Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
robgros #7564 Ha Simpson Berlinért egy végső rohamra akarná vezetni az alatta szolgáló haderőt, óriási mennyiségű üzemanyagra lenne szüksége és jó néhány vízi akadályon is át kell mennie, ami szintén időigényes. Másodsorban, az oroszok 15 mérfölddel közelebb vannak a fővároshoz, mint az amerikaiak és hatalmas erővel rendelkeznek: mintegy 1 250 000 katonával és 22 ezer darabos tüzérséggel. A Vörös Hadseregnek két hétbe telt, hogy bevegye Berlint, attól a pillanattól, hogy a végső offenzívát elindította. De ha azt látják, hogy az amerikai fél is versenyt fut a városért, kétségtelen, hogy ők is próbálnak gyorsítani az iramon.
A kérdés: vajon a nyugatiak összecsaphatnak az oroszokkal Berlinért, vagy ha nem is tehetik meg, legalább nagyjából ugyanakkor érhetnek oda?
Eredményezhet ez jókora különbséget a kimenetelben? A válasz: valószínűleg nem-hacsak a megváltozott katonai helyzet Berlinben nem jár egy teljes mértékben megváltozott geopolitikai stratégiával a nyugati hatalmak részéről. Ilyen elképzelés viszont nem volt jelen 45-ben az angolszászok részéről, még Churchill-től sem.
De ha sikerrel jár, az alábbi következményekkel számolhatunk: alááshatja a szovjetek helyzetét Kelet-Európában, anélkül, hogy vissza kellene tolni őket Ázsia sztyeppéire. Az amerikaiak, britek, franciák ragaszkodhatnak berlini szektoraik megszállásához(mivel jogukban áll) ugyanakkor, amikor a szovjetek felállítják saját megszálló uralmukat és egy valódi négy-hatalmi közigazgatás kialakítását igényelhetik az egész városban, ami szintén jogos részükről. Ez pedig megakadályozhatja a szovjeteket abban, hogy szektorukban olyan politikai intézményeket hozhassanak létre, melyekben a kommunisták kapnak domináns szerepet.
Miután Kelet-Berlinben képtelenek biztosítani az irányítást, a pozíciójuk jóval gyengébbé válhat Kelet-Németországban, ez pedig a Kelet-európai szorítást is meggyengíti a háború után.