15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
  • harcu
    #7338
    Na jó, legyen Északi Sark felől, így megfelel? :)
  • Lacusch69
    #7337
    "A gépek az Antarktisz felett támadtak volna"

    Ezt most komolyan mondod?
  • Ulvar
    #7336
    De a nukleáris töltet simán felrobbanhatott volna akármelyik gépnél ha a levegőben lövik le őket. Vagy a földön becsapódásnál esetleg. Bár maga az atombomba se a földön robbant mint tudjuk.
  • harcu
    #7335
    "Ha meg 100 bombázóból csak 3 érte volna el Moszkvát, de azok nukleáris töltettel, már akkor is bevetették volna őket.

    És mi a garancia, hogy pont azt a 3-at nem lövik le?"

    Mind a 100 egyenrangú lett volna, ugyanazzal a nukleáris fegyverzettel felszerelve. Úgyhogy bármelyik 3 elegendő lett volna, és azért 97%-os veszteség az elég ritka esemény.

    "Az 50-es években, amikor a B-52 flotta volt a fő ütőerő, ott is számolni lehetett volna a veszteségek nagy számával.

    Na ja, de mind atomfegyvert vitt. BTW a gépek egy része a légvédelmet támadta volna. Tehát egy résen a támadóerő egy része átözönlött volna és mélyen a SZU-ban bontakozott volna szét."

    A gépek az Antarktisz felett támadtak volna, úgyhogy egyből a Szu fölé beérve már Leningrád ott lett volna kéznél. Valószínűleg az azonnal teljesen elpusztult volna. A szovjet légvédelem eleve objektumvédelemre volt berendezkedve, és a várható berepülés útvonalába volt telepítve. Nem tudom, hogy támadták volna-e a légvédelmet, lehet, de akkor is csak 1-2 gép elegendő lett volna, és azok is csak a támadók előtt jóval, vagy utána. A nukleáris robbanás ugyanis a támadók gépeket is sebezte volna, akik belerepültek. Ez pedig inkább veszélyesebb dolog lett volna, mint a szovjet légvédelem. Az 50-es években amúgy is a MiG-17 / MiG-19 jelentette a szovjet légierőt, rakétafegyverzet földi telepítéssel nem volt jellemző. Ezek ellen a B-52-es flotta egy része valószínűleg átjutott volna.
  • Lacusch69
    #7334
    "Csak nem szándékosan. Alig pár eset volt. Nem csináltak belőle rendszert."

    A japók ellen a LeMay-féle B29-es bevetések magukban hordozták a lehetőségét.
    Szerencséjükre nem akadtak össze "B29 gyilkos" Hayate (Ki-84 Ic) kötelékkel.
  • Molnibalage
    #7333
    Addig is küldtek már halálba komplett bombázóegységeket, csak ott a németek ellen.

    Csak nem szándékosan. Alig pár eset volt. Nem csináltak belőle rendszert.
    A mészrálás egyes esetekben így is csak lokálisan volt értelmezhető, nem az egész támadóerőre. Moszka elleni repülésnél általános lett volna. Nagy különbség.

    Ha meg 100 bombázóból csak 3 érte volna el Moszkvát, de azok nukleáris töltettel, már akkor is bevetették volna őket.

    És mi a garancia, hogy pont azt a 3-at nem lövik le?


    Az 50-es években, amikor a B-52 flotta volt a fő ütőerő, ott is számolni lehetett volna a veszteségek nagy számával.

    Na ja, de mind atomfegyvert vitt. BTW a gépek egy része a légvédelmet támadta volna. Tehát egy résen a támadóerő egy része átözönlött volna és mélyen a SZU-ban bontakozott volna szét.
  • harcu
    #7332
    "A vadászkíséret nélküli B-29-ek között meg mészárlást rendeztek volna. "

    Addig is küldtek már halálba komplett bombázóegységeket, csak ott a németek ellen. Ha meg 100 bombázóból csak 3 érte volna el Moszkvát, de azok nukleáris töltettel, már akkor is bevetették volna őket. Az 50-es években, amikor a B-52 flotta volt a fő ütőerő, ott is számolni lehetett volna a veszteségek nagy számával.
    A szovjetek is úgy számoltak, hogy a támadásba bevetett első hullám nukleáris töltetet vivő gépük fele éri csak túl az első hullámot, és a második hullám után nem marad bevethető gépük.
  • SZU
    #7331
    Erre írtam azt, hogy a blöff ha bejött volna.

    Mert szerintem egy kapituláció előtt álló országba 2 bombát is belenyomni nem más mint mókusvakítás a többiek felé. Ahol van 1 ilyen szuper fegyver, nem biztos, hogy van több is. De ahol 2-t is bevetettek, (ráadásul az elsőhöz képest asszem a második még fejlesztettebb is volt,) az már jelentheti azt is, van még több tucatnyi is.

    A normál bombázásokkal lerombolt iparvárosok hamarabb üzembe tudnak állni, mint egy atomtámadás áldozatává vált. A tömeghadsereg közepébe nyomott töltet meg egy támadással pusztította volna a frontparancsnokságot és a sereg zömét. Akik sugárfertőzöttek, súlyos égési sérülést szenvedtek el, nem lettek volna harcképesek egyhamar.

    Ráadásul nem partizánkodtak volna olyan könnyen.

    Szóval a blöff alatt ezt értettem. És szerintem bevették, hisz inkább ők is nekiálltak atomtechnikát lopni, fejleszteni, mint hogy lerohanják az ismeretlen mennyiségű atomfegyverrel rendelkező nyugatot.
  • Molnibalage
    #7330
    Meg úgy mivel mérték volt a tömegese atomcsapást? Atombomba nem votl elég. A vadászkíséret nélküli B-29-ek között meg mészárlást rendeztek volna. Fr- Moszkva távon még egy P-51-sem repkedett volna el...
  • Molnibalage
    #7329
    Szerintem kívül estek a bombázók hatótávolságán.

    A Vörös Hadsereget ez sem állította meg. Több szovjet városból lett romhalmaz vagy részlegesen romhalmaz. Ergo szeritem nem érdekelte őt a dolog.
  • SZU
    #7328
    No érted, a két bombát civilek ellen vetették be kiméletlenül.

    Szerinted ha a blöff bejött (van ott még, ahonnan ezek jöttek és bárkire bárhol ledobjuk), a szovjetek tömeghadseregei és ipari nagyvárosaira mért tömeges atomcsapást bevállalta volna a nagy bajúszos?
  • Molnibalage
    #7327
    Atomfegyver bevetése sem fogta volna meg önmagában a Vörös hadsereget. Két sűrűn lakott városban ölt meg 200k embert. Berlin ostromakor volt a veszteség 300k. Ez valszeg nem mind halott volt, de finoman szólva nem hatotta meg a Vörös Hadsereget. A légierőt meg még annyira sem...
  • SZU
    #7326
    Azért nem véletlenül villogtak az amcsik két atombomba bevetésével a japánokon.

    Megmutatták a szovjet nemzeti hősnek, hogy bizony itt ilyen extraerős rózsapatronok is vannak és akár tömegével is bevethetőek.
    Azt nem kell tudniuk, hogy a béta bombák voltak bevetve és nem volt tartalékba csak 1.
  • Lacusch69
    #7325
    És érdekelt volna az valakit? Szavakkal nem lehetett volna Dzsugásvilit megállítani.
    Talán úgy, ahogy a német katonák is gondolták: a nyugati szövetségesek együtt harcolnak a németekkel az oroszok ellen. (Vagy esetleg atomfegyverrel)
  • robgros
    #7324
    Az utolsó bekezdésedhez annyit fűznék hozzá, hogy a nyugati államok lakosságának is lett volna ehhez pár szava.
  • JürgenKlinsmann
    #7323
    Valószínűleg Európa térképe is máshogyan nézne ki. Ha Jalta előtt beveszik Berlint akkor meg sem állnak a Francia határig. Igaz a Berlini-falat megúszta volna az emberiség, de lett volna helyette szomszédviszály mert már nem két ütközőzóna lett volna a hidegháborús felek között, hanem közvetlen szomszédság.

    Na meg ki tudja.. A Vörös Hadsereg talán visszatolta volna a Tommykat a csatornába. Hiszen az Szovjetek szövetsége a nyugattal csak kényszer barátság volt, alig várták, hogy a németeket kihúzhassák a képletből és végre sarlós-kalapácsos címert tűzhessenek a Buckingham palotára és az Empire State Building-re.
  • Ulvar
    #7322
    Hmmm...Akkor nem jött volna létre mindaz vagy más formában amiben megegyeztek. Bár így is Sztálin akarata érvényesült, mert Roosevelt mellette állt, így Churchill alul maradt. (mint mindig).

    Pl: lehet hamarabb megtámadják Japánt a Szovjetek.
  • robgros
    #7321
    Egy kis közbevetés: ha teszem azt, a szovjet haderő még Jalta előtt be tudja venni Berlint, lett volna valamilyen kihatása? Úgy értem, Sztálin valószínűleg számára még előnyösebb pozícióból diktálhat az angolszászoknak és nagyobb területet kebelezhet be az amúgy sem kis területű meghódított európai részbe.
  • Freeda Krueger
    #7320
    Hatvanhat éve ért véget a Második világháború :)
  • SZU
    #7319
    Egyszer elfogadható tervezési hiba lett volna, na de kétszer!

    Egyébként elsőre így történt majdnem...


  • Pares
    #7318
    Bezzeg ha a Halálcsillagon nem lett volna szellőzőnyílás...
  • Willenbrock
    #7317
    Igen,cion bölcseinek tervei alapján irányították az egészet szabadkőműves páholyokból.Arra ment ki hogy a szabadkőművesek-akik ma a G8-ak és a bilderberg-csoport néven ismertek-teljes uralmuk alá vonjanak mindent ami még gój uralom alatt áll.A gójok nagy részét ki fogják írtani az élelmiszeripar és a rádióhullámok révén-ezek felelősek az egyre több rákos esetért-a maradék pedig örökre kamatrabszolgájuk lesz.Az afrikaiakat nem rákkal hanem aids-el pusztítják.Bezzeg ha a dicső germán lovagok győztek volna...
  • Molnibalage
    #7316
    Apa, kezdődik...
  • Pares
    #7315
    Melyben sajnos a sötétség erői győzedelmeskedtek.
  • Ulvar
    #7314
    ....(irónia on) boldog szülinapot (irónia off).

  • Pluskast
    #7313
    72 éve tört ki a 2. világháború.
  • morleone
    #7312
    Oroszországban a vörös forradalom azért mehetett végbe, mert a Marxizmus és az osztályharc eszméje roppant népszerű volt egy olyan társadalomban ahol a teljes vagyon 95%-át a legfelsőbb 1% vagyonos arisztokrata réteg birtokolta. Középosztály és átmenet csak alig létezett, hatalmas volt a szakadék a jómódú, gazdag földbirtokos és a tanulatlan, analfabéta, műveletlen napszámos között.

    Aztán jött egy eszme ami azt mondta, hogy vegyük el a gazdagtól és osszuk szét a kommunában. Mostantól mindenki egyenlő és mindenki egyenlő arányú szeletet kap a tortából.

    Aztán persze később mint láttuk semmi sem változott. A legfelső 1%-ot adó pártfunkcik tulajdonában maradt a vagyon és az életszínvonal sem változott. De egy ilyen környezetben nehezen érdekli az embereket mindenféle "nemzeti" töltetű politika ha közben már évszázadok óta képtelenek büszkén gondolni a saját nemzetükre.

    Így nem sok esély lett volna arra, hogy a nemzetiszocializmus eszméje eluralkodjon.

    Jobb oldal illetve szélső jobb oldal volt akkor is, de közel sem volt utóbbi annyira népszerű, mint amennyire népszerű lett a marxizmus illetve kommunizmus.
  • Pares
    #7311
    Mondjuk szerintem a két háború közti Ruszkiában nagyon kicsi lett volna az esélye egy stabil "demokráciának" kialakulnia. Szerintem egy másik érdekes forgatókönyv az lett volna, ha a nemzetiszocialisták/fasiszták megvetik a lábukat. Gondoljatok csak bele egy Náci Német + Náci Orosz szövetségre. Mondjuk ez eléggé fantazmagórikus, így hirtelen nem tudom, mennyire volt jelen a szélsőjobboldal a két háború közti Oroszországban, de azért érdekes egy elképzelés.

    A másik, sokkal reálisabb eshetőség az lett volna, ha Nagy-Britanniában a Sir Oswald Mosley pártja komolyabb támogatást kap, és valamiféle esemény hatására átveszi fokozatosan a hatalmat. Ha Nagy-Britannia szövetségre lépett volna Németországgal... Na az a brit-német szövetség érdekes dolgokat hozott volna. Szerintem a német győzelemhez már ez is untig elég lett volna.
  • Prof William
    #7310
    Teszem azt a forradalmat leverik egy pár éves polgárháborúban ( ami anno volt is csak most a fehérek nyernek ) aztán... lenin és a kis csapata vagy halott vagy börtönben rohad de mondjuk a Cári család is a veszteséglistára került.

    Ebben az esetben sztem megpróbálnak valamiféle demokratikus berendezkedést meghonosítani.
  • Freeda Krueger
    #7309
    Miért pont a cárban gondolkodsz?Lehetne egy "demokratikus" állam is.
  • Pares
    #7308
    Mondjuk ha belekombinálunk a történetbe egy olyat, hogy a ruszkiknál eltakarítják a vörös/véres kezűt a hatalomból, vagy eleve nem is kerülnek hatalomra a komcsik... Nemzetiszocialista Németország és Cári Oroszország szövetség? ...
  • Pares
    #7307
    Lehetséges szövetség? Lehetetlen, legalábbis Hitlerrel az élen, mivel fő ideológiai célja a bolsevizmus legyőzése volt. Német - Orosz szövetség Hitler - Sztálin vezette birodalmak közt tényleg csak fantázia.
  • robgros
    #7306
    Hogy mi lesz az eredménye a német-szovjet-japán szövetségnek?
    Az általa parancsnokolt fegyveres erők, a birtokában lévő készletek mellett a katonai források szinte teljesen eltörpülnek és ez a kitartó államokat, Nagy-Britanniát (birodalmával együtt) és az Egyesült államokat is csatatérré változtathatja.
    Az angolszász országok egy ellenséges világban szigetelődnek el és nincsenek realisztikus elképzeléseik, viszont egy békekötés az ellenséggel valószínűleg némi autonómiát meghagyna egy kis időre, bár a végén nem kerülik el sorsukat és összeroskadnak. Végül a náci Németország uralja a világot, mint a koalíció vezetője.
    Csak Hitler hihetetlen baklövése (a Szovjetunió elárulása és inváziója) akadályozta meg azt, hogy eme lehetséges szövetség soha ne jöjjön létre.
  • robgros
    #7305
    A következő mini eszmefuttatás A diktátorok győzelme címet viseli.
    Kezdjük a tényeknél: 1941 tavaszán a náci Németország olyan egyensúlyi helyzetbe kerül, hogy szinte az egész világot uralja. Franciaország, Németalföld, Norvégia, Dánia, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztria, Görögország és Lengyelország zöme a németek uralma alatt áll. Szinte egész Európa-Svájc és Svédország kivételével-Hitler barátai és szövetségesei kezében van: diktátorok és uralkodók, akik a fasiszta Olaszország, Vichy-Franciao., Spanyolország(Franco), Portugália, a Balkán államai, Finnország és mindenekfölött a Szovjetunió vezetői.
    Egy német hadosztályt Erwin Rommel tábornok parancsoksága alatt Líbiába küldenek, hogy az ostromlott olaszok számára segítséget nyújtson. A hadosztály gyorsan meg is támadja a britek Közel-keleti haderejét és már-már Szuezt veszélyezteti. Ezalatt Irakban a németbarát Rashid Ali vezetésével puccs megy végbe és elvágja azt a szárazföldi utat, mely Indiába vezet. Ázsiában a németek szövetségese, Japán készül fel csapásra, készen áll Dél-Kelet Ázsia bevételére és India megszállására.
    Az Egyesült Államok bevonására semmi szükség: India megszerzésével Japán megtörheti az embargót, ráadásul birtokba veheti mindazt az olajat, amelyre szükség van a tengely háborús erőfeszítéseihez.
    Fromkin azzal érvel, hogy Hitlernek tömegével kellene küldenie a katonákat Rommel afrikai háborújába (ami végül is nem történt meg), aki képes arra, amire Nagy Sándor is képes volt, Napóleon viszont itt kudarcot vallott: a Közel-Kelet birtoklására, ezáltal a haderőt Indiába vezetheti. Ott összeköttetést teremt a japánokkal. Így Európa, Afrika és Ázsia diktátorok és fegyverkezők koalíciós uralma alá kerül.
  • Lacusch69
    #7304
    A HT topikban az olvtárs a folytatást is leírta, csak figyelmetlenek voltatok...
  • Molnibalage
    #7303
    Irány a levéltár.
  • harcu
    #7302
    Azért komolyan gondolod, hogy itt ilyen szinten kapsz választ a kérdéseidre? Ha tényleg érdekel, akkor keresd Számvéber Norbertet, szerintem ő kutatta meg legjobban ezt a területet, így ő a legjobban esélyes, hogy választ tud adni. Amúgy meg keresd az ő egyik könyvét, a Magyarország a II. világháborúban-t, abban elég sok ilyen szintre lebontott harci esemény leírása van, hátha.
  • sulyid
    #7301
    Sziasztok!

    A dédnagyapám hk-ját Újszilvás környékén lőtték ki, s arra lennék kíváncsi, hogy milyen típusú páncélosokat lőttek ki Újszilvás környékén, s hogy mely szovjet csapatokkal csaphattak össze? Előre is köszönöm a válaszokat!
  • Pluskast
    #7300
  • robgros
    #7299
    Összefoglalva, a németbarát Halifax miniszterelnökségével Németország kétségkívül kipipálhatja az angolokat is és újabb ellenfél után nézhet, ráadásul a haditengerészet hajóparkja kiegészül a Royal Navy állományával. A tengeri erő kétségkívül megnövekszik, a szovjet állam megtámadása pedig számomra ezzel értelmét veszti.
    A US Navy pedig már nemcsak a japánokkal, hanem Németországgal is szembe kell, hogy nézzen, azaz a tengelyhatalmak győzelmi esélye a háborúban ha nem is kétségtelen, de az amerikaiakét jócskán felülmúlja.