1080
Fénysebességű gravitáció
  • Albertus
    #680
    Kedves Forrai!
    Igen, Géza barátom, Vértes Géza, a Gézoo. Érdekes módon van vele az életünknek néhány hasonló sarokköve. Mindketten már 9-10 évesen a végtelennel, a fénysebességű hatások terjedésével (is) foglalkoztunk.
    A téridő görbületet Einstein eredetileg csupán a léptékek sűrűség változásaira értette. Csak később, amikor a fogadtatásként a fiatal fizikusok többsége 4D görbületként "kattant rá" akkortól ő maga is ilyen értelemben kezdet róla fogalmazni.
    Ha nem lenne a függvényének szakadási helye az eseményhorizonton, akkor nem lenne sem esemény horizont, sem végtelen energiájú gravitációs mezeje.
    Azaz csupán azon múlik ez a képzet, hogy milyen modellel írjuk le.

    "A Schwarzschild-sugár, más néven gravitációs sugár minden tömeggel rendelkező testet jellemez, a tömeg alternatív mértékegysége. Egy test Schwarzschild-sugara az ugyanannyi teljes energiájú, gömbszimmetrikus fekete lyuk eseményhorizontjának a sugara."

    Nos, ez matematikailag lehet így. Fizikai tartalma majd akkor lesz, ha lesz ilyen értelmű mérési eredmény. Addig pedig tartsuk annak ami: egy feltételezés.

    A végtelenre pedig ott a véges, mint ellentét. Mit tennél a véges határán?

    Kiülnél a szélére és lelógatnád a lábadat? Hova? A semmibe ami a véges határán van?

    Vagy helyette valóban végtelennek tekintenéd a végtelent?

    Vagy éppen lefelé.. Vegyed az 1/1 hányadost és a nevezőhöz adj hozzá egyet.. majd ismét, ismét.. ismét..
    Közben pedig adj hozzá fizikai értelmet Achilleusz és a teknős esetének mintájára. A véges távolságot végtelen számú lépéssel közelíteni.

    Egyszer csak ráérzel a végtelen érzésére, aztán a fogalmának tartalmára is.
  • forrai
    #679
    Egyébként Roche nem helyesen állapította meg a bolygó-romboló határt, hogy az a sugárnak a 2-2,5 szerese.
    A romboló határ ugyanis az USP helyzetétől is függ! Mert ott van a maximális romboló hatás, ahol az égitest részeire ható eredő gyorsulások iránya ellentétes.
    Az pedig az USP pályán van.
    Ezért szakadt szét a Phobos'Deimos kishold még akkor, amikor a Roche pályától még messze-messze volt (17-18000 km), és nem szakad szét a Phobos, amikor szinte már rajta van!
    Ezért van a Szaturnusz gyűrűin egy üres sáv (Cassini rés) éppen az USP-jén, és ezért nem lesz található élő bolygó egyetlen csillag USP-je közelében.
    Ugyanakkor találhatók kisbolygók a Jupiter Roche pályájánál sokkal közelebb is, kutya a bajuk, és danolva zuhannak belé!
    Akkor most kinek van igaza, nekem, vagy a Rochenak?

  • forrai
    #678
    Csak az a baj, hogy nemcsak GI/EM, hanem más töltet bázisú univerzumok is vannak, itt is, és mindenütt!
    Akkor ki az a hős, aki azt meri állítani, hogy a Megismerhetetlen- NINCS?
    Mert hogy minden megismerhető? (Teremtés=alkotás)
    - Ha alkotója nem volt
    - Ha alkotójának szándéka ismeretlen
    - Ha az alkotást folyamata sem ismert
    - Ha tulajdonságai sincsenek
    - Ha nem szétválasztható, mértékkel nem mérhető?
    - Ha névvel nem nevezhető?
    - Ha rendeltetése ismeretlen?
    Ilyen talán csak egy van! De azt nem tudom megnevezni se.

    Most várom jó pozitivista sódert válaszul...de nem így van!....stb.

    Michelangelo azonban ezt a problémát láthatólag Leonardó arcmásával oldotta meg.
    Mint Nagy Sándor a gordiuszi csomót. És lám, máig ez a probléma meg is szünt!?
    Ilyenek a mi problémáinmk is.
    Megszünnek, ha abbahagyjuk.
    Mára abba is hagyom.
  • forrai
    #677
    Igazából pedig tudjuk, hogy milyen egy fekete lyuk belül.
    Mert pontosan olyan, mint a mi univerzumunk, csak más léptékben.
    Az univerzumok tudata bizonyára minden léptékükben azonos. Olyan, mint egy fraktál, de persze eltérő is.
    Például a fénysebesség az univerzum sűrűségétől fordítottan függ, és hasonlóan a gravállandója is- csak belül.
    Kivül pedig olyan, mint a külső univerzumé.
    (A képletet hozzá ismertettem már).
    Egyébként rengeteget dolgoztam itt, másokhoz képest.
    Elégedett vagyok magammal.
    Önelégült azaz.
  • forrai
    #676
    Végre van valami, amiről beszélhetünk.
    Ez önmagába is jó.
    Géza= Gézoo? Mert ővele már találkoztam fórumon.

    1. Mi az ábrázolómódbeli ok?
    Engem annyit szidnak a nem megfelelő kifejezésdmódért, hogy átvettem az eseményhorizont megnevezést. Miért ne hívjam úgy, ha az valamiféle zárást jelent?
    Vagy hívjam másképpen? Szoktam fényzárt univerzumnak hívni.
    2. Valóban áll is!
    Mégpedig a SCHWARZSCHILD sugár, ami érvényes a teljes univerzumra, és azon belül annak fekete lyukaira is. Ebből a képletből következik, hogy egy zárt univerzum nem lehet homogén sűrűségű, még a fekete lyuk se, hanem különböző sűrűségű térrészek, űr, és még sűrűbb fekete lyukakból kell, hogy álljon.
    Azonban bocsáss meg, de a gravitáció kijön a fényzáron, mert különben a fekete lyuk elkószálna anélkül, hopgy mi akár megpillanthatnánk!
    Hiszen a bezáródó tömeg gravitációja megmarad! Vagy nem? Akkor az hogy jön ki belőle?
    No jó, egy picit hadd változzon a tömege is! Majd valamit kitalálok arra is, hisz van fantáziám. És végső menedékként nekem is ott van a vákuum, ahogy a fizikusoknak, vagy a gázszolgáltatóknál is a ""végső menedékes"!
    3. A végtelenig?
    Gondolkozz el a Megismerhetőségen.
    Az a dolog, amit megismerhetünk, zárt kell, hogy legyen, pontosabban körülhatárolható.
    Ilyen a mi univerzumunk is.
    De bármit is próbálsz kitalálni, egyszer muszáj találkozzál a MEGISMERHETETLENSÉGGEL is, vagyis pld. a végtelennel.
    Ha a Géza modellje nem ilyen, és a határán nem ásit valahol a végtelen, akkor kapásból is nehezen hiszem.
    Hiszen az még a Big Bang modellben is helyett kapott , mint szingularitás! Keressük a másodperc ilyen olyan töredékét!
    Hát én inkább olyant keresek, ami megtalálható.
    Az pedig mindig körülhatárolható.
    Azért küldhetsz egy linket a gézoo féle modellről, hisz még nem ismerem.
  • Albertus
    #675
    Kedves Forrai!

    Igazából nem tudjuk, hogy milyen lenne egy fekete lyuk ha más metrikát, más modellt alkalmaznánk rá.
    Ezért én inkább azt javaslom, hogy nézd meg Géza barátom új térábrázolási elveit.
    Az ő verziójában, a fekete lyukra egészen más törvények érvényesek mint az áltrelben. Se esemény horizont, se más trükkös valószínűség függvényes kiugrabugrálás.

    Egyszerűen gravitációs időlassulás okozta frekvencia csökkenés van. Amitől a hozzánk érkező fotonáram időegységre eső sűrűségének csökkenése tolja el a frekvenciákat a gravitáció felé.


  • Albertus
    #674
    Kedves Forrai!

    "A bezáró hatás, ahogyan a fekete lyukak esetében is, termodinamikai jellegű."
    Ezzel nem tudok egyetérteni. Miután ábrázoló módbeli oka van.

    "Ugyanígy a gravitáció is átmegy az eseményhorizonton, mert monovalens sugárzás, amely a végtelenig terjedhet, szemben a bivalenssel, amely képes önmagában záródni. (fényatom)."

    Nos, ezt sem bizonyítja semmi sem. Sőt! Azt sem, hogy egyáltalán lenne-e létező esemény horizont. Mindez csupán az áltrel egyik következtetése.

    Egyébként sem érinti a kérdés lényegét. Bármi lehetne a "bezáró" hatás, annak állnia kellene egy adott sugáron az egész univerzumhoz viszonyítva.
    Mert fénysebességű hatásként a monoton növekvő távolságával végtelen távolságra terjesztené ki az univerzum határolását.

    A posztoló hatásnak pedig oda kellene jutnia valahogy..
    A probléma csak az, hogy sok-sok milliárd év kell a fénynek az univerzum átszeléséhez, ezzel minden hatásnak úgy szintén ennyi vagy több idő kell.
    És tetejében mint említetted, a határoló hatás sem határolná az összes energia kisugárzást.. azaz csak félig lenne zárt, ha létezne záró hatás..

    Ezért a paradoxon áll. Nem lehet határolni az univerzumot.



  • forrai
    #673
    Idézem:
    "Az árapály-erők hatására a hold keringése kötött, vagyis a Phobosz mindig ugyanazt az oldalát fordítja a bolygó felé (ahogy a Föld Holdja is). Ugyanezek az erők állandóan fékezik a Phobosz mozgását, így a Marstól való távolsága egyre csökken. Mintegy százmillió év múlva a hold a bolygó felszínére ZUHAN, ám előtte darabokra törik, ami a Mars körül egy gyűrűt fog létrehozni."
    Csak jelzem, a "zuhanást" itt is pontosan abban az értelemben használják, amiben én használtam.
    Így uwu, a megjegyzésed csak kötözködés.
    Maga a Phobos, és a Deimos egyébként egy már egyszer kettétört kis hold (Phobos'Deimos) részei.
    Egyébként a Phobos már jelenleg is a Roche határon vagy, de nem látszik, hogy széttörne!
    Mert a Phobos'Deimos kishold az USP határon tört ketté, és pusztitott el mindent a Marson.
    Kb 17000-18000 km volt akkor az USP távolsága.
    UWU
    Én megértelek téged.
    Ha fizikus vagy, nem is érthetsz velem egyet.
    Sajnos, ez mindkettőnk baja.
    Meg mindenki másé is.
  • forrai
    #672
    Oké
    Ebben igazad volt!
    Lehetne szebben is mondanom.
    De amikor így promt válaszolok, tényleg nem figyelek.

    Na és gondolkodtál már azon, mi lesz a szárnyalásomból, ha elfelejtem a vesszőt?
    Vagy segítsek ebben is?
    Megyk el.
  • uwu
    #671
    Én viszont szívesen írogatok.
    A pályamódosulásnak sok oka lehet. Ez a megfigyelés túl hosszútávú, és túl összetett. Nem cáfolja a gravitáviós potenciálról alkotott feltételezéseket. Minden mindenre hatással van. Más nagy tömegű égitestek, becsapódások mind mind sok milliárd év alatt módosítják a pályát. Egyébként ez a pályamódosulás akár milyen egyértelmű számodra, nem bizonyított, csak egy feltételezés.
  • forrai
    #670
    Kedves (vagy kedvetlen?) qetuol
    Láthatod mi van itt! Unalom a köbön! Azért írom néha, hogy nem jövök többé...
    De hát azért- itt is több, mint a semmi!
  • uwu
    #669
    Az lehet, hogy módosult a pályája, de te nem ezt írtad.
    Tudod, mikor az ember használja a szavakat, azt kell feltételeznie, hogy mások is ugyan ezt értik alatta mint amire gondol. Ez úgy lehet elérni, hogy a jelentésüknek megfelelően használjuk őket.

    Tényleg olyat akarsz játszani, hogy kéne a halandzsádból értelmes szöveget kreálni szavak kicserélésével?
  • forrai
    #668
    uwu! Nem szívesen válaszolok már neked, csak a baj, hogy mások nem szólítanak meg.
    Te -nyilvánvalóan provokálsz! Mert nincs olyan fizikus, aki ezt ne tudná, Te pedig egész biztosan fizikus vagy!

  • forrai
    #667
    A Hold szerintem 4,5 Mrd év alatt 300000-350000 km-t távolodott.
    A paleontológusok becslése szerint kevesebbet, de szintén sokat.
    Ám én méreteztem ezt!
    De Te hogy jösz ahhoz, hogy egy paleontológust, vagy geofizikust megcáfolj?
  • uwu
    #666
    Ez sem igaz.
    Van amikor közeledik. Ilyen pályája. Ellipszisnek hívják.
  • forrai
    #665
    A Hold kb. 300000-350000 km-t távolodott 4,5 Mrd év alatt.
    Ez az én becslésem.
    A paleontológiai becslés sokkal kissebb, de neked az is elég.
  • forrai
    #664
    Írd le százszor:
    "A Hold távolodik
    ....
    A Hold távolodik"
  • forrai
    #663
    uwu- a legnagyobb örömet okozod nekem, ami csak érhetne!
    Ha még biztos lehetnék abban is, hogy Te is képzett fizikus vagy, mint DronkZÉRÓ?
    Figyuzz- ne fokozd tovább az önbizalmam, mert abból tényleg baj lehet!
    Mert akkor szokott bekövetkezni, hogy valaki "szárnyalni" akar, de elfelejti feltenni az ékezetet!
    El tudod képzelni, mi történik akkor?
    Szerintem nem, hiszen látom, nincs fantáziád!
  • uwu
    #662
    Nem akarlak elkeseríteni, de a keringő testek folyamatosan zuhannak. Ha nem így lenne, érintő irányban letérnének a pályáról. A gravitáció tartja őket a pályájukon.
  • forrai
    #661
    Jáj, uwu, de fáj! Meg azért jó érzés is, valahol, legbelül!
    Létezik, hogy elértem, hogy az uwu se ért velem egyet?
  • uwu
    #660
    Jobb lenne ha nem a borzasztó tudatlanságra utaló kijelentéseidet, hanem inkább a halandzsáidat elemeznénk?
  • forrai
    #659
    A keringő test csak akkor zuhan (lassan) a központba, ha annak USP sugarán belül van.
    Egy másik központ körül keringő testtel viszont valóban ütközhet.
    Az azonos központ körül keringő tömegek pedig csak ferde, vagy elipszis pályán, vagy egyéb tényezők miatt ütközhetnek.
    Ezek a fő szabályok.
    A Föld messze túl van a Nap USP sugarán, hosszú ideig nem kell emiatt is aggódnotok. A Merkúr azonban nem olyan szerencsés, ő közel van.
    És a Napnak azon elvetélt gázbolygói, amelyek nemrég szakadtak ki belőle, hozzá közeli pályákon, azoktól se kell féljetek, mert szintén visszahullanak belé.
    Na már most- ez bármi fura, elég nagy tudomány.

  • uwu
    #658
    Na mi van? Nem tetszik ha előszedjük ordas ökörségeidet amiket leírtál?
  • uwu
    #657
    Nem csak az a baj, hogy nem úgy nézel ki.
    A tudósok tanult emberek, te meg nem:D
    Halandzsázni bárki tud. Nem értem miért gondolod, hogy több vagy a tudósoknál. Te semmit se tettél le az asztalra, ők viszont egy csomó eredményt mutattak fel amit nap mint nap használunk. A jóhangzású értelmetlen mondatok összefűzése tök haszontalan, csak arra jó, hogy az ilyen lopbisz féléket szórakoztasd.
  • forrai
    #656
    Bocsi- de ezekkel a hozzászólásaiddal több kárt okozol a tudománynak, mint én a kritikus észrevételeimmel.
    Őszintén, én csak javaslatot tehetek rá, de helyesebben tennéd, ha egy időre visszavonulnál merengeni.
  • uwu
    #655
    Szerintem hagyjad azokat az univerzumokat, amíg nem érted meg, hogy miért zuhan a keringő test, vagy mi a különbség az optikai sűrűség és a testsűrűség közt!
    Nézegetned kell még a középsulis fizika könyveket, ennyit tudok segíteni:D
  • forrai
    #654
    Hát tudod, Newtonnak csodás parókája volt, és ahogyan Einstein a nyelvét kinyujtotta, az utánozhatatlan!
    Nem - én feladom! Belőlem sohase lehet nagy tudós...
    Hisz nem is úgy nézek ki! Egy csajom még meg is mondta...
  • uwu
    #653
    Mire kéne válaszolni?
    Halandzsával nem lehet vitatkozni.
    Írjak én is értelmetlen szövegeket? Nevezzem el ellenérvnek?
    Ez csak a te perverziód, ne tukmáld rám!
  • forrai
    #652
    Őszintén szólva fájlalom, hogy még sehol nem olvastam de még utalást se arról, hogy milyen forgások, keringések léteznek, impulzusok vannak az Univerzumunkban, pontosabban hogy mi azok hatása kozmikus léptékben?

    Például mi határolja a BIG-BANG univerzumunkat, hogy az forog e, hogy forgásellipszis alakú e, mennyi a fordulatszáma, milyen kölcsönhatások vannak a burokja, és a részei között?
    Áthatol e a burkolatán a gravitáció? Ha nem miért nem? Ha igen, akkor hová, és minek?
    uwu felelj már végre, segíts rajtam!!!
    Bizonyára sok minden ismert ebből, majd egyikötők, talán uwu ír majd erről valamit.
  • uwu
    #651
    LOL "szakértők"
    A finnugor topikban megvezetett birkácskák tolonganak.
    Űbermensch, meg dákoromán elmélet helyett nekünk itt van most az őskárpáti. Csak erről van szó, semmi többről. A történelemhamisításnak nagy hagyománya van szélsőségesen nacionalista körökben. Szerinted miért pont a tudósok a főellenség? Nem inkább meggyőzni kéne őket, ha újdonságot talál valaki? Ha ez nem megy nyilván ők hazudnak mert gonoszak ugye?

    Ezzel szemben itt egy önjelölt zseni, akit sajnos senki nem ért meg:)
    Ő egyedül megoldott minden komoly fizikai problémát. Legalább is állítása szerint.
    Gyakorlatilag csak az elképzeléseit írja le, amit semmi se támaszt alá. Ezt a hiányt pedig halandzsával pótolja. A fizikában használatos szavakat sokszor helytelenül szövi a mondókájába. Ha véletlenül van értelme a magyarázatnak, akkor meg egy égbekiáltó ökörség.
  • forrai
    #650
    Ezért a kedves hozzászólásodért a jövőben "trinitro-qetuol"-nak tekintelek. :-)
  • forrai
    #649
    Kedves Albertus.
    Tekintsd a mi univerzumunkat pontosan olyannak, mint a Saggitárius "A" fekete lyukat a tejút közepén, csak egy másik léptékben.
    Képzeld, hogy a szülő univerzumunk intelligens lényei, akik lófejűek, kétségbe vannak esve, hogy összelapulhattunk, amikor a kollapszus történt!

    Na már most: a saggitárius "A"-nak ugye állítólag nőni kéne, hiszen mint rendes fekete lyuknak, mindent fel kéne, hogy faljon!
    Másfelől a tudós barátaim mégis hangosan rinyálnak, hogy "nem eszik", "nincs étvágya" meret nem nyel el semmit.
    Hát pesze hogy nem eszik, mivel az USP sugara 25 M km-re van tőle, ami azon belül volt, már mind felfalta, ami pedig azon túl, azt vadul távolítja!
    Hiszen 11 perc a forgásperiódusa! Borzalmasan aktív!
    Tudod Albertus, nem uwu miatt vagyok elkeseredve...
    Pedig néha zokogni van kedvem, milyen bárgyú az EMBER, vagy hogy talán le se mászott még a fáról?
    Ühüm...bühüm...
  • forrai
    #648
    Csak azért nem értesz a témához, mert azt ügyesen eltakarják.
    Tudod, hogy a régi geocentrikus világképben egy gömbalakú tekerentyüt csináltak, amellyel tudták modellezni a bolygók mozgását.
    Most pedig, a heliocentrikus világképben ez mindenkinek könnyen elképzelhető.
    Viszont munkanélküliekké váltak azok, akik ezeket a gömböket gyártották.
  • forrai
    #647
    Bocsás meg uwu, de lejáratod magad, ha nem válaszolsz a kérdésemre, csak kritizálód a válaszom.
    Tehát válaszolj:
    - Univerzumunk egyedüli,
    - Univerzumunk zárt, vagy nyitott?
    Enélkül csak egy provokátor, trollozó, képzetlen műbalhésnak tünsz, még nekem is.
    Mondom, így edzőpartneremnek se vagy jó.
  • lopbisz
    #646
    Egyébként legalább én bevallom, hogy nem értek ehhez a témához. Ellentétbe veled....
    okosnak próbálod mutatni magad mint minden topicnál vagy a finnugornál.. aztán tudjuk mit lett mindig a sorsod a szakértőkel szembe :D
    És jelenleg forrai meggyőzőbb mint az ellenkezők. Tessék tehát érvelésbe rágyúrni.
  • forrai
    #645
    Kedves Albertus
    (Ha már most odáig süllyedtem, hogy ilyen megszólítást írok- meddig süllyedhetek még? Mit szól majd a tanítóm, a hétfejű?) DDD
    A bezáró hatás, ahogyan a fekete lyukak esetében is, termodinamikai jellegű.
    Ez okozza a kollapszust, ami az univerzum építőelemeinek, a fényatomoknak a bezáródását jelenti (parányi univerzumként...).
    Olyan ez, mint ahogyan a szunyog, anyagi természetű lévén, nem megy át az ablaküvegen, a fény viszont igen.
    Ugyanígy a gravitáció is átmegy az eseményhorizonton, mert monovalens sugárzás, amely a végtelenig terjedhet, szemben a bivalenssel, amely képes önmagában záródni. (fényatom).
    Legalább is én így tudom elképzelni.
    Azonban a mi univerzumunk fényatomjai úgy tűnik, többnyire csak kétféle töltet, az elektromos (elektromágneses EM), és a tömegtöltés (gravinerciális: GI) periódikus cserélődéséből állnak.
    Az utóbbiról kell, hogy magyarázólag írjak, mert az elektromágneses analógiájára képzelhető.
    Ugyebár az elektromágneses hányad két egymásra merőleges, azonos ütemben csökkenő-növekvő vektorral képezhető, amelyek merőleges vektoriális szorzata adja az un. Poynting teljesítmény-sűrűség vektort. (A fény EM összetevője, eddig is ismert)
    Ugyanilyen a gravinerciális hányad is, amely pontosan ugyanúgy, a centripetális, és tömegvonzó vektorok vektoriális szorzatából képezhető.
    Végeredmény egy olyan részecske, amelynek pont akkora a tömegvonzása, mint a centrifugális kifelé gyorsulása (GI összetevő).
    Csakhogy ez a részecske periódikusan átalakul EM részecskévé, ami a fénysugárzás!
    A két Poynting -vektor részhányad összege pedig minden időpillanatban állandó!
    Vegyétek észre, hogy a fénysugárzás nálam értelmében elkülönül a fényatomtól!
    Mivel a fénysugárzás az a jelenség, amely a fényatomok által adódik tovább, pontosan, ahogyan a hang is. Erre vonatkozó adatokat már irtam itt.
    Fénynektehá pedig összességében a bi és multivalens sugárzásokat nevezem, amelyek legalább két töltés egymásrahatása által keletkezhetnek.
    Mint jeleztem, a mi univerzumunkra jellemzőek a tömeg, és elektromos töltések, amelyek ilyen fényt teremtenek (GI/EM) és ilyen kölcsönhatásokat fogadnak.
    Azonban bizonyára (sőt biztosan) léteznek másféle töltések is, amelyeknek alig van kölcsönhatása a mi világunk anyagával!
    Én ilyennek gondolom például a különféle neutrinókat (háromról tudok), amelyeket csak azért észlelhetünk (igen ritkán), mert nagyon ritkán előfordulnak a világunkban is.
    Szóval látnotok kell, hogy a Vákuum --Elektromágneses fényelmélet, és a belőle kinőtt Big-Bang világ, meglehetősen korlátozzák a tudatunkat, (Továbbá egy sötét jövő képet vetítenek, ami nem igaz.)
    Általuk kereshetjük a végtelenségig a sötét tömegeket, meg az étert, (ami drága játék okos felnőtteknek.)
  • lopbisz
    #644
    Hé te is itt vagy? Pedig már azt hittem, hogy egy hüllővel elmentél az uránoszra. A provokátor szolgátatésokért cserébe :DD
  • uwu
    #643
    Tetszik a halandzsa? Attól hogy nem érted, még nem tudományos:D

    Milyen logikai kapcsolatot vélsz felfedezni az alábbiak között?
    "a mi univerzumunk ZÁRT, mégpedig fényzárt, mert az az építőeleme.
    Márpedig ha zárt, akkor nem is lehet egyedül!
    Hanem egy másik Univerzum bezáródott része kell, hogy legyen"

    Mivel másabb az ha ezeket a kinyilatkoztatásokat mondjuk az ellenkezőjére változtatjuk? Javaslom próbáld ki!
    Segítek. Semmi különbség. Ugyanúgy halandzsa marad. Kijelentés kijelentés hátán logikai kapcsolat nélkül, helyenként rossz helyre illesztett szakszavakkal. Leír valami fantáziavilágot, és a magyarázat helyett jön a szakszavakból összeállított szöveg jelentés nélkül.

    Valószínűleg egy munkanélküli asztrológussal van dolgunk:)
    A horoszkópokba szoktak ilyesmiket írni. Jobb lett volna ha cipész a kaptafánál marad. Ezzel a szánalmas halandzsázással csak olyanokat lehet megtéveszteni akinek lövése sincs a témáról.
  • lopbisz
    #642
    Le a kalappal!
    A sok birka meg, hogy sír, köpni nyelni nem tudnak :DD öröm nézni.
  • forrai
    #641
    A logika legyőzte a filozófiát, az ma már nulla értékű.

    A honlapom címe: "Megismerhetetlen", egy még ott hiányzó, filozófiai jellegű "könyvemre" utal.
    Amely a "Tudatos Létezés filozófiája" feltételeit vizsgálja.
    Amely minden "pozitivista", (valójában öntelt és buta) felfogással szemben azt mondja, hogy a Tudatos Létezésnek kétféle eleme van:
    - Megismerhető,
    - Megismerhetetlen.
    Innen a topik címe (meg mert a "megismerhetetlen"-ben nincs ékezet)
    Bármely világkép, a BIG-BANG is elfogadja ezt (a szingularitásban), és én is el kell, hogy fogadjam!
    Csakhogy nem mindegy, hogyan?
    Ha mi az Univerzumunkat meg akarjuk ismerni, már pedig már kezdjük megismerni, akkor az nyilvánvalóan zárt, és nem végtelen!
    Mert hogyan ismerhetsz meg egy végtelen univerzumot? Honnan tudhatod, hogy a sugara 13,7 Mrd fényév, a tömege meg ~E+53 kg?
    Nem- a mi univerzumunk ZÁRT, mégpedig fényzárt, mert az az építőeleme.
    Márpedig ha zárt, akkor nem is lehet egyedül!
    Hanem egy másik Univerzum bezáródott része kell, hogy legyen. (sötét tömegek, és Olbers paradoxon...)
    És akkor ki tudja hány ilyen Univerzum kell, hogy még legyen, amelyek mindegyike: MEGISMERHETŐ!
    Azonban elkülönül egy fogalom: a VILÁGMINDENSÉG, amely mindezeket tartalmazza. És amely már nem megismerhető, MEGISMERHETETLEN!
    Mert még azt se tudhatjuk még róla, hogy zárt, vagy nyitott.
    Mindezt filozófiai szempontból tökéletesen leírja a bibliai fény teremtése, amely (ha a vallásos tartalmát nem tekintjük), tökéletes, és tömör megfogalmazása annak, hogy mi, és milyen a Tudatos Létezés MEGISMERHETŐ eleme:
    - Teremtő (alkotó) tudatú által (Isten, Ember),
    - Annak teremtő (alkotó) szándékából ("legyen")
    - A teremtés (alkotás) folyamatában létrejött ("lett")
    - Tulajdonsággal bíró ("látá, hogy az jó")
    - Szétválasztható ("szétválasztotta": különhatárolható, lásd univerzum)
    - Azonosítható ("nevezé")
    - Rendeltetéssel bíró ("és az este, és a reggel")

    Bármi, ami ezek mindegyikével nem rendelkezik, az részlegesen, vagy teljesen "Megismerhetetlen".
    Csodálatos, érett, tömör filozófiai definició ez! (Méltó arra, hogy ne értsétek meg!)
    Pedig ezeket a filozófiai elveket, sem a Big-Bang, sem a Little- Bang (az én kollapszus elméletem) sem tudja meghágni.
    Ami azt jelenti, hogy az emberiség az eltelt évezredek alatt sokat felejtett abból, amit "valakik" már jól tudtak.
    Ami azt is jelenti, hogy marhaság egy egyedül álló, singli, nyitott BIG-BANG univerzumról beszélni.
    A Little Bang Univerzum azonban azt állítja, hogy a mi univerzumunk egy fényzárt része egy másik univerzumnak, s ezáltal teljességgel megismerhető, sőt, körmönfont módon a "Szülő" univerzumja is!
    Ahogyan a mi univerzumunk fekete lyukai is részlegesen megismerhetők, hiszen azok is univerzumok!
    Mert ugyan szép az anyatermészet, de azért én is, meg ti is házakban lakunk, amelyek kellőképpen zártak.
    Így, mint a Tudatos Létezés megismerhető alanyai, pontosabban lehet kivetni rátok a füstadót is, (pedig talán egyedül abban nem volt kivetni való).