725
Csillagászat
-
gyalikukac #125 Én ugy tudom, hogy a SkyWatcher jobb. Pookie, amit belinkeltél szaturnuszt, az azért elég komoly muszerrel készult, felvétel nagy nagyítással. A 130 mm es tubus al maximum 260 x os az a nagyítás, ahol még nem esik szét a kép. De ez a maximális is csak a legjobb légköri viszonyoknál teljesul. Most jöttem, kint voltam észlelni, és megnéztem a stzaturnuszt is.
http://makszutov.hu/galeria.php?url=galeria_list.php&limit=-1
De hangsulyozom, hogy ezek fotok. Szval mielőtt megvennéd nézz bele néhány távcsőbe. Mert lehet, hogy elmegy a kedved az egésztől. (remélem nem) A második kép amit belinkeltél az az M27 (gyűrűs köd) Abból meg egy karikát fogsz látni és egy lyukat a közepén. szerintem ne hamarkodd el a távcsővásárlást. megkérdezhetem, hogy merre lax? Csak az ég miatt. A 90/900 as inkább bolygózásra való. De az alá sztem kevés az Eq2. Nekem a 130/650 alatt van eq2. Ha nagyot nagyítok remeg elég rendesen. De engem nem zavar. Nem szoktam nagyot nagyítani mert inkabb melyegezek. Oda meg kis nagyítás kell. Nagy nagyítas a bolygokhoz, hold, kettős csillagoknal. -
Petko #124 hát talán a celestron 130/650 es newtont mondanám ezek közül, az talán egy kicsit masszívabb, jobb minőségű mint a skywatcher, de én se probálgattam még sok távcsövet hogy biztosra mondjam -
#123
Köszi a választ Petko!
Bolygózásra és mélyegezésre használnám inkább, képek nem izgatnak, találok a neten szépeket. És akkor még a távcsövekre kérnék tanácsot, a 130/650 és a belinkeltek közül akkor melyik érné meg mélyegezésre és bolygózásra.
-
Petko #122 én is próbálok a csekély tapasztalatommal néhány választ adni:
- szerintem is a rövidebb tubusút vedd meg, az EQ2 es mechanika is még egy elég rozoga cucc, jobb ha minél könnyebb csövet raksz rá és fényerősebbet (feltéve ha mélyegezni akarsz, de gyenge mechanikával bolygózásnál is nehéz a részleteket megfigyelni, max a holdat lehet jól)
- a kép színes lesz ha belenézel (pl. egy köd esetén), de nem fog szivárvány színeiben pompázni mint a hubble képeken, inkább pl. egybefüggően halvány kékes paca lesz stb. A szürők ahogy irtad asztrofotózáshoz lehetnek hasznosak, illetve bolygózáshoz.
- A fotózás sokkal gázosabb dolog, komoly fotózáshoz sajnos drága felszerelés kell, sokkal magasabb kategóriájú stabil álvány óragéppel, ami pontosan követi az objetumot akár 10 perces expozición át, általában egy olcsóbb dslr fényképező kell, kompakt nem javasolt. Amúgy viszont ha van komoly felszerelés, azzal utólagos képfeldolgozással tényleg lehetnek olyan színpompás csodaképek amiket a hubble csinál (persze nem olyan nagyításban)
- Amiket képeket belinkeltél olyat ezzel a felszereléssel biztos nem fogsz csinálni... az már egy nagyon komoly nagyítás a szaturnuszra (legalább is 130/650 vagy 130/900 as newtonnal), (meg egy planetáris köd) valószinűleg kamerás-számítógépes rendszerrel
Viszont a fekete fehérség az nem szükségszerű, lehet színesen is jó képeket csinálni (szűrőkkel utólagosan összedolgozva több expoziciót), csak aki azt csinálta nem erre helyezte a hangsúlyt.
Amiket meg belinkeltél mind szépek, de a kérdés az inkább hogy mit akarsz látni vagy csinálni illetve egyéb szempontok (mobilitás/tisztántartás/kényelmes belenézés), mert szokták mondani hogy a lencsés inkább bolygózásra való, a newton inkább mélyegezésre, a makszutov meg fotózásra (illetve ez drágább árfekvésnél már egyáltalán nem egyértelmű) -
#121
Köszi, így már azért többet tudok a távcsövekről.
Szerencsére van lehetőségem Pesttől messze egy kis faluban használni majd.
A szűrőkkel sem lehet színes képet látni vagy azok a kép készítéséhez valók? Egy átlagos digitális fényképezővel lehet rendes képet csinálni?
Ehhez hasonló képet lehet látni majd? ->
Kép1
kép2
Ez a fekete fehér paca egy kicsit elrémisztett, de gondolom így is megéri. Csináltál már képet? Kíváncsi lennék, hogy pontosan milyen képet lehet látni vele.
A 130/650-esen kívül ezek milyenek?
SkyWatcher 90/900 refraktor vagy AstroMaster 130EQ Newton vagy SkyWatcher TravelMax 90
Ebben az árkategóriában a legjobbat szeretném megvenni.
Köszi.
-
gyalikukac #120 Pookie!
Azt tanácsolom, hogy a 130/650-est vedd! Nekem is ilyen van, és volt alkalmam összehasonlitani a 900-as al. ez nem igaz, hogy csak a fokusztavolsag a különbség. HA EQ2 mechanikan fogod tartani akkor is jobb a 650 es mert röv9debb tubus, nem remeg annyira. A 650 es fényerősebb (f5) ezáltal jobb mélyegezni. Akit ismerek amatőrcsillagászt, mindenki a 650-est javasolta. www.makszutov.hu Keresd fel Szarka Leventét, vagy írj a fórumukba, és ott adnak tanácsot távcsővásárlással kapcsolatban. Az is nagyon fontos, talán a legfontosabb, hogy honnan akarod hazsnálni. Ha pestről akkor felejtsd is el az egészet. Mármint galaxisokat, halvány ködöket Budapestről soha nem fogsz látni. Ott túl nagy a fényszennyezés. Onnnan csak a hold, bolygók mutatnak szépen. Ha viszont jó falusi eged van, messze budapestől, akkor szerencsés vagy. Ott nicns akkora fényszennyezés ezáltal sokkal többet látsz az égbolt csodáiból. Ha van időd és lehetőséged, menj el a POlaris csillagvizsgálóba, ott van távcsöves bemutatás. Bár mivel Budán van, bolygókat, hold meg néhány ynilthalmazon kivul nem fogsz többet látni. Szerintem ne hamarkdod el a távcsővásárlást. Ha inkább bolygózni,meg holdazni akarsz akkor hosszab fókuszu távcsövet vegyél. Azok jobbak bolygozni. Ha viszont jo falusi vagy messze pestől lax, akkor érdemes minél fényerősebb távcsövet venni. Ez esetben a 130/650-es ideális válSZTÁS. Azt még el kell mondnai, hogy soha nem fogasz látni, és senki em lát a távcsőben olyat mint amit a képeken látsz. Távcsőben nem látsz színeset, és sztem mielott megvenned nezz bele mas tavcsovwekbe, hogy majd ne okozzon csalodast esetleg a kis halvány "paca". Mert sajnos sokan azt hiszik, hogy belenéznek és majd olyat látnak amit a képeken. Azok hosszu expozicios felvétellel készultek. A szemunk nem olyan erzekeny, ezert nem latjuk olyannak. Bocs a sok helyesirasi hibaert, siettem a gépeléssel.
Sok szerencset! -
#119
Mind kettőn jártam már, köszi.
Szerintem maradok akkor 130/900-nál. -
Rumcájsz61 #118 http://www.tavcso.hu/
http://www.makszutov.hu/index.php
Ez a kettő van tulajdonképpen. Sok távcső van mindkét helyen és szivesen segítenek. -
#117
Én is arra gondoltam. Köszi.
Tudsz ajánlani honlapot ahol több távcső van? -
Rumcájsz61 #116 Bocs nem 13/900, hanem 130/900:) -
Rumcájsz61 #115 Helló. Nekem 130/820-asom van, Csatlós féle cső. Nagyon jó. Szerintem a 13/900-ast vedd meg, mert adnak hozzá kétszerzőt is, ami nem elhanyagolható és még ráadásul valamivel olcsóbb is ha jól láttam. A fókusztávolságok között nincs nagy külömbség, tehát nem sok jelentősége van egy kezdőnek, hogy mélyegezni akar, vagy kettősözni, vagy bolygózni. -
#114
Helló, venni szeretnék majd egy távcsövet, kettőt találtam ami árban még jó lenne. Az lenne a kérdésem, hogy melyiket válasszam.
Az egyik:
SkyWatcher 130/650
A másik:SkyWatcher 130/900 -
blackgamer #113 WorldWide Telescope-ról van egy cikk a szeptemberi PC Worldben (ha érdekel valakit) -
#112
Egy kis alkohol mindent megold:) -
#111
Egyébként a Mars épp távolodik tőlünk.
Szal miért lenne nagyobb? :D -
#110
Semekkora...
Már megint mi a szart hallottatok? :D
Tavaly is volt vmi amikor sok aberrált terjesztette h. akkora lesz, mint a hold.
Különben is, elég közel van a naphoz...
A jupiter viszont elég szép mostanában. -
#109
Részleges holdfogyatkozás volt.
Amúgy ez az augusztus 27-i mars dolog mennyire lesz látványos? Úgy értem szabad szemmel milyen mértékű külömbség lesz érzékelhető az átlagos Mars bolygó látképéhez képest? Ezt tudja valaki? -
blackgamer #108 most valami Holdfogyatkozás volt az éjjel? -
#107
ja:/ -
#106
;) én évekig foglalkoztam azzal, h tizedmásodpercre mértem, mikor fed el a Hold egy-egy csillagot a pályáján haladva (ez az okkultációs észlelés) - na, ott milyen szívás, amikor hajnali háromkor, néhány másodperccel a fedés ideje előtt kúszik be egy vaskos felhő a Hold elé - és maradsz le arról a tizedmásodpercről, amiért egész éjjel fenn kukorékoltál... :P -
#105
:D
A felhő az felhő.
Köcsög mind:) -
Garga Pitic #104 Uff, a te meteorrajos felhőidre én a napfogyatkozós felhőket válaszoltam.
Késő van :)
Mindegy. Legalább a felhők létezéséről vannak megfigyeléseink :) -
#103
Szar az élet:D -
Garga Pitic #102 Készültem állvánnyal és (turista)távcsővel, hogy melóhelyen majd kivetítem.
Amivel nem számoltam, az a nyithatónak vélt nagy ablak nyithatatlansága.
Nem baj, ott a sok kis bukóablak, egyiket lenyitom, állványt a vízszintes ablaktáblára, kikötözöm lezuhanás ellen, távcső majdnem teljesen kint a szédítő mélység fölött, árnyékvetőt eszkábálok.
Király, mondom, megvagyok!
Aztán mégsem. A kis bukóablak tényleg kicsi, az ernyő és a szemlencse távolsága kb 15cm, a Nap korongja kb kétforintos méretű, és az idő 11:30!
Ott egye a fene, fényképnek már nincs sok értelme, a papír rostjait minek fotózzam.
Lányok felsorakoztak, nézték, csodálkoztak, de ügyi vagy, aztán a maximális fedés után nem sokkal befelhősödött az ég. Eleinte szépen látszottak a beúszó felhők, aztán csak egy kontraszt nélküli paca maradt.
Bakker. Felhős volt az ég :)
Irodaház nem obszervatórium és a boborjánkodás nem észlelés :) -
#101
Bakker. Felhős volt az ég. -
#100
Végre valami jó hír!:) -
kocsisgabor9999 #99 A Nature július 17-i számában John F. Mustard (Brown University) és munkatársai arról számolnak be, hogy a Mars ősi fennsíkjain agyagos volt a talaj, ami csak víz jelenlétében alakulhatott ki. A későbbi száraz időszakban a vulkanikus tevékenység az agyagos rétegeket eltemette ugyan, de a még későbbi becsapódások kráterei ezernyi helyen újra a felszínre hozták ezeket. A tanulmány alapjául szolgáló adatokat főként az MRO spektrométere (CRISM), valamint egyéb műszerei szolgáltatták.
Scott Murchie, a John Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának kutatója szerint az eredményekben az a meglepő, hogy mennyire hosszan tartó volt a vizes időszak, valamint hogy mennyire változatosak voltak a vizes területek a Marson.
Az agyagszerű ásványok (filloszilikátok) a víz és kőzet korai, a 4,6-3,8 milliárd évvel ezelőtti időszakban történt kölcsönhatásáról árulkodnak. Ebben az időben a Föld, a Hold és a Mars üstökösök és aszteroidák heves bombázásának volt kitéve. Az ilyen korú kőzeteket a Földön a tektonikus mozgások már régen elpusztították; a Holdon ugyan még megtalálhatók, de ott sosem léptek érintkezésbe vízzel.
A Mars ősi kérgében található ásványok vizes közegek tömkelegéről árulkodnak. A legtöbb helyen a kőzetet kis mértékben változtatta meg a folyékony víz, de több helyen van olyan mértékű elváltozás, amihez nagy mennyiségű vízre volt szükség. Ezen jelek alapján tucatnyi leszállóhelyet lehet kijelölni a későbbi missziók számára, ahol érdemes lehet valamilyen életforma után kutatni.
Egy másik kutatás - amelyet a Nature Geosciences június 2-i számában publikáltak - arról számol be, hogy vizes körülmények a Marson hosszú ideig jelen voltak. Az agyag kialakulása utáni időszakban egy folyó csatornarendszere mosta ki a talajt, és hordta abba a deltába, ahol egy krátertóba torkollott. "A tó fenekén található lerakódások eloszlásából arra következtetünk, hogy az állóvíznek évezredekig léteznie kellett" - mondta Bethany Ehlmann, aki a Jezero-krátert tanulmányozó csapat vezetője. "Az agyagos talaj nagyon jól elzárja és megőrzi a szerves anyagokat, ezért ha valaha létezett élet ebben a régióban, akkor az erre utaló jelek a deltában jó eséllyel megtalálhatóak lesznek."
:) -
#98
Nézi valaki az Aquaridák belépését? -
#97
nemtom ide írhatom-e de én szivesen megnézném mivan a fekete lyuk után -
EagleeyE #96 Értem, köszönöm a választ! -
Petko #95 teljesen normális, minden csillagnál (ami fényes) amikor a horizont közelében van a léggkör miatt villódzónak érződik, és amikor a légkör kifejezetten turbulens akkor mégjobban -
EagleeyE #94 Sry a linkek lemaradtak...
http://img74.imageshack.us/my.php?image=dscf2419jr3.jpg
http://img384.imageshack.us/my.php?image=dscf2415tg8.jpg
-
EagleeyE #93 Szevasztok!
Így hajnali 2 körül kinéztem az ablakon és láttam valami érdekeset, egy hozzáértő véleményére lennék kíváncsi.
Nézelődtem kelet felé és láttam egy csillagot, ami a látható fény teljes tartományában villogott. Le is fotóztam, mellé egy "normális" csillagot, ami kékesfehéren világított folyamatosan. Itt vannak a képek, elmosottak, mert nincs állványom, de a villogónál szépen látszanak a színátmenetek.
![]()
![]()
Többet is fotóztam, de 20-30 csillag közül ez volt az egyetlen, amelyik ezt az "anomáliát" mutatta.
Ez milyen égitest lehet? vagy ez teljesen normális, csak én képzelek be dolgokat félálomban :D
Még1x bocs a minőségért, elég spontán jött az ötlet -
blackgamer #92 fotózás talán tényleg túllő a célon, még alszok jópárat a dologra, köszi a hozzászólásokat -
Petko #91 Jusztírozástól nem kell férni, nem egy bonyolult dolog...
Tisztítástól viszont annál inkább. Ha valaki házilag próbálja a tükrét mosni, lehet többet árt vele mint használ, szóval általában nem is tisztítják. Az okulárt azt viszont lehet tisztogatni mert könnyen összezsírozódik ha az ember kézzel megfoja a külső lencsetagot, vagy túlságosan odaszorítja a szemét.
Viszont az asztrofotózáshoz garantáltan nem elég 50 rongy, ahhoz sokkal drágább cucc kell. És főként a mechanika a döntő, atomstabil kell, pontos óraművel, de természetesen ezzel összefüggésben valami béna csövet se érdemes akkor már rárakni. Asztofotózáshoz inkább fényerősebb, kissebb fókuszú, minél nagyobb tükörátmérőjű távcsöveket használnak kis nagyítás mellett, hogy még a baromijó mechanika ellenére is minél kissebb ideig kelljen csak exponálni. Ezért közkedvelt asztrofotós távcsövek a Makszutovok. (De a nagyok drágák mint a dög, szóval nekem egyenlőre csak az álmom egy ilyen) -
#90
A Mizser Attila féle Észlelő amatőrcsillagász kézikönyvét lenne érdemes előszedned!
Fotózáshoz: kell egy ekvatoriális szerelésű állvány is, hacsak nem csíkhúzós felvételeket akarsz gyártani. Ennek feltétele még egy óragép is, ami erre az állványzatra elhelyezett távcsövedet úgy mozgatja, hogy a Föld forgását "ellensúlyozza", azaz a látómezőben pontosan minden ugyanaz maradjon.
A hagyományos, analóg fényképezést én első körben nem javaslom, érdemesebb CCD-ket használni - mert macerás a nyersanyagot előhívatni, nagyíttatni, stb, stb, hogy a helyes expozícióról ne is beszéljünk!!!
Digitális fotót meg annyit gyártasz, amennyit akarsz és rögtön látod az eredményt.
Jó tudni: refraktorok (lencsés távcsövek) ugyanolyan átmérőnél jelentősen drágábbak, mint a reflektorok (tükrös távcsövek) és ez a 8-10-15-20cm átmérők felé haladva hihetetlen árkülönbséget jelent!
A lencsés távcsövek mindig rendelkeznek egy kis színi hibával, mert a lencsetagokon áthaladó fény összetevőire bomlik. Ezek a különböző színű képek más és más helyekre fókuszálódnak - érdemes talán három színszűrőn át képet készíteni és később digitálisan összerakni egy képet belőle tökéletes színvisszaadással.
Arról ne is beszéljünk, hogy a lencsés távcsövek java része az emberi szem színérzékenységéhez van igazítva (ott ad "éles képet"), míg a fotózáshoz használt nyersanyagok nem feltétlenül.
A tükrös műszerek rövidebbek és sokszor kisebb a tömegük! Ez azért fontos, mert a fotózás során halvány objektumokat kell megörökíteni. Ez azt jelenti, hogy HOSSZAN kell exponálni! Ez pedig azt, hogy el kell húzni a sunyiba vidékre, a hegyekbe, stb..., de mindenesetre fényszennyezés mentes helyre, ha nem akarod a lámpák narancs vagy zöldes fényeit is megörökíteni minden egyes képeden! Tehát ki kell mozdulni és akkor jobb a rövidebb, kisebb tömegű műszer.
Azt is el kell dönteni, mit akarsz fotózni: Napot, Holdat, bolygókat, mély eget, üstökösöket, meteorokat, stb... Mindegyik más műszert és más fotótechnikát igényel.
Úgy első körben ennyi...
Ha ezeket tisztáztad magadban, akkor lehet beszélni az előző üzenetedben emlegetett igen fontos dologról: az árról is! :P -
#89
Minden rosszindulat nélkül: Ha veszek egy 15 millás verdát, milyen kerekseggű feszescsöcsű tizennyolcéves bukszákra számíthatok?
-
blackgamer #88 olvasom A távcső világa című könyvet és kezdem értegetni a távcső működését, pár paraméterét
meg a neten is találtam anyagot, csak kicsit belefáradtam
sok éve belenéztem egy távcsőbe, asszem refraktor volt és a Marsot mutatták vele
na az nekem nagy csalódás volt mert csak egy apró vöröses pöttyöt láttam
mindenképpen szeretnék fotózni, szép galaxisokat és ködöket
találtam képeket a neten, ez például 200 mm Newton távcsővel készült elvileg, vagy ez a galaxis
valami ilyesmikre vágyom, nem tudom ez mennyire elérhető
tisztítással és jusztírozással kapcsolatban se tudom hogy mennyire kell félni tőle
szemüvegesként tudom hogy naponta kell szemüveget tisztítani mert gyorsan dzsuválódik, fényképező dettó, távcsőnél ez mennyire van így? -
Petko #87 erre így elég nehéz válaszolni... ad1 az 50eFt nem egy igazán termékspecifikus jellemző, a fókusztávolság és az átmérő, fényerő lenne amiről többet tudnánk mondani (50e frt ért pl. a szomszédod eladhat valami elég kemény 300-as távcsövet is neked, vagy vehetsz áruházban valami nagyon gyenge 70mm es et is)
ad2 a látvány fogalma az eléggé szubjektív fogalom, nem tudom hogy te mire számítanál konkrétan vagy mit vársz el.. a termékparaméterekből azt meg lehet mondani hogy milyen fényes objetkumokat tudsz még maximum látni vele, vagy bolygózás esetén milyen részletet tudsz kivenni (neadj isten mélyűr objektumok esetén olyat is szoktak mondani hogy ezzel és azzal a távcsővel már ennek és annak a galaxisnak kivehetők a spirálkarjai stb.)
de ha nagyon egyszerű szinte hasznavehetetlen választ akarsz, akkor: - kb olyan 8 9 es magnitudóig lehet objektumokat kivenni egy kezdő távcsővel, épp arra elég hogy az ember elkezdjen ismerkedni a területtel és némi gyakorlatra tegyen szert -
blackgamer #86 ha veszek egy 50 ezer ft körüli Newton távcsövet, kb. milyen látványra számíthatok?
