15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
#7658
Biztos, hogy nem fog mekerülni. Valami orosz nyelvű fórumon volt. Valaki, valahol betette. Én már arra sem emlékszem, hogy milyen fórumon vagy bárhol találhattam. Lehet, hogy nem elsőnek, de a jelek szerint M4 járt itt, ha nem is elsőnek. Tehát az, hogy első vagy sem, lényegtelen. Még 1944 közepén és végén is vígnan volt belőlük. Ez a lényeg. -
fonak #7657 Attól függ, ha az őseid magyarországi németek voltak, esetleg igen.
Legalábbis ha lehet hinni annak, hogy a hosszabb távú tervekben Magyarországot is beolvasszák a Reich-be, a fajilag magyaroknak minősülőket meg visszaküldik Levédiába... -
fonak #7656 Vagy az első Berlinre ledobott atombomba megöli Hitlert is, a náci vezérkar jelentős részével együtt, az új német vezetés pedig leteszi a fegyvert... Legalábbis a 2. bomba után a japcsik is megtették, szerintem a németek sem akartak mind feltétlenül a Valhallába menni, főleg ha a vezér is halott (de ha nem hal meg, akkor is lett volna még pár potenciális Stauffenberg ilyen helyzetben... vagy öngyilkos lett volna). -
#7655
Mert így sokkal jobban végződött igaz? Szerintem nincs igazad, max a csak ha a saját szemszögedből avagy családod szemszögéből nézed, mert speciel az én őseimnek sokkalta jobb lett volna ha győznek..bocs..de ez szubjektív dolog, nem töri... -
Freeda Krueger #7654 Az tiszta sor,Nagybajomnál és máshol is "láttam" már Magyarországon kilőtt Shermant,és egyéb nyugati tipusokat(pl Valentine)
Nem tudom honnan vette a hozzászóló amit írt,beolvasztani???
-
Freeda Krueger #7653 Tehát igazából csak feltételezés szintü dolog.Sértő szándék nélkül.
Csak mert sehol máshol nem erősítették meg ahol rákérdeztem,igazából azt mondták nem lehet nagy biztonsággal megállapítani...
Ismerem azokat a típusismertetőket,meglesem.
Ha mégis megkerül a kép,vagy újra látod...
linkeld be kérlek.
-
fonak #7652 Azt nem tudom, de a Plijev parancsnoksága alatt álló lovas-gépesített csoport (debreceni csatában szerepelt) használt Shermaneket Magyarországon, ha jól emlékszem. -
#7651
Még fotó is volt róla valahol. Sajnos kezdő netes koromban találtam meg, 2004 táján. Még, ha el is mentettem volna, az n+1 vinyóhalál miatt rég elveszett volna. Egyébként as AS/TG is anno írt valami ilyesmit. (2003 táján volt az egyik szám végén 3 hk ismerető, a M4, Tiger és T-34-ről az egyik évfolyam utolsó vagy utolsó előtti számában, az adott lapszám végén. Minta abban is leírták volna.) -
SZU #7650 Tehát ha a németek legyőzik angliát, akkor
A) győznek és a magyarok nagy többségére szomorú sors vár a kremóban, vagy a dicsőséges Harmadik Birodalom végeláthatatlan rabszolgamunkájában,
B) USA pár nukival megtolja EUt, lakhatóságát kibővítve éjszakai világító esővel, háromlábú csirkével és társaival.
Szerintem mindenképpen jobb, hogy vesztettek! =) -
Freeda Krueger #7649 Ezt nem először írod...
Van erre bármilyen bizonyíték?Mármint hogy az első Magyarországra érkező tank Sherman volt? -
fonak #7648 Ha a németeknek sikerül lenyomni a briteket, akkor a keleti fronton is valószínű, hogy legalábbis patthelyzetet érnek el. Ideális esetben az A-A vonalat is elérhették volna (Arhangelszk-Asztrahany), ki tudja. Ezen túl a náci vezetésnek nem voltak tervei Oroszországgal (a japcsikkal meg abban egyeztek meg, hogy az Ural a határ az érdekszféráik között), szóval Sztálin ücsöröghetett volna valahol Omszkban vagy Irkutszkban.
Amúgy jó vége nem nagyon lett volna a németek számára, mert a Manhattan-terv ekkor is megelőzte volna a német atombombát minden bizonnyal. A B-36-os pedig már a háború alatt tervezés alatt állt, pont arra az esetre, ha interkontinentális bombázóra lesz szükség.
Ezzel szemben a németek max. a V-2 továbbfejlesztésével lőhették volna az USA keleti partvidékét (atombomba híján esetleg tabun, vagy más vegyi töltettel). Szóval ha az USA elkezdi a nukik sorozatgyártását, lett volna sok-sok Hirosima Európában, amíg össze nem rogyasztják a német hadviselési képességet. -
#7647
Megmondom őszintén én nem vagyok benne biztos, hogy simán vagy akár nehezen is,de lenyomták volna az angolokat a németek. Van egy olyan érzésem, hogy ezzel a führer is így volt. Továbbá sok érdekesség votl Szuvorov könyvében az oroszok támadási szándékáról, ami szintén befolyásolhatta a németeket.
PErsze találgatunk, mert erre ha van is magyarázat valószínűleg sosem tudjuk meg... -
#7646
Így van! -
#7645
Az hagyján, de 1. osztály jenki kohászati termékeket is kaptak. Van olyan lelőtt és megtalált szovjet repcsironcs, amin ott van a származási helye a lemeznek, amiből a gép készült. Made in USA...
Az agyonajnározott hidegtűrő szovjet baka meg sokszor jenki ruhában és bakancsban feszített és jenki konzervet tömött magába...
Volt olyan időszak, amikor a teljes szovjetgyártással összevetve 25-30% volt a szállítások aránya... -
#7644
Igen pont akkor amikor a németek támadták az oroszokat:) -
#7643
Juj, ezek a téveszmék honnan jönnek?
Konkrétan az első harkocsik, amik Mo területére érkeztek, azok jeki M4-esek voltak...
Az is szeretném tudni, hogy az angolszáz mértékegységben készült tankokból te mit és hogyan szereltél volna át bármit a metrikus szovjetbe...
A T-34 szovjet tervezésű, azért ne ferítsünk már, hogy a Chrsite féle felfüggesztés = kész harckocsi terv. Egyébknét '1:1'-ben talán, ha a könnyű hk-nál alkalmazták. -
SZU #7642 Amíg a Luftwaffe erősködött az angliai légicsatában, addig a szovjetek nem mocorogtak. Ha győztek volna, legyűrni a szigetet nem tartott volna hónapokig. Ha pár hét volt Franciaország, sokkal nagyobb területtel, légierővel, védvonallal, nehézfegyverzettel, akkor Anglia se lehetett volna nagyobb falat ennyi idő alatt sokkal kisebb sereggel.
A két frontos háború akkor gond, ha mind a két helyre sok katona kell és elhúzódik. -
#7641
Azért na na! A lend lease segély eléggé jól jött neiki. Ebben nemcsak fegyvert kaptak hanem sok minden mást is többek között jeep-et teherautót és sok százezer tonna élelmet. Az emberanyag fontos, de ha nincs megfelelő felszerelés és főképp ellátmány - értsd élelmiszer - akkor úgy jártak volna mint az első világháborúban. -
SZU #7640 Szerintem ez csak a németek malmára hajtotta volna a vizet.
Amíg Anglia németek ellen harcolt, addig minden gyarmata ontotta a nyersanyagot, kaját, katonát a németek ellen.
Ha Anglia helyén egy német bábkormány ücsörgött volna, valószínűleg minden nagyobb gyarmat leszakad, s ha a németek nem piszkálják őket, kivonják magukat a világháborúból és elindulnak a függetlenség felé. -
#7639
Ez pl volt és mivel ha, legalább annyira megállja a helyét mint bármelyik HA írásod, már megbocsáss. Ugyanúgy bejött volna a kétfrontos háború és ugyanúgy tolhatta volna Amerika a szállítmányt az oroszoknak hátulról.
És bárhogy alakulhatott volna az Angliai invázió is, azért ezt ne felejtsük el... -
#7638
kérdés hogy a gyarmatokkal mi történt volna...India felszabadul? Meg majdhogynem teljes Afrika? Az még megkeverte volna a dolgokat a világban az biztos. -
SZU #7637 Tized akkora sereggel?
Mert szerinted a komplett német szárazföldi hadsereget be kellett volna vetni a sikeres partraszállás utáni kivégzésbe Anglia ellen, nehézfegyverestül mindenestül?
Szerintem ha már legyűrték a RAFot (mert addig nincs értelme erről a "HA"-ról beszélni), nem kellett volna olyan sok szárazföldi akció német részről egy légierőtől és nehézfegyverzettől megfosztott, büszkeségében megtört közepes méretű ország legyőzésében. -
#7636
Pontosan. -
fonak #7635 A repülőknek viszont hasznát vették, főleg a P-39-esnek, a legtöbb szovjet ász azzal repült (majd a P-63-assal). Az USAAF-nak nem kellett az Airacobra, az angoloknak se, de jobb volt mint bármelyik szovjet vadász, főleg ergonómiában, és mivel a keleti fronton kis magasságban zajlottak a légi harcok, nem kellett a nagy magasságú teljesítmény. A Sherman sem volt azért annyira rossz (később Koreában meg az arab-izraeli háborúkban eredményes volt a T-34-essel szemben is, igaz akkor már jobb löveggel).
A T-34-es csak a Christie-féle felfüggesztést vette át az amcsiktól (illetve először a BT sorozatnál használták) nem?
Ja és persze, a lényeg nem a fegyverek voltak, hanem ércektől és olajtól kezdve vasúti síneken át húskonzervig, katonacsizmáig és egyenruháig mindent vittek a konvojok Murmanszkba, illetve Iránon át a teherautók (a repülőket meg részben átrepülték alaszkából szibérián át).
Azt meg Hruscsov is megmondta, hogy amerikai teherautók nélkül sose jutottak volna el Sztálingrádtól Berlinig. A britek is nagyon gyorsan térdre kényszerültek volna gyorsan amerikai szállítmányok nélkül, de az oroszok sem győztek volna, hiába voltak sokan. Ahogy az I. vh-ban is -
#7634
így értettem :D -
sulyid #7633 "Mondjuk az amcsiknak megköszönhetik a T-34 tervrajzát, mint tudjuk azt a tervet dobták ki cserébe a Sherman-ért."
Ez azért eléggé bullshit. Az amik a Christi féle futómű elrendezést kukázták, s azt adta EL az oroszoknak a tervező, s abból lett a BT széria. Utána annak az alapján lett a t-34...
[a t-34 öregebb, mint a sherman...] -
SZU #7632 Nekem az a véleményem, hogy Hitler Sztálingrád előtt nem nagyon szólt bele a védekezésbe. A németek védekezésben még jobbak voltak mint támadásban, lévén az új harckocsijaik az erőltetet menetet nem bírták.
Ráadásul ha nem a széles orosz fronton kellett volna védekezni, hanem a sokkal szűkebb keletnémet/lengyel fronton.
Ha meg Anglia és Francia ország ki van iktatva, Amerika jöhet partaszállni egyenesen az óceánon keresztül. Nem kicsi feladat lett volna, mondjuk úgy lehetetlen. (Akkoriban hány nap kellett egy ilyen hajózáshoz kötelékben a lassúbb hajókkal? Kicsit több ideje lett volna a németeknek reagálni és esetleg felébreszteni a szundító bajúszost...) -
#7631
Tudom nincs értelme a sok "HA"-nak, de azt vedd figyelembe, hogy amennyiben Angliában harcola német haderő, kb tized akkora sereggel kellett volna a ruszkiknak harcolni. PErsze semmi rételme az egész találgatásnak, de attól még érdekes. :-) -
#7630
Hát a fegyverzetnek se vették sok hasznát. Kaptak a britektől Churchilleket, Vallentinokat, Matildákat, amivel kitörölhették a seggüket. Azt vagy szétszerelték és alkatrészként használták fel másutt, vagy beolvasztották és gyártották saját tankjaikat, ugyanez az amcsiktól kapott Sherman, Lee/Grantekkel sem mentek többre.
Mondjuk az amcsiknak megköszönhetik a T-34 tervrajzát, mint tudjuk azt a tervet dobták ki cserébe a Sherman-ért.
Ami talán sokat segített a ruszkiknak járművek terén, az a dzsip, és fél lánctalpas járművek. -
sulyid #7629 Az amerikai és angol fegyverzetnek inkább 41-ben és 42 első felében volt nagy jelentősége, utána már megoldották az oroszok maguk. -
#7628
Az ellátmány az semmit se ér, ha nincs ember hozzá. A ruszkik az irdatlan ember mennyiségeknek köszönhetik azt, hogy nem bukták el a háborút, valamint a korábban leírt német késések miatt. Sőt az időjárás volt a legnagyobb tényező ami megmentette őket. A több ezer Uráli, vagy Szibériai lakos túl tudta a élni a legkeményebb telet is, de egy német nem, mert nem tudta hogyan kell, nem voltak rá felkészítve.
Még aminek köszönhetik az Hitler agymenése Sztálingrád elfoglalásáért. Ha Szevasztopolból átmennek Novorossiyskba vagy Krasznodarba onnan egyenes út vezet Grúzián keresztül Azerbajdzsánig (Baku). Megvan az olaj. Kérdés hogy megtudták volna e tartani az állásaikat, illetve csináltak e volna megkerülő hadműveletet a Volga túloldaláról ha odáig eljutnak. Illetve Irán, azaz akkor még Perzsia, hogyan viszonyult volna új szomszédjához.
Az igazság az, hogy a ruszkiknak a Barbarossa során jóval jobb fegyvereik voltak. Gondoljuk a PPSH-ra, a KV-1re, A-20, T-34, csak normális ember nem volt rá. A németek amikor megláttak egy KV-1-t nem hogy saját tankjaikkal, de még Anti tank ütegekkel se tudták szétlőni. Aztán ha megkaparintották úgy vigyáztak rá mint az életükre. A KV-2 meg kiforratlan volt, azt ha jól tudom nagyrészt inkább felrobbantották.
Kétségtelen, hogy a Lend-Lease miatt iszonyatosan sok utánpótlást kaptak a ruszkik, de az nem lett volna elég ahhoz hogy legyőzzék a németeket, ebben biztos vagyok. -
#7627
Arra azért kíváncsi lettem volna. A ruszkik csakis azért nyertek mert a szövetségesek ontották az ellátmányt a ruszkiknak. Amerikai segítség nélkül összeomlottak volna ugyanúgy ahogy az első világháborúban. -
#7626
És mikor a németek harcolnak az angolokkal, a SZU szépen hátbatámadja őket és meg sem áll a csatornáig és övé Európa. -
#7625
Nem értem minek partraszálló hajó.
Ha a légi csatát megnyerik a németek és övék a légtér, akkor még kikellett volna iktatni a radarokat és légvédelmi ütegeket, és ha ez mind megtörtént nagy számban akkor mehetett volna egy ejtőernyős offenzíva + vitorlázó offenzíva, amivel a Wehrmacht-ot szállították volna, majd mindezek mellett még pár hajó partra száll ugyanazon időpontban és már egy nagyobb számú sereg van a partokon, amik előreindulnak a legközelebbi repteret elfoglalják és a reptér biztosításával tömegesen jöhetnek további csapatok, szállítmányok (főleg könnyű és közepes tankok). Ezek lerohanják a főszigetet, s van egy olyan érzésem, hogy ahelyett hogy német kéz alatt lenne, báb államot hoznak létre, kollaboráns kormánnyal.
Hogy az ír szigettel mit lehetett volna kezdeni, az még egy jó kérdés. Gibraltár Spanyol kézre esik, az Olaszok ráharapnak az afrikai területek egy részére, s ott vagyunk hogy mi lesz Indiával? Japán kézre kerül?
De gondolom akkor már ezek részlet kérdések lettek volna. A lényeg az, hogy mindezzel le lett volna fedve a nyugati védelem. Nem lett volna bombázás, nem tudták volna az amerikaiak bombázni a térséget, nem tudtak volna honnan támadni, nem lett volna komolyabb támaszpontjuk, leszámítva pár szigetet a környéken.
A kérdés az még, hogy ha minden erejét Németország a Britek ellen fordítja, akkor az SZU hátba támadta volna e? És ha igen, sikerrel járnak? De mint mondtam túl sok a ha :). (én meg lehet túl belebonyolódtam). -
#7624
Nem is volt katonai ereje Amerikának 1942 előtt. Pearl Harbor után kezdődtek meg a tömeges fejlesztések, gyártások, munkások ezrei özönlöttek a gyárakba, és jogosan gondolta Hitler, hogy nem fog Amerika harcba szállni, mert pacifistaként viselkedtek. És nem sok hiányzott hogy a gazdaságuk összeomoljon. De túl sok lenne a "HA" szóval tök mindegy :).
Már csak azért is mondom ezt, mert a tengerészgyalogság a békaugrás hadművelet elején még nagyrészt az első világháborúban is használt fegyvereket használta, vagy Tommygun-t, ami a 2 VH között készült és fejlődött.
Ami az amerikaiaknak viszont jelentős számban volt, az a flottája, még mielőtt a buliba beszálltak volna. -
#7623
Inkább azt mondanám, hogy megfelelő számú partra szállító jármű. De ha a Luftwaffe megnyeri a RAF elleni csatát gond nélkül áthajóztak volna. A királyi flotta védtelen lett volna így biztos nem futott volna ki, vagy ha igen akkor súlyos veszteségeket szenvedett volna. -
#7622
Ha jól tudom a németeknek nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű hajó sem egy angol partraszálláshoz. -
#7621
Mondjuk ezt azért kétségbe vonnám. Dunquerk-nél max a BEF maradékát szedték volna szét. Hitler nem azért nem szállt partra Angliában mert a BEF egy részének sikerült megmenekülnie. Habár az emberek átjutottak a hadi felszerelés 100% megsemmisült illetve a németek kezére jutott. Maguk az angolok is tudták, hogy ha a németek partra szállnak onnantól kezdve vége a dalnak nem lett volna erejük megállítani őket. A gond a légierő volt, hiszen a RAF legyűrése nélkül nem tudták volna fedezni a partra szálló egységeket. Ha az angolokat a kontinensen legyűrték volna a légierő akkor is érintetlen maradt volna. -
fonak #7620 Tekintve, ahogy 1940-ben egy hónap alatt elpicsázták őket, ebben nem lennék biztos. Ha pedig Hitler nem hagyja ostobaságában futni az angolokat Dunqerque-nél (mert azt hitte, hogy az angolok, akiket tisztelt, mint "árjákat", majd szövetségre lépnek vele végül), akkor még rosszabbul is alakulhatott volna a szövetségeseknek a dolog. Az angliai csata is alakulhatott volna másképp, akkor pedig a Seelöwe-tervnek sem lett volna akadálya.
Mondjuk az USA hadba lépésétől viszont el volt dőlve a háború kimenetele. Hitler másik öngyilkos illúziója az volt, hogy semmire sem tartotta az amerikaiakat, mint katonai hatalmat. -
#7619
Még kevesebbet mint egy évvel később.
Nem volt teljesen Csehszlovákia bekebelezve (s egy báb ország létrejötte, Szlovákia személyében).
1 év teljes fegyver gyártása, tank gyártása, repülő gyártása.
Nem volt meg a Szovjetektől a meg nem támadási szerződés. Ez már csak azért is fontos, mert ha a Németek úgy ugrottak volna neki Lengyelországnak, hogy nincs meg ez a szerződés, akkor a Szovjet vezetés nyilván fenyegetve érezte volna magát. (így is, hogy papíron volt ez a szerződés, nem hiába mozgósítottak a Lengyel határra annyi katonát).
Az egy év kimaradás, tervezés, és főleg gyakorlás a Blitzkrieg-re, igen komoly veszteséget okoztak volna a nyugati fronton is, a Franciák ellen, hisz a franciáknak jobb tankjaik voltak. Mivel akkor még nagyrészt Pz I, Pz II, Pz III, és a csehek által szerzett tankok, és felszerelések, alvázak voltak.
1 év teljes kiképzés hiánya kevesebb embert jelentett volna a frontra.
Azt se felejtsük el, hogy zajlott a Spanyol polgárháború, aminek aktív részese volt valamilyen formában a Német vezetés. Sok tapasztalatot szereztek, úgy a tengeren, mint a levegőben. Sőt egy próbatétel volt a Szovjet haditechnikával szemben.
A végleges biztosíték akkor lett meg, amikor a Szovjetekkel alá írták a meg nem támadási szerződést. Az utólagos antikomintern paktum szart se ért igazából. Az olaszok gyengék voltak minden területen, a Japánok túl buzgók és az erejük közel sem ért fel az AKKORI nagy hatalmak erejével (konkrétan a szovjetekre gondolok itt).
Ami meghatározta a bukást, az a rengeteg kis apró időhúzás. Pl: Guderian a Barbarossa alatt az Északabbra lévő Szovjet területeken jóval előrébb tudott nyomulni mint délen Szevasztopol felé von Kleist. Sőt a Déli hadseregcsoportot ki is kellett segítenie Guderiannal, feladva ezzel Moszkva "gyors" bevételét, még jó éghajlati viszonyok között.
De ott van Jugoszlávia, Görögország, Afrika, amiket egyedül Olaszországnak kellett volna szépen foglalgatnia, ehhez képest állandó Német segítségre szorultak, s erre többször ráfáztak a németek, lásd Kréta. Mind mind időhúzás. Kb. 1 évet pazaroltak el, és egy vagy több teljes hadsereget a németek ezekkel az akciókkal.
Valamint olyan apróságok, mint Göring idiotizmusa, visszavetette a fejlődését Németországnak. Ha időben elkezdik a sugárhajtású repülőgépek kidolgozását, tesztelését, akkor a háború légtere máshogyan is kinézhetett volna már 1943-ban is, védve ezzel a hátországot.