II. világháború

Egyik állítás sem igaz. Hitler egyre ikánbb belepofázott mindenbe és a Tiger I-et is 1944 májusági vagy juniusáig gyárották..

Ha többség elkezdett elmélkedni Kurszkról, én is beszúrok valamit, csak aztán legyen értelme. Kurszk után gyökeresen megváltozik a helyzet:
1: Hitlerben tudatosítják, ne szóljon bele a hadvezetésbe, aki ezt tudomásul veszi és abszolút cselekvési szabadságot ad.
2: nem gyártanak több Tiger páncélost, csak a Panthereket.
Ha a tábornokok több km-t vonulnak vissza és egy erõs védelmet hoznak létre, melyet még a Párducokkal is megerõsítenek, képesek egy ellen-Kurszk létrehozására és megtörik a szovjet gõzhenger, vagy az orosz 'szökõár' elsodor mindenkit és Sztálin katonái vígan bemasírozhatnak Berlinbe?
(Tudom, ennyi erõvel arról is lehetne elmélkedni, mi van, ha Rommel megy keletre.)

Csendes Oceán
Ezek is érdekes képek

Akkor és most
Normandia akkor és most.Lehet volt vár.

További probléma volt, hogy von Strachowitz elég hülye módon felderítés nélkül aknamezõre vitte az új Panthereket, valamint nem törõdtek a P.-ek vékonyabb oldalpáncélzatával, és nem fedezték õket rohamlövegekkel.
Persze az új hk-k hûtõrendszere sem volt a helyzet magaslatán.

AZ Elefantok sok orosz hk-t kilõttek, de a gyalogság ellen tehetetlenek voltak géppuska híján, így közelrõl ártalmatlanították õket.

Volt szerencsém közelebbrõl ismerni egy Urat aki ott volt Kuszk-nál.
Valamelyik SS egység tisztje volt, páncélos parancsnok. ( A kisöreg 8 nyelven beszélt, Helmuth Kohl volt kancellár személyes jó barátja volt!
Jelzem nem nagyon találkoztam ilyen mûvelt emberrel még az életemben).
Na szóval õvele beszélgetve egyszer annyit mondott,hogy igen sok páncélos azért maradt ott a csatamezõn ,mert a legénysége felrobbantotta mivel elfogyott a benzinjük. Mondta,hogy nem volt ritka amikor a Tigrisek egyszerûen nekimentek az orosz harckocsiknak és felborították azokat.Sokat nem beszélt ezekrõl, (érdekes ezek az öregek igen szófukarok voltak ha a háborúra terelõdött a szó)de láttam pár fényképet ,kitüntetést nála,úgy hogy kétségem sincs afelõl .hogy így történt.

Mi fura abban, hogy egy idióta ember idióta döntését kell értékelni?

Hitler lehet, hogy értett a politikai manõverezéshez és nehéz gazadasági helyzetben kiépített egy diktatúrát, de alapvetõen egy senkiházi tudatlan pojáca volt. Tehetséges emberek szolgáltak alatta és ez vitte el valameddig egyáltalán a 3. birodalmat és nem az õ személye, azt leszámítva, hogy rábírta az embereket, hogy kövessék.

Mondjuk Churchill sem volt különb. Sok honfitársa viccesen mondta, hogy azért volt jó miniszterelnöknek, mert nem értett semmihez... 😊

Vélhetõen az olaszországi partraszállás miatt állt le a Citadella.

Inkább patthelyzetnek lehetne nevezni,a németek leállították a támadást nem egészen értem hogy miért hiszen viszonylag szépen alakult a gyõzelem-vereség arányuk.Manstein a legjobb tábornok állítólag azt mondta Hitlernek hogy ha leállítja a támadást azzal elajándékozza a gyõzelmet.E szerint látott gyõzelmi lehetõséget a folytatásban,pedig korábban õ egy "fordított" Kurszkot támogatott-ki akarta várni a szovjet támadást és tõrbecsalni õket.Nehéz megérteni Hitler furcsa óvatosságát amikor Sztálingrádban a 6. hadsereg(a legerõsebb hadsrege)hiábavaló kitartást erõltette 42 telén-ezzel feláldozva azt a gyõzelem minden reménye nélkül-itt meg a szovjet tartalékok felbukkanásának elsõ jelére lefújta a támadást.Elég fura.

A tények!

Kurszk.
Német :2465 harckocsi és rohamlöveg
Orosz :4938 (8200) harckocsi és rohamlöveg

Veszteség:
Német: 252–323 harckocsi/rohamlöveg

Orosz: 1614–1956 harckocsi
3929 löveg

És az Oroszok gyõztek! Hoppácska!

Ja és a töltési sebesség is egy fontos dolog-ebben is a németek oldalán volt az elõny:míg az orosz harckocsi 1 lövést leadott addig a német kettõt is.

A német páncélosok azért voltak kissé fölényben mert 3 helyett 5 fõ volt a személyzet,pontosabbak voltak az optikák,nagyobb fókuszt adtak.Minden páncélosban volt megbízható rádió és a támogató fegyvernemekkel és az egység jármûveivel folyamatos volt a kapcsolatuk.A szervezetlen tömeges roham helyett pedig nagy hangsúlyt helyeztek a terepadottságok kihasználására és alakzatokban való harcra-ezekben tapasztaltabbak voltak az oroszoknál.

Õõõõ....

Számvéber Norbert a Prohorovkai (ez volt az a bizonyos legnagyobb harckocsi-csata) ütközetrõl ezt írja:

A szovjet harckocsizók határozott parancsot kaptak arra, hogy a lehetõ legnagyobb sebességgel rohamozva minél hamarabb zárkózzanak fel a németek harcrendjére és kényszerítsék közelharcra a német páncélosokat.
...
Mivel a szovjetek a nagy sebességgel való elõretörés érdekében menetbõl tüzeltek, jóval pontatlanabbul lõttek, mint a németek rövid megállásokból tüzelõ páncélosai.
...
Mihail Jefimovics Katukov, a Kurszknál szintén harcolt 1. harckocsihadsereg akkori parancsnokának emlékiratai szerint a menetbõl való tüzelést maga Sztálin rendelte el a szovjet harckocsizó csapatok számára még 1942 nyarán.

Forrás

Asszem már az M3 is stabilizált löveggel bírt, bár ott ennek nem volt még nagy jelentõssége.

Tudtommal pont Kurszknál kerültek amiatt a németek elõnybe, mert õk menet közben is tüzeltek, a szovjeteknek meg elõírták, hogy meg kell állniuk. A kis távolság és a folyamatosan mozgó harckocsik miatt így a németek részén volt az elõny.

Amennyire én tudom, az elsõ lövegstabilizátorok az amerikai M4 Sherman harckocsikban jelentek meg, de azokban még csak függõleges irányban stabilizált, és sok vélemény szerint nem volt elég hatékony - igaz a célok felderítésében és azonosításában segített, hiszen az irányzó célzóperiszkópja is stabilizálva volt általa.

A német doktrína tudomásom szerint az volt, hogy rövid megállásokat eszközöltek. Vagyis a parancsnok meghatározta a célt, az irányzó megkereste a célt, a löveget megtöltötték, majd a megállt a harckocsi, pontosítottak az irányzékon, és tüzeltek, utána pedig újra mozgásba lendültek.

Nekem legalábbis nem rémlik, hogy a menet közbeni lövés tiltva lett volna, ám tény, hogy találatot így elérni kevésbé volt esélyes, legalábbis ha nem sík mûúton haladtak éppen.

Menetbõl biztosan lõttek a Tigerek, elég ha Wittmann Villiers-Bocage-i akciójára gondolunk.

Cifu,

Bocsánat,hogy itt kereslek,de a privát nem mûködik nálam és hátha más is tudja a választ.

Egy II.VHs tankos MMO topicjában felmerült egy kérdés.
A menet közbeni löveg használata.

Én ugy hallottam,hogy a menet közbeni löveg használata tilos volt a németeknél,mert károsítja a harckocsit,másrészt a pontosság is kérdéses.
A másik erre felmerült kérdés a giroszkópos rendszer használata.Erre nem találok írást,mikor használták elöször a tankokban,hogy a menet közbeni lövést elõsegítse.

Ha errõl tudnál pár szót mondani megköszönnénk.😊

Kösz,magyarul nem találtam leírást ezekrõl az ütközetekrõl.

Érdekes filmek,vajon utólag színezték õket vagy eredeti színesfilm lehet?Nagyon brutális volt az orosz front itt is jól látható.A településeken karneváli látványosság volt a partizán akasztás,a csatatereken hegyekben álltak a hullák.

Biztos sokan látták már ezt. (van benne pár +18as részlet)

BTrõl jut eszembe hogy miket lehet még manapság találni.

Ha esetleg valaki akar róla olvasni magyarul is akkor itt van (Zicherman István szerzeménye az index egyik forumáról):

"1941. június 23-án, Nyugat-Ukrajna területén, kezdetét vette a világtörténelem legnagyobb páncélos ütközete, amely egy héten át tartott. A Brodi-Rovno-Luck szakszon élethalál harcot vívtak a szovjet 8., 9., 15., 19. és 22. gépesített hadtestek, és a német 11., 13., 14. és 16. páncélos hadosztályok.
Június 22-én ebben az öt szovjet gépesített hadtestben összesen volt: 33db KV-2, 136db KV-1, 48db T-35, 171db T-34, 2415db T-26, OT-26, OT-131, T-27, T-36, T-37, BT-5 és BT-7 harckocsi. Összesen - 2803 szovjet tank. Azaz, az öt nyugati katonai körzetben összpontosított teljes szovjet harckocsi-állomány egynegyede, ami a Szovjetunió európai területén volt akkoriban elszállásolva. (Lásd:??????-???????????? ??????, N"11, 1993) Hozzá kell tenni azt is, hogy Broditól nyugatra harcolt a szovjet 4. gépesített hadtest - a Vörös Hadsereg legerõsebb hadteste, amely akkoribanrendelkezett 892 harckocsival (ebbõl 89db KV-1 és 327db T-34 harckocsi). Június 24-én az állományából evakuálásra került a 8. harckocsizó hadosztály egységei (összesen 325 harckocsi, kizárólag T-34 és KV-1 harckocsikkal), és késõbb a hadtest megmaradt egységei szintén belefolytak a 15. gépesített hadtestbe.
Június 22-én,a velük szemben álló négy német páncélos hadosztályban volt: 80db Pz-IV, 195db Pz-III (50-mm), 89db Pz-III (37-mm), 179db Pz-II, 42db BefPz. Ez körülbelül a Keleti fronton akkoriban fellelhetõ teljes német páncélos állomány egyhatod része. Ezenkívül, június 28-tól az adott ütközetbe belépett a 9. német páncélos hadosztály is (június 22-én - 20db Pz-IV, 60db Pz-III (50-mm), 11db Pz-III (37-mm), 32db Pz-II, 8db Pz-I, 12db BefPz (Lásd bõvebben: T.Jentz, Panzertruppen 1933-1942.).
(a továbbiakban, a megkülönböztetés megkönnyítése végett a szovjet egységeket harckocsizónak nevezem, a németeket - páncélosnak. Ennek megfelelõen - a szovjet ek egyéb egységeit - lövész és gépesített lövésznek (bár formálisan ezek motorizáltnak számítottak), a németekét - gyalogságinak és motorizáltnak).

Június 23-án, az I.I.Karpezo tábornok által vezetett 15. gépesített hadtest 10. és 37. harckocsizó hadosztályai támadást intéztek a német hadsereg jobb szárnyára, hogy áttörjék a Miljatyin környékén bekerítésben harcol 124. lövészhadosztály körüli gyûrût. Mindeközben a hadtest 212. gépesített lövész hadosztályát kénytelenek voltak hátrahagyni, mivel nem volt elegendõ teherautó és vontató az egység szállítására. A mocsaras terep és a Luftwaffe állandó támadásai lassították a harckocsizó hadosztályok elõretörését (a 19. harckocsizó ezred, teljes létszámban, a mocsarakba ragadt, és így nem vett részt az adott nap harci eseményeiben), így a német 197. gyalogos hadosztály képes volt erõteljes védelmi övet építeni saját szárnyán. A szovjet elõõrsben haladó pár darab T-34 harckocsi támadása pánikot váltott ki a német katonákban, mivel a páncéltörõ eszközök hatástalannak bizonyultak az új szovjet harckocsikkal szemben. Mindössze a hadosztály parancsnokának személyes példaadása mentette meg a helyzetet. A támadás után a T-34-eket hátravonták, így a továbbiakban nem vettek részt a harcban. Ráadásul estére megérkezett a 11. páncélos hadosztály.
Június 24-én a 11. páncélos hadosztály elindult Dubno irányában, letörve a 37. harckocsizó hadosztály ellenállását és súlyos veszteségeket okozva annak. A 10. harckocsizó hadosztályt, amely aktív védelemben harcolt és állandó ellentámadásokkal zaklatta a németeket, a német gyalogság megállította Lopatyin környékén. Ugyan ezen a napon, Brodi körzetébe lett vezényelve a 8. gépesített hadtest. A hadtest parancsnokának, D.I.Rjabisev tábornok visszaemlékezései szerint, útközben elveszítették a könnyû harckocsik felét (k.b. 300db BT harckocsi; az okok: kifogyott üzemanyag, technikai meghibásodás, balesetek, a német légierõ támadásai, stb.).
Június 25-én a 13. és 14. páncélos hadosztályok bevették Luckot, és folytatták elõretörésüket Rovno irányába. Itt belerohantak a felvonulóban lévõ 9. gépesített hadtestbe. Ugyan ekkor, az erõsen megtépázott 22. gépesített hadtest egységei védelembe helyezkedtek Luck környékén, a 27. lövészhadtest megmaradt egységeivel együtt. Közben Rovno alá kezdtek beérkezni a 9. és 19. gépesített hadtest 20., 35., 40. és 43. harckocsizó hadosztályai. Õk kapták azt a feladatot, hogy menetbõl intézzenek támadást a német 11. páncélos hadosztály ellen. Egy másik irányból ugyan ezt a német hadosztályt a 8. gépesített hadtest 12. és 34. harckocsizó hadosztályainak kellett volna támadniuk.
Június 26-án kezdetét vette a Keleti-front elsõ szovjet hadászati ellentámadása. A gépesített hadtestek közötti együttmûködést senki sem koordinálta, ráadásul a 9. és 19. gépesített hadtestek több egysége még úton volt, vagy még nem rakodott ki a szerelvényekbõl. Az ütközetben kizárólag a harckocsizó egységek vettek részt, részben lövész egységek támogatása mellett. Sikerült elvágniuk a Luck-Rovno országutat, miközben a 43. harckocsizó hadosztály egységei bevették Dubnót, de csupán azután, hogy a 11. páncélos hadosztály võ csapásmérõ egységei elhagyták a várost és folytatták az elõretörést keleti irányban.
A németek, megérezve a rájuk leselkedõ komoly veszélyt, visszafordították a 13. páncélos hadosztályt, Lucktól délre, pedig a Berilnbõl érkezõ parancs elõírta a további keleti elõretörést. Ezenkívül, a németek bevetették a 75., 111. és 299. gyalogsági hadosztályokat, hogy azok biztosítsák a 11. páncélos hadosztály közvetlen hátországát és kommunikációs vonalait.
A 15. gépesített hadtest és a 8. gépesített hadtest egységei egymás felé haladtak, és egyesülésük már csupán idõ és üzemanyag kérdése volt.
Közben a 8. gépesített hadtest parancsnoka megparancsolta a 34. harckocsizó hadosztálynak, és a 12. harckocsizó hadosztály elõörsének, hogy azok vágják el azt az országutat, amelyen át a 11. és 16. német páncélos hadosztályok ellátása folyt. Közben Lemberg (Lvov) irányából megérkezett a 4. gépesített hadtest 8. harckocsizó hadosztálya, hogy részt vegyen az ellentámadásban.
Június 27-én Rokosszovszkij 9. és Feklenko 19. gépesített hadtesteinek támadása kezdett lassulni. Az elõörsök szinte teljesen megsemmisültek vagy felmorzsolódtak, ráadásul fogytán volt a lõszer és üzemanyag, így a hadtestek elõbb megálltak, majd kénytelenek voltak visszavonulni. Az elõörsök maradványai így teljesen elszakadtak a többi egységtõl, és 10 kilométeres mélységben, a német csapatok hátában, bekerítésbe kerültek. Ezek végleges felszámolására lett bevetve a 13. páncélos hadosztály, amely oldalba támadta ezeket, majd miután végzett velük, keletnek fordult, és elindult Rovno irányába. Úgy jött ki, hogy a 13. páncélos hadosztály hírtelen a négy szovjet harckocsizó hadosztály hátában találta magát, így a következõ két nap folyamán a szovjet csapatok a német hadosztály mögött haladtak, szintén keleti irányban. A 11. páncélos hadosztálynak sikerült birtokba venni az Osztrog környékén található átkelõhelyeket, így a szovjet parancsnokságnak nem maradt más választása, mint hogy összegyûjtse minden fellelhetõ (és igen kis létszámú) tartalékát, hogy blokád alá vonhasság a németek 13. és 11-ik hadosztályát.
A szovjet ellentámadás a német hadseregcsoport déli szárnyán nem sokban volt sikeresebb. Ott a csapáshoz összegyûjtötték a 8. gépesített hadtest 12. és 34. harckocsizó, 7. gépesített lövész hadosztályokat, illetve a 14. lovassági hadosztályt. A 15. gépesített hadtest 10. harckocsizó hadosztályának megsegítésére végre megérkezett a 4. gépesített hadtest újonnan, megmaradt harckocsik egységeibõl feltöltött 8. harckocsizó hadosztálya (mint korábban írtam, a hadosztály elõzõ harckocsiparkját evakuálták). Viszont ezekben az alakulatokban az eredeti állománytáblákhoz mérten mindössze a harckocsik fele volt meg (k.b. 800db). A 12. és 34. harckocsizó hadosztályoknek sikerült elõrenyomulniuk k.b. 5 kilométert, de nem tudták áttörni a 111. német gyalogsági hadosztály védelmi övét. Miután a szovjet támadás kifulladt, a németek bevetették a 13. páncélos hadosztályt, amelyet a 111. gyalogsági hadosztály támogatott. Sikerült kierõszakolniuk egy folyosót, ami elvágta egymástól a 9. és 19. gépesített hadtesteket, amelyek Dubnótól északra operáltak, illetve a 8. gépesített hadtestet, amely Dubnótól délre harcolt. A 7. gépesített hadosztályt hátbatámadta a 16. páncélos hadosztály, miközben a 75. gyalogos hadosztály megrohanta a 12. harckocsizó hadosztály hátországi egységeit, elvágva az elsõ vonal alakulatait a törzstõl és ellátmánytól, technikai bázistól.
Június 28-án a 13. páncélos hadosztály elérte Rovnót, viszont nem rendelkezett gyalogsági támogatással, mivel minden gyalogsági alakulatot a németek Dubno alá vezényeltek. A 9. és 22. gépesített hadtesteknek, visszavonulva Dubno alól, sikerült védelembe helyezkedniük Lucktól délkeletre. Ezzel létrejött egy ,,erkély", amely feltartóztatta a német ,,Dél" hadseregcsoport elõretörését Kijev irányába. Úgy tartják, hogy ennek eredményeképpen döntött Hitler úgy, hogy megváltoztatja stratégiai terveit, és újabb csapatokat küld a déli hadseregcsoport megerõsítésére, ezeket elvonva a moszkvai csapásmérõ fõirányból.
Június 28-án, a 12. és 34. harckocsizó hadosztályok Dubnótól nyugatra harcoltak, viszont a fõbb harckocsi-erõket igyekeztek ekkor már kivonni a harcból.

Mindeközben, Osztrog körzetébe megérkezett az 5. gépesített hadtest (június 22-én, papíron, 1070db harckocsival rendelkezett). Más adatok szerint, Osztrog alatt csupán az 5. gépesített hadtestbõl mindössze a 109. gépesített hadosztály és egy harckocsiezred harcolt, és ezeknek sikerült megállítani a 11. páncélos hadosztály egységeit. Ugyan ezen a napon Brodi védelmét megerõsítették, a helyszínre vezényelve a 37. lövészhadtest egységeit. Viszont a németek is új erõket dobtak a szovjet védelem bal szárnyára (Lvov körzetében) - a 9. páncélos hadosztályt. Ez a manõver teljesen rombadöntötte a szovjet védelem bal szárnyát.
Ekkor a szovjet harckocsik gmár gyakorlatilag üzemanyag és lõszer nélkül maradtak.
A nehézségek június 29-én csaptak át katasztrófába. Reggel a 13. páncélos hadosztály Rovnótól keleti irányban megindult, miközben a szovjet csapatok a várostól északabbra és délebbre elkezdték a visszavonulást, gyakorlatilag a támadó német ékekkel párhuzamosan. A szovjet harckocsik egyre gyakrabban álltak le az út mentén, és a német gyalogság elkezdte felszámolni a 12. és 34. harckocsizó hadosztályok lemaradozó alegységeit.
Június 30-án a 9. páncélos hadosztály megtámadta a 3. lovassági hadosztály maradványait. Ezután elvágta egymástól a 8. és 10. harckocsizó hadosztályokat, befejezve ezek bekerítését. Ekkorára a 6. szovjet hadsereg parancsnoka elrendelte a visszavonulást a Lvovtól keletebbre található védelmi övhöz. A németek közben egybegyûjtötték Lucktól délebbre a 13. és 14. páncélos hadosztályokat, hogy ezzel az ,,ököllel" csapást mérjenek Zsitomir és Berdicsev irányába.
Július 1-re a Délnyugati-front gépesített hadtestei gyakorlatilag megsemmisültek. A 22.-ben mindössze a harckocsik 10% maradt meg, a 8. és 15.-ben - 10-15%, a 9. és 19.-ben - 30%. Valamivel jobb helyzetben volt a 4. gépesített hadtest, amelyet A.A.Vlaszov tzábornok vezetett (igen, az a bizonyos) - neki sikerült megõriznie a harckocsipark k.b. 40%-át.
Viszont ha összehasonlítjuk a Délnyugati-front, és atöbbi szovjet front eredményeit, meg kell jegyezni, hogy ez tudott a legtöbb kárt okozni a németeknek, a háború adott idõszakában.
Végezetül had szerepeljenek a 11. páncélos hadosztály egyik neves személyiségének, Guderiannak a szavai, amelyekt éppen az adott események kapcsán írt:
,,Személy szerint az orosz katona jó volt kiképezve és kemény ellenfélnek bizonyult. A lõkiképzésük nagyszerû volt - nagyon sok katonánkkal fejlövés végzett. A felszerelése egyszerû volt, de hatékony. Az orosz katonák földbarna egyenruhát hordtak, amely jól álcázta õket. Az ételük spártai volt, nem úgy, mint a miénk. Kénytelenek voltak szembekerülni a német páncélos hadosztályok profi harcászatával. Azaz, a mõverezõ készséggel, váratlan támadásokkal, éjszakai harccal, illetve a páncélosok és gyalogság szoros együttmûködésével.
Ami az oroszok határmenti harcokban bemutatott harcászatát illeti. A benyomásaink szerint, az orosz századok és szakaszok önmagukra voltak hagyva. Nem volt megszervezve az együttmûködésük a harckocsikkal és tüzérséggel. A felderítést ekkor egyáltalán nem alkalmazták. Nem volt rádiókapcsolat a parancsnokságok és alegységek között. Ezért a támadásaink gyakran teljesen váratlanul érték õket."

Ahoyan Glantz ezredes tartja - az elkeseredett, de eredménytelenül zárult szovjet ellentámadások hátráltatták a német ,,Dél" hadseregcsoportot legalább egy héten keresztül. Ezzel elérték, hogy Hitler a ,,Közép" hadseregcsoporttól csapatokat vezényeljen át a déli hadseregcsoport megsegítésére, azaz megerõsített az ukrajnai csapásmérõ irányt, és gyengítette ezzel a moszkvait. Glantz arra is rámutat, hogy a Nyugat-Ukrajnában zajló ütközetek azt is világossá tették a németek számára, hogy harckocsizóik nem legyõzhetetlenek. Ráadásul hatalmas tapasztalatokra adtak lehetõséget a késõbbi nagy szovjet harckocsi-parancsnokoknak, mint például Rokosszovszkijnak, ami bár nagyon sokba került a szovjeteknek, de rendkívül hasznosnak bizonyultak."

A Rovno-Brodi-Lutsk háromszögben már egybõl a német támadás 2. napján kibontakozott a háború legnagyobb páncélosütközete ami majdnem egy hétig tartott.A szovjet gépesített hadtestek dühös,elszánt rohamokat intéztek Kleist 1. páncéloscsoportja ellen észak-dél irányokból.A szovjet hadmozdulatok azonban kordinálatlanok voltak és a Luftwaffe légtérfölénye végül kifullasztotta az masszív rohamokat.Itt már T-34-eseket és KV-kat is bevetettek a szovjetek.Nagyon durva ütközetek lehettek ezek,magyarul keveset lehet olvasni róla-pedig több páncélos vett részt bennük mint a Kurszki csatában-igaz jelentõs részük BT könnyû harckocsi volt.
Angol nyelvû leírás az ütközetrõl.

Nos, én azon irányított rakétákra és bombákra gondolok, amiket pár sorral ezelõtt fejtegettek. Henschel rakétákra, meg az amerikai Azonra.

Mire gondolsz mint irányított fegyverek?Távirányítós repülõgépeket például mindkét fél használt.

A németek meddig is jutottak el az atomprogramban?

Én azt néztem volna meg, a szövetségesek és a németek irányított fegyverei milyen kölcsönös pusztítást végeznek a két fél célpontjaiban kölcsönösen, ha sikerül ezeket tökéletesíteni és harcba is vetik.
(Erre viszont csak a háború elhúzódása adott volna esélyt, a tényeket figyelembe véve.)

Köszi a segítséget Fredda 😉
A közel 50%-os találati arány nem is rossz fõleg ha éjszakai bevetéseknél is használták a Hs 293-at...

Itt 49.3% a találati arány ha jól értelmezem.
hs-293

Helyesbítek irányított rakéta ill. bomba mert az Azon inkább az utóbbi kategóriát képviselte.

Érdekesség gyanánt itt van néhány hajó elleni irányított rakéta:

http://www.youtube.com/watch?v=kyHZw92TbNU&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=rqOVXnNUcYo&feature=related

Hasonló cuccuk volt az amiknak is Azon néven:

http://www.youtube.com/watch?v=W20ayF7e9NI

A késöbbi Hs szériákat már több robbanóanyaggal bélelték ki (Hs 294,295)
mert a korábbi 293-es verzió nem volt annyira hatékony.

Azért kiváncsi vagyok hogy milyen találati arányt értek el ezekkel a holmikkal...

Régi gépek új fényben
Naptár készül(t) 2. világháborús gépekkel.Érdemes megnézni,ha volt már elnézést.

Épül a hajó
érdekesség

Egy kicsit gondolkodhatott volna a manus, mielõtt ezt beleírja. Lehet, kissé be volt állva szerencsétlen?

Ismerem a gépet. Géczi volt olyan pofátlan, hogy az F-86-ost nevezte meg az amerikai projekt eredményeként(Hitler titkos fegyverei). Azért egy variaszárnyú prototípushoz sima nyilazott szárnyú gépet tenni végeredményül nagy hülyeség.

A 10 legjobb c. mûsor no meg a legtöbb TV adó viszont nem az ûrben hoz létre fekete lyukat hanem... <#idiota>

Más...Még egy igéretes projekt amibõl végül az amcsik profitáltak:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Messerschmitt_Me_P.1101

A Raptok kill aránya végtelenül jó, mert 0/0-ás eredmény az mit is hoz ki? Egyesek szerint fekete lyukat az ûrben. 😊

Igen a 10 legjobb c. mûsor rangsorolása is egészen érdekes.Azon röhögtem a legjobban mikor az öntöltõ karabélyokat a forgó-toló záras reteszelésû ismétlõpuskákat no meg a gépkarabélyokat is egy kalap alá vette.Helikoptereknél ugyanez volt a helyzet.Szerintem nem célszerû külömbözõ feladatokra készült fegyvereket összehasonlítani.Ennyi erõvel a tengeralattjárót is simán össze hasonlíthatnánk egy vadászrepülõvel 😄

Kicsit OFF.A raptort azért húzták le mert alacsony volt a gyõzelmi aránya illetve kevés készült belõle.

Szerintem egy vadászgép gyõzelem veszteség aránya nagyban függ a szituációtól is.Még egy jó vadászgép sem több mozgó célpontnál ha nincs hozzá képzett pilóta.A koreai háború eredményei alapján azt lehetne mondani hogy a Mig-15 egy pocsék vadászgép volt holott ez egyáltalán nem igaz.Több tényezõ is hozzá járulhat egy adott típus gyõzelmi arányaihoz.
Pl: A Luftwaffe 1941-es keleti fronton elért gyõzelmi arányai mellett azért érdemes kiemelni a szovjet légierõvel kapcsolatos porblémát is.Ugyanez érvényes az amerikai pilóták 1944-1945-ben elért sikereire.

Vagy ott a top 10 mûsor. A Mustang jobb mint a Raptor, mert olcsóbb 😊

Ezek a mûsorok inkább arra jók hogy felkeltsék az ember figyelmét valamelyik eszköz iránt és utána nézzen. Valamint sok esetben szép felvételek vannak.

A II. Világháborús tábornokok neve álltal fémjelzett könyvekben elég sok részrehajlást lehet találni.Néhány példa: K.K Rokosszovszkij-Katonai kötelesség, Eisenhower-Keresztes háború európában...stb
A rendszer váltás elötti történelmi témájú könyvekben is lehet találkozni pár furcsasággal (pl: "a németek az elsõ világháború útáni béketárgyalásokon megfizethetetlen nagyságú jóvátételt kértek" krhhmm...).
A rendszerváltás elött sajnos nagyon sok propaganda jellegû könyv íródott ezek egyenesen kerülendõk.


Ugyanez él a csatamezõ nevû mûsorra is.Az elsõ három évad szörnyen részre hajló.A 2000-2002 között leforgatott újabb évadok már azért porbálnak tényszerübben vizsgálódni de még itt is nagyon sok pontatlansággal találkozhatunk Pl: harckocsik és egyéb fegyverek adatainak hibás feltüntetése de sajnos azért itt is találkozhatunk ennél jóval súlyosabb tévedésekkel is.

A média nem a tények objektív ábrázolásától vált híressé és álltalában a hatalmon lévõ rendszer szája íze szerint tálalja a dolgokat.

Rieder bátyó könyvei tényleg csak utánajárás szintjén jók.
Van még esetleg szerzõ ilyen témában, akit nem kell túl komolyan venni?

Másik topicban találtam egy vicces képet. Propaganda poszternek elment volna annak idején 😄

Szerinted miért 4-500 forintba kerülnek eme remek olvasmányok?😊
Egy saját gondolata nincs az ipsének,bár ahogy Lacusch tagtárs említette a klotyón jó olvasmány😊)

jav: ... én is ...

Alias Kurt Rieder, ill. Joachim Peiper.
Másképp: II. Földi Pál

El lehet olvasni a könyveit, de ezek leginkább összeollózott tákolmányok.
(Mondjuk a klotyón és is ezeket olvasgatom)

Korábban már írtam: érdemes utánanézni a neten a forrásainak.

Géczi Zoltánról, mint 'író'-ról, mi a vélemény?
Olvastam néhány könyvét és enyhén szólva, a többi forrás mellett kissé Blikk-íze van a kiadványainak. Arról nem is beszélve, hogy pár helyen elég nevetséges infókat közöl.

Pontosan.Van ahol Ju-88 ast írnak,de már olvastam Do-217 est is.

SS John Harvey

A Jetfly viszont 1944 augusztusra teszi a 263-as elsõ felszállását.Azért érdekes a wikipédia cikke is.A jobb felsõ sarokban pl: ott van az elsõ felszállás idõpontja: "First fligh August 1944 (Unpowered)"