15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
Lacusch69 #7578 Rá is baxtak... (később már nem volt kiemelt szempont náluk sem) -
harcu #7577 "Azt tudod e ,hogy asszem sehol nem volt kitétel a pályázatok kiírásakor,hogy egy gép mennyire legyen fordulékony."
Dehogynem, a japánoknál a háború elején kifejezetten feltétel volt. A lényeg, hogy fordulékony legyen, a páncélzat, fegyverzet nem volt lényeges. -
Prof William #7576 Ha Hitler nem öli meg magát max annyit ért volna el hogy kitolja még 1-2 héttel? a háború végét az életét meg 1-2 évvel aztán felakasztják a többi háborús bűnössel együtt. Persze ebben az esetben a Nümbergi per sokka látványosabb lett volna de abban a helyzetben a III. Birodalom szempontjából már semmit sem számított volna hogy él e vagy hal. -
Lacusch69 #7575 Egy gonosz kérdés: és 4000m felett? -
#7574
A legjobb jelzőt nehéz ráaggatni bármelyik gépre is.
Hol,milyen körülmények között,milyen magasságon,milyen feladat körben.
Szvsz,nincs olyan hogy legjobb.
Jó volt ez tény ,a hajtómű egyik korabeli vadászgépnél sem volt az a hosszú életű egy darab,oroszoknál pláne nem.
Meg kéne azt is nézni,hogy mennyit is lőttek le belőle például.
Azt tudod e ,hogy asszem sehol nem volt kitétel a pályázatok kiírásakor,hogy egy gép mennyire legyen fordulékony.
Legalábbis a németeknél tuti nem.
Sebesség ,csúcsmagasság ,hatótáv. Ezek voltak a kritériumok általában.
De jó gép volt azért ez kétségtelen. -
#7573
A Jak-3-ról többféle véleményt is lehet olvasni a neten,egyesek szerint a háború legjobb vadászgépe volt,máshol azt írják nem volt olyan jó és gyenge volt a fegyverzete,azt azért mindenütt elismerik hogy a motorja rövid élettartamú hibás konstrukció volt ami gyakran eleresztette az olajat.Viszont 720 körül volt a legnagyobb sebessége és a legfordulékonyabb,legfürgébb vadász volt.A német pilótáknak javasolták állítólag hogy 4000 m alatt ne vívjanak vele manőverező harcot.Lehet hogy tényleg a legjobb vadász volt? -
robgros #7572 Bocsesz, van még egy kiadvány Niall Ferguson-től, a Virtual History, szintén ilyen témákkal.
Hitler Angliája: ha Németország megszállja Nagy-Britanniát 1940 májusában.
Náci Európa: ha N.o. sikeresen legyűri a Szovjetuniót. -
robgros #7571 Mint írtam előzőleg, van még pár értekezés az alternatívákkal kapcsolatban.
Leírom a címeket, aztán ha kéri valaki, a lényeget kiszedem belőlük és megosztom.
Az 1938-as háború: Chamberlain képtelen megingatni Hitlert Münchenben.
Halifax miniszter-elnök: Nagy-Britannia békét köt Németországgal 1940-ben.
A fiúk, akik megmentették Ausztráliát, 1942: ha Japán képes megszerezni a nevezett államot
Feltöretlen Enigma: a szövetségesek nem tudják feltörni a németek rejtjelező gépét.
XII. Pius tiltakozik a holokauszt miatt: ha a pápa képes megakadályozni a Végső Megoldás végrehajtását.
VE Day-1944. nov. 11.: ha elengedik a pórázról Patton-t és Montgomery-t és az Európáért vívott háború 1944 őszén véget ér.
A Führer a dokkban: mi történik, ha Hitler nem követ el öngyilkosságot.
Nincs bomba, nincs vég: az Olimpia-hadművelet katasztrófája, Japán, 1945. -
robgros #7570 Jó, már megvan. Én voltam, aki nem látta. -
#7569
Nálad nem jelenik meg a válasz gomb a hozzászlóás sorszáma mellett...? -
robgros #7568 Amúgy leírhatná valaki, hogy tudja beszúrni a komment ablakba, hogy kinek az üzenetére adta a választ. -
robgros #7567 Molni, ezt a bajszost soha a büdös életben nem érdekelte az, hányan pusztulnak bele a harcokba. Mivel ő csak gyalogoknak tekintett mindenkit a hadseregben a hatalmas sakk-táblán, úgy is bánt velük és nem hinném, hogy a lakosságra másként tekintett volna. -
#7566
Felesleges volt csak Berlinért tekerni, mikor már akkor megállapodtak, hogy mind a négy nagyhatalom megszállja.
Sztálinnak fontos volt, mint szimbólum, őt nem érdekelete az a 300 ezer halott és sebesült orosz, aki meghalt érte... -
robgros #7565 A What if-ben ennyi szerepel a háborúval kapcsolatban, a másik kötet, a More what if inkább a politikai változásokkal foglalkozik. -
robgros #7564 Ha Simpson Berlinért egy végső rohamra akarná vezetni az alatta szolgáló haderőt, óriási mennyiségű üzemanyagra lenne szüksége és jó néhány vízi akadályon is át kell mennie, ami szintén időigényes. Másodsorban, az oroszok 15 mérfölddel közelebb vannak a fővároshoz, mint az amerikaiak és hatalmas erővel rendelkeznek: mintegy 1 250 000 katonával és 22 ezer darabos tüzérséggel. A Vörös Hadseregnek két hétbe telt, hogy bevegye Berlint, attól a pillanattól, hogy a végső offenzívát elindította. De ha azt látják, hogy az amerikai fél is versenyt fut a városért, kétségtelen, hogy ők is próbálnak gyorsítani az iramon.
A kérdés: vajon a nyugatiak összecsaphatnak az oroszokkal Berlinért, vagy ha nem is tehetik meg, legalább nagyjából ugyanakkor érhetnek oda?
Eredményezhet ez jókora különbséget a kimenetelben? A válasz: valószínűleg nem-hacsak a megváltozott katonai helyzet Berlinben nem jár egy teljes mértékben megváltozott geopolitikai stratégiával a nyugati hatalmak részéről. Ilyen elképzelés viszont nem volt jelen 45-ben az angolszászok részéről, még Churchill-től sem.
De ha sikerrel jár, az alábbi következményekkel számolhatunk: alááshatja a szovjetek helyzetét Kelet-Európában, anélkül, hogy vissza kellene tolni őket Ázsia sztyeppéire. Az amerikaiak, britek, franciák ragaszkodhatnak berlini szektoraik megszállásához(mivel jogukban áll) ugyanakkor, amikor a szovjetek felállítják saját megszálló uralmukat és egy valódi négy-hatalmi közigazgatás kialakítását igényelhetik az egész városban, ami szintén jogos részükről. Ez pedig megakadályozhatja a szovjeteket abban, hogy szektorukban olyan politikai intézményeket hozhassanak létre, melyekben a kommunisták kapnak domináns szerepet.
Miután Kelet-Berlinben képtelenek biztosítani az irányítást, a pozíciójuk jóval gyengébbé válhat Kelet-Németországban, ez pedig a Kelet-európai szorítást is meggyengíti a háború után. -
robgros #7563 Visszatérve a témához, a szövetséges stratégák korábban egyetértettek abban, hogy a Vörös Hadseregnek kellene bevennie Berlint, mivel a logisztikai helyzet látszólag ezt diktálta. Sőt, az is a tervben szerepelt, hogy Berlin Németország szovjet megszállási zónájába esik.
1945 májusában azonban változott a nyugati front helyzete: a szövetséges haderő ugyanolyan gyorsan nyomult előre(át a Rajnán), mint a szovjet fél, ezért a Berlinig való jutás nem csak lehetségesnek, hanem a katonai személyek által ajánlottnak is tűnt. Ismert, hogy Montgomery nyomást gyakorolt Eisenhower-re, hogy engedélyezzen egy teljes erőből végrehajtott előrenyomulást Berlin felé, Ike viszont visszautasította ezt és helyette ragaszkodott egy átfogó átvonuláshoz a német területeken, mellyel Berlint az oroszoknak hagyta. A britek persze dühösek voltak a döntés miatt és megvetően célozgattak arra, Eisenhower tulajdonképp úgy viszonyult Sztálinhoz ahogy a londoni prostik az amerikai katonai kuncsaftokhoz.
Ez a helyzet ismétlődött április közepén William Simpson-nal, mikor az amerikai 9. hadsereg érte el az Elbát, mindössze 50 mérföldre Berlintől: sürgöny Eisenhower-nek, újabb elutasítás. Dwight úgy gondolta, nem lenne érdemes kockáztatni a hatalmas veszteségi arány miatt egy olyan városért, melyet nem vélt jelentősnek stratégiai szempontból. -
robgros #7562 Amúgy a kedvenc postarablónk még a japánokkal is kötött ugyanolyan szerződést, mint a németekkel, csak azok mindvégig be is tartották, Joe-nak pedig más problémája is volt, mint hogy megszegje, egészen 45-ig, mert akkor már Hitlerrel végeztek és még futotta a lendületből, így arcpirítás nélkül megszegte a japán szerződést, valóban nem az adott szaváról volt híres és persze a japánok ezt soha nem felejtették el neki(hálátlan gazembernek számított). -
robgros #7561 Lacusch, hogy csináljátok azt, hogy a jobb alsó sarokban megjelenjen az üzenet(válasz xy üzenetére)? -
robgros #7560 Mi van, ha tényleg sor kerül a második paktumra 1944-ben?
Nos, még Nyugaton sincs biztos ismeret arról, vajon Hitler képes lett-e volna a szövetséges hatalmakat rákényszeríteni arra, fogadják el a körülményeket, de az legalábbis feltételezhető, hogy elkerülheti a Reich megszállását Keletről és Nyugatról egyaránt. Oroszország a maga részéről nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy a német féltől a teljes adósságot kikövetelhesse, vagy inkább nem tarthat meg egy talpalatnyi helyet sem Kelet-Európában. -
Lacusch69 #7559 Elméletileg ennek nulla az esélye a '43-as teheráni konferencia miatt.
(Igaz, a postarabló sem az adott szaváról volt híres...) -
robgros #7558 Irkálok még egy kicsit, míg futja az esszékből.
A következők bár már a hidegháború témakörébe esnek a What if kötetében, azt hiszem, 1944-45 miatt még beszúrhatók.
Az első azt fejtegeti, vajon milyen befolyással lehetett volna a háborúra, ha a nyugati hatalmak egyesített hadereje ér elsőként Berlinbe.
De előtte egy kis kitérő: mit eredményez, ha Hitler 1944-ben egy második paktumot köt a szovjet féllel.
Mindannyiunknak ismerős a 39-es megnemtámadási szerződés, amit a nácik kötöttek meg a szovjetekkel és lehetővé tette a németek számára, hogy beszálljanak a lengyelek elleni háborúba.
A másik paktum már kevésbé ismert, holott Hitler ezt szintén fontolóra vette a szovjetekkel kapcsolatban 1944 őszén. Miután sorozatosan hátrálniuk kellett Sztálingrád után, a Wehrmacht Keleten másból sem állt ki, csak visszavonulásból. Hitlert japán szövetségese sürgette egy béke megkötésére a szovjetekkel, így minden erejét a britek és az amerikaiak ellen vetheti be. A Führer biztos visszautasít egy efféle ajánlatot, ha korábban vetik fel, a helyzet azonban ekkor már megváltozik a katonai szerencse fordultával és rövidesen fontolóra veszi, hogy tárgyaló asztalhoz ül az egykori szövetségessel.
Ha valóban megegyezést keres Moszkvával, a szovjetek valószínűleg meghallgatják. Végül is, elkötelezi magát a feltétel nélküli megadás mellett, ám ugyanakkor a szovjetek megígér(het)ik a Hitler-ellenes tisztek csoportjának, hogy amennyiben felfüggesztik a Keleti hadszíntéren folyó katonai tevékenységeket, Németország megtarthatja 1937-es határait.
A háború végén természetesen Hitler úgy döntött, a legjobb módszer a katonai dagály(a szövetséges előrenyomulás) visszafordítására, hogy az Ardennekben támadást indít a nyugatiak ellen(ahogy arra sor is került).
Sztálin pedig megérezte a német vér szagát és a továbbiakban felhagyott bárminemű különbéke megkötésével. -
Freeda Krueger #7557 A párduc oszlopot például állva találták elhagyatottan.
Ebben a könyvben mind benne van,link -
#7556
-
robgros #7555 Hitlerhez hány szerződést kötnétek a szovjetekkel kapcsolatban? -
Rue East #7554 biztos voltam benne, hogy ezzel fogsz jönni
a bevethető páncélosok aránya általában nem mutatott nagy eltérést, nagyon nem változtatna az arányokon
az hogy volt-e benzin valóban jó kérdés, ha ez a német offenzíva maradéka, akkor lehetett minimálisan elegendő, de ha nem, az se a szovjet kilövéseket szaporítaná
egy szóval nem mondtam, hogy definiálja, azt írtam, hogy jellemzően mennyi volt a háború végén (maximum) és írtam rá példát, egy szovjet szempontból igen nagy erőcsoportosítást, de!
a képek 1945 tavaszán készültek (legalábbis ezt írják), azaz a németek utolsó offenzív hadműveletének idejére esik, vagyis kezdetben az arány nagyjából még egyenlő is volt (6. SS páncéloshadsereg 435 bevethető, 3. ukrán front 407 db)
és akkor itt van az előző hozzászólás is, amivel csak egyetérteni lehet -
Lacusch69 #7553 Nem lehetetlen, hogy a front mögött céltárgynak is használták a kilőtt / elhagyott roncsokat.
A találatokat jelző fehér körök megléte arra utal, hogy nem közvetlenül az összecsapás után készültek a fotók.
Mivel az (akkori) orosz doktrína szerint az ellenséges pc.-k elleni harc nem elsődlegesen a saját harckocsik feladata, a hk-k egymáshoz viszonyított aránya félrevezető.
A német harckocsizók is veszélyesebb ellenfélnek tartottak egy jól álcázott pct.lg.-et, mint egy hk-t. -
#7552
Csak a Konrád hadművelet időszakáról van könyvem(Számvéber Norbert:Kard a Pajzs Mögött),e szerint 1945 Jan 1-én a szovjet 3.Ukrán Front 651(521),a német erők pedig 453(285)páncélossal rendelkeztek.(zárójelben a bevethetők)Pótlások persze folyamatosan érkeztek.
Januárban a 3.Ukrán Front 802 páncélost vesztett (harckocsi és önjáró lövegek együtt) és 849-et kapott pótlásnak.
1945 Január 1 és Február 15 között így alakultak a veszteségek:322 német és 1100 szovjet páncélos veszett oda.(önjáró lövegeket is beleszámolva)Élőerőben 25000 német-magyar(4000 ebből a magyar áldozat)és kb. 62000 szovjet.
Néha előfordulhatott hogy helyileg a németek voltak létszámfölényben,pl Január 17-én a Balaton és Sárkeresztes közti szakaszon 644 német páncélossal 44 szovjet állt szembe,54000 német katonával 41000 szovjet.Ekkor át is törtek és kettévágták a 3.Ukrán Frontot majd Január 21-22-én visszavették Székesfehérvárat.A Budapesti felmentés végül nem sikerült mint tudjuk mert közben az oroszok tartalékokat mozgósítottak stb.
-
#7551
Minden esetben az a kérdés, hogy a papíron meglevő harckocsi valóban harcképes volt -e. Német oldalon meg az, hogy volt -e hozzá benzin is...
Az, hogy Berlinnél milyen volt az arány nem definiálja, hogy a Balatonnál mennyi volt 1945 tavaszán... -
Rue East #7550 azért ne túlozzunk, tízszeres fölényük semmiből sem volt, esetleg repülőgépekből elképzelhető a háború legvégén, de azt is kétlem
amúgy négy-ötszörös volt jellemzően, például berlini támadó hadművelet: 6250 szovjet harckocsi és rohamlöveg szemben a német 1519 darabbal
az már egy teljesen más kérdés, hogy a szovjetek pár kilométeres áttörési sávjában/sávjaiban néha elképesztő helyi erőfölényük volt (akár jóval több is mint tízszeres), de ez nem csak a háború végére volt jellemző, hanem végig, amikor náluk volt a hadászati kezdeményezés
szvsz a képeken azért ezeknek csak a kisebb hányada amit a szovjetek lőttek ki (javíthatatlanná), legtöbbje az saját személyzet által felrobbantottnak tűnik -
Pares #7549 Egyébként gondolom a háború végére optimista feltételezések szerint is kb. 1:10 arányban voltak a német-orosz tankok, vagy még több. -
Pares #7548 Elképesztő jól néznek ki ezek a német tankok. Szomorú látvány így szétlőve látni őket... -
#7547
Nem semmi fotók.
Ekkora mennyiségi fölény volt már a végén? Pár eszköz úgy néz ki, mintha körbeállták volna és cafatokra lőhették volna... -
#7546
3 évvel később már sor került a berlini blokádra bár a hadseregek nem mentek egymásnak ez már egy komoly diplomáciai konfliktus volt.Nagy esélyét ők sem látták szerintem 1945-ben egy nyílt konfrontációra de erejüket nem akarták meggyengíteni Nyugat-Európában egy véres ostommal,nem ért nekik annyit hogy elsőnek érjenek oda. -
Lacusch69 #7545 
-
#7544
És mintha új bejegyzés is lenne.
http://acelmonstrum.host22.com/mat.html
-
#7543
Kinek halálhírét keltik. :)
http://acelmonstrum.host22.com/index.html -
robgros #7542 Kevéske lehetősége lehetett egy angolszász-szovjet összecsapásnak, bár volt olyan parancsnok Patton személyében, aki legszívesebben elment volna egészen Moszkváig, akár a Wehrmacht maradékával. Már csak azért is, mert úgy vélte, az Egyesült Államok azért jött Európába, hogy az itt élők számára megadja a jogot saját maguk kormányzására. A nácik ettől fosztották meg őket és most a szovjetek jelentik ugyanezt a veszélyt. Ezért Amerika munkája még nem ért véget Európában.
'Most kell befejeznünk a munkát, míg itt vagyunk és készen állunk rá', nyilatkozta 45 májusában,'vagy befejezni a későbbiekben, kedvezőtlenebb körülmények között'.
Úgyhogy ha a szövetséges tiszteken múlik, fennáll a lehetősége, hogy összecsapnak a szovjet erőkkel.
-
Sequoyah #7541 Akkori szemmel nézve mennyire volt reális a lehetőség, hogy Németország eleste után azonnal, vagy legfeljebb néhány éven belül szovjetúnió összecsapjon a nyugattal? -
#7540
Régi töritanárom szerint meglett volna a lehetőségük erre de szándékosan a ruszkikkal kapartatták ki a tüzes gesztenyét mert tudták hogy Berlin kemény dió lesz.Talán nem akartak nagy veszteségeket szenvedni mert már a SZU-ban kezdték látni az ellenséget,már a jövőre gondoltak. -
robgros #7539 Még mielőtt bármit is befirkantanék, a kérdésem az alábbi:
megvolt a szövetséges erők lehetősége, hogy még a Vörös Hadsereg előtt elérje és bevegye Berlint?