15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
#7618
Én 1939-ben sem jósoltam volna semennyit, ha nem lett volna tutyimuti balfasz angol és francia vezeték 1939 októberében, ha úgy istenesen nekimennek akkor nem tudták volna a németek megállítani őket... -
robgros #7617 Még pontosabban: esélyt egy nyertes háborúra. -
robgros #7616 Mekkora esélyt jósolnátok neki egy háborúra abban az évben? -
#7615
nem értem a kérdést. -
robgros #7614 Mekkora esélyt jósolnátok Adolfnak 1938-ban? -
Freeda Krueger #7613 Balaton 1945
Nem újdonság,de hátha valaki nem ismeri -
#7612
-
#7611
üdv blitzkireg játékra várok multiplayereseket! . -
#7610
Picikét off de témába vág és elég jónak ígérkezik.
-
tsy28 #7609 
![]()
-
tsy28 #7608 Bocsánat!
Kép az Stg44-ről!
![]()
-
tsy28 #7607 Sziasztok!
Ismerősöm szeretné eladni a 2.v.h.-s díszegyenruháját.
(Nadrág,zakó,sapka.)
![]()
![]()
![]()
És Airsoft Stg44-esét.
![]()
Ár,és több infó: nulla hat húsz 585-15-05
-
Pares #7606 
-
#7605
Mért nem kérsz a Dongósoktól. Ott vannak az IL2 totyikban. :)
Van is nekik de a bannerban is ott van egy. -
59th LeFty #7604 Hali!
Kerestetik egy világháborús dongó századjelvény, szép nagy felbontásban, skineléshez. Becses megtalálónak egy Dongó szd. részvény, vagy kupon jár. -
#7603
Az attól függ, hogy hol húzza meg a határt. Ha nem tekinti a többit annak, akkor ez igaz. Egyébként meg orbitális marhaság. A T-34 és KV-1-2 együttesen tudtommal 2000 db-ot sem érte el. A többi az minde elfuserált vagy könnyű hk. volt. T-35, T-26, BT-xy. -
harcu #7602 Kezembe akadt egy Kurt Rieder könyv. Természetesen a szokásos magas szakmai színvonalon volt megírva. Voltak benne újdonságok, de amin ledöbbentem, hogy 1941-ben a szovjet hadsereg leggyakoribb harckocsijai a T-34-es és a KV-2-es voltak. És nem elírás, egymás után többször is leírja. Főleg ez az utóbbi az érdekes. -
SZU #7601 Egy legendával vacsorázott. -
robgros #7600 Átnyálaztam végre Nagorski könyvét a moszkvai csatáról és eléggé érdekfeszítő. Ami furcsa, bár az oroszok szemszögéből érthető, hogy sok háborús veterán még mindig azt vallja, hogy Sztálinnak köszönhetően győztek. Ugyanakkor persze akad már olyan volt katona, aki szerint helyesebb úgy fogalmazni, hogy Sztálin diktatúrája ellenére győztek(inkább efelé hajlok). Másik: a nagyfőnök olyan fokú paranoiával bírt, hogy még akkor is a belső ellenfelek izgatták, amikor a Wehrmacht már csak egy köpésre volt Moszkvától. Ráadásul a nyugatiak nagy megdöbbenésére a diktátor már akkor is a jövőbeli Európa határairól faggatózott minden tárgyaláson, amikor a szovjet és a német fél még Moszkva környékén vívta élet-halál harcát. -
SZU #7599 Álcázott járművek! -
#7598
Olli Hajói cikkeinek egy része.
Idővel átrakom majd a többit is. -
#7597
Igen igazad van. A zero sokkal jobb volt mint a felsoroltak. És jobban is égett:) -
#7596
Ki vitatkozik itt veled? A németeknél, angoloknál,usákoknál nem volt feltétel.
Japókrol nem tudtam,de még az olaszokról sem,meg a románokról sem.
-
harcu #7595 A japánok kísérlete a német soros motorokkal merő kudarc volt. Helyette a csillagmotoros gépeik lettek jók, azok viszont mind japánok voltak, minta KI-100 vagy a KI-84. Ez utóbbi tervezésekor szempont volt a KI-43 magasfokú manőverezhetőségének megőrzése, de a teljesítmény és a fegyverzet fokozásával. Úgy tűnik, sikerrel oldották meg a feladatot. A szokásoknak megfelelően bármelyik szövetséges gépet kimanőverezte fordulóharcban, ha voltak olyan hülyék, hogy belementek. -
harcu #7594 Nincs sok kedvem vitatkozni, nincs igazad, és kész.
Ha nem lehet megérteni, hogy a japán kiírás kifejezetten előírta a mozgékonyságot, akkor azon nem tudok változtatni.
12-Si jelű kiírás hordozókra szánt vadászrepülők részére:
500km/h végsebesség 4000 méter magasan
4000 méter magasságra emelkedés 3,5 perc alatt
1,5 órán át legyen képes a motor elviselni tartósan a csúcsterhelést
2 db 20 mm-es gépágyú
Jobb manőverezőképesség, mint bármilyen meglévő repülőgép a világon.
Páncélzatról nem volt szó benne. Helyette mindennél jobb orsózási szögsebesség, mindennél jobb fordulási szögsebesség, mindennél jobb emelkedési sebesség. A japán társadalom nem ismerte a védekezést, csak a támadást fogadta el, mint lehetséges alternatívát, ahhoz nem kellett páncélzat, öntömítő tank.
Apropó, a fenti kiírás nyertese az A6M Zero lett. Emelkedési sebessége sokkal jobb volt, mint egy BF-109E, vagy egy Spitfire II, vagy éppen egy FW-190.
-
#7593
Bizony,köztudott pl hogy a La-5 pilótáinak valóságos tornamutatványokat kellett végeznie a fülkében ahoz hogy normálisan üzemelhesse a gépet,hát még ha harcolnia is kellett.Abban szinte semmi nem volt automata.Önzáródó üzemenyegtertálya sem volt amit úgy oldottak meg hogy harc előtt a kipufogógázt egy csappal beengedték a tartályba,de vigyázni kellett hogy nehogy sokáig nyitva maradjon mert akkor szétrepesztette a tartályt:)A motorhő meg úgy visszaáramlott hogy 45 fokok voltak állítólag a kabinban.Csoda hogy tudtak így a harcra koncentrálni. -
#7592
Valószínűleg nálad az igazság.
Hiszen a spit is egy versenygép leszármazottja, a BF is,és bár az olaszok is az élen jártak a korabeli rep versenyekben de a motor gyártásuk azért nem volt mérhető a többiekéhez.
Én még abban látom a különbséget a gépek között,hogy mennyire voltak automatizálva,mert az sem volt mindegy ,hogy harc közben mennyit kellett gépészkedniük a pilótáknak. A németek ebben élen jártak ez tény.
Harcu.
A G50 es pl azért lett nyitott kabinú ,mert a pilóták bezártság érzetre panaszkodtak. Ez csak eszembe jutott. De egy rakat kaki volt az a gép ,ha az igazsághoz hűek akarunk lenni:)
Aztán amikor kaptak DB motort ,akkor már kezdtek ők is átállni egy más irányvonalra,de mondjuk nem sok sikerrel. A japók is kaptak német motorokat,és ez meg is látszott a háború végi fejlesztéseiken. -
#7591
Szerintem az adott tervezőtől függött hogy mit tartott fontosabbnak,mozgékonyságot/fordulékonyságot vagy sebességet.Ezt pedig nagyban a motor teljesítménye szabta meg,ezért lehet az hogy már az első vh. idején is hogy a gyengébb 110 le-s forgómotorok köré olyan manőverező fürge gépeket építettek mint a Fokker DrI,az angolok pedig az erősebb soros motorjaik köré olyan teljesítménycentrikus gépet mint az Se5a és a Spad XIII.A 2. világháborúban is a Japánok a gyengébb motorjaikat kis felületi terhelésű mozgékonyabb gépekkel ellensúlyozták mint pl. a zérók.A tervezői szemléletet szerintem a motor teljesítménye alakította. -
harcu #7590 Az olaszok eleve minden gépet úgy terveztek, hogy az jól manőverezhető legyen. Ez fennáll pl. a Fiat G-50-esre is, ami pedig 1938-ban állt szolgálatba, mint az első olasz együléses egyfedelű vadász. Valahol valamelyik könyvemben olvastam olyat, hogy az olaszok inkább műrepülőgépeket terveztek, mint vadászokat. A CR-42 pedig 1939-ben állt szolgálatba, ami kicsit meglepő, hiszen az angolok ekkor már a Spitfire-t rendszeresítették. -
#7589
Akkor fogalmazzunk úgy ,hogy a korszerű (már az akkori viszonylatra értendő) gépek tervezésekor ez nem volt szempont.
Amiket felsoroltál azok valóban ebben az egy dologban jobb paraméterekkel rendelkeztek,de egy elavult tervezés utózöngéi voltak. Mert igen régebben a fordulékonyság fontos szempont volt. De sokat ezek a felsorolt madarak azért nem értek mint a tények mutatják.
No de a németek pl nem is erőltették a forduló harcot mint tudjuk.
Valamelyik magyar vadászpilóta mondta ezeket,hirtelen nem ugrik be a neve.
Lehet nem is szóról szóra idézem,de a lényeg ott van.
"Jó a németeknek,hiszen övék a leggyorsabb gép,akkor veszik fel a harcot ,és akkor hagyják abba amikor akarják ,míg nekünk a CR el ha már elkezdtük végig is kell csinálnunk a harcot."
Persze ha minden más mellett még jól is fordul egy gép akkor az bónusz ezt nem vitatom. De nem hinném ,hogy nagy sújt fektettek erre.
Jut eszembe. Cr, I16 AVIA, PZL ,ezek korábbi tervezésűek azért mint egy BF. Asszem talán a Hurri volt az első komoly alsószárnyas típus amit nagy számban gyártottak. Bár a rata talán megelőzte. Na az a maga idejében kiváló gép volt ,de a VH alatt alárendelt szerepet játszott.Hiába fordult. Már mint az I16. -
harcu #7588 Ez a németeknél tuti nem elvi ellentétben áll a sehol sem megfogalmazásoddal, de nem ez a lényeges.
Példaként írhattam volna az olaszokat is, ahol elég sokáig erőltették a kétfedelű cséereket, vagy a csehszlovákok a kétfedelű gépeikkel, de éppen a lengyel vadászok se a fegyverzetükről vagy a páncélzatukról, esetleg a sebességükről voltak híresek, ellenben simán lefordulóztak egy Me-109-est. A szovjet I-16-osok is elég sokáig gyártásban voltak, ott is inkább a fordulékonyság, mint a fegyverzet volt a jellemző. -
#7587
Grammer Nazi 
különbség
-
#7586
Egyszer egy 2.vh-s dokumentumfilmben mondta egy ruszki veterán, hogy nekik 2 diktátor közül kellett választaniuk (mármint Hitler vagy Sztálin) és ők inkább azt választották aki beszél oroszúl. Na hát kb ennyi volt a két ember között a külömbség. -
robgros #7585 Most forgatom Andrew Nagorski könyvét a moszkvai csatáról és elképesztő az a könyörtelen belső ellenség üldözés, amit még akkor is folytattak, amikor a német haderő már elég közel járt Moszkvához. Komolyan csodálom, hogy a Vörös Hadsereg hogy nem omlott össze teljes mértékben lelkileg, pedig elképesztő egy lelkiállapotban harcolták végig a háborút: elölről a német hadsereg, hátulról meg a saját bajtársak lőhették őket halomra, ha nem úgy mentek, ahogy kellett. Hiába na, a bajszos mocsoknak könnyű volt pofázni és játszania a kemény legényt a Kreml pincéjében. -
#7584
Igen de ő egy veterán volt. Azt is olvasni a könyvében ,hogy az újonnan képzett pilótáik sem voltak agyon képezve. Főleg a bombázókból átképzett vadászok például.
A német légierő a villámháborúra volt kihegyezve a csapatok támogatására.
Már a BOB ban is elvéreztek,ha jobban belegondolunk ,hát még amikor védekezniük kellett egy akkora túlerővel szemben.
-
#7583
Szerintem is hosszabb távon a vörös légierő a mennyiségi fölényével kerekedett felül,(fejlődtek az oroszok,mert lemásolták a német taktikát-azért pl. Norbert Hanning még 1945-ben sem tartotta sokra az oroszok tudását ahogy könyvében leírta.)Az angolszászok emelett még minőségben is egy kissé.Az anyagháborút a németek elvesztették éppen ezért próbálták meg azt elkerülni eleinte. -
#7582
De mégis vesztettek.
Mert hiába volt jobb nagyobb magasságon a német gép ,ha az oroszok jöttek az Il2 eseikkel alacsonyan,őket meg kísérték a vadászok. Na most le kellett menniük egyrészt és akkor már oda a fölény,másrészt meg nem tudtak annyi gépet lelőni ,hogy meg is látsszon. Az a nem kis túlerő sem elhanyagolható. És persze a német pilóták is felőrlődtek a harcokban,aztán a képzés nem tudta követni az igényeket,ami 44 végére azt eredményezte,hogy képzetlenebb személyzet harcolt a németeknél lassan mint Ivánéknál. Usákokról ne is beszéljünk.
Nyugaton meg ugye nagyon nagy magasságban hatajkodtak az Usa bomberei ellen ,ott meg a póni volt a bajuk.No meg abból is volt jó sok. -
#7581
Szóval végül is a pilóták képzettsége és az alkalmazott taktika még a technikánál is döntőbb volt. -
#7580
E fölött gondolom a német gépek motorjai sürítési arányuk stb. miatt jobban muzsikáltak és elveszett a Jak előnye.Olvastam hogy az oroszok a háború végéig viszonylag kis magasságokban repkedtek,ezért a keleti fronton a németek sem mentek általában olyan magasra mint nyugaton.A német pilóták általában eredményesebbek voltak az oroszoknál,ez biztos azért volt így mert igyekeztek mindíg magassági fölényben maradni,nem álltak le kis magasságon hosszasan fordulózni,jobb volt a köteléktaktika(rotte,schwarm).Erich Hartmann elmondta hogy mindíg csak akkor támadott ha előnyös helyzetben volt,előfordult hogy inkább fel sem vette a harcot ha nem sikerült előnyös helyzetbe kerülnie.Egyszer egy vörös orrú Jakkal 1 vs 1 harcot vívott és döntetlenre jöttek ki.(Nyugaton azért rákényszerült hogy túlerővel is szembeszálljon mégis leszedett vagy 2-3 musztángot mielőtt kiugrott a gépéből.) -
#7579
"Legalábbis a németeknél tuti nem"
Ezt is odatehetted volna ,hiszen hozzá tartozott a mondandómhoz:)
De igazad van ,épp ezért írtam még ezt is oda ,mert nem tudtam pontosan hol mik voltak a követelmények.
