15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
#7538
Ja, hogy nem is elérhető. Az baj...
Őt meg fingom nincs, hogy hogyan lehetne elérni. Az utolsó 2 vagy 3 cikke elérhető nálam, mert pdf-et csináltam belőle. -
Lacusch69 #7537 Elérhetetlen. -
Lacusch69 #7536 Elérhetetlen. -
#7535
Nem hiszem. Miért? -
Lacusch69 #7534 Nem tudjátok, Oli át akarja még tenni az oldalát az új Freewebre? -
#7533
Ez volt már?
Az első kötet megvan, atomjó könyv, nagyon jó a stílusa. Szemléletesebben a hadműveletek. Sajnálatos, hogy a könyv nem hivatkozik az oldalra, mert ezek sokkal többet érnek, mint a fix papírábrák. -
Lacusch69 #7532 Arányaiban vedd alapul az általad leírt hadrafoghatósági számokat.
A SzU gépeinek darabszámánál meg azt, hogy nemrég még a világ másik felén harcoltak, és rövid életciklusú frontvadászok voltak. -
#7531
Utánuk nézek :) -
#7530
Nem a legyártott darabszám érdekel. Az, hogy mennyi volt belőle egyszerre ott, bevethetően. Csak úgy saccra. Hát benzin volt hozzá?
Mert Tiger I-ből lehet, hogy 1355 készült, de egy fronton 200 db-nál több soha nem volt úgy istenigazából. És erre jött még rá a hadrafoghatóság...
B-24-ből is gyárottak vagy 18 ezeret, de soha nem volt több, 2 ezernél tudtommal hadrafogható. -
Lacusch69 #7529 Ki-84 Hayate, kb.3500db. 9000m-ig körberöhögte a P47N-t és a P51H-t (amerikai tesztek szerint)
Ki-61 Hien, kb.3000db. DB601 licenc motorral, a Messzereknél lassabb, de fordulékonyabb aerodinamikával.
N1K-J széria, kb.1500db. 2000Le-s csillagmotorral, brutális fegyverzettel (némileg hasonló a Fw190-hez)
Mivel szovjet ellenfelekről van szó, a manőverező légiharc szinte biztosra vehető.
Ebben az esetben pedig nagyszámú (igaz IJN) kései A6M Zero is ide sorolható, esetleg Ki43 Hayabusa is, bár utóbbiak már addigra meglehetősen elavultak.
A SzU részéről mi is lett volna?
Jak3, Jak9, La5FN, La7.
Ezek közül melyik volt olyan nagyon übergép?
(A hadszíntér miatt kéretik a nagy hatótávolságot is figyelembe venni, ami a szovjet gépeknek nem volt különösebben sajátja) -
#7528
Mennyiségre sem volt sok. A minőség már csak hab a tortán. Egyébként mik azok a japán vadászgépket, amik olyan modernek és volt belőle egyszerre néhány tucatnál több...? -
Lacusch69 #7527 A minőségét hasonlítottad a lengyelhez. -
#7526
Csak 10:1-hez lett volna. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#7525
Hmmm, köszi, esetleg kéznél vannak képek? (ha nincsenek ne állj neki keresgélni, csak személyes kiváncsiság). -
#7524
Már linkeltem. ;) -
Lacusch69 #7523 Az IJA vadászgépeit minőségileg oda lehet tenni a korabeli orosz mellé.
1vs.1-ben nem a ruszkikra fogadnék... -
#7522
Az olasz front önmagában is lekötött annyi hadosztályt hogy az befolyásplni tudta a keleti harcokat,a citadellát is az olasz front megnyitása miatt fújta le Hitler és inkább odaküldte a nehézpáncélos zászlóaljakat.(amik aztán hónapokig ott pihentek mert harcban sokáig nem vetették be őket)Azért szerintem ha Franciaországban sehol nem nyilt volna front akkor meg tudták volna állítani a vörös hadsereget,vagy legalább 1945 végéig késleltetni tudták volna az összeomlást.1944 telén a keleti német erőket gyengítette az ardenneki ellentámadás,ha nincs francia front erre sem került volna sor.A Wehrmacht képes volt védelemben 4X-es túlerőt is megállítani,a narvai védelem,a romániai Targul Fromas-nál vívott védelmi hadmozdulatok jó példák erre.Ha nincs az ardenneki csata akkor a 3. ukrán front ellen nálunk is több erőt vethettek volna be,így is kemény dió volt a vörös hadseregnek a magyar hadszíntér és komoly késedelemmel foglalták el Budapestet(eleinte menetből akarták elfoglalni)hát még ha több német páncélos egység harcolt volna itt.A japán hadsereget nem lehet a némethez hasonlítani,azoknak gyakorlatilag nem voltak páncélos magasabbegységeik és komoly páncéltörő tüzérségük sem,nem csoda ha gyorsan összeomlottak.Tengeri harcokban voltak csak erősek. -
robgros #7521 A Csendes-óceán képe még tarkább. Ha az Egyesült Államok az atomjait a német városok ellen használja fel és ezzel Sztálin a Vörös Hadseregből egy jelentős részt átküldhet a német frontról a japánra, így a hadsereg megszállhatja Japán északi részét. Ebben az esetben a japánok ugyan nem részesülnek az atomok áldásából, de ellentételezésként a felosztott állam északi felén létrejöhet egy kommunista fennhatóságú terület, magyarul egy diktatúra.
És mi a végső, távolabbi lehetséges következmény? Ami egészen biztos, az egy kommunista győzelem Európában. Ha Sztálin emberei jutnak el Németországba, Franciaországba, Németalföldre és Olaszországba, valószínűleg nem jön létre a NATO (nincs szükség a Varsói Szerződésre), Nagy-Britannia pedig kommunista állammá válhat. A Szovjetunióval fennálló kapcsolatok rendkívül(ha nem ellehetetlenítő módon) nehézkessé és veszélyessé válhatnak. -
#7520
Semmit. Pont azért mondom, hogy 1944-45-re a ruszkik olyan színten álltak, - fegyverzetbenhogy, ellátmányban, harci taktikában -, hogy nem lehetett őket megállítani. -
#7519
Mert azok felszerlése a lengyel szintet karcolgatta. Egy 1945-ös szuperfegyverekkel felszerelt Vörös Hadsereg ellen mégis mit tehettek volna...? -
robgros #7518 *bár* -
robgros #7517 Bár ez már a távoli jövő zenéje, mi van, ha a nyugatiak és a szovjetek összecsapnak? Ha megteszik, kérdéses, hogy használnának-e az amerikaiak atomot a szovjetek ellenében. Bér az együttműködés se kizárt közöttük(45-ben megvolt) azért, hogy egy határ vonalat létrehozzanak Közép-Európában. -
#7516
Brit harckocsikon volt néhány esetben felfestve brit lobogó, emellett lengyel és kanadai Shermanokon is ez biztos. -
robgros #7515 Igen, ez valóban így van és szerintem Ambrose is így vélte. Mint az előzőekben írtam, a németeket valószínűleg legázolja a szovjet haderő és ott a bejárat Európába. -
#7514
Cifu ilyen történeteket hol olvasol? Akkorát szakadtam ezen... muszáj elolvasnom a többit is :D. -
robgros #7513 Visszatérve az eseményekhez, a fenyegető szovjet jelenlét és a dél-francia elakadás miatt a britek és az amerikaiak megnövelhetik a bombázó betörések hevességét Németország fölött. A tetőpont 45 nyarának vége felé következhet be, amikor atomot dobnak a német városokra.
A közép-európai vákum (az atomok pusztítása révén) beszippantja a kívül tartózkodó haderőket-a Vörös Hadsereget Keletről, a szövetségeseket nyugatról. -
#7512
Az oroszokat 1944-ben már egyszerűen nem tudta volna Németország megállítani. Még úgysem, hogy azokat a hadosztályokat amik Franciországban állomásoztak 44-ben, átküldik a keleti frontra. Jó példa erre az oroszok 1945 augusztusi mandzsúriai villámháborúja. Másfélmillió katonát 4000 repülőt és 2500 harckocsit vonúltattak fel a japánok-mandzsúriaiak 600 ezres hadseregével szemben. Napok alatt elsöpörték a japókat. -
robgros #7511 Továbbá elméletileg nem küld el minden haderőt Keletre, hanem egy jelentős mértékűt átcsoportosít. Írja is, hogy még mindig sértetlen az angolszász szövetség és fenyegetést képvisel, így aztán nem őrül meg még Hitler sem annyira, hogy a franciáktól minden egységet elvigyen. Akkor persze, hogy a nyugatiak röhögve végigmennek az előzőleg megszállt részeken. -
#7510
Igen igazából magán a hadművelet emberveszteségén is látszik, hogy nem volt nehéz megtörni a német védelmet - Eisenhower több halottra is számított, ugye sokkal több hullazsákot rendeltek mint amennyire szükség volt - egyedül omaha volt a kérdéses de az is csak azért mert rossz helyen tették ki a katonákat ahol előzetesen nem lazította fel a védelmet sem a légierő - illetve bombázta csak nem eredményesen - sem a haditengerészet. -
robgros #7509 Ambrose nem is azt mondja, hogy akkor mindenki abbahagyja az egészet. Ott lett volna továbbra is az esély, hogy újra próbálkozzanak, csak jóval tovább tartott volna. -
robgros #7508 Balage, írj Stephen Ambrose-nak egy kritikai levelet. ő gondolta ki ezt. -
robgros #7507 Az szintén lehetséges, hogy Sztálin egyszerűen legázolja Németországot, majd jön Franciaország és az Európáért vívott háború a kommunisták teljes kontrolljával ér véget, a Vörös Hadsereg pedig a La Manche csatornánál áll meg(szép kis befejezés Sztálin számára; büszkén és teljes joggal mondhatja: Kitakarítottuk a fasiszta mocskokat az európai földről!). Nos, elég rémes egy kimenetel. -
#7506
Inkább fordítva látom. A D-nap kudarca után a Land Lease további erősödését jelentette volna az oroszok felé, mondván, hogy "még mindig csak mi küzdünk". Sztálin meg hülye lett volna felbontani az szövetségesekkel a már elhatározott "feltétel nélküli kapitulációg" egyezséget.
1. A nyugat továbbra sem mondott le volna a partaszállásról.
2. Ennek egyenes következménye, hogy nyugaton csapatokat kellett volna állomásoztatni.
3. Emiatt sztálinnal szemben kevesebb a bevethető erő.
Semmiféle logika nincsa abban, amit írsz... -
robgros #7505 Az amerikaiaknál Roosevelt be van biztosítva a bizalmatlansági szavazástól, de ha a kudarc miatt képtelen az amerikai katonai hatalom kimutatására, elveszti az elnöki választást. Az utód a Tom Dewey Administration lehet, ami a Csendes-óceánon folytathatja a háborút.
Na de Hitler két-frontos háborús problémája sincs megoldva, mivel a szövetségesek még sértetlenek a brit földön és a későbbiekben is fenyegetést jelentenek. Amit tehet, az a franciáknál felszabadult erők bevetése a keleti fronton. Ami fontosabb, a D-nap kudarcát felhasználhatja a szovjetek és a szövetségesek közti erős kapcsolat felszakításához.
Nem elképzelhetetlen, hogy a két diktátor visszatérhet a 39-es állapotokhoz és kötnek egy új náci-szovjet paktumot. -
#7504
Az nem csak lehetséges volt, parta is szálltak. Szó se róla, ha ott szállnak először parta az lehet, hogy még simább hadművelet lett volna. Normandiát azért erőltették, mert közel volt Berlinhezé és Angilában jobb háttér volt és közelebb voltak a repterek, mint Dél-Franciaoszrág esetén. Ellenben a német védelem is felkészültebb volt. Láttuk az, hogy mennyire. Lényegében alig tudták zavarni a partaszállást. Caen-t szépen tartották, de kb. ennyi... -
robgros #7503 Továbbá beosztását is elvesztené a kudarc miatt, de az, hogy ki léphetne a helyére, már más kérdés. Az angolszász erők még mindig hatalmas erővel rendelkeznek vízen, szárazföldön és levegőben, annyi szépséghibával, hogy több mint 1 évbe is belekerülhet, mire megint összehoznak egy partra szálló tervet.
Továbbá a 7491-es komment tartalmazza Normandia mellett a másik lehetséges partra szállási zónát, nevezetesen Dél-Franciao.-ot.
Viszont Ambrose belső logisztikai problémákat is felvet egy ilyen hadműveletnél, míg eltávoznak a szövetséges haderő zömétől, jókora távolságra a Rajnától, hogy Berlint ne is említsük. Ha fel is szabadítják a francia állam déli részét, az még nem jelenti a háború befejezését és még csak nem is fenyegeti Hitler észak-nyugati hódításait. Ráadásul a diktátorunk a csatorna felé eső rész(mármint Normandia) biztosításával már küldheti is az erősítést délre, igen kis kockázatot vállal ezzel. Tulajdonképp az olasz hadszíntér patthelyzetéhez hasonló szituáció alakulhat ki.
És mit eredményezne az Overlord kudarca? Katonai és politikai problémákat egyaránt. Ahogy az előzők említették, vereség mindegyik nyugati hadviselő félnek. A briteknél valószínűleg elszállt volna a Churchill-kormány hitele, a bukás biztosra vehető, csak nem tudni biztosan, milyen lehetőségei lehettek a következő kormányzatnak.
Nehezen elképzelhető, hogy a britek még ezek után is folytatták volna-e a háborút, csak sokkal vadabb formában. A Hitlerrel folytatandó béketárgyalás még annyira sem lehetett volna elfogadható számukra. Esetleg az lehetséges, hogy Nagy-Britannia jókora zavarba jön és reméli a legjobbakat. -
robgros #7502 Nos, a normandiai kudarccal kapcsolatban prof. william-nak és pluskast-nak is jó elgondolásai vannak, mivel Stephen Ambrose-tól is hasonló elméletet láttam. Való igaz, ha Normandiában a rossz időjárás miatt bukik a vállalkozás, a nevető fél Sztálin lehet.
Na de mik lehettek az alternatívák, ha a viharos időjárás továbbra sem csitul el? Eisenhower elvileg 2 dolgot tehetett:
-felfüggeszti az inváziót, na de ez se olyan könnyű. Ha ezt teszi, odaajándékozza a partra szállási zónát(gondolom Ambrose úr a német haderőt érti ajándékozott félnek), hanem jún. 19-e-ét is-a következő dátum, melyben a telihold és az alacsony vízállás(vagy apály, kinek hogy tetszik) kombinációja épp megfelelő volt-.
-elindítja a vállalkozást, csak éppen katasztrofális eredménnyel.
Ha az LCV-k elindulnak, a viharos tengeren a hullámok játék hajókként dobálnák az összes egységet. Ha partra is tudna szállni a legénység, eleve émelygő és kimerült katonákkal kellene számolni, akik pont az állapotuk miatt harcképtelenek. Ja és persze még légi támogatásra sem számíthatnak(ki lenne olyan hülye, hogy a két-és négymotoros bombázókkal felröppenjen az égbe ilyen időben?), az ejtőernyősökről és légi szállítású ellátmányról nem is beszélve. A haditengerészet lenne még az a fegyvernem, ami esetleg támogatást nyújthat a nagy kaliberű ágyúkból, bár a hánykolódó hordozók miatt a pontosság eleve korlátozott.
Ugyanakkor a német védők(a bunkerekben simán átvészelik az időjárás viszontagságait) egy szép kis géppuskatűzzel fogadják a hívatlan vendégeket. Ezzel megismétlődik a Dieppe-i kísérlet(legyilkolt és fogságba ejtett legénység). Persze Eisenhower sem tudja ekkor már felfüggeszteni a folyamatban levő hadműveletet, sőt még a legelső hullám embereit sem tudja visszavonni. -
#7501
xDDDDDDDDDDDDDD. "Ahh..akkor az volt az?" Ez hatalmas xDDD ezen sírva röhögök! xDDD -
Freeda Krueger #7500 A jelzésre gondoltam mint elszigeteltre. -
#7499
Hihi, most, hogy olvasom vissza, eszméletlen történetek vannak.
Sziciliában egy szövetséges páncélosokból és teherautókból álló hadoszlop haladt, amikor A-36-osok (a P-51 zuhanóbombázó féltestvére) támadták meg. Sárga füstöt fejlesztettek, de a támadás folytatódott, így a harcjárművek viszonozták a tüzet, leszedve az egyik A-36-ost. A pilóta sikeresen kiugrott ejtőernyővel. Már a földet érése után egy harckocsi parancsnok emelkedett hangon ordította le a pilótát "Te kurvapecér (sonofabitch), nem láttad a sárga jelzőfüstöt?!", mire a pilóta: "Ah, akkor az volt az?!"