II. világháború
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#5467
Amúgy se lett volna sok esélyük a szovjetek ellen...még ha fölényben lettek volna ember számban a terep viszonyok miatt alig tudtak volna mozogni...szinte alig volt azon szovjet térségekben infrastruktúra kiépítve tehát az utánpótlás Japán részrõl is alig ment volna, hiába voltak nem csak tengeren de a levegõben is fölényben a Csendes óceán térségében. Amúgy is 38ban és 39ben is kikaptak a ruszkiktól...Viszont az érdekes, ha a Japánok flottát építettek, akkor nem lett volna nyersanyaguk páncélos egységes gyártására, ha felhagynak a hajók gyártásával? vagy legalább is mérséklik? De igen, csak nem volt meg a tudásuk és tervük hozzá + amilyen területen harcoltak (dzsungel, hegységek, mocsár) ott nem is tudták volna alkalmazni tehát tök felesleges. Ha megnézzük Kína területét, annak 60-70%a hegy és dzsungel. (vagyis ha úgy nézzük hogy az akkori nacionalista kína + kommunista + shanxi, meg az összes többi mellék állam.)
War Thunder AF & GF Thrash metal topic, V8 Supercars, HRC
#5466
Japán a szûkös nyersanynagait teljes mértékben flottaépítésre fordította hogy a Pacifi térségben terjeszkedve önellátó lehessen ipara a nyersanyagokból.Egyáltalán nem hülyeség tehát hogy az egész hódító koncepció sikerét a flottában látták(és annak légierejében) és szûkös nyersanyag készletüket nem páncélos egységek felállítására fordították.Egy olyan tipusú átfogó szárazföldi hadjáratra nem voltak felkészülve ami a Vörös hadsereg ellen szükséges lett volna.Tengerészgyalogságuk beásva védelemben kemény ellenállást fejtett ki szigeteken,pl. Okinaván de a gépesített modern csapatokkal nem rendelkeztek és emiatt nyilván ezek taktikájáról,alkalmazhatóságáról sem voltak tapasztalataik.Amfibikus hadmûveletek esetén is kiszoríthatóak voltak a hídfõbõl pont a páncélos fegyvernem hiánya miatt.
#5465
Mivel angol nyelvû leírom a másik részét is, ez lett a konszenzus ugyan, de abban is egyetértettek az ottaniak, hogy erre a támadásra 0 esély volt, egészen egyszerûen azért, mert Japán nyersanyagokért ment háborúba, olyanokért amiket délen meg tudott szerezni.
#5461-re még annyit írnék, hogy szerintem butaság, hogy a Japánok hadereje a haditengerészetre támaszkodott volna. Az IJA és IJN folyamatos harcban álltak egymással, részben pont a Szovjetunió miatt. Az IJA mindíg is a szovjeteket tartotta Japán legfõbb ellenfelének (iszonyatosan féltek a kommunizmustól), míg az IJN az USA-t.
Azthiszem korábban ki lett már tárgyalva, hogy az IJA tankhasználatai és tanktípusai több dolgonak is köszönhetõek. Röviden más ott a környezet, de még csak nem is ez volt a legfõbb ok, hanem a háttérben meghúzódó nemzeti büszkeség (ebben az a poén, hogy ez tette lehetõvé a Japán Birodalom megszületését és ez is vágta taccsra, a kezdésbe bele volt építve a bukás 😄), melyet leginkább a korábbi századok idealizált samurai képére építettek.... és még lehetne taglalni 😄
#5461-re még annyit írnék, hogy szerintem butaság, hogy a Japánok hadereje a haditengerészetre támaszkodott volna. Az IJA és IJN folyamatos harcban álltak egymással, részben pont a Szovjetunió miatt. Az IJA mindíg is a szovjeteket tartotta Japán legfõbb ellenfelének (iszonyatosan féltek a kommunizmustól), míg az IJN az USA-t.
Azthiszem korábban ki lett már tárgyalva, hogy az IJA tankhasználatai és tanktípusai több dolgonak is köszönhetõek. Röviden más ott a környezet, de még csak nem is ez volt a legfõbb ok, hanem a háttérben meghúzódó nemzeti büszkeség (ebben az a poén, hogy ez tette lehetõvé a Japán Birodalom megszületését és ez is vágta taccsra, a kezdésbe bele volt építve a bukás 😄), melyet leginkább a korábbi századok idealizált samurai képére építettek.... és még lehetne taglalni 😄
#5464
Nemrég olvastam egy hoszabb vitát a kérdésben (errõl van szó). Igen érdekes volt és ahogy emlékszem az lett a konszenzus, hogy Japán vesztett volna mindenképpen, ellenben ha akkor támadnak amikor a németek Moszkva alatt voltak akkor a németeknek több esélyük lett volna, hiszen emlékeim szerint a szituációt '41 a távol-keleti hadtestek átcsoportosítása mentette meg.
#5463
Elõbb összekevertem a kettõt:A fasizmus indkolta sovinizmusát az olasz nép kultúrális múltjával,a nácizmus meg a fajbiológiával.
#5462
A "fasiszta tipusú diktatúrák" az egy gyûjtõfogalom úgy tudom.Vannak ugyan különbségek nácizmus és fasizmus közt,de a rokonvonások sokkal jelentõsebbek mint a különbségek.A nácizmus is fasizmus csak a felsõbbrendûség megállapításánál kultúrális múltra hivatkozik(római civilizáció stb)a nácizmus meg fajbiológiai okokból vezeti le ugyanezt.A kiválasztottság tudata,a más népek megvetése ugyanúgy jelen van ha más okból is.
A baloldalt is lehetne egyébként boncolgatni mert ott is létezett többféle irányzat,mégis mindet baloldali vagy kommunista diktatúrának hívják,hiába vannak köztük jelentõs eltérések.
A baloldalt is lehetne egyébként boncolgatni mert ott is létezett többféle irányzat,mégis mindet baloldali vagy kommunista diktatúrának hívják,hiába vannak köztük jelentõs eltérések.
#5461
A Japóknak nem volt páncélos fegyverneme-normális legalábbis.Az egész haderõ a haditengerészetre támaszkodott.1937-ben mikor Kínában vitézkedtek megtámadták a SZU érdekszféráit is Khalkin Golnál vagy hol és harcoltak a Vörös hadsereggel.Több sikertelen próbálkozás után inkább békét kötöttek a ruszkikkal és többet nem próbálkoztak.Nem hiszem hogy 1941-ben sikeresebbek lehettek volna,mivel a szárazföldi hadrendjük addig nem sokat változott,a páncélosok is játékszerek maradtak.
#5460
Szerintem néhány embernek ismerõs lesz:
mi is a különbség létezõ és mûködõ szocializmus között? A létezõ nem mûködik, a mûködõ nem létezik.
mi is a különbség létezõ és mûködõ szocializmus között? A létezõ nem mûködik, a mûködõ nem létezik.
#5459
úgy néz ki, nemcsak bennem ötlött fel a szocializmus, és a "szélsõjobboldal" összeférhetetlensége.😊
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#5458
NSDAP = Nazional Sozialistische Deutsche Arbeiterpartei
Igen, valóban attól kapnak infarktust a ballibcsi/komcsi nickek az Indexen, ha ezt közlöd... 😊
Igen, valóban attól kapnak infarktust a ballibcsi/komcsi nickek az Indexen, ha ezt közlöd... 😊
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#5457
Mert szar lenne beismerni, hogy az is baloldali diktatúra volt. Egyeseknek állanóan mániája a fasiszta jobboldali diktatúrával rioagni. Nemzetiszocialista Német Munkáspárt = NASPD
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#5456
ez a történelmi nem tudás oka. Nem tudnak a Nemzeti szocialista a Fasiszta és a Paternális Autokrácia közti különbséget.
War Thunder AF & GF Thrash metal topic, V8 Supercars, HRC
#5455
Amúgy az hogy lehet, hogy Németország esetében még mindig hajlamosak a hitleri rendszerre a fasiszta jelzõt alkalmazni, holott az inkább Mussolini rendszere volt? Bár Hitler átvett tõle egyet s mást, de azért mégis csak két különbözõ rendszerrõl beszélünk tudtommal. Vagy ez még a szovjet, pardon, kommunista kinyilvánítások eredménye?
#5454
Mennyire igaz az, ha 1941-es német támadáskor a japánok is rátámadnak a szovjetekre, menthetetlenül felõrlõdik a hadsereg?
#5453
"F-104 témával reppenjünk inkább a Haditechnika topicba. 😊"
Úgy lessz :-)
Úgy lessz :-)
#5452
Hát az amerikaiak mégis próbáltak a lehetõ leghamarabb megszabadulni az F-104-eseiktõl (még maga Chuck Yeager is majdnem oda veszett az F-104-es miatt).A kanadai,olasz és a német gépek 30-50%-a balesetekben semmisült meg.Vajon az üzemeltetõk hibája hogy a 20-ik század legbalesetrizikósabb gépe lett az F-104-es?
Azonban a Lockheed Európában sem az F-104 egyedülálló képességeivel hódított, hanem kb. 22 millió dollár kenõpénzzel, amelyet európai és japán politikusok között osztottak szét. (Ez a Nixon bukása után indított korrupció-vizsgálatban derült ki).Az F-104-esek talán a történelem kiugróan legkevésbé biztonságos repülõgépe volt, szinte kezelhetetlen.A balesetek kivizsgálásakor kiderült, hogy a legtöbb problémát a J79-es hajtómû szabályozható utánégetõ gyûrûje okozta, de a pilóta oxigénellátását biztosító rendszer is sokszor felmondta a szolgálatot, valamint a gép sajátos kialakítása miatt a mûrepülés és a leszállás is problémás volt. A pilóták képzettsége és gyakorlottsága is hagyott kívánnivalót maga után, a NATO alapkövetelménynek számító havi átlag 20 óra helyett ugyanis csak 13-15 órát repülhettek.A balesetek során nagyon sok pilóta halt meg, ami változtatásokat generált. Az eredeti Lockheed C-2-es katapultüléseket Martin-Baker Mk GQ7A „dupla nullás” ülésekre cserélték, ami mindenképpen jó döntésnek bizonyult. A különbözõ mûszaki változtatások és egyéb intézkedések hatására az 1968-72 közötti elviselhetetlenül sok 15-20 gép/év veszteségek csökkentek valamelyest, beállva az évi 7-8 baleset átlagra, amelyet a ’80-as évek elejei kivonásukig meg is õriztek az „özvegycsinálók”.
Említést kell még tenni a nagy szárnyfelületi terhelésrõl is ami a gép manõverezõ képességét nagymértékben csökkentette...
Egy kép a "szárnyaszegett madárkáról"
Azonban a Lockheed Európában sem az F-104 egyedülálló képességeivel hódított, hanem kb. 22 millió dollár kenõpénzzel, amelyet európai és japán politikusok között osztottak szét. (Ez a Nixon bukása után indított korrupció-vizsgálatban derült ki).Az F-104-esek talán a történelem kiugróan legkevésbé biztonságos repülõgépe volt, szinte kezelhetetlen.A balesetek kivizsgálásakor kiderült, hogy a legtöbb problémát a J79-es hajtómû szabályozható utánégetõ gyûrûje okozta, de a pilóta oxigénellátását biztosító rendszer is sokszor felmondta a szolgálatot, valamint a gép sajátos kialakítása miatt a mûrepülés és a leszállás is problémás volt. A pilóták képzettsége és gyakorlottsága is hagyott kívánnivalót maga után, a NATO alapkövetelménynek számító havi átlag 20 óra helyett ugyanis csak 13-15 órát repülhettek.A balesetek során nagyon sok pilóta halt meg, ami változtatásokat generált. Az eredeti Lockheed C-2-es katapultüléseket Martin-Baker Mk GQ7A „dupla nullás” ülésekre cserélték, ami mindenképpen jó döntésnek bizonyult. A különbözõ mûszaki változtatások és egyéb intézkedések hatására az 1968-72 közötti elviselhetetlenül sok 15-20 gép/év veszteségek csökkentek valamelyest, beállva az évi 7-8 baleset átlagra, amelyet a ’80-as évek elejei kivonásukig meg is õriztek az „özvegycsinálók”.
Említést kell még tenni a nagy szárnyfelületi terhelésrõl is ami a gép manõverezõ képességét nagymértékben csökkentette...
Egy kép a "szárnyaszegett madárkáról"
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#5451
F-104 témával reppenjünk inkább a Haditechnika topicba. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5450
Az F-104 statisztikája az üzemeltetõtõl is függött. Spanyoloknak igaz, hogy csak 18 db volt, de 17 ezer repóra alatt egyetlen egy sem veszett oda. Kortárs gépek ennyi repóra alatt simán hullottak.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#5449
"Az F-104 igazából teljesen jó gép volt arra, amire tervezték. Nagy magasságban használatos, nagy sebességû elfogó vadászrepülõgép. Emiatt volt kicsi a szárnyfelülete, és itt a Spitfire rossz példa, hiszen az sokkal kisebb sebességgel és kisebb magasságon repült. Ez olyan, mintha egy Forma-1-es autót hasonlítanál össze egy Land Rover Defender. Mindkettõ nagyon jó kis autó, de amennyire életképtelen lenne egy átázott földúton a Forma-1-es autó, annyira nem való a Hungaroringre egy Land Rover. Az F-104 esetén a legrosszabb eredményekkel az F-104G volt, amelyet (teljesen eltérõen az eredeti tervektõl) alacsony magasságban is bevethetõ vadászbombázónak használták..."
Mire? Lezuhanni? <#smile> Na jó ez talán kicsit erõs volt...amúgy azt elismerem hogy rossz volt a hasonlat.Csak azt akartam szemléltetni hogy egy akkora tömegû és méretû vadászgépnek mint az F-104-es talán némivel nagyobb szárnyfelületre lett volna szüksége mint 18,22 m2.Azért ez a nagy magasságban használatos, nagy sebességû elfogó vadászrepülõgépek között is ritkaság. Szu 15 36,60m2 , Szu–9 34m2 , F-101 Voodoo 34,20m2
F-106A 61,52m2...
"De 2500 kilométer vadászfedezet nélkül egy Ju-88 vagy egy He-17-es számára amúgy sem egy leányálom (tudtak egyáltalán ennyit repülni?)"
Mondjuk ez igaz.A 2 motros német bombzók többsége jó ha 2300-2500km-es hatótávval rendelkezett.A Ju 290,Fw 200 a maga 3500-6000km-es hatótávjával még alkalmasabb lett volna.A gond az hogy nem volt igazi 4 motros bombázója németországnak.Ez részben érthetõ mivel a nehéz bombázók gyártása igen csak költséges továbbá a háború elõrehaladtával egyre inkább Németország légvédelme került elõtérbe.Bár az Me 264-es igéretes bombázónak tûnt és az is lehetett volna végül az egész programot le kellett állítani.De ez mit sem változtat a tényeken... ahoz hogy a németek az Uráli gyárakat bombázhassák elõrébb kellett volna nyomulniuk mint az Sztálingárd-Arhangelszk vonal...
A típust 1942-ben azzal a céllal fejlesztették ki, hogy a legjobb aerodinamikai kialakítással és a légellenállásnövelõ védõfegyverzet elhagyásával létrehozzanak egy olyan gyors repülõgépet, amely képes az európai szárazföldrõl 1800 kg bombateherrel támadni New York-ot. Ezzel szemben a megfelelõen felfegyverzett változatoknak torpedóbombázóként (két torpedóval a szárnykülsõrészek alatt), vagy távolsági felderítõként kellett volna az egész Atlanti-óceánt berepülniük. Az elsõ és egyetlen prototípus Jumo 211-motorokkal és Me-264 V1-es jelzéssel 1942. decemberében repült elõször. Teljesítménye és repülési tulajdonságai felettébb kiemelkedõek voltak. Az erõsebb motorokkal történõ sorozatgyártásnak 1943-ban kellett volna beindulnia a Weser repülõgépgyárban, de a hadihelyzet már nem engedte meg egy stratégiai bombázó szériagyártását. Az alábbi adatok a Me-264 V1-esre vonatkoznak.
Mire? Lezuhanni? <#smile> Na jó ez talán kicsit erõs volt...amúgy azt elismerem hogy rossz volt a hasonlat.Csak azt akartam szemléltetni hogy egy akkora tömegû és méretû vadászgépnek mint az F-104-es talán némivel nagyobb szárnyfelületre lett volna szüksége mint 18,22 m2.Azért ez a nagy magasságban használatos, nagy sebességû elfogó vadászrepülõgépek között is ritkaság. Szu 15 36,60m2 , Szu–9 34m2 , F-101 Voodoo 34,20m2
F-106A 61,52m2...
"De 2500 kilométer vadászfedezet nélkül egy Ju-88 vagy egy He-17-es számára amúgy sem egy leányálom (tudtak egyáltalán ennyit repülni?)"
Mondjuk ez igaz.A 2 motros német bombzók többsége jó ha 2300-2500km-es hatótávval rendelkezett.A Ju 290,Fw 200 a maga 3500-6000km-es hatótávjával még alkalmasabb lett volna.A gond az hogy nem volt igazi 4 motros bombázója németországnak.Ez részben érthetõ mivel a nehéz bombázók gyártása igen csak költséges továbbá a háború elõrehaladtával egyre inkább Németország légvédelme került elõtérbe.Bár az Me 264-es igéretes bombázónak tûnt és az is lehetett volna végül az egész programot le kellett állítani.De ez mit sem változtat a tényeken... ahoz hogy a németek az Uráli gyárakat bombázhassák elõrébb kellett volna nyomulniuk mint az Sztálingárd-Arhangelszk vonal...
A típust 1942-ben azzal a céllal fejlesztették ki, hogy a legjobb aerodinamikai kialakítással és a légellenállásnövelõ védõfegyverzet elhagyásával létrehozzanak egy olyan gyors repülõgépet, amely képes az európai szárazföldrõl 1800 kg bombateherrel támadni New York-ot. Ezzel szemben a megfelelõen felfegyverzett változatoknak torpedóbombázóként (két torpedóval a szárnykülsõrészek alatt), vagy távolsági felderítõként kellett volna az egész Atlanti-óceánt berepülniük. Az elsõ és egyetlen prototípus Jumo 211-motorokkal és Me-264 V1-es jelzéssel 1942. decemberében repült elõször. Teljesítménye és repülési tulajdonságai felettébb kiemelkedõek voltak. Az erõsebb motorokkal történõ sorozatgyártásnak 1943-ban kellett volna beindulnia a Weser repülõgépgyárban, de a hadihelyzet már nem engedte meg egy stratégiai bombázó szériagyártását. Az alábbi adatok a Me-264 V1-esre vonatkoznak.
#5448
Üdv!
"Azért jöttem a mai kitermelési adatokkal, mert kiválóan látszik belõle, hogy a jenki szállítás az akkori szovjet kitermeléshez is elhanyagolható volt, a mai kitermelésnek meg csak 1-2%-át adná. Nem kell mást következtetést levonni belõle, csak azt, hogy a SZU nem véletlenül volt a világ 2. legnagyobb kõolajkitermelõje akkoriban, nem szorult segélyre belõle."
Így ebben a vonatkozásban már elfogadom a véleményed...az USA nyersanyag
segélyei a a teljes háború alatti orosz termelés nagyjából 7-10% tették ki.De azért annyit hozzá tennék hogy ez a segítség eggyáltalán nem volt elhanyagolható 1941-1942-ben amikor a szovjet ipar és mezõgazdaság kb 60%-os visszaesést mutatott.
Szerintem a német gyõzelemhez az Uráli gyárak kiktatása elegendõ lett volna mivel az ország keleti részén a szinte csak nevében létezõ infrastruktúra (A Nyugat-szibériai-alföld nagyrésze igen csak mocsaras vidék) illetve a megmaradt ásványkincs lelõhelyek nagy mértékû szétszortsága miatt elég nehéz feladat lett volna újra szervezni az orosz termelést.Egyedül talán Novoszibriszk és az Omszk közötti területeket találnám alkalmasnak a szovjet ipar újra szervezésére mivel itt még létezik út és vasúthálózat,a vasérc,szén,ólom,cinkérc és egyéb fel lelehetõ nyersanyagok viszonylag egy helyen vannak illetve itt húzódik tajgától délre a mérsékelt sztyeppövezet ami még nagyjából alkalmas korlátozott mezõgazdasági termelésre + a szibéria lakosság jó része is a környéken él.A probléma csak az hogy ha innen akrnák elérni a német hadsereget LEGALÁBB 1600km-t kellett volna a csapatoknak elõrenyomulni ráadásul az Északi irányú támadásokat el lehetne felejteni mivel a nyugat szibériai alföld súlyos veszteségeket okozna emberanyagban és felszerelésben egyaránt így a németeknek egy viszonylag keskeny frontszakaszra kellett volna koncentrálnia.
Szibéria ásványkincsei: mangán, ólom, cink, nikkel, kobalt, molibdén,arany,gyémánt,szén,kõolaj,földgáz.A kõolaj,vasérc,mezõgazdaság készletek illetve a lakosság jórészérõl azonban elvesztették volna és bár még lehet hogy a hadi termelést folytatni lehetne de ez az eredeti szovjet háborús termelés csak egy kis hányadát tenné ki.
"Azért jöttem a mai kitermelési adatokkal, mert kiválóan látszik belõle, hogy a jenki szállítás az akkori szovjet kitermeléshez is elhanyagolható volt, a mai kitermelésnek meg csak 1-2%-át adná. Nem kell mást következtetést levonni belõle, csak azt, hogy a SZU nem véletlenül volt a világ 2. legnagyobb kõolajkitermelõje akkoriban, nem szorult segélyre belõle."
Így ebben a vonatkozásban már elfogadom a véleményed...az USA nyersanyag
segélyei a a teljes háború alatti orosz termelés nagyjából 7-10% tették ki.De azért annyit hozzá tennék hogy ez a segítség eggyáltalán nem volt elhanyagolható 1941-1942-ben amikor a szovjet ipar és mezõgazdaság kb 60%-os visszaesést mutatott.
Szerintem a német gyõzelemhez az Uráli gyárak kiktatása elegendõ lett volna mivel az ország keleti részén a szinte csak nevében létezõ infrastruktúra (A Nyugat-szibériai-alföld nagyrésze igen csak mocsaras vidék) illetve a megmaradt ásványkincs lelõhelyek nagy mértékû szétszortsága miatt elég nehéz feladat lett volna újra szervezni az orosz termelést.Egyedül talán Novoszibriszk és az Omszk közötti területeket találnám alkalmasnak a szovjet ipar újra szervezésére mivel itt még létezik út és vasúthálózat,a vasérc,szén,ólom,cinkérc és egyéb fel lelehetõ nyersanyagok viszonylag egy helyen vannak illetve itt húzódik tajgától délre a mérsékelt sztyeppövezet ami még nagyjából alkalmas korlátozott mezõgazdasági termelésre + a szibéria lakosság jó része is a környéken él.A probléma csak az hogy ha innen akrnák elérni a német hadsereget LEGALÁBB 1600km-t kellett volna a csapatoknak elõrenyomulni ráadásul az Északi irányú támadásokat el lehetne felejteni mivel a nyugat szibériai alföld súlyos veszteségeket okozna emberanyagban és felszerelésben egyaránt így a németeknek egy viszonylag keskeny frontszakaszra kellett volna koncentrálnia.
Szibéria ásványkincsei: mangán, ólom, cink, nikkel, kobalt, molibdén,arany,gyémánt,szén,kõolaj,földgáz.A kõolaj,vasérc,mezõgazdaság készletek illetve a lakosság jórészérõl azonban elvesztették volna és bár még lehet hogy a hadi termelést folytatni lehetne de ez az eredeti szovjet háborús termelés csak egy kis hányadát tenné ki.
#5447
Jó felvetés bár azért az Észak Franciaországi partraszállás puszta gyanúja miatt Hitler kénytelen volt egyre több csapatot állomásoztatni Franciaországban méghozzá egy viszonylag széles arcvonalon.
Mindenképpen szükség volt a csapatok rotációjára, mivel sok német egység 1942-tõl olyan veszteségeket szenvedett, hogy kvázi alig képviselt jelentõs harcértéket. A nyugati "pihenõidõs" német erõk jó része ilyen egység volt, amely újoncokkal fel lett töltve, kiképzésükkel foglalkoztak, illetve újrafegyverezték õket. Nem is szólva arról, hogy a veterán katonáknak is jót tett, hogy kicsit kiszabadulhattak a keleti front poklából. Az egyre több pedig nem annyira létszám alapján, hanem az egységek alapján igaz, ha jól emlékszem, mivel a fentiek miatt sok nyugatra vezényelt egység messze volt a 100%-os feltöltötségtõl.
Lehet hogy kicsit OFF a téma de nekem a Widowmaker becenévrõl inkább az F104-es Starfighter jut eszembe.Nos ez a gép már tényleg potenciális pilóta gyilkos volt és nem feltétlenül a pilóták hibái miatt..
Az F-104 igazából teljesen jó gép volt arra, amire tervezték. Nagy magasságban használatos, nagy sebességû elfogó vadászrepülõgép. Emiatt volt kicsi a szárnyfelülete, és itt a Spitfire rossz példa, hiszen az sokkal kisebb sebességgel és kisebb magasságon repült. Ez olyan, mintha egy Forma-1-es autót hasonlítanál össze egy Land Rover Defender. Mindkettõ nagyon jó kis autó, de amennyire életképtelen lenne egy átázott földúton a Forma-1-es autó, annyira nem való a Hungaroringre egy Land Rover. Az F-104 esetén a legrosszabb eredményekkel az F-104G volt, amelyet (teljesen eltérõen az eredeti tervektõl) alacsony magasságban is bevethetõ vadászbombázónak használták...
A Land Lease témához csak egy adalék: a lényeg igazából az 1942 végéig érkezõ támogatást illeti, 1943-tól gyakorlatilag német keleti front elvesztette minden kezdeményezõ képességét, innentõl kezdve nem az volt kérdéses, hogy a németek elvesztik a keleti frontot, hanem az, hogy mikor. Emiatt a Land Lease esetén is célszerû a valóban stratégiai értékû 1943-ig tartó részt nézni, mivel 41-43 között "mindössze" a lenti adatok fele/harmada realizálódott. Noha ez is jelentõs, de tényleg nem olyan embertelen mennyiség, ami egyértelmûen eldöntötte a küzdelem kimenetelét.
A Land Lease 1943-tól már a szovjet elõrenyomulás sebességére volt kihatással. Utólag érdekes (bár mint az összes ilyen, végül is lényegtelen) kérdés, hogy mi lett volna, 1943-tól a Land Lease-t felfüggesztik...
Mindenképpen szükség volt a csapatok rotációjára, mivel sok német egység 1942-tõl olyan veszteségeket szenvedett, hogy kvázi alig képviselt jelentõs harcértéket. A nyugati "pihenõidõs" német erõk jó része ilyen egység volt, amely újoncokkal fel lett töltve, kiképzésükkel foglalkoztak, illetve újrafegyverezték õket. Nem is szólva arról, hogy a veterán katonáknak is jót tett, hogy kicsit kiszabadulhattak a keleti front poklából. Az egyre több pedig nem annyira létszám alapján, hanem az egységek alapján igaz, ha jól emlékszem, mivel a fentiek miatt sok nyugatra vezényelt egység messze volt a 100%-os feltöltötségtõl.
Lehet hogy kicsit OFF a téma de nekem a Widowmaker becenévrõl inkább az F104-es Starfighter jut eszembe.Nos ez a gép már tényleg potenciális pilóta gyilkos volt és nem feltétlenül a pilóták hibái miatt..
Az F-104 igazából teljesen jó gép volt arra, amire tervezték. Nagy magasságban használatos, nagy sebességû elfogó vadászrepülõgép. Emiatt volt kicsi a szárnyfelülete, és itt a Spitfire rossz példa, hiszen az sokkal kisebb sebességgel és kisebb magasságon repült. Ez olyan, mintha egy Forma-1-es autót hasonlítanál össze egy Land Rover Defender. Mindkettõ nagyon jó kis autó, de amennyire életképtelen lenne egy átázott földúton a Forma-1-es autó, annyira nem való a Hungaroringre egy Land Rover. Az F-104 esetén a legrosszabb eredményekkel az F-104G volt, amelyet (teljesen eltérõen az eredeti tervektõl) alacsony magasságban is bevethetõ vadászbombázónak használták...
A Land Lease témához csak egy adalék: a lényeg igazából az 1942 végéig érkezõ támogatást illeti, 1943-tól gyakorlatilag német keleti front elvesztette minden kezdeményezõ képességét, innentõl kezdve nem az volt kérdéses, hogy a németek elvesztik a keleti frontot, hanem az, hogy mikor. Emiatt a Land Lease esetén is célszerû a valóban stratégiai értékû 1943-ig tartó részt nézni, mivel 41-43 között "mindössze" a lenti adatok fele/harmada realizálódott. Noha ez is jelentõs, de tényleg nem olyan embertelen mennyiség, ami egyértelmûen eldöntötte a küzdelem kimenetelét.
A Land Lease 1943-tól már a szovjet elõrenyomulás sebességére volt kihatással. Utólag érdekes (bár mint az összes ilyen, végül is lényegtelen) kérdés, hogy mi lett volna, 1943-tól a Land Lease-t felfüggesztik...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5446
Ja, akkor én is csak elgépeltem. 😊
#5445
Egy nagyságrend az tízszeres különbség. 600 millió vs. 6 millió az tényleg kettõ. Jó, elgépeltem. Viszont legalább nem számoltam el. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#5444
Egyébként ha már kioktatsz az átváltások körüli nagyságrendi kérdésekrõl, akkor szerintem tedd meg elõtte, hogy tájékozódsz, hogy mi a különbség a százas és az ezres szorzás, valamint a 3 nagyságrend fogalom között. Csak hogy korrektek legyünk. 😊
#5443
A kõolajban tényleg nem sok. Viszont akkor minek vittek, ha nem kellett? Lehet, hogy az adataid nem stimmelnek?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#5442
Azért jöttem a mai kitermelési adatokkal, mert kiválóan látszik belõle, hogy a jenki szállítás az akkori szovjet kitermeléshez is elhanyagolható volt, a mai kitermelésnek meg csak 1-2%-át adná. Nem kell mást következtetést levonni belõle, csak azt, hogy a SZU nem véletlenül volt a világ 2. legnagyobb kõolajkitermelõje akkoriban, nem szorult segélyre belõle.
#5441
Sajna megdöglött a netem, és a délutáni postom nem ment el...
Szóval:
A LaGG-okat nem mint a német távolsági bombázók ellenfelét hoztam példának, hanem az alumínium szükségességének bemutatására.
Azért a LaGG-1/3 vs. La-7 páros mûszakilag jóval távolabb áll egymástól, mint a B26 elsõ és utolsó verziója...
Szóval:
A LaGG-okat nem mint a német távolsági bombázók ellenfelét hoztam példának, hanem az alumínium szükségességének bemutatására.
Azért a LaGG-1/3 vs. La-7 páros mûszakilag jóval távolabb áll egymástól, mint a B26 elsõ és utolsó verziója...
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#5440
"A szovjet termelés a háború elõttrõl:
Ásványi olaj: 28 859 000 tonna (1938), a teljes segély az éves termelés kevesebb, mint 10%-át adta.
Ólom: 25 000 tonna (1937)
Termelés: (1938)
Nyersvas 14 711 000 tonna
Acél: 18 088 000 tonna
Aluminium: 49 000 tonna
Réz: 95 500 tonna
Ólom: 55 000 tonna
Egyszóval a szovjet gazdaság nem volt éppen híján nyersanyagnak és gyártókapacitásnak, ráadásul a komoly lelõhelyek nem a nyugati országrészen terültek el."
Az 1937-1938-as termelési adatok szépek és jók de a háború alatti termelés egy picit más tészta.
Nyersacéltermelés 1941-1945 között:
SZU: 57700000t
Németország:115000000t
USA: 335000000t
Nem vitatom hogy a szovjet gazdaság mekkora nyersanyagbázissal rendelkezett ugyanakkor döntõen az amerikai hadiipar befolyásolta a háború kimenetelét.Amúgy lehet hogy keleten is voltak még lelõhelyek de nem véletlen hogy anno a ruszki gyárak többségét az Uralba telepítették mivel ennek a területnek logisztikai jelentõsége volt (az Urálban ásványkincs-lelõhelyekben is gazdag).Azért azt nem árt tudni hogy a vaskohászat,fémkohászat,gépgyártás,színesfémkohászat,olajbányászat és a vasércbányászat,fõbb mezõgazdasági termõ területek nagy hányada Oroszország nyugati területeire esik nem beszélve a lakosságról.
"Az a szovjet stratégia része volt, hogy a termelõkapacitás jelentõs részét a határ mellé telepítették - egy támadó stratégia ezt kívánja."
Ha megfigyeled akkor a legtöbb orosz nagyváros és gyár máig is az Uráltól nyugatra esik.Nem véletlenül.Logisztikai szempontból azért elég szívás lett volna megszervezni a szovjet ipart az ország keleti részében és ha az ország nyugati részén borzalmas volt az uthálózat akkor keleten gyakorlatilag nem is létezett(a szállítmányok cébajuttatása igen csak problémát okozott volna).Ezt mégtovább súlyosbítja hogy az ország keleti részében fellelhetõ nyersanyag bázis viszonylag nagy területen szóródik szét.Ugyan észak szibériában még voltak vasérc lelõhelyek illetve az ország délebbi részében elterülõ hegységeiben jelentõs szén készletek.A népesség 60-70%-a szintén nyugatra esett.Lehet hogy a gyalogságnak még megfelelt volna néhány mongól de a légierõ részérõl tapasztalt és jól képzett állományra lett volna szükség.Éppen ezért a a keltrõl érkezõ emberanyag már csak képzetlensége miatt sem volt alkalmas arra hogy felvegye a versenyt a Wehrmachtal.
Ásványi olaj: 28 859 000 tonna (1938), a teljes segély az éves termelés kevesebb, mint 10%-át adta.
Ólom: 25 000 tonna (1937)
Termelés: (1938)
Nyersvas 14 711 000 tonna
Acél: 18 088 000 tonna
Aluminium: 49 000 tonna
Réz: 95 500 tonna
Ólom: 55 000 tonna
Egyszóval a szovjet gazdaság nem volt éppen híján nyersanyagnak és gyártókapacitásnak, ráadásul a komoly lelõhelyek nem a nyugati országrészen terültek el."
Az 1937-1938-as termelési adatok szépek és jók de a háború alatti termelés egy picit más tészta.
Nyersacéltermelés 1941-1945 között:
SZU: 57700000t
Németország:115000000t
USA: 335000000t
Nem vitatom hogy a szovjet gazdaság mekkora nyersanyagbázissal rendelkezett ugyanakkor döntõen az amerikai hadiipar befolyásolta a háború kimenetelét.Amúgy lehet hogy keleten is voltak még lelõhelyek de nem véletlen hogy anno a ruszki gyárak többségét az Uralba telepítették mivel ennek a területnek logisztikai jelentõsége volt (az Urálban ásványkincs-lelõhelyekben is gazdag).Azért azt nem árt tudni hogy a vaskohászat,fémkohászat,gépgyártás,színesfémkohászat,olajbányászat és a vasércbányászat,fõbb mezõgazdasági termõ területek nagy hányada Oroszország nyugati területeire esik nem beszélve a lakosságról.
"Az a szovjet stratégia része volt, hogy a termelõkapacitás jelentõs részét a határ mellé telepítették - egy támadó stratégia ezt kívánja."
Ha megfigyeled akkor a legtöbb orosz nagyváros és gyár máig is az Uráltól nyugatra esik.Nem véletlenül.Logisztikai szempontból azért elég szívás lett volna megszervezni a szovjet ipart az ország keleti részében és ha az ország nyugati részén borzalmas volt az uthálózat akkor keleten gyakorlatilag nem is létezett(a szállítmányok cébajuttatása igen csak problémát okozott volna).Ezt mégtovább súlyosbítja hogy az ország keleti részében fellelhetõ nyersanyag bázis viszonylag nagy területen szóródik szét.Ugyan észak szibériában még voltak vasérc lelõhelyek illetve az ország délebbi részében elterülõ hegységeiben jelentõs szén készletek.A népesség 60-70%-a szintén nyugatra esett.Lehet hogy a gyalogságnak még megfelelt volna néhány mongól de a légierõ részérõl tapasztalt és jól képzett állományra lett volna szükség.Éppen ezért a a keltrõl érkezõ emberanyag már csak képzetlensége miatt sem volt alkalmas arra hogy felvegye a versenyt a Wehrmachtal.
#5439
"Igazából csak a normandiai partraszállás volt az ami éreztette hatását a keleti fronton, ugyanis elõtte az afrikai és olaszországi csapatok nagy részét nem a keleti frontról vonták el, hanem az európai helyõrségekbõl."
Jó felvetés bár azért az Észak Franciaországi partraszállás puszta gyanúja miatt Hitler kénytelen volt egyre több csapatot állomásoztatni Franciaországban méghozzá egy viszonylag széles arcvonalon.Az olaszországi harcok keretében elvont keleti alakulatok száma pedig lehet hogy nem volt számottevõ...mégis súlyosan érintette a németeket mivel a Kurszki hadmûveletekben igen csak súlyos veszteségeket szenvedtek.A Kurszki csatában résztvevõ alkulatok száma nem hogy a támadás de még a védelem szükségleteit sem multák felül ráadásul az egész támadás terhe a vállukon volt.
"Melyik gépnek adták az amerikaiak a Widowmaker becenevet?"
Lehet hogy kicsit OFF a téma de nekem a Widowmaker becenévrõl inkább az F104-es Starfighter jut eszembe.Nos ez a gép már tényleg potenciális pilóta gyilkos volt és nem feltétlenül a pilóták hibái miatt...Szárnyfeülete mindössze 18.22 m2 volt, felszálló tömege 10-13 tonna körüli,hosszúsága: 16.66m,szárnyfesztávolsága: 6.36m
Ellenpélda ként ott van a Spitfire a maga 3 tonna körüli felszálló tömegével, 22.48 m-es szárnyfelületével, 9,12 m-es hosszával és 11,23 m-es szárnyfesztávolságával.Azért az adatok jól tükrözik hogy egy 10-13tonnás gépnek azért nagyobb szárnyfelületre van szüksége...még akkor is ha egy General Electric J79-es utánégetõs hajtómû az erõforrás!!!
Jó felvetés bár azért az Észak Franciaországi partraszállás puszta gyanúja miatt Hitler kénytelen volt egyre több csapatot állomásoztatni Franciaországban méghozzá egy viszonylag széles arcvonalon.Az olaszországi harcok keretében elvont keleti alakulatok száma pedig lehet hogy nem volt számottevõ...mégis súlyosan érintette a németeket mivel a Kurszki hadmûveletekben igen csak súlyos veszteségeket szenvedtek.A Kurszki csatában résztvevõ alkulatok száma nem hogy a támadás de még a védelem szükségleteit sem multák felül ráadásul az egész támadás terhe a vállukon volt.
"Melyik gépnek adták az amerikaiak a Widowmaker becenevet?"
Lehet hogy kicsit OFF a téma de nekem a Widowmaker becenévrõl inkább az F104-es Starfighter jut eszembe.Nos ez a gép már tényleg potenciális pilóta gyilkos volt és nem feltétlenül a pilóták hibái miatt...Szárnyfeülete mindössze 18.22 m2 volt, felszálló tömege 10-13 tonna körüli,hosszúsága: 16.66m,szárnyfesztávolsága: 6.36m
Ellenpélda ként ott van a Spitfire a maga 3 tonna körüli felszálló tömegével, 22.48 m-es szárnyfelületével, 9,12 m-es hosszával és 11,23 m-es szárnyfesztávolságával.Azért az adatok jól tükrözik hogy egy 10-13tonnás gépnek azért nagyobb szárnyfelületre van szüksége...még akkor is ha egy General Electric J79-es utánégetõs hajtómû az erõforrás!!!
#5438
B-26
Martin féle B-26 ról mert minden gépnek van oldala
Martin féle B-26 ról mert minden gépnek van oldala
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#5437
Nagyjából egyetértek veled, harcu ellenpéldája nem sokat ér, viszont egy valamibe azért belekötnék. 😊
"Az USA támogatása nélkül nincs partraszállás Olaszországban és Normandiában és nincs hadianyag utánpótlás az El alameini csatához sem.Következés képp jóval több hadosztály és páncélos maradhatott volna keleten. "
Igazából csak a normandiai partraszállás volt az ami éreztette hatását a keleti fronton, ugyanis elõtte az afrikai és olaszországi csapatok nagy részét nem a keleti frontról vonták el, hanem az európai helyõrségekbõl.
"Az USA támogatása nélkül nincs partraszállás Olaszországban és Normandiában és nincs hadianyag utánpótlás az El alameini csatához sem.Következés képp jóval több hadosztály és páncélos maradhatott volna keleten. "
Igazából csak a normandiai partraszállás volt az ami éreztette hatását a keleti fronton, ugyanis elõtte az afrikai és olaszországi csapatok nagy részét nem a keleti frontról vonták el, hanem az európai helyõrségekbõl.
#5436
legalább 4x er leállították a gyártását,biztos nem véletlen.
A korai verziókból sokat ért baleset...
A korai verziókból sokat ért baleset...
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#5435
Kicsit azért több probléma akadt a géppel, de leginkább a tapasztalatlan pilótákra volt veszélyes (akárcsak a Corsair)
Csak "A nem rémlik ilyen nevû gép"re írtam válaszként...
Csak "A nem rémlik ilyen nevû gép"re írtam válaszként...
Dulce bellum inexpertis. Erasmus
#5434
És miért? Csak azért mert, asszem egy darab lezuhant a berepülés folytán. A háború alatt asszem a legalacsonyabb veszteségét elszenvedett bombázógép volt. Az elején kicsit alulteljesített, aztán viszont felül Kb. 0,4%-os (?) veszteségi rátával fejezte be a háborút.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#5433
B-26 kapta ezt a nem túl hízelgõ nevet.
"The B-26 received the nickname "Widowmaker".<4> Other colorful nicknames included "Martin Murderer", "Flying Coffin", "B-Dash-Crash", "Flying Prostitute" (so-named because it had "no visible means of support," referring to its small wings) and "Baltimore Whore" (a reference to the city where Martin was based).[7"
"The B-26 received the nickname "Widowmaker".<4> Other colorful nicknames included "Martin Murderer", "Flying Coffin", "B-Dash-Crash", "Flying Prostitute" (so-named because it had "no visible means of support," referring to its small wings) and "Baltimore Whore" (a reference to the city where Martin was based).[7"
Dulce bellum inexpertis. Erasmus
#5432
Azt sem értem, hogy miért a mai kõolajtermelésel jössz. Miért nem az akkorival?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#5431
Melyiknek? Mert ilyen nevû gép nem rémlik a II.Vh alatt. Melyik gépre gondolsz?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#5430
Egy Tigris fogyasztott terepen kb. 900 litert száz km2, de a dízel T34-es is megevett kb. 500 litert. Tehát ez kb. 3-6 millió tank kilométer. Legyen csak egy átlagos hadosztály kb. 250 harckocsival. Az egy hadosztályra vetítve 12-24000 km. Az nagyon nem sok, sõt. A szovjetek 200 hadosztállyal bírtak 1941-ben.
Tök jó, hogy a Tiger II fogyasztásával számolsz, amibõl volt összesen 497 db. Tényleg zseniális húzás. A német fogyasztási alaphoz vedd a Pz. III és Pz. IV alvázakra szerelt cuccokét, mert ezek adták a háborús páncélosállomány kb. 80%-át 1941 után. Az elõtte levõ fegyverek nem is nevezhetõk igazi cuccoknak (Pz. I./II), mert annyira nyápicak. A többi cuccal összevetve szinte páncélautó kategória.
A hadosztályok nagyrésze gyalogos hadosztály volt.
Az általnosan használt jenki barrel az 158 liter és nem száz. Ez csak 50%-os hiba. Oda se neki...
A számításod is mintha hibás lenne.
Akkor nézzük a fogyasztást. 3'000'000 m3 az 3 * 10^6 * 10^3 liter, tehát 3 milliárdliter. 500l/100km fogyasztás az 5 l/km*hk. Szerintem ez is pontatlan, de egye ragya, legyen 500.
Tehát 3 milliárd / 5 = 600 millió km. Csak 3 nagyságrendet tévedtél átváltási hiba miatt. Ajvé... Most akkor vakarjam a fejem egy olyan hiba miatt, amiért evlileg átlalános iskolában buktatni kellene?
3 millió tonna kõolajból ma Magyarország teljes jármûállománya asszem 10-11 hónapig mehetne. Évente csak Százhalombattán finomítanak kb. ennyi motorbenzint és gázolaljat. Akkor egy hadigépezet is elég sokáig elketyeg belõle, ami nem milliós jármûállományt használ, de a fogyasztás nagyobb.
A készletek felhalmozása miatt volt az, hogy elõrenyomult a VH, aztán hónapokig semmi mozgás a fronton. Akkor a csõvezetékes szállítás szinte nem is létezett, fõleg nem a mozgó frontoknál.
Nyugat-Európában az elsõ termékvezeték asszem egy NATO vezeték volt Franciaországon vagy a Benelux államokon ketesztül. (Ezt a cégnél mesélte egy nagyon öreg róka, ahol dolgozom.)
A tüzérségi példa is hibás. Berlin ostormakor több ezer löveget vontak össze. Ez igaz. Azonban - engem is meglepeett - 10-20 lövésnél egyik sem adott le többet egy nagyobb sortûzben sem, még a félelmetes elsõben sem. Szerintem a lényeg az volt, hogy esszerre tudtak nagy területet tûz alatt tartani, de nem sokáig. (Sajnos a linket nem találom, ahol ezt olvastam. Ez jobb, mint kis területet és mozgatni a tüzet.
Tök jó, hogy a Tiger II fogyasztásával számolsz, amibõl volt összesen 497 db. Tényleg zseniális húzás. A német fogyasztási alaphoz vedd a Pz. III és Pz. IV alvázakra szerelt cuccokét, mert ezek adták a háborús páncélosállomány kb. 80%-át 1941 után. Az elõtte levõ fegyverek nem is nevezhetõk igazi cuccoknak (Pz. I./II), mert annyira nyápicak. A többi cuccal összevetve szinte páncélautó kategória.
A hadosztályok nagyrésze gyalogos hadosztály volt.
Az általnosan használt jenki barrel az 158 liter és nem száz. Ez csak 50%-os hiba. Oda se neki...
A számításod is mintha hibás lenne.
Akkor nézzük a fogyasztást. 3'000'000 m3 az 3 * 10^6 * 10^3 liter, tehát 3 milliárdliter. 500l/100km fogyasztás az 5 l/km*hk. Szerintem ez is pontatlan, de egye ragya, legyen 500.
Tehát 3 milliárd / 5 = 600 millió km. Csak 3 nagyságrendet tévedtél átváltási hiba miatt. Ajvé... Most akkor vakarjam a fejem egy olyan hiba miatt, amiért evlileg átlalános iskolában buktatni kellene?
3 millió tonna kõolajból ma Magyarország teljes jármûállománya asszem 10-11 hónapig mehetne. Évente csak Százhalombattán finomítanak kb. ennyi motorbenzint és gázolaljat. Akkor egy hadigépezet is elég sokáig elketyeg belõle, ami nem milliós jármûállományt használ, de a fogyasztás nagyobb.
A készletek felhalmozása miatt volt az, hogy elõrenyomult a VH, aztán hónapokig semmi mozgás a fronton. Akkor a csõvezetékes szállítás szinte nem is létezett, fõleg nem a mozgó frontoknál.
Nyugat-Európában az elsõ termékvezeték asszem egy NATO vezeték volt Franciaországon vagy a Benelux államokon ketesztül. (Ezt a cégnél mesélte egy nagyon öreg róka, ahol dolgozom.)
A tüzérségi példa is hibás. Berlin ostormakor több ezer löveget vontak össze. Ez igaz. Azonban - engem is meglepeett - 10-20 lövésnél egyik sem adott le többet egy nagyobb sortûzben sem, még a félelmetes elsõben sem. Szerintem a lényeg az volt, hogy esszerre tudtak nagy területet tûz alatt tartani, de nem sokáig. (Sajnos a linket nem találom, ahol ezt olvastam. Ez jobb, mint kis területet és mozgatni a tüzet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#5429
Melyik gépnek adták az amerikaiak a Widowmaker becenevet? Aztán bevált?
Az LaGG-k nem voltak kiváló gépek, de voltak, és léteztek, ekkor csak ez számított. Meg késõbb ezek adták az alapját az La-7-esnek. Azt senki sem akarja mondani, hogy a szovjet gépek voltak a legjobbak. Persze, a németek tapasztalt pilótával tömegesen szedték le õket. De 2500 kilométer vadászfedezet nélkül egy Ju-88 vagy egy He-17-es számára amúgy sem egy leányálom (tudtak egyáltalán ennyit repülni?). Ilyen körülmények között egy LaGG-1 / 3 is kellemetlen volt, pláne nagyobb számban. Tudom, voltak olyan magyar felderítõk / bombázók, akik egy bevetésen egyedül is lelõttek 3 ilyen szovjet gépet is, amelyik õket támadta, de valljuk be õszintén, 1:1-es légiharc esetén is a szovjet félre fogadnánk inkább.
Az LaGG-k nem voltak kiváló gépek, de voltak, és léteztek, ekkor csak ez számított. Meg késõbb ezek adták az alapját az La-7-esnek. Azt senki sem akarja mondani, hogy a szovjet gépek voltak a legjobbak. Persze, a németek tapasztalt pilótával tömegesen szedték le õket. De 2500 kilométer vadászfedezet nélkül egy Ju-88 vagy egy He-17-es számára amúgy sem egy leányálom (tudtak egyáltalán ennyit repülni?). Ilyen körülmények között egy LaGG-1 / 3 is kellemetlen volt, pláne nagyobb számban. Tudom, voltak olyan magyar felderítõk / bombázók, akik egy bevetésen egyedül is lelõttek 3 ilyen szovjet gépet is, amelyik õket támadta, de valljuk be õszintén, 1:1-es légiharc esetén is a szovjet félre fogadnánk inkább.
#5428
Inkább az 1941-42 fordulója volt kritikus, mikor az áttelepítések még nem fejezõdtek be, és a termelés nem indult be. Valóban volt egy kb. 10 hétnyi idõszak, mikor a szovjet páncéloserõket gyakorlatilag a T-60-as alkotta a legnagyobb számban. Csakhogy ugyanekkor a németek is kimerültek már.
A két legnagyobb eredménye a lend lease-nek a teherautó és Jeep szállítás volt, mivel a logisztika gyakorlatilag amerikai jármûveken alapult, meg ne feledkezzünk egy a jó öreg Li-2-esrõl sem. Na jó, a leszállított közepes bombázók is jelentõsek voltak, hiszen a teljes bevetett gépállomány jelentõs része (20%-a?) is tengerentúli gyártmány volt. Viszont a szovjet bombázóerõk nem is voltak összemérhetõk az angolszászok légiflottáival.
A két legnagyobb eredménye a lend lease-nek a teherautó és Jeep szállítás volt, mivel a logisztika gyakorlatilag amerikai jármûveken alapult, meg ne feledkezzünk egy a jó öreg Li-2-esrõl sem. Na jó, a leszállított közepes bombázók is jelentõsek voltak, hiszen a teljes bevetett gépállomány jelentõs része (20%-a?) is tengerentúli gyártmány volt. Viszont a szovjet bombázóerõk nem is voltak összemérhetõk az angolszászok légiflottáival.
#5427
"ezt a szovjetek elég jól kezelték a fa / mûgyantával kezelt vászon konstrukciós gépeikkel."
Tudod, hogy mi volt a LaGG-ok szovjet beceneve?
Tudod, hogy mi volt a LaGG-ok szovjet beceneve?
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#5426
Az elsõ részhez. A 250 harckocsi természetesen harckocsihadosztályra vonatkozik, a 200 hadosztály pedig az összes hadosztály számát jelentette.
#5425
Mármost nem a kötözködés kedvéért, de:
Kõolajtermék 2 670 000 t
Ez térfogatban kb. 3 millió m3 az egyszerûsítés végett. Egy Tigris fogyasztott terepen kb. 900 litert száz km2, de a dízel T34-es is megevett kb. 500 litert. Tehát ez kb. 3-6 millió tank kilométer. Legyen csak egy átlagos hadosztály kb. 250 harckocsival. Az egy hadosztályra vetítve 12-24000 km. Az nagyon nem sok, sõt. A szovjetek 200 hadosztállyal bírtak 1941-ben.
A világ mai kitermelése asszem olyan 5-6 millió hordó / nap. Egy hordó kb. 100 liter (több, vagy kevesebb, nem sokat tesz.) Ez a mai fogyasztás mellett 5-10 napra elegendõ mennyiség sincs. Persze ez összehasonlíthatatlan az akkori szovjet viszonyokkal, de arányaiban nézve semmiség.
345000 tonna robbanóanyag. Egy 152 mm-es tüzérségi lövedék asszem 42-47 kg volt. Ebbõl kb. 5 kg a robbanóanyag.
Egy szovjet támadáskor mondjuk 4000 löveget vontak össze, ezek ellõttek csövenként kb. 100-200 gránátot. Akkor lövegenként ellõttek 500-1000 kg. robbanóanyagot, azaz egy-két óra alatt 4000 tonnát. A teljes mennyiség egy százalékát. És akkor még csak a tüzérségrõl beszéltünk, nem említve a harckocsik, gyalogsági lõszerek, stb. robbanóanyag-igényét. Szerintem ez sem akkora mennyiség, hogy emiatt összeomlott volna a szovjet gazdaság.
A szovjet termelés a háború elõttrõl:
Ásványi olaj: 28 859 000 tonna (1938), a teljes segély az éves termelés kevesebb, mint 10%-át adta.
Ólom: 25 000 tonna (1937)
Termelés: (1938)
Nyersvas 14 711 000 tonna
Acél: 18 088 000 tonna
Aluminium: 49 000 tonna
Réz: 95 500 tonna
Ólom: 55 000 tonna
Egyszóval a szovjet gazdaság nem volt éppen híján nyersanyagnak és gyártókapacitásnak, ráadásul a komoly lelõhelyek nem a nyugati országrészen terültek el. A hadiipari üzemek voltak, amiket a határ mellé telepítettek, azok jelentõs része került veszteséglistára. De a szovjet termelés még így is nagyobb volt a németnél, legalábbis kézifegyver és hozzá való lõszer, tüzérségi eszközök, harckocsik és repülõket tekintve. A veszteségeik is nagyobbak voltak, hát istenem. Ennek ellenére a bevetésre alkalmas harckocsik és repülõk száma 1942-tõl folyamatosan tolódott el a szovjetek irányába a veszteségek mellett is, ugyanis bõven tudták pótolni. A németek ellenben képtelenek voltak fenntartani a tervezett darabszámokat, ennek köszönhetõek a cseh és egyéb gyártmányok hadrendbe állítása, vagy a harckocsik helyett az önjáró lövegekre koncentrálás.
A segélyszámokból az egyetlen, ami soknak látszik, az az aluminium, ami a repülõgépgyártáshoz nélkülözhetetlen, ezt a szovjetek elég jól kezelték a fa / mûgyantával kezelt vászon konstrukciós gépeikkel.
Kõolajtermék 2 670 000 t
Ez térfogatban kb. 3 millió m3 az egyszerûsítés végett. Egy Tigris fogyasztott terepen kb. 900 litert száz km2, de a dízel T34-es is megevett kb. 500 litert. Tehát ez kb. 3-6 millió tank kilométer. Legyen csak egy átlagos hadosztály kb. 250 harckocsival. Az egy hadosztályra vetítve 12-24000 km. Az nagyon nem sok, sõt. A szovjetek 200 hadosztállyal bírtak 1941-ben.
A világ mai kitermelése asszem olyan 5-6 millió hordó / nap. Egy hordó kb. 100 liter (több, vagy kevesebb, nem sokat tesz.) Ez a mai fogyasztás mellett 5-10 napra elegendõ mennyiség sincs. Persze ez összehasonlíthatatlan az akkori szovjet viszonyokkal, de arányaiban nézve semmiség.
345000 tonna robbanóanyag. Egy 152 mm-es tüzérségi lövedék asszem 42-47 kg volt. Ebbõl kb. 5 kg a robbanóanyag.
Egy szovjet támadáskor mondjuk 4000 löveget vontak össze, ezek ellõttek csövenként kb. 100-200 gránátot. Akkor lövegenként ellõttek 500-1000 kg. robbanóanyagot, azaz egy-két óra alatt 4000 tonnát. A teljes mennyiség egy százalékát. És akkor még csak a tüzérségrõl beszéltünk, nem említve a harckocsik, gyalogsági lõszerek, stb. robbanóanyag-igényét. Szerintem ez sem akkora mennyiség, hogy emiatt összeomlott volna a szovjet gazdaság.
A szovjet termelés a háború elõttrõl:
Ásványi olaj: 28 859 000 tonna (1938), a teljes segély az éves termelés kevesebb, mint 10%-át adta.
Ólom: 25 000 tonna (1937)
Termelés: (1938)
Nyersvas 14 711 000 tonna
Acél: 18 088 000 tonna
Aluminium: 49 000 tonna
Réz: 95 500 tonna
Ólom: 55 000 tonna
Egyszóval a szovjet gazdaság nem volt éppen híján nyersanyagnak és gyártókapacitásnak, ráadásul a komoly lelõhelyek nem a nyugati országrészen terültek el. A hadiipari üzemek voltak, amiket a határ mellé telepítettek, azok jelentõs része került veszteséglistára. De a szovjet termelés még így is nagyobb volt a németnél, legalábbis kézifegyver és hozzá való lõszer, tüzérségi eszközök, harckocsik és repülõket tekintve. A veszteségeik is nagyobbak voltak, hát istenem. Ennek ellenére a bevetésre alkalmas harckocsik és repülõk száma 1942-tõl folyamatosan tolódott el a szovjetek irányába a veszteségek mellett is, ugyanis bõven tudták pótolni. A németek ellenben képtelenek voltak fenntartani a tervezett darabszámokat, ennek köszönhetõek a cseh és egyéb gyártmányok hadrendbe állítása, vagy a harckocsik helyett az önjáró lövegekre koncentrálás.
A segélyszámokból az egyetlen, ami soknak látszik, az az aluminium, ami a repülõgépgyártáshoz nélkülözhetetlen, ezt a szovjetek elég jól kezelték a fa / mûgyantával kezelt vászon konstrukciós gépeikkel.
#5424
És a lényeg lemeradt. Akkor kapták a sok gépet, mikor igazán kellett. A Spit, Hurricane, P-39/40 stb. '42 táján érkezett, mert nyugati fronton használhatatlanok voltak. Az orosznak jó volt minden, csak legyen.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#5423
Üdv!
"Való igaz, a termelõkapacitás jelentõs részét elfoglalták a németek, csak a gond az, hogy a megmaradt részek is képesek voltak többet termelni, mint a németek.
Az a szovjet stratégia része volt, hogy a termelõkapacitás jelentõs részét a határ mellé telepítették - egy támadó stratégia ezt kívánja. Az meg a másik, hogy kb. 10x-es kapacitást terveztek be lõszerügyileg, mint a németek, még ha 1941 végére el is vesztették ennek a 85%-át. "
A baj csak ott kezdõdik hogy a Lend Lease nem csak hadi felszerelések leszállításából állt hanem nyersanyag utánpótlásból is.
Szerszámgép 500 000 000 $
Acéláru és acélszerkezeti idom 2 250 000 t
Fémáru 912 000 t
Réz 400 000 t
Cink 8000 t
Juta 13 000 t
Alumíniumlemez 250 000 t
Ólom 18 000 t
Gumi 38 000 t
Kõolajtermék 2 670 000 t
Robbanóanyag 345 735 t
Telefonkábel 1 000 000 km
Élelmiszer 4 478 000 t
Pamutszövet 88 507 km
Ennek hiánya a szovjet iparra is rányomta volna a bélyegét pl: az USA nyersacél termelése 7-8X-osa volt a szovjetuniónak.A 10X-es kapacitás pedig terv formájában szép dolog pl: az elsõ 5 éves terv keretében csak 1932-ben 10000 darab harckocsit kellett volna legyártani.Ezek is ugyanolyan tervek voltak mint a Führer álltal meghatározott legyártandó harckocsik darabszáma.
Az SZU a szövetségesek nyersanyagtámogatásával tudott kb 100000 páncélost gyártani (1941-1945 között) Ezzel szemben a németek mindössze 50000 harckocsit tudtak hadrendbe állítani.A szovjet páncélos veszteségek viszont jóval magasabbak voltak (1941-1945 között 83500 páncélost veszítettek 25584 német ellenében).Az USA támogatása nélkül nincs partraszállás Olaszországban és Normandiában és nincs hadianyag utánpótlás az El alameini csatához sem.Következés képp jóval több hadosztály és páncélos maradhatott volna keleten.
"Biztos sokat értek a Spitek is, amiket átadtak, csak éppen gyártottak mellette vagy 40000 Jakot is a szovjetek, nem mellékesen az La-k és LaGG-h mellett."
A szovjetek kb: 150000 repülõgépet gyártottak le (1939-1945 között) míg a németek kb 110000-et.A szovjetek repülõgép vesztesége 100000 míg a németek össz vesztesége kb 75000 volt (és ebben a számban benne van a nyugati légiháborúban szenvedett veszteség is).
Nem hiszem hogy a szovjetek amerikai segítség nélkül képesek lettek volna a fent említett eszközöket ebben a mennyiségben elõállítani.Emberanyag utnpótlás terén még mindíg komoly tartalékokkal rendelkeztek volna de harckocsik,légierõ...stb hiányában ez nem olyan komoly fegyvertény...
"Való igaz, a termelõkapacitás jelentõs részét elfoglalták a németek, csak a gond az, hogy a megmaradt részek is képesek voltak többet termelni, mint a németek.
Az a szovjet stratégia része volt, hogy a termelõkapacitás jelentõs részét a határ mellé telepítették - egy támadó stratégia ezt kívánja. Az meg a másik, hogy kb. 10x-es kapacitást terveztek be lõszerügyileg, mint a németek, még ha 1941 végére el is vesztették ennek a 85%-át. "
A baj csak ott kezdõdik hogy a Lend Lease nem csak hadi felszerelések leszállításából állt hanem nyersanyag utánpótlásból is.
Szerszámgép 500 000 000 $
Acéláru és acélszerkezeti idom 2 250 000 t
Fémáru 912 000 t
Réz 400 000 t
Cink 8000 t
Juta 13 000 t
Alumíniumlemez 250 000 t
Ólom 18 000 t
Gumi 38 000 t
Kõolajtermék 2 670 000 t
Robbanóanyag 345 735 t
Telefonkábel 1 000 000 km
Élelmiszer 4 478 000 t
Pamutszövet 88 507 km
Ennek hiánya a szovjet iparra is rányomta volna a bélyegét pl: az USA nyersacél termelése 7-8X-osa volt a szovjetuniónak.A 10X-es kapacitás pedig terv formájában szép dolog pl: az elsõ 5 éves terv keretében csak 1932-ben 10000 darab harckocsit kellett volna legyártani.Ezek is ugyanolyan tervek voltak mint a Führer álltal meghatározott legyártandó harckocsik darabszáma.
Az SZU a szövetségesek nyersanyagtámogatásával tudott kb 100000 páncélost gyártani (1941-1945 között) Ezzel szemben a németek mindössze 50000 harckocsit tudtak hadrendbe állítani.A szovjet páncélos veszteségek viszont jóval magasabbak voltak (1941-1945 között 83500 páncélost veszítettek 25584 német ellenében).Az USA támogatása nélkül nincs partraszállás Olaszországban és Normandiában és nincs hadianyag utánpótlás az El alameini csatához sem.Következés képp jóval több hadosztály és páncélos maradhatott volna keleten.
"Biztos sokat értek a Spitek is, amiket átadtak, csak éppen gyártottak mellette vagy 40000 Jakot is a szovjetek, nem mellékesen az La-k és LaGG-h mellett."
A szovjetek kb: 150000 repülõgépet gyártottak le (1939-1945 között) míg a németek kb 110000-et.A szovjetek repülõgép vesztesége 100000 míg a németek össz vesztesége kb 75000 volt (és ebben a számban benne van a nyugati légiháborúban szenvedett veszteség is).
Nem hiszem hogy a szovjetek amerikai segítség nélkül képesek lettek volna a fent említett eszközöket ebben a mennyiségben elõállítani.Emberanyag utnpótlás terén még mindíg komoly tartalékokkal rendelkeztek volna de harckocsik,légierõ...stb hiányában ez nem olyan komoly fegyvertény...
#5422
Bár most, ahogy néztem a neten, ott az van, hogy Coventry volt a célpont, csak a jel zavarását rosszul kivitelezték (1500Hz helyett 2000Hz-es jellel zavarták, az interferencia miatt más adott ki), és emiatt lett a célpont az eredeti gyár helyett a lakott rész.
#5421
Igen, elvileg ez van meg, a sorozatból több könyv is megvan.
(A borítókép lehet, hogy más azon a kiadáson, ami otthon mevan. Nagyon rég volt a kezemben.)
(A borítókép lehet, hogy más azon a kiadáson, ami otthon mevan. Nagyon rég volt a kezemben.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#5419
A könyv megvan, majd utánanézek.
Akkor sem értem, hogy Coventry hogyan lehetett volna hiba, mikor Galland a könyévben is úgy ír róla, mint szándékos támadásról. (Vagy rosszul emlékszem?) Az volt a cél és a LW egyik legsikeresebb akciója volt az egész háborúban.
Akkor sem értem, hogy Coventry hogyan lehetett volna hiba, mikor Galland a könyévben is úgy ír róla, mint szándékos támadásról. (Vagy rosszul emlékszem?) Az volt a cél és a LW egyik legsikeresebb akciója volt az egész háborúban.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#5418
Szerintem Sztálin világosan megmutatta addigra, hogy cseppet sem érdeklik a munkások, ha éhen halnak, hát éhen halnak. A katona is csak akkor jó, ha meghal a hazáért. A hadseregnek volt ellátása, a többiek meg másodlagosak voltak. Meg azt sem kell elfelejteni, hogy a nagy termõterületekkel együtt a lakosság is átkerült a másik oldalra, tehát csökkent az éhes szájak száma is. Márpedig az Európai része sûrûben lakott volt.
Eredetileg persze, hogy nem volt mélységi légvédelme a szovjeteknek, eszükbe se jutott, hogy nekik védekezniük kellene. Azonban, ha már az Urálba hátratelepítették a gyárakat, köztük a repülõgépgyárakat is, akkor már csak akadt ott bevethetõ gép bevethetõ pilótával, elég, ha csak azokra gondolok, akik átrepülték õket a csapatokhoz.
A Lend Lease természetesen nagyszerûen jött a szovjeteknek, az tény. A teherautó és nyersacélkészleteiket feltöltötte. Persze, a szovjetek a szokásos bunkó módon viselkedtek minden tengerésszel, akik kirakodtak náluk, miközben a konvojuk felét a tengók elsüllyesztették, vagy éppen a bombázót átrepülõ pilótát ültették le kémkedés vádjával. Ezek a szokásos szovjet agyament baromságok voltak.
De a leszállított áru semmit sem ért volna, ha nincsenek mögötte emberek. Szép volt pl. a többezer Airacobra. Azonban ezeket frontvonalon ritkán vetették be, inkább a második vonalat képviselték. Biztos jó volt a több száz Churchill tank is, csak éppen ennél bármelyik szovjet közepes vagy nehéz harckocsi többet ért. ezek semmit sem értek volna emberek nélkül. Pedig még a debreceni harcokban is bevetették õket. A szovjetek szerették is, csak nem rohamharckocsiként, hanem tartalékként. Biztos sokat értek a Spitek is, amiket átadtak, csak éppen gyártottak mellette vagy 40000 Jakot is a szovjetek, nem mellékesen az La-k és LaGG-h mellett.
A Lend Lease legnagyobb haszna a szovjetek számára a gépesítés megteremtése volt a kocsik által. Nélkülük a szovjetek csak talpassereg lett volna. De akkor is nyertek volna.
Eredetileg persze, hogy nem volt mélységi légvédelme a szovjeteknek, eszükbe se jutott, hogy nekik védekezniük kellene. Azonban, ha már az Urálba hátratelepítették a gyárakat, köztük a repülõgépgyárakat is, akkor már csak akadt ott bevethetõ gép bevethetõ pilótával, elég, ha csak azokra gondolok, akik átrepülték õket a csapatokhoz.
A Lend Lease természetesen nagyszerûen jött a szovjeteknek, az tény. A teherautó és nyersacélkészleteiket feltöltötte. Persze, a szovjetek a szokásos bunkó módon viselkedtek minden tengerésszel, akik kirakodtak náluk, miközben a konvojuk felét a tengók elsüllyesztették, vagy éppen a bombázót átrepülõ pilótát ültették le kémkedés vádjával. Ezek a szokásos szovjet agyament baromságok voltak.
De a leszállított áru semmit sem ért volna, ha nincsenek mögötte emberek. Szép volt pl. a többezer Airacobra. Azonban ezeket frontvonalon ritkán vetették be, inkább a második vonalat képviselték. Biztos jó volt a több száz Churchill tank is, csak éppen ennél bármelyik szovjet közepes vagy nehéz harckocsi többet ért. ezek semmit sem értek volna emberek nélkül. Pedig még a debreceni harcokban is bevetették õket. A szovjetek szerették is, csak nem rohamharckocsiként, hanem tartalékként. Biztos sokat értek a Spitek is, amiket átadtak, csak éppen gyártottak mellette vagy 40000 Jakot is a szovjetek, nem mellékesen az La-k és LaGG-h mellett.
A Lend Lease legnagyobb haszna a szovjetek számára a gépesítés megteremtése volt a kocsik által. Nélkülük a szovjetek csak talpassereg lett volna. De akkor is nyertek volna.