okoz.(egy év allatt a Hold 40 mm-t)
Mert az árapály nem elsősorban erő, hanem energia, és teljesítmény.
Legyen a modeled egy vasuti kocsi kereke, amelyhez két jópofa fékpofa szorul. Amelyekkel annyi teljesítményt tudsz átadni, amilyen olajat, vagy homokot szorsz a kerék, és a fékpofa közé.Ez az árapály-csatolási tényező: F=0<1
Vagyis a dinamikus árappálymodell egész más, mint a statikus, pedig ugyanaz. Csak a statikusnál a központi gömböt a húzóerők "huzzák szét", a dinamikusnál pedig a nyomóerők nyomják ugynúgy össze, plusz okozva egy nyiró erőt is, a forgása ellen.
Ezzel a központi égitest forgáslassulása könnyebben magyarázható, és szemléltethető, mint a "bugrokkal", amelyekhez a csillagászat kénytelen fordulni, hogy ugyanazt megmagyarázza.
Kétféle szemlélet ez, de az utóbbi általánosíthatóbb!