Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
#6525
1941: Egyes források szerint 1941-ben, mikor a német hadigépezet még megállíthatatlannak tűnt, és Sztálin a sorozatos vereségek miatt éppen a depresszióval küzdött, egy olyan békeajánlat merült fel szovjet részről, hogy Lengyelországot, a Balti államokat, Finnországot, Ukrajna nagyobb részét és Belorusszia nyugati felét odaadnák a békéért cserébe. Sztálin parancsára Berija a Bulgáriai nagykövet (aki a németekkel szoros kapcsolatot ápolt) segítségével próbálta volna eljuttatni az ajánlatot a németeknek, ám a nagykövet visszautasította azt, hogy segítsen.
Forrás
1943: Japán a Salamon-szigetek elvesztése után, illetve látva a németek vereségét Sztálingrádnál úgy döntöttek, hogy megpróbálkoznak egy diplomáciai manőverrel az elkerülhetetlennek tűnő vereséget mégis megakadályozni. A cél egy Szovjet-Német tárgyalás tető alá hozása. Úgy vélték, hogy a szovjetek, máris 15 millió áldozatot számolva minél hamarabb ki akarnának szállni a háborúból, a németek pedig így koncentrálhatnának a nyugati hadszíntérre. A tárgyalások háttérszándéka az lett volna, hogy ha kudarcot is vall, éket verhet a Washington-London-Moszkva tengely közé, hiszen korábban megállapodtak arról, hogy semmiféle tárgyalásos megoldást nem fogadnak el, csak és kizárólag a feltétel nélküli megadást. Az amerikaiak tudomást szereztek a japán mesterkedésről, Roosevelt pedig be is vetette diplomatikus énjét, hogy megdicsérje Sztálint a Sztálingrádi győzelemért, és felhívta a figyelmét arra, hogy a németekkel nem lehet tárgyalóasztalhoz ülni.
Forrás
1943: Egyes fórumokon említik, hogy Sztálin felajánlott egy olyan javaslatot, hogy a németek visszavonulnak az 1941-es (Barbarossa-hadművelet előtti) határokhoz, és békét kötnek.