15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
Prof William #12262 Azért ne felejtsük el hogy 41 ben még lazán úgy tűnt hogy még pár hónap, maximum egy év és Hitler lazán megnyeri a háborút. Az is nyomást gyakorolt a vezetésre hogy minél hamarabb a győztes oldalra álljanak. -
#12261
Köszönöm a választ. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#12260
A tüzérségest megnéztem, nagyon sok a tárgyi és tényszerűség. Pár példa:
...másrészt képesek voltak aknavetőhöz hasonlóan magas emelkedési szöggel is lőni, ami nagyon pontos tüzelést tett lehetővé...
Szóval a magas szögtartományban való tüzelés = pontos tüzelés?
Ez abszolút marhaság.
...A német tüzérek gránátjaikat az ellenség felett robbantották, ugyanis a levegőben robbanó gránátok többször nagyobb területet fedtek le, és a lövészárkokban és lövészgödrökben megbúvó ellenséges csapatok ellen is hatékonyak voltak.
Az első világháborútól kezdve használt minden fél ilyen gránátot...
Ha nem tudták a célt légi gyújtással megsemmisíteni, akkor csapódó gyújtót alkalmaztak.
Ez nem így működött. A célponttól függött, milyen gyújtót használtak. Páncélozott járművek ellen, erősítések ellen, "kemény célpontok" ellen csapódó gyújtó volt a bevett, értelemszerűen. Mozgó gyalogság ellen a repeszhatás volt a fontosabb.
Az egyik, hogy a rakétaindítókat olcsóbb volt előállítani, mint a csöves tüzérséget. A rakétaindítókat harmad-huszad annyiba került előállítani, mint az azonos kaliberű tüzérségi lövegeket.
Ellenben a lövedékek ára nagyságrendileg azonos mértékben voltak drágábbak, tovább pedig a rakétatüzérség pontossága egy nagyságrenddel volt rosszabb a csöves tüzérségnél...
A pusztítás mellett a másik feladat, amire alkalmasak voltak a rakétavetős egységek, az az ellenség vakítása: mivel nagy területet tudtak rövid idő alatt beteríteni, ezért az ellenséges állások elvakítása is a fő feladataik közé tartozott.
Szerintem angolból próbált tükörfordítani, és nem tudott mit kezdeni a blind szóval. Ebben az értelmezésben ugyanis nem vakításról van szó, hanem arról, hogy ködgránátokkal árasszák el a célpontot, amely így elveszti a vizuális támaszát.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.26. 16:53:22 -
ManoNegra #12259 Ezek amiket az alábbi hozzászólásban felsoroltál nem voltak létező alternatívák, csupán XXI. századi képzelgések.
A hadba nem lépés talán még kivitelezhető lett volna, de a bécsi döntések után, amikor minden olyan Kisantantbeli ellenfelünk felsorakozott a németek mellett, akiktől területeket csatoltak vissza hozzánk, nem nagyon volt más választás. Azzal csak a megszállásunkat hoztuk volna előbbre, amiben a szlovák és román csapatokra méltán számíthatott a Harmadik Birodalom.
Utólag persze megérte volna, de az ugye nem sokat jelent.
Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2016.10.26. 16:32:23 -
_rudi #12258 Egyetértünk, a legnagyobb marhaság a "mi lett volna ha.." játék.
Viszont azt is fontos látni hogy a történések nem eleve elrendelt istencsapások, hanem mindig létező alternatívák közötti választások következményei.
Ebből a szempontból érdemes megnézni milyen alternatívák közül lehetett választani.
A 41-es hadba lépés szerintem tipikusan ilyen esemény volt. Volt alternatívája (pl.: szimplán nem hadba lépni) és érdekes megvizsgálni mi is motiválta az akkori döntéshozókat.
Egy esetleges más döntésből levezetett "mi lett volna ha.." - egyetértünk - marhaság.
-
#12257
És mi a véleményed a másik két részről, amit linkeltem? Valószínűleg egy ember írta mindhármat. -
#12256
Ezt pont akkora sci-fi, mint a kurucos írás. -
ManoNegra #12255 Na igen, utólag minden olyan egyszerű. -
forteg #12254 Fontos tranzit ország voltunk a németeknek. Egyszerűbb lett volna megszállni minket mint kerülgetni a semleges Magyarországot. A magyar hadvezetés nagyrésze amúgy is németpárti volt, szerintem még az is lehet, hogy megpuccsolták volna a semlegességet. -
#12253
A Wehrmacht tüzérségi egységei és offenzív tüzérségi taktikái
Erwin Rommel és a sivatagi harci taktikák
Nem tudom, mennyire hitelt érdemlőek a kuruc.info olvasói cikkei hadászat témában... nem véletlenül, csak "Olvasó" az adott cikkek szerzője. Jó lenne egy témaszakértő, de talán az álnév ellenére könnyen azonosítható lenne az ember, írásai alapján, aminek eredménye a karrierje vége lehetne.
(Sajnos nincs olyan egyéb platform, ahol pl. Szálasiról nyíltan lehetne beszélni, értekezni. A Pax Hungarica Mozgalom sem kap teret, pedig csak lelkes hazafiakból áll.) -
_rudi #12252 Miért? Semmi okuk nem volt rá.
41-ben nem ők hívtak minket a Szu.ba. Mi mentünk magunktól.
42-ben kértek először a magyar katonákat. Ezt a kérést szerintem még minden következmény nélkül el lehetett volna hárítani.
43-őszétől - Kurszk -után - lett volna érdekes a helyzet, de 44-késő tavasznál tovább (az oroszok kijutottak a Kárpátok előteréig) nem lehetett volna kihúzni. -
forteg #12251 A németek már 41-ben megszálltak volna minket. -
forteg #12250 Az már korábban eldőlt, hogy szovjet megszállás alá kerülünk, de ezt ha akarták volna sem tudták volna megakadályozni a szövetségesek. Nem volt elég erejük hozzá és a Földközi-tenger menti országok jobban érdekelték őket mint a "szárazföldi" országok.
Magyarán esélyünk sem volt... -
_rudi #12249 Persze, mondjuk az is egy megoldás lehetett volna ha 41-ben nem lépünk be a háborúba...
V.színű akkor 44-ben nem kellett volna törni a fejüket hogy lépjenek ki...
Ha már konteókat gyártunk én inkább arról meditálnék hogy meg tudtuk volna-e akadályozni - részben vagy egészben - a német megszállást 44 tavaszán. Tételezzük fel hogy:
- nem hagyunk 42 telén 120 ezer halottat a Donnál;
- Horthy nem akkora balf..sz mint amekkora volt, a hadsereg tisztikara - kevés kivételtől eltekintve - nem csupa áruló és szembe szállnak a németekkel;
- 44-ig a hadiipar úgy fejlődik és teljesít ahogy a valóságban volt (megkapjuk a német haditechnikát és licenszeket)
Nekem az a meglátásom hogy a véres harcok után a németek győztek volna, de kemény árat kellett volna fizetniük.
A végén ha Horthy repülőre pattant volna és elmegy Moszkvába, néhány hónap múlva felszabadítóként térhetett volna vissza, és ma mint a legnagyobb hazafiak egyikét tisztelnénk.
Kis szerencsével még a revízió során szerzett területek egy részét is megtarthattuk volna (Bulgária bár az oroszok megszállták a végén megtarthatta Dél- Dobrudzsát - csak a Szerb és Görög területeket kellett visszaadnia!)
-
fonak #12248 Ja, valahogy így. Tény, hogy meg kellett volna lépni ettől függetlenül Dél-Erdély megszállását, ahogy kiugrottak a románok. Persze ez is csak halogató húzás lehetett volna, a szövik meg megígérték Sztálinnak, hogy mi az ő zónája leszünk, ha ide is értek volna (de nem értek volna), akkor is kivonulnak és átadják Mo-t a szovjeteknek. -
#12247
Hát kb. Tipikus turbós zagyvaság, valóságtól olyan messzira elrugaszkodva, hogy április 1-i írásnak is elmenne.. -
SZUsszan #12246 "Érdekes cikk, de sajnos ez a teória nagyon gyönge lábakon áll. Abból indul ki, hogy a magyarok képesek lettek volna megállítani a szovjet-román hadsereget a karpátoknál(Árpad vonal).
1. ha ránézünk a térképre akkor látni hogy ez egy 1000km hosszúságú arcvonalat jelentett volna. A magyar hadsereg sem számbelileg, sem hadifelszerelése tekinteteben nem volt alkalmas ekkora a feladatra.
2. Ha valaki veszi a fáradtságot és utána néz a szovjet hadiipari termelésnek és ezt összehasonlítja a fronton elszenvedett veszteségekkel akkor világosan kitűnik, hogy napi szinten lebontva a szovjetek több tankot tudtak gyártani, mint amennyit a nemetek kilőni! Továbbá az emberanyaguk is szinte kimeríthetetlen volt.
3. Tegyük fel a cikk írónak igaza van és a magyar csapatok tartani tudjak az Árpadvonalat, akkor a szovjet hadvezetés egyszerűen megkérte volna a jugoszlávokat, hogy engedjek át őket Magyarország fele és akkor Belgrádon, vajdaságon keresztül a magyar csapatok hatába jutottak volna.
Azt hiszem tovább nem is kell feszegetni a kérdést."
-
_rudi #12245 "...Csak addig kellett volna tartani a Kárpátokat a szovjet fölénnyel szemben, amíg nyugatról ide nem érnek az ún. "szövetségesek"... és akkor más világ lett volna..."
Bevallom csak idáig olvastam (eddig bírtam ki röhögés nélkül...)
Utána befejeztem.
-
#12244
Magyarország II. világháborús kiugrásának lehetősége -
forteg #12243 Akkor már inkább ezek érdekesebbek:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
The Red Army marching down the Schneidemul city. February 1945
![]()
1st Squadron of the 15th Guards Ground Attack Aviation Regiment.
![]()
The Soviet soldiers crossing the Dniester.
![]()
Soviet pilots from 46th female Guards Night Bomber Regiment, Heroes of the Soviet Union Rufina Gasheva (left) and Natalia Meklin in aircraft Po-2. Most successful pilots of Soviet military aviation.
Utoljára szerkesztette: forteg, 2016.10.25. 09:25:51 -
Prof William #12242 Egy kicsit off de valamennyire a témába vág. :)
Eddig nem látott második világháborús színes fotók.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
![]()
-
Lacusch69 #12241 WW1, de érdekes sztori:
LINK -
kissssss #12240 kérdés már csak az hogy mennyit tudnának megmenteni. -
Freeda Krueger #12239 Lehetséges.Miért ne? -
Lacusch69 #12238 Vajon tényleg lehetséges? -
fonak #12237 Sosem törték volna fel az enigmát a zsákmányolt példányok nélkül, de jelentősnek. -
robgros #12236 Mekkora jelentőséget tulajdonítotok Alan Turing munkásságának a háború alatt? -
SZUsszan #12235 Nyelvtan nácikra gondolsz? -
#12234
Ezek szerint 1939. szeptember 1-jén munkanácik támadták meg Lengyelországot? -
SZUsszan #12233 ![]()
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2016.10.14. 19:46:00 -
#12232
Egybeírjuk!
-
kissssss #12231
-
SZUsszan #12230 Katapult ülés. -
#12229
A franc se tudja pontosan ilyen rövid pillantásból pontosan, de tippnek jó tipp :). -
kissssss #12228 akkor szerinted mi repül felfelé a robbanás közben?mert szerintem az a torony felső páncélzata... -
#12227
KV2nek tűnik. Ha oldalról a toronyt kapta el, akkor az lőszerrekesz. Ami meg repült...hát...torony. Szerintem. -
kissssss #12226 valami jól elrepült a csillagos égig... -
#12225
https://gfycat.com/LeadingSmartKiwi -
_rudi #12224 ...1943 végén a jenki vadászpilóták a Csendes-óceánra 500-600 órával mentek ki...
Erre mondják hogy kevered a szezont a fazonnal!
A repülőgép hordozó fedélzeti pilóták mentek a frontra 500-600 órával!!!
Olvasd el ezt a visszaemlékezést! Ez a bácsi 43-ban 238-órával került P-40-esre és 10 óra gyakorlással a típuson frontra vezényelték (24.-oldal)!
Amúgy ezek voltak az átlag óraszámok a kül. nyugati légieröknél:
![]()
...német pilóták a "halálukig harcoltak"...
Nem tudom feltűnt-e hogy u.azt írtad le amit én
ami nem baj csak furcsa...
Tehát igen, kaptak szabadságot (esküvőre, előléptetésre, sebesülésre különösen) és rendszeresen küldték őket "pihenni" kiképző alakulatokhoz. A szövetséges pilóták egy meghatározott bevetésszám után hazamehettek - ez volt a különbség. Ja és az ászokkal nem kivételeztek. Legfeljebb jutalomszabadságból járt nekik több, de azért eléggé megdolgoztak.
Utoljára szerkesztette: _rudi, 2016.10.07. 15:42:16 -
#12223
Az fel sem merül benned, hogy a saját kijelentésedkor tükörbe nézz...?
